Az aktában kiegészítő műszaki információ található. A leírás terjedelme 66 oldal (ezen belül 18 lap ábra)
HU 226 522 Β1 amely közvetlenül a kapcsolódó nitrogénatom mellett egy karbonilcsoportot hordoz, és amelyben egy széngyűrűtagot egy a kén-, nitrogén- és oxigénatomok közül választható heteroatomra cserélhetnek; ahol a fent definiált „A” csoport az oxazolidinhez való kapcsolódási pontjához képest meta-helyzetben adott esetben egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituálva lehet egy a következők közül választható csoporttal: fluor-, klóratom, nitro-, amino-, trifluor-metil-, metil- és cianocsoport,
R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése egyaránt hidrogénatom.
A találmány a vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóira, hidrátjaira, a sók hidrátjaira és elővegyületeikre is vonatkozik.
A találmány szerinti vegyületeknek véralvadásgátló hatásuk van.
A találmány a véralvadással kapcsolatos. Közelebbről, a találmány új oxazolidinonszármazékokra, az előállításukra alkalmazható módszerekre, gyógyszerkészítményekben hatóanyagként történő alkalmazásukra és a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre vonatkozik.
A véralvadás a szervezet védekezési mechanizmusa, amellyel a véredények falának folytonossági hiányait gyorsan és megbízhatóan elzárja. Ily módon el lehet kerülni vagy minimalizálni lehet a vérveszteséget. Az erek sérülése után a vérzés elállítását elsősorban a koagulációs rendszer végzi, amely a plazmaproteinek komplex enzimatikus reakcióinak a sorát aktiválja. Ebben a folyamatban számos véralvadási faktor vesz részt, amelynek során az aktiválását követően mindegyik faktor aktiválja a következő inaktív prekurzort. A kaszkád végén az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, amely a véralvadékot képezi. A véralvadási folyamatban hagyományosan megkülönböztetünk egy belső (intrinsic) és egy külső (extrinsic) mechanizmust, amely egy közös reakcióútban egyesül. Ebben a proenzim X faktorból képződő Xa faktor játszik kulcsszerepet, mivel ez köti össze a két alvadási útvonalat. Az aktivált Xa szerin proteáz hasítja a protrombint trombinná. A keletkező trombin pedig a fibrinogént hasítja fibrinné, egy rostos/zselatinszerű koagulátummá. Ezenkívül a trombin a vérlemezke-aggregáció hatékony előidézője, amely ugyancsak jelentősen hozzájárul a homeosztázishoz.
A normális homeosztázis - a vérzés és a trombózis közötti átmenet - fenntartása egy bonyolult szabályozómechanizmus eredménye. Az alvadási folyamat kontrollálatlan aktiválása vagy az aktiválás folyamatok hibás gátlása helyi trombózisokat vagy embóliákat okozhat az erekben (artériákban, vénákban, nyirokerekben) vagy a szív üregeiben. Ez súlyos betegségeket, például szívinfarktust, angina pectorist (beleértve az instabil anginát is), angioplasztika vagy koronária bypass műtét után bekövetkező újbóli szűkületet vagy elzáródást, szélütést, átmeneti ischaemiás rohamokat, perifériális érrendszeri elzáródásokat, tüdőembóliát vagy mélyvénás trombózist eredményezhet; az alábbiakban ezeket a betegségeket összefoglaló jelleggel tromboembóliás betegségeknek nevezzük. Ezenkívül véralvadási rendellenességek és a magas alvadékonyság kiterjedt érrendszeren belüli véralvadáshoz vezethetnek.
A legtöbb iparilag fejlett országban a megbetegedések és halálozások leggyakoribb okai a tromboembóliás betegségek [Pschyrembel, Klinisches Wörterbuch (klinikai szótár), 257. kiadás, Walter de Gryter Verlag, 199. old., bekezdés „Blutgerinnung” (véralvadás) (1994)]; [Römpp Lexikon Chemie, 1.5 verzió, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, bekezdés „Blutgerinnung” (1998)]; [Lubert Stryer, Biochemie (biokémia), Spektrum dér Wissenschaft Verlagsgesellschaft mbH, Heidelberg, 259. old. (1990)].
A szakterületen ismert véralvadásgátlóknak, azaz azoknak az anyagoknak, amelyek gátolják vagy megelőzik a véralvadást, különböző, gyakran súlyos hátrányaik vannak. Ezért a gyakorlatban tromboembóliás betegségek megelőzése vagy hatékony kezelése nagyon nehéz és nem kielégítő.
A tromboembóliás betegségek megelőzésére és gyógykezelésére elsősorban a heparint alkalmazzák, amelyet parenterálisan vagy bőr alá adagolják. Az utóbbi időben a kedvező farmakokinetikai tulajdonságai miatt egyre inkább az alacsony molekulasúlyú heparint alkalmazzák; azonban még az alacsony molekulatömegű heparin alkalmazásával sem lehet elkerülni a heparin alkalmazásával járó, alábbiakban ismertetett hátrányokat, így például a heparin orálisan alkalmazva nem hat és viszonylag rövid a félideje. Mivel a heparin a véralvadási kaszkád több tényezőjét gátolja egyidejűleg, hatása nem szelektív. Továbbá nagy a vérzés kockázata; elsősorban agyi vérömlenyek és emésztőszervi vérzések fordulhatnak elő, amely trombopéniát, gyógyszer által előidézett alopéciát vagy oszteoporózist idézhet elő [Pschyrembel, Klinisches Wörterbuch, 257. kiadás, 610. old., Walter de Gruyter Verlag (1994) (bekezdés: 'Heparin')]; [Ullman’s Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5. kiadás, VCH Verlagsgesellschaft, Weinheim (bekezdés: 'vitamin K’) (1985-1996); Römpp Lexikon Chemie, 1.5 verzió, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, bekezdés „Heparin” (1998)].
Az alvadásgátló anyagok második csoportját a K-vitamin antagonisták alkotják. Ezek közé tartoznak például az 1,3-indán-dionok, különösen a warfarin, fenprokumon, dikumarol és más kumarinszármazékok, amelyek a májban nem szelektív módon gátolják bizonyos K-vitamin dependens koagulációs faktorok különböző termékeit. A hatásmechanizmus tulajdonságai miatt azonban ez a hatás csak hosszabb idő elteltével (36-48 óra múlva) jelentkezik. E vegyületeket orálisan adagolhatjuk; a vérzés kialakulásának magas veszélye
HU 226 522 Β1 és az alacsony terápiás index miatt azonban Időt igénylő egyéni alkalmazkodás és a beteg megfigyelése szükséges. Továbbá, más hátrányos hatásokat, például az emésztési rendszer zavarait, a haj kihullását és bőr nekrózisokat is megfigyelték [Pschyrembel, Klinisches Wörterbuch, 257. kiadás, 292. old., Walter de Gruyter Verlag (1994) (bekezdés: ’coumarin derivatives')]; [Ullman's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5. kiadás, VCH Verlagsgesellschaft, Weinheim (bekezdés: 'vitamin K’) (1985-1996)].
Az utóbbi Időben egy új terápiás eljárást írtak le a tromboembóliás betegségek megelőzésére és kezelésére. Ez az új kezelési eljárás az Xa faktor gátlására irányul [lásd WO-A-99/37304 és a WO-A-99/06371 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentéseket; valamint a Hauptman, J.; Stürzebecher, J., Thrombosis Research 93, 203 (1999); Al-Obeidi, F.; Ostrem, J. A., Factor Xa inhibitors by classical and combinatorial chemistry, DDT 3, 223 (1998); Al-Obeidi, F.; Ostrem, J. A., Factor Xa inhibitors, Exp. Opin. Ther. Patents 9, 931 (1999); Kaiser, B., Thrombin and factor Xa inhibitors, Drugs of the Future, 23, 423 (1998); Uzan, A. Antithromobic agents, Emerging Drugs 3, 189 (1998); Zhu, B.-Y.; Scarborough, R. M., Curr. Opin. Card. Púim. Ren. Inv. Drugs 1(1), 63 (1999) közleményeket]. Állatkísérletekben kimutatták, hogy különböző peptid és nem peptid típusú vegyületek hatékony faktor Xa-gátló hatással rendelkeznek.
Ennek megfelelően a találmány új, széles hatásspektrummal rendelkező, betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekre vonatkozik.
Közelebbről, e vegyületeknek alkalmasaknak kell lenniük a tromboembóliás betegségek még hatékonyabb megelőzésére és kezelésére, valamint menteseknek kell lenniük - legalábbis részben - a fentiekben említett korábbi módszerek hátrányaitól, ahol a tromboembóliás betegségek alatt olyan súlyos betegségeket értünk, mint például a szívinfarktus, angina pectoris (instabil angina is), angioplasztika vagy koronária bypass műtét után bekövetkező újbóli szűkület vagy elzáródás, szélütés, átmeneti ischaemiás rohamok, perifériális érrendszeri elzáródások, tüdőembólia vagy mélyvénás trombózisok.
A találmány továbbá új véralvadásgátlókra vonatkozik, amelyek fokozott szelektivitással gátolják az Xa faktort és elkerülik - legalábbis részben - a tromboembóliás betegségek kezelésére alkalmazott korábbi módszerek problémáit.
Ennek megfelelően a találmány (I) általános képletű szubsztituált oxazolidinonokra, valamint gyógyászatiig elfogadható sóikra, hidrátjaikra, a sók hidrátjaira és elővegyületeikre vonatkozik, ahol
R1 jelentése 2-tioféncsoport, amely az 5-helyzetben egy a következők közül választható csoporttal van szubsztituálva: klór- vagy brómatom, metil- és trifluor-metil-csoport,
R2 jelentése D-A-, ahol az „A” csoport jelentése feniléncsoport; a „D csoport jelentése telített 5 vagy 6 tagú heterociklusos csoport, amely az „A” csoporthoz egy nitrogénatomon keresztül kapcsolódik, amely közvetlenül a kapcsolódó nitrogénatom mellett egy karbonilcsoportot tartalmaz, és amelyben egy szén gyűrűtagot a kén-, nitrogén- és oxigénatom közül választható heteroatomra cserélhetünk; ahol a fent definiált „A” csoport az oxazolidinhez való kapcsolódási pontjához képest meta-helyzetben adott esetben egyszeresen vagy kétszeresen lehet szubsztituálva egy a következők közül választható csoporttal: fluor-, klóratom, nitro-, amino-, trifluormetil-, metil- és cianocsoport,
R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése egyaránt hidrogénatom.
A találmány szerint különösen előnyös a (Vili) képletű vegyület, valamint gyógyászatilag elfogadható sói, hidrátjai, a sók hidrátjai és elővegyületei.
Eddig az oxazolidineket lényegében antibiotikumként ismerték és csak egyedi esetben említették őket mint MAO inhibitorokat és fibrinogén antagonistákat [összefoglaló tanulmány: Riedl, B.; Endermann, R.; Exp. Opin. Ther. Patents 9(5), 625 (1999)], ahol egy kisméretű 5-[acil-amino-metil]-csoport [előnyösen 5-(acil-amino-metll)-csoport] látszik az antibakteriális aktivitás szempontjából lényegesnek.
Az US-A-5 929 248, US-A-5 801 246, US—A-5 756 732, US-A-5 654 435, US-A-5 654 428 és US-A-5 565 571 számú amerikai szabadalmi leírásokból olyan antibakteriális vegyületekként alkalmazott szubsztituált aril- és heteroaril-fenil-oxazolidlnonok ismeretesek, amelyekben egy egyszeresen vagy többszörösen szubsztituált fenilcsoport kapcsolódhat az oxazolidinon nitrogénatomjához, és amelyekben az oxazolidinon gyűrű 5-helyzetében egy szubsztituálatlan N-metil-2-tiofén-karboxamid-csoport kapcsolódhat. Továbbá, a benzamidincsoportot tartalmazó oxazolidinonok ismertek mint Xa faktor inhibitorok és/vagy fibrinogén antagonisták előállításához szükséges intermedierek (WO-A-99/31092 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés és EP-A-623615 számú európai szabadalmi leírás).
A vegyületen elhelyezkedő szubsztituensektől függően a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek lehetnek sztereoizomerek, amelyek vagy egymásnak tükörképei (enantiomerek) vagy egymásnak nem tükörképei (diasztereomerek). A találmány egyaránt vonatkozik enantiomerekre és diasztereomerekre és ezek keverékeire. A racém formák a diasztereomerekhez hasonlóan ismert módon sztereoizomer komponensekké választhatók szét.
Továbbá, bizonyos (I) általános képletű vegyületek tautomer formákban is lehetnek. Ez a gyakorlott szakember számára ismert jelenség, és az ilyen vegyületek is a találmány oltalmi körébe tartoznak.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek szervetlen vagy szerves savakkal fiziológiásán elfogadható, azaz gyógyászatilag kompatibilis sókat alkothatnak. Előnyösek a szervetlen savakkal alkotott sók, például a sósav, hidrogén-bromid, foszforsav vagy kénsav sói, vagy a szerves karbonsavak vagy szulfonsavak, például ecetsav, trifluor-ecetsav, propionsav, maleinsav, fumársav, almasav, citromsav, borkősav,
HU 226 522 Β1 tejsav, benzoesav vagy metánszulfonsav, etánszulfonsav, benzolszulfonsav, toluolszulfonsav és naftalindiszulfonsav sói.
Más szóba jöhető gyógyászatilag elfogadható sók az ismert bázisokkal alkotott sók, mint például az alkálifémsók (például a nátrium- és káliumsók), alkáliföldfémsók (például a kalcium- vagy magnéziumsók) vagy ammóniumsók, amelyeket ammóniából vagy szerves aminokból képezünk, mint például a dietil-amin, trietilamin, etil-diizopropil-amin, prokain, dibenzil-amin, N-metil-morfolin, dihidroabietil-amin vagy metilpiperidin által alkotott sók.
A találmány szerinti „hidrátok” a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek olyan formái, amelyek szilárd vagy folyadék állapotban a vízzel hidrátot alkotnak. A hidrátokban a vízmolekulák intermolekuláris kölcsönhatások által képezett másodlagos kötésekkel, elsősorban hidrogénhídkötésekkel kapcsolódnak. A szilárd hidrátok a vizet sztöchiometriai arányban, úgynevezett kristályvíz formájában tartalmazzák, ahol a vízmolekuláknak a kötési állapotukat illetően nem kell egyenrangúnak lenniük. Hidrátok például a szeszkvihidrátok, monohidrátok, dihidrátok és a trihidrátok. A találmány szerinti vegyületek sóinak hidrátjai a találmány céljaira egyaránt alkalmasak.
A találmány szerinti „elővegyületek” (prodrug) a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek olyan formái, amelyek önmagukban biológiailag aktívak vagy inaktívak lehetnek és a megfelelő biológiailag aktív formává alakíthatók (például metabolizmus vagy szolvolízis által vagy valamely más módon).
Egy 5-6 tagú telített heterociklusos csoport, amely a nitrogénatomon kívül kénatom, nitrogénatom és oxigénatom közül adott esetben még egy heteroatomot tartalmaz, például a pirrolidinil-, piperidinil-, piperazinil-, morfolinil- és a tiomorfolinilcsoport. Előnyös a piperidinil-, morfolinil- és pirrolidinilcsoport.
A találmány eljárást is magában foglal az (I) általános képletű vegyületet előállítására, amelyet úgy végzünk, hogy az
a) eljárásváltozat szerint egy (II) általános képletű vegyületet, ahol
R2, R3, R4, R5, R6 és R7 jelentése a fenti, egy (III) általános képletű karbonsavval reagáltatunk, ahol
R1 jelentése a fenti vagy a megfelelő karbonil-halogeniddel, előnyösen karbonil-kloriddal, vagy a fent definiált (III) általános képletű karbonsav megfelelő szimmetrikus vagy vegyes karbonsavanhidridjével reagáltatunk, inért oldószerben, adott esetben aktiváló vagy kapcsoló reagens és/vagy bázis jelenlétében, előállítjuk az (I) általános képletű vegyületet, ahol
R1, R2, R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése a fenti vagy a
b) eljárásváltozat szerint egy (IV) általános képletű vegyületet, ahol
R1, R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése a fenti, inért oldószerben, megfelelő szelektív oxidálószer alkalmazásával, a megfelelő (V) általános képletű epoxiddá alakítunk, ahol
R1, R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése a fenti, majd inért oldószerben, adott esetben katalizátor jelenlétében, egy (VI) általános képletű aminnal reagáltatjuk, ahol
R2 jelentése a fenti, amelynek eredményeképpen a (VII) általános képletű közbenső vegyület kapjuk, ahol R1, R2, R3, R4, R5, R8, R7 és R8 jelentése a fenti, majd az így kapott vegyületet inért oldószerben, foszgén vagy foszgénként funkcionáló reagens, például di(1-imidazolil)-keton jelenlétében ciklizálva az (I) általános képletű vegyületet kapjuk, ahol
R1, R2, R3, R4, R5, R6, R7 és R8 jelentése a fenti, és kívánt esetben a bármely fenti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületet sójává, hidrátjává vagy sója hidrátjává alakítjuk.
A találmány szerinti eljárást egy konkrét esetet bemutatva az 1. reakcióvázlat illusztrálja. Szulfon, szulfoxid vagy N-oxid is előállítható, az oxidációs lépést a 2. reakcióvázlat illusztrálja.
E reakciók kivitelezésére olyan szerves oldószerek alkalmasak, amelyek az adott reakciókörülmények között inertek. Ilyen oldószer például a metilén-diklorid, triklór-metán, szén-tetraklorid, 1,2-diklór-etán, triklóretán, tetraklór-etán, 1,2-diklór-etilén és a triklór-etilén, éterek, például a dietil-éter, dioxán, tetrahidrofurán, glikol, dimetil-éter és a dietilénglikol-dimetil-éter, alkoholok, például a metanol, etanol, n-propanol, izopropanol, n-butanol és terc-butanol, szénhidrogének, például a benzol, xilol, toluol, hexán vagy ciklohexán, N,N-dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, acetonitril, piridin, hexametil-foszforil-triamid és a víz.
A fenti oldószerek keverékeit is alkalmazhatjuk.
A fenti reakciók kivitelezésére alkalmas, szokásosan alkalmazott aktiváló- és kapcsolóreagenseket is használhatunk, mint például az N’-(3-dimetil-aminopropil)-N-etil-karbodiimid hidrokloridsót, N,N’-diciklohexil-karbodiimidet, 1-hidroxi-1H-benztriazol hidrátot és hasonlókat.
Alkalmas bázisok a szokásos szervetlen vagy szerves bázisok. Ezek közé tartozik előnyösen a nátriumhidroxid, kálium-hidroxid és az alkálifém-karbonátok, például a nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátriummetoxid, kálium-metoxid, nátrium-etoxid, és a káliumterc-butoxid, amidok, például a nátrium-amid, lítiumbisz(trimetil-szilil)-amid és a lítium-diizopropil-amid, valamint az aminok, például trietil-amin, diizopropil-etilamin, diizopropil-amin, 4-N,N-dimetil-amino-piridin és a piridin.
A bázist 1 mól (II) általános képletű vegyületre számítva 1-5 mól mennyiségben, előnyösen 1-2 mól mennyiségben alkalmazhatjuk.
A reakciókat általában -78 °C és az oldószer forrási hőmérséklete közötti tartományban, előnyösen 0 °C és az oldószer forrási hőmérséklete közötti tartományban hajtjuk végre.
A reakciókat atmoszferikus, valamint fokozott, vagy csökkentett nyomáson (például 0,5-5 bar, azaz 50 kPa-500 kPa között) hajtjuk végre. A reakciókat általában atmoszferikus nyomáson hajtjuk végre.
HU 226 522 Β1
Epoxidok előállítására és adott esetben szulfon, szulfoxid vagy N-oxid oxidációval történő előállítására alkalmazott szelektív oxidálóreagensek a m-klór-perbenzoesav (MCPBA), nátrium-metaperjodát, N-metilmorfolin-N-oxid (NMO), monoperoxi-ftálsav és az ozmium-tetroxid.
Az epoxidok előállítására, az ilyen reakcióknál alkalmazott szokásos reakciókörülményeket alkalmazzuk.
Adott esetben a szulfon, szulfoxid és N-oxid-származékok előállítására alkalmazott oxidációs reakciókra vonatkozó részletesebb leírásokat a következő helyeken találjuk: Barbachyn, M. R. és mtsai. J. Med. Chem. 39, 680 (1996) irodalmi helyen és a WO-A-97/10223 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentésben.
Továbbá lásd a 14-16. példákat a kísérleti részben.
Adott esetben az amidálást a szokásos reakciókörülmények között hajtjuk végre. Részletek a 31-35 és 140-147. példákban találhatók.
A (II), (III), (IV) és (VI) általános képletű vegyületek vagy ismertek a szakember számára vagy pedig a szokásos módon előállíthatok. Az oxazolidinok, különösen a szükséges 5-(amino-metil)-2-oxo-oxazolidinok előállítására nézve lásd a következő irodalmi forrásokat: WO-A-98/01446, WO-A-93/23384 és WO-A-97/03072 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentések; Tucker J. A. és mtsai. J. Med. Chem. 41, 3727 (1998); Brickner, S. J. és mtsai. J. Med. Chem. 39, 673 (1996); Gregory, W. A. és mtsai. J. Med. Chem. 32,1673 (1989).
Az (I) általános képletű vegyületeknek előre nem látott farmakológiai hatásspektruma van és ezért különösen alkalmasak betegségek megelőzésére és/vagy kezelésére.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek elsősorban alvadásgátló tulajdonsággal rendelkeznek, ezért főleg tromboembóliás betegségek megelőzésére és/vagy kezelésére gyógyszerként alkalmazzuk őket. Találmányunk esetében a „tromboembóliás betegségek közé sorolt súlyos betegségek közé tartozik elsősorban a szívinfarktus, angina pectoris (instabil angina is), angioplasztika vagy koronária bypass műtét után újból bekövetkező érszűkület vagy érelzáródás, szélütés, átmeneti ischaemiás roham, perifériális érrendszeri elzáródások, tüdőembólia és a mélyvénás trombózisok.
Továbbá, a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek alkalmasak a kiterjedt érrendszeren belüli alvadás kezelésére is.
Végül, a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek alkalmasak az érelmeszesedés és artritisz megelőzésére és/vagy kezelésére, valamint az Alzheimer-kór és a rák megelőzésére és/vagy kezelésére is.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek elsősorban az Xa véralvadási faktor szelektív inhibitoraiként hatnak és nem gátolják vagy csak jelentősen magasabb koncentrációban gátolják a többi szerin proteázt, például a trombint, plazmint és a tripszint. A találmányban azokat a Xa véralvadási faktor inhibitorokat nevezzük szelektívnek, amelyeknek az Xa véralvadási faktorral szemben mért IC50-gátló értékei 100-szor, előnyösen 500-szor és különösen előnyösen 1000-szer alacsonyabbak, mint a többi szerin-proteázok, például trombinnal, plazminnal és a tripszinnel szemben mért IC50-értékek; a szelektivitás mérésére alkalmazott módszerek tekintetében lásd az alábbi az A—1) a.1) és az a.2) példákat.
Továbbá, a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek alkalmazhatók az alvadás gátlására ex vivő, például az Xa faktort tartalmazó biológiai minták vagy tárolt vér esetében.
A találmány tehát az (I) általános képletű oxazolidinokra vonatkozik, amelyek elsősorban váratlan, erős és szelektív Xa faktor gátlóhatást mutatnak.
A találmány továbbá gyógyszerekre és gyógyszerkészítményekre is vonatkozik, amelyek egy találmány szerinti (I) általános képletű vegyületet, valamint egy vagy több gyógyászatilag elfogadható segédanyagot vagy kötőanyagot tartalmaznak, amely gyógyszerek és gyógyszerkészítmények a fenti indikációk esetében alkalmazhatók.
A találmány szerinti (I) képletű vegyületek az emberi vagy állati szervezet betegségeinek, különösen a fent említett betegségeinek megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmazhatók.
Továbbá, a találmány a véralvadás in vitro körülmények között való gátlására, előnyösen Xa faktort tartalmazó biológiai minták vagy tárolt vér esetében alkalmazható módszerre is vonatkozik, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű vegyületet hozzáadjuk.
Minden szokásos adagolási forma alkalmas a találmány szerinti vegyületek adagolására. Az adagolást előnyösen orálisan, nyelvre, nyelv alá, szájba, végbélbe vagy parenterálisan (azaz, az emésztőcsatornát megkerülve, intravénásán, intraartériálisan, szívbe, bőrbe, bőr alá, bőrön át, hashártyába vagy izomba) végezhetjük. Különösen előnyös az orális és intravénás adagolás. A legelőnyösebb az orális adagolás, amely előnyöket mutat a tromboembóliás betegségek korábbi kezelési módszereivel szemben.
A találmány szerinti új, (I) általános képletű aktív vegyületeket ismert módon, inért nem toxikus gyógyászatilag elfogadható kötőanyagok vagy oldószerek felhasználásával készítményekké, például tablettává, cukorral bevont tablettává, pirulává, granulátummá, aeroszollá, sziruppá, emulzióvá, szuszpenzióvá vagy oldattá alakíthatjuk. A terápiásán aktív vegyület koncentrációja a készítmény teljes tömegére számolva minden esetben 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg%, még előnyösebben 1-85 tömeg% kell hogy legyen, amely elegendő ahhoz, hogy a javasolt dózistartományt elérjük.
Ennek ellenére, ha kívánatos, szükség lehet arra, hogy eltérjünk az említett mennyiségektől, ha a testtömeg, az adagolás módja, a gyógyszerre adott egyéni válaszreakció, a formulázás módja és az adagolás időpontja és időzítése azt megkívánja, (gy bizonyos esetekben kevesebb mint a fent említett minimális dózis is megfelelő, más esetben pedig a fent említett maximális dózisnál több a kívánatos. Viszonylag nagy mennyiségű gyógyszer adagolása esetén tanácsos lehet azt a nap során több részletben, kisebb adagokban beadni.
HU 226 522 Β1
A készítményeket például oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot kiegészítjük oldószerekkel és/vagy kötőanyagokkal, a kívánatos emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket hozzáadjuk, és abban az esetben ha hígítószerként vizet használunk, akkor segédoldószerként szerves oldószert is alkalmazhatunk.
Tapasztalataink szerint jó eredményt érünk el, ha intravénás adagolás esetében körülbelül 0,001-10 mg/kg, előnyösen körülbelül 0,01-10 mg/kg, különösen előnyösen körülbelül 0,1-8 mg/kg testtömeg dózist alkalmazunk.
Tapasztalataink szerint jó eredményt érünk el ha orális adagolás esetében körülbelül 0,01-50 mg/kg, előnyösen körülbelül 0,1-10 mg/kg, különösen előnyösen körülbelül 0,5-8 mg/kg testtömegdózist alkalmazunk.
Bizonyos esetekben azonban szükség lehet arra, hogy az intravénás vagy orális adagolás esetében eltérjünk a fent említett mennyiségektől, ha a testtömeg, az adagolás módja, a gyógyszerre adott egyéni válaszreakció, a formulázás módja, valamint az adagolás időpontja és időzítése azt megkívánja. így, bizonyos esetekben kevesebb mint a fent említett minimális dózis a megfelelő, más esetben pedig a fent említett maximális dózisnál több a kívánatos. Viszonylag nagy mennyiségű gyógyszer adagolása esetén tanácsos lehet azt a nap során több részletben, kisebb adagokban, vagy folyamatos infúzió formájában beadni.
A tromboembóliás betegségek esetében alkalmazott szokásos készítményekkel összehasonlítva a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek elsősorban abban különböznek, hogy az Xa faktor szelektív gátlásával szélesebb terápiás alkalmazási kör érhető el. A beteg számára ez a vérzés kisebb kockázatát jelenti, a kezelőorvos számára pedig azt, hogy a beteg könnyebben alkalmazkodik. Továbbá a hatásmechanizmus miatt a hatás gyorsan jelentkezik. A legfontosabb azonban az, hogy a találmány szerinti vegyületeket orálisan lehet adagolni, amely a találmány szerinti vegyületeket alkalmazó kezelés további előnye.
A találmányt az alábbi példákkal illusztráljuk, amelyek semmilyen értelemben nem korlátozzák a találmány oltalmi körét.
Példák
A A fiziológiai aktivitás mérése
1. Általános teszt módszerek
A találmány szerinti vegyületek különlegesen előnyös biológiai tulajdonságait a következő módszerekkel határozzuk meg.
a) A teszt leírása (in vitro) aA.) Az Xa faktor gátlásának a mérése
A humán Xa faktor (FXa) enzimaktivitását egy a
FXa-ra nézve specifikus kromogén szubsztrát átalakításának alkalmazásával mértük. FXa p-nitro-anilint hasít le a kromogén szubsztrátról. A méréseket mikrotálcák alkalmazásával a következő módon végeztük.
A kísérleti vegyületeket különböző koncentrációkban dimetil-szulfoxidban oldottuk, majd 25 °C-on humán FXa jelenlétében {0,5 nmol/l FXa-t oldottuk 50 mmol/l trisz-puffer [C,C,C-trisz(hidroxi-metil)-aminometán], 150 mmol/l nátrium-klorid, 0,1% BSA (borjúszérumalbumin) elegyében, pH=8,3} 10 percen át inkubáltuk. Kontrollként tiszta dimetil-szulfoxidot használtunk. A kromogén szubsztrátot az elegyhez adtuk (150 μπηοΙ/Ι Pefachrome FXa, Pentapharm). 20 perc inkubálás után, 25 °C-on, 405 nm-nél meghatároztuk az elnyelést. A kísérleti vegyületet tartalmazó elegyek elnyelését összehasonlítottuk a kísérleti vegyületet nem tartalmazó kontrollelegyek elnyelésével, és ebből kiszámítottuk az IC50-értékeket.
a. 2.) A szelektivitás meghatározása
A kísérleti vegyületek FXa-val szemben mutatott szelektivitásának meghatározása céljából, megmértük a vegyületeknek a trombint, tripszint és plazmint gátló hatását. A trombin (75 mU/ml), tripszin (500 mU/ml) és plazmin (3,2 nmol/ml) enzimaktivitásának meghatározása céljából ezeket az enzimeket feloldottuk trisz-pufferben (100 mmol/l, 20 mmol/l kalcium-klorid, pH=8,0), majd a kísérleti vegyülettel vagy oldószerrel 10 percen át inkubáltuk. Ekkor a megfelelő kromogén szubsztrátok hozzáadásával (Chromozym Thrombin, Boehringer Mannheim; Chromozym Trypsin, Boehringer Mannheim; és a Chromozym Plasmin, Boehringer Mannheim) elindítottuk az enzimatikus reakciót, majd 20 perc elteltével 404 nm-nél megmértük az elnyelést. A méréseket 37 °C-on hajtottuk végre. A kísérleti vegyületet tartalmazó elegyek elnyelését összehasonlítottuk a kísérleti vegyületet nem tartalmazó kontroll elegyek elnyelésével, és ebből kiszámítottuk az IC50-értékeket.
a. 3.) Az alvadásgátló hatás meghatározása
A kísérleti vegyületek alvadásgátló hatását in vitro körülmények között humán plazmában határoztuk meg. Ebből a célból, vért vettünk és egy 1/9 térfogatarányú nátrium-citrát/vér elegyet képeztünk oly módon, hogy a szedőbe 0,11 M nátrium-citrát oldatot helyeztünk. Közvetlenül a vérvétel után az elegyet alaposan összekevertük és 10 percen át körülbelül 2000 g gyorsulással centrifugáltuk. A felülúszót lepipettáztuk. Egy kereskedelmi tesztkit (Neoplastin, Boehringer Mannheim) alkalmazásával az oldószer vagy a kísérleti vegyület különböző koncentrációinak jelenlétében meghatároztuk a protrombin időt (PT, szinonimák: tromboplasztin idő, gyorsteszt). A kísérleti vegyületeket a plazmával együtt 10 percen át 37 °C-on inkubáltuk. Az alvadást tromboplasztin hozzáadásával indítottuk meg és az alvadás időpontját mértük. A kísérleti vegyületnek azt a koncentrációját határoztuk meg, amelynek hatására a protrombin idő megkétszereződött.
b) Az antitrombotikus hatás meghatározása (in vivő)
b. 1.) Artériás-vénás sönt modell (patkány)
200-250 g-os éhező hím patkányokat (törzs: HSD
CPB: WU) Romput/Ketavet oldat (12 mg/kg/50 mg/kg) alkalmazásával elaltattunk. A trombust képződését egy
HU 226 522 Β1 artériás-vénás sönt kialakításával a Berry, C. N. és mtsai. Br. J. Pharmacol. 113, 1209-1214 (1994) irodalmi helyen leírt módszerrel indukáltuk. E célból kipreparáltuk a bal oldali nyaki vénát és a jobb oldali nyaki artériát. A két eret testen kívüli sönt, egy 10 cm hosszúságú polietiléncső (PE 60) alkalmazásával összekötöttük. A polietiléncső közepéhez egy másik, 3 cm hosszúságú polietiléncsövet csatlakoztattunk, amely egy hurok formájúra alakított, érdesített, trombogén felszínű nejlon fonalat tartalmazott. A testen kívüli keringetést 15 percen át folytattuk. A söntöt ekkor eltávolítottuk és a nejlon fonalat a trombussal együtt azonnal megmértük. A nejlon fonal tömegét a még a kísérlet megkezdése előtt megmértük. A kísérleti anyagokat a testen kívüli keringetés megkezdése előtt a farokvénán keresztül intravénásán vagy egy gyomorszondán keresztül orálisan adtuk be az éber állapotban levő állatoknak.
Az eredményeket az 1. táblázat mutatja:
1. táblázat
A hatóanyagok antitrombotikus hatásának meghatározása (patkányban) az artériás-vénás sönt model alkalmazásával orális vagy intravénás adagolás után
Példa |
ED50 (mg/kg, po.) |
ED50 (mg/kg, iv.) |
1. |
|
10 |
17. |
|
6 |
44. |
3 |
|
95. |
|
3 |
114. |
|
3 |
115. |
|
3 |
123. |
3 |
|
162. |
|
3 |
b. 2.) Artériás trombózis modell (patkány)
Éhező hím patkányokat (törzs: HSD CPB: WU) a fent ismertetett módszer alkalmazásával elaltattunk. A patkányok testtömege átlagosan körülbelül 200 g volt. A bal oldali nyaki artériát körülbelül 2 cm hosszan kipreparáltuk. Ezután Meng, K. és mtsai. módszerét alkalmazva [Naunyn-Schmiedeberg’s Arch. Pharmacol. 301,115-119 (1977)] az ér mechanikus megsértésével egy artériás trombust indukáltunk. E célból a kipreparált artériát érfogóval leválasztottuk a keringésről, egy fémtálban 2 percig -12 °C-on hűtöttük, majd ezzel egyidejűleg a trombus méretének standardizálása céljából egy 200 g tömegű súllyal nyomást gyakoroltunk rá. Ezenkívül a véráramot a sérült érszakasztól távolabb egy a nyaki artéria köré helyezett szorítócsipesszel csökkentettük. A sérült részhez közeli fogót eltávolítottuk, a sebet lezártuk, majd 4 órával később ismét megnyitottuk, hogy a sérült érszakaszt eltávolítsuk. Az érszakaszt hosszában felnyitottuk és az ér sérült szakaszából eltávolítottuk a trombust. A trombus tömegét nedves állapotban azonnal megmértük. A kísérleti anyagokat a kísérlet kezdetekor a farokvénán keresztül intravénásán vagy egy gyomorszondán keresztül orálisan adtuk be az éber állapotban levő állatoknak.
b. 3.) Vénás trombózis modell (patkány)
Éhező hím patkányokat (törzs: HSD CPB: WU) a fent ismertetett módszer alkalmazásával elaltattunk. A patkányok testtömege átlagosan körülbelül 200 g volt. A bal oldali nyaki vénát körülbelül 2 cm hosszan kipreparáltuk. Ezután Meng, K. és mtsai. módszerét alkalmazva [Naunyn-Schmiedeberg's Arch. Pharmacol. 301, 115-119 (1977)] az ér mechanikus megsértésével egy vénás trombust indukáltunk. E célból a kipreparált nyaki vénát érfogóval leválasztottuk a keringésről, egy fémtálban 2 percig -12 °C-on hűtöttük, majd ezzel egyidejűleg a trombus méretének standardizálása céljából egy 200 g tömegű súllyal nyomást gyakoroltunk rá. A véráramlást felszabadítottuk és a sebet lezártuk. 4 órával később a sebet ismét megnyitottuk, hogy a sérült érszakaszból kivegyük a trombust. A trombus tömegét nedves állapotban azonnal megmértük. A kísérleti anyagokat a kísérlet kezdetekor a farokvénán keresztül intravénásán vagy egy gyomorszondán keresztül orálisan adtuk be az éber állapotban levő állatoknak.
B Előállítási példák
Kiindulási anyagok
A 3-morfolinon előállítását az US 5 349 045 számú szabadalmi leírásban ismertetik.
Az N-(2,3-epoxi-propil)-ftálimid előállítása a Chern, J.-W. és mtsai., Tetrahedron Lett. 39, 8483 (1998) helyen van leírva.
A szubsztituált anilineket például oly módon állíthatjuk elő, hogy a 4-fluor-nitro-benzolt, 2,4-difluor-benzolt vagy 4-klór-nitro-benzolt bázis jelenlétében a megfelelő aminnal reagáltatjuk. Ezt a reakciót kivitelezhetjük palládiumkatalizátor, például Pd(OAc)2/DPPF/NaOterc-Bu alkalmazásával [Tetrahedron Lett. 40, 2035 (1999)] vagy réz alkalmazásával [Renger, Synthesis 586 (1985); Aebischerés mtsai. Heterocycles 48, 2225 (1998)] alkalmazásával. Hasonlóképpen, úgy is el lehet járni, hogy a nitrogéncsoportot nem tartalmazó halogénezett aromás vegyületet először a megfelelő amiddá alakítjuk, majd ezután visszük be a nitrocsoportot a 4-helyzetbe (US 3 279 880 számú szabadalmi leírás).
I. 4-(4-Morfolin-3-onil)-nitro-benzol előállítása (3. reakcióvázlat)
202 g (2 mól) morfolin-3-on-t [Pfeil, E.; Harder, U. Angew. Chem. 79, 188 (1967)] feloldunk 2 liter N-metilpirrolidonban (NMP). 2 óra alatt, kis adagokban 88 g (2,2 mól) nátrium-hidridet (60% NaH paraffinolajban) adunk az elegyhez. A hidrogéngáz-fejlődés megszűnése után szobahőmérsékleten, hűtés közben, 1 óra alatt 282 g (2 mól) 4-fluor-nitro-benzolt csepegtetünk az elegybe, majd az reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. 76 °C-on és 1200 Pa nyomáson az elegyből ledesztillálunk 1,7 térfogatú folyadékot, a maradékot 2 liter vízbe öntjük, majd az elegyet 2*1 liter etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázist
HU 226 522 Β1 vízzel mossuk, az elegyet vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 1:1 térfogatarányú hexán-etilacetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, majd etil-acetátból átkristályosítjuk. Eredményül színtelen-barnás színű szilárd anyag formájában 78 g terméket kapunk. A hozam: 17,6%.
1H-NMR (300 MHz, CDCI3): 3,86 (m, 2H, CH2CH2),
4,08 (m, 2H, CH2CH2), 4,49 (s, 2H, CH2CO), 7,61 (d, 2H, 3J=8,95 Hz, CHCH), 8,28 (d, 2H, 3J=8,95 Hz, CHCH). MS (r.l%) 222 (74, M+), 193 (100), 164 (28), 150 (21), 136 (61), 117 (22), 106 (24), 90 (37), 76 (38), 63 (32), 50 (25).
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
3- fluor-4-(4-morfolin-3-onil)-nitro-benzol;
4- (N-piperidonil)-nitro-benzol;
3- fluor-4-(N-piperidonil)-nitro-benzol;
4- (N-pirrolidonil)-nitro-benzol;
3-fluor-4-(N-pirrolidonil)-nitro-benzol.
II. 4-(4-Morfolin-3-onil)-anilin előállítása (4. reakcióvázlat)
Autoklávba helyezzük 63 g (0,275 mól) 4-(4-morfolin-3-onil)-nitro-benzol 200 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát, hozzáadunk 3,1 g aktív szénre csapatott 5% palládiumkatalizátort, majd 70 °C-on és 5000 kPa hidrogéngáznyomáson 8 órán át hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük, az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk, majd a terméket etil-acetátból átkristályosítva tisztítjuk. Eredményül 20 g kékes színű szilárd anyagot kapunk. A hozam: 37,6%.
A maradékot kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint hexán-etil-acetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (300 MHz, CDCI3): 3,67 (m, 2H, CH2CH2),
3,99 (m, 2H, CH2CH2), 4,27 (s, 2H, CH2CO), 6,68 (d, 2H, 3J=8,71 Hz, CHCH), 7,03 (d, 2H, 3J=8,71 Hz, CHCH). MS (r.l%) 192 (100 M+), 163 (48), 133 (26), 119 (76), 106 (49), 92 (38), 67 (27), (45), 52 (22), 28 (22).
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
3- fluor-4-(4-morfolin-3-onil)-anilin;
4- (N-piperidonil)-anilin;
3- fluor-4-(N-piperidonil)-anilin;
4- (N-pirrolidonil)-anilin;
3-fluor-4-(N-pirrolidonil)-anilin.
Általános módszer a 4-szubsztituált anilinek előállítására olymódon, hogy az 1 -fluor-4-nitrobenzolokat és 1-klőr-4-nitro-benzolokat primer vagy szekunder aminokkal reagáltatjuk, majd redukáljuk (5. reakcióvázlat)
A fluor-nitro-benzol vagy klór-nitro-benzol és az amin ekvivalens mennyiségeit feloldjuk dimetilszulfoxidban vagy acetonitrilben (0,1-1 mól koncentrációjú oldatok), majd az reakcióelegyet éjszakán át 100 °C-on keverjük. Az elegyet szobahőmérsékletűre hűtjük, éterrel hígítjuk, majd vízzel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szürletet bepároljuk. Ha a reakcióelegyben csapadék képződik, a csapadékot leszűrjük és éterrel vagy acetonitrillel mossuk. Ha az anyalúg is tartalmaz terméket, azt éter és víz alkalmazásával az ismert módon feldolgozzuk. A nyerstermékeket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó metiléndiklorid/ciklohexán és metilén-diklorid/etanol összetételű eluens elegyek alkalmazásával tisztítjuk.
A redukció végrehajtása céljából a nitrovegyületet feloldjuk metanolban, etanolban vagy etanol/metiléndiklorid elegyben (0,01-0,5 mól koncentrációjú oldatok), hozzáadunk aktív szénre csapatott 10% palládiumkatalizátort, majd normálnyomáson éjszakán át keverjük. Az elegyet szűrjük és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/etanol összetételű eluens elegy alkalmazásával vagy pedig fordított fázisú (RP) HPLC és acetonitril/víz eluens elegyek alkalmazásával tisztítjuk.
Más megoldásként az alkalmazott redukáló anyag vaspor is lehet. Ez esetben a nitrovegyületet feloldjuk ecetsavban (0,1-0,5 mól koncentrációjú oldatok), majd 90 °C-on hozzáadunk 6 ekvivalens vasport és 10-15 perc alatt kis részletekben beadagoljuk az ecetsav 0,3-0,5-szeres térfogatának megfelelő térfogatú vizet. 90 °C-on további 30 perc múlva az elegyet leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot etilacetáttal és vizes 2 N nátrium-hidroxid-oldattal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/etanol összetételű eluens elegy alkalmazásával vagy pedig RP-HPLC és acetonitril/víz eluens elegyek alkalmazásával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
111-1. L-Prolin-terc-butil-1-(4-amino-fenil)-észter MS (ESI): m/z (%)=304 (M+H+MeCN, 100), 263 (M+H,
20);
HPLC (4. módszer): rt=2,79 perc.
Ili—2. 1-(4-Amino-fenil)-3-piperidin-karboxamid MS (ESI): m/z (%)=220 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,59 perc.
111-3. 1 -(4-Amino-fenil)-4-piperidin-karboxamid MS (ESI): m/z (%)=220 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,57 perc.
111-4. 1 -(4-Amino-fenil)-4-piperidinon MS (ESI): m/z (%)=191 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,64 perc.
Ili—5. 1-(4-Amino-fenil)-L-prolin-amid MS (ESI): m/z (%)=206 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,72 perc.
HU 226 522 Β1
Ili—6. [1-(4-Amino-fenil)-3-piperidinil]-metanol MS (ESI): m/z (%)=207 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,60 perc.
111-7. [1 -(4-Amino-fenil)-2-piperidinil]-metanol MS (ESI): m/z (%)=207 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,59 perc.
111-8. 1 -(4-Amino-fenil)-2-piperidin-karbonsav-etilészter
MS (ESI): m/z (%)=249 (M+H, 35), 175 (100);
HPLC (4. módszer): rt=2,43 perc.
111-9. [1 -(4-Amino-fenil)-2-pirrolidinil]-metanol MS (ESI): m/z (%)=193 (M+H, 45);
HPLC (4. módszer): rt=0,79 perc.
111-10. 4-(2-Metil-hexahidro-5Hpirrolo[3,4-d]izoxazol-5-il)-fenil-amin kiindulási anyag: 2-metil-hexahidro-2H-pirrolo[3,4-d]izoxazol [Ziegler, C. B. és mtsai., J. Heterocycl. Chem. 25(2), 719-723 (1988)]
MS (ESI): m/z (%)=220 (M+H, 50), 171 (100)
HPLC (4. módszer): rt=0,54 perc.
111-11. 4-(1-Pirrolidinil)-3-(trifluor-metil)-anilin MS (ESI): m/z (%)=231 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,40 perc.
111-12. 3-Klór-4-( 1 -pirrolidinil)-anilin MS (ESI): m/z (%)=197 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,78 perc.
II1—13. 5-Amino-2-(4-morfolinil)-benzamid MS (ESI): m/z (%)=222 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,77 perc.
111-14. 3-Metoxi-4-(4-morfolinil)-anilin MS (ESI): m/z (%)=209 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,67 perc.
111-15. 1-[5-Amino-2-(4-morfolinil)-feniljetanon
MS (ESI): m/z (%)=221 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,77 perc.
Általános módszer 4-szubsztituált anilinek előállítására olymódon, hogy az 1-ftuor-4-nitrobenzolokat amidokkal reagáltatjuk, majd redukáljuk (6. reakcióvázlat).
Az amidot feloldjuk Ν,Ν-dimetil-formamidban majd 1,5 ekvivalens kálium-terc-butoxidot adunk hozzá, A reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd kis részletekben 1,2 ekvivalens 1-fluor-4-nitro-benzolt adunk hozzá. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, éterrel vagy etil-acetáttal hígítjuk, majd telített vizes nátrium-karbonát-oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
Az ezt követő redukció céljából a nitrovegyületet feloldjuk etanolban (0,01 M-0,5 mólos oldat), aktív szénre csapatott 10% palládiumot adunk hozzá, majd éjszakán át normálnyomású hidrogénatmoszféra alatt keverjük. Az elegyet leszűrjük és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával vagy preparatív fordított fázisú HPLC módszerrel és acetonitril/víz összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
Más megoldás szerint, redukálószerként vasport is alkalmazhatunk. E célból, a nitrovegyületet feloldjuk ecetsavban (0,1-0,5 mólos oldat), majd 90 °C-on 6 ekvivalens vasport és kis részletekben, 10-15 perc alatt, az ecetsav 0,3-0,5-szeres térfogatának megfelelő térfogatú vizet adunk az elegyhez. 90 °C-on további 30 perc elteltével az elegyet szűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot etil-acetáttal és vizes 2 N nátrium-hidroxidoldattal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával vagy preparatív fordított fázisú HPLC módszerrel és acetonitril/víz összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
IV—1. 1-[4-Amino-2-(trifluor-metil)-fenil]-2pirrolidinon
MS (ESI): m/z (%)=245 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,98 perc.
IV-2. 1 -[4-Amino-2-(trifluor-metil)-fenil]-2morfolinon
MS (ESI): m/z (%)=261 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,54 perc.
IV-3. 4-(4-Amino-2-klór-fenH)-3-morfolinon MS (ESI): m/z (%)=227 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=1,96 perc.
IV—4. 4-(4-Amino-2-metil-fenil)-3-morfolinon MS (ESI): m/z (%)=207 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,71 perc.
IV-5. 5-Amino-2-(3-oxo-4-morfolinil)-benzonitril MS (ESI): m/z (%)=218 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=1,85 perc.
IV-6. 1-(4-Amino-2-klór-fenil)-2-pirrolidinon MS (ESI): m/z (%)=211 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,27 perc.
IV-7. 4-(4-Amino-2,6-dimetil-fenil)-3morfolinon kiindulási anyag: 2-fluor-1,3-dimetil-5-nitro-benzol [Bartoli és mtsai. J. Org. Chem. 40, 872 (1975)]:
HU 226 522 Β1
MS (ESI): m/z (%)=221 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,77 perc.
IV—8. 4-(2,4-Diamino-fenil)-3-morfolinon kiindulási anyag: 1-fluor-2,4-nitro-benzol:
MS (ESI): m/z (%)=208 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=0,60 perc.
IV-9. 4-(4-Amino-2-klór-fanil)-2-metil-3-morfolinon kiindulási anyag: 2-metil-3-morfolinon [Pfeil, E.; Harder,
U. Angew. Chem. 79, 188 (1967)]:
MS (ESI): m/z (%)=241 (M+H, 100);
HPLC (4, módszer): rt=2,27 perc.
IV—10. 4-(4-Amino-2-klór-fenil)-6-metil-3-morfolinon kiindulási anyag: 6-metil-3-morfolinon (EP 350 002 számú európai szabadalmi leírás):
MS (ESI): m/z (%)=241 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,43 perc.
Előállítási példák fkz 1-13., 17-19. és 36-57. példák az a) eljárásváltozatot szemléltetik.
1. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(3-fluor-4-morfolino-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása (XII)
0,45 g (1,52 mmol) (5S)-5-(amino-metil)-3-(3-fluor4-morfolino-feníl)-1,3-oxazolídin-2-ont [előállítása: Brickner, S. J. és mtsai., J. Med. Chem. 39, 673 (1996)], 0,25 g (1,52 mól) 5-klór-tiofén-2-karbonsavat és 0,3 g (1,3 ekvivalens) 1-hidroxi-1H-benztriazol-hidrátot (HOBT) feloldunk 9,9 ml Ν,Ν-dimetilformamidban. 0,31 g (1,98 mmol, 1,3 ekvivalens) N-(3-dimetil-amino-propil)-N-etil-karbodiimidet (EDCI) adunk az elegyhez, majd szobahőmérsékleten becsepegtetünk 0,39 g (0,53 ml, 3,05 mmol, 2 ekvivalens) diizopropil-etil-amint (DIEA). A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. 2 g szilikagélt adunk az elegyhez, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint toluol/etil-acetát gradienselúcióval tisztítjuk, amelynek eredményeként 0,412 g cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 61,5%. Olvadáspont: 197 ’C.
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,29 (kiindulási anyag=0,0);
MS (DCI): 440,2 (M+H), Cl izotóparány;
1H-NMR (d6-DMSO, 300 MHz) 2,95 (m, 4H), 3,6 (t,
2H), 3,72 (m, 4H), 3,8 (dd, 1H), 4,12 (t, 1H),
4,75-4,85 (m, 1H), 7,05 (t, 1H), 7,15-7,2 (m, 3H),
7,45 (dd, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,95 (t, 1H).
2. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(4-morfolino-fenil)-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása (XIII)
A cím szerinti vegyületet előállítása az (5S)-5(amino-metil)-3-(4-morfolino-fenil)-1,3-oxazolidin-2-on közbenső terméken keresztül a 4-morfolino-fenil-karbaminsav-benzil-észter kiindulási anyagból hasonló módon történt (lásd 1. példa).
Olvadáspont: 198 ’C;
IC50-érték=43 nM;
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,24.
3. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(1,4-tiazinan4- il)-fenH]-2-oxo-1l3-oxazolidin-5-H}metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XIV)
A cím szerinti vegyületet az (5S)-5-(amino-metil)-3[3-fluor-4-( 1,4-tiazinan-4-il)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on kiindulási anyagból hasonló módon állítjuk elő [lásd Barbachyn, M. R. és mtsai., J. Med. Chem. 39, 680 (1996)].
Olvadáspont: 193 ’C;
Hozam: 82%;
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,47 (kiindulási anyag=0,0).
4. példa
5- Bróm-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(1,4tiazinan-4-íl)-fenH]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XV)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az
5-bróm-tiofén-2-karbonsavból állítjuk elő.
Olvadáspont: 200 ’C.
5. példa
N-({(5S)-3-[3-Fluor-4-(1,4-tiazinan-4-il)-fenil]-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-5-metil-tiofén-karboxamid előállítása (XVI)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az 5-metil-tiofén-2-karbonsavból állítjuk elő.
Olvadáspont: 167 ’C.
6. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(6-metiltieno[2,3-b]piridin-2-il)-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása (XVII)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az (5S)-5(amino-metil)-3-(6-metil-tieno[2,3-b]piridin-2-il)-1,3-oxazolidin-2-on-ból állítjuk elő (lásd az EP-A-785 200 számú európai szabadalmi leírást).
Olvadáspont: 247 ’C.
7. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(3-metil-2-oxo-2,3dihidro-1,3-benztiazol-6-il)-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása (XVIII)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, a 6-[(5S)5-(amino-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-3-metil-1,3benztiazol-2(3H)-on-ból állítjuk elő (lásd az EP-A-738 726 számú európai szabadalmi leírást). Olvadáspont: 217 ’C.
HU 226 522 Β1
8. példa
5-Klór-N-[((5S)-3-{3-fluor-4-[4-(4piridinil)-piperazino]-fenil}-2-oxo-1,3oxazolldin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása (XIX)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az (5S)5-(amino-metil)-3-{3-fluor-4-[4-(4-piridinil)-piperazino]-fenil}-1,3-oxazolidin-2-on-ból állítjuk elő [analóg eljárás: Tucker és mtsai. J. Med. Chem. 41, 3727 (1998)].
MS (ESI) 516 (M+H), Cl izotóparány.
9. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(4-metilpiperazino)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XX)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az (5S)-5(amino-metil)-3-[3-fluor-4-(4-metil-piperazino)-fenil]1,3-oxazolidin-2-on-ból állítjuk elő.
10. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(4-terc-butoxikarbonil-piperazln-1-il)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXI)
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, az (5S)-5(amino-metil)-3-[3-fluor-4-(4-terc-butoxi-karbonil-piperazin-1-il)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on-ból állítjuk elő (analóg eljárás: a WO-A-93/23384 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés ismertetett eljárás, amelyre fent már hivatkoztunk).
Olvadáspont: 184 °C.
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,42
11. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(piperazin1 -il)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXII)
A cím szerinti vegyületet metilén-diklorid-oldatban a 10. reakcióban előállított termékből trifluor-ecetsawal való reakcióval állítjuk elő.
IC50=140 Nm;
1H-NMR [d6-DMSO]: 3,01-3,25 (m, 8H), 3,5-3,65 (m,
2H), 3,7-3,9 (m, 1H), 4,05-4,2 (m, 1H), 4,75-4,9 (m, 1H), 7,05-7,25 (m, 3H), 7,5 (dd, 1H), 7,7 (d,
1H), 8,4 (széles s, 1H), 9,0 (t, 1H).
12. példa
5-Klór-N-[((5S)-3-(2,4’-bipiridinil5-il)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXIII)
A cím szerinti vegyület hasonló módon, az (5S)-5amino-metil-3-(2,4’-bipiridinil-5-il)-2-oxo-1,3-oxazolidin2-on-ból állítjuk elő (lásd az EP-A-789 026 számú európai szabadalmi leírást).
Rf (SiO2, etil-acetát/etanol 1:2)=0,6;
MS (ESI) 515 (M+H), Cl izotóparány.
13. példa
5-Klór-N-{[(5S)-2-oxo-3-(4-piperidinofenil)-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2tiofén-karboxamid előállítása (XXIV)
A cím szerinti vegyületet 5-(hidroxi-metil)-3-(4-piperidino-fenil)-1,3-oxazolidin-2-on-ból (lásd a 2 708 236 számú német szabadalmi leírást) mezilezés után, káliumftálimiddel való reakció és hidrazinolízis végrehajtása után 5-klór-tiofén-2-karbonsawal való reakcióval állítjuk elő. Rf (SiO2, etil-acetát/toluol 1:1)=0,31;
Olvadáspont: 205 °C.
17. példa
5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(2-oxo1 -pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXV)
Az ismert előállítási utat követve [lásd Brickner, S. J. és mtsai. J. Med. Chem. 39, 673 (1996)] az 1-(4-amino-fenil)-pirrolidin-2-on-t [előállítása a Reppe és mtsai., Justus Liebigs Ann. Chem. 596, 209 (1955) helyen van leírva] benzil-oxi-karbonil-kloriddal, majd R-glicidil-butiráttal reagáltatjuk, mezilezzük, kálium-ftálimiddel reagáltatjuk, metanolban hidrazinolízisnek vetjük alá és végül 5-klór-tiofén-2-karbonsawal reagáltatjuk, amelynek eredményeképpen 5-klór-N-({(5S)-2-oxo-3[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)2-tiofén-karboxamidot kapunk. Az ily módon kapott 5-klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid IC50 értéke 4 nM (az IC50-érték mérésére alkalmazott módszer fent az A-1.a.1 példában van leírva: „a faktor Xa gátlásának mérése”).
Olvadáspont: 229 °C.
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,05 (kiindulási anyag=0,0);
MS (ESI) 442,0 (21%, M+Na, Cl izotóparány), 420,0 (72%,
M+H, Cl izotóparány), 302,3 (12%), 215 (52%), 145 (100%);
1H-NMR (d6-DMSO, 300 MHz) 2,05 (m, 2H), 2,45 (m,
2H), 3,6 (t, 2H), 3,77-3,85 (m, 3H), 4,15 (t, 1H),
4,75-4,85 (m, 1H), 7,2 (d, 1H), 7,5 (d, 2H), 7,65 (d,
2H), 7,69 (d, 1H), 8,96 (t, 1H).
A 17. példa fent ismertetett egyes lépései a megfelelő kiindulási anyagok előállításával együtt a következők:
g (22,7 mmoi) 1-(4-amino-fenil)-pirrolidin-2-on-t és 3,6 ml (28,4 mmoi) Ν,Ν-dimetil-anilint feloldunk 107 ml tetrahidrofuránban, majd -20 °C-on lassan 4,27 g (24,03 mmoi) hangyasav-benzil-észterrel elegyítjük. A reakcióelegyet -20 °C-on 30 percen át keverjük, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni. 0,5 liter etil-acetátot adunk az elegyhez, majd a szerves fázist 0,5 liter telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist elválasztjuk, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldatot vákuum alatt bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel eldörzsöljük, majd vákuummal leszűrjük.
HU 226 522 Β1
Eredményül világossárga kristályok formájában 5,2 g 4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil-karbaminsav-benzilésztert kapunk.
Hozam: 73,8%. Olvadáspont: 174 °C.
-10 °C-on, argonatmoszféra alatt, 1,47 g (16,66 mmol) izoamil-alkohol 200 ml tetrahidrofuránnal alkotott oldatához cseppenként hozzáadjuk 7,27 ml 2,5 M n-butil-lítium (BuLi) hexános oldatát, és további 8 ml BuLi-oldatot igényel az, hogy az elegyhez adott N-benzilidén-benzil-amin indikátor színt váltson. Az elegyet 10 percen át -10 °C-on keverjük, lehűtjük -78 °C-ra, majd lassan hozzáadjuk 4,7 g (15,14 mmol) 4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenii-karbamát-oldatát. Ezután további 4 ml BuLi-oldatot adunk a reakcióelegyhez, amíg az indikátor színe rózsaszínű lesz. Az elegyet 10 percen át -78 °C-on keverjük, hozzáadunk 2,62 g (18,17 mmol) R-glicidil-butirátot, majd -78 °C-on további 30 percen át keverjük.
A reakcióelegyet éjszakán át hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, hozzáadunk 200 ml vizet, majd a tetrahidrofuránfrakciót vákuum alatt ledesztilláljuk. A vizes fázist etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd vákuum alatt bepároljuk. A maradékot 500 ml dietil-éterel eldörzsöljük, majd a kiváló kristályokat vákuummal leszűrjük.
Eredményül 3,76 g (5R)-5-(hidroxi-metil)-3[4-(2-oxo-1 -pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on-t kapunk. Hozam: 90%. Olvadáspont: 148 °C.
Rf (SÍO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,04 (kiindulási anyag=0,3).
°C-on, 160 ml metilén-dikloridban keverés közben feloldunk 3,6 g (13,03 mmol) (5R)-5-(hidroxi-metil)-3[4-(2-oxo-1-pÍrrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on-t és 2,9 g (28,67 mmol) trietil-amint. Keverés közben az elegyhez adunk 1,79 g (15,64 mmol) metánszulfonilkloridot, majd az elegyet 1,5 órán át 0 °C-on, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük.
A reakcióelegyet vízzel mossuk, majd a vizes fázist ismét metiién-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd bepároijuk. Az 1,67 g tömegű maradékot feloldjuk 70 ml acetonitrilben, hozzáadunk 2,62 g (14,16 mmol) ftálimid-káliumot, majd zárt edényben, egy mikrohullámú készülékben 180 °C-on 45 percen át keverjük.
Az elegyből kiszűrjük az oldhatatlan komponenseket, a szűrietet vákuumban bepároljuk, a maradékot (1,9 g) feloldjuk metanolban, majd hozzáadunk 0,47 g (9,37 mmol) hidrazin-hidrátot. Az elegyet 2 órán át forraljuk, lehűtjük, telített nátrium-karbonát-oldatot adunk hozzá, majd összesen 2 liter metilén-diklorid felhasználásával 6-szor extraháljuk. A nyers (5R)-5-(aminometil)-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2on-t tartalmazó egyesített extraktumokat vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd vákuum alatt bepároljuk.
Az 5-klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(2-oxo-1 -pirrolidinil)fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid végterméket oly módon állítjuk elő, hogy 0,32 g (1,16 mmol) fent előállított (5R)-5-(amino-metil)-3[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on-t, 0,19 g (1,16 mmol) 5-klór-tiofén-karbonsavat és 0,23 g (1,51 mmol) 1-hidroxi-1H-benztriazol hidrátot (HOBT) feloldunk 7,6 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban. Az elegyhez adunk 0,29 g (1,51 mmol) N’-(3-dimetilamino-propil)-N-etil-karbodiimidet (EDCI), majd szobahőmérsékleten becsepegtetünk 0,3 g (0,4 ml, 2,32 mmol, 2 ekvivalens) diizopropil-etil-amint (DIEA). A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük.
A reakcióelegyet vákuum alatt szárazra pároljuk, feloldjuk 3 ml dimetil-szulfoxidban, majd RP-MPLC módszerrel acetonitril/víz/0,5% trifluor-ecetsavgradiens alkalmazásával tisztítjuk. A megfelelő frakciók acetonitriltartalmát ledesztilláljuk, majd a kicsapódó vegyületet leszivatjuk. Eredményül 0,19 g cím szerinti vegyületet kapunk, Hozam: 39%.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
18. példa
5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
Az 5-klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(1-pirrolidinil)-fenil]1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamidot a 17. példában ismertetett módon 4-pirrolidin-1-il-anilinből a [Reppe és mtsai. Justus Liebigs Ann. Chem. 596, 151 (1955)] állítjuk elő.
ICso=4O nM;
Olvadáspont: 216 °C.
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,31 (kiindulási anyag=0,0).
19. példa
5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(dietil-amino)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tlofén-karboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet hasonló módon, N,N-dietilfenil-1,4-diamin alkalmazásával (US-A-2 811 555 számú amerikai szabadalmi leírás, 1955) állítjuk elő az 5-klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(dietil-amino)-fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamidot.
IC5q=270 nM;
Olvadáspont: 181 °C;
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,25 (kiindulási anyag=0,0).
36. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[2-metil-4-(4morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tlofén-karboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet a 2-metil-4-(4-morfolinil)anilin kiindulási vegyületből állítjuk elő [LuValle, J. E. és mtsai. J. Am. Chem. Soc. 70, 2223 (1948)]:
MS (ESI) m/z (%)=436 [M+H]+, (100), Cl izotóparány; HPLC (1. módszer): rt (%)=3,77 (98);
IC50=1,26 μΜ.
HU 226 522 Β1
37. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(3-klór-4-morfolino-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet a 3-klór-4-(4-morfolinil)anilin [Snyder, H. R. és mtsai., J. Pharm. Sci. 66, 1204 (1977)] kiindulási vegyületből állítjuk elő:
MS (ESI) m/z (%)=456 [M+H]+, (100), Cl2 izotóparány; HPLC (2. módszer): rt (%)=4,31 (100);
ICso=33 nM.
38. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[4-(4-morfolinil-szulfonil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet a 4-(4-morfolinil-szulfonil)anilin kiindulási vegyületből állítjuk elő [Adams és mtsai., J. Am. Chem. Soc. 61, 2342 (1939)]:
MS (ESI) m/z (%)=486 [M+H]+, 100), Cl izotóparány; HPLC (3. módszer): rt (%)=4,07 (100);
Ιθ50=2 μΜ.
39. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[4-( 1 -azetidinil-szulfonil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet a 4-(1-azetidinil-szulfonil)anilin kiindulási vegyületből állítjuk elő:
MS (DCI, NH3): m/z (%)=473 [(M+NH4]+, 100), Cl izotóparány;
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,10 (100);
IC50=0,84 μΜ.
40. példa
5-Klór-N-[((5S)-3-(4-{(dímetil-amino)-szulfonil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
A cím szerinti vegyületet a 4-amino-N,N-dimetilbenzolszulfonamid kiindulási vegyületből állítjuk elő [Khanna, I. K. és mtsai., J. Med. Chem. 40, 1619 (1997)]:
MS (ESI): m/z (%)=444 [(M+H)+, 100), Cl izotóparány; HPLC (3. módszer): rt (%)=4,22 (100);
IC50=90 μΜ.
Általános módszer az 5-(amino-metil)-3[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on karbonil-klorídokkal való acilezésére (7. reakcióvázlat)
Szobahőmérsékleten, argonatmoszféra alatt száraz metilén-dikloridban elkészítjük 1,0 ekvivalens 5-(amino-metil)-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-2-on (lásd 45. példa) 0,1 mólos oldalát, hozzáadunk körülbelül 6 ekvivalens száraz piridint, majd ezt az oldatot cseppenként hozzáadjuk a megfelelő 2,5 ekvivalens savkloridhoz. A reakcióelegyet körülbelül 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzáadunk 5,5 ekvivalens PS-trisz-amint (Argonaut Technologies). A szuszpenziót 2 órán át óvatosan keverjük, 3:1 térfogatarányú metilén-diklorid/N,N-dimetilformamid eleggyel hígítjuk, majd szűrjük. A gyantát metilén-diklorid/N,N-dimetil-formamid eleggyel mossuk, majd a szűrletet betöményítjük. Ha szükséges, a kapott terméket preparatív RP-HPLC módszerrel tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
41. példa
N-({2-Oxo-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolldin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
LC-MS (6. módszer): m/z (%)=386 (M+H, 100);
LC-MS: rt (%)=3,04 (100);
IC50=1,3 μΜ.
Általános módszer acilszármazékok előállítására az 5-(amino-metil)-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolidin-2-on karbonsavakkal való acilezésével (8. reakcióvázlat).
Körülbelül 2 ekvivalens karbonsavat felvesszük körülbelül 9:1 térfogatarányú száraz metilén-diklorid/N,Ndimetil-formamid elegyben, majd hozzáadjuk 2,9 ekvivalens gyantához kötött karbodiimidhez (PS-karbodiimid, Argonaut Technologies). Az elegyet 15 percen át szobahőmérsékleten óvatosan rázzuk, 1,0 ekvivalens 5-(amino-metil)-3-[4-(2-oxo-1 -pi rrol id i n i I )-fen i I]-1,3oxazolidin-2-on-t (45. példa) adunk hozzá, éjszakán át rázzuk, a gyantát kiszűrjük, metilén-dikloriddal mossuk, majd a szűrletet bepároljuk. Ha szükséges, a kapott terméket preparatív RP-HPLC technikával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
42. példa
5-Metil-N-({2-oxo-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]1.3- oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=400 (M+H, 100);
LC-MS (6. módszer): rt (%)=3,23 (100);
IC50=0,016 μΜ.
43. példa
5-Bróm-N-((2-oxo-3-[4-(2-oxo-1 -pirrolidinil)-fenil]1.3- oxazolidin-5-il)-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=466 (M+H, 100);
LC-MS (6. módszer): rt (%)=3,48 (78);
IC50=0,014 μΜ.
44. példa
5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(3-oxo4-morfolinil)-fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (9. reakcióvázlat)
a) 2-((2R)-2-Hidroxi-3-{[4-(3-oxo-4-morfollnil)fenil]-amino}-propil)-IH-ízoindol-1,3(2H)-dion előállítása
5,68 g (27,9 mmol) 2-[(2S)-2-oxiranil-metil]-1Hizoindol-1,3(2H)-diont [Gutcait és mtsai., Tetrahedron
HU 226 522 Β1
Asym. 7, 1641 (1996)] és 5,37 g (27,9 mmol) 4-(4-amino-fenil)-3-morfolinont felszuszpendáljuk 140 ml 9:1 térfogatarányú etanol/vfz elegyében, majd 14 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk (a csapadék először feloldódik, majd ismét képződik egy csapadék). A csapadékot (cím szerinti termék) kiszűrjük, háromszor dietil-éterrel mossuk, majd megszárítjuk. Az egyesített anyalúgokat vákuum alatt bepároljuk, majd egy második adag 2,84 g (14,0 mmol) 2-[(2S)-2-oxiranil-metil]1H-izoindol-1,3(2H)-dion 70 ml 9:1 térfogatarányú etanol/víz elegyével alkotott szuszpenzióját adjuk hozzá, majd az elegyet 13 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk (a csapadék először feloldódik, majd ismét képződik egy csapadék). A csapadékot (cím szerinti termék) kiszűrjük, háromszor dietil-éterrel mossuk, majd megszárítjuk. 10,14 g cím szerinti terméket kapunk. A hozam: 92%.
MS (ESI): m/z (%)=418 ([M+Na]+, 84), 396 ([M+H]+,
93);
HPLC (3. módszer): rt (%)=3,34 (100).
b) 2-({(5S)-2-Oxo-3-[4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-1 H-izoindol-1,3(2H)-dlon előállítása
Szobahőmérsékleten, argonatmoszféra alatt 3,58 g (9,05 mmol) amino-alkohol 90 ml tetrahidrofuránnal alkotott oldatához adunk 2,94 g (18,1 mmol) di(1-imidazolil)-ketont és katalitikus mennyiségű dimetil-aminopiridint. A szuszpenziót 12 órán át 60 °C-on keveijük (a csapadék először feloldódik, majd egy idő múlva ismét képződik), hozzáadunk egy további adag 2,94 g (18,1 mmol) di(1-imidazolil)-ketont, majd további 12 órán át 60 °C-on keverjük. A csapadékot (cím szerinti termék) kiszűrjük, tetrahidrofuránnal mossuk, majd szárítjuk. A szűrletet vákuum alatt bepároljuk, majd a terméket flashkromatográfiás módszerrel metiléndiklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk. Eredményül 3,32 g terméket kapunk. Hozam: 87%.
MS (ESI): m/z (%)=422 ([M+H]+, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=3,37 (100).
c) 5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(3-oxo-4-morfolinil)fenil]-1,3-oxazolldin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
Szobahőmérsékleten, 10,2 ml (0,142 mmol) 40%-os vizes metil-amin-oldatot cseppenként beadagolunk 4,45 g (10,6 mmol) oxazolídinon 102 ml etanollal készített oldatába. A reakcióelegyet 1 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd vákuum alatt bepároljuk. A nyersterméket a következő lépésben tisztítás nélkül felhasználjuk. 0 °C-on, argonatmoszféra alatt 2,29 g (12,7 mmol) 5-klór-tiofén-2-karbonil-kloridot becsepegtetjük az amin 90 ml piridinnel alkotott oldatába. A jeges hűtést megszüntetjük, a reakcióelegyet 1 órán szobahőmérsékleten keverjük, majd vizet adunk hozzá. Az elegyhez metilén-dikloridot adunk, a fázisokat elválasztjuk, majd a vizes fázist metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd vákuum alatt bepároljuk. A cím szerinti terméket flashkromatográfiás módszerrel metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk. Eredményül 3,92 g terméket kapunk. Hozam: 86%. Olvadáspont: 232-233 °C.
1H-NMR (DMSO-d6, 200 MHz): 9,05-8,90 (t, J=5,8 Hz, 1H), 7,70 (d, J=4,1 Hz), 1H), 7,56 (d, J=9,9,0 Hz, 2H), 7,41 (d, J=9,0 Hz, 2H), 7,20 (d, J=4,1 Hz, 1H), 4,93-4,75 (m, 1H), 4,27-4,12 (m, 3H), 4,02-3,91 (m, 2H), 3,91-3,79 (dd, J=6,1 Hz, 9,2 Hz, 1H), 3,76-3,66 (m, 2H), 3,66-3,54 (m, 2H);
MS (ESI): m/z (%)=436 ([M+H]+, 100, Cl izotóparány); HPLC (2. módszer): rt (%)=3,60 (100);
[a]$=-38° (c 0,2985, DMSO); ee: 99%;
IC50=0,7 nM.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
45. példa
5-Metil-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(3-oxo-4-morfolinil)fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=831 ([2M+H]*, 100), 416 ([M+H]+, 66);
HPLC (3. módszer): rt (%)=3,65 (100);
IC50=4,2 nM.
46. példa
5-Bróm-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(3oxo-4-morfolinil)-fenil]-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=480 ([M+H]+, 100, Br izotóparány); HPLC (3. módszer): rt (%)=3,87 (100);
IC5o=0,3 nM.
47. példa
5-Klór-N-{[(5S)-3-(3-izopropil-2-oxo-2,3dihidro-1,3-benzoxazol-6-il)-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2tiofén-karboxamid előállítása (10. reakcióvázlat)
200 mg (0,61 mmol) 6-[(5S)-5-(amino-metil)-2-oxo1,3-oxazolidin-3-il]-3-izopropil-1,3-benzoxazol-2(3H)on-hidrokloridot (EP 738726 számú európai szabadalmi leírás) felszuszpendálunk 5 ml tetrahidrofuránban, majd hozzáadunk 0,26 ml (1,83 mmol) trietil-amint és 132 mg (0,73 mmol) 5-klór-tiofén-2-karbonil-kloridot. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd bepároljuk. A terméket oszlopkromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 50:1-20:1 térfogatarányú metilén-diklorid/etanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 115 mg cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 43%.
MS (ESI): m/z (%)=436 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,78 perc.
A 2. táblázatban bemutatott vegyületeket analóg módon készítettük:
HU 226 522 Β1
2. táblázat
Példa száma |
Szerkezet |
Op.: (°C) |
ΙΟ50{μΜ) |
48. |
I
o
o |
210 |
0,12 |
49. |
O OM |
234 |
0,074 |
50. |
I CNM
ΧΟΛ |
195 |
1,15 |
51. |
|
212 |
1,19 |
52. |
|
160 |
0,19 |
53. |
|
MS (ESI): m/z (%)=431 ([M+H]+, 100),
Cl izotóparány |
0,74 |
54. |
5-amino-2-pirrolidino-benzonitril-ből [Grell, W„ Hurnaus, R., Griss, G., Sauter, R„ Rupprecht, E. és mtsai., J. Med. Chem., 41, 5219(1998)] |
221 |
0,13 |
HU 226 522 Β1
2. táblázat (folytatás)
Példa száma |
Szerkezet |
Op.: (°C) |
ic50 (μΜ) |
55. |
3-(4-amino-fenil)-oxazolidin-2-on-ból [Artico, M. és mtsai, Farmaco Ed. Sci.,
24, 179 (1969)] |
256 |
0,04 |
56. |
|
218 |
0,004 |
57. |
O CMnl |
226 |
0,58 |
255. |
|
228-230 |
|
A következőkben ismertetett 20-30. és 58-139. példák a b) eljárásváltozatra vonatkoznak, a kiindulási 30 anyagok előállítását pedig a 20-21. példák ismertetik.
20. példa
N-Allil-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása (11. reakcióvázlat) 35
2,63 ml (35 mmol) allil-amint feloldunk 14,2 ml száraz piridin és 14,2 ml száraz tetrahidrofurán elegyében majd jeges hűtés közben becsepegtetünk 7,61 g (42 mmol) 5-klór-tiofén-2-karbonil-kloridot. A hűtést megszüntetjük, a reakcióelegyet 3 órán át szobahő- 40 mérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk.
A maradékot felvesszük vízben, majd a szilárd terméket leszűrjük. A nyersterméket flashkromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metiléndiklorid-elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek ered- 45 ményeként 7,20 cím szerinti terméket kapunk. A hozam: 99%.
MS (DCI, NH4): m/z (%)=219 (M+NH4,100), 202 (M+H,
32);
HPLC (1. módszer): rt=3,96 perc (98,9). 50
21. példa
5-Klór-N-(2-oxiranil-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (12. reakcióvázlat)
2,0 g (9,92 mmol) N-allil-5-klór-2-tiofén-karboxami- 55 dót feloldunk 10 ml metilén-dikloridban, majd jeges hűtés közben hozzáadunk 3,83 g (körülbelül 60%-os) meta-klór-perbenzoesavat. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, közben hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, majd háromszor 10%-os nátrium-hidrogén-szul- 60 fát-oldattal mossuk. A szerves fázist kétszer mossuk telített nátrium-karbonát-oldattal és telített vizes nátrium-klorid-oldattal, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd a szűrletet bepároljuk. A terméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 1:1 térfogatarányú ciklohexán/etil-acetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 837 mg cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 39%.
MS (DCI, NH4): m/z (%)=253 (M+NH4,100), 218 (M+H,
80);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,69 perc (körülbelül 80).
Általános eljárás szubsztituált N-(3-amino-2hidroxi-propil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid származékok előállítására 5-klór-N-(2-oxiranilmetil)-2-tiofén-karboxamidból kiindulva (13. reakcióvázlat)
1,5-2,5 ekvivalens primer amint vagy anilin származékot feloldunk 1,4-dioxánban vagy 1,4-dioxán/víz elegyben vagy etanolban vagy etanol/víz elegyben (körülbelül 0,3-1,0 mól/literes oldatot kapunk), majd szobahőmérséklet -80 °C-os hőmérséklet-tartományban, kis részletekben az oldatba adagolunk 1,0 ekvivalens 5-klórN-(2-oxiralil-metil)-2-tiofén-karboxamidot. Az elegyet
2-6 órán át keverjük, majd bepároljuk. A reakcióelegyből a terméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint ciklohexán/etil-acetát-, metilén-diklorid/metanol- vagy metilén-diklorid/metanol/trietil-amin összetételű eluens elegy alkalmazásával nyerjük ki.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
HU 226 522 Β1
22. példa
N-[3-(Benzil-amino)-2-hidroxi-propil]-5-klór-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=325 (M+H, 100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,87 perc (97,9).
23. példa
5-Klór-N-[3-(3-ciano-anilino)-2-hidroxi-propil]-2tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=336 (M+H, 100);
HPLC (2. módszer): rt (%)=4,04 perc (100).
24. példa
5-Klór-N-[3-(4-ciano-anilino)-2-hidroxi-propil]-2tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=336 (M+H, 100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=4,12 perc (100).
25. példa
5-Klőr-N-{3-[4-(ciano-metil)-anilino]2-hidroxi-prOpil}-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=350 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=3,60 perc (95,4).
26. példa
5-Klór-N-{3-[3-(ciano-metil)-anilino]-2-hídroxipropil}-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=350 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=3,76 perc (94,2).
58. példa
4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2-hidroxlpropil)-aminoj-benzil-karbaminsav-terc-butil-észter előállítása
A cím szerint vegyületet 4-amino-benzil-karbaminsav-terc-butil-észterből [Bioorg. Med. Chem. Lett. 1921-1926 (1997)] kiindulva állítjuk elő:
MS (ES-pos): m/z (%)=440 (M+H, 100), (ES-neg): m/z (%)=438 (M-H, 100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=4,08 (100).
59. példa
4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2-hidroxipropil)-amino]-fenil-karbaminsav-terc-butil-észter előállítása
A cím szerint vegyületet N-terc-butíl-oxi-karbonil1,4-fenilén-diaminból kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=426 (M+H, 45), 370 (100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=4,06 (100).
60. példa
2-Hidroxi-3-{[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]amino}-propil-karbaminsav-terc-butil-észter előállítása
A cím szerint vegyületet 1-(4-amino-fenil)-2-pirrolidinonból [Justus Liebig Ann. Chem.; 596, 204 (1955)] kiindulva állítjuk elő:
MS (DCI, NH3): m/z (%)=350 (M+H, 100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,57 (97).
61. példa
5-Klőr-N-(3-{[3-fluor-4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]amino}-2-hidroxi-propil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
800 mg (3,8 mmol) 4-(4-amino-2-fluor-fenil)-3morfolinont és 700 mg (3,22 mmol) 5-klór-N(2-oxiranil-metil)-2-tiofén-karboxamidot feloldunk 15 ml etanol és 1 ml víz elegyébe, majd 6 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyet vákuum alatt bepároljuk, etil-acetátot adunk hozzá, a kiváló kristályokat leszívatjuk, az anyalúgot kromatográfiás módszer alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 276 mg cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 17%.
Rf (etil-acetát): 0,25.
62. példa
N-(3-Anilino-2-hidroxi-propil)5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (DCI, NH3): m/z (%)=311 ([M+H]+, 100), Cl izotóparány;
HPLC (3. módszer): rt (%)=3,79 (100).
63. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(3-oxo-4-morfolinil)fenil]-amino}-propil-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerint vegyületet 4-(4-amino-fenil)-3-morfolinonból kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=410 [M+H]+, 50), Cl izotóparány; HPLC (3. módszer): rt (%)=3,58 perc (100).
64. példa
N-[3-({4-[Acetil-(ciklopropil)-amino]-fenil}-amino)-2hidroxi-propil]-5-klór-2-tiofén-karboxamld előállítása
A cím szerint vegyületet N-(4-amino-fenil)-N-ciklopropil-acetamidból kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=408 [M+H]*, 100), Cl izotóparány; HPLC (3. módszer): rt (%)=3,77 perc (100).
65. példa
N-[3-({4-[Acetil-(metil)-amino]-fenil}-amino-2hidroxi-propil]-5-klór-2-tiofén-karboxamld előállítása
A cím szerint vegyületet N-(4-amino-fenil)-N-metilacetamidból kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=382 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,31 perc.
66. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(1H-1,2,3-triazol-1-il)fenil]-amino}-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerint vegyületet 4-(1H-1,2,3-triazol-1-il)anilinből [Bouchet és mtsai., J. Chem. Soc. Perkin Trans. 2; 449 (1974)] kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=378 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,55 perc.
HU 226 522 Β1
67. példa
1-{4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2hidroxi-propil)-amino]-fenil}-L-prolin-terc-butilésztar előállítása
MS (ESI): m/z (%)=480 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,40 perc.
68. példa
1-{4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2hidroxi-propil)-amino]-fenil}-4-piperidin-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=437 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,39 perc.
69. példa
1-{4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2hidroxi-propil)-amino]-fenil}-3-piperidin-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=437 (M+H, 100); HPLC (4. módszer): rt=2,43 perc.
70. példa
3-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(4-oxo-1 -piperídinil)-fenil]amino}-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=408 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=2,43 perc.
71. példa
1-{4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2hidroxi-propil)-amino]-fenil}-L-prolinamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=423 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,51 perc.
72. példa
5-Klór-N-[2-hidroxi-3-({4-[3-(hidroxi-metil)-1piperídinil]-fenil}-amino)-propil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=424 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,43 perc.
73. példa
5-Klór-N-[2-hidroxi-3-({4-[2-(hidroxi-metil)-1 piperidinil]-fenil}-amino)-propil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=424 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,49 perc.
74. példa
1-{4-[(3-{[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-2hidroxi-propil)-amino]-fenil}-2-piperidin-karbonsavetil-észter előállítása
MS (ESI): m/z (%)=466 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,02 perc.
75. példa
5-Klór-N-[2-hidroxi-3-({4-[2-(hidroxi-metil)-1pirrolidinil]-fenil}-amino)-propil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=410 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,48 perc.
76. példa
5-KI6r-N-(2-hidroxi-3-{[4-(2-(metll-hexahidro-5Hpirrolo[3,4-d]izoxazol-5-il)-fenH]-amino}-propil)-2tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=437 (M+H, 100);
HPLC (5. módszer): rt=1,74 perc.
77. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(1-pirrolidinil)-3-(trifluormetil)-fenH]-amino}-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=448 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,30 perc.
78. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(1-oxo-1-pirrolidinil)-3(trífluor-metil)-fenil]-amino}-propil)-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=462 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,50 perc.
79. példa
5-Klór-N-(3-{[3-klór-4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]amlno}-2-hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=444 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,26 perc.
80. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[4-(3-oxo-4-morfolinil)-3(trifluor-metil)-fenil]-amino}-propil)-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=478 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,37 perc.
81. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[3-metil-4-(3-oxo-4-morfolinil)fenil]-amino}-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=424 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,86 perc.
82. példa
5-Klór-N-(3-([3-ciano-4-(3-oxo-morfolinil)-fenil]amino)-2-hldroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=435 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,10 perc.
83. példa
5-Klór-N-(3-{[3-klór-4-( 1 -pirrolidiníl)-fenil]-amino}-2 hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=414 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,49 perc.
84. példa
5-Klór-N-(3-{[3-klór-4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]amino}-2-hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=428 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,39 perc.
HU 226 522 Β1
85. példa
5-Klór-N-(3-{[3,5-dimetil-4-(3-oxo-4-morfolinil)fenil]-amino}-2-hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=438 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,84 perc.
86. példa
N-(3-{[3-(Amino-karbonil)-4-(4-morfolinil)-fenil]amino}-2-hidroxi-propil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=439 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,32 perc.
87. példa
5-Klór-N-(2-hidroxi-3-{[3-metoxi-4-(4-morfolinil)fenil]-amino}-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=426 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,32 perc.
88. példa
N-(3-{[3-Acetil-4-(4-morfolinil)-fenil]-amino}-2hidroxi-propil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=438 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,46 perc.
89. példa
N-(3-{[3-Amino-4-(3-oxo-4-morfolinH)-fenil]-amino}2-hldroxi-propil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=425 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,45 perc.
90. példa
5-Klór-N-(3-{[3-klór-4-(2-metil-3oxo-4-morfolinil)-fenil]-amino}-2hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=458 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,44 perc.
91. példa
5-Klór-N-(3-{[3-klór-4-(2-metil-5oxo-4-morfolinil)-fenH]-amino}-2hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=458 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,48 perc.
91a. példa
5-Klór-N-[2-hidroxi-3-({4-[(3-oxo-4-morfolinil)metil]-fenil}-amino)-propil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
A cím szerint vegyületet 4-(4-amino-benzil)-3-morfolinonból [Surrey és mtsai., J. Amer. 77, 633 (1955)] kiindulva állítjuk elő:
MS (ESI): m/z (%)=424 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,66 perc.
Általános eljárás a 3-helyzetben szubsztituált
5-klór-N-[(2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítására N-(3-amino-2-hidroxipropil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid származékokból kiindulva (14. reakcióvázlat)
Szobahőmérsékleten, 1,2-1,8 ekvivalens di(1-imidazolil)-ketont vagy egy hasonló foszgén funkciójú analógot adunk 1,0 ekvivalens N-(3-amino-2-hidroxipropil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid-származék körülbelül 0,1 mól/literes koncentrációjú tetrahidrofurános oldatához. A terméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/metanol vagy ciklohexán/etil-acetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
27. példa
N-[(3-Benzil-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-5-klór2-tiofén-karboxamid előállítása MS (DCI, NH4): m/z (%)=372 (M+Na, 100), 351 (M+H,
45);
HPLC (1. módszer): rt (%)=4,33 perc (100).
28. példa
5-Klór-N-([3-(3-ciano-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid előállítása MS (DCI, NH4): m/z (%)=362 (M+H, 42), 145 (100); HPLC (2. módszer): rt=4,13 perc (100).
29. példa
5-Klór-N-({3-[4-(ciano-metil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-ll}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása.
MS (ESI): m/z (%)=376 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=4,12 perc.
30. példa
5-Klór-N-({3-[3-(ciano-metil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=376 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=4,17 perc.
92. példa
4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-benzil-karbaminsav-tercbutil-észter előállítása
Az 58. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=488 (M+Na, 23), 349 (100);
HPLC (1. módszer): rt=4,51 (98,5).
93. példa
4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidln-3-il]-fenil-karbaminsav-terc-butilészter előállítása
Az 59. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=493 (M+Na, 70), 452 (M+H, 10),
395(100);
HPLC (1. módszer): rt=4,41 (100).
HU 226 522 Β1
94. példa
2-Oxo-{3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil-karbaminsav-terc-butil-észter előállítása
A 60. példából kiindulva: MS (DCI, NH3): m/z (%)=393 (M+NH4) 100);
HPLC (3. módszer): rt=3,97 (100).
95. példa
5-KI6r-N-({3-[3-fluor-4-(3-oxo-4morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXVI)
260 mg (0,608 mmol) 5-klór-N-(3-{[3-fluor-4-(3-oxo4-morfolinil)-fenil]-amino}-2-hidroxi-propil)-2-tiofén-karboxamidot (61. példa szerint előállítva), 197 mg (1,22 mmol) di(1-imidazolil)-ketont és 7 mg dimetilamino-piridint feloldunk 20 ml dioxánban, majd 5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyhez adunk 5 ml 20 ml acetonitrilt, majd 180 °C-on, zárt edényben mikrohullámú készülékben 30 percen át keverjük. Az oldatot rotációs desztilláló készülékben bepároljuk, majd RP-HPLC oszlopon kromatografáljuk. Eredményül 53 mg cím szerinti vegyületet kapunk. Hozam: 19%.
NMR (300 MHz, d6-DMSO): 0=3,6-3,7 (m, 4H), 3,85 (dd, 1H), 3,95 (m, 2H), 4,2 (m, 1H), 4,21 (s, 2H),
4,85 (m, 1H), 4,18 (s, 2H), 7,19 (d, 1H, tiofén), 7,35 (dd, 1H), 7,45 (t, 1H), 7,55 (dd, 1H), 7,67 (d, 1H, tiofén), 8,95 (t, 1H, CONH).
96. példa
5-Klór-N-[(2-oxo-3-fenil-1,3oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
A 62. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=359 ([M+Na]+, 71), 337 ([M+H]+,
100), Cl izotóparány;
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,39 (100);
IC50=2 μΜ.
97. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
A 63. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=458 ([M+Na]+, 66), 436 ([M+Hf,
100), Cl izotóparány:
HPLC (3. módszer): rt (%)=3,89 (100);
IC50=1,4nM.
98. példa
N-[(3-{4-[Acetil-(ciklopropil)-amino]-fenil)-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il)-metil]-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
A 64. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=456 ((M+Na]+, 55), 434 ([M+H]+,
100), Cl izotóparány;
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,05 (100);
IC50=50 nM.
99. példa
N-[(3-{4-[Acetil-(metil)-amino]-fenil}-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il)-metil]-5-klőr-2-tiofén-karboxamid előállítása.
MS (ESI): m/z (%)=408 (M+H, 30), 449 (M+H+MeCN, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=3,66 perc.
100. példa
5-Klór-N-((2-oxo-3-[4-(1H-1,2,3-triazol-1-il)-fenil]1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=404 (M+H, 45), 445 (M+H+MeCN, 100);
HPLC (4. módszer): rt (%)=3,77 perc.
101. példa
1-{4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin3-il]-fenil}-L-prolin-terc-butil-észter előállítása
MS (ESI): m/z (%)=450 (M+H-56, 25), 506 (M+H, 100); HPLC (4. módszer): rt=5,13 perc.
102. példa
1-{4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-4-piperidinkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=463 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,51 perc.
103. példa
1-{4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]aminoj-metil) -2-oxo-1,3-oxazolidin3-il]-fenil}-3-piperidin-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=463 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,67 perc.
104. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(4-oxo-1 -piperídinil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=434 (M+H, 40), 452 (M+H+H2O, 100), 475 (M+H+MeCN, 60);
HPLC (4. módszer): rt=3,44 perc.
105. példa
1- {4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-L-prolinamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=449 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,54 perc.
106. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[3-(hidroxi-metil)-1-piperidinil]-fenil}2- oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=450 (M+H, 100);
HPLC (5. módszer): rt=2,53 perc.
HU 226 522 Β1
107. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-(hidroxi-metil)-1-piperidinil]-fenil}2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=450 (M+H, 100);
HPLC (5. módszer): rt=2,32 perc.
108. példa
1-(4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-3-il]fenil}-2-piperidin-karbonsav-etil-észter előállítása
MS (ESI): m/z (%)=492 (M+H, 100);
HPLC (5. módszer): rt=4,35 perc.
109. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-(hidroxi-metil)1-pirrolidinil]-fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=436 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,98 perc.
110. példa
5-KI6r-N-({2-oxo-3-[4-(1-pirrolidinil)-3-(trifluormetil)-fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=474 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=4,63 perc.
111. példa
5-Klór-N-({3-[4-(2-metil-hexahidro-5Hpirrolo[3,4-d]izoxazol-5-il)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=463 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,56 perc.
112. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(2-oxo-1pirrolidinil)-3-(trifluor-metil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=488 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,64 perc.
113. példa
5-Klór-N-({3-[3-klór-4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-ll}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=470 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,41 perc.
114. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(3-oxo-4morfolinil)-3-(trífluor-metil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=504 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,55 perc.
115. példa
5-Klór-N-({3-[3-metil-4-(3-oxo-4-moríolinil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=450 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,23 perc.
116. példa
5-Klór-N-({3-[3-ciano-4-(3-oxo-4-morfolinil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=461 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,27 perc.
117. példa
5-Klór-N-({3-[3-klór-4-(1-pirrolidinil)fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=440 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,72 perc.
118. példa
5-Klór-N-({3-[3-klór-4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=454 (M+H, 100);
HPLC (4, módszer): rt=3,49 perc.
119. példa
5-Klór-N-({3-[3,5-dimetil-4-(3oxo-4-morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=464 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,39 perc.
120. példa
N-({3-[3-(Amino-karbonil)-4-(4morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-ll}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=465 (M+H, 100); HPLC (4. mód szer): rt=3,07 perc.
121. példa
5-Klór-N-({3-[3-metoxi-4-(4morfollnil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=452 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,86 perc.
122. példa
N-({3-[3-Acetil-4-(4-morfolinil)fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=464 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,52 perc.
HU 226 522 Β1
123. példa
N-({3-[3-Amino-4-(3-oxo-4morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása 5
MS (ESI): m/z (%)=451 (M+H, 100);
HPLC (6. módszer): rt=3,16 perc.
124. példa
5-Klór-N-({3-[3-klór-4-(2-metil-3- 10 oxo-4-morfolinil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metíl)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=484 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,59 perc. 15
125. példa
5-Klór-N-({3-[3-klór-4-(2-metil-5-oxo-4-morfolinil)fenil]-2-oxo-1,3-oxazolídin-5-!l}-metil)-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=484 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,63 perc.
125a. példa
5-Któr-N-[(2-oxo-3-{4-[(3-oxo-4-morfolinil)-metil]fenil}-1,3-oxazolidin)-5-il]-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=450 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,25 perc.
Az epoxidgyűrű aminnal végzett felnyitásával, majd ebből a megfelelő oxazolidinon ciklizálással történő előállításával a 3. táblázatban bemutatott vegyületeket tudjuk előállítani.
3. táblázat
Példa száma |
Szerkezet |
Op.: (’C) |
IC50 (μΜ) |
126. |
|
229Z |
0,013 |
127. |
‘Q-Ö-kají.jQ-·-
ο o |
159 |
0,0007 |
128. |
|
198 |
0,002 |
129. |
C^O-’vX.a^Q-·» |
196 |
0,001 |
130. |
|
206 |
0,0033 |
130a. |
Q-Ó-kXjl/H.
o o |
194 |
|
HU 226 522 Β1
3. táblázat (folytatás)
Példa száma |
Szerkezet |
Op.: (’C) |
ΙΟ50(μΜ) |
131. |
|
195 |
0,85 |
132. |
|
206 |
0,12 |
133. |
o |
217 |
0,062 |
134. |
1-(4-amino-fenil)-piperidin-3-olból [Tong. L.K.J. és munkatársai, J. Amer. Chem. Soc., 82, 1960 (1968)] |
207 |
0,48 |
135. |
|
202 |
1,1 |
136. |
fAf
ο*ο |
239 |
1,2 |
137. |
o
T
O-*»O |
219 |
0,044 |
138. |
|
95 |
0,42 |
HU 226 522 Β1
3. táblázat (folytatás)
Példa száma |
Szerkezet |
Op·: (°C) |
IC50 (μΜ) |
139. |
o |
217 |
1,7 |
A következőkben ismertetett 14-16. példák az elvégezhető oxidációs reakciólépés végrehajtását ismertetik.
14. példa
S-Klór-N-MföSj-S-fí-fluor^-fl-oxo-ipambda]4^tiazinan-4-il)-fanil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)2-tiofén-karboxamid előállítása (XXVII) °C-on, 0,1 g (0,22 mmol) 3. példa szerinti 5-klórN-({(5S)-3-[3-fluor-4-(1,4-tiazinan-4-il)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamidot feloldunk 0,77 ml metanolban, az oldatot hozzáadjuk 0,05 g (0,23 mmol) nátrium-perjodát 0,54 ml vízzel készített oldatához, majd az elegyet 0 °C-on 4 órán át keverjük. 1 ml Ν,Ν-dimetil-formamidot adunk az elegyhez, majd szobahőmérsékleten további 8 órán át keverjük. További 50 mg nátrium-peijodátot adunk az elegyhez, majd éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyhez adunk 50 ml vizet, majd az oldhatatlan csapadékot vákuummal leszívatjuk. A terméket vízzel mossuk, amelynek eredményeképpen 60 mg kristályos terméket kapunk. Hozam: 58%. Olvadáspont: 257 °C. Rf (szilikagél, toluol/etil-acetát 1:1)=0,54 (kiindulási anyag=0,46);
IC50=1,1 μΜ;
MS (DCI) 489 (M+NH4), Cl izotóparány.
15. példa
5-Klór-N-({(5S)-3-[4-(1,1-dioxo-1[lambda]6,4tiazinan-4-il)-3-fluor-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXVIII)
0,1 g (0,22 mmol) 5-klór-N-({(5S)-3-[3-fluor-4-(1,4tiazinan-4-il)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2tiofén-karboxamidot (3. példa) felveszünk 3,32 ml 1 térfogatrész víz és 3 térfogatrész aceton elegyében, majd hozzáadjuk 80 mg (0,66 mmol) N-metil-morfolinN-oxid (NMO) és 0,1 ml 2,5% koncentrációjú ozmiumtetroxid 2-metil-2-propanolos oldatát. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keveijük, majd további 40 mg N-metil-morfolin-N-oxidot adunk az elegyhez. A reakcióelegyet egy további éjszakán át keverjük, majd 50 ml vízbe öntjük és etil-acetáttal háromszor extraháljuk. A szerves fázist megszárítjuk és bepároljuk, amelynek eredményeként 23 mg, a vízből az oldhatatlan anyagot kiszűrve pedig további 19 mg cím szerinti terméket kapunk. Hozam: 39%. Olvadáspont: 238 °C.
Rf (toluol/etil-acetát 1:1)=0,14 (kiindulási anyag=0,46); IC50=210 nM;
MS (DCI) 505 (M+NH4), Cl izotóparány.
16. példa
5-Klör-N-{[(5S)-3-(3-fluor-4-morfolino-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamid-Noxid előállítása
A cím szerinti vegyületet az 1. példában előállított 5-klór-N-{[(5S)-3-(3-fIuor-4-morfolino-fenil)-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofén-karboxamidból monoperoxi-ftálsav-magnézium-sójával reagáltatva állítjuk elő.
MS (ESI): 456 (M+H, 21%, Cl izotóparány), 439 (100%).
Az alábbiakban ismertetett 31-35. és a 140-147. példák az adott esetben elvégzett amidin előállítását tartalmazó lépést írják le.
Általános módszer amidinek és amldinszármazékok előállítására ciano-metil-fenil-csoporttal szubsztituált 5-klór-N-[(2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)metil]-2-tíofén-karboxamid-származékokból kiindulva
1,0 ekvivalens 5-klór-N-[(2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)metil]-2-tiofén-karboxamid, valamint 8,0 ekvivalens trietil-amin hidrogén-szulfiddal telített, körülbelül 0,05-0,1 mól/liter koncentrációjú piridines oldatát 1-2 napon át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet etil-acetáttal hígítjuk, majd 2 N sósavval mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet vákuumban bepároljuk.
A nyersterméket feloldjuk acetonban (0,01-0,1 mól/liter), majd 40 ekvivalens metil-jodidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 2-5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk.
A maradékot feloldjuk metanolban (0,01-0,1 mól/liter), majd a szubsztituálatlan amidin előállítása céljából 3 ekvivalens ammónium-acetátot és 2 ekvivalens ammónium-kloridot adunk hozzá. A szubsztituált amidin előállítása esetében 1,5 ekvivalens szekunder amint és 2 ekvivalens ecetsavat adunk a metanolos oldathoz. 5-30 óra elteltével az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk, majd a maradékot kromatográfiás módszerrel RP8 szilikagél oszlop, valamint víz/acetonitril 9:1-1/1+0,1% trifluor-ecetsav összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
HU 226 522 Β1
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
31. példa
N-({3-[4-[(2-Amino-2-ímino-etil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=393 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,63 perc.
32. példa
5-Klór-N-((3-[3-(4,5-dihidro-1Himidazol-2-il-metil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=419 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,61 perc.
33. példa
5-Klór-N-[(3-(3-[2-imino-2-(4-morfolinil)-etil]-fenil)-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=463 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,70 perc.
34. példa
5-Klór-N-[(3-{3-[2-imino-2-(1-pirrolidinil)-etil]-fenil}2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=447 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,82 perc.
35. példa
N-({3-[3-(2-Amino-2-imino-etil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=393 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,60 perc.
140. példa
5-Klór-N-({3-[4-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il-metil)fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=419 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,65 perc.
141. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-imino-2-(4-morfolinil)-etil]-fenil}-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=463 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,65 perc.
142. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-imino-2-(1-piperidinil)etil]-fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=461 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,83 perc.
143. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-imino-2-(1-pirrolidinil)-etil]-fenil}2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=447 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,76 perc.
144. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-(ciklopentil-amino)-2-imino-etil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=461 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,89 perc.
145. példa
5-Klór-N-[3-(4-(2-imino-2-[(2,2,2trifluor-etil)-amino]-etil)-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=475 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,79 perc.
146. példa
N-({3-[4-(2-Anilino-2-imino-etil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-íl}-metH)-5-klór-2-tíofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=469 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,83 perc.
147. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[2-imino-2-(2-piridinil-amino)-etil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=470 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=2,84 perc.
Az alábbi 148-151. példák a Boc-amino-védőcsoportok eltávolítását ismertetik.
Általános módszer a Boc-(terc-butilkarbonil)-védőcsoport eltávolítására (15. reakcióvázlat)
A Boc-védőcsoporttal védett vegyület körülbelül 0,1-0,3 mól/literes koncentrációjú jéghideg kloroformos vagy metilén-dikloridos oldatához cseppenként körülbelül 90%-os vizes trífluor-ecetsav-oldatot adagolunk. Körülbelül 15 perc elteltével a jeges hűtést megszüntetjük, az oldatot körülbelül 2-3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd bepároljuk és erős vákuum alatt szárítjuk. A maradékot felvesszük metilén-dikloridban vagy metilén-diklorid/metanol elegyében, majd telített nátrium-karbonát-oldattal vagy 1 N nátrium-hidroxid-oldattal mossuk. A szerves fázist telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, kismennyiségű vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd bepároljuk. Ha szükséges, a terméket dietil-éterből vagy dietil-éter/metilén-diklorid elegyből átkristályosítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon, a megfelelő Boc-védőcsoporttal védett kiindulási anyagokból állítjuk elő:
HU 226 522 Β1
148. példa
N-({3-[4-(Amino-metil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
A 92. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=349 (M-NH2, 25), 305 (100);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,68 (98);
IC50:2,2 μΜ.
149. példa
N-{[3-(4-Amino-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása A 93. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=352 (M+H, 25);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,50 (100);
IC50: 2 μΜ.
A 16. reakcióvázlat e vegyület tiszta enantiomerjének elállítását mutatja (lásd továbbá, Delalande, S. A., 2 836 305 számú német szabadalmi leírást; Chem. Abstr. 90, 186926).
150. példa
5-Klór-N-({3-[4-(glicil-amino)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
A 152. példából kiindulva:
MS (ES-pos): m/z (%)=408 (100);
HPLC (3. módszer): rt (%)=3,56 (97);
IC50: 2 μΜ.
151. példa
5-(Amino-metil)-3-[4-(2-oxo-1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolidin-2-on előállítása A 60. példából kiindulva:
MS (ESI): m/z (%)=276 (M+H, 100);
HPLC (3. módszer): rt (%)=2,99 (100);
'θ50:2 μΜ.
Az alábbi 152-166. példák az anilinnal- vagy benzil-aminnal szubsztituált oxazolidinonok aminocsoportjának különböző reagensekkel végzett derlvatizálását ismertetik.
152. példa
5-Klór-N-({3-[4-(N-terc-butil-oxl-karbonil-glicilamino)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2tiofén-karboxamid előállítása (XXIX) °C-on 751 mg (4,3 mmol) Boc-glicint, 870 mg (6,4 mmol) 1-hidroxi-1H-benztriazol x H2O-t (HOBT), 1790 mg (4,7 mmol) O-(benztriazol-1-ll)-N,N,N’,N’tetrametil-urónium-hexafluor-foszfátot (HBTU) és 1,41 ml (12,9 mmol) N-metil-morfolint feloldunk 15 ml N,N-dimetil-formamid/CH2CI2 1:1 térfogatarányú elegyében, majd az oldathoz adunk 754 mg (2,1 mmol) N-{[3-(4-amino-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5klór-2-tiofén-karboxamidot (149 példa). A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízzel hígítjuk. A kiváló csapadékot kiszűrjük és szárítjuk, amelynek eredményeként 894 mg terméket kapunk. Hozam: 79,7%);
MS (DCI, NH3): m/z (%)=526 (M+NH4,100);
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,17 (97).
153. példa
N-[(3-{[4-(Acetil-amino)-metil]-fenil}-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il)-metil]-5-klőr-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXX)
1,5 ml száraz tetrahidrofurán, 1,0 ml száraz metilén-diklorid és 0,02 ml száraz piridin elegyében 0 °C-on feloldunk 30 mg (0,082 mmol) N-({3-[4-(aminometil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2tiofén-karboxamidot (148. példa), majd hozzáadunk 0,015 ml (0,164 mmol) ecetsavanhidridet. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Dietil-éter hozzáadása és átkristályosítás eredményeként 30 mg cím szerinti terméket kapunk. Hozam: 87%.
MS (ESI): m/z (%)=408 (M+ H, 18), 305 (85);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,78 (97);
IC50: 0,6 μΜ.
154. példa
N-{[3-(4-{[(Amino-karbonil)-amino]-metil}-fenil)-2oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofénkarboxamid előállítása (XXXI) Szobahőmérsékleten 30 mg (0,082 mmol)
N-({3-[4-(amino-metil)-fenil]-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid (148. példa) és 1 ml metilén-diklorid elegyéhez cseppenként hozzáadunk 0,19 ml (0,82 mmol) trimetil-szilil-oktánt. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, étert adunk hozzá, majd a terméket szűréssel elkülönítjük, amelynek eredményeként 21,1 mg terméket kapunk. Hozam: 52%.
MS (ESI): m/z (%)=409 (M+H, 5), 305 (72);
HPLC (1. módszer): rt (%)=3,67 (83);
IC50: 1,3 μΜ.
Általános módszer az N-{[3-(4-amlno-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofénkarboxamid karbonil-kloridokkal való acilezésére (17. reakcióvázlat)
N-{[3-(4-amino-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamid (149. példa) 19:1 térfogatarányú száraz metilén-diklorid/piridin eleggyel készítetett körülbelül 0,1 mólos oldatát argonatmoszféra alatt cseppenként hozzáadjuk a megfelelő, 2,5 ekvivalens mennyiségű savkloridhoz. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, majd körülbelül 5 ekvivalens PS triszamin (Argonaut Technologies) és 2 ml száraz metiléndiklorid keverékével elegyítjük. Az elegyet óvatosan 1 órán át keverjük, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. Ha szükséges, a termékeket preparatív RP-HPLC technikával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
155. példa
N-({3-[4-(Acetil-amino)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=394 (M+H, 100);
LC-MS (6. módszer): rt (%)=3,25 (100);
IC50: 1,2 μΜ.
HU 226 522 Β1
156. példa
5-Klór-N-[(2-oxo-3-{4-[(2-tienil-karbonil)-amino]fenil}-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=462 (M+H, 100);
LC-MS (6. módszer): rt (%)=3,87 (100);
IC50:1,3 μΜ.
157. példa
5-Klór-N-[(3-(4-[(metoxi-acetil)-amino]-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tíofén-karboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=424 (M+H, 100);
LC-MS (6. módszer): rt (%)=3,39 (100);
IC50: 0,73 μΜ.
158. példa
N-{4-[5-({[(5-Klór-2-tienH)-karbonil]-amíno}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-3,5-dimetil-4-izoxazolkarboxamid előállítása
LC-MS: m/z (%)=475 (M+H, 100);
IC50: 0,46 μΜ.
159. példa
5-Klór-N-{[3-(4-{[(3-klőr-propil)-szulfonil]-amino}fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-2-tiofénkarboxamid előállítása (XUII)
26.4 mg (0,15 mmol) 3-klór-propánszulfonil-kloridot és 0,03 ml (0,2 mmol) trietil-amint feloldunk 3,5 ml száraz metilén-dikloridban, majd a jéghideg oldathoz adunk 35 mg (0,1 mmol) N-{[3-(4-amino-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamidot (149. példa). 30 perc elteltével a jeges hűtést megszüntetjük, a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 150 mg (körülbelül 5,5 ekvivalens) PS-trisz-amint (Argonaut Technologies) és 0,5 ml metilén-dikloridot adunk hozzá. A szuszpenziót 2 órán át óvatosan keverjük, szűrjük (a gyantát metiléndiklorid/metanol eleggyel mossuk), majd a szűrletet bepároljuk. A maradékot preparatív RP-HPLC technikával tisztítjuk, amelynek eredményeként 19,6 g terméket kapunk. Hozam: 40%.
LC-MS: m/z (%)=492 (M+H, 100);
LC-MS (5. módszer): rt (%)=3,82 (91);
IC50:1,7 μΜ.
160. példa
5-Klór-N-({3-[4-(1,1-dioxido-2-izotiazolidinil)-fenil]2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofénkarboxamid előállítása (XXXII)
13.5 mg (0,027 mmol) 5-klór-N-{[3-(4-{[(3-klór-propil)-szulfonil]-amino}-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]metil}-2-tiofén-karboxamidot (159. példa) és 7,6 mg (0,055 mmol) kálium-karbonátot felveszünk 0,2 ml N,Ndimetil-formamidban, majd 2 órán át 100 °C-on melegítjük. Lehűlés után az elegyet metilén-dikloriddal hígítjuk, majd vízzel mossuk. A szerves fázist szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot preparatív vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 95:5 térfogatarányú metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 1,8 mg terméket kapunk. A hozam 14,4%.
MS (ESI): m/z (%)=456 (M+H, 15), 412 (100);
LC-MS (4. módszer): rt (%)=3,81 (90);
IC50: 0,14 μΜ.
161. példa
5-Klór-N-[((5S)-3-{4-[(5-klór-pentanoil)-amino]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása (XXXIII)
0,5 g (1,29 mmol) N-{[(5S)-3-(4-amino-fenil)-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamidot (149. példa) feloldunk 27 ml tetrahidrofuránban majd hozzáadunk 0,2 g (1,29 mmol) 5-klór-valeril-kloridot és 0,395 ml (2,83 mmol) trietil-amint. Az elegyet vákuum alatt bepároljuk és a maradékot kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 1:1 térfogatarányú toluol/etil-acetát ® etil-acetát gradiens alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 315 mg (38) szilárd terméket kapunk. A hozam 52%. Olvadáspont: 211 °C.
162. példa
5-KI6r-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(2-oxo-1-piperidinil)fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXXIV)
Inért körülmények között 5 ml dimetil-szulfoxidot adunk 30 mg nátrium-hidridhez (60% NaH paraffinolajban), majd az elegyet 30 percen át 70 °C-on melegítjük, amíg a gázfejlődés megszűnik. Ezután becsepegtetjük 290 mg (0,617 mmol) 5-klór-N-[((5S)-3{4-[(5-klór-pentanoil)-amino]-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamid (161. példa) 5 ml metilén-dikloriddal készített oldatát, majd a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakciót befejezzük, az elegyet 100 ml vízbe öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist bepároljuk, a maradékot pedig kromatográfiás módszerrel RP-8 oszlop, valamint acetonitril/víz eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 20 mg cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 7,5%. Olvadáspont: 205 °C;
1H-NMR (300 MHz, d6-DMSO): 5=1,85 (m, 4H), 2,35 (m, 2H), 3,58 (m, 4H), 3,85 (m, 1H), 4,2 (t, 1H), 4,82 (m, 1H), 7,18 (d, 1H, tiofén), 7,26 (d, 2H), 7,5 (d,
2H), 2,68 (d, 1H, tiofén), 9,0 (t, 1H, CONH).
IC50: 2,8 nM.
163. példa
5-Klór-N-[((5S)-3-{4-[(3-bróm-pmpionil)-amino]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása (XXXV)
A cím szerinti vegyületet a 149. példában ismertetett módszerrel analóg módon állítjuk elő.
164. példa
5-Klór-N-({(5S)-2-oxo-3-[4-(2-oxo-1-azetidinil)fenil]-1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXXVI)
A cím szerinti vegyületet a 163. példában ismertetett nyitott láncú bróm-propionil származék ciklizációjá27
HU 226 522 Β1 val, nátrium-hidrid/dimetil-szulfoxid alkalmazásával állítjuk elő.
MS (ESI): m/z (%)=406 ([M+H]+, 100), Cl izotóparány; IC5Q: 380 nM.
165. példa
4-{4-[5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-3,5-dioxo-1 -piperazinkarbonsav-terc-butil-észter előállítása (XXXVII)
199 mg (0,85 mmol) Boc-imino-diecetsavat, 300 mg (2,2 mmol) HOBT-ot, 0,66 ml (6 mmol) N-metil-morfolint és 647 mg (1,7 mmol) HBTU-t hozzáadunk 300 mg (0,85 mmol) N-{[3-(4-amlno-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin5-il]-metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamid 6 ml N,N-dimetilformamid és metilén-diklorid 1:1 térfogatarányú keverékével készített elegyéhez. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, metilén-dikloriddal hígítjuk, vízzel és telített vizes ammónium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 134 mg terméket kapunk. A hozam 29%.
MS (ESI): m/z (%)=571 ([M+Na, 82], 493 (100);
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,39 (90);
IC50: 2 μΜ.
166. példa
N-[((5S)-3-{4-[(3R)-3-Amino-2-oxo-1-pirrolidinil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-5-klór-2tiofén-karboxamid-trifluor-acetát előállítása (18. reakcióvázlat)
N2-(terc-Butoxi-karbonil)-N1-{4-[(5S)-5-({[(5-klór-2tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin3- il]-fenil}-D-metionin-amid előállítása
4- 9 mg (1,72 mmol) N-Boc-D-metionint, 605 mg (1,72 mmol) N-{[(5S)-3-(4-amino-fenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]-metil}-5-klór-2-tiofén-karboxamidot és 527 mg (3,44 mmol) HOBT hidrátot feloldunk 35 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban, hozzáadunk 660 mg (3,441 mmol) EDCI hidrokloridot, majd becsepegtetünk 689 mg (5,334 mmol) N-etil-diizopropil-amint. A reakcióelegyet két napon át szobahőmérsékleten keverjük. A keletkezett szuszpenziót vákuummal leszívatjuk, és a terméket Ν,Ν-dimetil-formamiddal mossuk. Az egyesített szűrletekhez egy kevés szilikagélt adunk, vákuum alatt bepároljuk, majd a maradékot kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint toluol ® T10EA7 gradiens alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 170 mg cím szerinti vegyületet kapunk. A hozam 17%. Olvadáspont: 183 °C.
Rf (SiO2, toluol/etil-acetát 1:1)=0,2.
1H-NMR (300 MHz, d6-DMSO): δ=1,4 (s, 1H, Boc),
1,88-1,95 (m, 2H), 2,08 (s, 3H, SMe), 2,4-2,5 (m,
2H, a DMSO csúcs részben zavarja), 3,6 (m, 2H),
3,8 (m, 1H), 4,15 (m, 2H), 4,8 (m, 1H), 7,2 (1H, tiofén), 7,42 (d, egy AB rendszer része, 2H), 7,6 (d egy AB rendszer része, 2H), 7,7 (d, 1H, tiofén), 8,95 (t, 1H, CH2NHCO), 9,93 (bs, 1H, NH).
(3R)-1-{4-[(5S)-5-({[(5-Klór-2-tienil)-karbonil]amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-2oxo-3-pirrolidinil-karbaminsav-terc-butil-észter előállítása
170 mg (0,292 mmol) N2-(terc-butoxi-karbonil)-N1{4-[(5S)-5-({[(5-klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-D-metionin-amidot feloldunk 2 ml dimetil-szulfoxidban, hozzáadunk 178,5 mg (0,875 mmol) trimetil-szulfónium-jodidot és 60,4 mg (0,437 mmol) kálium-karbonátot, majd az elegyet 80 °C-on 3,5 órán át keverjük. Az elegyet erős vákuumban bepároljuk és a maradékot etanollal mossuk, amelynek eredményeként 99 mg cím szerinti vegyület marad.
1H-NMR (300 MHz, d6-DMSO): δ=1,4 (s, 1H, Boc),
1,88-2,05 (m, 1H), 2,3-2,4 (m, 1H), 3,7-3,8 (m,
3H), 3,8-3,9 (m, 1H), 4,1-4,25 (m, 1H), 4,25-4,45 (m, 1H), 4,75-4,95 (m, 1H), 7,15 (1H, tiofén), 7,25 (d, 1H), 7,52 (d, egy AB rendszer része, 2H), 7,65 (d, egy AB rendszer része, 2H), 7,65 (d, 1H, tiofén),
9,0 (széles s, 1H).
N-[((5S)-3-{4-[(3R)-3-Amino-2-oxo-1-pirrolidinil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidín-5-íl)-metil]-5-klór-2tiofén-karboxamid-trifluor-acetát előállítása 97 mg (0,181 mmol) (3R)-1-{4-[(5S)-5-({[(5-klór-2tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolídin-3-il]fenil)-2-oxo-3-pirrolidinil-karbaminsav-terc-butil-észtert felszuszpendálunk 4 ml metilén-dikloridban, hozzáadunk 1,5 ml trifluor-ecetsavban és az elegyet egy órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet vákuumban bepároljuk, majd a maradékot RP-HPLC módszerrel és acetonitril/víz/0,1% trifluor-ecetsavgradiens alkalmazásával tisztítjuk. A megfelelő frakció bepárlásával 29 mg cím szerinti vegyületet kapunk. Hozam: 37%. Olvadáspont: 241 °C (bomlik).
Rf (SiO2, etil-alkohol/trietil-amin 17:1)=0,19.
1H-NMR (300 MHz, d6-DMSO): δ=1,92-2,2 (m, 1H),
2,4-2,55 (m, 1H a DMSO csúcs részben zavarja),
3,55-3,65 (m, 2H), 3,75-3,95 (m, 3H), 4,1-4,3 (m,
2H), 4,75-4,9 (m, 1H), 7,2 (1H, tiofén), 7,58 (d, egy
AB rendszer része, 2H), 7,7 (d, egy AB rendszer része, 2H), 7,68 (d, 1H, tiofén), 8,4 (széles s, 3H, NH3), 8,9 (t, 1H, NHCO).
Az alábbi 167-170. példák illusztrálják a szulfonamidcsoportok bevitelét a fenilszubsztituált oxazolidinonokba.
Általános módszer szubsztituált szulfonamidok előállítására 5-klór-N-[(2-oxo-3-fenil-1,3-oxazolidin5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamldból kiindulva (19. reakcióvázlat)
Argonatmoszféra alatt, 5 °C-on, 5-klór-N-[(2-oxo-3fenil-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofén-karboxamldot (96. példa) adunk 12 ekvivalens klór-szulfonsavhoz. A reakcióelegyet két órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd jég-víz elegyre öntjük. A keletkezett csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. A csapadékot argonatmoszféra alatt és szobahőmérsékleten tetrahidrofuránban oldjuk (0,1 mól/liter), majd a megfe28
HU 226 522 Β1 lelő amint (3 ekvivalens), trietil-amint (1,1 ekvivalens) és dimetil-amino-piridint (0,1 ekvivalens) hozzáadjuk az elegyhez. A reakcióelegyet 1-2 órán át keverjük, majd vákuum alatt bepároljuk. A cím szerinti terméket flashkromatográfiás módszerrel metilén-diklorid/metanol összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
A következőkben felsorolt vegyületeket analóg módon állítjuk elő:
167. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(1-Pirrolidinil-szulfonil)-fenil]1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=492 ([M+Na]+, 100), 470 ([M+H]+, 68), Cl izotóparány;
HPLC (3. módszer): rt (%)=4,34 (100);
IC50: 0,5 μΜ.
168. példa
5-Klór-N-[(3-{[4-metil-(1-piperazinil)-szulfonil]-fenil}2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=499 ([M+H]+, 100), Cl izotóparány; HPLC (2. módszer): rt (%)=3,3 (100).
169. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-( 1 -piperidinil-szulfonilj-fenilj1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=484 ([M+H]+, 100), Cl izotóparány; HPLC (2. módszer): rt (%)=4,4 (100).
170. példa
5-Klór-N-[(3-{4-[(4-hidroxi-1-piperídinil)-szulfonil]fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-2-tiofénkarboxamid előállítása
MS (ESI): m/z (%)=500 ([M+H]+, 100), Cl izotóparány; HPLC (3. módszer): rt (%)=3,9 (100).
171. példa
5-Klór-N-({2-oxo-3-[4-(1-pirrolidinil)-fenil]-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-2-tiofén-karboxamid előállítása (20. reakcióvázlat)
780 mg (1,54 mmol) 1-{4-[5-({[(5-klór-2-tienil)-karbonil]-amino}-metil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-3-il]-fenil}-Lprolin-terc-butil-észtert feloldunk 6 ml metilén-diklorid és 9 ml trifluor-ecetsav elegyében, majd a reakcióelegyet két napon át 40 °C-on keverjük. A reakcióelegyet bepároljuk, majd dietil-éter és vizes 2 N nátrium-hidroxid-oldat elegyével keverjük. A vizes fázist bepároljuk, majd dietil-éterrel és 2 N sósavoldattal keverjük. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 100/1/0,1-20/1/0,1 térfogatarányú CH2CI2/EtOH/konc. vizes NH3-oldat összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk, amelynek eredményeként 280 mg terméket kapunk. Hozam 40%.
MS (ESI): m/z (%)=406 (M+H, 100);
HPLC (4. módszer): rt=3,81 perc.
HPLC paraméterek és LC-MS paraméterek a fenti példákban megadott HPLC és LC-MS mérési adatokra [a retenciós idő (rt) dimenziója: perc]:
[1] Oszlop: Kromasil C18, L-R hőmérséklet: 30 °C, áramlási sebesség 0,75 ml/perc, eluens A=0,01 M HCIO4, eluens B=CH3CN, gradiens:->0,5 perc 98% A—» 4,5 perc 10% A->6,5 perc 10% A.
[2] Oszlop: Kromasil C18 60*2, L-R hőmérséklet: 30 °C, áramlási sebesség 0,75 ml/perc, eluens A=0,01 M H3PO4, eluens B=CH3CN, gradiens:->0,5 perc 90% A->4,5 perc 10% A->6,5 perc 10% A.
[3] Oszlop: Kromasil C18 60*2, L-R hőmérséklet: 30 °C, áramlási sebesség 0,75 ml/perc, eluens A=0,005 M HCIO4, eluens B=CH3CN, gradiens:-»0,5 perc 98% A->4,5 perc 10% A->6,5 perc 10% A.
[4] Oszlop: Symmetry C18 2,1*150 mm, oszlop technikával 50 °C, áramlási sebesség 0,6 ml/perc, eluens A=0,6 30% HCI-liter víz, eluens B=CH3CN, gradiens:-^,0 perc 90% A->4,0 perc 10% A->9 perc 10% A.
[5] Oszlop: MHZ-2Q, Instrument Micromass Quattro LCZ Column Symmetry C18, 50 mm*2,1 mm, 3,5 pm, hőmérséklet: 40 °C, áramlási sebesség 0,5 ml/perc, eluens: A=CH3CN+ 0,1% hangyasav, eluens B=víz+0,1% hangyasav, gradiens:->0,0 perc 10% A—>4 perc 90% A-> 6 perc 90% A.
[6] Oszlop: MHZ-2P, Instrument Micromass Platform LCZ Column Symmetry C18, 50 mm*2,1 mm, 3,5 pm, hőmérséklet: 40 °C, áramlási sebesség 0,5 ml/perc, eluens: A=CH3CN+0,1% hangyasav, eluens B=víz+0,1% hangyasav, gradiens:-»0,0 perc 10% A->4 perc 90% A ->6 perc 90% A.
[7] Oszlop: MHZ-7Q, Instrument Micromass Quattro LCZ Column Symmetry C18, 50 mm*2,1 mm, 3,5 pm, hőmérséklet: 40 °C, áramlási sebesség 0,5 ml/perc, eluens: A=CH3CN+0,1% hangyasav, eluens B=víz+0,1% hangyasav, gradiens:->0,0 perc 5% A-»1 perc 5% A-»5 perc 90% A->6 perc 90% A.
Általános, szilárd fázisú hordozót alkalmazó módszer a B általános képletű oxazolidinonok előállítására
A különböző gyantához kötött termékeket alkalmazó reakciókat egy sor külön-külön reakcióedényben hajtottuk végre.
1,20 g (3,75 mmol) 5-(bróm-metil)-3-(4-fluor-3-nitrofenil)-1,3-oxazolidin-2-on-t A [előállítása epibróm-hidrinből és 4-fluro-3-nitro-fenil-izocianátból, LiBr/Bu3PO alkalmazásával, xilolban, a 4 128 654 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett módszerhez (2. példa) hasonló eljárással] és 1,91 ml (4,13 mmol) diizopropiletil-amint feloldunk 70 ml dimetil-szulfoxidban, hozzáadunk 1,1 ekvivalens szekunder amint (1. komponens), majd az elegyet 5 órán át 55 °C-on reagáltatjuk. 5,00 g (0,25 mmol/g) TentaGel SAM gyantát adunk az oldathoz, majd a reakcióelegyet 48 órán át 75 °C-on reagáltatjuk. A gyantát szűrjük, egymás után metanollal, N,Ndimetil-formamiddal, metanollal, metilén-dikloriddal és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. 5,00 g gyantát felszuszpendálunk 80 ml metilén-dikloridban, hozzáadunk
HU 226 522 Β1 ekvivalens diizopropil-etil-amint és 5-klór-tiofén-2karbonil-kloridot [előállítása szobahőmérsékleten, 5 ekvivalens 5-klór-tiofén-2-karbonsav és 5 ekvivalens 1-klór-1-dimetil-amino-2-metil-propén 20 ml metiléndikloridban végrehajtott reakciójával (15 perc) történik], majd az elegyet 5 órán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A gyantát leszűrjük, egymás után metanollal, metilén-dikloriddal és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. A gyantát ezután felszuszpendáljuk 80 ml Ν,Ν-dimetilformamid/víz 9:2 térfogatarányú elegyében, hozzáadunk 5 ekvivalens SnCI2 x2H2O-t, majd 18 órán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A gyantát egymás után metanollal, Ν,Ν-dimetil-formamiddal, vízzel, metanollal, metilén-dikloriddal és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. A gyantát felszuszpendáljuk metilén-dikloridban, hozzáadunk 10 ekvivalens diizopropil-etil-amint, majd 0 °C-on 5 ekvivalens savkloridot (1. savszármazék), majd a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A reakció előtt a karbonsavakat metiléndikloridban, a karbonsavra számított 1 ekvivalens mennyiségű 1-dimetil-amino-1-klór-2-metil-propén alkalmazásával, szobahőmérsékleten, 15 perces reakció során alakítjuk savkloridokká. A gyantát egymás után Ν,Ν-dimetil-formamiddal, vízzel, Ν,Ν-dimetil-formamiddal, metanollal, metilén-dikloriddal és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. Ha az alkalmazott 1. savszármazék F-moc csoporttal védett aminosav, akkor az F-moc védőcsoportot az utolsó lépésben szobahőmérsékleten, 15 perc alatt távolítjuk el piperidin/N.N-dimetilformamid 1:1 térfogatarányú elegyével, a gyantát leszűrjük, Ν,Ν-dimetil-formamiddal, metanollal, metiléndikloriddal, és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. A terméket trifluor-ecetsav/metilén-diklorid 1:1 térfogatarányú elegyével leválasztjuk a gyantáról, a gyantát kiszűrjük és a reakcióoldatot betöményítjük. A nyerstermékeket szilikagélen keresztül szűrjük, a gélt metiléndiklorid/metil-alkohol 9:1 térfogatarányú elegyével mossuk, az oldatot bepároljuk, amelynek eredményeként a B általános képletű vegyületeket kapjuk (21. reakcióvázlat).
A következő vegyületeket szilárd fázisú hordozón állítottuk elő:
172. példa
N-({3-[3-Amino-4-( 1 -pirrolidinil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása (XXXVIII)
A B általános képletű vegyületek előállítására alkalmazott általános módszerhez hasonlóan 5 g (1,25 mmol) TentaGel SAM gyantát pirrolidinnel reagáltatunk (1. aminszármazék). Az SnCI2 x2H2O-val végzett redukció eredményeképpen kapott anilint további acilezés nélkül eltávolítjuk a szilárd fázisról és bepároljuk. A nyersterméket megosztjuk etil-acetát és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között, a szerves fázist nátrium-klorid hozzáadásával kisózzuk, dekantáljuk és szárazra pároljuk. A nyersterméket vákuum alatt flashkromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 3:1-1:2 térfogatarányú metilén-diklorid/etil-acetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (300 MHz, CDCI3): 1,95-2,08, br, 4H;
3,15-3,30, br, 4H; 3,65-3,81, m, 2H; 3,89, ddd, 1H;
4,05, dd, 1H; 4,81, dddd, 1H; 6,46, dd, 1H; 6,72, dd,
1H; 6,90, dd, 1H; 6,99, dd, 1H; 7,03, dd, 1H; 7,29, d, 1H.
173. példa
N-[(3-{3-(^-Alanil-amino)-4-[(3-hidroxi-propil)amino]-fenil}-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il)-metil]-5-klór2-tiofén-karboxamid előállítása (XXXIX)
A B általános képletű vegyületek előállítására alkalmazott általános módszerhez hasonlóan 5 g (1,25 mmol) TentaGel SAM gyantát azetidinnel (1. aminszármazék) és Fmoc-p-alaninnal reagáltatunk (1. savszármazék). A nyersterméket az eltávolítása után szobahőmérsékleten, 48 órán át metanolban keveijük, majd szárazra pároljuk. A maradékot RP-HPLC módszerrel víz/trifluor-ecetsav/acetonitril összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (400 MHz, CD3OD): 2,31, tt, 2H; 3,36, t, 2H;
3,54, t, 2H; 3,62, t, 2H; 3,72, dd, 1H; 3,79, dd, 1H;
4,01, dd, 1H; 4,29, dd, 2H; 4,43, t, 2H; 4,85-4,95, m, 1H; 7,01, d, 1H; 4,48-7,55, m, 2H; 7,61, d, 1H; 7,84, d, 1H.
174. példa
N-({3-[4-(3-Amino-1 -pirrolidinil)-3-nitro-fenil]-2-oxo1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofénkarboxamld előállítása (XL)
A B általános képletű vegyületek előállítására alkalmazott általános módszerhez hasonlóan 130 mg (32,5 pmol) TentaGel SAM gyantát 3-pírrolidínil-karbaminsav-terc-butil-észterrel (1. aminszármazék) reagáltatunk. Az 5-klór-tiofén-karbonsawal végzett acilezés után nyert nitro-benzol-származékot eltávolítjuk a szilárd fázisról és bepároljuk. A nyersterméket RP-HPLC módszerrel víz/trifluor-ecetsav/acetonitril összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (400 MHz, CD3OH): 2,07-2,17 m, 1H;
2,39-2,49, m, 1H; 3,21-3,40, m, 2H; 3,45, dd, 1H;
3,50-3,60, m, 1H; 3,67, dd, 1H; 3,76, dd, 1H;
3,88-4,00, m, 2H; 4,14-4,21, t, 1H; 4,85-4,95, m,
1H; 7,01, d, 1H; 7,11, d, 1H; 7,52, d, 1H; 7,66, dd,
1H; 7,93, d, 1H.
175. példa
N-({3-[3-Amino-4-(1-piperídinil)-fenil]-2-oxo-1,3oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofén-karboxamid előállítása (XLI)
A B általános képletű vegyületek előállítására alkalmazott általános módszerhez hasonlóan 130 mg (32,5 pmol) TentaGel SAM gyantát piperidinnel (1. aminszármazék) reagáltatunk. A redukcióval kapott anilint további acilezés nélkül eltávolítottuk a gyantáról és bepároltuk. A nyersterméket RP-HPLC módszerrel víz/trifluor-ecetsav/acetonitril összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (400 MHz, CD3OH): 1,65-1,75, m, 2H;
1,84-1,95, m, 4H; 3,20-3,28, m, 4H; 3,68, dd, 1H;
3,73, dd, 1H; 3,90, dd, 1H; 4,17, dd, 1H; 4,80-4,90,
HU 226 522 Β1 m, 1H; 7,00, d, 1H; 7,05, dd, 1H; 7,30-7,38, m, 2H;
7,50, d, 1H.
176. példa
N-({3-[3-(Acetil-amino)-4-(1-pirrolidinil)-fenil]-2-oxo- 5
1,3-oxazolidin-5-il}-metil)-5-klór-2-tiofénkarboxamid előállítása (XLII)
A B általános képletű vegyületek előállítására alkalmazott általános módszerhez hasonlóan 130 mg (32,5 μιτιοΙ) TentaGel SAM gyantát pirrolidinnel (1. 10 aminszármazék) és acetil-kloriddal (1. savszármazék) reagáltatunk. A nyersterméket megosztjuk etil-acetát és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között, a szerves fázist nátrium-klorid hozzáadásával kisózzuk, dekantáljuk és szárazra pároljuk. A nyersterméket vákuum alatt flashkromatográfiás módszerrel szilikagél hordozó, valamint 1:1-0:1 térfogatarányú metiléndiklorid/etil-acetát összetételű eluens elegy alkalmazásával tisztítjuk.
1H-NMR (400 MHz, CD3OH): 1,93-2,03 br, 4H; 2,16, s, 3H; 3,20-3,30, br, 4H; 3,70, d, 2H; 3,86, dd, 1H; 4,10, dd, 1H; 4,14, dd, 1H; 4,80-4,90, m, 1H; 7,00, d, 1H; 7,07, d, 1H; 7,31, dd, 1H; 7,51, d, 1H; 7,60, d, 1H.
Az 4, táblázatban bemutatott vegyületeket az általános módszerrel analóg módon állítottuk elő.
4. táblázat
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
177. |
0
’ '' i
(V°
\-o
z
V1
o |
2,62 |
79,7 |
178. |
o |
2,49 |
33,7 |
179. |
0 |
4,63 |
46,7 |
180. |
0 |
3,37 |
44,8 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
181. |
s α |
2,16 |
83 |
182. |
=? |
2,31 |
93,3 |
183. |
°γ-ο.
Ν |
2,7 |
100 |
184. |
V
°%- <Γ b |
3,91 |
51 |
185. |
°-\^ _ 0
Ν 'P'Q
>ο 0 α |
2,72 |
75,2 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
186. |
o o=^
Q-OO
0 |
3,17 |
46 |
187. |
Q-n
0 |
4,61 |
50,2 |
188. |
«Λ) £tN
O |
3,89 |
56,6 |
189. |
uj ος |
3,37 |
52,9 |
190. |
5
0 O=<
VlHj
1, |
3,6 |
63,9 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
191. |
4
0 |
2,52 |
70,1 |
192. |
O _
Ο |
3,52 |
46,6 |
193. |
0-f°
Ν
ζ |
2,87 |
50,1 |
194. |
|
3,25 |
71,1 |
195. |
9
Ν |
2,66 |
67 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
196. |
0 ψ
N |
2,4 |
52,1 |
197. |
9
N |
3,13 |
48,9 |
198. |
y<í?/ c-o <r
N |
2,67 |
75,5 |
199. |
ytfyo
~e xr |
2,72 |
65,7 |
200. |
vx.r° °·/
U5 Qr
N |
2,71 |
57,3 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
201. |
0=^
0 |
2,22 |
100 |
202. |
Vő*
crO cr
o |
3,89 |
75,7 |
203. |
Vn'-CT y<?°
o |
3,19 |
49,6 |
204. |
q °v-O
crO O;
N |
2,55 |
88,2 |
205. |
O-Ö W
N-\
N |
2,44 |
58,6 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
206. |
s
UJ
φ
N |
2,86 |
71,8 |
207. |
u/ cr
ς>
N |
2,8 |
63,6 |
208. |
/
^0
0 |
2,41 |
77 |
209. |
° O=N
w x n-< y~N i
\=/ 'Λ
0 |
2,56 |
67,9 |
210. |
x^cy
„Xi |
3,67 |
78,4 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
211. |
f °·^~
0 |
2,54 |
69,8 |
212. |
„xf Xq |
3,84 |
59,2 |
213. |
θ'
Ν |
2,41 |
67,8 |
214. |
Ν |
2,41 |
75,4 |
215. |
ν<Γ° γθ
«-ο cr
Ο |
4,01 |
81,3 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
216. |
cZf w
o |
3,46 |
49,5 |
217. |
0γ° °γ-°ν
“X |
4,4 |
60,2 |
218. |
|
3,79 |
70,9 |
219. |
ύ> Ρ
ci7 >
v^y |
4,57 |
51,5 |
220. |
j vr
X cr
9 |
2,68 |
100 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
221. |
o |
4,53 |
63,5 |
222. |
o 0JF
N |
2,66 |
89,2 |
223. |
J-XXL °rO c,45 cr
0 |
4,76 |
59,3 |
224. |
0 °Ky
Cl**~rí ff 'C / \
V# I N-C Z“N / |
3,45 |
77,4 |
225. |
0 |
3,97 |
63,2 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
226. |
o M
X cc |
3,94 |
61,4 |
227. |
|
4,15 |
66,3 |
228. |
uf cr
o |
4,41 |
55,1 |
229. |
N
0 |
2,83 |
41,1 |
230. |
0 V
Dd |
2,7 |
83 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
231. |
|
4,39 |
64,2 |
232. |
ο ^ύ°τ° °γΛ- |
4,85 |
74,9 |
233. |
MM
crO W
o |
4,17 |
41 |
234. |
0 |
4,21 |
61,8 |
235. |
Λ- ve |
2,75 |
100 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
236. |
o |
3,94 |
50 |
237. |
Ό |
4,65 |
75,8 |
238. |
/
0 |
4,4 |
75,3 |
239. |
0 |
4,24 |
62,2 |
240. |
O |
4,76 |
75,1 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
241. |
J-XC °rO crtf W
Q |
4,17 |
72,5 |
242. |
|
4,6 |
74,8 |
243. |
0 |
4,12 |
51,6 |
244. |
«-v 0Ν
Ο |
4,71 |
56,2 |
245. |
CÁf° °γ-8,
αα |
4,86 |
62 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
246. |
o y7”
o |
5,23 |
58,3 |
247. |
°rC
crO cr
o |
4,17 |
72,4 |
248. |
&Y°
N
°=\ |
3,35 |
59,6 |
249. |
¥
p-f° °*Λ
N |
2,41 |
60,3 |
250. |
oUl
V-T^rv” οΛ> Q
°< |
3,31 |
65,2 |
HU 226 522 Β1
4. táblázat (folytatás)
Példa |
Szerkezet |
Retenciós idő |
HPLC (%) |
251. |
|
2,86 |
36,5 |
252. |
vQ
n
N |
2,69 |
89,8 |
253. |
Cr
N |
2,81 |
67,4 |
254. |
-4 ος |
2,19 |
75,4 |
Az összes szilárd fázisú hordozón előállított terméket LC-MS módszerrel analizáltuk. Standard módszerként a következő elválasztási rendszert alkalmaztuk: UV detektorral (208-400 nm) ellátott HP 1100 készülék, kemencehőmérséklet 40 °C, Waters-Symmetry C18 oszlop (50 mmx2,1 mm, 3,5 pm), A mozgófázis: 99,9% acetonitril/0,1 % hangyasav, B mozgófázis: 99,9% víz/0,1% hangyasav; gradiens:
Idő |
A{%) |
S(%) |
Áramlási
arány |
0,00 |
10,0 |
90,0 |
0,50 |
4,00 |
90,0 |
10,0 |
0,50 |
6,00 |
90,0 |
10,0 |
0,50 |
6,10 |
10,0 |
90,0 |
1,00 |
7,50 |
10,0 |
90,0 |
0,50 |
Az anyagokat Micromass Quatro LCZ MS ionizációs technikával detektáltuk: ESI pozitív/negatív.
A fent felsorolt szerkezetekben az -N-, -N és -O csoportok jelentése minden esetben a megfelelő >N-H, -NH2 és -OH csoport.