HU226848B1 - Process for producing foaming agent - in a powder form - - Google Patents

Process for producing foaming agent - in a powder form - Download PDF

Info

Publication number
HU226848B1
HU226848B1 HU0004805A HUP0004805A HU226848B1 HU 226848 B1 HU226848 B1 HU 226848B1 HU 0004805 A HU0004805 A HU 0004805A HU P0004805 A HUP0004805 A HU P0004805A HU 226848 B1 HU226848 B1 HU 226848B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
blowing agent
agent
blowing
surface treatment
water
Prior art date
Application number
HU0004805A
Other languages
English (en)
Inventor
Tsukasa Maekawa
Sadafumi Shono
Shigeru Sumitomo
Nobuyuki Ueda
Yoshifumi Tachi
Original Assignee
Otsuka Chemical Co Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from JP05050498A external-priority patent/JP3799801B2/ja
Priority claimed from JP05057198A external-priority patent/JP3567304B2/ja
Priority claimed from JP11682298A external-priority patent/JP3390828B2/ja
Application filed by Otsuka Chemical Co Ltd filed Critical Otsuka Chemical Co Ltd
Publication of HUP0004805A2 publication Critical patent/HUP0004805A2/hu
Publication of HUP0004805A3 publication Critical patent/HUP0004805A3/hu
Publication of HU226848B1 publication Critical patent/HU226848B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/04Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent
    • C08J9/06Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a chemical blowing agent
    • C08J9/10Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a chemical blowing agent developing nitrogen, the blowing agent being a compound containing a nitrogen-to-nitrogen bond
    • C08J9/102Azo-compounds
    • C08J9/103Azodicarbonamide
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/04Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent
    • C08J9/12Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent
    • C08J9/14Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent organic
    • C08J9/149Mixtures of blowing agents covered by more than one of the groups C08J9/141 - C08J9/143

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Manufacture Of Porous Articles, And Recovery And Treatment Of Waste Products (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Processes Of Treating Macromolecular Substances (AREA)
  • Battery Electrode And Active Subsutance (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)
  • Polysaccharides And Polysaccharide Derivatives (AREA)
  • Mechanical Treatment Of Semiconductor (AREA)
  • Silicon Compounds (AREA)
  • Investigation Of Foundation Soil And Reinforcement Of Foundation Soil By Compacting Or Drainage (AREA)

Description

A találmány tárgya lényegében vízmentes habosítószer és eljárás ennek előállítására.
A habosítószereket, mint például az azo-dikarbonamidokat, hagyományosan nagymértékben hasznosítják a hőre lágyuló gyantákhoz, amilyenek például a vinil-klorid-gyanták, poliolefingyanták (polietiléngyanták, polipropiléngyanták és hasonlók), etilén-vinil-alkoholgyanták, gumifélék és hasonlók.
Ezekkel a habos ítószerekkel, amelyek általában finoman porított vegyületek, gyakran az a gond, hogy aggregálódnak és megkeményednek az idő múltával vagy terhelés alatt, ezáltal csökkentett folyékonyságot mutatnak a gyantához való hozzáadás lépésében, így adagolási csomósodást okoznak, vagyis diszpergálhatóságuk a gyantában csökken. Ennek a megkeményedésnek a csökkentése egyre inkább kívánatos a jelen irányzat szerint, amely célba veszi a habosított gyanták minőségének javítását és gyártási eljárásukban a munkaerő-megtakarítást.
A fenti probléma megoldására jelenleg alkalmazott technikák között megtalálhatók (1) a szervetlen részek, mint szilícium-dioxid, fém-szilikátok vagy hasonlók hozzáadásának technikája megkeményedésgátlóként valamely habosítószerhez;
(2) valamely habosítószer tételenkénti szárításának technikája megfelelő időn át, ezáltal csökkentve a benne levő vizet egészen csekély mennyiségig;
és hasonló technikák.
Ezen technikák alkalmazásának azonban különböző hátrányai vannak. Nevezetesen az (1) technika, bár bizonyos mértékig hatékony a megkeményedés megakadályozásában, nem biztosít olyan hatást, amely több hónapon át tart. Olyan habosítószerhez, amely finomabb részecskéket tartalmaz, való alkalmazásnál nagy mennyiségben kell hozzáadni szervetlen por részecskéket. A szervetlen por részecskék nagymértékű hozzáadása azonban azt idézi elő, hogy a habképzés közben a sejtek megnagyobbodnak, ez pedig nemkívánatos olyan alkalmazásoknál, ahol finom sejtekre van igény. A (2) technika viszont jelentősen csökkenti a termelékenységet, mivel a szárítás sok időt igényel, ez pedig növekvő termelési költségekhez vezet. Ezenkívül a (2) technika nem tud megbirkózni a folyamatos termelés igényével. Ezenkívül nehéz megfelelően kiszárítani és eltávolítani a kristályokban található vizet, így lényegében vízmentes habosítószerhez jutni. A megkeményedés megakadályozásában ennek hatásai tehát korlátozottak.
A 340432/92 számú publikált, nem vizsgált japán szabadalmi bejelentés ismertet egy olyan eljárást, amelyben valamely oldószerben oldott szilán kapcsolószert adnak az azo-dikarbonamidhoz, ezáltal javítva a folyékonyságot és a gyantában való diszpergálhatóságot. Ez az eljárás azonban nem elég hatékony, hogy kielégítően megakadályozza a megkeményedést.
A 295872/96 számú publikált, nem vizsgált japán szabadalmi bejelentés ismertet egy olyan eljárást, amelyben valamely oldószerben oldott alumínium kapcsolószert adnak a kémiai habosítószerhez, ezáltal javítva a folyékonyságot és a gyantában való diszpergálhatóságot. Ez az eljárás azonban szintén nem eléggé hatékony, hogy megfelelően megakadályozza a megkeményedést.
A jelen találmány feltalálói beható tanulmányokat végeztek abból a célból, hogy eredményesen megküzdjenek a fentebb ismertetett problémákkal. Ennek eredményeképpen arra jöttek rá, hogy lényegében vízmentes habosítószerekhez lehet hozzájutni, amennyiben egy habosítószert valamely olyan felületkezelő szerrel kezelnek, amely képes a vizet eltávolítani a habosítószerből, ehhez kívánt esetben melegítés is járul. Ezenkívül arra is rájöttek, hogy az így kapott habosítószer kielégítő a folyékonyságot és a gyantában való diszpergálhatóságot stb. illetően még megnyújtott időtartamon át is. A jelen találmányt ezeken a felismeréseken alapulva dolgozták ki.
A találmány tehát lényegében vízmentes habosítószerre vonatkozik, elsősorban lényegében vízmentes kristályos azo-dikarbonamidokra.
Ezenkívül a találmány olyan lényegében vízmentes habosítószerre vonatkozik, amely egy habosítószer kezelésével kapható meg valamely felületkezelő szerrel, amely képes eltávolítani a vizet ebből a habosítószerből.
A találmány továbbá eljárásra vonatkozik lényegében vízmentes habosítószer előállítására, amely eljárás abból áll, hogy valamely habosítószert kezelnek olyan felületkezelő szerrel, amely képes eltávolítani a vizet ebből a habosítószerből olyan körülmények között, amely lényegében oldószertől mentes.
A találmány szerinti lényegében vízmentes habosítószer jelentősen javított állapotú elsősorban abban, hogy nem fogékony a megszilárdulásra terhelés közben és nem fogékony a megszilárdulásra az idő múlásával. Ezáltal a lényegében vízmentes habosítószer különlegesen mentes a megkeményedéstől még hosszú idejű tárolás után, felhalmozott állapotban is, és hosszú időn át megőrzi kielégítő folyékonyságát és kielégítő diszpergálhatóságát gyantákban, amely tulajdonságokkal a kristályos por már közvetlenül a gyártás után bír.
A találmány szerinti habosítószer habosítóteljesítménye azonos azzal a teljesítménnyel, amelyet a hagyományos habosítószerek mutatnak.
Következésképpen azzal, hogy a találmány szerinti vízmentes habosítószert sikerül rendelkezésre bocsátani, eltüntettük azt a félelmet, hogy a habosítószer-termék terhelésre vagy a gyártástól a felhasználó általi hasznosításig eltelt idő múlásával megkeményedhet.
Az alábbiakban ismertetjük a találmány kivitelezésének legjobb módját.
A habosítószer, amelyet ebben a találmányban alkalmazhatunk, lehet bármely hagyományosan ismert habosítószer. Példa lehet ezekre azo-dikarbonamid (ADCA; bomlási hőmérséklet mintegy 200 °C), p,p’-oxibisz(benzolszulfonil-hidrazid) (OBSH; bomlási hőmérséklet mintegy 160 °C), dinitro-pentametilén-tetramin (DPT; bomlási hőmérséklet mintegy 200 °C), p-toluolszulfonil-hidrazid (TSH; bomlási hőmérséklet mintegy
HU 226 848 Β1
110 °C), benzolszulfonil-hidrazid (BSH; bomlási hőmérséklet mintegy 95 °C), és hasonlók.
A találmányt előnyösen elsősorban olyan habosítószerekhez alkalmazhatjuk, amelyeknek bomlási hőmérséklete 100 °C vagy nagyobb. Különösen alkalmas ez az eljárás akkor, amikor ADCA-hoz alkalmazzuk, amelynél a megkeményedés már hagyományosan súlyos gondot jelent.
A találmány szerinti habosítószer előnyösen por formájában van. Bár ennek részecskeátmérője pontosan nincs behatárolva, ez általában mintegy 1 és 50 pm között, előnyösen mintegy 3 és 30 pm között van. A „részecskeátmérő’’ kifejezés, ahogyan itt alkalmazzuk, az átlagos méretet jelenti, amelyet lézerdiffrakciós részecskeátmérő-eloszlást elemző készülékkel határozunk meg.
A „lényegében vízmentes” kifejezés, ahogyan itt használjuk, azt jelenti, hogy a víztartalom kisebb, mint 0,03 tömeg%, előnyösen kisebb, mint 0,010 tömeg%. A víztartalmat (tömeg%-ban) kristályos ADCA-ban itt úgy határozzuk meg, hogy a kristályos ADCA-t 110 °C hőmérsékleten 2 órán át melegítjük, miközben vízmentes nitrogént hajtunk rajta keresztül, az átmenő nitrogéngázt bevezetve egy Kari Fisher-féle vízmérő berendezésbe (kereskedelmi neve: MKS-1; a Kyoto Electronics Manufacturing Co., Ltd. terméke), amikor is megakadályozzuk a víz behatolását a körülvevő levegőből, hogy pontosan megmérhessük a nitrogéngázban található víz mennyiségét, és ezt a mért vízmennyiséget százalékos mennyiséggé alakítjuk át a kristályos ADCA tömegét véve alapnak.
A felületkezelő szer, amelyet a találmányban alkalmazhatunk, olyan amely képes eltávolítani a vizet egy habosítószerböl. Az ilyen vegyületekre példák lehetnek azok a vegyületek, amelyek vízzel kémiai reakcióra képesek, és azok a vegyületek, amelyek a víz adszorpciójára és megtartására képesek. Speciális példák lehetnek a kapcsolószerek, szerves savanhidridek, vízmentes szervetlen vegyületek, szikkatívok és hasonlók.
A kapcsolószerekre példák lehetnek a szilán kapcsolószerek, az alumínium kapcsolószerek, a titanát kapcsolószerek és hasonlók.
A szilán kapcsolószerek magukban foglalják a hagyományos ismert szilán kapcsolószereket. Ezekre példák lehetnek a metil-trimetoxi-szilán, γ-amino-propiltrietioxi-szilán, N-(p-amino-etil)-Y-amino-propil-trimetoxi-szilán, N-fenil-amino-metil-trimetoxi-szilán, vinil-metil-dietoxi-szilán és hasonlók.
Az alumínium kapcsolószerek magukban foglalják a hagyományos ismert alumínium kapcsolószereket. Ezekre példák lehetnek az alumínium-izopropilát, alumínium-etilát, alumínium-trisz(etil-acetoacetát), etilacetoacetato-alumínium-diizopropilát és hasonlók.
A titanát kapcsolószerek magukban foglalják a hagyományos ismert titanát kapcsolószereket. Ezekre példák lehetnek az izopropil-triizosztearoil-titanát, izopropil-trisz(dioktil-pirofoszfát)-titanát, tetraoktil-bisz(ditridecil-foszfit)-titanát, bisz(dioktil-pirofoszfát)-hidroxiacetát-titanát és hasonlók.
Ezeket a kapcsolószereket alkalmazhatjuk egyedül vagy ezek közül kettőnek vagy többnek keverékeként. Mindezek közül előnyösek az alumínium kapcsolószerek, különösen az alumínium-trisz(etil-acetoacetát).
A szerves savanhidridekre példák lehetnek a hagyományos, ismert szerves savanhidridek. Ezekre példák lehetnek a ftálsavanhidrid, borostyánkősavanhidrid, glutársavandhidrid, benzoesavanhidrid, trimellitsavanhidrid és hasonlók. Ezek a vegyületek hozzákötődnek a habosítószerben levő vízhez és eltávolítják azt például az alábbi mechanizmussal.
(RCO)2O+H2O >2 RCOOH (ahol R jelentése valamely szerves sav gyöke).
A fenti kapcsolószerek és a szerves savanhidridek nemcsak azért különösen előnyösek, mivel képesek kémiailag reagálni vízzel és ezzel eltávolítani a habosítószerben található vizet, hanem azért is, mert képesek olyan filmet kialakítani, amely meg tudja akadályozni a külső víz abszorpcióját a habosítószer felületén (ez lehet például el nem reagált kapcsolószer és hasonlók).
A vízmentes szervetlen vegyületekre példák lehetnek ismert vízmentes szervetlen vegyületek, amelyek képesek eltávolítani a kristályvizet vízhez való kötéssel. Ezekre példák lehetnek a vízmentes magnéziumszulfát, vízmentes kálium-karbonát, vízmentes nátrium-karbonát, vízmentes nátrium-szulfát, vízmentes nátrium-szulfit, vízmentes magnézium-karbonát és hasonlók. Ezek a vegyületek adszorbeálják a habosítószerben található vizet és az adszorbeált víz kristályvízként rögződik, például az alábbi tipikus mechanizmussal:
Na2SO4+nH2O >Na2SO4.nH2O (ahol n értéke 1 vagy ennél nagyobb egész szám).
A szikkatívokra példák lehetnek hagyományos, ismert deszikkánsok, ameddig a víz eltávolításának tulajdonságaival bírnak. Ezekre példák lehetnek a savanyú agyag, szilikagél, magnézium-oxid, kalcium-oxid és hasonlók.
A találmányban a kapcsolószerek, a szerves savanhidridek, a vízmentes szervetlen vegyületek és a szikkatívok alkalmazhatók egyedül vagy ezek közül kettőnek vagy többnek keverékeként, mint felületkezelő szerek.
A habosítószerek felületére alkalmazva és előnyösen melegítve a felületkezelő szer hatékonyan reagál a habosítószerben található vízzel vagy adszorbeálja azt, és ezáltal csökkenti a habosítószer víztartalmát.
A felületkezelő szert előnyösen úgy használjuk, ahogyan van, anélkül hogy feloldanánk valamely oldószerben, előnyösen olyan körülmények között, amely lényegében mentes bármely oldószertől abból a célból, nehogy az oldószer káros befolyást gyakoroljon a vízzel történő reakcióra vagy a víz adszorpciójára. Ha a kapcsolószer valamely oldószerrel készült oldatát vagy diszperzióját alkalmazzuk, a reakció a habosítószerben jelen levő víz és a kapcsolószer között nem megy végbe kielégítően, víz marad a habosítószerben, ennélfogva nem kapható meg a lényegében vízmentes habosítószer. Következésképpen az ilyen alkalmazás nem előnyös olyan keverési körülmények között, ahol egy
HU 226 848 Β1 habosítószer elporladása gátolva van. Különösen előnytelen az olyan szerves oldószerek alkalmazása, amelyek vizet vagy nedvességet tartalmaznak, mivel a habosítószerben levő víztartalom esetleg nem csökken, hanem akár növekszik is.
Az „olyan körülmények között, amelyek lényegében mentesek a víztől” kifejezés, ahogyan itt használjuk, azt jelenti, hogy nem használunk oldószert, vagy azt jelenti, hogy olyan szerves oldószert alkalmazunk, amelynek víztartalma kevesebb mint 0,1 tömeg%, és ezt olyan mennyiségben használjuk, amely azonos vagy kisebb, mint a felületkezelő szer mennyisége. Abban az esetben, amikor szilárd felületkezelő szert alkalmazunk, ezt előnyösen finom por formájában alkalmazzuk, vagy azután alkalmazzuk, miután megolvasztottuk.
A felületkezelő szer mennyisége a habosítószer mennyiségéhez viszonyítva függ attól a mennyiségtől, amely szükséges, hogy létrejöjjön a reakció azzal a víztartalommal, amely a habosítószerben található. A felületkezelő szert általában 0,01-10 tömegrész mennyiségben, előnyösen 0,05-0,5 tömegrész mennyiségben alkalmazzuk a habosítószer 100 részére vonatkoztatva.
A találmány szerinti eljárásban a hőkezelést előnyösen egy felületkezelő szernek a habosítószerhez való hozzáadása során vagy az után hajtjuk végre, ezáltal gyorsítjuk meg a reakciót a habosítószerben található víz és a felületkezelő szer között. A találmány leírásában a habosítószernek a felületkezelő szerrel végzett kezelése során vagy után végrehajtott hőkezelésére előnyösen úgy hivatkozunk, mint „kezelés és hőkezelés”-re.
Hatékony, ha a hőkezelést a felületkezelő szernek a habosítószerhez való hozzáadása során hajtjuk végre.
Abban az esetben, ha olyan felületkezelő szert alkalmazunk, amely szokásos hőmérsékleten szilárd, a felületkezelő szert előnyösen előmelegítő kezelésnek vetjük alá, mielőtt ezt hozzáadnánk a habosítószerhez úgy, hogy a szilárd felületkezelő szer olvadt állapotba menjen át.
így például a hőkezelési hőmérséklet általában 30 °C és a habosítószer bomlási hőmérséklete között van, előnyösen 40 °C és a habosítószer bomlási hőmérséklete között. Ha ADCA-t, OBSH-t, DPT-t vagy hasonlókat alkalmazunk, amelyeknek bomlási hőmérséklete 150 °C vagy ennél is nagyobb, az előnyös hőkezelési hőmérséklet 55 °C és 100 °C között van. A hőkezelési időtartam csökkentése szempontjából, és abból a célból, hogy a keveredés még hatékonyabb legyen és ezzel csökkentsük az energiaköltségeket, előnyös, ha a hőkezelési hőmérsékletként mintegy 70 °C és 90 °C közti hőmérsékletet alkalmazunk.
A felületkezelő szernek egy habosítószerhez való hozzáadására szolgáló eljárások lényegében nincsenek korlátozva. Az előnyös eljárás mégis az, hogy a felületaktív szert egy nyomás alatti szelepen át vagy egy kétfolyadékos szelepen át vagy hasonló berendezésen át permetezzük úgy, hogy a felületkezelő szert finom cseppecskék formájában adhassuk hozzá.
Előnyös az is, ha a hozzáadást úgy hajtjuk végre, hogy közben megfelelően kevertetjük a habosítószert.
A keverőberendezések, amelyeket a fenti keveréshez alkalmazhatunk, lényegében nincsenek korlátozva. Az ilyen keverékre példák lehetnek a szuperkeverők, a Henschel-keverő, a csavaros keverék, mint a Nauta-keverő, az előnyíró keverék vagy a spirálszalagos keverék.
Ha egy olyan habosítószert, amelyet lényegében vízmentessé tettünk, porítunk, a létrejövő pornak megnövekedett fajlagos felülete van, ezáltal pedig megnövekedett higroszkópossága. Ezenkívül még ha olyan habosítószert is használunk, amelyet előzőleg beburkoltunk a nedvesség adszorpciójának gátlása céljából, akkor is létezik olyan rész, amelynek nincs burkolata, ezáltal a higroszkóposság egyre inkább nő. így a jelen találmány hatása elveszhet. Főleg abban az esetben kell különös figyelmet fordítani erre a szempontra, amikor habosítószerként könnyen elporladó habosítószert használunk, amelynek részecskeátmérője 10 pm vagy annál több.
Következésképpen a találmány szerint a keverést előnyösen olyan keverési körülmények között hajtjuk végre, ahol a habosítószer elporladása gátolva van. Az „olyan körülmények között, ahol a habosítószer elporladása gátolva van” kifejezés azt jelenti, hogy a növekedés a fajlagos felületben a kezelés során 20% vagy kevesebb, előnyösen 10% vagy kevesebb. Az ilyen körülményeket kielégítő keverékként a mintegy 10 pm és mintegy 300 pm közti részecskeátmérővel bíró habosítószerporokhoz alkalmasak lehetnek a Nauta-keverők, az előnyíró keverék (amelyekből az aprítókések alkalmazás előtt el vannak távolítva), és hasonlók. Ezenkívül azokhoz a habosítószerporokhoz, amelyeknek részecskeátmérője 3 és 10 pm között van, a viszonylag nehéz elporladás biztosítására alkalmazhatjuk az univerzális keveréket, előnyíró keveréket (amelyekből az aprítókések alkalmazás előtt el vannak távolítva) és hasonlókat. Azokhoz a habosítószerporokhoz, amelyek mintegy 3 pm és mintegy 5 pm részecskeátmérővel bírnak, az elporladás megnehezítése céljából alkalmazhatjuk a szuperkeverőket, Henschel-keverőket, és hasonlókat. Azokat a keverési körülményeket, ahol az adagolószer elporladása gátolva van, úgy érhetjük el, hogy az egyes keveréseknél megfelelően állítjuk be a fordulatszámot.
Amennyiben folyékony felületkezelő szert alkalmazunk, előnyös a nyomás alatti fúvóka, kétfolyadékos fúvóka vagy hasonlók alkalmazása, ezek segítségével a felületkezelő szert finom cseppecskék formájában permetezhetjük a habosítószer fölé. A felületkezelő szer permetezésével finom cseppecskeként egy habosítószerre olyan találmány szerinti habosítószert kaphatunk, amelyben csak kis mennyiségű felületkezelő szer található.
A találmány szerinti lényegében vízmentes habosítószer előnyösen alkalmazható habosítószerként sokféle szintetikus gyantához azonos módon, mint a hagyományos habosítószerek.
Ezenkívül a találmány szerinti lényegében vízmentes habosítószerek alkalmazhatók habosítószer-kom4
HU 226 848 Β1 pozícióként, amely kompozíció tartalmazza a kristályos port és tartalmaz még egy vagy több, a szakterületen ismert alkotórészt; ilyen alkotórészek például a stabilizálószerek, pigmentek/töltőanyagok, habosításgátlók és hasonlók. A stabilizálószerekre példák lehetnek a háromértékű ólom szulfátja, kétbázisú foszfitok, ólomsztearát, cink-sztearát, cink-karbonát, cink-oxid, bárium-sztearát, alumínium-sztearát, kalcium-sztearát, dibutil-ón-maleát, karbamid és hasonlók. A pigmentek/töltőanyagokra példák lehetnek a krómsárga, szénfekete, titán-dioxid, kalcium-karbonát és hasonlók. A habosításgátlókra példa lehet a maleinsav.
Abból a célból, hogy jobban megértessük a találmányt, az alábbiakban ezt olyan példa keretében magyarázzuk el, amelyben a találmány szerinti habosítószerként ADCA-t és felületkezelő szerként alumíniumtrisz(etil-acetoacetát)-ot alkalmazunk, és figyelemmel kísérjük azokat a hatásokat, amelyeket, mint a találmány feltalálói, bizonyítani kívánunk. Az alábbi magyarázatokat azonban nem arra szánjuk, hogy bármilyen módon korlátozzuk a találmány oltalmi körét.
A habosítószerek, például az ADCA, pora általában mikroszkóposán pórusos részecskékből tevődik össze, amely részecskék mindegyikének felületén víz található, és található víz a belső rész pórusaiban is. Amikor az ADCA-nak ilyen porát alumínium-trisz(etil-acetoacetát)-tal kezeljük, úgy tekintjük, hogy az alumíniumtrisz(etil-acetoacetát) reagál az ADCA felületén és pórusaiban található vízzel, majd elbomlik alumínium-hidroxiddá és etil-acetoacetáttá, miközben az ADCA felületét alumínium-hidroxid-film borítja be. Ha a reakciót olyan hőmérsékleten hajtjuk végre, amely a szobahőmérsékletnél nem nagyobb, a reakcióhoz sok idő szükséges. Ha mintegy 80 °C hőmérsékleten hőkezelést végzünk, a reakció felgyorsul és rövid idő alatt teljessé válik. A reakció menetét a mellékelt 1. reakcióvázlat mutatja be.
Figyelembe kell venni, hogy a fenti kezelés során nemcsak az a víz távolítódik el, amely a por felületén vagy pórusaiban található, hanem az a víz is, amely kis mennyiségben a porban marad, és amely gátolva van, hogy a por felületére vándoroljon a keletkezett alumínium-hidroxid miatt, amely által a megkeményedés akadályozva van. A reagálatlanul maradt alumínium kapcsolószert úgy tekintjük, hogy hozzájárul a megkeményedés megakadályozásához víztaszító hatásánál fogva. Ha a por ezután érintkezésbe lép külső vízzel, a fenti reakció fokozatosan halad előre és a víz úgy távolítódik el, hogy a megkeményedés meg van akadályozva.
A találmányt az alábbiakban részletesen is megmagyarázzuk a kiviteli példák és összehasonlító példák segítségével. A példákban minden százalék tömegszázalékban értendő, hacsak másképpen nem jelezzük.
A következő példákban alkalmazott ADCA az Otsuka Chemical Co. Ltd. terméke és átlagos részecskeátmérője 20 pm.
1. példa kg ADCA-t helyezünk el egy kúpos spirálszalagos keverőben (kereskedelmi neve: Ribocone E
RME-50; gyártó cég: Okawara Mfg. Co., Ltd.) és kevertetjük 70 fordulat/perccel 90 °C hőmérsékleten 10 percen át, miközben permetezve hozzáadunk 50 g alumínium-trisz(etil-acetoacetát)-ot (kereskedelmi neve: ALCH-TR, gyártó cég: Kawaken Fine Chemicals Co., Ltd.), amelyet előzőleg 90 °C hőmérsékleten megolvasztottunk. Ezután a kevertetést tovább folytatjuk azonos körülmények között 7,5 percen át, így kapunk egy találmány szerinti habosítószerport (kristályos ADCA).
2. példa kg ADCA-t helyezünk el egy kúpos spirálszalagos keveröben (kereskedelmi neve: Ribocone E RME-50; gyártó cég: Okawara Mfg. Co., Ltd.), és kevertetjük 70 fordulat/perccel 90 °C hőmérsékleten 10 percen át, miközben permetezve hozzáadunk 90 °C hőmérsékleten 50 g N-(p-amino-etil)-Y-amino-propil-trimetoxi-szilánt (kereskedelmi neve: TSL8340; gyártó cég: Toshiba Silicone Co., Ltd.). Ezután a kevertetést tovább folytatjuk azonos körülmények között 7,5 percen át, így kapunk egy találmány szerinti habosítószerport (kristályos ADCA).
3. példa kg ADCA-t helyezünk el egy kúpos spirálszalagos keverőben (kereskedelmi neve: Ribocone E RME-50; gyártó cég: Okawara Mfg Co., Ltd.) és kevertetjük 70 fordulat/perccel 90 °C hőmérsékleten 10 percen át, miközben permetezve hozzáadunk 80 °C hőmérsékleten 50 g glutársavanhidridet. Ezután a kevertetést tovább folytatjuk azonos körülmények között 7,5 percen át, így kapunk egy találmány szerinti habosítószerport (kristályos ADCA).
1. összehasonlító példa kg ADCA-t összekeverünk 50 g N-(p-amino-metil)-Y-amino-propil-trimetoxi-szilánnal (kereskedelmi neve: TSL8340; gyártó cég: Toshiba Silicone Co., Ltd.) 1 kg vízben szupermixer segítségével (kereskedelmi neve: Supermixer; a Kawado Seisakusho K. K. cég gyártmánya) 600 fordulat/perccel szobahőmérsékleten 10 percen át. Ezután a kevertetést tovább folytatjuk azonos körülmények között 7,5 percen át, így kapunk egy 1. összehasonlító példa szerinti habosítószerport.
2. összehasonlító példa
A nem kezelt ADCA-t tekintjük a 2. összehasonlító példa habosítószerporának.
1. vizsgálati példa
A példákban és összehasonlító példákban kapott habosítószerek mindegyikét víztartalommérésnek vetjük alá (maradék víztartalom), továbbá alávetjük megkeményedési vizsgálatnak halomban és megkeményedési vizsgálatnak gyakorlati csomagolásban. A kapott eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk be.
(1) A víztartalom mérése g mintát pontosan kimérünk és lombikba helyezünk. A mintát 110 °C hőmérsékleten melegítjük 2 órán
HU 226 848 Β1 át, miközben vízmentes nitrogéngázt viszünk keresztül a lombikon. A melegítés során a lombikon áthaladt nitrogéngázt Kari Fisher-féle vízmérőbe vezetjük be, megakadályozva, hogy vízbehatolás történjen a körülvevő levegőből (a berendezés kereskedelmi neve: MKS-1; a Kyoto Electronics Manufacturing Co., Ltd. terméke), így mérjük g-ban a nitrogéngázban található vízmennyiséget.
A minta víztartalmát az alábbi egyenlettel számítjuk ki:
Víztartalom (%)= (vízmennyiség/a lemért minta tömege)* 100.
(2) Megkeményedési vizsgálat halomban Polietilénzsákokat, amelyek mérete 23 cm*13 cm, megtöltünk 400 g mintával. Megfelelő légtelenítés után az egyes zsákok száját hővel leforrasztjuk. Az így kapott csomagokat halomba rakjuk és a halomra 0,08 kg/cm2 terhelést helyezünk. 10 nap múlva a mintákat kivesszük és átrostáljuk egy 14 mesh méretű szitán, hogy megmérjük az átrostált minta mennyisé5 gét. Ezt a mennyiséget %-ká alakítjuk át, amelyet a halomban való megkeményedés értékének tekintünk.
(3) Megkeményedési vizsgálat gyakorlati csomagolásban kg-os adag mintát csomagolunk egy hullámosított farostlemezre dobozba, amely szállításhoz szolgáló termékcsomagoló tartálynak felel meg. Ezt a csomagolást hagyjuk állni 1 hónapon át 40 °C hőmérsékleten és 80% páratartalomnál. A mintát azután átrostáljuk egy 14 mesh méretű szitán, hogy megmérjük az átrostált minta mennyiségét. Ezt a mennyiséget %-ká alakítjuk át, amelyet a gyakorlati csomagolásban való megkeményedés értékének tekintünk.
1. táblázat
Víztartalom (%) Megkeményedés mértéke halomban (%) Megkeményedés mértéke gyakorlati csomagolásban (%)
1. példa <0,005 2,3 1,3
2. példa <0,005 3,0 2,5
3. példa 0,010 9,8 5,0
1. összehasonlító példa 0,041 5,2 12,4
2. összehasonlító példa 0,075 56,4 41,6
Az 1. és 2. példa kristályos ADCA-ihoz tartozó eredmények és a 2. összehasonlító példa kristályos ADCA-jához tartozó eredmények közti összehasonlítás világosan mutatja, hogy a találmány szerinti vízmentes, 35 kristályos ADCA határozottan jobban akadályoztatva van a megkeményedéstől, mint a nem kezelt habosítószerpor.
A 2. példa habosítószerporához tartozó eredmények és az 1. összehasonlító példa habosítószerporá- 40 hoz tartozó eredmények összehasonlítása világosan mutatja, hogy egy szilán kapcsolószerrel bíró felületkezelő szer a megkeményedésre való nagymértékben csökkentett fogékonyságú vízmentes ADCA kristályos porát alakítja ki akkor, amikor oldószert nem haszná- 45 lünk és hőkezelést végzünk; ennek a fogékonyságnak a csökkentése pedig a találmány fő célkitűzése.
2. vizsgálati példa
Az 1., 2., és 3. példákban és a 2. összehasonlító 50 példában kapott kristályos ADCA-k mindegyikét (feltéve, hogy az 1., 2. és 3. példa itt alkalmazott kristályos ADCA porai előzőleg átestek az 1. vizsgálati példa szerinti halomban való megkeményedési vizsgálaton) összekeverjük 15 tömegrész mennyiségben 100 tö- 55 megrész kis sűrűségű polietilénnel (olvadási index:
2,0) és 0,8 tömegrész dikumil-peroxiddal. A létrejött kompozíciók mindegyikét összegyúrjuk melegítés közben 110-115 °C hengerhőmérsékletnél, 5 mm vastagságú lemezként kivesszük ezeket a berendezésből, 60 majd melegítjük 125 °C hőmérsékleten 5 percig, miközben 120 kg/cm2 nyomást gyakorlunk rá, így préselt lemezt kapunk. A kapott lemezeket habosítjuk forrólevegős kemence berendezésben 220 °C hőmérsékleten.
A habosított anyagok, amelyeket az 1., 2. és 3. példák, illetve a 2. összehasonlító példa alkalmazásával kaptunk, mindegyike egységes és finom sejtekkel bír. A habosított anyagok megfelelőek és csaknem azonosak egymással a felületi lágyságot és a bomlási arányt illetően.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még azok a találmány szerinti vízmentes kristályos ADCA-k is, amelyek keresztülmentek terhelés közbeni álláson nyújtott időtartamon át, azonosak a habképzési tulajdonságokban azokkal a kristályos ADCA-kkal, amelyeket frissen állítunk elő.
Az alábbiakban ismertetjük az eljárás ipari alkalmazhatóságát.
Az eljárással kapott habosítószer jelentősen gátolja a megkeményedést és rendkívül hasznos mint habosítószer, amely megfelelő a folyékonyságban, a gyantában való diszpergálódásban és hasonlókban, még megnyújtott időtartam eltelte után is. Ezek a termékek ugyanazon a területen alkalmasak, mint azok a habosítószerek, amelyeket hagyományosan és nagymértékben használnak habosítószerként például vinil-kloridgyantákhoz, poliolefingyantákhoz (amilyenek a polietiléngyanták, polipropiléngyanták és hasonlók), etilén-vinil-alkohol-gyantákhoz, gumikhoz, és hasonlókhoz.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás habosítószer víztartalmának 0,03 tömeg% alá történő csökkentésére, azzal jellemezve, hogy egy habosítószert legalább egy felületkezelő szerrel kezelünk, ahol a habosítószert az alábbi csoportból választjuk: azo-dikarbonamid, p,p’-oxi-bisz(benzolszulfonil-hidrazid), dinitro-pentametilén-tetramin, p-toluolszulfonilhidrazid és benzolszulfonil-hidrazid; és ahol a felületkezelő szer egy alumínium kapcsolóágens, amelyet az alábbi csoportból választunk: alumínium-izopropilát, alumínium-etilát, alumínium-trisz(etil-acetoacetát) és etilacetoacetáto-alumínium-diizopropilát, és ezzel a habosítószer felületét alumínium-hidroxiddal vonjuk be, amelynek során a habosítószert a felületkezelő szerrel együtt melegítjük, oldószer alkalmazása nélkül.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víztartalmat 0,010 tömeg% alatti értékre csökkentjük.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habosítószer azo-dikarbonamid.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőkezelést 30 °C és a habosítószer bomlási hőmérséklete közötti hőfokon végezzük.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a melegítést 55-100 °C-on végezzük.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felületkezelő szert előmelegítő kezelésnek vetjük alá.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habosítószernek a felületkezelő szerrel történő kezelését oly módon hajtjuk végre, hogy a felületkezelő szert a habosítószerre permetezzük, és összekeverjük ezeket olyan keverési körülmények között, hogy a habosítószer elporladása akadályozva legyen.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szalagos keverőt vagy csigás keverőt alkalmazunk olyan keverési körülmények között, amelynél a habosítószer poriadása gátolt.
HU0004805A 1998-03-03 1998-07-10 Process for producing foaming agent - in a powder form - HU226848B1 (en)

Applications Claiming Priority (4)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP05050498A JP3799801B2 (ja) 1998-03-03 1998-03-03 水酸化アルミニウムで表面被覆された発泡剤及びその製造方法
JP05057198A JP3567304B2 (ja) 1998-03-03 1998-03-03 発泡剤の改質方法
JP11682298A JP3390828B2 (ja) 1998-04-27 1998-04-27 無水アゾジカルボンアミド結晶物及びその製造方法
PCT/JP1998/003094 WO1999045080A1 (fr) 1998-03-03 1998-07-10 Agent moussant sensiblement anhydre et procede de production de celui-ci

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0004805A2 HUP0004805A2 (hu) 2001-05-28
HUP0004805A3 HUP0004805A3 (en) 2003-07-28
HU226848B1 true HU226848B1 (en) 2009-12-28

Family

ID=27293973

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0004805A HU226848B1 (en) 1998-03-03 1998-07-10 Process for producing foaming agent - in a powder form -

Country Status (17)

Country Link
US (1) US6355698B1 (hu)
EP (1) EP1061110B1 (hu)
KR (1) KR100545464B1 (hu)
CN (1) CN1193082C (hu)
AT (1) ATE445683T1 (hu)
AU (1) AU745468B2 (hu)
BR (1) BRPI9814813B1 (hu)
CA (1) CA2304561C (hu)
DE (1) DE69841242D1 (hu)
EA (1) EA002426B1 (hu)
ES (1) ES2333491T3 (hu)
HU (1) HU226848B1 (hu)
ID (1) ID24384A (hu)
IL (2) IL135193A0 (hu)
MY (1) MY129168A (hu)
TW (1) TW538079B (hu)
WO (1) WO1999045080A1 (hu)

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
UA74582C2 (uk) * 2000-06-06 2006-01-16 Thermaflex Internat Holding B Спосіб одержання фізично спінених пінополіолефінів та пінополіолефіни, одержані цим способом
US7358282B2 (en) * 2003-12-05 2008-04-15 Kimberly-Clark Worldwide, Inc. Low-density, open-cell, soft, flexible, thermoplastic, absorbent foam and method of making foam
US7291382B2 (en) * 2004-09-24 2007-11-06 Kimberly-Clark Worldwide, Inc. Low density flexible resilient absorbent open-cell thermoplastic foam
US8158689B2 (en) * 2005-12-22 2012-04-17 Kimberly-Clark Worldwide, Inc. Hybrid absorbent foam and articles containing it
US20070148433A1 (en) * 2005-12-27 2007-06-28 Mallory Mary F Elastic laminate made with absorbent foam
KR101217865B1 (ko) * 2006-10-17 2013-01-03 주식회사 제이앤드제이 캐미칼 발포제 개질 방법
KR101327439B1 (ko) 2006-10-17 2013-11-08 주식회사 제이앤드제이 캐미칼 금속 실록산계 화합물로 표면 처리된 개질 발포제 및 이를포함하는 고분자 수지 조성물
KR101056699B1 (ko) * 2006-11-22 2011-08-12 (주)엘지하우시스 건축용 경량 세라믹 보드
CA2902941C (en) * 2013-03-14 2022-05-03 Csp Technologies, Inc. Agent for the formation of channels in an entrained polymer, entrained polymer containing such an agent, process for producing such an entrained polymer and product containing the same
US20150197612A1 (en) * 2014-01-13 2015-07-16 Eric Matthew Albee Novel Blowing Agents and Process
CN104307250B (zh) * 2014-10-13 2016-07-13 杭州海虹精细化工有限公司 一种降低发泡剂滤饼含水量的方法

Family Cites Families (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4330635A (en) 1980-04-04 1982-05-18 Monsanto Company Foamable polymeric composition
US4293658A (en) 1980-05-12 1981-10-06 Abbott Laboratories Process for rigid foams of improved friability
US4390641A (en) 1981-07-07 1983-06-28 Thermocell Development, Ltd. Flame-retardant benzylic-ether phenolic modified foam and method of preparing same
DE3215835A1 (de) 1982-04-28 1983-11-03 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Neue treibmittelkombination auf basis von azodicarbonamid, deren herstellung und verwendung der verschaeumung von kunststoffen
JPS59225156A (ja) * 1983-06-07 1984-12-18 Nippon Carbide Ind Co Ltd アゾジカルボンアミドの分解温度の調整方法−及び発泡剤組成物
US4518716A (en) 1984-10-26 1985-05-21 Dow Corning Corporation Foamable organosiloxane compositions
US4567212A (en) 1985-04-08 1986-01-28 Dow Corning Corporation Nonslumping, foamable polyorganosiloxane compositions containing organosiloxane graft copolymers
US4777188A (en) 1986-12-31 1988-10-11 Uniroyal Chemical Company, Inc. Process for producing foamed elastomeric compositions
JP3012950B2 (ja) 1991-04-19 2000-02-28 永和化成工業株式会社 発泡剤組成物
JPH05179862A (ja) * 1991-12-27 1993-07-20 Kojima Press Co Ltd 窓ガラスの開閉機構の制御方法
JPH06179862A (ja) 1992-12-14 1994-06-28 Otsuka Chem Co Ltd 化学発泡剤の改質方法
JP3521236B2 (ja) 1993-06-23 2004-04-19 大塚化学ホールディングス株式会社 化学発泡剤の改質法
JPH09510461A (ja) 1994-03-24 1997-10-21 ベーリンガー インゲルハイム アグロベット アー/エス 薬剤又は栄養剤を動物に投与するための粒状生成物を含む投薬ユニット及び粒状生成物の製造方法
JP3627069B2 (ja) 1995-04-24 2005-03-09 大塚化学ホールディングス株式会社 改質された化学発泡剤及び化学発泡剤の改質方法

Also Published As

Publication number Publication date
CA2304561C (en) 2009-09-29
BRPI9814813B1 (pt) 2015-08-25
CA2304561A1 (en) 1999-09-10
IL135193A (en) 2006-07-05
HUP0004805A3 (en) 2003-07-28
CN1193082C (zh) 2005-03-16
ATE445683T1 (de) 2009-10-15
KR100545464B1 (ko) 2006-01-24
HUP0004805A2 (hu) 2001-05-28
WO1999045080A1 (fr) 1999-09-10
EA200000345A1 (ru) 2000-10-30
US20020025988A1 (en) 2002-02-28
EA002426B1 (ru) 2002-04-25
ES2333491T3 (es) 2010-02-22
MY129168A (en) 2007-03-30
ID24384A (id) 2000-07-13
BR9814813A (pt) 2000-10-03
EP1061110B1 (en) 2009-10-14
CN1280605A (zh) 2001-01-17
AU8128198A (en) 1999-09-20
US6355698B1 (en) 2002-03-12
AU745468B2 (en) 2002-03-21
EP1061110A4 (en) 2004-05-12
TW538079B (en) 2003-06-21
IL135193A0 (en) 2001-05-20
KR20010024358A (ko) 2001-03-26
EP1061110A1 (en) 2000-12-20
DE69841242D1 (de) 2009-11-26

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU226848B1 (en) Process for producing foaming agent - in a powder form -
US4406813A (en) Disoxidant and process for preparing same
EP0943655B1 (en) Blowing agent powder and process for producing the same
JP3390828B2 (ja) 無水アゾジカルボンアミド結晶物及びその製造方法
JP3012950B2 (ja) 発泡剤組成物
JP3799801B2 (ja) 水酸化アルミニウムで表面被覆された発泡剤及びその製造方法
JP3136403B2 (ja) 発泡剤粉末及びその製造方法
CN110128705B (zh) 一种免真空包装的消泡剂
JP3567304B2 (ja) 発泡剤の改質方法
JPH06179862A (ja) 化学発泡剤の改質方法
JPH0711234A (ja) 化学発泡剤の改質法
JP2516473B2 (ja) 酸性メタリン酸ナトリウムの改質方法
JP3799815B2 (ja) 発泡剤粉末及びその製造方法
CN113233479A (zh) 一种小苏打防板结剂及其应用方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees