HU228549B1

HU228549B1 - Berendezés egy kipufogógáz visszakeringetõ rendszer rendellenes mûködésének a diagnosztizálására

Info

Publication number: HU228549B1
Application number: HU0300031A
Authority: HU
Inventors: Atsushi Morikawa; Takahiro Uchida
Original assignee: Toyota Motor Co Ltd
Priority date: 2000-12-26
Filing date: 2001-12-21
Publication date: 2013-03-28
Also published as: EP1347166B8; CZ299066B6; JP2002256982A; PL202681B1; CZ20023175A3; HUP0300031A2; PL357588A1; WO2002052143A1; ES2397224T3; JP4415515B2; EP1347166A4; EP1347166A1; EP1347166B1

Description

Berendezés- egy kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a. diagnosztizálására

A találmány tárgya egy berendezés egy kipufogógáz, visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálására, mely rendszerben egy belsőégésű motor kipufogó rendszere egy kipufogógáz, visszakeringető járaton keresztül egy beömlő rendszer mögé van becsatlakoztatva, és amely rendszer a kipufogógáz visszakeringető rendszerbe ikta tott vezérföszelep nyitásának a mértéke révén szabályozza a kipufogó rendszerből- a beömlő- rendszerbe vísszakertngetendő kipufogógáz mértekét

A szakirodalomból, valamint a mindennapi éleiből ismertek olyan belsőégésű motorok, például gépjármüvekbe épített motorok, amelyeket olyan kipufogógáz visszakeringető rendszerrel láttak, el, amely a kipufogógáz egy részét a beömlő rendszerhez keringeti viszsza, javítva, ezzel a belsőégésű motor szeunyezöxmyag kibocsátását. Az ismert kipufogógáz visszakeringető rendszerek olyan kipufogógáz visszakeringető járattal varrnak ellátva, amely a belsőégésű motor kilépő nyalását a belsőégésű motor beömlői áratával köti össze, és a kipufogógáz visszakeringető járatba egy visszakeringető rendszer szelep van. beépítve. Ennek a kipufogógáz visszakeringető rendszer szelepnek a nyitásával, pontosabban nyitása mértékének a szabályozásával lehet a belsőégésű motor beömlőjáratához visszakerülgetendő kipufogógáz mennyiséget beállítani. Ha a kipufogó rendszer kipufogógázának egy részét a kipufogógáz visszakeringető rendszer visszavezeti a beömlőjárathoz, a bevezetett kipufogógáz csökkenti a tüzelő anyag égési hőmérsékletét, ezzel lecsökkenti az égéstérben a nitrogén-oxidok (NOx) keletkezését, és ezzel is javítja a belsőégésű motor szennyezőanyag kibocsátását.

Olyan esetben, ha a kipufogógáz visszakeringető rendszerben valamilyen rendellenesség lép fel, például meghibásodik a visszakeringető rendszer említett szelepe, a kipufogógáz visszakeringető rendszer által szállított mennyiség nagy valószínűséggel el fog térni a belsőégésű motor adott időpontban fennálló üzemi helyzete számára legmegfelelőbb értéktől, ezzel lerontva az égés állapotát, vagy megnövelve a. nitrogén-oxidok mennyiségét A HE14-14Ö4Ó4 számú japán szabadalmi leírás egy kipufogógáz visszakeringető rendszerben fellépő rendellenes működését kimutató diagnosztizálására alkalmas eszközként olyan hibadeiektálő berendezést javasol, amely a kipufogógáz visszakeringető rendszer szelepét vagy teljesen zárt helyzetbe, vagy teljesen nyitott helyzetbe vezérli, ha fellép egy előre meghatározott és detektált rendellenességí állapot, továbbá méri a kipufogógáz visszake* *- ♦ ·* » φ * ♦ » ♦ X < φ ♦ ringető rendszer szelepének a működtetése révén a beőmlőjáratban uralkodó nyomás változásának. a mértékét, és megvizsgálja, hogy a kipufogógáz vrsszakermgeto rendszer a nyomásváltozás mértéke szerint hibátlanul vagy rendellenesen működik.

Mivel a javasolt rendellenesség megállapító berendezés a kipufogógáz visszateingető rendszer szelepét vagy teljesen zárt, vagy pedig teljesen nyitott állapotba állítja, annak érdekében, hogy mérni lehessen a heöudőjárafban uralkodó nyomás változásának a mértékét, e működés hatására a kipufogógáz visszakeríngető rendszer mennyiségének a változása igen nagy mértékű lesz. Amint a kipufogógáz visszakeringető rendszer mért értéke ily módon erőteljesen megnövekedik, a szennyezőanyag kibocsátás igen kedvezőtlenné válik, vagy az égés romlik le jelentősen a belsőégésű motor égésiemben, ami drasztikus változást okoz a belsőégésű motor teljesítményében, ami végső soron a jármű vezethetőségét is károsan vagy veszélyesen befolyásolhatja.

Ha a rendellenesség meghatározásához használt belsőégésű motor vezérlő értékek mérését végző valamely érzékelő, szenzor bibásodik meg, például a belépő járatban uralkodó nyomást mérő beömlési nyomás érzékelő, vagy a heszívott levegő mennyiségét mérő légáramlás érzékelő, akkor egy olyan berendezés, amely egy kipufogógáz visszakeríngető rendszerben fellépő rendellenes működést, vagy éppenséggel rendes működést a belsőégésű motor meghatározott értékeinek, paramétereinek a mérési eredményei alapján állapít meg, nem képes pontosan meghatározni, megállapítani a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működését.

Találmányunk az ismert megoldások fennálló hiányosságainak a kiküszöbölését hivatott megvalósítani, így célunk a találmánnyal egy olyan, kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének megállapítására alkalmas berendezés létrehozása, amely a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenességét könnyen és megbízhatóan képes végrehajtani. Célunk továbbá a találmánnyal, hogy olyan berendezést hozzunk létre, amely ágy képes egy kipufogógáz visszakeringető módszerben fellépő rendellenességet könnyen és megbizhafő módon megállapítani, hogy eközben nem rontja le a szennyezőanyag kibocsátást, vagy nem veszélyezteti a belsőégésű motorral ellátott jármű közlekedési biztonságát, vezethetőségét.

A kitűzött feladatot, egy berendezéssel oldottuk meg egy olyan kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálására, mely rendszerben egy belsőégésű motor kipufogó rendszere egy kipufogógáz. visszakeringető járaton keresztül egy be·*>

~ ömlő rendszer mögé vas. becsatlakoztatva, és amely rendszer a kipufogógáz visszakermgető rendszerbe iktatott vezérlőszelep nyitásának a mértéke révén szabályozza a kipufogó rendszerből a beömlő rendszerbe visszakeringetendö kipufogógáz mértékét. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy amennyiben egy előre meghatározott rendellenesség teltételt találunk, a vezérlöszelepet oly módon működtetjük, hogy a vezérlöszelep nyitásának a. mértékét fokozatosan módosítjuk egy előre meghatározott időtartamon át, és a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét ebben az előre meghatározott időtartamban összehasonlítjuk egy döntési értékkel, hogy meghatározzuk, ténylegesen rendellenesség lépett-e fel a kipufogógáz visszakeringétő rendszerben, és amennyiben a kipufogógáz visszakermgető rendszer normálisan működik, az. előre megbatározott időtartamot akkorára állítjuk be, hogy a beömlő levegő értékében bekövetkező változás mértéke vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértéke meghaladja a döntési értéket.

A találmány szerinti berendezéssel az egy kipufogógáz visszakeringető rendszerben fellépő rendellenes működését kimutató diagnosztizálása során olyan vezérlést valósítunk meg, hogy a vezérlőszelep nyitásának a mértékét fokozatosan változtatjuk Ha a kipufogógáz visszakermgető rendszerben nem tapasztalható rendellenesség, akkor a kipufogógáz viszszakeringefett mennyisége nem változik, vagy nem változik drasztikusan/erőteljesen, hanem fokozatosan módosul. Jóllehet egy gáz a vezérlőszelep nyitása mértékében bekövetkező változáshoz képest késleltetéssel reagál, a kipufogógáz visszakeringetési érték változásának a mértéke megegyezik, vagy nagyobb lesz, mint egy előre meghatározott időtartam elteltével egy ugyancsak, előre meghatározott érték, A beömlő levegő mennyisége,, vagy a. beömlési nyomás értéke a kipufogógáz visszakeringetési érték ilyen változásával összhangban módosul, úgy, hogy a kipufogógáz, visszakeringetési értékben bekövetkező változás mértékét megkaphatjuk, ha ügyeljük a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét, vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét, egy adott, előre meghatározott időtartamon keresztül Ha a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértéke egy adott időtartamon keresztül megegyezik, vagy kisebb, mint a vezérlőszelep vezérlése időpillanatában egy döntési érték, akkor lehetőség van annak a megállapítására, hogy a kipufogógáz, visszakermgető rendszer rendellenesen működik, és könnyen és megbízhatóan végre tudjuk hajtani a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenesség? diagnosztizálását, Még ennél is lényegesebb, hogy' mivel a visszakeringeíett kipufogógáz

-4· mennyiség a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenes működésének sa időpontjában nem drasztikusan változik, lehetőség van arra, hogy elkerüljük a szennyezőanyag kibocsátás értékének romlását, és csökkentsük a motor teljesítményében bekövetkező hirtelen változást az égési körülmények módosulásának az elnyomása révén, miáltal a belsőégésű motorral szerelt jármű közlekedésbiztonsági tényezőit is elfogadható szinten tudtuk tartani.

A találmány szerinti berendezés egy előnyős kiviteli alakja értelmében a kipufogógáz víszszakeringető rendszer működésében fellépő rendellenességet akkor állapítjuk meg, ha a belsőégésű motor stabil üzemi körülmények között dolgozik. Ha a belsőégésű motor üzemi körülményei stabilak, akkor a beömlő levegő mennyisége, vagy a beömlési nyomás értéke is stabil, állatidé. Ha a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenességét akkor állapítjuk meg, amikor a belsőégésű motor működési körülményei stabilak, lehetőség van arra, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változást vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változást a vezérlöszelep nyitási mértékének a szabályozásával összefüggő tényezőkre korlátozzuk, azaz kiszűrjük az egyéb tényezőkre visszavezethető változásokat, miáltal javítani túrijuk a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer működése során fellépő rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának a pontosságát,

A találmány szerinti berendezés egy további előnyős kiviteli alakja értelmében a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását akkor hajtjuk, végre, amikor a belsőégésű motort tartalmazó jármű lassuló állapotban van, és az üzemanyag ellátás mértéke egyenlő, vagy kisebb, mint egy előre megbatározott érték. .Mível ilyen esetben az üzemanyag nehezen ég el, a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának az időpontjában megbízhatóan el tudjuk kerülni a szennyezőanyag kibocsátási értékek romlását.

Ugyancsak előnyös a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelynél a kipufogógáz' vísszakeringetö rendszer rendellenessége megállapításának az időpontjában elkerüljük a fojtószelep nyilasi mértékében bekövetkező változást, ilyen esetben a beömlő rendszerbe bejutó beömlő levegő mennyiségében, vagy beömlési nyomásában bekövetkező, a fojtószelep aktuális állásától függő változást el tudjuk; kerülni, biztosítva ezzel a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának nagy pontosságú végrehajtását.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a kipufogógáz visszakermgető rendszer működésében bekövetkező rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának az idő« * ♦ * ♦ « w « ♦ » Y W » ι

γ.** Í»*K «« Λ Χ«« pontjában a fojtószelep nyitásának mértekét rögzítjük. Ebben az esetben, amikor a vezérlőszelepet úgy vezéreljük, hogy végre tudjuk hajtani a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását, a fojtószelep nyitásának a mértékét Is rögzítenünk kell, hogy megfelelő módon el tudjuk kerülni a beömlő levegő mennyiségében vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változást, lehetővé téve ezzel a rendellenes működését kimutató diagsiosztízálásának még pontosabb végrehajtását

Á kipufogógáz visszakeringető rendszer működése során fellépő rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának az időpontjában a fojtószelepet és a vezérlöszeiepet eltérő módon működtetjük, mint normális üzemmódban. A belsőégésű motort tartalmazó jármű vezethetőségének, forgalombiztonságának' a biztosítása szempontjából, valamint az alkatrészek tartósságának, például a fojtószelep és a vezérlőszelep tartósságának a biztosítása szempontjából ezért előnyösebb, ha a kipufogógáz; visszakeringető rendszer rendellenes működésének diagnosztizálását olyan ritkán hajtjuk végre, amilyen ritkán csak lehet. Hibás diagnózis, megállapítás kiküszöbölése céljából azonban a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében beálló rendellenes működés diagnosztizálását egynél többször célszerű elvégeznünk.

Á találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a megállapítás eredményéi azután határozzuk meg, mintán a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását előre meghatározott számban megismételtük, és a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a további diagnosztizálását a végeredmény meghatározását követően ugyanazon utazás során elkerüljük. Ha a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását a kipufogógáz. visszakeringető rendszer rendellenességére vonatkozó meghatározás eredményéig például kettőre állítjuk be, vagy kettőben korlátozzuk, lehetőség van arra, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében bekövetkező rendellenességek diagnosztizálását a lehető legkevesebbszer hajtsuk végre, biztosítva ezzel a jármű vezethetőségét, a felhasznált alkatrészek megbízhatóságát és tartósságát, például a fojtószelep és a vezérlőszelep működésének, tartósságának megnövelését. Természetesen lehetőség van arra, hogy a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának a pontosságát tovább növeljük. Leírásunkban egy „üt” vagy utazás** alatt azt az eseménysort értjük, amely a belsőégésű motor beindításával kezdődik és a belsőégésű motor leállításával végződik.

♦ Κ .

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja, értelmében a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében bekövetkező rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának az időpontjában a vezérlő elem működtetési irányát a rendellenesség! feltétel bekövetkezésének időpontjában fennálló vezérlőszelep nyitási mérték alapján határozzuk meg. Ilyen esetben a vezérlöszelep működtetési .irányát vagy nyitási irányban, vagy zárási .irányban állapítjuk meg, attól függően, hogy a kipufogógáz vísszákermgető rendszer rendellenes működésének a megállapítása időpontjában a vezérlőszelep milyen mértékben volt. nyitva. Ezáltal lehetőségünk nyúlik arra, hogy a vezérlőszelep teljes működtetési tartományát ki tudjuk használni a vezérlőszelep nyitási mértékétől kezdve, amint beáll a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működése. Á vezérlöszelep teljes működtetési tartományának az ily módon történő biztosításával a kipufogógáz visszakeringető menynyiségben bekövetkező változás mértékét egy előre meghatározott értékűre, vagy azt meghaladó értékre tudják beállítani. Ezért, ha a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke, vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértéke egy meghatározott időtartamon keresztül a vezérlős szelep vezérlésének az időpontjában változik, meg tudjuk állapítani, hogy fellépett-e rendellenesség a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében, és a kipufogógáz visszakeringetö rendszer működésében bekövetkező rendellenes működés diagnosztizálását könnyen és meghízható mődon tudjuk végrehajtani.

Á javasolt berendezés egy további, előnyös kiviteli alakja értelmében, kapcsolódva az előzőhöz, a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapítása időpontjában a vezérlőszelep működtetési irányát zárási irányban állapítjuk meg, ha a vezérlőszelep nyitásának a mértéke a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését jelentő feltételek beállta időpontjában azonos, vagy nagyobb, mint egy első előre megbatározott nyitási mérték, és a vezérlöszelep működtetési irányát, nyitási irányban határozzuk meg, ha a vezérlöszelep nyitásának a mértéke a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésére utaló körülmények bekövetkezésének az időpontjában kisebb, mint az első, előre meghatározott nyitási mérték. Ebben az esetben a vezérlöszelep működtetési irányát záró irányban határozzuk meg, ha a vezérlöszelep nyitásának a mértéke a rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó feltételek beállta esetén illetve időpontjában azonos, vagy nagyobb, mintegy első előre meghatározott nyitási mérték, és a vezérlőszelep működtetési irányát nyitási irányban állapítjuk meg, ha a vezérlöszelep nyitásának a mértéke a rendellenes működés feltételeinek a beállása időpontjában φφφ* «« φ « * X ♦Φφ ♦ 9 #«Φ «««« «Φ kisebb, mint egy első előre meghatározott nyitási mérték. Ezzel biztosítani tudjuk a teljes működtetési tartományt,, a vezérlőszelep nyitásának a mértékétől kezdve, ha a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésére utaló feltételek bebizonyosodtak;

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a vezérlőszelep zárási irányba történő működtetésének fokozatosan változó mértékét és a vezérlőszelep nyitási irányban történő működtetésének a fokozatosan változó értékét -egymástól különböző értékűre állítjuk be. Abban az esetben, ha a vezérlőszelep zárási irányba történő működtetéséhez tartozó fokozatosan változó értéket eltérő értékűre állítjuk be, mint a vezérlőszelep nyitási irányba történd működtetésére vonatkozó fokozatosan változó értéket, akkor a találmány szerinti berendezés egy további előnyős kiviteli alakja érteimében a vezérlőszelep zárási irányba történő működtetéséhez tartozó fokozatosan változó értéket nagyobbra választjuk meg, mint a vezérlőszelep nyitási irányban történő működtetéséhez szükséges fokozatosan változó értéket.

Egy belsőégésű motorban a kipufogógáz visszakeringetett mennyiségének a mértéke befolyásolja a motor teljesítményét, és befolyással v® a jármű vezethetőségére is. Ha a kipufogógáz visszakeringetett mennyisége csökken, megnövekedik a beömlő levegő mennyisége, és a motor teljesítményében beállító csökkenést el tudjak kerülni, úgy, hogy változatlan mértékben fenn tudjuk tartani a jármű vezethetőségét Ha a kipufogógáz visszakeringetett mennyisége nő, akkor a beömlő levegő mennyisége csökken, a belsőégésű motor teljesítménye csökken, anti rontja a jármüvezetbetőségét és megnöveli a füstöt és a szennyezőanyag kibocsátást. Azáltal, hogy a vezériöszelep zárási irányba történő működtetéséhez tartozó fokozatosan változó értéket különböző nagyságúra állítjuk be, mint a vezériöszelep nyitást irányba történő .működtetéséhez tartozó fokozatosan változó értéket, a kipufogógáz vísszakermgető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását aközben, túrijuk végrehajtani, mialatt elkerüljük a jármű vezethetőségének a leromlását és a füst és a szennyezőanyag kibocsátás megnövekedését, függetlenül attól, hogy a vezérlőszelepet nyitási irányba vagy zárási irányba működtetjük,

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében abban az esetben, ha a vezériöszelep nyitásának a mérteke elér egy második előre meghatározott nyitási értéket a vezériöszelep működtetésének, megfelelően, akkor megváltoztatjuk a vezérlőszelep fokozatosan változó értékét is. Ugyancsak előnyös, ha a javasolt berendezés egy további előnyös kiviteli alakja érteimében a vezériöszelep fokozatosan változó értéké·· «*** *'**J **·* {*'*’ ♦ *·» * * * *χ« « 4 4 * » «

KW 4 4»*4 4« w 4 4« nek a megváltoztatása időpontjában a fokozatosan, változó érteket ágy módosítjuk, hogy vezérlöszeíep nyitási irányában nagyobb legyen, és a vezérlőszelep zárási irányában kisei legven.

Olyan vezéríőszeíep esetén, amelynek érzékenysége a vezérlöszeíep nyitása mértékében bekövetkező változáshoz képest a kipufogógáz visszakenngeíett mennyiségében bekövetkező változás iránt csökken, ha a vezérlőszelep nyitásának a mértéke megegyezik, vagy nagyobb, mint a második előre meghatározod nyitás mértéke, a vezérlöszeíep nyitása mértékének a mennyiségében bekövetkező fokozatos változás állandó értékűre történő beállítása következtében a yísszakeringeíett kipufogógáz mennyiség változásának a mértéke kisebb lesz, ha a vezérlöszeíep nyitásának a mértéke megegyezik, vagy nagyobb, mint a második előre megbatározott nyitási mérték. Ehhez az- szükséges, hogy a visszakenngeíett kipufogógáz mennyiség változásának a kívánt értékét hosszabb időn keresztül szerezzük meg, ami a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának idejét megnöveli. Ennek űgyelembevételével, ba a fokozatosan változó mennyiséget abban az esetben tudjuk változtatni, ha a vezérlőszelepet a nyitási irányban tudjuk működtetni, vagy a zárási irányban tudjuk működtetni, és a vezérlöszeíep nyitásának a mértéke eléri a második előre meghatározott nyitási értéket, akkor lehetőség van a jelzett idő rövidítésére, és a visszakenngeíett kipufogógáz mennyiség változásának előre meghatározott értékének a megszerzésére, rövidítve ezzel az egész, rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó eljárást és időt.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében, ba a vezérlöszelep nyitásának a mértéke a rendellenességet meghatározó feltételek beálltásának az időpontjában kisebb, mint egy harmadik előre meghatározott nyitási mérték, a rendellenes működés diagnosztizálását nem bajijuk végre. Amint a vezérlőszelepet nyitjuk, hogy a kipufogógáz visszakertngeíéd értéket abból az állapotból, amelyben a vezérlőszelep nyitásának a mértéke kicsi, és ezért nehezen lehet vi&szafceringetett kipufogógáz mennyiségről beszélni, megnöveljük, akkor a belsőégésű motort íartaknazö jármű teljesítményében bekövetkező csökkenés jelentőssé válik, ami egyrészt lerontja a jármű vezethetőségét, másrészt megnöveli a szennyezőanyag kibocsátást és a füstölést éppen ezért, ha a rendellenes működés diagnosztizálását tiltjuk, ba a rendellenes működést jelentő feltételek fennállásának időpontjában a vezérlöszeíep nyitásának a mértéke kisebb, mint egy harmadik előre meghatározott nyitási mérték, akkor a jármű vezethetőségének a romlását, valamint a szennye**«« *♦ »««« -3««^ * « « « ·» « ««*» 5t « « »«« » ♦ X « « » «$>» »««« 9>j/ « »«S>

- 9zőanyag kibocsátás, füstölés megnövekedéséi megbízható módon el tudjuk kerülni vagy le tudjuk csökkentési.

A találmányt az alábbiakban- a csatolt rajz segítségével ismertetjük' részletesebben, amelyen a javasait berendezés példaként! kiviteli alakját és működését mutatjuk he. A rajzon az

Lábra egy olyan dízelmotor felépítését és működési elvét mutatja vázlatosan, amelyhez a találmány szerinti berendezés egy első lehetséges kiviteli alakja csatlakozik, a

2-3. ábrán

4. ábrán

5. ábra a bemutatott első kiviteli alak működésének folyamatábrája látható egy kipufogógáz visszafccróigetó rendszer rendellenes működésének diagnosztizálására, a a bemutatott első kiviteli alak rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának időpontjában egy vezérlés lefolyását mutató idődiagram, az a találmány szerinti berendezés egy második lehetséges kiviteli alakjában megvalósított kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működését kimutató diagnosztizálás részlete látható, amely a 2, ábrán látható megfelelő kezdőpontó és végpontú részletét helyettesíti, a

6. ábrán a találmány szerinti berendezés második lehetséges kiviteli alakjában használt kipufogógáz visszakeringető rendszer vezérlőszelep nyitásának a mértékét meghatározó vezérlés idődiagramja látható, a

7. ábrán egy kipufogógáz vi&szakeringetö rendszer vezérlőszelep nyitási mértéke, valamint a visszakeringetett kipufogógáz mennyiség közötti arányt tüntettük fel grafikonon, a

S. ábra a kipufogógáz vísszakeringeíő rendszer vezérlőszelep nyitási mértékének, valamint a visszakeringetett kipufogógáz mennyiségnek az időbeli változását mutatja idődiagramon, a

9, ábrán a találmány szerinti berendezés egv harmadik lehetséges kiviteli alakjával társított dízelmotor elvi felépítési és működési vázlata látható, a

10. ábrán a harmadik kiviteli alakban alkalmazott rendellenes működését kimutató diagnosztizálás fo rutinját tüntettük fél folyamatábra formájában, a »♦ * ««» «· 9

9** 9 *»9

99**

1.1, ábra folyamatábrájáéi a fearmadik kiviteli alakban alkalmazott rendellenes légáramlásmérő működését kimutató diagnosztizálás menetét tüntettük fel, a

12, ábrán a harmadik kiviteli alakban alkalmazott kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését kimutató diagnosztizálás menetét tüntettük fel egy folyamatábrán, a

13. ábra a harmadik lehetséges kiviteli alakban alkalmazott rendellenesség elbírálás lehetséges menetét matatja egy folyamatábrán, és a

14, ábrán egv további lehetséges kiviteli alakban alkalmazott rendellenes működését kimutató diagnosztizálás menete látható egy folyamatábrán.

íBIsö kiviteli álak)

A találmány szerinti, egy kipufogógáz vdsszakeringetö rendszer rendellenes működésének megállapítására szolgáló berendezés első lehetséges kiviteli alakja esetében a berendezés egy közúti járműbe szerelt 1 dízelmotorhoz kapcsolódik, és az 1-4, ábrák segítségével ennek az első kivitelt alaknak a felépítését és működését mutatjuk be részletesebben.

Amint az 1, ábra elvi vázlatán látható, 2 beőmlojárat 1 dízelmotor 12 égésiemhez van csatlakoztatva egy, a rajzon nem szereplő heőmlőszelepen keresztül. A 2 beömlöj áraiban, annak bemeneti oldalától kimeneti oldala felé a belépő levegő szűrésére szolgáló 3 légszűrő, a beömlő levegő mennyiségét detektáló ő légáram szenzor, a beömlő levegő hőmérsékletéi detektáló .32 beömlési hőmérséklet érzékelő, valamint a 12 égéstérbe vezetendő beömlő levegő mennyiségét szabályozó 4 fojtószelep van elrendezve.

A 4 fojtószelepet 5 műfeödtetűszerkezet nyitja és zárja, az 5 rnűködtetöszerkezet pedig 25 léptetőmotort, valamint a 25 léptetömotorí a 4 fojtószeleppel összekötő fogaskerekes közíőmíivei tartalmaz, A .25 lépíetőmotori 19 elektronikus vezérlőegység szabályozza, amely az 1 dízelmotor különböző szabályozási módozatait hajtja végre. Áz 5 rnűködtetöszerkezet egy teljesen nyitott 26 kapcsolóval van ellátva, amely abban az- esetben aktív, ba a 4 fojtószelep egv, a nyitási oldalhoz, közelebbi pozícióban helyezkedik el, mint egy a teljesen nyitott pozíció szomszédságában lévő előre meghatározott helyzet.

A .2 'beömlőjáratban a 4 fojtószelep kimeneti oldalához olyan 8 kipufogógáz visszakeringető járat kapcsolódik, amely egy, a rajzon fel nem tüntetett kiömlőszelepen keresztül a 12 égéstérhez csatlakoztatott 7 kiömlő járatból ágazik le, és a 2 beömlőjáraiba torkollik. A 8 «« « * * # * ♦ < Ο ν »#« » * « ·« » » >η..* -*·»*·* *φ * ··.·.

-Π kipufogógáz vísszakeringetö járatban egy kipufogógáz visszakeringető rendszer 9 vezérlőszelep van elrendezve, amelyet valamilyen ismert kialakítású 10 működtefoelem nyíl és zár, például olyan díalfagma, amelyet a 19 elektronikus vezérlőegység vezérel. A 12 égéstérbe vezetendő gáz mennyisége állandó, és a visszakeringetett kipufogógáz .mennyiségnek a 12 égéstérbe vezetendő beömlő levegő mennyiséhez viszonyított aranyát szabadon beállíthatjuk, a beömlő levegő 4 fojtószeleppel történő merrnyiségszabályozásával, és a visszakeringetett kipufogógáz mennyiségnek a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer 9 vezérlőszeleppel történő beállításával. Ez annyit jelent, hogy megfelelő kipufogógáz vísszakeringető rendszer vezérlest illetve szabályozást vagyunk képesek végrehajtani az 1 dízelmotor teljes működési tartományában.

Az üzemanyag közvetlen befecskendezésére szolgáló 11 befecskendező fúvóka az 1 dízelmotor 12 égésterében van kialakítva, A 11 befecskendező fúvóka 14 befecskendező szivattyúhoz van csatlakoztatva. A 14 befecskendező szivattyú az 1 dízelmotor 23 kimenő tengelyének a forgásán alapuló módon kapja hajtását, és nagy nyomáson üzemanyagot juttat el a 11 befecskendező füvökához. A 14 befecskendező szivattyúnak 15 időkapcsoló szelepe és lő túlfolyó szelepe van, amelyeket a 11 befecskendező fúvóka által bejuttatandó tüzelőanyag mennyiségéi, valamint a befecskendezés idejét szabályozzak. A 15 időkapcsoló szelep és a 16 túlfolyó szelep működtetését ugyancsak a 19 elektronikus vezérlőegység vezérli.

Á .14 befecskendező szivattyúban az. ábrán nem látható forgórész van kiképezve, amely az 1 dízelmotor 23 kimenőtengelyével szinkron módon forog, valamint 17 motor fordulatszám szenzort tartalmaz, amely értelemszerűen az 1 dízelmotor fordulatszámát figyeli és továbbítja. Az elektromágneses jeladóval megvalósított 17 motor fordulaíszára szenzor az említett forgórész külső felületéből kinyúló nyúlványt érzékeli, és a forduiatszátrmafc megfelelő hnprdznsjeleí állít elő és bocsát ki, A 17 motor fordnlatszám szenzor kimenő jelét a 19 elektronikus vezérlőegységbe tápláljuk be, mint egy olyan jelet, amely lehetővé feszi az 1 dízelmotor fordulatszámúnak a kiszámítását

Ezen túlmenően a 19 elektronikus vezérlőegység információt kap a ó légáram szenzortól az az által detektált beömlő levegő mennyiségére vonatkozóan, valamint a 32 beömlési hőmérséklet érzékelőtől, a beömlő levegő hőmérsékletére vonatkozóan. Ezen túlmenően a 19 elektronikus vezérlőegység gyorsítási szöghelyzet. információt is kap (ez nem más, mint a gázpedál lenyomásának mértékére vonatkozó információ), amelyet egy 18 gyorsítás szög12 helyzet szenzor érzékei és továbbit, bekapaesok/kikapcsolí állapot információt kap egy 20 gyújtáskapesoló állapotáról, ugyancsak hekapcsolttkikapcsolt információi kap egy 21 isdttökapcsoló állapotáról, valamint 30 hűtőközeg hőmérséklet érzékelő által detektált hűtőközeg (legtöbbször hűtővíz) hőmérséklet információhoz ís hozzájuk A 20 gyűjtáskapcsoló az 1 dízelmotor indításának, és leállításának a vezérlésére szolgáló kapcsoló, és akkor kapcsoljuk be, amikor az 1 dízelmotort el akarjuk indítani és akkor kapcsoljuk ki, amikor az 1 dízelmotort le akarjuk állítani. A 21 índítökapesolő egy a rajzon nem látható önindítómotor működtetésére szolgáló olyan kapcsoló, amely az önindító motor segítségével, közvetlenül gondoskodik az 1 dízelmotor beindításáról, és akkor bekapcsolt állapotú, amikor az önindító· motor megforgatja az 1 dízelmotor főtengelyét., és akkor kikapcsolt állapotú, amikor az őnindító motor üzemen kívül van.

A 19 elektronikus vezérlőegység feladata a tüzelőanyag befecskendezés mennyiségének a szabályozása, és az 1 dízelmotor tüzelőanyag befecskendezési időzítésének a szabályozása, amelyet a 19 elektronikus vezérlőegység a 14 befecskendező szivattyú 15 időkapcsoló szelepének és 16 túlfolyó szelepének a működtetésével hajt végre, a korábban már felsorolt különböző szenzorok és érzékelők által szolgáltatott mérési paraméterek alapján, A 19 elektronikus vezérlőegység hajtja végre a kipufogógáz visszakeringető rendszer szabályozását, a beömlő levegömennyiség szabályozását, és így tovább, a 25 léptetőmotor, valamint a 10 mdködíetöelem és egyebek működtetése révén, melyek a különböző érzékelőktől, szenzoroktól származó jelek alapján Módónképpen végrehajtják a kipufogógáz visszakeringető rendszer 9 vezérlőszelep nyitását és zárását, Ezen túlmenően a 19 elektronikus vezérlőegység gondoskodik a kipufogógáz visszákeringetö rendszer rendellenes működésének a megállapításáról is, azáltal, hogy a .25 léptetőmotort és a 10 működtetőelemet a számos különböző szenzortól származó mérési paraméter alapján végrehajtott kipufogógáz vísszakeringető rendszer szabályozástól eltérő eljárás során történő működtetésével.

A kipufogógáz vísszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapítására irányuló módszereket például a 2. és 3, ábrán bemutatott folyamatábráknak megfelelő eljárásokkal hajthatjuk végre. Ezeket a rutinokat célszerűen periodikusan, előre meghatározott időközönként, például minden néhányszor tíz milliszekundumonként hajtjuk végre a 19 elektronikus vezérlőegység útján.

Amint a berendezés működése során eljutunk a bemutatásra kerülő rutinhoz, először 100 lépesben azt határozzuk meg, hogy a. kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenes ♦ ΦΦ működésére utaló előfeltételek teljesültek-e vagy sem. Ez pontosabban annyit jelent, hogy a gyorsítási szöghelyzet (1 %-os, a befecskendezett tüzelőanyag mennyiség megegyezik vagy kisebb, mint egy előre megbatározott QFÖ érték (vagyis: esetünkben QFÖM)), egy detektálás végét jelentő jeízohít értéke KIKAPCSOLT, és a ΔΝΕ foidulaíszám eltérés kisebb, mint egy előre meghatározott NEÖ érték, egy diagnosztika végét jelentő jelzőbíi értéke KIKAPCSOLT és így tovább. Megjegyezzük, hogy a QFÖ előre meghatározott érték nem kötelezően 0 értékű, csupán csak egyenlőnek kell lennie, vagy kisebbnek kell lennie, mint sgy üresjárati befecskendezési mennyiség. A márt említett 0 %-os gyorsítási szögbe az előre meghatározott QFG értékkel egyenlő, vagy annál kisebb tüzelőanyag befecskendezési mennyiség, valamint az előre meghatározott NEÖ értéknél kisebb ΔΝΕ fordul atszám eltérés az előfeltételek között azt jelenti, hogy a jármű lassulási állapotában az 1 dízelmotorba juttatandó tüzelőanyagot le kell állítanunk. Kizárólag, és csak abban az esetben, ha az összes felsorolt előfeltétel teljesül, lehet szó arról, és tekinthetjük úgy, hogy a rendellenes működést kimutató diagnosztizálásához szükséges előzetes feltételek teljesültek,

Ha a 100 lépésben az állapítjuk meg, hogy az összes vázolt feltétel teljesült, akkor úgy tekintjük, hogy a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenes működésének megállapításához szükséges előzetes feltételek teljesültek és az eljárásban továbblépünk a 110 lépésre, amelyben megnöveljük a teljesített feltételek” számláló értékét,

Á Í2Ö lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy az 1 dízelmotor üzemállapota stabílizálódott-e, amelyhez segítségül hívjuk azt az. Információt is, hogy a kielégített feltételek számláló értéke nagyohh-e, mint egy, egy előre meghatározott TG időtartammal egyenértékű érték. Ez azért lehetséges, mert ha az. 1 dízelmotor üzemi állapota stabil, a beömlő levegő menynyisége és a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiség is stabil, és ezért a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének diagnosztizálásához szükséges pontosságot növelni tudjuk. Ha a 120 lépésben azt állapítjuk meg, hogy ennek a kielégített feltételek* számlálónak az értéke megegyezik, vagy kisebb, mint az előre meghatározott Tö időt jelző érték, akkor a rutint időlegesen megszakítj uk.

Ha a 120 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a kielégített feltételek” számláló értéke nagyobb, mint az előre meghatározott időtartamot jelző érték, úgy nyugtázzuk, hogy az 1 dízelmotor üzemi állapota stabil. Ezért a következő 130 lépésben a 4 fojtószelep nyitási mértékét az abban az időpontban fennálló nyitási mértéken rögzítjük. Amint a 4 fojtószelep nyitásának a mértékét megváltoztatjuk, a 4 fojtószelep kimeneti oldalán fennálló negatív « «

- 14beömiési nyomás is módosul, és a negatív beömlési nyomás értékében bekövetkező változás módosítja a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiségek valamint a beömlő levegő mennyiségét. A kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének a megállapítása időpontjában a 4 fojtószelep nyitásának a mértékét rögzítjük, hogy ezzel megakadályozzuk, hogy a beömlő levegő mennyiségében a 4 fojtószelep nyitási mértékének a változása alapján valamilyen változás álljon be, javítva ezzel a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésre vonatkozó megállapításának a pontosságát,

A következő 140 lépésben azt. .határozzuk meg, hogy egy olyan referencia tanulási jelzőbíi értéke, amely azt hivatott jelezni, hogy a beömlő levegő mennyiségéhez tartozó mért referencia értéket már megtanult-e a rendszer, bekapcsolt állapotú-e. Ha nem tudjuk megállapítani, hogy ez a referencia tanulási jelzőbit BEKAPCSOLT, az azt. jelenti, hogy a mért referencia értéket a berendezés még nem tanulta meg, így az eljárással 150 lépéssel megyünk tovább, amelynek során egy GA beömlő levegő mennyiséget mért referencia értékként állítunk be a beömlő levegő mennyiségére az adott időpontban, A rákövetkező 160 lépés során a referencia tanulási jelzőbitet bekapcsolt állapotúra állítjuk be, és az eljárást a 180 lépésben folytatjuk, amely már a 3. ábra folytatásán látható.

Ha a 140 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a referencia tanulási jelzőbit BEKAPCSOLT értékű, akkor az azt jelend, hogy a mért referencia értéket már megtanultuk, .úgy, hogy az eljárásban tovább léphetünk a 17Ö lépésre, amelynek során beállítjuk a 9 vezérlőszelep epegfín végső nyitási mértékét, Ezt az epegSn végső nyitási értéket úgy állítjuk be, hogy a 9 vezérlősz.elep epegact aktuális nyitási mértekéből kivonunk egy ”a%” fokozatosan változó értéket, A 9 vezérlőszelep a normál működtetési időpontban visszacsatolja a vezérlést a célzott értékre, és ha az eljárás során belépünk ebbe a rutinba, akkor még a belépést közvetlenül megelőzően egy eltárolt aktuális nyitási mérték lesz egy kezdeti érték. A ”a%” fokozatosan változó érték a teljesen, nyitod 9 vezérlőszelephez viszonyított nyitási mérték hányadosa, és akár pozitív, akár negatív értéket felvehet. Ezért a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértékét úgy szabályozzuk, hogy fokozatosan egyre kisebb legyen, ha ez a ^!’a%” fokozatosan változó érték egy pozitív szám, illetve a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértékét úgy szabályozzuk, hogy az egyre nagyobb legyen, ha az fokozatosan változó érték egy negatív szánt.

Ha a a%” fokozatosan változó értéket nézzük, attól függ, hogy ez az érték pozitív vagy negatív érték lesz, hogy milyen a 9 vezérlőszelep aktuális nyúlási mértéke. Ez annyit jelent.

X

hogy ha a 9 vezérlőszelep aktuális nyitási mértéke meghalad egy előre meghatározott értéket, akkor a ^wa%” fokozatosan változó értéket pozitív értékűre állíthatjuk be, míg ha a 9 vezérlőszelep aktuális nyitási mértéke megegyezik, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott érték, akkor az a% fokozatosan változó értéket negatív értékűre állíthatjuk be. Ezt az előre meghatározott értéket pedig beállíthatjuk például a 9 vezérlőszelep teljesen zárt helyzetéhez viszonyított 30 %-o.s nyitási helyzethez tartozó értékre is. Ez a beállítás segítséget nyújt ahhoz, hogy elkerüljük a hibás detektálásokat, és a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük az 1 dízelmotor füstölésének a mértékét és a káros szennyezőanyag kibocsátást, valamint a jármű vezethetőségének a káros változását. Ez annyit jelent, hogy ha a 9 vezérlöszelepet fokozatosan zárjuk, ha a 9 vesz aktuális nyitási mértéke kisebb, mint ez az: előre meghatározott érték, akkor a beömlő levegő mennyiségében hekövetkező változás kiesi lesz, de ilyen esetben lehetséges egy hibás detektálás is. ilyen esetben ezért a 9 vezérlőszelepet inkább fokozatosan nyitjuk, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változást bizonyos fokig me^^veljök, miáltal lehetővé tesszük, hogy elkerüljük a hibás detektálást, es minimalizáljuk a fusíképződést és a jármű vezethetőségének a romlását. Ha a 9 vezérlőszelep aktuális nyitási mértéke meghaladja ezt az előre megbatározott értéket, akkor pedig a 9 vezérlöszelepet fokozatosan zárjak, lehetővé téve ezzel a rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó műveletek végrehajtását, anélkül, hogy ezzel megnövelnénk az 1 dízelmotorból kibocsátott füst és káros szennyező anyag mennyiségét.

A 1 Sö lépésben a GA beömlő levegő mennyiséget kivonjuk a beömlő levegő mennyiségből, a 9 vezérlőszelep aktuális nyitási mértekének megfelelően, hogy ezzel detektáljuk a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét a 9 vezérlőszelep vezérlésének a megkezdését követően, és ezzel meg tudjuk határozni, hogy a beömlő levegő menynyiségében bekövetkező változás meghaladja-e az előre meghatározott QAO döntési értéket. Ha úgy tapasztaljuk, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás nagyobb, mint a QAÖ döntési érték, úgy tovább lépünk a 190 lépésre, de ha azt állapítjuk meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás egyenlő a QAO döntési értékkel, vagy annál kisebb, úgy a műveletet a 220 lépéssel .folytatjuk.

A I90 lépésben meghatározzuk, hogy a kipufogógáz visszakeringeíő rendszer normálisan működik, és az erre vonatkozó hibátlan működést jelentő jelzőbit, amely jelzi, hogy a diagnózisunk eredménye megfelelő, BEKAPCSOLT állapoté lesz, és annak a rendellenes műΑ Φ Φ

Φφ ΦΑ*Φ »»** φ·**’

ködés számlálónak az értékét, amely méri a 9 vezériőszeiep nyitására vonatkozó utasítás kibocsátásától eltek időt, töröljük és a számlálót nullára állítjuk.

A következő 200 lépésben meghatározzuk, hogy a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működését jelentő jelxőbit BBíAPCSOtT állapotű-e. Ha úgy tapasztaljak, hogy a rendellenes működést jelentő jelzöbit BEKAPCSOLT állapotú, úgy az eljárást a 210 lépésben folytatjuk, míg ha azt állapítjuk meg, hogy a rendellenes működést jelentő jelzőbít KIKAPCSOLT állapotú, úgy az eljárást a 270 lépésben folytatjuk.

A 210 lépésben a rendellenes működést jelentő jelzöbitet kikapcsoljuk, és a diagnosztika számlálót töröljük. Ha a ISO lépésben azt állapítjuk meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás -egyenlő- a QAÖ döntési értékkel, vagy pedig annál kisebb, akkor a 220 lépésben a rendellenes működés számláló értékét, eggyel megnöveljök.

A 230 lépésben megállapitjok, hogy a rendellenes működés számláló értéke nagyohb-e, mini egy előre- meghatározott TI időtartamot jelző érték. Ezt az előre meghatározott TI időtartamot akkorára állítjuk be, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás meg tudja haladni a QAÖ döntést értéket, ha a 9 vezériőszelep nyitási mértékének a fokozatosan változó értéke ”a%” olyan esetben, amikor a 9 vezérlőszelepet, valamint a 8 kipufogógáz visszakeríngető járatot is magában foglaló kipufogógáz visszakeringető rendszer rendben működik. Ha a 230 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a rendellenes működés számláló értéke megegyezik az előre meghatározott TI időtartamot jelző értékkel, vagy annál kisebb, akkor a vizsgáló rutint ideiglenesen megszakítjuk. Ha azt állapítjuk meg, hogy a rendellenes működés számláló értéke nagyobb, mint az előre meghatározott Tí időtartamot jelző érték, akkor az eljárást a 24(1 lépesben folytatjuk, egyben megállapítjuk, hogy a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenesen működik, egyben a rendellenes működést jelentő jelzöbitet bekapcsoljuk.

A következő 250 lépésben megvizsgáljuk, hogy a hibátlan működést jelentő jelzőbít bekapcsolt-e. ha azt állapítjuk meg, hogy a hibátlan működést jelentő jelzőbít bekapcsolj akkor az. eljárást a 2őÖ lépésben folytatjuk, mig ha az állapítjuk meg, hogy a hibátlan működést jelentő jelzőbit kikapcsolt, akkor az eljárást 270 lépésben folytatjuk. A 2.60 lépésben a hibátlan működést jelentő jelzöbitet kikapcsoljuk, és a diagnosztika számlálót nullázzuk.

A 210 illetve a 260 lépést követő 270 lépésben a detektálás végét jelentő jelzöbitet csoljuk, és a diagnosztika számláló értékét eggyel megnöveljük, itt hívjuk fel a figyelmet

X

arra, hogy a detektálás végét jelentő jelzőfeitet és a diagnosztika számlálót a jármű egyetlen lassítási fázisa alatt csupán egyetlen egyszer aktiváljak. Ezért a kipufogógáz visszakérnigető rendszer rendellenes működéséi nem tudjuk egyetlen jármű lassítási fázisban megállapítani. Ezt azért alakítottuk, igy ki, hogy elkerüljük az egyetlen jármű lassítási fázis alatt elkövethető hibás detektálást, és a járművezetőnek se okozzunk kellemetlen érzést azzal, hogy nem hajtjuk, végre a rendellenességre vonatkozó vizsgálatot, jóllehet jó döntés született., Éppen ezért a diagnosztika eredményét nem határozzuk meg mindaddig, amíg legalább két jármű lassítási fázis le nern zajlott, Ezzel nagy biztonsággal el tudjuk kerülni a hibás detektálás lehetőségét, és ki tudjuk küszöbölni egy felesleges rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó műveletsor végrehajtását. Leírásunkban az egyetlen jármű lassítási fázis kifejezés alatt olyan üzemállapotot értünk, amelyben a 100 lépesben megnevezett feltételek teljesülnek. Ha. váltakozva hibátlan és rendellenes működésre utaló döntések születnek, a rendellenes működést több, egymást követő jármű lassítási fázis során kimutató diagnosztizálás során a diagnosztika számlálót nullázzuk, majd értékét eggyel megnöveljük, úgy, hogy a diagnosztika. számláló értéke mindig I legyen.

A kővetkező 289 lépésben azt vizsgálj uk meg, hogy a diagnosztika eredményét elfogadjuke, és ez azon alapul, hogy' a diagnosztika számláló értéke egyenlő-e egy előre meghatározott N értekkel vagy annál nagyobb, vagy pedig nem (N 2 a bemutatott kiviteli alak esetében). Ha azt állapítjuk meg, begy a -diagnosztika számláló értéke egyenlő, vagy nagyobb kettőnél, a diagnosztika elvégzését jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk a 290 lépésben, és a diagnosztika számlálót nullázzuk. Ha ezt a diagnosztika meghatározottságú jelzőt bekapcsoljuk, akkor rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó eljárás nem hajtható végre. Ezzel csökkenteni tudjuk a .rendellenes működését kimutató diagnosztizálások számát, biztosítva ezáltal a jármű további megfelelő vezethetőségét, elősegítve a beszerelt és működő alkatrészek, például a 4 fojtószelep meghibásodásának elkerülését, tartósságát. Természetesen a rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó diagnózis pontosságát ís növelni tudjuk ezáltal.

Ha a 280 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a diagnosztika számláló értéke ’H ”, akkor a diagnosztika elvégzését jelentő jelzőbitet a 300 lépésben .kikapcsoljak, és a rutint megszakítjuk. A rendellenes működés diagnosztizálását végző eljárások számának a csökkentése tekintetében célszerű, ha a diagnosztikák, számának előre meghatározott értékét N ~ 1-re állííiuk be.

rX *

X ΦΦ φ v Φ

18Ha a ÍÖÖ lépés során valamelyik feltétel nem teljesül, akkor megvizsgáljuk, hogy ezek az előfeltételek összességükben tényleg nem teljesültek-e, és amellett, hogy a rendellenes működés diagnosztizálását megakadályozzuk, az eljárást a 310 lépésben folytatják tovább. A 310 lépésben megvizsgáljuk, hegy a jármű sebessége legfeljebb akkora-e, mint egy előre meghatározott spd jármű sebesség (spd ~ 5 km/h a bemutatott kiviteli alak esetében), és a detektálás végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk. Az spd jármű sebesség előre meghatározott spd jármű sebesség értékkel való egyezése, vagy annál kisebb értéke azt jelenti, hogy a jármű csaknem álló helyzetben van. Ha viszont a 3T0 lépésben azt állapítjuk meg, hogy az spd jármű sebesség legfeljebb akkora, mint az előre meghatározott $pd jármű sebesség érték, ugyanakkor a detektálás végét jelentő jelzőbít bekapcsolt, akkor a következő 340 lépésben a detektálás végét jelentő jelzöbitet kikapcsoljuk, és a rutint ideiglenesen megszakítjuk.

Ha a 310 lépésben azt állapítjuk meg, hogy az- spd jármű sebesség nagyobb, mint az előre meghatározott spd jármű sebesség értéke, vagy pedig a detektálás végét jelentő jelzőbit kikapcsolt, akkor az eljárást a 320 tépésben folytatjuk. A 320 lépésben nullázzuk a feltételek teljesülésére vonatkozó számlálót, a referencia megtanulását jelentő jelzöbitet kikapcsoljuk és a rendellenes működés számlálóját nullázzuk, A 330 lépésben a 9 vezérlőszelepet és a 4 fojtószelepet szokásos módon működtetjük, és a rutint ideiglenesen megszakítjuk.

A 4. ábra idődiagramján az 1 dízelmotor kipufogógáz visszakeringető rendszerének rendellenes működését megállapító eljárás egy jellemző példáját tüntettük fel. Bemutatásunk olyan esetre vonatkozik, álról a diagnosztika számláló N értékét 2-re állítottuk be.

Miután az 1 dízelmotort beindítottuk, ha a jármű mozog, és éppen lassítani fázis következik, úgy, hogy a betáplált tüzelőanyag mennyisége egy előre meghatározott érték alá csökkent, akkor megállapítjuk, hogy teljesültek íö időpontban a rendellenes működés diagnosztizálásához szükséges előfeltételek (lásd 100 lépés).

Ha a tÖ időponttól ti időpontig tartó előre meghatározott Tö időtartam során az előfeltételek változatlanul fennállnak, úgy megállapíthatjuk, hogy az .1 dízelmotor üzemmódja stabil (lásd a 120 lépést). Ennek eredményeképpen a ti időpontban kezdeményezzük a rendellenes működés diagnosztizálását, valamint rögzítjük a 4 fejtőszelep nyitásának a mértékét. A ti időpontban a GA beömlő levegő mennyiséget mért referencia értekként eltároljuk (lásd a 150 lépést).

►•♦♦-’ί- *«-♦

Á ti időponttól a 12 időpontig tartó előre meghatározott TI időtartam alatt a 9 vezérlöszelepet oly módon működtetjük, hogy a 9 vezérlő-szelep nyitási mértékét ”a%“ fokozatosan változó értékkel módosítjuk,, ahol esetünkben a értéke nagyobb Ö-nál (lásd a 170 lépést). Ha a 9 vczsrlöazelep normálisan működik, akkor nyitásának mértéke fokozatosan egyre kisebb lesz. Amint a 9 vezérlőszelep nyitási mértéke csökken, a vísszakeringetett mennyőség Is fokozatosan csökken, és a beömlő levegő mennyisége változik, méghozzá fokozatosan nőni kezd.

Ha a ti időponttól a t2 időpontig terjedő előre meghatározott TI időtartam alatt azt állapitink meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke nagyobb, mint a QAO döntési érték, akkor a hibátlan működést jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk (lásd a 190 lépést). Ebben az időpontban, ha a hibátlan működést jelentő jelzőbit bekapcsolt, a rendellenességet megállapító jelzőbit kikapcsolt, és a diagnosztika számláló értékét nullázzuk. Ezután a detektálás végét jelentő jelzőbiíet bekapcsoljuk, és a diagnosztika számláló értékér egyel megnöveljük, úgy, hogy annak értéke ebben az időpontban 1 lesz.

Ha a t2 időpontban azt állapítjuk meg, hogy a befedő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke az. előre meghatározott TI időtartam elteltét követően megegyezik a QÁO döntési értékkel, vagy pedig annál kisebb, akkor a rendellenes működést jelentő jelzőbúet bekapcsoljuk (lásd a 240 lépést). Ebben az időpontban, ha a rendes működést jelentő jelzőbit bekapcsolt, akkor ezt a rendes működést jelentő jelzőfejet kikapcsoljuk, és a diagnosztika számláló értékét nullázzuk. Ezt követően a detektálás végét jelentő jelzőhitet bekapesoljuk, és a diagnosztika számláló értékét eggyel megnöveljük, úgy, hogy annak értéke ebben az időpontban 1 lesz.

Abban az esetben, ha a járműnek a tO időpontot követően kezdődd lassítást állapot fázisa 12 időpontot kővetően is folytatódik, akkor a detektálás végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, úgy, hogy ezt követően a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek nem teljesülnek összességükben (lásd a 100 lépést). Ezért t2 időpontban az előfeltételek teljesülésére vonatkozó számlálót nullázzuk, a referencia érték megtanulását jelentő jelzőfejet kikapcsoljuk, és a rendellenes működés számlálói is nullázzuk (lásd a 320 lépést). Ezt kővetően a 9 vezérlőszelepet és a 4 fejtőszelepei .szokásos módon működtetjük, hogy kifejtsük a kipufogógáz visszakeringető rendszer szokásos szabályozását.

Ha a jármű tovább lassul, és a jármű sebessége lecsökken az előre meghatározott spd jármű sebesség értékre, vagy az alá a 13 időpontban, akkor megállapítjuk, hogy a jármű üres-Φ » * * 9

ΦΦΦ φ

« Φ Φ

- 20 járatban működik (lásd a 310 lépést), és a detektálás végét jelentő jelzőbitet kikapcsoljuk (lásd a 340 lépést).

Ha a gázpedált működtetjük, hogy a járművet szokásos módon mozgásba hozzuk, vagy gyorsítsuk, majd a jármű újból lassulni kezd, úgy, hogy a tüzelőanyag betáplált mennyisége egy előre meghatározott értékre, vagy az alá csökken, úgy a í4 időpontban megállapítjuk, hogy a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek újra kivétel nélkül fennállnak (lásd a 100 lépést).

Ha ezek az előfeltételek a 0 Időponttól t5 időpontig terjedő előre megbatározott TÖ időtartam alatt végig fennállnak, úgy nyugtázzuk, hogy az 1 dízelmotor üzemállapota stabil (lásd a 120 lépest). Ennek eredményeképpen a tő időpontban kezdeményezzük a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását, ugyanakkor rögzítjük a 4 fojtószelep helyzetét, pontosabban nyitásának mértékét. A 1$ Időpontban a CA beömlő levegő mennyiséget pedig mért referencia értékként eltároljuk (lásd a 150 lépést).

A 15 időponttól tő időpontig terjedő előre meghatározott TI. időtartam során a 9 vezérlőszelepet oly módon működtetjük, hogy a 9 vezérlöszelep nyitásának a mértéke ’’a%^M fokozatosan változó értékkel módosul, ahol esetünkben a nagyobb, mint nulla (lásd a .170 lépést). Ha a 9 vezérlőszelep normálisan működik, akkor nyitásának mértéke fokozatosan egyre kisebb lesz. Ahogy a 9 vezérlőszelep nyitásának a. mértéke csökken, a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer által visszakeringetett kipufogógáz mennyiség is fokozatosan csökken, és a beömlő levegő mennyisége módosul, méghozzá fokozatosan nőni kezd.

Amennyiben a t5 időponttól a tő időpontig terjedő előre meghatározott TI időtartam alatt azt állapítjuk meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke nagyobb, mint a QAÖ döntési érték, a hibátlan működést jelentő jeizőbifet bekapcsoljuk (lásd a 190 lépést). Ebben az időpontban, ha a rendellenes döntés jelzőbit bekapcsolt állapotú, akkor ezt a rendellenes döntés jelzöbitet kikapcsoljuk, és a diagnosztika számláló értékét nullázzuk. Ezt követően a detektálás végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, és a diagnosztika számláló értékét eggyel .megnöveljük, úgy, hogy annak értéke 1 lesz.

Ha a fő időpontban azt állapítjuk meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mérteke az eleire .meghatározod TI időtartam elteltét követően azonos vagy kisebb, mint a QAÖ döntési érték, akkor a rendellenes döntési jelzőbitet bekapcsoljuk (lásd a ««»4 «« » » χ « κ « 4 χ S ♦’Ψ *

9*9 X ♦ « X X ♦ e * * *

240 lépést). Ebben az időpontban, ha a hibátlan működést jelentő jelzőbit bekapcsolt, akkor ezt a hibátlan működést jelentő jelzőbitet kikapcsoljuk, és a diagnosztika számláló értékét nullára állítjuk. Ezt követőéit a detektálás végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, és a diagnosztika számláló tartalmát eggyel megnöveljük, úgy, hogy annak értéke ”1** lesz.

Feltételezve, hegy a ti időponttól a t2 időpontig terjedő időben végrehajtott rendellenes diagnosztika eredménye azonos a £5 időponttól a tő időpontig terjedő időtartamban elvégzett rendellenes diagnosztika eredményével, a diagnosztika számláló értéke 2” lesz. Ezután meghatározzuk, hogy a diagnosztika számláló értéke egyenlő, vagy nagyobb-e N~nél (lásd a 290 lépést), a diagnosztika elvégzését jelentő jelzohitet bekapcsoljuk, hogy a diagnosztika eredményét elfogadjuk, és a diagnosztika számláló tartalmát nullázzuk

Olyan esetben, amikor a járnia lassítási fázisa 14 időpontot kezdődően kezdődik meg, és tó időpont után is még tart, a detektálás végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, ennek következtében a rendellenesség vizsgálatához szükséges előfeltételek többé nem állnak fenn kivétel .nélkül (lásd a 100 lépést). Ezért az előfeltételek meglétére vonatkozó számlálót tő időpontban töröljük, a referencia megtanulását jelentő jeizőbitet pedig kikapcsoljuk és a rendellenességre vonatkozó számlálót nullázzuk (lásd a 320 lépést). Ezt követően a 9 vezérlőszelepet és a 4 fojtószelepet szokásos módon működtetjük, hogy' a kipufogógáz víszszakeringető rendszer ellenőrzését végre tudjuk hajtani.

Ha a jármű tovább lassul, és sebessége azonos, vagy kisebb lesz., mint az előre meghatározott spd jármű sebesség, akkor megvizsgáljuk, hogy a jármű állapotában felismerhető-e az üresjárati állapot, és a detektálás végét jelentő jelzőhitet kikapcsoljuk (lásd a 310 és 340

Még ha a gázpedált le is nyomjuk a jármű normális, szokásos sebességre történő felgyorsítása céljából, majd pedig újból motorfék üzemet állítunk be a jármű lassítása érdekében, a diagnosztika elvégzését jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, így a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek többé nem teljesülnek (lásd. a löö lépést). Mintán a diagnosztika elvégzését jelentő jeizőbitet bekapcsoltuk, a jeizőbitet az 1 dízelmotor leállítása alapján kapcsoljuk ki. Ha a kipufogógáz visszakeringétő rendszer rendellenes működésének megállapítására irányuló diagnosztika eredményét úgy kapjuk, hogy aközben az 1 dízelmotor jár, a kipufogógáz visszakeringétő rendszer rendellenes működésének diagnosztizálását ismétlődően végrehajtjuk az. 1 dízelmotor beindításával kezdődő, és az 1 dízelmotor leállításával végződő egyetlen utazás során.

* * *

A fent vázlatosan bemutatott kiviteli alak az alábbi, példálózó felsorolásként bemutatott előnyökkel jár:

(1) Á kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapítása időpontjában. a 9 vezérlőszelepeí úgy szabályozzuk, hegy a 9 vezérlöszelep nyitásának a mértékét fokozatosan módosítjuk. Ezzel a kipufogógáz visszakeringető rendszerben semmilyen rendellenességet nem tapasztalunk, vagyis a vísszakeringetett kipufogógáz mennyiség nem változik, vagy nem változik drasztikusan, hanem csak finoman, fokozatosan módosul. Amint a S kipufogógáz visszakeringetö járatban a beömlő levegő mennyisége a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiségében bekövetkező változással összefüggésben változik, a visszakeringetett kipufogógáz mennyiségében bekövetkező változás mértékét detektálni tudjuk az előre meghatározott T.1 időtartam során a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékének segítségével. Ha a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás az előre megbatározott T i időtartam alatt azonos, vagy kisebb, mint a .9 vezérlőszelep működtetésének az időpontjában fennálló QAO döntési érték, akkor lehetőségünk van annak a meghatározására, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenesen működik, és a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenességére vonatkozó megállapítást könnyen és megbízhatóan végre tudjuk hajtani. Ami ennél többet jelent, mégpedig annak a következményeként, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszerben a vísszakeringetett kipufogógáz mennyisége nem drasztikusán, hanem fokozatosan módosul a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenességére vonatkozó megállapítás végrehajtásának az időpontjában, lehetőség nyílik az 1 dízelmotor szennyezőanyag kibocsátása romlásának az elnyomására, és a motor teljesihuényéhen bekövetkező hirtelen változás, romlás elkerülésére, ha az égési állapotban, bekövetkező változást el tudjuk nyomni, lehetővé téve ezzel a jármű vezethetősége romlásának a lecsökkentését.

(2.) A 19 elektronikus vezérlőegység akkor végzi el a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását, amikor az 1 dízelmotor üzemi állapota már stabil. Ezért van lehetőség ann, hogy a 9 vezérlöszelep nyitási fokának vezérlésén kívüli egyéb tényezőkön alapuló beömlő levegő mennyiség változást elnyomjuk, úgy, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását még pontosabban lehessen végrehajtani.

(3) Ezen túlmenően a 19 elektronikus vezérlőegység akkor végzi el a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a vizsgálatát, amikor a jármű lassítása során a ** χ*·» * * betáplált tüzelőanyag mennyisége azonos, vagy kisebb, int egy előre meghatározott menynyíség. Mivel nem megv végbe belső égés, ha az 1 dízelmotorba táplált tüze mennyisége azonos, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott mennyiség, lehetőségünk van arra, hogy a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének a vizsgálat időpontjában a szennyezőanyag kibocsátás káros megnövekedését megbízható módon ellensúlyozzuk.

(4) Ha a kipufogógáz vísszakeringeíő rendszer rendellenes működésének a megállapítása céljából a 9 vezérlőszelepet működtetjük, a 19 elektronikus vezérlőegység rögzíti a 4 fojtószelep nyitásának a mértékét, nyitottsági állapotát Ezért lehetőségünk van arra, hogy megbízhatóan kiküszöböljük az esetleges változást a beömlő levegő mennyiségében, ha a 4 fojtószelep nyitása mértékének a változásán alapulva ki tudjuk küszöbölni a nyomán változást a 8 kipufogógáz visszakeríngető járatban, úgy, hogy ezzel a kipufogógáz, visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását, a diagnosztika pontosságát tovább tudjuk növelni.

(5) A 1.9 elektronikus vezérlőegység akkor adja ki a megállapítás eredményét, ha a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának a száma N lesz (H - 2 a bemutatott kiviteli alak esetében), és a rendellenes működés diagnosztizálását meggátoljuk a diagnosztika eredményének a meghatározását követően, még ugyanazon utazás alatt Ezért, lehetőségünk van arra, hogy a rendellenes működését kimutató diagnosztizálások számát a lehető legkisebbre korlátozzuk, biztosítva eközben és ezáltal a jármű vezethetőségét és megnövelve az alkatrészek tartósságát, például a 4 fojtószelep és a 9 vezérlőszelep tartósságát, úgy, hogy eszel tovább növelhetjük, a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a megállapításánál elérhető pontosságot.

lehel

Az 5-8. ábrák segítségével a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjának felépítését és működését mutatjuk be.

Ennél a kiviteli alaknál a belsőégésű motor felépítése, valamint a motorhoz tartozó vezérlőberendezés azonos kialakítású, mint az elsőként bemutatod kiviteli alak esetében látható volt. Az első kivitelt alak esetében a 9 vezérlőszelep epegact aktuális nyitási mértékét nem vizsgáljuk a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapítására iránvuló eljárásban a 9 vezérlőszelep megcélzott epegfi» végső nyitási mértéke beál»« «Φ X

Htásának az tett érték.

, de figyelembe- vesszük a V változó érteket, amely olyan rögzía 9 vezériöszelep epegaet aktuális nyitási mértékéből vonnak ki. A 9 vezérlőszelepez zárási irányban működtetjük, ha ez a a fokozatos változás összeg egv pozitív érték, -és a 9 vezérlőszelepet a nyitást irányba működtetjük, ha a ”a*‘ fokozatos változás összeg egy negatív érték.

Ehhez képest a másodikként bemutatott kivitek alak esetében a .9 vezériöszelep működtetési irányát, valamint a a” fokozatos változás értéket a kipufogógáz visszakeringető rendszer .rendellenes .működésének a megállapítása során ágy állítjuk be, hogy a rendellenes működést kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek fennállása esetén a 9 vezérlőszelep nyitási mértékét vesszük figyelembe,

A továbbiakban az 5. ábrán bemutatott folyamatábra részlet segítségévéi a kipufogógáz vísszakermgető rendszer rendellenes működésének megállapítására irányuló eljárás fontosabb lépéseit mutatjuk be. Az 5. ábrán vázolt folyamatábra a kipufogógáz vísszakermgető rendszer olyan rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó eljárás részlete, amelyet a berendezésben a .19 elektronikus vezérlőegység hajt végre, és ez az eljárás tulajdonképpen az elsőként bemutatott kiviteli alaknál is használt rendellenesség megállapító eljárás, azzal az eltéréssel, hogy az abban bemutatott 140, 150, löö és 170 lépéseket megváltoztattuk.

Ennek az eljárásnak a kezdetén a 100,110, 120 és 130 lépésekben bemutatott műveleteket a már korábban ismertetett módon, hajtjuk végre·. Ha a 140 lépésben azt állapítjuk meg. hogy a beömlő levegő mennyiségéhez a mért referencia értéket még nem tanultuk meg, és a referencia tanulás jelzőhit bekapcsolt állapotú, akkor az eljárást a 410 lépésben folytatjuk tovább.

A 410 lépésben megvizsgáljuk, hogy a 9 vezériöszelep epeg&et aktuális nyitási mértéke abban az esetben, ha a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek teljesültek, azonos vagy nagyohh~e, mint egv előre meghatározott A érték, amelyet így egy első előre meghatározott nyitási mértékként tekintünk. Ez az előre meghatározott A érték a teljesen nyitott 9 vezériöszelep nyitási mértékéhez képesti arány, amely jelen esetben A ~ 50 %. Ha azt állapítjuk meg, hogy az epegaet aktuális nyitási mérték a jelzett időpontban megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott A. érték, akkor az eljárást a 420 lépésben folytatjuk, míg ha az állapítjuk meg, hogy az epegaet aktuális nyitási *0

* X 0 φ

X

0 **'»·*· mérték kisebb, mint az előre .meghatározott A érték, égy az eljárást a 430 lépésben folyA 430 lépésben megvizsgáljuk, begy a 9 vezérlőszelep epegact aktuális nyitási mértéke abban az esetben, ha a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek teljesültek, azonos vagy nagyobb~e, mint egy előre megbatározott B érték, amelyet így egy harmadik előre meghatározott nyitást mértékként tekintünk, Ez az előre meghatározott B érték a teljesen nyitott 9 vezérlöszelep nyitási mértékéhez képesti arány, amely jelen esetben B ~ 30 %. Ha azt állapítjuk meg, hogy az epegact aktuális nyitási mérték a jelzett időpontban megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott B érték, akkor az ölj árast a 440 lépésben folytatjuk, míg ba az állapítjuk meg, hogy az epegact aktuális nyitási mérték kisebb, mint az előre meghatározott B érték, ágy az eljárást a 450 lépésben folytatjuk.

A 420 lépésben a 9 vezérlőszelep megcélzott epegfia végső nyitási mértékének a beállításához szükséges fokozatosan változó epegadd értéket *~m%* értékre állítunk be. Ennél a fokozatosan változó ~m% értéknél a jel. azt jelenti, hogy a 9 vezérlőszelep működtetési Iránya zárás irányában történik, és m” a teljesen nyitott 9 vezérlőszelep nyitási mértékéhez viszonyított arány, amely egy pozitív érték. A. 9 vezérlöszelep működtetését, ezért a fokozatosan változó értéken alapulva zárási irányban állapítjuk meg,

A 440 lépésben a 9 vezérlőszelep fokozatosan változó epegadd értékét ”+n%” értékre állítjuk, Ebben a ”4·η%^!ί fokozatosan változó érték jelölésben a A” jel azt jelenti, hogy a 9 vezérlőszelep működtetési irányát nyitási irányba állítjuk be, továbbá ”n a teljesen .nyílott helyzetű vagy állapotú 9 vezérlöszelep nyitási mértékéhez viszonyított arány, amely jelen esetben egy pozitív érték, A 9 vezérlőszelep működtetése során tehát a 9 vezérlőszelepel nyitási irányban mozdítjuk el, a Ά“ή%* fokozatosan változó érték alapján. Ha a 9 vezérlőszelepet zárási irányban mozdítjuk el, akkor a vísszakerlngetett kipufogógáz mennyiség csökken, a beömlő levegő mennyisége pedig nő, elnyomva ezáltal az- 1 dízelmotor teljesííményébsn bekövetkező változást, valamint fenntartva a jármű jő vezethetőségét. Ha a 9 vezérlőszelepet nyitási irányban működtetjük másrészt, akkor a visszakeringetett kipufogógáz mennyiség nő, a belépő levegő mennyisége pedig csökken, ennek következtében az I dízelmotor teljesítménye leesik, a jármű vezethetősége pedig romlik. Ezért a n fokozatosan változó érték a zárási irányhoz tartozóan, valamint a n fokozatosan változó érték a + * «· *

Χ99 nyitási irányhoz tartozóan úgy van meghatározva, és ezeket úgy állítjuk be, hogy m>n le

Mivel a 9 vezérlöszelep nyitási mértékének pozitív illetve negatív meg illetve n fokozatosan változó epegadd értéke a 9 vezérlöszelep aktuális epegact nyitási mértekén alapul, ameasyíhen a rendellenes működés diagnosztizálásához, szükséges előfeltételek teljesültek, lehetőségünk van arra, hogy a 9 vezérlőszelep működtetési tartományát az aktuális nyitási mértékhez tartozó pozíciótól mérve nagyra válasszuk, mint az a ő. ábrán látható. Ez annyit jelent, hogy olyan esetekben, amikor a 9 vezérlőszelep nyitásának mértéke a 9 vezérlőszelep működtetésének a megkezdése időpillanatában megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott A érték (50 %), mint a 6 ábra EX1 görbéjén nyomon követhető, a 9 vezérlöszelep teljes működtetési tartományát nagyobbra tudjuk beállítani, ha a 9 vezérlőszelepef a zárási irányba mozgatjuk eh Olyan esetekben pedig, amikor a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértéke a 9 vezérlöszelep működtetése megkezdésének a pillanatában kisebb, mint az előre meghatározott. A érték (50 %), mint a 6 ábra EX2 görbéjén látható, a 9 vezérlöszelep teljes működtetési tartományát meg tudjuk növelni, amennyiben a 9 vezérlő-szelepet a nyitás irányába mozgatjuk el. A 9 vezérlöszelep teljes működtetési tartományának ily módon történő megnövelésével kielégítő mértékű változást, idézhetünk elő és figyelhetünk meg a vásszakcringetetí kipufogógáz mennyiségében, valamint elegendő nagyságú változást idézhetünk elő a beömlő levegő mennyiségében, a vísszakeringetett kipufogógáz mennyiség változásával fordított arányban.

A 450 lépésben a 9 vezérlöszelep nyitási mértékének a fokozatosan változó epegadd értékét ö %” értékűre állítjuk be, valamint a detektálás végét jelentő jelzőhitet bekapcsoljuk. Mivel a 450 lépésben a detektálás végét jelentő jelzőbítet bekapcsoltuk, ha a rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó rutint a következő alkalommal futtatjuk, akkor a 1ÖŐ lépésben meghatározzuk, hogy a rendellenes működés diagnosztizálásához szükséges előfeltételek nem teljesültek olyan mértékben, hogy a rendellenes működés diagnosztizálását végre lehetne hajiam, az eljárást le lehetne futtatni. Ez azért van így, mert ha a 'visszakeringetett kipufogógáz mennyiséget egy olyan kis visszskeringeíett kipufogógáz mennyiség állapotából megnöveljük, mely állapotban a 9 vezérlöszelep aktuális nyitási mértéke kisebb, mint az előre meghatározott befecskendező szivattyú érték, az 1 dízelmotor teljesítménycsökkenés jelentőssé válik, amivel együtt jár a jármű vezethetőségének a- romlása, valamint a káros szennyezőanyag kibocsátás megnövekedése és a füstölés.

***« ♦ * 9 9 ♦ * * * Φ *** * · <e *· * ♦ ?7

Α 420,440 és 450 lépéseket követő 460 lépésben az abban az időpontban^ mérhető GA beömlő levegő mennyiséget vesszük mért referencia értékként a beömlő levegő mennyisége vonatkozásúban, A rákövetkező 470 lépésben a referencia érték, megtanulását jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, és az eljárást a 180 lépésben folyatjuk.

Ha a 140 lépésben azt állapítjuk meg, begy a referencia megbatározott megtanulását jelentő jelzöbit bekapcsolt állapotú, az azt jelenti, hogy a rendszer a referenciaként vett mért. értéket már megtanulta, igy az eljárásban tovább léphetünk a 4SÖ lépésre. A 4S0 lépésben megvizsgáljuk, hogy a 9 vezérlőszelep nyitási mértékének fokozatosan változó epegadd értéke kisebb-e mint. 0. Ha azt állapítjuk meg, hogy az epegadd érték kisebb, mint ö, akkor az eljárást a 490 lépésben folytatjuk, mig ha azt állapítjuk meg, hogy a fokozatosan változó érték egyenlő, vagy nagyobb, mint 0, akkor az. eljárást az 510 lépésben folytatjuk.

A 490 lépésben megvizsgáljuk, hogy a 9 vezérlőszelepnek az abban az időpontban fennálló epegaet aktuális nyitási mértéke egyenlő, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott € érték, amelyet, második előre meghatározott nyitási mértékként tekintünk. Ez az előre meghatározott C érték a teljesen nyitott állapotú 9 vezérlőszelep nyitási mértékéhez viszonyítod érték, a bemutatott esetben ezt az értéket 50 %-ra állítjuk be. Ha azt. állapítjuk meg, hogy az adott időpontban az epeguct aktuális nyitási mérték megegyezik, vagy kisebb, mint az előre meghatározott C érték, akkor eljárást az 500 lépésben folytatjuk, míg ba azt állapítjuk meg, hogy az epegaet aktuális nyitási mérték nagyobb, mint az előre meghatározott C érték, akkor az eljárást az. 530 lépésben folytatjuk.

Az 500 lépésben egy' újabb fokozatosan változó epegadd értéket állítunk be úgy, hogy a 420 lépésben beállított fokozatosan változó epegadd értéket (~ -m%) egy α kompenzációs együtthatóval megszorozzuk. Ezt az α kompenzációs együtthatót úgy állítjuk be, hogy értéke a 0 < α < 1 tartományba essen. Ennek megfelelően az. ily módon beállított új fokozatosan változó epegadd értéket egy kisebb értékre változtatjuk meg,

Áz 510 lépésben megvizsgáljuk, hogy az abban az időpontban mérhető epegaet aktuális nyitás mérték megegyezik, vagy nagyobb, mint egy előre meghatározott D érték, amely a második előre meghatározott nyitási mértékként tekinthető. Ez az előre meghatározott D érték a teljesen nyitott 9 vezérlőszelep nyitási mértékéhez viszonyított hányados, amelyet a bemutatott kiviteli alak esetében 50 %~ra állítottunk be. lla az.t állapítjuk meg, hogy az adott időpontban az epegaet aktuális nyitás mérték egyenlő, vagy nagyobb, mint egy előre χ<«Φ ·βφτ$φ Φ » « * * *

Φφ>4> * * ♦ **'♦ $ ♦ *. Φ Φ * »»< φ φ4>Φ meghatározott D érték, akkor az eljárást az 520 lépésben folytatjuk tovább, míg ha azt állapítjuk meg, hogy az epegaet aktuális nyitási mérték kisebb, mini az előre meghatározott D érték, akkor az eljárással tovább megyünk az 530 lépésre.

Az 520 lépésben isméi egy új fokozatosan változó epegadd értéket állítunk he oly módon, hogy a fokozatosan változó epegadd értéket (-- Τη%), amelyet a 440 lépésben állífottunk be, megszorozzuk egy β kompenzációs együtthatóval. Ezt a β kompenzációs együtthatót úgy határozzuk meg, hogy 1 < β legyen, Ennek megfelelően az ily módon beállított új fokozatosan változó epegadd értéket egy nagyobb értékre módosítottuk.

Annak az oka, hogy az 5ÖÖ es 520 lépésekben a fokozatosan változó értéket fel kell frissítenünk, az, hogy ha a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértéke megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott C, D értek, amint az a 7. ábrán látható, akkor csökken a nyitási mérték változásához viszonvátva a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiség változásához tartozó érzékenység is. Ha a 9 vezérlőszelep fokozatosan változó értékét állandó értéken farijuk, akkor, ha a 9 vezérlőszelep nyitási mértéke megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott C, D érték, akkor a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiségben bekövetkező változás mértéke olyan kiesi lesz, hogy hosszabb időt vesz igénybe, hogy a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiség változásában észleljük a kívánt értéket. Ha a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértéke azonos, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott C,

D érték, úgy a fokozatosan változó értéket egv nagyobb értékre váltót ezzel lerövidítsük azt az időt, amely a visszakeringetett kipufogógáz mennyiség változásának előre meghatározott mértékének az eléréséhez szükséges.

Ez annyit jeleni, hogy a 9 vezérlőszelep nyitási mértékét fokozatosan változtatjuk arról a szintről, ahol a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértéke megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott C, Ö érték, amint az a 8, ábrán a dupla pontvonalazott egyenesen látható. Ha a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértékét fokozatosan változtatjuk, egy állandó értékű fokozatos változási értekkel, amint azt a dupla pontvonalazott egyenes matatja, hoszszű időre van szükségünk il 0 időponttól ti2. időpontig a 9 vezérlőszelep működtetésének a beindítására, ahhoz, hogy megkapjuk a visszakeringetett kipufogógáz mennyiség változásában bekövetkező azon érteket, amely ekvivalense a QAÖ döntési értéknek. Ha a 9 vezérlőszelep nyitási mértékét fokozatosan módosítjuk, méghozzá egy olyan fokozatos változás értékkel, .amelyet nagyobbra állítottunk be, mint. a konstans érték, akkor, ha a nyitási mérték megegyezik, vagy nagyobb, mint az előre meghatározott C, D érték, amelyet a 8, * 4 «4 *4 « 4 »·»♦ ♦ * * «:*4 4 4*4 *44 4 44** **·*♦ 4 * '

4 <·*4

4 * 4

4 *«4 ábrán egybefüggő egyenessel jelöltünk, csupán a kontraszt kedvéért, úgy csupán fi0 időponttól ti1 időpontig terjedő időtartamra van szükségünk a 9 vezérlőszelep működtetésének a megindítására, pontosabban ahhoz, hogy megkapjuk azt a mennyiséget a vísszakeríngetetf kipufogógáz mennyiség változásában, amely ekvivalense a QAÖ döntési értéknek, és ezzel lehetővé válik, hogy lerövidítsük a visszakenngeíett kipufogógáz mennyiségében bekövetkező változás előre meghatározott mértéke megkapásához szükséges időt.

Az SŐÖ és 520 lépést követő 53G lépésben a .9 vezérlöszeíep megcélzott epegS» végső nyitási mértékét beállítjuk. Ezt a megcélzott epegfin végső nyitási mértéket úgy állítjuk be, hogy a 420, 440, 500 vagy 520 lépésekben beállított fokozatos változó epegadd értékhez hozzáadjuk a 9 vezérlőszelep epegact aktuális nyitási mértékét. A 9 vezérlőszelepet a normál működtetés időpontjában visszacsatolhatjuk a megcélzott értekhez, és ha az eljárás során indítjuk ezt a rutint, akkor közvetlenül a ralin Indítását megelőzően egy eltárolt aktuális nyitási mérték válik kiindulási értékké. Ezért, ha a fokozatosan változó epegadd érték egy negatív érték, akkor a 9 vezérlőszelepet zárási irányban működtetjük, úgy, hogy nyitási mértéke fokozatosan egyre kisebb lesz, míg ha a fokozatosan változó epegadd érték egy pozitív érték, akkor a 9 vezérlőszelepet nyitási irányban működtetjük, úgy, hogy nyitási, mértéke fokozatosan egyre nagyobb lesz.

Ha az 530 lépést elvégeztük, akkor az elj árás során visszatérünk a 180 lépésre (lásd a 3, ábrát), és a I SO lépést illetve azt követő lépéseket elvégezve hajtjuk végre a rendellenes működés diagnosztizálását célzó eljárásokat.

A fent bemutatott kiviteli alak az elsőként bemutatott kiviteli alaknál felsorolt előnyein túlmenően a további járulékos előnyöket biztosítja:

(6) A most bemutatott kiviteli alaknak megfelelően a 9 vezértöszelep működtetési irányát vagy a nyitási irányba, vagy pedig a zárási irányba határozzuk meg, a 9 vezérlöszeíep olyan helyzetben .fennálló nyitási mértéke alapján, amikor a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges előfeltételek fennállnak. Ez lehetővé teszi, hogy biztonságosan rögzítsük a 9 vezérlöszeíep teljes működtetési tartományát, és a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiség változásában bekövetkező mértéket azonosra, vagy nagyobbra állítsuk be, mint egy előre meghatározott érték, úgy, hogy a kipufogógáz vlsszakertngetö rendszer rendellenes működésének diagnosztizálását megbízható módon végre tudjuk hajtani.

» ttt *

* ♦* « *

X * $0 «

V 4 « « » 0 « 4 ' * ·> * * * * ' * » ♦·*» * * 4 * %♦ χ .»'♦··*

-30 (?) A bemutatott kiviteli alak esetében a 9 vezérlőszelep zárási irányba való működtetéséhez szükséges fokozatosan változó érték nagyobbra van beállítva, mint a 9 vezédoszelepnek a nyitási irányba történő működtetéséhez szükséges fokozatosan változó érték. Abban az esetben, ha a 9 vezérlöszelepet zárási irányba rnőködtetjük, amikor a vísszakeríngeteit kipufogógáz mennyiség csökken, a beömlő mennyiség pedig nő, lehetőségünk nyílik arra, hogy a motor teljesítményében bekövetkező csökkenést kompenzáljuk és a jármű vezethetőségét továbbra is fenntartsuk. Ha a 9 vezérlőszelepet nyitási irányban működtetjük olyankor, amikor a visszakermgetett kipufogógáz mennyiség nő és a beömlő levegő menynyiség csökken, ezzel csökkentjük az 1 dízelmotor teljesítményét, de a jármű vezethetőségét is csökkentjük. Mivel a 9 vezérlőszelep nyitási irányban történő működtetéséhez szükséges fokozatosan változó értéket kicsire állítjuk be, a jármű vezethetőségének a romlását kis értéken tarthatj uk, akár ki is küszöbölhetjük. Ennek megfelelően a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását úgy is el tudjuk végezni, hogy semlegesítjük a jármi vezethetőségében bekövetkező káros hatásokat, .függetlenül attól, hogy a 9 vezérlöszelepet a nyitási irányban, vagy pedig a zárási irányban működtet(8) A most bemutatott kiviteli alak esetében abban az időpontban, amikor a 9 vezérlőszeiepet nyitási irányban, vagy zárási irányban működtetjük, ha a 9 vezérlőszelep nyitásának a mértéke egyenlő, vagy nagyobb, mint a második előre meghatározott nyitási mérték (ez az előre meghatározott C, D érték), akkor a 9 vezérlőszelep fokozatosan változó értékét nagyobb értékre állítjuk be. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy lecsökkentsük azt az időtartamot, amelyre a visszakeringetett kipufogógáz mennyiség meghatározott mértékű változásához van szükségünk, és ezzel csökkentjük a rendellenes működését kimutató diagnosztizálásához szükséges időt.

Hasonlóan a m:ásoriikként bemutatott kiviteli alakra igaz, hogy a rendellenes működés diagnosztizálását nem hajtjuk végre, ha a 9 vezéddszelep aktuális nyitási mértéke olyan esetben, amikor a rendellenes működés diagnosztizálásához szükséges előfeltételek fennállnak, kisebb, mint a harmadik előre megbatározott nyitási mérték (ez az előre meghatározott B érték). Ezzel lehetőségünk nyílik arra, hogy elkerüljük a j ármű vezethetőségének a romlását, valamint a túlzott fiistképzödést, amelyek a kipufogógáz visszakeringeíő rendszer rendellenes működésének a megállapításához szükséges eljárás alatt, abból szűkségszerűen fakadnak.

* *

A találmány szerinti berendezés bemutatott kiviteli alakja számos módon, például az alábbiak szerint:

Az első és a második kiviteli alakok esetében a rendellenes működés diagnosztizáláshoz szükséges egyik elöfoltétel az, hogy a jármű sebességének változása, pontosabban a változás mértéke kisebb legyen, mint egy előre megbatározott érték, mely feltételt használhatjuk például ahelyett a korábban ismertetett feltétel helyeit, hogy a ΔΝΕ fordulaiszám eltérésnek kisebbnek kell lennie, mint az. jármű előre megbatározott NEÖ sebessége.

Az. első és a második kiviteli alak esetében, amennyiben a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke azonos, vagy kisebb, mint a. QAÖ döntési érték, miután az előre megbatározott TI időtartam eltelt, akkor a 240 lépésben a rendellenes döntési jelzőbitet bekapcsoljuk. Ilyen esetekben a rendellenes döntés jelzőéit helyett egy rendellenesség mérési számlálót is használhatunk, űgv, hogy a kipufogógáz visszakermgelÖ rendszeri ügy tekintjük, mint amely rendellenesen működik, ha minden egyes előre meghatározott TI időtartamban többször valamilyen rendellenességet tapasztalunk.

Jóllehet a 9 vezériőszelep fokozatosait változó értékének a beállításához szükséges előre meghatározott A értéket a második bemutatott kiviteli alak esetében állandó értékűre állítottuk be, ezt az előre meghatározott A értéket ki is számíthatjuk a motor sebessége és a 4 fojtószelep nyitásának a mértéke alapján, vagy egy olyan térkép segítségévei ismerhetjük meg, amelyet a motor illetve jármű sebessége valamint a 4 fojtószelep nyitásának a mértéke alapján állítunk össze, ezen túlmenően, az előre meghatározott A értéket a jármű motorjának a sebessége és a beömlő nyomás alapján ís megtudhatjuk.

Jóllehet a 9 vezérlőszelep fokozatosan változó értékének a megváltoztatásához szükséges előre megbatározott € és D értékeket egymással azonosra be, ezek ettől eltérően különböző értékeket ís felvehetnek.. Ugyancsak, jóllehet ezeket az előre meghatározott C és D értékeket állandó értékre áíiítjek be, ehelyett az előre meghatározott C és D értékeket ki ís számíthatjuk, az 1 dízelmotor sebessége valamint a 4 fojtószelep nyitásának a mértéke alapjáig vagy pedig egy olyan térkép segítségével ismerhetjük meg, amelyet az 1 dízelmotor sebessége valamint a. 4 fojtószelep nyitásának a mértéke alapján 'állítottunk, össze.

Jóllehet a másodikként bemutatott kiviteli alak az 1 dízelmotor kipufogógáz visszakeringető rendszerének rendellenes működésére, pontosabban annak megállapnására szolgál, ettől függetlenül bármilyen benzin tüzelőanyaga belsőégésű motor kipufogógáz vísszake-32♦.*«·* fc'»· « * ♦ 99 * * » »«»» «Hfc* í*xfc 9 fc fc # «t »«« fc ♦ ♦ ♦ <<·«· ringeíő rendszerének rendellenes működését feltáró feladatra használható. Benzinmotor esetében az égéslérbe jutíatandő benzin .mennyisége megközelítően sem lesz állandó, Így a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiségében bekövetkező változás mértékét nem tudjuk meghatározol a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke alapján. Abban az esetben, ha egy benzinüzemű belsőégésű motor kipufogógáz vísszakeringetö rendszerének rendellenes működését kívánjuk megvizsgálni, akkor ezt a rendellenes működés diagnosztizálást a 8 kipufogógáz vísszakeringetö járatban fennálló beömlési nyomásban bekövetkező változás mértéke alapján kell végrehajtanunk, nem pedig a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke alapján. A 8 kipufogógáz visszakeringetö járatban uralkodó beömlési nyomásban bekövetkező változás mérteke a kipufogógáz viszszakeringetett mennyiségében bekövetkező változásnak. megfelelően fog változni, és a visszakeríngetett kipufogógáz mennyiségében bekövetkező változás mértékét úgy kapjuk meg, hogy figyeljük egy adott időtartamon keresztül a beömlési nyomásban bekövetkező változás mértékét, fia a beömlési nyomásban bekövetkező változás mértéke egy adott, előre meghatározott időtartam alatt azonos, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott döntési érték a 9 vezérlőszelep működtetésének az időpontjában, akkor lehetőségünk van arra, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszert rendellenes működésűnek tekintsük, és a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer rendellenes működését könnyen és megbízható módon diagnosztizálni h

Ugyan az 1 dízelmotor kipufogógáz visszakeringető rendszerének rendellenes működését az első· és a második bemutatott kiviteli alak esetében a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke alapján diagnosztizáljuk, a rendellenes működést vizsgálni tudjuk a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke helyett a 8 kipufogógáz vísszakeringetö járatban uralkodó beömlési nyomásban bekövetkező változás mértéke alapján is.

adlk kiviteli alak)

A találmány szerinti berendezés egy harmadik lehetséges kiviteli alakját részleteiben a 914. ábrák, segítségével mutatjuk be.

A 9. ábra vázlatán látható, hogy 50 dízelmotor 52 égésterehez 51 beömlojárat és 53 kiömlő járat, kapcsolódik, az 51 beömlőjáratban, a beömlési oldaltól a kiömlés! oldal felé a beömlő levegőt megszűrő 54 légszűrő van elhelyezve, amelyet a beömlő levegő mennyiséget mérő beömlő levegő mennyiség érzékelő követ, valamint az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelö után a beömlő levegő mennyiségét az 51 beömlőjárat áramlási keresztmetszetének módosításával változtató és szabályozó 56 fojtószelep van elrendezve.

Az 56 fojtószelepet althoz fogaskerekeket magában foglaló 59 müködteíőszerkezeten keresztül kapcsolódó SS lépteiömolor nyitja és zárta. Az 58 léptelomoíort 70 elektronikus vezérlőegység szabályozza, amely az 50 dízelmotor számos különböző vezérlést és szabályozási feladatát látja el. Az 59 müködtetőszerkezet olyan teljesen nyitott állapotot érzékelő 5őa kapcsolóval van ellátva, amely abban az esetben lép működésbe, ha az 56 fojtószelep teljesen nyitott helyzetet vesz fel, A 70 elektronikus vezérlőegység figyelemmel kíséri az 56 fojtószelep nyitásának a mértékét (vagyis a fojtószelep állást), az 58 léptetőmotor relatív forgórész helyzete alapján, amelyet a teljesen nyitott állapotot érzékelő 56a kapcsolóval jelzett teljesen nyílott helyzethez képest érzékei.

Az 51. beőmiőj áraiban az. 56 fojtószelep kimeneti oldalához olyan 57 beömlési nyomás érzékelő kapcsolódik, amely méri az 51 beömlőjáratban uralkodó belső nyomást 8 beömlési nyomást), valamint az 53 kiömlő járatból egy 60 kipufogógáz visszakermgető járat indul ki, amely az 51 heömlőjáraíba torkollik vissza. Ebben a 60 kipufogógáz visszakeringető járatban olyan 61 vezérlőszelep van beépítve, amelyet valamilyen 62 működtető elem, például a 70 elektronikus vezérlőegység által vezérelt di&fragma nyit és zár. A bemutatott kiviteli alak esetében a kipufogógáz visszakeringető rendszeri a 60 kipufogógáz visszakeringető járat, a 61 vezérlőszelep, a 62 működtető elem, és így tovább, alkotja.

A 70 elektronikus vezérlőegység szabályozza, annak', a tüzelőanyag mennyiségnek az áramlási sebességét, amelyet az 52 égéstérbe juttatunk be, az 56 fojtószelep nyitási mértékének a szabályozása révén, továbbá szabályozza a kipufogógáz visszakeringetett mennyiséget ís, amelyet, az 51 beőmiőj áraiba juttatunk vissza, a 61 vezérlőszelep nyitási mértékének a szabályozása révén. Mivel csupán a 61 vezérlőszelep nyitásának a mértékét változtatjuk, miközben az összes többi paramétert, példáid az 56 fojtószelep nyitási mértékét változatlanul fenntartjuk, a visszakeringelett kipufogógáz mennyisége változik, miközben az 52 égéstérbe vezetett tüzelőanyag mennyiség teljes áramlási, térfogata állandó értékű lesz. Ezért az 52 égéstérbe vezetett tüzelőanyag teljes mennyiséget, valamint az ebbe a tüzelőanyag mennyiségbe juttatott kipufogógáz mennyiségek pontosabban ezek arányát szabadon tudjuk, szabályozni az 56 fojtószelep nyitási mértékének a szabályozásával, valamint a 61 vezérlőszelep megfelelő működtetésével Ezen a módon az 50 dízelmotor széles üze- 34 mi tartományában végre tudjuk hajtani a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a megbízható diagnosztizálását

A fentieken túlmenően az 51 beömlőjárat és az abba bevezetett 60 kipufogógáz visszakeríngető járat előtt (az áramlás irányát figyelembe véve) elhelyezett 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő kizárólag az 52 égéstérbe vezetendő tüzelőanyag mennyiség áramlási értékét tudja detektálni, vagyis nem veszi figyelembe a kipufogógáz visszakeringető rendszer által visszavezetett kipufogógáz mennyiséget, hanem kizárólag a külső térből bejuttatott levegő mennyiségét figyeli.

Az 50 dízelmotor 52 égésierében 63 befecskendező fúvóka van elhelyezve. Az 50 dízelmotor a bemutatott kiviteli alak esetében úgynevezett közös nyomőesöves tüzelőanyag rendszert tartalmaz, így olyan 65 közös nyomócső-vei van ellátva, amely egy, az ábrán nem látható üzemanyag tartályból 64 tüzelőanyag szivattyúval felszivattyüzott tüzelőanyagot tárol el magában, A 64 tüzelőanyag szivattyú működését a 71 elektronikus vezérlőegység vezérli, és a tüzelőanyaguak a 65 közős nyomócsőben fennálló nyomását a 64 tüzelőanyag szivattyúval, nyomás alatt betáplált tüzelőanyag mennyisége révén tartjuk optimális értékem A. 65 közős nyomócsőben tárolt nagy nyomású tüzelőanyagot az 50 dízelmotor minden egye hengeréhez tartozó 63 befecskendező íúvókákhoz osztjuk szét. Ezeket a 63 befecskendező fúvőkákat ugyancsak a 70 elektronikus vezérlőegység vezérli, és segítségükkel optimális tüzelőanyag mennyiséget fecskendez be a zárási irányban 52 égéstérbe, a 70 elektronikus vezérlőegység utasításai alapján meghatározott optimális időzítés mellett

Ezen túlmenően a 70 elektronikus vezérlőegység bemenetelre számos szenzortól, érzékelőtől fut be vezérlőjel illetve mérésjel, például az 50 dízelmotor ne fbrdnlatszámáf detektáló 67 motorfordnbtszám érzékelőtől, a jármű gázpedáljának lenyomását, és ezen keresztül a gázpedál necp helyzetét érzékelő: 68 gázpedál helyzet érzékelőtől, valamint az 5ö dízelmotort tartalmazó jármű spd jármű sebességét figyelő 69 jármű sebesség érzékelőtől, a már említett 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő és a pm beömlési nyomást érzékelő 57 beömlési nyomás érzékelő mellett. Az egyes szenzoroktól, érzékelőktől kapott információalapján a 70 elektronikus vezérlőegység gondoskodik az 50 dízelmotor működtetéséről, például az 56 fojtószelep szabályozásáról, a kipufogógáz visszakeringető rendszer megfelelő vezérléséről, valamint a tüzelőanyag befecskendezés vezérléséről.

Az alábbiakban a fent bemutatott felépítésű és működésű 50 dízelmotornál alkalmazott kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének vizsgálatára, illetve megálla♦ ¥ ¥ * ¥ oltására. mutatnak be egy lehetséges és előnyös példái. A 10. ábrán a találmány szerinti rendellenes .működés diagnosztizálására vonatkozó egy lehetséges rutin folyamatát tűntettük fel folyamatábra alakjában. Megjegyezzük, hogy a bemutatott kiviteli alak esetében ezt a rutint illetve folyamatot a 70 elektronikus vezérlőegység hajtja vé^e.

A 70 elektronikus vezérlőegység a folyamatábrán látható eljárás végrehajtása során legelőször 610 lépésben megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapításához szükséges előfeltételek. Ez azt jelenti, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapításához szükséges előfeltételek abban az esetben tekinthetők teljesítettnek, ha az összes alábbi (a)-(c) feltétel folyamatosan teljesül egy előre meghatározott. TI időtartamon keresztül, vagy annál tovább, egészen a vizsgálat időpontjáig.

(a) előfeltétel: a gázpedál aoep lenyomást helyzete vagy mértéke nulla (százalékosan tekintve} (b) előfeltétel: a tüzelőanyag befecskendezés mennyisége megegyezik, vagy kisebb, mint a QFÖ döntési érték.

(c) előfeltétel: az 5Ö dízelmotor ΔΝΕ fordulatszám eltérése kisebb, mint egy előre meghatározott NEC érték.

A. Qbö döntési értéket kisebb értékűre állí tj uk be, mint a tüzelőanyag betáplálás illetve befecskendezés mennyiségét, az 50 dízelmotor üresjárati idején, amikor a befecskendezett tüzelőanyag ilyen körülmények között igen nehezen ég el az 52 égéstérben, H az összes fenti (a)--(e) előfeltétel teljesül, az azt jelenti, hogy a jármű lassítási fázisában éppen el van zárva a tüzelőanyag befecskendezésének az útja. Ma ez az állapot az előre meghatározott TI időtartamon keresztül, vagy annál tovább is fennáll, akkor lehetőségünk van arra, hogy az 50 dízelmotor üzemállapotát stabilnak nyilvánítsuk ki. Mivel a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésére vonatkozó megállapítást a jármű lassítási fázisában, tüzelőanyag befecskendezés nélküli állapotban vizsgáljuk, az 56 fojtószelep valamint a 61 vezérlőszelep pillanatnyi 'helyzete vagy vezérlése nem játszik lényeges szerepet a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének megállapítására irányuló vizsgálat során, valamint a jármű vezethetőségét sem befolyásolja károsan.

Amennyiben nem állnak fenn a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működé sének vizsgálatához szükséges előfeltételek, akkor a 70 elektronikus vezérlőegység törli,

XX * «

- 36 nullázza az egyes CI-C3 számlálók tartalmát, valamint a GAO mért referencia értéket, és egy döntés véget jelentő jelzöbitet bekapcsolja a 680 lépésben, majd azt követően a nitint ideiglenesen megszt

Ha a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének megállapításához szükséges előfeltételek a 610 lépés vizsgálatai alapján kivétel nélkül fennállnak, abban az esetben a rákövetkező 620 lépésben a 70 elektronikus vezérlőegység megvizsgálja, hogy a detektálás végét jelentő jelzőbít bekapcsolt értékűbe, Ha ez a detektálás végét jelentő jelzőbit bekapcsolt értékű, akkor a 70 elektroxűkus vezérlőegység a rutint ugyancsak befejezi.

A detektálás végét jelentő jelzőbit abban. az esetben lesz bekapcsolt értékű, ha az aktuális rendellenes működésre vonatkozó vizsgálat befejeződött, és bizonyos erre vonatkozó eredmények már megszülettek (az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének megállapítására, a kipufogógáz visszakeríngető rendszer normális működésének a megállapítására, vagy a kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésének a megállapítására vonatkozó valamilyen eredmény). Ezért a diagnosztika eredményét egyetlen jármű lassítási fázis alatt csupán egyetlen egy alkalommal adjuk ki. A diagnosztika végét jelentő jelzöbitet, amelyet valamikor bekapcsoltunk, abban az esetben kapcsoljuk ki, ha a jármű nyugalmi állapotba teül (beleértve a fokozatosan, folyamatosan gyorsuló tol is).

A következő Ő3Ö lépésben a 7(1 elektronikus vezérlőegység megvizsgálja, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelőre vonatkozó döntés végét jelentő jelzőbít bekapcsolt értékű-e. a döntési érték végét jelentő jelzőbít abban az esetben bekapcsolt, ha döntés születik a kipufogógáz visszakeríngető remiszer rendellenes működésének a meglétéről illetve nem létről abban a beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálati eljárásban, amely eldönti, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő működése rendes, vagy rendellenes. Ha az erre vonatkozó döntés végét jelentő jelzöbit kikapcsolt értékű, akkor a 70 elektronikus vezérlőegység a rutint tovább lépteti a 640 lépésre, és végrehajt egy, all. ábra folyamatábráján részletesebben is feltünteted 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működés diagnosztikai rutint Ez annyit jelent hogy a 65(1 .lépésben, majd azt követően feltüntetett műveleteket nem. hajtja végre a 7(1 elektronikus vezérlőegység mindaddig, amíg meg nem állapítja az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendes vagy rendellenes működését az ama irányuló diagnosztikai eljárásban,

Ennek az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének megállapítására vonatkozó eljárásnak a részleteit all. ábra segítségével mutatjuk be. A rutin annyiszor ismételhető, amemryíszer szükséges, és ennek során el tudjuk végezni az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendes vagy rendellenes működésének a diagnosztizálását.

Ha az eljárás során ehhez, a nitínhoz értok, akkor a 70 elektronikus vezérlőegység a 700 állítja a kg:

ViS:

ö rendszert, vagy meg visszakeringeléséí .az 51 beömlőjáratba, amennyiben telj esen lezág'a a öl vezérlöszelepet Ezt kővetően a 70 elektronikus vezérlőegység az 5ő fojtószelep adott Időpontban fennálló nyitottsági mértékéből á 71Ö lépésben kiszámítja a beömlő levegő mennyiségének g».th elméleti értékét. A kipufogógáz vísszakeríngető rendszer leállítása alatt az 52 égéstérbe vezetendő teljes tüzelőanyag keverékhez kívülről levegő vezetünk, úgy, hogy annak a tüzelőanyag keveréknek az áramlási sebessége, amely átáramlik az 51 beömlöj aratnak ezen a részén, ahol az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő is található, egybeesik annak a tüzelőanyag keveréknek az áramlási sebességével, amelyet az 52 égéstérbe juttatnak. Ezért egyértelműen meg tudjuk határozni a beömlő levegő mennyiségéi az 56 fojtószelep nyitási mértékéből.

A 720 lépésben kiolvassuk az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő által pillanatnyilag érzékelt beömlő levegő mennyiségét, vagy a beömlő levegő mennyiségének egy aktuális g.a értékég és a. következő 730 lépésben megvizsgáljuk, hogy van-e különbség as aktuálisan mért ga érték, valamint a kiszámított gath elméleti érték között ({ gatfe - ga |), vagyis a különbség nagyobb-e mint et döntési érték.

Ebben az időpontban az. aktuálisan mért ga értéknek valamint a gátit elméleti értéknek közel azonosnak keli lennie. Ha ennek a két. értéknek a különbsége azonos, vagy kisebb, mint az α döntési érték, akkor azt állapítjuk meg, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő hibamentesen működik, és 740 lépésben bekapacsolunk egy olyan jelzőbitet, amely jelzi azt, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő hibátlanul működik. Ha viszont az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelőt az előző rendellenes működés vizsgálat során rendellenesen működőnek minősítettük, és egy erre vonatkozó rendellenes működést jelentő jelzőbítet kapcsoltunk be, akkor ezt a rendellenes működést jelző döntési jelzőbit értékét kikapcsoljuk. Ezt követően a 70 elektronikus vezérlőegység a 750 lépésben az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelőre vonatkozó döntés végét jelentő jebőhitet bekapcsolja, majd a rutint megszakítja,

Ha az aktuális méri ga érték és az elméletileg meghatározott gatb érték közötti különbség nagyobb, mint az α döntési érték (vagyis a 730 lépésben feltett kérdésre igenlő a válasz), akkor az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó Cl számláló tartalmát a 760 lépésben eggyel megnöveljük. Az ezt követő 770 lépésben megvizsgáljuk, hogy a Cl számláló értéke meghaladja-e az előre meghatározott TI időtartam értéket. Ha a Cl számláló érteke vagy tartama azonos, vagy kisebb, mint az előre megbatározott TI időtartam érték, akkor a rutin folytatását ebben az állapotban ideiglenesen megszakítjuk.

I la a Cl számláló értéke meghaladja az előre meghatározott TI. időtartam értéket (vagyis a 770 lépésben feltett kérdésre igenlő választ kapunk), vagyis ba az az állapot, amelyben az aktuálisan mért ga érték és a gafb elméleti érték közötti különbség nagyobb, mint az α döntési érték, egy adott időn keresztül, vagy azt meghaladóan folyamatosan fennáll, akkor a 780 lépésben az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését jelentő döntési jelzöbitet bekapcsoljuk. Ha ezt a jelzőbitet még az előző 55 beömlő levegő menynyiség érzékelő rendellenes működés vizsgálat eredményeképpen kapcsoltuk be, ágy ezt a jelzöbitet kikapcsoljuk. Ezen túlmenően a 70 elektronikus vezérlőegység egy 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működés napló jelzöbitet kapcsol be, továbbá az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő döntés végét jelentő jelzöbitet is bekapcsolja a 750 lépésben, majd a rutint megszakítja.

Ha egyszer az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését naplózó jelzőbitet bekapcsoltuk, azt mindaddig ilyen értéken tartjuk, amíg az 50 dízelmotort tartalmazó jármű índítőkulesát a vezető ki nem veszi. Ha ebben az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatban hibátlan működést állapítottunk meg egy rendellenes működés diagnosztizálását követően, ügy az 55 beömlő levegő menynyiség érzékelő rendellenes működését döntő jelzöbitet újból kikapcsoljuk, miközben a rendellenes működés naplózását jelentő jelzöbitet továbbra is bekapcsolva tartjuk.

Az 55 beömlő levegő érzékelő rendellenes működésére vonatkozó döntés ití csak ideiglenes, és az adott időpontban nem is határozzuk meg. A rendellenes működésre vonatkozó döntés véglegesítéséi egy, a leírásban később még részletesebben is bemutatásra kerülő rendellenesség megállapító eljárás” során hajtjuk végre.

Az 55 beömlő levegő érzékelő rendellenes működését meghatározó eljárást ismételten végrehajtjuk mindaddig, amíg a rendellenes működés diagnosztizálásához szükséges eiöfelté-* * * « telek egyike vagy némelyike többé már nem áll fenn, miután az előfeltételek azt megelőzően fennálltak, vagy addig, amíg az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének a diagnosztizálását jelentő jelzőbiíet. bekapcsoljuk, mintán már egy rendes vagy rendellenes mfíköd-ést korábban már megállapítottunk. Az eddig leírtak elsősorban az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének megállapítására vonatkozó vonal

Ha a fent leírt rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó eljárást befejeztük, és végleges döntést hoztunk, és ennek alapján az. 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének megállapítására vonatkozó eljárás és döntés végét jelentő jelzőbitet, bekapcsoljuk a 630 lépésben, a 10. ábrán látható tő ralin során, akkor a rákövetkező 650 lépésben megvizsgáljuk, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő hibátlan működését megállapító döntést jelentő jelzőbit bekapcsolt értékű-e.

Amennyiben ez a jelzőbit. bekapcsolt értékű, akkor a 660 lépésben megvizsgálj tűr, hogy van-e 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működést megállapító döntést jelző bekapcsolt jelzőbit. Ha ez a jelzőbit kikapcsolt (vagyis a óóO lépésben feltett kérdésre nemleges választ kapunk), akkor a TÖ elektronikus vezérlőegység a 12, ábrán a 670 lépésben feltüntetett kiptsíogőgáz visszakeringető rendszer rendellenes működés megállapító eljárásra’’ lép tovább.

Ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének vizsgálatát, naplózó jelzőbit kikapcsolt értékű (vagyis a óóO lépésben a feltett kérdésre, nemleges választ kapunk), úgy viszont a 70 elektronikus vezérlőegység a rutint abban az állapotában megszakítja. Ez azt jelenti, hogy még abban az esetbeit ís, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékeld működését normálisnak minősítettük az éppé» folyó rendellenes működésre vonatkozó vizsgálat során, a .kipufogógáz visszákeringető rendszer rendellenes működését kimutató diagnosztizálására vonatkozó eljárást nem folytatjuk a rutinban, ha az 50 dízelmotor gyújtását, indítását követően akár egy alkalommal is az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő működésében rendellenességet észleltünk.

Az alábbiakban a kipufogógáz visszákeringető rendszer rendellenes működésének megállapítására vonatkozó eljárást mutatjuk be részletesebben a 12. ábra segítségével. Mivel a rutin szükség szerint ismételhető, a kipufogógáz vísszakeríngető rendszer rendellenes működésére vonatkozó megállapítás bármikor végrehajtható.

> « 4 4 » 4 44 * X 4 * 4 4 « *** *44* Λ ··

Ha az eljárás során átlépünk erre a rutinra, úgy először a 70 elektronikus vezérlőegység rögzíti a 800 lépésben az 56 fojtószelep pillanalnyi nyitási mértékét.

A rákövetkező 810 lépésben megvizsgáljuk, hogy az éppen folyó rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó eljárás során már megtörtént-e a GA0 mért. referencia érték megtanulása. Ha ezt. a GAD mért referencia értékei még nem rögzítettük, más szóval nem tanultuk meg, akkor a beömlő levegő pillanatnyi mennyiségének az aktuális mért ga értékét állítjuk be GAÖ mért referencia értékként, és az eljárást ideiglenesen megszakítjuk.

Ha a GAÖ mért referencia értéket rögzítettük (vagyis a 810 lépésben a .feltett kérdésre igenlő választ kaptunk), akkor a 61 vezérlőszelep megcélzott epegfrn végső nyitási mértékét a következő 830 lépésben beállítjuk. A megcélzott epegfin végső nyitási mértéket úgy állítjuk be, hogy' az. a %* fokozatosan változó értéket hozzáadjuk a 61 vezérlőszelep epegact aktuális nyitási mértékéhez. Áz “a % fokozatosan változó értéket például 1 ö %-ra állítjuk be. A megcélzott epegftn végső nyitási mértéket valamint az epegact aktuális nyitási médéketfö %-ra állítjuk be, ha a 61 vezérlőszelep teljesen zárt állású, illetve 1 Ö(k%-ra állítjuk be, ha a 61 vezérlőszelep teljesen nyitott állású. Ezért, a ól vezérlöszelepet oly módon vezéreljük, hogy nyífásának mértéke fokozatosan növekszik.

A 55 beömlő levegő mennyiség érzékelojrendcllenes működésére vonatkozó eljárást mindig azelőtt végezzük el, mielőtt a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésére vonatkozó megállapítást végrehajtjuk, és a lö. ábrán bemutatott eljárás szerint is a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenes működésének a megállapítása során az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének megállapítására vonatkozó eljárás során a kipufogógáz. visszakeringétő rendszer rendellenes működésének a -diagnosztizálását megszakítjuk (lásd a 700 lépést a IL ábrán). Ezért a kipufogógáz; visszakeríngeiő rendszer rendellenes működésének a megállapításárayszolgálo eljárás során a 61 vezérlöszelepet a teljesen zárt helyzetből fokozatosan a nyitási .helyzet felé változtatjuk.

Miután a 61 vezúriőszelep nyitásának a mértékét ily módon vezéreltük, a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékének Agath elméleti értékét a 840 lépésben a 61 vezérlőszelep epegaet aktuális nyitási mértékéből kiszámítjuk, a beömlő levegő menynyíségében bekövetkező változás mértéke itt egy olyan változást jelez, amely a beőntlö levegő mennyiségében következik be a GAÖ mért referencia érték megtanulásának időpontja valamint az aktuális pillanatnyi időpont között. A rögzített nyitás mértékű 56 fojtószelep mellett az 52 égeslérbe vezetendő tüzelőanyag teljes mennyiségét közel állandó értéken

X ♦ *

- 41 tartják. A beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékének ebben az esetben megközelítőleg azonosnak keli lennie a visszakeringetett kipufogógáz adott időpontban mérhető mennyiségével. Ennek köszönhetően a 61 vezérlőszelep epegaet aktuális nyitási mértéke alapján előre jósolható visszakeringetett kipufogógáz mennyiséget vesszük és tekintjük a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértéke Ágatib elméleti értékeként;

Ezt követően a 70 elektronikus vezérlőegység a beömlő levegő mennyiségének aktuálisan mért ga értékét kiolvassa abban az időpontban, amikor azt a 850 lépésben az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő detektálja, és a beömlő levegő mennyiségébejt bekövetkező változás mértékének Aga aktuálisan mért értekét úgy állapítja meg, hogy a beömlő levegő mennyiségének aktuálisan mért ga értékét kivonja a 860 lépésben a GAÖ mért referencia értékből.

A rákövetkező 870 lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mennyiségének aktuálisan méri Aga. értéke, valamint a. fenti módon kapott Agatb elméleti érték közötti különbség meghalad-e egy előre meghatározott β döntési értéket. Azaz ebben a lépésben azt határozzak meg, hogy van-e lényeges különbség a Aga aktuálisan mért érték és a Agatfe elméleti érték között.

Ha a kipufogógáz visszakeringető rendszerben nem tapasztalunk rendellenes működést, akkor az aktuálisan, mért Aga érteknek és a Agatb elméleti értéknek közel azonos értékűnek keli lennie. Ha az említett két mennyiség különbsége (j Ág&íh - Aga I) nem haladja meg a β döntési értéket (vagyis a 870 lépésben feltett kérdésre nemleges a válasz), akkor a 70 elektronikus vezérlőegységgel a kipufogógáz vísszakeringető rendszer hibátlan működését jelző döntési jelzőbitet bekapcsoljuk, továbbá a diagnosztika végét jelentő jelzőbitet is bekapcsoljuk, és az eljárást befejezzük.

Ha az aktuálisan mért Aga érték és a Agatb elméleti érték közötti különbség meghaladja az előre meghatározott, β döntési értéket (vagyis a 870 lépésben feltett kérdésre igenkő választ kapunk), akkor a kipufogógáz visszakeringeiő rendszer rendellenes működését megállapító C2 számláló értékét megnöveljük.

Ezt követően a 900 lépésben megvizsgáljuk, hogy a C2 számláló értéke egyenlő, vagy nagyobb-e, mint egy előre meghatározott T2 időtartam érték. Ha a €2 számláló értéke azonos, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott T2 időtartam érték (vagyis a 900 lépésben *# *

A.‘7 feltett kérdésre nemleges választ kapunk), akkor a rutint abban a helyzetben ideiglenesen megszakítjuk. Ilyen esetben amint a rendellenes működés diagnosztizálásához szükséges feltételek fennállnak, a rutint a megszakítás helyétől kezdve folytatjuk.

Ha a €2 számláló értéke nagyobb, mint az előre meghatározott T2 időpont érték (vagyis a 9ÖÖ lépésben feltett kérdésre igenlő választ kapunk), vagyis ha az az állapot, amelyben az aktuálisan mért Aga érték és a Agafch elméleti érték közötti különbség meghaladja az előre megbatározott β döntési értéket, egy adott időn keresztül, vagy akár meghaladóan is folytatódik, a 70 vezérlőegységgel a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését jelző döntési jelzöbítet bekapcsoljuk, a diagnosztika végét jelentő jelzőbitet 910 ié«kapcsoljuk, majd az eljárást befejezzük.

Ha akár a kipufogógáz visszakeringeto rendszer hibamentes működésére vonatkozó döntési jelzőbit, akár a kipufogógáz vísszakeringető rendszer rendellenes működésére vonatkozó jelzőhíi bekapcsolt értékű, akkor a diagnosztika végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk, és az éppen futó rendellenes működésre vonatkozó diagnózist végrehajtjuk, A fentiek a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésére vonatkozó megállapítási eljárás részleteinek tekinthetők,

A találmány szerinti berendezés bemutatott kiviteli alakjának megfelelően, amint az a fentiekből is kitűnik, a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelővel detektált beömlő levegő mennyisége alapján hajtjuk végre, de azt is csak abban az esetben, ha megbizonyosodtunk arról, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő hibátlanul működik.

Még ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését jelző döntési jelzöbítet a diagnosztizálás során bekapcsoltuk, úgy sínes lehetőség annak az eldöntésre, hogy az 55 beömlő levegőmennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó információ közvetlenül hatályos és figyelembe vehető-e. Ez azért van igy kialakítva, mert. ha a ól vezérlőszelep rendellenesen működik, például beragad, és ezért nem tudjuk teljesen zárni, ez lehetetlenné tesz a kipufogógáz visszakeringeto rendszer lezárásának a végrehajtását, és ilyenkor az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését jelző döntési jelzőbitet abban az esetben is bekapcsolhatnánk, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő tökéletesen hibamentesen működik.

Ha a 10. ábrán feltüntetett fo rutin 650 lépésében az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő hibátlan működéséi jelző döntési jelzőbk kikapcsolt értékű (vagyis a 650 lépésben a feltett kérdésre nemleges választ kapunk), vagyis ha sz 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését döntési jelzöbítet a diagnosztikai folyamat során bekapcsoltak, akkor a 70 elektronikus vezérlőegységgel áttérünk a 640 lépésben a 13. ábrán vázolt “rendellenesség megállapító eljárásra”, -amelynek során valamilyen rendellenes részt ismerünk fel és annak rendellenes működését megállapítjuk. Leírásunk következő részében ezt a rendellenességet megállapító eljárást mutatjuk be egy lehetséges, részletesebb példa alapján.

A 13. ábrán tehát a rendellenes működés diagnosztizálását eredményező eljárás folyamatábrája látható. Áz eljárás során, amelyet a 70 elektronikus vezérlőegység a szükségnek megfelelően ismételget, lehetőségünk nyílik valamely részegység rendellenes működésének a megállapítására.

Ahogy a 7(1 elektronikus vezérlőegység ehhez a rutinhoz, ér, az 1000 lépésben először lezárja a kipufogógáz visszakeringetö rendszert. A rákövetkező 1010 lépésben az. 56 fojtószelep nyitási mértékéből a 70 elektronikus vezérlőegység segítségével kiszámítunk egy prnth elméleti értéket a. beömlési nyomásra vonatkozóan. A kipufogógáz visszakeringetö rendszer lezárása során, hasonlóan a beömlő levegő mennyiségéhez, a heOmlési nyomást egyedi módon megkaphatjuk az Só fojtószelep nyitási mértékének a függvényeként. ezt követően az. 1Ö2Ö lépésben az 57 beömlési nyomás érzékelővel detektáljuk a beömlési nyomás aktuális mért pm értekét, majd a rákövetkező 1030 lépésben megvizsgáljuk, hogy van-e különbség az aktuális mért pm érték és a pmth (Ipmth - pm. 1) elméleti érték között, és hogy ez a különbség nagyobb-e, mint egy előre meghatározott γ döntési érték.

Ha az aktuálisan mért pm érték közel azonos a pmth elméleti értékkel, akkor úgy döntünk, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszert megfelelő módon le tudtuk zárni, Ha a ” Ipmtb - pm !” különbség megegyezi, vagy kisebb, mint a y döntési érték (az 1030 lépésben feltett kérdésre tehát nemleges választ kapunk), úgy a diagnosztika végét jelentő jelzőbitet bekapcsoljuk az 1040 lépésben, hogy be tudjuk fejezni az éppen futó rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot. Ennek megfelelően az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelőt is rendellenesen működőnek tekintjük.

Amennyiben a (ípaatb - pm I) különbség nagyobb, mint a γ döntési érték (vagyis az 1030 lépésben a feltett kérdésre igenlő választ kapunk, ágy másrészt az 1050 lépésben a rendel»- V * # lenes működési jelző döntések €3 számlálójának tartalmát eggyel megnöveljük. Az azt követő í Oöö lépésben megvízsgáljük, hogy a €3 számláló értéke meghalad-e egy előre meghatározott í'3 értéket. Ha a C3 számláló értéke megegyezik, vagy kisebb, mim az előre meghatározott ö érték (vagyis az 1060 lépésben a feltett kérdésre nemleges választ kapunk), úgy a rutint abban az állapotban, ahogy van. ideiglenesen megszakítjuk.

Ha a C3 számláló· értéke meghaladja az előre meghatározott T3 értéket (vagyis az lööö lépésben a feltett kérdésre igenlő választ kapunk), azaz ha a pmth elméleti érték valamint az aktuálisan mért pm érték közötti ellentmondás- egy adott időn keresztül , vagy azt meghaladó mértékben folytatódik, nyilvánvaló, hegy az 57 beömlési nyomás érzékelő hibás detektálási eredményi Imesátott ki, amely nem egyeztethető össze a körülményekkel. Amennyiben az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő valamint az 57 beömlési nyomás érzékelő egyidejű meghibásodására erőteljes lehetőség áll fenn, úgy ebben az esetben lehetőségünk van annak a meghatározására, hogy a ől vezérlőszelepben valamilyen beragadás okozta rendellenesség lépett fel,

Ebben az esetben ezért a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes möködését jelző döntési jelzőbitet bekapcsoljuk, valamint azt az .55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését jelző döntési jelzőhitet, amelyet a megelőző 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó eljárás során bekapcsoltunk, az 1070 lépésben kikapcsoljuk. Ezt követően az 1.Ö40 lépésben a diagnosztika végét jelentőjelzóbitet bekapcsoljuk, hogy a vizsgálat eredményét megadjuk, amely a kipufogógáz vtszszakeríngető rendszerben jelentkező rendellenes működés fellépését jelzi, majd az éppen folyó rendellenes működés diagnosztizálását befejezzük.

Mindaddig, amíg a rendellenes működés vizsgálatához szükséges előfeltételek fennállnak, a rendellenes működés egállapltó eljárást ismétlődően végrehajtjuk, mindaddig, amíg a diagnosztika végét jelentő jeizöbit bekapcsolt állapotba nem kerül, A fentiekben tehát a rendellenes működés eldöntéséhez, szükséges eljárás lehetséges részleteit láthattuk.

A fent leírt módon is végrehajtható rendellenes működést megállapító eljárást tehát minden alkalommal ismétlődően végre tudjuk hajtani, amikor a jármű lassítási fázisban vau, A bemutatott kiviteli alak esetén, ha ugyanazt a végeredményt kapjuk egymást követően előre meghatározott időtartamon keresztül (vagyis az 55 beömlő levegő mennyiség érzékeid rendellenes működésére utaló -eredményt, a kipufogógáz visszakeringető rendszer hibátlan működésére, vagy a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésére utaló « « « «'*'» 0 φ , · * * κ

0 0*0 0 00 eredményt), akkor az elvégzett vizsgálatok eredményét úgy tekintjük, mintha egyetlen meghatározott és eldöntött eredményünk lenne, és a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot ugyanazon utazás alatt többé már nem ismételjük meg.

A fent bemutatott kiviteli alak az alábbi előnyöket biztosíthatja.

(1) jóllehet a kipufogógáz visszakeringetö rendszert a bemutatott kiviteli .alak esetében az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő által detektált beömlő levegő mennyisége alapján diagnosztizáljuk, az 5.5 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének vizsgálatát még a kipufogógáz vísszskeríngetö rendszer rendellenes működésére vonatkozó döntést megelőzően végrehajtjuk, és a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatokat végre sem hajtjuk, ha azt megelőzőleg olyan eredményt kaptunk, hogy magában az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő működésében található valamilyen rendellenesség. Ezzel elkerüljük, hogy a rendellenes működés vizsgálata során a meghibásodott 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő által mért értékeket használjuk léi, így a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működését (esetleges rendellenes működését) sokkal pontosabban tudjuk megállapítani.

(2) A bemutatott kiviteli alak szerint az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot közvetlenül a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását megelőzően hajtjuk végre, ezért lehetőségünk van arra, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását úgy végezzük el, hogy az ehhez szükséges 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő garantáltan hibamentesen működik, és ezáltal a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását még pontosabban., még megbízhatóbban tudjuk végrehajtani (3) Ugyancsak a bemutatott kiviteli alak esetében a kipufogógáz visszakeringetö rendszer leállítását, bekapcsolását az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes .működésének a vizsgálata alatt hajtjuk végre, és a 61 vezérlőszelep nyitási mértékének a tényszerű megváltoztatásra vonatkozó vezérlést is a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a vizsgálata alatt hajtjuk végre. Ezen diagnosztikák, vizsgálatok alatt a rendes kipufogógáz visszakeringetö rendszer vezérlést természetesen felfüggesztjük. Megjegyezzek azonban, hogy mivel a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a vizsgálata egymást követően zajlik,, közvetlenül az. 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének a vizsgálatát követően, lehetőség van arra, φ *φ »» * » *

Φ *·« 9

999 9 * ί

# :Φ Μ Jf * Φ ♦ « » * « φ Φ 5 φ φ »* « * * **«

- 46 hogy a rendesen működő kipufogógáz visszakeringető rendszer vezérlésének a megszakítását kevesebbszer hajtsuk végre.

(4) A bemutatott kiviteli alak esetében, amennyiben megállapítottuk, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenesen működik valamilyen tekintetben, akkor, ha ezt követően azt állapítjuk meg, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő mégis hibátlanul működik, akkor nem hajtjuk végre az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelőtől származó mért értékek felhasználásával a. kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását. -Ez. más szavakkal annyit jelent, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését nem vizsgáljuk, olyan, stabilnak nem nevezhető szenzor (vagyis az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő) által szolgáltatott méri érték alapján, mely érzékelőnek a rendellenes működését már egyszer tapasztaltuk, ezzel tovább növelhetjük a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működése megállapításának a pontosságát és megbízhatóságát, (5) A bemutatott kiviteli alak esetében: a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének megállapítására vonatkozó vizsgálatokat úgy végezzük, hogy a öl vezérlőszelep nyitásának a mértékét oly módon szabályozzuk, hogy a 61 vezérlőszelep nyitási mértékéi fokozatosan változtatjuk, Ezért, a víssza&eringeteh kipufogógáz mennyiség nem tud erőteljesen, drasztikusan megváltozat a döntés hozatalának az időpontjában, és igy el tudjuk kerülni a vísszakeríngeteit kipufogógáz mennyiségében bekövetkező hirtelen változásnak az 50 dízelmotorra kifejtett káros hatását (például a szennyezőanyag kibocsátás romlását, az 50 dízelmotor nyornaíékának a iecsökkenését, és így tovább).

Ha a beömlő levegő mennyisége a visszakeringeíetí kipufogógáz mennyiség változásával összhangban változik, akkor az 57 beömlési nyomás érzékelő által mért beömlési nyomás is változik. Ezért a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását hasonló módon akár úgy is végre tudjuk hajtani, hogy' annak a beömlési nyomás változásnak a mennyiségét használjuk fel, amelyet az 57 beömlési nyomás érzékelővel detektál tünk, ahelyett, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő által detektált beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékéi vennénk figyelembe. Ebben az esetben a kipufogógáz- visszakeringető rendszer rendellenes működésének a megállapításánál elérhető pontosságot az 57 beömlési nyomás érzékelőre vonatkozó rendellenes működés diagnosztizálásával is előzőleg meg tudjuk növelni, és megakadályozhatjuk a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot, amelynél az

-47**«* «χ ♦ * * « »*» χ _Λ ♦ Φ « * *«* φφ »«· »**» # ♦♦« β φ φ ♦»» beömlési nyomás érzékelő mért értékeit használnánk fel, amennyiben az 57 beömlési nyomás érzékelő működésében valamilyen rendellenességet tapasztalnánk.

Ezen túlmenően abban az esetben is, ha valamilyen rendellenességet tapasztalunk az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő működésével kapcsolatosan, a kipufogógáz vísszakeríngető rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot végre tudjuk hajtani,, ha a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét használjuk fel. Éppen ezért a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot az alábbiak szerint hajthatjuk végre.

A 14, ábrán a 70 elektronikus vezérlőegység által végrehajtott azon eljárását tüntettük fel a folyamatábrán, amelyet a 70 elektronikus vezérlőegység a kipufogógáz; vísszakeringetö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálat alatt hajt végre, A 14. ábrán látható rendellenes vizsgálatra vonatkozó műn végrehajtása során is az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot először még magának a kipufogógáz visszakeringető rendszernek a rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatát megelőzően hajtjuk végre (az 1100 lépésben). Ezt a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot a fent leírt 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó eljárás segítségé vei végezzük el. Ez annyit jelent, hogy all. ábrán látható folyamatábra szerinti műveleteket szükség esetén ismétlődően hajtjuk végre.

Amennyiben azt állapítjuk meg, hogy a vizsgálat eredményeképpen az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenességet nem mutat fel (vagyis az 1110 lépésben feltett kérdésre nemleges választ kapunk), akkor az 1120 lépésben végrehajtjuk a kipufogógáz viszszakeringetö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot, amelynek során felhasználjuk azt a beömlő levegő mennyiségben bekövetkező változás mértéket is, amelyet az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelővel detektálunk. Ezt a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot ismétlődően hajtjuk végre úgy, hogy szükség esetén újból és újból elvégezzük az előírt kipufogógáz vísszakeringetö rendszer rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot

Amennyiben azt állapítjuk meg, hogy az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő valamilyen vonatkozásban rendellenesen nrSkÖdík (vagyis az .111.Ü lépésben feltett kérdésre igenlő választ kapunk), ágy a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer működésére vonatkozó vizsgálatot úgy hajtjük végre, hogy abban a beömlési nyomás értékben bekövetkező változás mértéket használjuk fel, melyet az, 57 beömlési nyomás érzékelővel kapunk (az 1130 lépésben).

-48* * * ' * ν :♦·>* * * $ A *' ί» »·χν

Á kipufogógáz visszakeríngető rendszer rendellenes működésére vonatkozó eljárást ebben az időben annak az eljárásnak a segítségével hajtjuk végre, amelyben a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét használjak fél a beömlő levegő mennyiségében hekövetkező változás mértéke helyett a fent leírt kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működéséi kimutató diagnosztizálására vonatkozó eljárás során. Ez annyit jelent, hogy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékének az elméleti értékét a 12. ábrán látható 840 lépésben a 61 vezérlőszelep epegaet aktuális nyitási mértékéből kapjuk meg, míg a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékének az aktuális mért értékét a 860 lépésben a 850 lépésben a beömlési nyomást aktuális mért értékéből kapjuk meg. Ezt követően megvizsgáljuk, hogy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás értékének az aktuális mért értéke és az elméleti értéke közötti különbség nagyobb, mint egv előre meghatározott döntési érték. Természetesen a 820 lépésben megtanult mért referencia érték is a beömlési nyomásnak az abban az időpontban mért aktuális mért értékén alapul

A rendellenes működésre vonatkozó vizsgálat ily módon történő végrehajtása biztosítani tadja a kipufogógáz vísszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását még abban az esetben is, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő valamilyen vonatkozásban rendellenesen működik. Természetesen a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot úgy is végrehajthatjuk, hogy az 5? beömlési nyomás érzékelő vonatkozásában is elvégezzük a rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó vizsgálatot, még a kipufogógáz vísszakeringető rendszer rendellenes működésének a vizsgálatát megelőzően, éa a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét abban az esetben használjuk fel, ha az 57 beömlési nyomás érzékelő működését rendben lévőnek találtuk,, vagy pedig, ha az 57 beömlési nyomás érzékelőnél valamilyen rendellenességet találtunk, akkor a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét használj uk fel a vizsgálathoz.

A. fent bemutatott kiviteli alakot, pontosabban annak működését a kővetkező szerint is motoztaihatiuk. Természetesen célszerű, ha a vég s szükséges előfeltételeket ügy

A kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a vizsgálatához szükséges előfeltételek tartalmát a 10. ábrán látható 61Ö lépésben vizsgáljuk meg., hogy ezek a feltételek teljesültek-e vagy sem, és ezeket a tartalmakat szükségnek megfelelően megvál49

» *»*} *·»J p*’ * χ M* * * * 4 * ** 4 4^(>

állapítjuk meg, hogy a kipufogógáz vísszakeringeto rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot olyan körülmények között hajtjuk végre, mely körülmények között az 56 fojtószelep és a öl vezérlöszeíep működtetésének a befolyása a rendellenes működés diagnosztizálására vonatkozó vizsgálat során az 50 dízelmotor működésére nem, vagy csupán kis mértékben hat ki, és az 50 dízelmotor üzemállapota továbbra is stabil marad.

Jóllehet az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot valamint a kipufogógáz visszakeringeíö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot a bemutatott kiviteli alak esetében -egymást kővetően hajtottuk végre, ezeket a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatokat különböző időzítésekkel, vagy különböző- körülmények között is végre lehet hajtani. Ilyen esetben a kipufogógáz visszakeringeíö rendszer rendellenes működésére vonatkozó hibás diagnózis valószínűségét csökkenteni tudjuk azzal, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot még a kipufogógáz visszakeringeíö rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálat végrehajtását megelőzően elvégezzük, és megakadályozzuk a kipufogógáz visszakermgető rendszer rendellenes működésére vonatkozó vizsgálatot, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő működésében valamilyen rendellenességet találunk.

Jóllehet a fent bemutatott kiviteli alak olyan esetre vonatkozik, amikor a kipufogógáz viszszakeringető rendszer rendellenes működését a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékének, vágj' a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékének a felhasználásával hajtjuk végre, a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését megállapíthatjuk úgy is, hogy a fent jelzett fizikai mennyiségektől eltérő, a motor vezérlésében szerepet játszó fizikai mennyiségé értékében bekövetkező változás mértékét használjuk fel, mindaddig, amíg ennek a fizikai mennyiségnek az értéke a visszakeringeted kipufogógáz mennyiséggel összhangban változik. Abban az esetben, ha egy motort ellátunk egy olyas érzékelővel, amely például a 60 kipufogógáz visszakeringeíö járat beömlési nyomását méri, a rendellenes működésre vonatkozó vizsgálatot a 60 kipufogógáz visszakeringető járatban uralkodó beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértéke alapján hajthatjuk végre.

A fent bemutatott kiviteli alak esetében, amennyiben a 10. ábra óőÖ lépésében feltüntetett művelettel valamilyen rendellenes működést állapítunk meg az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő vonatkozásában, még abban az esetben is, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő újból hibátlanul működik, és ezt később mi is nyugtázzuk, a kipufogógáz visszaV « « β * «. «Κ Μ X «-* ί

- 50 keringető rendszer rendellenes működésének, vagy hibátlan működésének a vizsgálatát nem végezzük el. Egy Ilyen eljárás azonban el is hagyható. Ez annyit jelent, hogy ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő, amelynek, működésében azt megelőzően valamilyen rendellenességet tapasztaltunk, azt. követően újból hibátlanul kezd működni, engedélyezhetjük a kipufogógáz víssz&keringetö rendszer rendellenes működésének a vizsgálatát.

Az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésének a meglétéről vagy hiányánál a 11. ábrán bemutatott rendellenes működés diagnosztizálására szolgáló eljárástól eltérő módszerrel is meg tudunk bizonyosodni.

A fenti kiviteli alaknak megfelelően, ha az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésre vonatkozó eljárás során az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működését állapítjuk meg (és a rendellenes működést jelző döntési jelzőhitet bekapcsoljuk), úgy végrehajtjuk a rendellenes működést megállapító eljárást, hogy megállapíthassuk a rendellenesen működő részt, úgy, hogy az 57 beömlési nyomás érzékelőtől származó mért értékel használunk fel egy hasonló rendellenességre vonatkozó döntés elvégzése révén, A rendellenesen működő részt más módon is meg tudjuk határozni. Ezen túlmenően, egy rendellenesen működő rész meghatározását nern keli feltétlenül közvetlenül az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő rendellenes működésére vonatkozó döntés után végrehajtanunk, ezen túlmenően, ha elegendő annak a nyugtázása, hogy valamilyen rendellenes működést tapasztaltunk, anélkül, hogy az igy, rendellenesen működő részegységet közelebbről is meghatároznánk, akkor az ilyen jellegű meghatározásra nincs szükség.

A fent bemutatott kiviteli alak esetében a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a meglétére vagy hiányára vonatkozó döntést nem kell feltétlenül akkor végrehajtanunk, amikor az 5ó fojtószelep nyitási mértekét rögzítettük, jóllehet a beömlő levegő mennyisége változik, ha az 56 fojtószelep nyitásának a mértékét módosítjuk, a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét elméletileg tudjuk csak megállapítani. ezért lehetőség van annak a megállapítására, hogy jelentkezí-e valamilyen rendellenesség a kipufogógáz visszakeríngető rendszerben, ha megtudjuk a beömlő levegő menynyíségében bekövetkező változás mértékének az elméleti értékét, tekintette! az 56 fojtószelep nyitási mértékének a változására, és a 61 vezérlőszelep nyitási mértekének a változására, és összehasonlítva az értéket az 55 beömlő levegő mennyiség érzékelő által detektált beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékének az aktuális mért értékével.

Claims

Szabadalmi igénypontok

L Berendezés egv kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálására, mely rendszerben egy belsőégésű motor kipufogó rendszere egy kipufogógáz visszakeringető járaton keresztül egy beömlő rendszer mögé van becsatlakoztatva, és amely rendszer a kipufogógáz visszakeringető rendszerbe iktatott vezérlőszelep nyitásának a mértéke révén szabályozza a kipufogó rendszerből a beömlő rendszerbe visszakerülgetendő kipufogógáz mértékét; azzal jellemezve, hogy amennyiben egy előre meghatározott rendellenesség feltételt találunk, a vezérlőszelepet (9) oly módon működtetjük, hogy a vezérlőszelep (9) nyitásának a mértékét fokozatosan módosítjuk egy előre meghatározott időtartamon át, és a beömlő levegő mennyiségében bekövetkező változás mértékét vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértékét ebben az előre meghatározott időtartamban összehasonlítjuk egy döntést értékkel, hogy meghatározzuk, ténylegesen rendellenesség lépett-e fel a kipufogógáz visszakeringető rendszerben, és amennyiben a kipufogógáz visszakeringető rendszer hibátlanul működik, az előre megbatározott időtartamot akkorára állítjuk be, hogy a beömlő levegő értékében bekövetkező változás mértéke vagy a beömlési nyomás értékében bekövetkező változás mértéke meghaladja a döntési értéket.

X Az 1. igénypont szerinti berendezés, /eáfewremf, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében fellépő rendellenességet akkor állapítjuk meg, ha a belsőégésű motor stabil üzemi körülmények között dolgozik.
3, Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kipufogógáz viszszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását akkor hajtjuk végre, amikor a belsőégésű motort tartalmazó jármű lassuló állapotban van, és az üzemanyag címértéké cg;

1, vagy kisebb, mint egy előre meghatározott érték.
4« Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, egzo?je/fenmeve, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenessége megállapításának az időpontjában elkerüljük a fojtószelep (4) nyitási mértékében bekövetkező változást.
5. A 4, igénypont szerinti berendezés, üzend/effmew, hogy a kipufogógáz visszakeringető rendszer működésében bekövetkező readelleues működését kimutató diagnosztizálásának az időpontjában a fojtószelep (4) nyitásának mértékét rögzítjük.
6, Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, uzsn/jc/femezve, hogy a megállapítás eredményét azután határozzuk meg, miután a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének a diagnosztizálását előre meghatározott számban megismételtük, és a kipufogógáz vísszakeringetö rendszer rendellenes működésének a további diagnosztizálását a végeredmény meghatározását, követően ugyanazon utazás során el
7. Áz 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, jellemezve, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszer működésében bekövetkező rendellenes működését kimutató diagnosztizálásának az időpontjában a vezérlőelem működtetési irányát a rendellenesség! feltétel bekövetkezésének időpontjában fennálló vezérlőszelep (9) nyitási mérték dán határozzuk meg.

B. A 7, igénypont szeri nti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésének megállapítása Időpontjában a vezériőszelep (9) működtetési irányát zárási irányban állapítjuk meg, ha a vezériőszelep (9) nyílásának a mértéke a kipufogógáz visszakeringető rendszer rendellenes működését jelentő feltételek beállta időpontjában azonos, vagy nagyobb, mint egy első előre meghatározott nyitási mérték, és a vezérlőszelep (9) működtetési irányát nyitási irányban határozzak meg, ha a vezériőszelep (9) nyitásának a mértéke a kipufogógáz visszakeringetö rendszer rendellenes működésére utaló körülmények bekövetkezésének az időpontjáhati kisebb, mint az első, előre meghatározott nyitási mérték.
9. A 8, igénypont szerinti berendezés, «ζζβί yWfeMí’zw', hogy a vezérlőszelep (9) zárási irányba történő működtetésének fokozatosat! változó mértékét és a vezérlőszelep (9) nyitási irányban történő működtetésének a fokozatosan változó értékét egymástól különböző értékűre állítjuk be.

ÍÖ. A 9. igénypont szerinti berendezés, jellemezve, hogy a vezérlőszelep (9) zárási irányba történő működtetéséhez tartozó fokozatosait változó értéket nagyobbra választjuk meg, mint a vezériőszelep (9) nyitási Irányban történő működtetéséhez szükséges fokozatosan változó érteket.

Π. A 9. vagy lö. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy abban: az esetben, ha a vezériőszelep (9) nyitásának a mértéke elér egy második előre megbatározott nyitási értéket a vezériőszelep (9) működtetésének megfelelően, akkor megváltoztatjuk a vezérlőszelep (9) fokozatosan változó értékét is.

* < 4 4 ♦ « » « « ♦ «« « - 53 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azsal jeff&fiezve, hogy a vezér lösze lep (9) fokozatosan változó értékének a megváltoztatása időpontjában a fokozatosan változó értéket úgy módosítjuk, hogy a vezéríőszelep (9) nyitási irányában nagyobb legyen, és a vezérlőszelep (9) zárási irányában kisebb legyen.
13. A 7. igénypont szerinti berendezés, nzzníhogy a rendellenes működés diagnosztizálását nem hajtjuk végre, ha a vezérlőszelep (9) nyitásának a mértéke a rendellenességet meghatározó .feltételek beállásának az időpontjában kisebb, mint egy harmadik előre meghatározott nyitási mérték.