HU223077B1

HU223077B1 - Rétegelten kialakított hőelvezető és hőelnyelő betét és eljárás a betét kialakítására

Info

Publication number: HU223077B1
Application number: HU9202384A
Authority: HU
Inventors: Boyd A. Barnard; G. William Ragland; Raymond Edward Ragland; William Marshall Sheridan
Original assignee: Atd Corp.
Priority date: 1990-01-22
Filing date: 1991-01-22
Publication date: 2004-03-29
Also published as: SK281150B6; EP0439046B1; AU7144691A; SK150092A3; CN1048939C; JP3131443B2; ES2045958T3; CA2074251A1; US5800905A; CN1056276A; KR100191984B1; CA2074251C; DE9103864U1; ATE94811T1; DE69100377T2; BR9105946A; EP0439046A1; DK0439046T3; DE69100377D1; JPH05505567A

Abstract

A találmány tárgya rétegelten kialakított hőelvezető és hőelnyelőbetét, amely hőszigetelő és hőelnyelő tartományokból van előállítva,melyre jellemző, hogy függőlegesen egymásra helyezett fémfóliarétegekből (2) képzett halmaza (3) van, amely legalább egy hőelnyelőés hőelvezető tartományt (4, 5) foglal magában, ahol a fémfóliarétegeknek (2) függőleges irányban – a hőelnyelő tartományban (4) –magas hővezető képességük van, amely meghaladja a hőelvezető tartomány(5) hőelvezető képességét, a fémfólia rétegek (2) egymástólmetallurgiailag elválasztott szomszédos rétegei (2) közül legalábbkettőnek nagyszámú kidomborítása (6) van, továbbá a hőelnyelőtartomány (4) a fémfólia réteg (2) halmazából (3) összepréselten vankialakítva. A találmány tárgya továbbá eljárás hőelvezető és hőelnyelőbetét készítésére, amelynek során a hőszigetelő és hőelnyelőtartományrészek kialakításakor a fémfólia rétegeket halmazzáegyesítik, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegeket (2)függőlegesen egymás fölé helyezik, és a rétegek (2) közül legalábbkettőt kidomborítással elválasztanak egymástól, majd a fémfóliarétegeket (2) halmazzá (3) összepréselik, kialakítva a hőelvezető éshőelnyelő tartományokat (4, 5), ahol a hőelnyelő tartományban (4)függőleges irányban magas hővezető képességet hoznak létre, amelymeghaladja a hőelnyelő tartomány (5) hővezető képességét, egyidejűlegkidomborításokkal (6) a rétegeket (2) elválasztják egymástól. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya rétegelten kialakított hőelvezető és hőelnyelő betét, amely hőszigetelő és hőelnyelő tartományokból van előállítva, melyre jellemző, hogy függőlegesen egymásra helyezett fémfólia rétegekből (2) képzett halmaza (3) van, amely legalább egy hőelnyelő és hőelvezető tartományt (4, 5) foglal magában, ahol a fémfólia rétegeknek (2) függőleges irányban - a hőelnyelő tartományban (4) - magas hővezető képességük van, amely meghaladja a hőelvezető tartomány (5) hőelvezető képességét, a fémfólia rétegek (2) egymástól metallurgiailag elválasztott szomszédos rétegei (2) közül legalább kettőnek nagyszámú kidomborítása (6) van, továbbá a hőelnyelő tartomány (4) a fémfólia réteg (2) halmazából (3) összepréselten van kialakítva.

A találmány tárgya továbbá eljárás hőelvezető és hőelnyelő betét készítésére, amelynek során a hőszigetelő és hőelnyelő tartományrészek kialakításakor a fémfólia rétegeket halmazzá egyesítik, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegeket (2) függőlegesen egymás fölé helyezik, és a rétegek (2) közül legalább kettőt kidomborítással elválasztanak egymástól, majd a fémfólia rétegeket (2) halmazzá (3) összepréselik, kialakítva a hőelvezető és hőelnyelő tartományokat (4, 5), ahol a hőelnyelő tartományban (4) függőleges irányban magas hővezető képességet hoznak létre, amely meghaladja a hőelnyelő tartomány (5) hővezető képességét, egyidejűleg kidomborításokkal (6) a rétegeket (2) elválasztják egymástól.

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 223 077 B1

HU 223 077 Bl

A jelen találmány hőámyékoló betétre és annak kialakítására vonatkozik, amely hőelnyelő és hőelvezető részekből áll, és hővisszaverő pajzsként éppúgy használható, mint hőelnyelőként.

Hőszigetelés céljából számos betét, panel és szerkezeti elem használatát javasolták például az USA 2 180 373 számú szabadalom (Siblyey és munkatársai) olyan hőszigetelő panelre vonatkozik, amely áll egy fémkosárból, a kosár belső falát borító hővisszaverő bélésből és hővisszaverő anyagból. így például alumíniumfóliából készített vékony csíkok sokaságából. Ez utóbbiak kézzel vagy más alkalmas eszközzel úgy vannak összegyűrve, hogy a szabálytalan felületek nagy számát alkotva az egyes rétegek csak pontokban érintkezhetnek egymással. A Sibley és munkatársai szerinti vékony alumíniumfóliákat egymáshoz és a kosár belső béléséhez lehet rögzíteni, és a kosár, illetve a benne lévő bélés és vékony alumíniumfólia rétegek burkolattal is elláthatók.

A szabadalom szerint a kosárban lévő bélés a sugárzó hő nagy részét visszasugározza a hőszigetelő felületről, és ezzel a felület gyors előmelegítését, valamint gyors lehűlését eredményezi a megkívánt módon. Továbbá a burkolat belső felülete hővisszaverő réteggel van ellátva, amely a sugárzó hő nagy részét hővezetés útján a hőszigetelő panel kerületi szegélyein keresztül visszavezeti a fonáshoz, ami minimális hőátvitelt eredményez minden csatlakozásban. Ezenkívül azt is tartalmazza, hogy a hővisszaverő anyagok közötti távolság a megfelelő hőszigetelés céljából kb. 0,95 cm, ami a célnak megfelelő. Ennek megfelelően a szabadalom kiterjed egy olyan eszközre, amely a hőt a hőforrásra sugározza vissza.

Az US-A 1 934 174 számú leírás („Dyckerhoff) egy olyan hőszigetelő testre vonatkozik, amely nagyszámú fémfóliából áll, amelyeket sajtolás, hajlítás vagy gyűrés útján olyan kiszögellésekkel látnak el, hogy a lemezek a rétegelés során egymással csak pontokban érintkeznek. A szabadalom szerint a fólia torzítását, illetve gyűrését kézi vagy gépi úton végzik úgy, hogy ezeknek az elemeknek a felülete egymástól elszigetelt legyen, mivel szükségtelen, hogy a lemezek egymással összekapcsolódjanak, és hogy fenntartsák szabálytalan alakjukat, ami szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a (köztük lévő) légrétegeket. Továbbá a lemezek átlagos távolsága kb. 1 cm, de általában 0,5-2 cm, miközben a lemezek vastagsága kevesebb, mint 0,2 mm, de lehet 0,005 mm, vagy vékonyabb.

A szabadalom szerinti megoldás arra is vonatkozik, hogy külső hatás elleni védőburkolattal is legyen ellátva a szigetelés, de amikor a szigetelést térkitöltésként használják a szokásos szerkezeti elemek között, mint például falak vagy mennyezetek esetében, nincs szükség különleges burkolatra, míg csövek burkolata esetében egy külső héjazat - amit a fóliánál nehezebb fémlemezből készítenek - alkalmazása ajánlatos. Ezen túlmenően a szabadalom arra is kiteljed, amikor nem szükséges minden fólia gyűrése, és a hőszigetelő testben lehet olyan közbenső réteg, amelyik sík marad. A szabadalom nem zárja ki egy olyan eszköz alkalmazását sem, amely a hőt a szigetelőtest egyik részéből annak másik részébe irányítja.

Az US-A 2 926 761 („Herbert, Jr.”), és az US-A

4. 343 866 („Oser et al.”), valamint az US-A 4 386 128 („Yoshikawa”) számú leírások olyan hőszigetelő elemet deklarálnak, amely vékony fémlemezek sokaságából áll. E hivatkozások egyike sem említi vagy sugalmazza azt, hogy a hőszigetelő betét vagy panel magában foglalna egy olyan eszközt, amely az elem egyik részéből a másikba irányítaná a hőmennyiséget. A további dokumentumok, amelyek mindegyike US-A szabadalom: az 1 974 665 („S. Schnetzer és munkatársai”), a 2 441 476 („Edwald”), a 2 481 046 („Surlock”), a 2 963 128 („Rapp”), a 3 029 910 („Kirk et al.”), a 4 025 996 („Saveker”), a 4 318 965 („Blair”) és a 4 703 159 („Blair”) számú USA szabadalmi leírások szerkezeti panelokra vonatkoznak, amelyek egymáshoz rögzített fémlemezek sokaságából állnak. Ezen szabadalmak egyike sem vonatkozik vagy javasol olyan hőszigetelő elemet vagy panelt, amely olyan eszközt tartalmaz, amely annak egyik részéből a másikba irányítaná a hőt.

Jelen találmány célja az, hogy olyan betétet állítson elő, amely egyaránt tartalmaz hőszigetelő és hőelnyelő részeket, így ez a betét éppúgy használható hővisszaverő pajzsként, mint hőelnyelőként egy megkívánt hődisszipációs helyen. A betét magában foglal olyan elemeket is, amelyek a betét alakíthatóságát szolgálják abból a célból, hogy az egy tárgy körül lokálisan is alkalmazható legyen.

A kitűzött cél értelmében a találmány rétegesen kialakított hőelvezető és hőelnyelő betét, amely hőszigetelő és hőelnyelő tartományokból van előállítva, amelynek függőlegesen egymásra helyezett fémfólia rétegekből képzett halmaza van, amely legalább egy hőelnyelő és hőelvezető tartományt foglal magában, ahol a fémfólia rétegeknek függőleges irányban - a hőelnyelő tartományban - magas hővezető képességük van, amely meghaladja a hőelvezető tartomány hővezető képességét, a fémfólia rétegek szomszédos metallurgiailag elválasztott szomszédos fémfólia rétegei közül legalább kettőnek nagyszámú kidomborítása van, továbbá a hőelnyelő tartomány a fémfólia réteg halmazából összepréselten van kialakítva.

Egy előnyös kialakítás során a hőelvezető tartományt a fémfóliaréteg-halmaz kerületének összepréselt része képezi, amely a függőleges irányra merőlegesen húzódik, keresztben a hőelnyelő tartományt körbefogva, míg a fémfólia rétegek külső szegélyükön rögzítőeszközökkel varnak összekapcsolva, amelyek függőleges irányban a hőelvezető tartományban szorosabban vannak rögzítve, mint a hőelnyelő tartományban.

Eljárhatunk úgy is, hogy olyan kapcsolatot alakítunk ki, ahol a rögzítőeszköznek legalább egy nyírt felülete van, amely két fémfólia réteg közötti felülettel párhuzamos, alá és fölé nyúló mechanikus kapcsolatot képez.

Célszerű, ha a fémfólia rétegek közül legalább kettő kidomborításokkal van ellátva, és a fémfólia rétegek egymáshoz képest a kidomborítások némelyikének a függőleges iránytól való eltérésének megfelelően vannak elhelyezve.

Egy gazdaságos megoldást érhetünk el, ha a kidomborodásokat képező kidudorodások és bemélyedések a fémfólia réteg egy-egy oldalán vannak kialakítva.

HU 223 077 Bl

Előnyös megoldásként a fémfólia rétegek egyike hősugárzó bevonattal van ellátva.

További gazdaságos kialakítást kapunk, ha a hősugárzó bevonatot fekete felület képezi, amely fémfólia rétegek egyikének oldalán van kialakítva.

Érthető, ha a hőelvezető és hőelnyelő betét legalább egy réteg szövedéket foglal magában, amely szövedék két szomszédos fémfólia réteg szembenálló felületei között van elhelyezve, és a szövedék hőellenálló, tűzálló anyaggal van ellátva.

Eljárhatunk úgy is, hogy a hőelvezető és hőelnyelő betét kidomborításainak magasságát függőleges irányban részben magasabban alakítjuk ki.

Előnyös, ha a hőelvezető és hőelnyelő betét alakítására alkalmas legalább egy sor perforációja van.

Eljárhatunk úgy is, hogy a perforáció a hőelvezető és hőelnyelő részen áthúzódva van kialakítva.

Gazdaságos az a kialakítás, ahol az alakíthatóság során a hőelvezető és hőelnyelő betét egyik külső fémfólia rétegének előnyösen rovátkolása van, továbbá a mintázat a hőelnyelő és hőelvezető tartomány külső kerületén végigfutó módon van kialakítva, és a rovátkolás mélysége a külső réteg vastagságával azonos vagy kisebb, valamint a külső fémfólia rétegének legalább az egyik oldala ragasztóréteggel van ellátva, egyben a külső rétegének átellenes oldala ragasztóréteggel van ellátva, és hogy a ragasztó hőre keményedő műanyag, célszerű, ha az egyik fémfólia lemezének legalább egyik oldala további ragasztóval van bevonva.

Célszerű, ha az alakíthatóságra alkalmas eszköz magában foglal legalább egy sor perforációt, és a rovátkolásra ismétlődő mintázatot, valamint a fémfólia a rovátkolás véletlenszerű mintázatát is tartalmazza.

Eljárhatunk úgy is, hogy a fémfólia legalább egyik oldalának egy része hősugárzó bevonatként fekete felülettel van ellátva, és a fémfólia hősugárzóval van kialakítva, míg a ragasztóbevonat a fémfólia ellenkező oldalán van felhordva.

A kitűzött feladat értelmében a találmány eljárás hőelvezető és hőelnyelő tartományok kialakítására, amelynek során a fémfólia rétegeket halmazzá egyesítjük, oly módon, hogy a fémfólia rétegeket függőlegesen egymás fölé helyezzük, és a rétegek közül legalább kettőt kidomborítással elválasztunk egymástól, majd a fémfólia rétegeket halmazzá összepréseljük, kialakítva a hőelvezető és hőelnyelő tartományokat, ahol a hőelnyelő tartományban függőleges irányban nagyobb hővezető képességet hozunk létre, mint a hőszigetelő tartományban, ahol egyidejűleg kidomborításokkal a rétegek között elválasztóhézagot képezünk.

Eljárhatunk úgy is, hogy a fémfólia rétegeket kidomborítjuk, és a rétegek mindegyikéből a kidomborítás után egyedi réteget képezünk.

Előnyös az a kialakítás, amikor a rétegek halmazát összerendező lépéssel a fémfólia kidomborítása után azokat szétválasztjuk és egymáshoz képest elrendezzük, amelynek során legalább a két szembenálló fémfólia réteg esetében a függőleges iránytól eltérő kidomborítások tengelye célszerűen eltérő.

Célszerű kialakítást érünk el, ha a fémfólia réteg halmazát legalább egy bélésszövet réteggel látjuk el, és a fémfólia rétegek legalább egyikének egyik oldalát, illetve annak legalább egy részét hősugárzó bevonattal alakítjuk ki, továbbá a hősugárzó eszközt fekete bevonattal látjuk el, és a bevonatot a hőelnyelő tartomány legalább egy szakaszában elkészítjük.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy magában foglalhat egy olyan lépést is, amelyben több réteget kidomborítanak oly módon, hogy az egymásra fektetett rétegeket egyidejűleg domborítják fémfóliákból, és a domborítás után mindegyik lemez önálló réteget alkot. Az összerendező lépés a domborítás után a rétegeket szétválasztja, és úgy rendezi őket össze, hogy a két szemben lévő réteg domborításai közül legalább néhány ne kerüljön függőlegesen egy vonalba.

A találmány megvalósításának számtalan előnyeként kiemeljük, hogy az eljárás gondoskodik a rétegeknek a hőelnyelő tartományban történő rögzítéséről. Ez a rögzítőlépés tartalmazhat egy hermetikus tömítést (zárást) a hőelnyelő tartományban. Más esetben a rétegek összekapcsolását végző lépés a hőelvezető tartományban rendelkezik legalább egy átmenő, függőleges irányú nyílásról, amelyet a rétegeken átvezetett lyukasztószerszámmal állítanak elő a hőelnyelő tartományban. A legalább egy nyílás állhat több nyílásból, és a lyukasztószerszám több elkülönült nyúlványt tartalmaz, amelyek a megfelelő nyílásokat alakítják. A sajtolás és rögzítés lépése összevonható egy egyidejű lépésbe egy komplex szerszám segítségével, amely áll egy összenyomható anyagból, amely a sajtolást végzi, és a lyukasztószerszámból, ami a lyukasztást végzi el, és a sajtolószerszám és a lyukasztó egymás melletti elhelyezkedésben vannak szerelve.

A találmány szerinti eljárás magában foglal egy lépést a réteghalmaz vágására. A vágási lépés különösképpen úgy hajtható végre, hogyha a hőelnyelő tartomány a hőszigetelő rész és a réteghalmaz külső széle között helyezkedik el. A vágás a sajtolással és a rögzítéssel egyidejűleg hajtható végre, különösképpen egy összetett szerszámmal, amely tartalmaz egy összenyomható anyagot a sajtoláshoz, egy lyukasztószerszámot a rétegek rögzítéséhez és egy vágószerszámot a rétegek (egyidejű) vágásához. A sajtolószerszámot a kés és a lyukasztó közé szerelik úgy, hogy a sajtoló előbb érintkezik a réteghalmazzal, mint a lyukasztó és a vágószerszám, az összetett sajtoló-, lyukasztó-, vágóművelet során az összenyomható anyag meghatározott mértékben összenyomódik, és a réteghalmazt a hőelnyelő tartománynak megfelelően összesajtolja, amikor a kés vág, és a lyukasztó legalább egy nyílást kilyukaszt.

A találmány szerinti eljárás tartalmazhat egy lépést, amelynek során a réteghalmazba legalább egy bélésszövet réteget illeszt, és egy lépést, amelynek során legalább egy rétegnek legalább egy részét hősugárzó anyaggal vonja be, amely hősugárzó eszköz egy fekete bevonatból áll, és ez a bevonatkészítő lépés tartalmazza a hőelnyelő tartománynak legalább egy részének fekete bevonattal való ellátását is.

HU 223 077 Bl

Egy gazdaságos megvalósítás szerint a rétegelt lemez tartalmaz egy fémfóliát, ennek első felületére egy lángbiztos, nemszövött szálasanyagot ragasztanak, egy nemszövött szálas szigetelőanyagot kötnek ragasztás útján a második felületére, majd egy második fémfólia kerül érintkezésbe az említett szigetelőréteggel, amikor is az első fémfólia kombinálása a lángbiztos anyaggal megakadályozza a szigetelőréteg károsodását a lángbiztos oldalt ért 650 °C-os hatás esetében, ha az 45°-os szögben 10 másodpercig hat.

Egy másik kialakítás során a szabadalom egy hőgátló rétegelt (laminált) lemez előállítására szolgáló eljárásként is alkalmazható, amely áll az első fémfóliára kasírozott nemszövött szálasanyagú hőszigetelő rétegből termoplasztikus ragasztófilmmel, az első fémfólia másik oldalán lángbiztos, nemszövött szálasanyagú második réteg kasírozásából termoplasztikus ragasztófilmmel, és hőszigetelő réteg ellenkező oldalára kasírozott második fémfóliából egy harmadik termoplasztikus réteggel ragasztva, mindegyik termoplasztikus ragasztóréteget elegendően felmelegítve ahhoz, hogy a szálas rétegek és a fémfóliák között a film adhéziós kapcsolata létrejöjjön.

Egy másik szempontból ez a találmány eljárás hőgátló rétegelt lemez létesítésére, amely tartalmaz adhéziós módon összekapcsolt első fémfóliát és a lángbiztos nemszövött szálasanyagú réteget és az első fémfólia ellenkező oldalára adhéziós módon kapcsolt egy réteg nemszövött, szálasanyagú szigetelőréteget, amely az első fémfólia és egy második fémfólia közé van helyezve.

Egy további szempont szerint a találmány egy rétegelt lemez, amely áll nemszövött, szálasanyagú rétegekből, amelyek a fémfólia mindkét oldalára vannak ragasztva, és egy második fémfóliából, amely valamelyik szálasanyagú réteg külső felületére van ragasztva.

A találmány újszerű megvalósítása szerint a ragasztóval bevont fém, mint például alumíniumfólia, amely dombornyomással és/vagy előre rovátkolva készül, így könnyen formálható. Az ilyen lemez könnyen használható egy teknő (tartókeret) borítására, hogy tartsa a szigetelőbetétet, vagy önmagában is használható. A ragasztóval a lemez egyik vagy mindkét oldalát burkolni lehet.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük és mutatjuk be közelebbről, ahol az

1. ábra a találmány szerinti betét felülnézetét, a

2. ábra az 1. ábrán mutatott II—II vonalon a betét metszetét, a

3. ábra a találmány egy másik megvalósítása szerinti betét felülnézetét, a

4. ábra az 1. ábra szerinti betét IV keresztmetszetét, az

5. ábra a találmány szerinti másik megvalósítás keresztmetszetét, a

6. ábra az 1. ábrán bemutatott betét két rétegének keresztmetszetét, a két réteg közötti elválasztó ragasztóréteggel, a

7. ábra egy összetett szerszámot, a

8. ábra az összetett szerszámnak a perspektivikus képét, a

9. ábra a találmány szerinti rétegelt (laminált) lemez metszetét, a

10. ábra a rétegelt (laminált) lemez előállításának sematikus rajzát, a

11. ábra a találmány szerinti alakítható többrétegű (laminált) lemez perspektivikus képét, a

12. ábra all. ábrán látható rétegelt lemez metszetét szemlélteti és mutatja be.

A találmánynak megfelelően a hőelvezető és hőelnyelő 1 betét kerül elkészítésre, amely éppúgy szolgálhat hővisszaverő pajzsként, mint hőelnyelőként disszipatív hő részére egy megkívánt helyen.

A betét különösen hasznos pontszerű „hőforrás” elszigetelésére, ahol a betét nagyobb, mint a hőforrás, és a pajzs a hőforrás közelében a hőt visszasugározza a hőforráshoz, és az áthaladt hőmennyiséget hővezetés útján a betét megkívánt helyére - például a betét külső kerületére - elvezeti. Például egy 250 °C-os hőforrást a betét ellentétes oldalán kb. 50 °C-ra lehet csökkenteni. Másrészről viszont a betéten áthatoló hőmennyiséget a betét hőelnyelő tartományaiba lehet vezetni. Például, ha a hőelnyelő tartomány a betét külső kerületén helyezkedik el, a betét középső, centrális részéből el lehet vezetni a hőt. A találmány szerint a hőelnyelő tartományok elvezetik a hőt a betétnek a hőforrás felé néző felületéről az ellenkező oldalra alacsonyabb hőmérsékleten, mint a hőforrás felé eső felületen. Például a betét centrális része tartalmazhat egy olyan hőszigetelő tartományt, amely 200 °C differenciát hoz létre a hőforrás felé néző felület és az ellentétes oldal között, míg a hőelnyelő tartományban a hőlépcső a két felület között kb. 25 °C lesz.

Ahogy az 1 -2. ábrákon látható, a találmány szerinti 1 betét nagyszámú fémfólia 2 réteget tartalmaz, amely az 1 betétet flexibilissé teszi. A fémfólia 2 réteg lehet alumínium, réz, arany vagy más megfelelő fém, vagy ötvözet. A fémfólia 2 rétegek vastagsága korlátlan, célszerűen a 0,005 cm vastagságot kielégítő méretnek találtuk. A 2 rétegek vastagsága eltérő vagy azonos. A 2 rétegek előnyösen alumíniumból készülnek, mivel az alumínium hő visszaverő képessége 95%, így az emisszió ennek megfelelően kb. 10%. A 2 rétegek átbocsátóképessége (emisszió) kedvezően megnövelhető, ha az alumínium- 2 réteget fekete bevonattal látjuk el. Természetesen a hővisszaverő képesség ezzel megfelelő arányban csökken. Ennek alapján az 1 betét ilyen megfontolással tervezhető, és így a 2 rétegek fényezettek abban a tartományban, amelyet hidegen kell tartani, és sötét tónusúak ott, ahol az az igény, hogy az 1 betét hőt sugározzon ki.

Ahogy az a 2. és 5. ábrán látható, a 2 rétegek a 3 halmazba vannak rendezve, amelyben a 2 rétegek egymás fölött, függőleges „A” irányban helyezkednek el. A 2 rétegek 3 halmaza tartalmaz legalább egy 4 hőelnyelő tartományt, ahol a 2 rétegek szorosabban helyezkednek el egymás felett, mint az 5 hőszigetelő tartományban, amely szomszédos a 4 hőelnyelő tartománnyal. A 2 rétegek közül legalább egy nagyszámú 6 kidomborítással van kialakítva, hogy elválassza az 5 hőszigetelő tartomány 2 rétegeinek legalább egyikét, a szomszédos 2 ré4

HU 223 077 Bl tegek közül. Az 1 betét csupán egy 5 hőszigetelő tartományt, tartalmaz, amint az az 1. ábrán látható, vagy több 5 hőszigetelő tartományt, ahogy az a 3. ábrán látható. Az 1. ábra szerint a 4 hőelnyelő tartomány teljesen körbefut az 1 betét külső kerületén, vagy a külső kerület egy vagy több nyitott szakasszal van kialakítva. A 2 rétegek a 4 hőelnyelő tartományban egymással szorosan érintkeznek, vagy még ennek hiányában is jobb a 4 hőelnyelő tartományban a hővezetés függőleges irányban, mint az 5 hőszigetelő tartományban.

Az 1. ábra szerint egy előnyös megvalósításban az 5 hőelnyelő tartomány magába zár egy egyedüli 4 hőszigetelő tartományt, amely az 1 betétben centrálisán helyezkedik el.

Ebben a megvalósításban a 4 hőelnyelő tartomány a fémfólia réteg 3 halmazán történő összesajtolásával van megvalósítva, amely vízszintesen „B” irányban teljed, amely irány merőleges az „A” függőleges irányra, és teljesen körbefogja az 5 hőszigetelő tartományt, a 2 rétegek a különbözőképpen kialakított 7 rögzítőkapcsolattal vannak összeszorítva a kerületen, és a 2 rétegek függőleges irányban szorosabban vannak egymás felett, mint az 5 hőszigetelő tartományban.

A 4. ábrán látható, a 2 rétegek a 4 hőelnyelő tartományban a különbözőképpen kialakított 7 rögzítőkapcsolattal szoríthatók össze. Például a 2 rétegek a 4 hőelnyelő tartományban egymással érintkezhetnek, és a 7 rögzítőkapcsolat 7b mechanikai kapcsolatként van kialakítva a 2 rétegek között a 4 hőelnyelő tartománynak legalább egy részén. A 7 rögzítőkapcsolat célszerűen 7c ragasztás a 2 rétegek között. Amennyiben a 7c ragasztást használunk a 4 hőelnyelő tartományban, akkor célszerű, hogy annak vastagsága ne legyen nagyobb, mint kb. 0,001 cm, nehogy a ragasztó rontsa a 2 rétegek hővezető képességét. A 4 hőelnyelő tartományban a 2 rétegek különböző 7 rögzítőkapcsolata kialakítható fűzőkapocsként is (nincs ábrázolva). Ahogy korábban rámutattunk, a 4 hőelnyelő tartománynál a 2 rétegek 3 halmaza össze van sajtolva, amelyben legalább egy 2 réteg a 6 kidomborításokkal van ellátva, amely a 4 hőelnyelő tartományban van összenyomva. A kiegyenesített 6 kidomborítás a szomszédos 2 réteggel metallurgiai és mechanikai kapcsolatot hoz létre. A 7 különböző kialakítású rögzítőeszköz egyike állhat legalább egy 7d nyílásból, amelyet a 2 réteg 8 elnyírt felülete határoz meg, mindegyik nyírt felület a P, felületből függőlegesen lefelé és felfelé kinyúlik, amely P, felület párhuzamos a 2 rétegek felületével. A különböző kialakítású 7 rögzítőeszköz egyike előnyösen a 9 keretből áll, amely megtámasztja a 4 hőelvezető tartományt, a 9 keretet egy nyitott keret képezi (nincs ábrázolva), vagy teknőként van kialakítva, amely 9a hornyokkal van ellátva, amelyek a 2 rétegek 3 halmazát foglalja magában, ahogy az az 5. ábrán látható. A 2. ábra szemlélteti, hogy a 3 halmaz legfelső 2 rétege a külső élen túlnyúlik, be a 4 hőelnyelő tartományba, és a kinyúló szakasza a 2 rétegek alsó része alá van hajlítva, vagy hasonló módon rögzítve. A 2 rétegek 3 halmaza a külső szélen hermetikus tömítéssel van ellátva, és az 1 betét belseje gázzal van feltöltve, például xenonnal, abból a célból, hogy a 2 rétegek között a hővezetés minél alacsonyabb legyen. A 2 rétegeknek a 4 hőelvezető tartományban történő rögzítése egyik módja a szegély egyszerű 7a peremezése (visszahajlítása).

Az 1 betét állhat mindössze két 2 rétegből, amelynek csak az egyike van ellátva a 6 kidomborításokkal. Egy kedvező megvalósításban legalább két szomszédos 2 réteg 6 kidomborításokkal van ellátva, a 2 rétegek úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy legalább 6 kidomborítások egy része eltérjen a függőleges irány síkjától. Ebben az elrendezésben a 2 rétegek csak pontokban érintkeznek, ezzel minimálisra csökken a függőleges „A” irányú hőátvitel. A 6 kidomborítások egyenletes vagy véletlenszerű mintázattal rendezhetők el. Továbbá a 6 kidomborítás a fémfólia egyik oldalán vagy mindkét oldalán kialakítható, amint az 5. ábrán látható, ahol a 2a réteg a 6 domborításának egyenletes mintázatát mutatja, míg a 2b réteg egyik oldalán a 6 kidomborítások egyenletes mintázattal készültek, míg a másik oldalon a mintázat nem egyenletes. Hasonlóan a 2d réteg egyenetlen mintázatú 6 kidomborításokkal van ellátva, ahol a 6 kidomborítások magassága nagyobb, mint a 2a réteg esetében. A 2a réteg tartalmazhat változó magasságú 6 kidomborításokat, és egy további 2 réteg lehet sima is, mint a 20 réteg.

A 2. ábrán látható elrendezés esetében a 6 kidomborítások a P₂ középfelület - amely merőleges a függőleges irányra - síkjától kifelé nyúlnak. A 6 kidomborítások az egyik oldalon (a P₂ sík egyik, illetve másik oldalán) az illető 2 réteg esetében mélyedésként, a másik oldalon pedig kidudorodásként mutatkoznak.

A 2 rétegek legalább egyikén 1 hősugárzó 10 bevonat van. A hősugárzó 10 bevonatot a 2 réteg egyik oldalának legalább egy részén fekete bevonat képezi. Például a 4 hőelnyelő tartomány ellátható fekete 10 bevonattal, vagy az 1 betét különböző részei elláthatók fekete 10 bevonattal, mint az a 3. ábrán látható. Amint azt korábban említettük, a fekete felület az 1 betét hőjének 95%-át, amíg a fényes alumínium csak a 10%-át sugározza ki. Ennek megfelelően a fekete bevonat eredményezi a megkívánt helyeken az 1 betét hőkisugárzását, így például ha az 1 betét egyik oldala a hőforrással szemben van, akkor kívánatos, hogy ezt az oldalát fényesnek hagyjuk, mert az a hőt visszasugározza a hőforrásnak, és ha hőérzékeny az alkatrész, az 1 betétnek ezt a felületét is fényesen hagyjuk, hogy megelőzzük a hő kisugárzását az alkatrész irányába. Másrészről viszont, ha az 1 betét külső szélei úgy vannak elhelyezve, hogy a körül a levegő szabadon áramlik, akkor célszerű az 1 betétet ebben a tartományban 4 hőelnyelő tartománnyá préselni és fekete 10 bevonattal ellátni a hődisszipáció fokozása céljából. Ha az 1 betét egyik felülete a hőforrás felé néz és a másik oldala szabad térre, és itt nincs hőre érzékeny alkatrész, akkor célszerű az 1 betét egész - hőforrástól elfele néző - felületét fekete 10 bevonattal ellátni. Továbbá, az 1 betét egy vagy több 2 rétege is bevonható a hősugárzó 10 bevonattal a megkívánt mintázatban, egyik vagy mindkét oldalán. Ez a 10 bevonat együttműködik a 4 hőelnyelő tartománnyal oly módon, hogy az 1 betétben odairányítja a

HU 223 077 Bl hőáramlást. Jellemzően a 10 bevonat az 1 betét alsóbb rétegein alkalmazható, a hőforrás felé eső oldalon és a 4 hőelnyelő tartományig terjedően azért, hogy elvezesse a hőt a hőforrástól.

A 2. ábrán látható, hogy az 1 betét tartalmazhat még legalább egy réteg 11 bélésszövetet. All bélésszövetet hőellenálló anyagok, mint a lángbiztos poliészter („FRPE”) képezi. A 11 bélésszövet előnyösen 1 mm vagy annál kisebb vastagságú, és a 2 rétegben az 1 betét tetején helyezkedik el. Továbbá all bélésszövet magában foglal tűzálló papírt, üvegszálas, szövetlen szövedéket, kerámia szövetlen szövedéket vagy más hasonló anyagot.

A találmány előnyös megvalósításával összhangban az 1 betét lépésekben állítható elő, fémfóliából álló 2 rétegeknek 3 réteghalmazba történő rendezésével, ahol a 2 rétegek a függőleges „A” irányban egymás felett helyezkednek el, ahol legalább két 2 réteg 6 kidomborítások sokaságával el van választva, amely 2 rétegek egyikén helyezkedik el és egy másik lépésben, amelyben a 2 rétegek 3 halmazát egy 4 hőelnyelő tartománnyá préselik össze, és így 4 hőelnyelő és 5 hőszigetelő tartományok alakulnak ki, és a 4 hőelnyelő tartományban a 2 rétegek szorosabban vannak egymás felett, mint az 5 hőszigetelő tartományban.

A találmány szerinti eljárás magában foglalhat egy olyan kialakítást, amelynek során több 2 réteget egyidejűleg domborítanak ki úgy, hogy a 6 kidomborítások nagy számban nyernek kialakítást olyan módon, hogy a 2 fémfóliák egymásra fekszenek, és a kidomborítás után különálló rétegek lesznek. A 6 kidomborítás mintája lehet szabályos vagy véletlenszerű. A találmány körébe tartozik az is, ha lemezeket egyidejűleg domborítják. A 6 kidomborítás úgy történik, hogy egy, vagy egy csomag lemezt két hengeren bocsátanak át, amelyeken a megkívánt kidomborítási minta van. A 6 kidomborítás egy lemezen lehet azonos vagy különböző kiállási magasságú, de készíthetők lemezek úgy is, hogy az egyik lemezen nagyobb magasságú minták vannak, mint a többin. A minták kidomborítva a lemez egyik vagy mindkét oldalán kiállnak. A felhasználható lemez előnyösen alumínium, kb. 0,005 cm vastagsággal, de a lemezek vastagsága a betét igényeinek megfelelően igazítható. Például egy vastagabb lemez nagyobb oldalirányú hővezetést biztosít. Az is a találmány körébe tartozik, hogy olyan lemezeket használjanak fel, amelyek helyenként (részben) vastagabbak, ahol nagyobb a hőátviteli igény.

A találmány szerinti eljárás tartalmazhat egy olyan lépést is, amelynek során a 4 hőelnyelő tartományban a lemezek összekapcsolását, rögzítését végzik el. A rögzítőlépés kiterjedhet a 4 hőelnyelő tartomány hermetikus tömítésére is egy vagy több fűzőkapoccsal, a 4 hőelnyelő tartomány hosszában történő hullámosítással mechanikai kapcsolatot hozva létre, és/vagy metallurgiai kapcsolattal egymáshoz kötve az egyes rétegeket (mint például ultrahangos hegesztéssel, amely az alumínium oxidrétegét eltávolítja és az alumíniumot összekapcsolja), vagy az egyes rétegek között ragasztót alkalmazva és/vagy más hasonló rögzítőeszközt. Ha az 1 betét hermetikusan zárt, egy alacsony hővezető képességű gáz, mint xenon alkalmazható a rétegek között.

A találmány előnyös megvalósítására vonatkozó eljárás szerint a rögzítőlépés során a 4 hőelnyelő tartományban a 2 rétegek összekapcsolása legalább egy 7d nyílásnak a 12 lyukasztószerszámmal történő kialakításával történik, amely 7d nyílás függőleges irányban húzódik a 2 rétegeken keresztül. A 7d nyílás az 1. ábrán látható módon lyukak sokaságát is tartalmazza. A 12 lyukasztószerszám szakaszosan kiálló 12a fogak sokaságából áll, amelyek mindegyike kialakítja a 7d nyílást. Az összepréselés és a lyukasztás egyidejűleg végezhető egy összetett T₂ szerszám segítségével, amely 13 összenyomható elemmel a préselést végzi, és a 12 lyukasztószerszám egymás melletti összeszerelését a 8. ábra szerint. A 13 összenyomható elem elasztomer anyag, előnyösen szintetikus gumi (kaucsuk), vagy rugóval megtámasztott fémrész, a rugó célszerűen spirálrugó.

A találmány egy előnyös megvalósítása során a 2 rétegek 3 halmazának levágása a 4 hőelnyelő az 5 hőszigetelő tartomány és a betét la széle között elhelyezkedően történhet oly módon, hogy a vágólépés megvalósítható önállóan vagy az összepréseléssel egyidejűleg, vagy a préseléssel és a rögzítéssel egyidejűleg. Célszerűen a vágó- Tj szerszám, amely magában foglalja a 14 vágóéit, amely egymás mellett van szerelve az összenyomható 13 betéttel 15 tokmánybán (tartóban, foglalatban). Ezzel az elrendezéssel a rugalmas összenyomható 13 betét előbb érintkezésbe kerül a 2 réteg 3 halmazával, mint a 14 vágóéi, a deformálható 13 anyag pedig összenyomódik, miközben a 3 halmazt a 4 hőelnyelő tartománnyá préseli, és aztán a 14 vágóéi levágja az 1 betét la szegélyeit. Abban az esetben, amikor a vágás, a préselés és a rögzítés egy lépésben kerül megvalósításra, az összetett vágó- T₂ szerszámot használják, amint azt a 8. ábra mutatja.

A 8. ábrán látható az összetett vágó- T₂ szerszám, amely magában foglalja a 12 lyukasztószerszámot, amelyik szakaszos 12a kiemelkedésekkel van ellátva, és az összenyomható 19 elemmel és a 14 vágóéllel egymás mellé van szerelve. A vágó- T₂ szerszám segítségével a préselés és a rögzítőlépés egyidejűleg végrehajtható oly módon, hogy az összenyomható 13 elem előbb érintkezik a 2 réteg 3 halmazával, mint ahogy azt az egyidejűleg vágó-, préselő-, rögzítőlépésben a 12 lyukasztószerszám elérné, így amikor az összenyomható 13 elem egy előre megadott mértékben összepréselte a 3 halmazt a 4 hőelnyelő tartományban, akkor a 14 vágóéi és a 12 lyukasztó leszegélyezi a 3 halmazt, és kilyukasztja a 7d nyílásokat.

A találmány szerinti eljárás során legalább egy réteg 11 szövetbevonat létesül a 3 halmazban. Ez esetben egy vagy több réteg 11 szövetbevonat jön létre a 3 halmaz egyes 2 rétegei között.

A találmány szerinti eljárás értelmében a 2 rétegek egyike és annak legalább az egyik oldala részben hősugárzó 10 bevonattal van ellátva. A hősugárzó 10 bevonat előnyösen fekete, és a bevonatképzés célszerűen a 4 hőelnyelő tartománynak legalább részbeni fekete 10 bevonatát foglalja magában. Egyébként az egyes

HU 223 077 Bl rétegek vagy az 1 betét külső felülete szintén bevonható a hősugárzó 10 bevonattal, az 1 betét hőátviteli jellemzőinek megfelelő alkalmas módon.

A találmány szerinti 1 betét előnyösen öt rétegből áll, ezek alumíniumfóliából készülnek, a felső és az alsó réteg 0,005 cm vastag és a három közbülső réteg 0,002 cm vastag. Az 1 betét külső méretei: 30,5 cm széles 50,8 cm hosszú és kb. 5 mm vastag, a 4 hőelnyelő tartomány 3-10 mm széles, célszerűen 6 mm. A 6 kidomborítások magassága ~1 mm és az 1 betét védelmét képező 9 keret vastagsága 0,05 cm. A felső lemez az 1 betét szélein túlnyúlhat abból a célból, hogy az 1 betétet a 9 keret mélyedésében tartsa. A 9 keret előnye, hogy a gépjármű alján az 1 betétet a felverődő kövektől védje.

A találmány szerinti réteges lemez a szükséges hőmérséklet- (T) és decibelkülönbségre van tervezve, amely a lemez két oldala között jön létre. A fémlemez találmány szerinti váratlan hang- és rezgéscsillapítást eredményez, a szövedék (nemszövött) rétegekkel adhéziós úton (ragasztva) kötött fémréteg megakadályozza a hang terjedését a szálas borításon, és a fémréteggel közölt vibrációs energia disszipálódik a ráragasztott borításba. Nyilvánvaló, hogy olyan esetekben, amikor hőközlés nem áll fenn, nincs szükség lángbiztos rétegre, ilyenkor a tűzálló szálas szövedék a megfelelő.

Általában a találmány szerinti réteges lemez vastagságát a hőszigetelési és/vagy hangszigetelési igény határozza meg. Hasonlóan a fémlemez és a szövedék vastagságának viszonya variálható a rétegelt lemez megkívánt végső tulajdonságainak függvényében. A szóban forgó réteg költségtényezője gyakran éppúgy meghatározó tényező lehet, mint a fizikai tulajdonságok.

A rétegelt lemez összvastagsága éppúgy, mint (az egyes) alkotórétegek vastagsága, sűrűsége és más tulajdonsága, a felhasználó szabad választásának tárgya, az összetett réteg végső megkívánt tulajdonságainak, valamint alkalmazásának megfelelően. Ezek a tényezők a végső alkalmazástól függenek aszerint, hogy hő és/vagy hang árnyékolásáról van szó. Például egy 0,0025 cm alumíniumfóliát használva 0,25 cm vastag aramidszövedék bevonattal az egyik oldalán és poliészterszövedék bevonattal a másikon, az 1,9 cm vastag rétegelt fólia 77 °C hőfokesést eredményez, míg a 0,95 cm vastag 55 °C hőfokesést egy autó kipufogója és az utastér padlója között. A szakemberek azt is felismerték, hogy a találmány szerinti összetett, rétegelt fólia még ennél is több rétegű lehet az ismertek szerint, a megkívánt tulajdonságok elérése érdekében.

Egy előnyös szempont szerint, a találmány révén könnyű hőzáró laminált lemez alakítható ki, amelynek vastagsága 2,54 cm-nél és súlya pedig 80 kg/m³-nél kevesebb. Gazdaságos, amikor a laminált fólia vastagsága 1,9 cm alatt van, előnyös kialakításnál 1,3 cm alatt van. Hasonlóan előnyös az a megoldás, amelynél súlya 47-64 kg/m³ között van, vagy adott esetben kevesebb. A lángbiztos réteg vastagsága előnyösen 0,25 cm vagy kevesebb, fémfóliával kombinálva előnyösen a 0,013 cm-t nem haladja meg. A rétegelt fólia összvastagságát szigetelőréteg egészíti ki (tartja egyensúlyban).

Előnyös, amikor a lángbiztos réteg vastagsága nem haladja meg a 0,2 cm-t, és célszerűen 0,08-0,15 cm tartomány között van. A fémréteg előnyösen fémfólia, amely megfelelő flexibilitással rendelkezik az eljárás folyamán éppúgy, mint a végtermék esetében, ennek vastagsága kevesebb, mint 0,008 cm, előnyösen kevesebb, mint 0,005 cm, optimális a végfelhasználás szempontjából, ha vastagság 0,0025 cm és kb. 0,004 cm között mozog.

Míg a fémfólia külső felületén a szigetelőréteg rögzítése előnyösen adhéziós (ragasztás) úton történhet, ugyanakkor nem szükségszerű, hogy a fémlemez felülete ehhez adhéziós (ragasztás) úton kötődjék. A fémlemez csupán hőkontaktusban van a szigetelőréteggel, és a meghatározott helyzetben való rögzítését szolgálja. Egy másik összeállításban a fémfólia lényegében az autó utasterének padlójához, szőnyegéhez van rögzítve, és ezáltal a hőszigetelő réteggel érintkezve egy olyan, a találmány szerinti laminált réteget alkot, amikor is a szőnyeg a szigetelőréteg fölé van beiktatva, amelyik tartalmazza a további másik fémréteget és a lángbiztos réteget annak másik felén.

A rétegek egymáshoz előnyösen ragasztva vannak a hőtartománynak megfelelő ragasztóanyaggal. A ragasztó folyékony vagy szilárd formában használható fel, a folyadék vagy a por felszóródásával a szövedékre és/vagy a fémfóliára ezek összekapcsolására. A ragasztás előnyösen termoplasztikus film segítségével végezhető el, jellemzően 0,004 cm vastagságban (ez DuPont-tól beszerezhető „Surlyn” márkanév alatt). A filmmel történő ragasztás előnyei a laminátok készítésében jártas szakember számára könnyen beláthatok.

A ragasztófilm hengeres tekercsről adagolható a fémfólia és a szövedék fátyol közé, majd a meghatározott hőmérsékletre hevítve és egyidejűleg préselve, a megolvadt ragasztó összekapcsolja a fémfóliát és a szövedékét képező fátyolt. A film formájában felhordott ragasztó könnyen kezelhető és egyenletes réteget biztosít, oldószer-, illetve levegőmaradványok nélkül, a laminálás művelete során.

A 9. ábra a jelen találmány szerinti rétegelt fólia keresztmetszetét mutatja. A 16 rétegelt fólia egy 17 fémfóliát tartalmaz a 18 szigetelőréteggel, amely adhéziós módon van ragasztva. A fémfólia lemez másik oldalára egy 19 lánggátló réteg van hasonló eljárással kasírozva. Ebben a megvalósításban egy második 20 fémréteg van ragasztva a 18 szigetelőrétegre.

Ahogy fent említettük, a szigetelő- és/vagy lánggátló réteg és a fémfólia összekapcsolása bármilyen alkalmas eszközzel elvégezhető, de a gazdaságosabb és megfelelő eljárás a ragasztás, amely lehet folyékony vagy szilárd, termoplasztikus (hőre lágyuló) vagy hőre keményedő éppúgy, mint katalitikusán vagy levegőre, vagy nedvességre keményedő ragasztó (műanyag). A találmány szerinti rétegelt fólia három rétegének viszonylagos vastagságát feljebb már ismertettük, és a szakember azok megválasztásával a kívánt részleges vagy végső tulajdonságoknak megfelelő, találmány szerinti hőkorláton belül előállítja a rétegelt betétet.

A 10. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítását mutatja egy, a 12. ábrán látható egyedi megvalósítá7

HU 223 077 Bl sú rétegelt betét esetében, ahol a 21 alumíniumfóliát, amelyet a 24 hengerről adagolnak, és azt a 22 ragasztófilmmel, amelyik a 25 hengerről érkezik, valamint a 23 poliészter- vagy üvegszálas szövedékkel együtt, amelyik a 26 hengerről kerül beadagolásra, a 27 és 28 laminálóhengerek közé juttatják, amely laminálja a három réteget. A 27 és/vagy 28 laminálóhengerekkel hőt közlünk, vagy a hőt a D és/vagy E tartományokba juttatjuk a 22 ragasztó felmelegítéséhez és megolvasztásához, és ezzel a 21 alumíniumfóliát és a 23 szövedéket hatékonyan összeragasztjuk. Egy másik lehetséges változat szerint a hőt a C tartományba juttatva végezzük el a ragasztást.

A 42 alumíniumfólia ragasztó-szigetelő szövedékkel ezután a 43 és 44 laminálóhengerekhez jut a 41 hőgátló (hővisszatartó) lamináttal együtt, amelyik ebben a megvalósításban a lánggátló szövedékre rákasírozott ragasztórétegből áll, és amelyet a korábban kialakított 42 rétegelt fólia 21 alumíniumrétegével egyesítünk. Az alumíniumfólia és a lánggátló szövedék közötti ragasztófilm első lépésben a 22 ragasztófólia adagolásához hasonlóan, elkülönítve kerül adagolásra.

Számos esetben előnyösebb lehet, hogyha a 2. ábrán szemléltetett módon a 41 rétegelt fólia tartalmaz egy 31 lánggátló szövedéket, például aramidszövedéket, amelyet a 33 hengerről adagolunk, 32 ragasztófilmet, például a DuPont-tói beszerezhető „Surlyn”-t (termoplasztikus, hőre lágyuló), amelyet a 34 hengerről adagolunk. A 31 szövedékkel és a 32 ragasztóval a 35 és 36 laminálóhengerek között hőkezelés útján kialakul a 41 rétegelt fólia, amely ezután a 42 rétegelt fóliával együtt a 43 és 44 hengerekhez kerül, miközben az F és/vagy G tartományokban kapott hőkezelést követően a 31 szövedék és a 21 alumíniumfólia összetapad.

Az 51 második alumíniumfólia az 52 hengerről van adagolva az 53 ragasztófilmmel együtt, és az 54 adagolóhengeren át a 43 és 44 hengerek közé kerülve nyer kialakítást.

A 10. ábra szerinti megvalósítás más változatában folyékony ragasztót alkalmaznak, amit a rétegek közé porlasztanak, vagy port, amit a szövedék és az alumíniumfólia közé fújnak a kötés létrehozására. Előnyös még a folyékony vagy por alakú ragasztók kombinációja filmmel is stb.

Az 1 betétet a nagy flexibilitása érdekében, amint az az 1. ábrán látható, 100 perforációval látják el abból a célból, hogy a betét könnyebben hajlítható legyen. A 100 perforáció a betét teljes vastagságán áthatol, ennek kialakítására olyan lyukasztószerszám alkalmazható, amelyen 0,025 cm széles és 0,64 cm hosszú (a kések sorában mérve) szakaszos kések vannak kialakítva. A perforáció bármilyen konfigurációban alkalmazható úgy, mint egyenes (nincs ábrázolva), görbe vonalú, ahogy az az 1. ábrán látható, vagy az egyenesek sokasága és/vagy görbe vonalak sokasága. Bár az ilyen kések vastagsága kb. 0,025 cm vastag, a rés, ami a betétben keletkezik, az a vastagságnak mindössze néhány ezreléke. A perforációkat minta szerint készítjük, amely megfelel annak a formának, amit a tárgynál felhasználunk.

A felső réteg vagy lemez fémből van úgy, hogy vékony alumíniumfóliával boríthatjuk a teknőszerű 9 tartókeretet (ahogy az az 5. ábrán látható), vagy attól elkülönítve is alkalmazhatjuk. A lemez erősségét növelhetjük, ha annak mindkét oldalát bevonjuk ragasztóval, például „Surlyn” termoplasztikus ragasztóval, amint már korábban leírtuk. Amikor a ragasztóval bevont réteget melegítjük, például 120 °C-ra, a lemez egy megkívánt tárgyra ráragasztható, mint például a teknőszerű 9 keretre, ahogy az az 5. ábrán látható. Ebben az esetben a betét be van helyezve a 9 keretbe, a réteg rá van helyezve a betétre, és a réteg túlnyúló részei a keret sarkai köré lesznek hajtva, és miután hőkezeljük, a réteg és a 9 keret összetapad. A ragasztóval való borítás jelentősen megjavítja a lemez szakítási ellenállását, különösen a szegélyezőszakaszokon. A ragasztóval bevont lemezek 270 °C hőmérsékletű környezetben alkalmazhatók károsodás nélkül.

A rétegek a hajlíthatóságuk fokozására a 11. és 12. ábrán látható mintázatú domborításokkal láthatók el. Ebben az esetben a 4a lemez egy gyémánt alakú keresztrácsozattal van ellátva, amelynek következtében a 4a lemez szükség szerint nyújtható, összenyomható egy tárgy burkolása esetén. Ahogy azt a 11. és 12. ábrán láthatjuk, a kidomborítás mintázata számos kiemelkedést, illetve mélyedést tartalmaz, amelyek a legmélyebb 101b és legfelső 101a pontok között helyezkednek el. Ezek a 101a, 101b pontok lehetnek véletlenszerű távolságokban vagy egyenlő távolságban, vagy ismétlődő mintázatban. A 101a a legfelső és a 101b legmélyebb pont közötti távolság kb. 0,0025 cm lehet, egy 0,005 cm vastag alumíniumfólia esetében.

A 4a lemez ellátható a 100 perforációval, domborítással vagy más alkalmas eszközzel, úgymint hullámosítással, az alakíthatóság fokozása céljából. Például a lemez nagyszámú ránccal vagy redővel látható el, mint amilyen a hullám vagy más lemezek. Ha a kidomborítás során ismétlődő mintázatot alkalmazunk, ezt egy megfelelően alakított domborítóhengerrel alakíthatjuk ki, amelyik a 4a lemezt egy puha felületű hengerhez szorítja. Egy másik változat szerint egy egymásnak megfelelően kialakított hengerpárt lehet alkalmazni.

A fenti leírás szerinti találmány, valamint annak a rajzok útján illusztrált és leírt megvalósítása más-más kialakításban is előállítható, természetesen az igényponti definíció körén belül.

Claims

1. Rétegeken kialakított hőelvezető és hőelnyelő betét, amely hőszigetelő és hőelnyelő tartományokból van előállítva, azzal jellemezve, hogy függőlegesen egymásra helyezett fémfólia rétegekből (2) képzett halmaza (3) van, amely legalább egy hőelnyelő és hőelvezető tartományt (4, 5) foglal magában, ahol a fémfólia rétegeknek (2) függőleges irányban - a hőelnyelő tartományban (4) - magas hővezető képességük van, amely meghaladja a hőelvezető tartomány (5) hőelvezető képességét, a fémfólia rétegek (2) egymástól metallurgiai8

HU 223 077 Bl lag elválasztott szomszédos rétegei (2) közül legalább kettőnek nagyszámú kidomborítása (6) van, továbbá a hőelnyelő tartomány (4) a fémfólia réteg (2) halmazából (3) összepréselten van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a hőelvezető tartományt (5) a fémfóliaréteg- (2) halmaz (3) kerületének összepréselt része képezi, amely a függőleges irányra merőlegesen húzódik a hőelnyelő tartományt (4) körbefogva, míg a fémfólia rétegek (2) külső szegélyükön rögzítőkapcsolattal (7) vannak összeerősítve, amelyek függőleges irányban a hőelvezető tartományban (5) szorosan a hőelnyelő tartomány (4) rögzítését meghaladó módon vannak összeerősítve.

3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkapcsolatnak (7) legalább egy elnyírt felülete (P) van, amely két fémfólia réteg (2) közötti felülettel párhuzamos, alá és fölé nyúló mechanikus kapcsolatként van kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegek (2) közül legalább kettő kidomborításokkal (6) van ellátva, és a fémfólia rétegek (2) kidomborításainak (6) némelyike egymáshoz képest a függőleges iránytól eltérő módon vannak elhelyezve.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a kidomborodásokat (6) képező dudorok és bemélyedések a fémfólia réteg (2) egy-egy oldalán vannak kialakítva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegek (2) egyike hősugárzó bevonattal (10) van ellátva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a hősugárzó bevonatot (10) fekete felület képezi, amely a fémfólia rétegek (2) egyikének oldalán van elhelyezve.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy legalább a rétegek (2) egyike szövedéket (11) foglal magában, amely szövedék (11) két szomszédos fémfólia réteg (2) szembenálló felületei között van elhelyezve, és a szövedék (11) hőellenálló, tűzálló anyaggal van ellátva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy kidomborítások (6) magasságának egy része függőleges irányban részben meghaladja a többi kidomborítás (6) magasságát.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy alakításra alkalmas legalább egy sor perforációja (100) van.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a perforáció (100) a hőelvezető és hőelnyelő tartományon (4, 5) áthúzódva van kialakítva.

12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy az alakíthatóság során a hőelvezető és hőelnyelő (4, 5) tartomány egyik külső fémfólia rétegének (2) előnyösen alakíthatóságra alkalmas rovátkolása van.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a hőelnyelő és hőelvezető tartomány (4, 5) külső kerületén végigfutó módon mintázat van kialakítva.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a rovátkolás mélysége a külső réteg (2) vastagságával azonos vagy kisebb.

15. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a külső fémfólia rétegének (2) legalább az egyik oldala ragasztással (7c) van ellátva.

16. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a külső fémfólia rétegének (2) átellenes oldala ragasztással (7c) van ellátva.

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti hőelvezető és hőelnyelő betét, azzal jellemezve, hogy a ragasztás (7c) hőre keményedé műanyag ragasztó.

18. Eljárás hőelvezető és hőelnyelő betét készítésére, amelynek során a hőszigetelő és hőelnyelő tartományrészek kialakításakor a fémfólia rétegeket halmazzá egyesítjük, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegeket (2) függőlegesen egymás fölé helyezzük, és a rétegek (2) közül legalább kettőt kidomborítással elválasztunk egymástól, majd a fémfólia rétegeket (2) halmazzá (3) összepréseljük, kialakítva a hőelvezető és hőelnyelő tartományokat (4, 5), ahol a hőelnyelő tartományban (4) függőleges irányban magas hővezető képességet hozunk létre, amely meghaladja a hőelnyelő tartomány (5) hővezető képességét, egyidejűleg kidomborításokkal (6) a rétegeket (2) elválasztjuk egymástól.

19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegeket (2) kidomborítjuk, és a rétegek (2) mindegyikét a kidomborítás után egyedi rétegként alakítjuk ki.

20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegeket (2) kidomborításuk után szétválasztjuk, és a szembenálló fémfólia rétegek (2) kidomborításait (6) egymáshoz képest a függőleges tengelye irányába eltoltan rendezzük el, majd azokat réteghalmazzá (3) egyesítjük.

21. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémfóliaréteg- (2) halmazt (3) legalább egy bélésszövet (11) réteggel látjuk el.

22. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémfólia rétegek (2) legalább egyikének egyik oldalát, előnyösen annak legalább egy részét hősugárzó bevonattal (10) alakítjuk ki.

23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hősugárzó bevonatot (10) fekete felülettel látjuk el, és a bevonattal (10) a hőelnyelő tartomány (4) legalább egy szakaszát beborítjuk.