HUT75277A - Reading device for teststrips, measuring device, measuring kit and a method of application of that - Google Patents

Description

MÉRÉSI EREDMÉNY LEOLVASÓ MÉRŐCSÍKOKHOZ, MÉRŐESZKÖZ,

MÉRŐKÉSZLET ÉS ELJÁRÁS ALKALMAZÁSUKRA

A találmány tárgya olyan leolvasó berendezés, amely vizsgálati eredmények kiolvasására alkalmas, továbbá egy olyan mérőeszköz, amely a kiolvasó berendezéshez kapcsolható. A találmány tárgya még eljárás ezen berendezések alkalmazására.

A találmány tárgya lényegében egy olyan vizsgálati eredményt leolvasó berendezés, amely megfelelő minta mérő eszközökkel van összekapcsolva, amelyek pontos mérési eredményeket szolgáltatnak egyszerű, gyors és nemköltséges módon. Ilyen berendezéseket széles körben használnak kórházakban, klinikákon, az orvosi rendelőkben és otthon is. Maga a vizsgálandó anyag a körülményektől függően igen széles körben változhat. Vizsgálandó anyag lehet például egy fertőző betegségben szenvedő szervezet, vagy különböző jelző anyagok vagy a testfolyadékban lévő anyagcsere termékek, amelyeknek paraméterei mind a beteg egészségi állapotának vagy kondíciójának változására utalnak, továbbá vizsgálandó anyag lehet különböző kezeléseknél alkalmazható anyag, gyógyszer vagy egyéb olyan orvosság, amelynél esetleg a helytelen használat vizsgálható.

A találmány lényegében tehát egy olyan elrendezés, amelyet nem szakképzett emberek is alkalmazhatnak, és különösen jól alkalmazható házilag.

A házilag használható vizsgáló berendezések ill. eszközök között megemlítjük például a terhességi tesztet, amely már igen széles körben elterjedt. A terhességi teszt esetén a felhasználójának csupán egy igen/nem eredményt kell megfigyelnie. Ez az eljárás lényegében lehetővé teszi, hogy a vizsgálati eredmény szemmel olvasható legyen anélkül, hogy bármilyen segédeszközre szükség lenne.

83602-2227B KK/Tz

A házilag használható mérőeszközeknek elsődleges szerepe az, hogy az emberi szervezetben lévő fiziológiai változások mérését és kiértékelését tegyék lehetővé, azzal a céllal, hogy elősegítsék az egészség megőrzését, általános jó közérzetet vagy életvitelt biztosítsanak az egyedeknek. A mérőeszközek felhasználója fokozottabban és tudatosabban figyel az egészségére, és megvan az a lehetősége, hogy testének a funkcióit figyelje és ellenőrizze. Esetenként az ilyen jellegű házilagos mérések megkönnyítik a beteg és az orvos közötti kapcsolatot is, azaz könnyebbé teszik az orvossal való konzultációt.

Számos olyan vizsgálat ismert, amely az emberi szervezetben lévő fiziológiai változásokat méri, és amelyek - ha folyamatos figyelésre van szükség csak bonyolult laboratóriumi berendezések alkalmazásával végezhetők. Annak érdekében, hogy ha az egyedre vonatkozó hasznos információkat megkapjuk, és megfelelő teszteket tudjunk elvégezni, szükség van egy megfelelő kiértékelő elrendezésre is, amely a vizsgálati eredményeket pontos számokban adja meg, például a testfolyadékban lévő speciális analizálandó anyag koncentrációját adja meg.

Ugyancsak fennáll az igény egy olyan vizsgáló rendszer iránt, amely elsődlegesen a testfolyadékok vizsgálatára alkalmas házilag, és amely egyesíti a hagyományos minta kiértékelést egy egyszerű és olcsó a vizsgálati eredményt numerikusán is kiértékelő elrendezéssel.

Számos olyan berendezés, amely ezen a területen ismeretes úgy van kialakítva, hogy a vizsgálati eredmények valamilyen optikai berendezés segítségével olvashatók ki. Gyakran alkalmaznak fluoreszcens emissziót vagy fényvisszaverődést a kiolvasáshoz. Ezek a megoldások és eljárások azonban csak laboratóriumi környezetben alkalmazhatók. Az EP-A2-212599 számú leírásban egy több mérési tartományú analitikai elrendezés van ismertetve, amelynek egy kimutató jelzés koncentráló tartománya van. A javaslat szerint a vizsgálati eredményre jellemző érzékelhető jel a tartományban elektromágneses sugárzás segítségével mérhető. Ilyen sugárzás lehet például a fény, amelyet az adott tartományon vezetnek át. Az EP-A2-212599 számú leírás szerint maga a mérőelem porózus szálasanyagból készíthető, például papírból vagy nitrocellulózból. Semmiféle gyakorlati útmutatásem található azonban, amely arra utalna, hogy pontos mérés valósítható meg az átvezetett fény alkalmazásával.

A találmány szerinti megoldáshoz azon felismerés alapján jutottunk, hogy kvantitatív információ vezethető le akkor, ha egy vizsgáló csíkot vagy hasonlót jelátvitelnek teszünk ki és ezt leolvassuk, például úgy, hogy a beeső elektromágneses sugárzás a mérőcsík egy adott tartományában - amely a vizsgáló zónát körülveszi, és azon egy kicsit túlnyúlik - egyenletes sugárzást bocsátunk keresztül.

A találmány egyik lényeges jellemzője, hogy egy olyan eljárást tesz lehetővé, amikor a mérés eredményét úgy olvassuk ki, hogy egy hordozó anyag, például egy csík, lap vagy réteg viszonylag kis tartományában egy kimutatható anyagot koncentrálunk, és a hordozó anyag vastagságában elektromágneses sugárzást bocsátunk át, például fényt vagy egyéb sugárzást, és legalább a hordozó anyag egyik oldalának egyik része a beeső elektromágneses sugárzás hatásának van úgy kitéve, hogy ezen a részen egyenletes a sugárzás, ez a rész foglalja magába az előbb említett mérőtartományt, és az az elektromágneses sugárzás, amelyik a hordozó anyag másik oldalán kilép, kerül mérésre és ebből a mérésből lehet meghatározni a vizsgálati eredményt.

Előnyös, ha a beeső elektromágneses sugárzás lényegében azonos intenzitású.

Ez az egységesség például úgy érhető el, hogy az elektromágneses sugárzást egy oszlopszerű forrásként alakítjuk ki, ahol hagyományos fókuszáló elemeket alkalmazunk, például lencséket vagy fényvezetőket annak érdekében, hogy megfelelő párhuzamos belső elektromágneses sugárzást biztosítsunk, amely sugárzás lényegében merőleges a hordozó anyag sugárzásnak kitett teljes részére.

Előnyös lehet egy olyan kiviteli alak is, amikor diffúz sugár a beeső elektromágneses sugár, és a hordozó anyag sugárzásnak kitett tartományában lényegében véletlenszerű szórt módon jut.

Egy további kiviteli alak kialakítható úgy is, hogy a mérő elrendezés porózus folyadékáteresztő hordozó csíkot vagy lapot tartalmaz, amelyen vastagságában elektromágneses sugárzás továbbítható diffúz módon, ez a hordozó egy megfelelő házban van elhelyezve, és maga a hordozó legalább egy mérőtartománnyal van ellátva, amelyben azután a vizsgálat eredménye egy kimutatható anyagnak kötő adalékanyaghoz közvetlen vagy közvetett úton történő kötődésével jeleníthető meg, amely a mérőtartományban van rögzítve, az előbb említett anyag mérése az elektromágneses sugárzásra adott válaszjelből állapítható meg, maga a ház pedig el van látva egy elektromágneses sugárzás továbbító tartománnyal, amely lehetővé teszi, hogy az elektromágneses sugárzás egy külső jelforrástól a mérőeszközön keresztül haladjon tovább, és a mérőtartomány az elektromágneses sugárzás útjában helyezkedik el az elektromágneses sugárforrás és a jeltovábbító tartományok között.

Előnyös, ha ez a porózus hordozó csík vagy lap papír, nitro-cellulóz vagy hasonló, előnyösen a vastagságuk nem haladja meg az 1 mm-t. A találmány tárgya továbbá mérőkészlet, amely a mérőeszközt és a mérési eredmény leolvasó egységet tartalmazza.

A mérőkészlet a hozzá tartozó leolvasó lényege abban van, hogy az alábbi részekből áll;

a) a mérőeszköz porózus folyadékáteresztő hordozó mérőcsíkot vagy -lapot tartalmaz, amely vastagságában diffúz módon elektromágneses sugárzással átjárhatóra van kialakítva, a hordozó anyag előnyösen egy burkolatban vagy egy fedélben van elhelyezve, a hordozó anyag legalább egy mérőtartománnyal

- 5 van kialakítva, amelyben a mérési eredmény egy a kimutatható anyag kötő adalékanyaghoz közvetlenül vagy közvetett úton történő megkötésével a mérőtartományban mutatható ki;

b) a burkolat vagy fedél elektromágneses energiát áteresztő tartománnyal van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy az elektromágneses sugárzás egy külső jelforrásról a mérőeszközön áthaladjon úgy, hogy a mérőtartomány ezen átviteli tartományok;

c) a mérési eredmény leolvasó tartalmaz egy a mérőeszköznek legalább azt a részét, ahol a mérőtartomány van minta befogadó elemet egyenletes elektromágneses sugárzást kibocsátó jelforrást, egy vagy több érzékelőt, amely a jelforrással szemben van elhelyezve úgy, hogy a közöttük lévő sugárzási útvonalban van a mérőeszköz mérőtartománya.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol minta befogadó elem reteszelő elemekkel van összekapcsolva, amely biztosítja, hogy a mérőtartomány a mérőeszközön belül a kiolvasóhoz képest rögzített előre megadott helyzetben legyen.

Ugyancsak előnyös egy olyan kiviteli alak, ahol a minta befogadó elem olyan működtető elemmel van ellátva, amely a mérőeszköz befogadására lép működésbe, és a működtető elem indítja el a mérőtartomány leolvasását.

Amennyiben a mérőberendezés burkolattal van ellátva, úgy előnyös, ha a ház vagy fedél olyan belső illesztő elemeket tartalmaz, amelyek a hordozón lévő megfelelő illesztőelemekkel kapcsolódnak úgy, hogy a mérőtartomány a házon vagy burkolaton belül előre megadott térbeli helyzetben helyezkedik el a házon vagy fedélen lévő kapcsolóelemekhez képest.

Továbbá előnyös még a találmány akkor, ha a belső illesztő elem csapocska vagy hasonló elemek, amelyek a hordozón lévő helyező furatokkal kapcsolódnak, és a mérőtartomány a hordozón a helyező furathoz képest minden esetben adott helyzetben van kialakítva.

·· ·

A mérőeszköz gyártása során a megfelelő illesztő elemek megkönnyítik ill. vezérlik a pontos kialakítást, például úgy, hogy nyomdatechnikát alkalmaznak, amellyel a hordozó anyagon a mérőtartományt kijelölik. Ezen túlmenően pedig a hordozó anyagnak az eszközben történő elhelyezése megkönnyíthető vagy szabályozható ezen illesztő elemek segítségével.

A találmány tárgya továbbá egy mérési eredményt leolvasó mérőeszköz, amely egy mérőelem által mért eredmény leolvasására van kialakítva, és a méréshez a kimutatható anyagot egy porózus csíkon vagy lapon egy kis tartományba koncentráljuk.

Ezen elrendezés lényege abban van, hogy

a) diffúz fényforrást tartalmaz, amelynek hullámhosszúsága a kimutatható anyag által erősen elnyelhetőre van megválasztva, tartalmaz továbbá

b) a jelforrásról beeső fényt érzékelő fényérzékelőt,

c) a porózus lapot vagy csíkot a már előbb említett kis mérőtartománnyal a jelforrás és a fényérzékelő közötti fény otthonában tartóelemet és

d) villamos áramköri lemezt az érzékelőkhöz, amely úgy van kialakítva, hogy a beeső érzékelt fénysugárból a kimutatható anyag mennyiségének értékét adja meg, amely az adott kis mérőtartományba van koncentrálva.

A mérőeszköz ill. a leolvasó elrendezés kombinációja a fogyasztóhoz egyetlen mérlőkészletként továbbítható. Általában azonban maga a leolvasó egy viszonylag állandó egység, amelyet a felhasználója időről-időre ismét használ, és amely adott esetben elektronikus memória és adatfeldolgozó egységgel is el van látva, amely lehetővé teszi több egymás utáni kiértékelendő eredmény kiolvasását, maga a mérőeszköz általában egyszerhasználatos és ezt használat után el kell dobni. Ennek megfelelően a mérőeszközök külön is eljuttathatók például multicsomagolásként a felhasználóhoz.

Azáltal, hogy a pontos kapcsolást biztosítjuk a mérőeszköz és a leolvasó között, továbbá biztosítjuk a mérőeszközben lévő mérőtartomány elhelyezésé-

nek a pontosságát, a mérőtartomány minden esetben egy konstans és előre megadott helyzetbe kerül a leolvasó berendezés elé, és a mérőeszköz ily módon helyezhető be a leolvasó berendezésbe. A leolvasó berendezésben lévő optikai rendszer kialakítása, tehát a fényforrások és érzékelők éppen ezért amilyen egyszerűen csak kialakíthatók, úgy kell kialakítani, mivel az érzékelők számára nem fontos, hogy bármilyen letapogatást megkönnyítő elemet tartalmazzanak, amelyre akkor lenne szükség, hogyha a mérőtartomány pontos elhelyezése nem lenne biztosítva. Azáltal, hogy nincs szükség bonyolult optikai leolvasó rendszerre, a leolvasó és jelző-figyelő berendezés költségei jelentősen csökkenthetők. Az optikai leolvasó rendszer egyszerűsége lehetővé teszi azt is, hogy az olvasó/figyelő rendszer kisméretű legyen, és ily módon otthon is jól használható legyen. Természetesen a leolvasást megkönnyítő elrendezés is elhelyezhető a levasóban, amennyiben ez szükséges.

További előnyt jelent, hogy egy belső illesztő rendszerrel rendelkezik a berendezés, amely biztosítja a mérőeszközén belül a mérőtartomány' pontos elhelyezkedését, és ez a belső illesztő elem automatákkal gyártható, ily módon tehát a mérőeszköz minőségi kontrollja is egyszerű. Abban az esetben, ha ovulációs ciklus figyelése történik, a felhasználójának több mérőeszközt kell minden hónapban elhasználnia. Ezek a mérőeszközök nagy számban gyárthatók és így kis költséggel gyárthatók. A belső illesztés tehát az automatikus gyártást könnyíti meg, és ily módon nagy teljesítmény valósítható meg.

Elvileg bármilyen elektromágneses sugárzás használható a találmány szerinti megoldásnál az átvitel mérésére. Az elektromágneses sugárzás célszerű, ha olyan, amely alkalmas diffúzióra. Előnyösen az elektromágneses sugárzás fény, amely lehet a látható vagy nem-látható tartományban. Ez magába foglalja az infravörös és az ultraibolya fényt is. Általában előnyös, ha a kimutatható anyagot, mint egy jelzést használjuk, amely a mérőeszközben van elhelyezve, és ez a jelzés fog a látható vagy közel látható tartományba eső fénnyel • ··.··· ·: ’··. .· ··’·

i. ···· · * kölcsönhatásba lépni, például úgy, hogy elnyeli. A kiválasztott elektromágneses sugárzás hullámhosszúsága előnyösen egy olyan hullámhosszúság közelébe eső hullámhossz, amelyet a jelzés erősen tud befolyásolni, például el tudja nyelni. Ha például a jelzés egy olyan anyag, ami erősen színezve van, tehát jól látható az emberi szem számára, ha az anyag koncentrálódik, az ideális elektromágneses sugárzás egy olyan fénysugárzás, amely ezen hullámhossz komplementer hullámhossza. Vannak ún. direkt jelzések, például fém kolloidok, mint arany kolloid, nem-fém kolloid oldatok, például szelén- vagy szén-, só-, festékoldatok, színezett latex anyag, például polisztirén részecskék például ideálisak. Ha kézzel festett latex részecskéket alkalmazunk, úgy az ideális elektromágneses sugárzás a látható vörös fény, amelyet a kék részecskék igen nagy mértékben tudnak elnyelni.

A találmány egyik kiviteli alakjánál a továbbított elektromágneses sugárzás, amely az érzékelők közül lehet diffúz sugárzás. A diffúzió mértéke növekszik, ahogy az elektromágneses sugárzás a hordozó csíkon vagy sávon áthalad, de előnyösen a diffúzió mértékét az elektromágneses sugárzást kibocsátó sugárforrás határozza meg, amely az energiát nagymértékben diffúz formában bocsátja ki. A találmány egyik kiviteli alakjánál maga a jelforrás nagymértékben diffúz sugárzást bocsát ki, és a hordozó csíkok vagy lapok, amelyeken keresztül ezt a sugárzást átvezetjük, az előzőhöz képest lényegesen gyengébb diffúz hatást fejt ki.

A diffúz fény vagy egyéb diffúz sugárzás alkalmazásának elsődleges előnye a találmány vonatkozásában az, hogy a mérési eredményt leolvasó szerkezetet kevésbé befolyásolják a vizsgáló eszközön lévő szennyező anyagok. Például piszok vagy karcolás a vizsgáló eszközön abban a tartományban, ahol a sugárzást továbbítani kell adott esetben a mérési eredmény pontosságával erősen összemérhető fókuszált sugárzás esetében, és kevésbé van ez így diffúz sugárzás esetében. A diffúz fényforrás alkalmazásánál lehetőség van arra,

-.:**· • ··· hogy egy olyan mérési eredmény kiolvasót alkalmazzunk, amely igen pontosan adja vissza egy mérésnek az eredményét, még adott esetben áttetsző mérőeszközön keresztül is anélkül, hogy a mérési eredményt hátrányosan befolyásolná adott esetben a rendszerben lévő szennyeződés vagy sérülés, például karcolások.

A találmány szerinti elrendezés kialakítható úgy is, hogy a jelforrásból kibocsátott elektromágneses sugárzást impulzusokként vezetjük ki. Abban az esetben, ha a mérőeszközzel az impulzusokat szinkronizáljuk, ez azt jelenti, hogy ezek csak az impulzus formájában kibocsátott fényforrással szinkronban működnek, ily módon tehát csökkenteni lehet a háttér interferencia hatását, amelyet valamilyen külső sugárforrás, például a környező fény okozhat. Maga a mérőeszköz tehát természetes nappali fénynél vagy adott esetben mesterséges fény mellett is használható. Ez a mesterséges fény általában olyan, amelynek az impulzusa tipikusan 50-100 Hz, amelyet a váltakozó áramú hálózat váltakozó jellege hoz létre. Ha az impulzus formájú sugárzást kibocsátó jelforrást használjuk a leolvasóban lévő mérőeszköz megvilágítására, úgy a természetes nappali fény hatása elhanyagolható. Ha az impulzus frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy az jelentősen eltér a mesterséges fényforrás frekvenciájától, úgy minden olyan interferencia, amely a mesterséges fényforrás következtében fellépne, elhanyagolhatóvá válik. Az energia impulzusfrekvenciája célszerűen legalább 1 kHz. Ideális frekvencia 16 kHz körüli érték. Olyan elektronikai elrendezés, amely szinkronizált impulzusokat hoz létre, megvalósítása szakember számára nyilvánvaló.

Az impulzusszerű fény alkalmazása azért előnyös, mert feleslegessé teszi, hogy a monitor fényzáró kialakítású legyen. Nem csupán a monitor konstrukciója válik így egyszerűbbé, de a mérési eredményeket a monitor nyitott állapotában is le lehet olvasni, ily módon tehát a felhasználó számára amérési idő lerövidülhet.

- 10»· ··♦· ’ ,*·» · * · ί '< · ·

:. .........

A fényt vagy egyéb elektromágneses sugárzást kibocsátó forrás kereskedelemben kapható ismert elemekből építhető fel. Ideális például a kereskedelemben kapható LED-diódák alkalmazása, célszerűen olyan LED-eket kell választani, amelyek olyan fény hullámhosszúságokon működnek, amelyeket a kimutatható anyag, amely a mérőtartományban helyezkedik el, erősen fog elnyelni. A LED-diódák fénye egy erős diffúzoron van keresztül vezetve, mielőtt a mérőeszközhöz érne. Amennyiben szükséges, úgy LED-diódák sorát is lehet alkalmazni, amelyek egyszerre vannak energiával ellátva.

Megfelelő diffúzor lehet például a műanyag, amely szintén kereskedelemben kapható. Amennyiben szükséges, úgy fényszóró paraméterekkel rendelkező diffúz anyag is alkalmazható, ilyenkor a diffúzorba részecskék formájában visszük be ezeket az anyagokat. Ilyen diffúz anyag például a titán-dioxid és a bárium-szulfát. Egy ideális diffúzor kialakítható tehát úgy, hogy poliésztert vagy polikarbonátot alkalmazunk, amelyben titán-dioxid részecskék vannak. A részecskék célszerűen 1 tömeg%-ban vannak legalább jelen, előnyösen azonban 2 tömeg%-ban. A diffúzor alkalmazásával a mérőcsík összes megfelelő tartománya egyidejűleg mérhető, és elhanyagolható az a különbség, amely a fényforrás kimeneti fényében jelentkezik.

Az érzékelők, amelyek a fényt érzékelik szintén kereskedelemben kapható elemek, például fotodiódák, például szilikon fotodiódák.

Adott esetben egy második diffúzor is elhelyezhető ugyanabból az anyagból, mint az első diffúzor, éspedig az érzékelőelemek előtt. Ez biztosítja azt, hogy az érzékelő által látott képet nem befolyásolja a leolvasó fejben lévő mérőcsíkok jelenléte ill. hiánya. Ezzel összhangban a monitor megfelelően bekalibrálható a mérőcsíkok távollétében is, és a mérési eredmény kiolvasása pedig a mérőcsíkok jelenlétében történik azután. Egységes fényforrás alkalmazásával lehetőség van arra, hogy egy olyan leolvasó rendszert dolgozzunk ki mérőcsíkokhoz és hasonlókhoz, amely viszonylag jól alkalmazható akkor is, ha

- 11 a mérőtartomány különböző helyeken helyezkedik el az egyes mérőcsíkokban, és nincs külön letapogató érzékelő. További előny, hogy abban az esetben, ha a mérőtartomány elhelyezkedése megfelelően szabályozva van.

Annak érdekében, hogy a kereskedelemben kapható hasonló jellegű olyan vizsgálóberendezéseket tovább javítsuk, amelyek lehetővé teszik a lutenizáló hormon (LH)-koncentrációjának a figyelését a vizeletben, amely koncentráció csúcsértéke élesen kiugrik egyetlen napon, a peteérés során. A vizeletben az LH-koncentráció napi mérése például az ún. dipstick módszerrel valósítható meg, ahol a mérési eredményeket egy elszíneződött végpont adja meg, és a színnek az intenzitása lesz arányos az LH-koncentrációval. Amenynyiben a felhasználót ellátjuk egy színtáblázattal, ez lehetővé teszi, hogy a napi mért értéket összehasonlítsa a megadott szabványos értékkel, és ily módon az LH-változás egyszerű módon, szemmel érzékelhető. Sajnálatos módon azonban az LH-koncentráció figyelése egy igen ritka példa a fél kvantitatív adatok meghatározására, arra tehát, hogy egyszerű módszerrel lehessen a mért értéket ellenőrizni. Itt is csak azért lehetséges, mert az LH-koncentráció változása egy drámai, tehát gyors változás. Általában azonban azon paraméterek változása, amelyeket a különböző analizálandó folyadékok mérésekor figyelni kell testfolyadékok esetében, sokkal kisebbek, és csak megfelelő mérőeszközökkel érzékelhetők pontosan.

Mindenképpen fennáll tehát az igény egy olyan berendezés iránt, amely folyamatosan lehetővé teszi házilagosan a mérést is, ahol a vizsgálat kvalitatív mérésből pontos kvantitatív mérésbe megy át. Igen jó példa erre az otthoni használatra kifejlesztett terhességi teszt és a peteérés napját előre megjósoló mérés, amely abban az esetben, hogyha pontos mérést tudunk megvalósítani a peteérési ciklus során, nemcsak azt tudjuk megmondani, hogy mikor kedvezőbb a valószínűsége egy fogamzásnak, hanem valóban megbízható információt tudunk adni arra vonatkozóan is, hogy mikor nem fogamzásképes valaki.

- 12·· · · • · ·

Különféle javaslatok hangzottak el ezzel kapcsolatosan a testfolyadékok analízisére vonatkozóan. Közös mindegyikben az, hogy a vizeletben lévő különböző anyagcsere hormonok szintjének periodikus változását kell figyelni.

A találmány tehát igen jól alkalmazható minden testfolyadék analízisére, előnyösen pedig jól alkalmazható az emberi peteérés ciklusának a figyelésére úgy, hogy egy vagy több hormon vagy anyagcsere termék folyamatos figyelését valósítja meg a testfolyadékban. A figyelt testfolyadék lehet tehát például vizelet, és figyelni lehet például az LH és/vagy az esztron-3-glukuronid (E3G) szintjét.

A találmány lényegében egy olyan házilag használatos minta folyadék mérőeszköz, amely tartalmaz egy porózus hordozó anyagot, például egy mérőcsíkot, amelyen a vizsgálandó folyadék, például a vizelet megfelelően át tud hatolni és fel tud szívódni, és a mérési eredményeket egy anyagnak a hordozó anyagon előre meghatározott tartományban történő elhelyezésével és ennek vizsgálatával tudjuk meghatározni. A kimutatható anyag lehet például egy vékony vonalként vagy egy pöttyként rögzített speciális kötő reagens. A találmány szerinti megoldásnál a kimutatható anyag ebben a mérési tartományban lokalizálva, egyszerű és olcsó módon pontosan mérhető. Az olyan házilag használatos berendezések, amelyek vizelet analízisére alkalmasak, például a terhességi teszteknél és a peteérés folyamatának a figyelésére ma már széles körben kereskedelemben kapható. Ezeknek a berendezéseknek a legnagyobb része immunokromatográfia elvén működik és tipikusan az jellemzi, hogy tartalmaz egy műanyagból kialakított üreges házat, amelybe porózus mérőcsík van elhelyezve, amely az előre felvitt reagenst hordozza. A reagensek a mérőeszközön belül egy vagy több reagensként rendezhetők el, és közvetlenül vannak megjelölve, például mint egy festék kolloid oldat vagy fém, például arany kolloid oldat vagy színezett latex, például polisztirén mikrorészecskék, amelyek szemmel megfigyelhetőek akkor, ha egy viszonylag kis mérőtartományon belül • · ·

- 13 helyezkednek el a mérőcsíkon. A felhasználónak tehát csak egy vizeletmintát kell a burkolat egy részében elhelyezni ahhoz, hogy a mérés elinduljon. A mérési eredmény szemmel látható néhány percen belül anélkül, hogy további lépéseket kellene tennie a felhasználónak. Ilyen berendezés van a már előbb említett EP-A-291194 és az EP-A-383619 számú leírásokban ismertetve, amelyek lényegében a mi megoldásuk korábbi technika állásaként tekinthetők. A mintavételt általában valamilyen abszorbens szivacsos anyaggal végzik, amely a szerkezet egy részét képezi, és amely jól fel tudja szívni a vizsgálandó folyadékot, például a vizeletáramból magából. Adott esetben ez a szivacsos elem a készülék házából kilóg és ily módon megkönnyíti a mintavételezést.

A találmányt a továbbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben, bemutatjuk tehát a mérőeszközt, amely egy leolvasó-mérő berendezés részét képezheti, bemutatjuk továbbá a mérőeszköz gyártását, valamint az leolvasó- és mérőberendezés használatát.

Az 1. ábrán látható egy általában sík porózus anyag, például egy papírlap abban a helyzetben, amikor a reagenseket felhelyezzük a lapra, majd a lapot ezt követően mérőcsíkokra osztjuk fel, a 2. ábrán felnagyítva látható a találmány szerinti mérőeszköz azon része, amelybe az 1. ábrán bemutatott mérőcsík helyezhető el, a 3. ábrán a 2. ábrán bemutatott mérőeszköz térbeli részben metszett rajza látható, amely a találmány szerint kialakított monitor leolvasó fejében van elhelyezve, és amely úgy működik, hogy a mérőcsíkon fényt bocsátunk keresztül, az y tengelyt azért jelöltük be, hogy jobban megfigyelhető legyen az elrendezés, a 4a. ábrán egy komplett, a találmány szerint kialakított monitor fő jellemzőinek az alkotó elemei láthatók, éspedig a fedele és a ház felső része, a 4b. ábrán a leolvasó fejet magába foglaló áramköri elrendezés látható, a 4c. ábrán pedig a teleptartó és a ház alsó része látható,

- 14az 5. ábrán a 4b. ábrán bemutatott elrendezésből látható a leolvasó fej kinagyítva, a 6. ábrán közvetlenül tudunk a mérőberendezés azon részébe benézni, amely az 5. ábrán bemutatott leolvasó fej befogadására van kiképezve, a 7. ábrán a mérőeszköz egyik végének metszete látható, amely a leolvasó fej befogadó nyílásába való behelyezésre van kialakítva, a 8. ábrán azok az alapfunkciók láthatók vázlatosan, amelyeket az elektronikus monitorral szemben támasztunk akkor, ha a találmány szerinti eljárást kívánjuk alkalmazni, és az emberi peteérés ciklusát kívánjuk figyelni.

Az 1. ábrán látható egy porózus anyagból például mikrocellulózból készült 100 lap, amely úgy van kiképezve, hogy a központi A-A hossztengely mentén, valamint erre merőleges B-B tengelyek mentén felvágva számos azonos 101 mérőcsíkokra darabolható fel.

A 100 lapon a felvágást és a felosztást megelőzően egymással párhuzamos 102-107 sorok vannak kialakítva, amelyek a mérő reagenseket tartalmazzák. Példaként megemlítjük, hogy a reagensek lehetnek első rögzített antitestek, például a 102 és 107 sorokban, és második az előzőtől eltérő rögzített antitestek például a 103 és 106 sorokban. A reagenseknek a 100 lapra történő felvitele történhet egy olyan 108 tollal vagy hasonlóval, amelyet például a számítógépes vezérlésű x-y regisztrálók mechanizmusaiban alkalmaznak, és a megfelelően tárolt reagens oldatot egy mérőskálával ellátott flexibilis 109 csövön keresztül vezetik be. Ha a 100 lap anyaga nitro-cellulóz, úgy a reagensek, például antitestek vagy antigének egyszerűen a nitro-cellulózra történő felhelyezéssel rögzíthetők, amelyet azután a lapnak a lezárása követ például albuminnal vagy polivinil-alkohollal. A reagensek felhelyezését, majd ezek rögzítését követően két 104 és 105 sorba mobil megjelölt reagenst helyezünk, például E3G antigént vagy egyéb antitestet, például LH-antitestet, amelyek például közvetlen megjelöléssel vannak ellátva, például úgy, hogy színezett

- 15latexre vannak elhelyezve. Ez az elhelyezés történhet egy másik, az ábrán külön nem jelölt tollal. Ezen túlmenően a megjelöléssel ellátott reagensek külön porózus betétben vagy hasonlóban helyezhetők el, ahelyett, hogy közvetlenül tennénk a 101 mérőcsík anyagára.

Annak érdekében, hogy a reagenseket tartalmazó 102-107 sorok pontosan legyenek elhelyezve, a 100 lap a hosszirányú 110 és 111 peremei mentén 112 helyező furatokkal van ellátva, úgy, hogy egy-egy 112 helyező furat a mindenkor kijelölt például 113 mérőcsík szélénél helyezkedjen el. A 112 helyező furatokat a 100 lapon még a tetszőleges reagens felvitelét megelőzően képezzük ki. A még teljesen kezeletlen 100 lapot egy keretre helyezzük el, ez az ábrán nem látható, vagy valamilyen hasonló elemre, és 114 rudak segítségével a

100 lap 110 és 111 peremeit lenyomjuk. Az egyszerűség kedvéért az ábrán csak egy 114 rudat mutatunk be. A 114 rudak a 100 lap irányába kinyúló 115 csapocskákkal vannak ellátva, amelyeknek mindegyike pontosan illeszkedik a 112 helyező furatok egyikébe. A reagenst felvivő 108 toll nyomvonalát a 114 rudak helyzetének pontos rögzítésével tudjuk biztosítani, és ily módon a reagens felvitele a 112 helyező furatokhoz képest pontosan és előre meghatározott vonal mentén történhet.

Azt követően, hogy az összes reagenst felvittük és a 100 lap egyéb szükséges kezelését is elvégeztük, a 100 lapot vágással egyedi, egymással azonos

101 ill. 113 mérőcsíkokra osztjuk. Minden egyes 101 ill. 113 mérőcsík tartalmaz tehát egy 112 helyező furatot, két reagenst tartalmazó sort, például a 102 és 103 sorokat vagy reakciótartományt, amelyek a 112 helyező furathoz képest előre meghatározott helyzetben helyezkednek el a 101 mérőcsíkon keresztbe. A 112 helyező furattól távoli helyen van egy például 104 sor, amely egy olyan tartományt képez, ahol mobil megjelölt reagensek helyezkednek el. A megjelölt reagensek pontos helyzete a 112 helyező furatokéhoz képest nem olyan kritikus, mint az egyes mérőtartományok helyzete.

Példaként említjük csupán meg, hogy az egyes 101 ill. 113 mérőcsíkok tipikusan 40-80 mm hosszúságúak, szélességük 5-10 mm, ez a méret ugyanis a hagyományos és ismert mérőkészülékekben használatos. A reagenst tartalmazó mérőtartomány például a 102 és 103 vonalak mentén kiképezett mérőtartományok tipikus szélessége kb. 1 mm, amely keresztirányban értendő az adott 101 ill. 113 mérőcsík mentén. Másik megoldás a mérőtartományok felvitelére egy kör alakú 1-3 mm átmérőjű kis tartomány. A mérőtartomány viszonylag kisméretű részt képez a teljes 101 ill. 113 mérőcsík összfelületéhez képest. Adott esetben több mérőtartományt tartalmazó és különböző reagensekkel vagy adott esetben azonos reagensekkel ellátott 101 ill. 113 mérőcsík is kialakítható. Ha szükség van arra, akkor egynél több megjelölt komponenst is alkalmazhatunk. Több mobil megjelölt komponens a 101 ill. 113 mérőcsíkon áramlási irányba helyezhető el egymás után a szerkezeten belül.

A 2. ábrára térve látható a találmány szerinti mérőeszköz, amely célszerűen műanyag házból van kiképezve, amelynek van egy 201 alsó házrésze és egy 200 felső házrésze, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy maguk közé fogják a 101 mérőcsíkot és adott esetben egy 202 minta befogadó elemet, amely lehet egy porózus abszorbens elem, amely adott esetben a ház 203 végén túlnyúlik. Az összeszerelt és összeállított berendezésben az abszorbens 202 minta befogadó elem a 101 mérőcsík 204 végének azt a részét fedi le, ahol a megjelölt reagens helyezkedik el. A ház 200 felső rész egy 205 nyílással van ellátva, amelyen keresztül a 102 és 103 vonalak mentén elhelyezkedő mérőtartományok kívülről is megtekinthetők. Ez tehát az eredmény megtekintő nyílás. A ház 200 felső része egy olyan 206 külső felülettel van kiképezve, ahol a ház vége és a 205 nyílás között a 205 nyílástól kissé a vég felé esően egy 207 mélyedés van kiképezve. A 200 felső házrész belsejében pedig befelé nyúlóan 208 csapocska van elhelyezve közvetlenül a 207 mélyedések alatt. A lefelé nyúló 208 csapocska átmérője a 101 mérőcsíkban lévő 112 helyező furatokhoz

- 17illeszkedik, ily módon tehát a 101 mérőcsík az összeszerelt és összeállított berendezésben a 208 csapocskán átfűzve helyezhető el.

A ház 201 alsó része szintén tartalmaz fényáteresztő ablakot, mégpedig egy 209 nyílást, amely összeszerelt állapotban úgy helyezkedik el, hogy közvetlenül szemben helyezkedik el a ház 200 felső részében kialakított 205 nyílással. A 201 alsó házrész szintén tartalmaz 210 mélyedéseket, amely a 208 csapocskáknak az alsó végéhez illeszkednek akkor, amikor a 200 felső házrészt és a 201 alsó házrészt egymáshoz illesztve a külső burkolatot bezárjuk.

Az összeszerelt készülékben a 101 mérőcsík és az abszorbens 202 minta befogadó elem, amely a 200 felső házrész és a 201 alsó házrész között helyezkedik el, elhelyezkedése azt eredményezi, hogy a 101 mérőcsík 204 vége és egy 211 rész egymást átfedik és az abszorbens 202 minta befogadó elem megfelelően össze lesz szorítva, és ily módon jó nedvességvezető kapcsolatba kerül magával a házzal.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy célszerű, ha maga a ház áttetsző anyagból, például fehér vagy színezett műanyagból van, de természetesen maga a ház lehet átlátszó vagy éppen csak áttetsző.

A 3. ábrán látható egy 300 mérőeszköz, amely egy 302 monitor 301 nyílásában van elhelyezve. A 300 mérőeszköz ezen része fogadja be az egymással szemben fekvő 205 és 209 nyílásokat.

A 302 monitor háza úgy van kialakítva, hogy a 300 mérőeszköznek azt a részét tudja befogadni, amely az eredményt kijelző 205 nyílást foglalja magába. A 301 nyílás két egymással szemben lévő végén ugyanis egy 303 fényforrás és egy 304 leolvasó fej van elhelyezve. A 301 nyílásba egy 305 nyúlvány nyúlik be, amely lényegében gomb alakúra is kiképezhető, és amely a 200 felső házrész 206 külső felületén kiképezett 207 mélyedéshez illeszkedik. A 300 mérőeszköz a 301 nyílásban történő pontos elhelyezését ezáltal biztosítani tudjuk. Mivel a 207 mélyedés egy előre megadott rögzített helyzetben van a • ·

- 18208 csapocskához képest, amely a készüléken belül helyezkedik el, ily módon a 101 mérőcsíkoknak a 112 helyező furata és a 101 mérőcsíkon elhelyezett két mérőtartomány a 102 és 103 vonalak mentén pontosan és egyértelműen helyezkednek el a 304 leolvasó fejhez képest. A 101 mérőcsíkon lévő 112 helyező furat tehát mintegy referencia helyzet tekinthető a mérőeszköz gyártása során, és biztosítja azt, hogy azt követően, hogy a 300 mérőeszközt a 301 nyílásba helyeztük a 302 monitornál, úgy a 102 és 103 vonalak mentén elhelyezett mérőtartományok a 304 leolvasó fejhez képest mindenkor ugyanolyan helyzetben lesznek. Ily módon tehát nincs szükség arra, hogy a 304 leolvasó fej egy letapogatást megkönnyítő elrendezéssel legyen ellátva, amelynél az egyes berendezésekben a mérőtartományokat kell megkeresni.

A 303 fényforrás vagy megvilágító egység a példaként! kiviteli alaknál 306 LED-ekből áll, amelyek fényüket a 101 mérőcsíkra egy 307 diffúzoron keresztül, továbbá egy, a 101 mérőcsík és a 307 diffúzor között elhelyezkedő 209 nyíláson keresztül vetítik, amely 209 nyílás az ún. megfigyelő ablak. A fény áthatol a vékony nitro-cellulózból készült 101 mérőcsíkon, és 205 nyíláson keresztül kilép a 300 mérőeszköz a burkolat 200 felső házrészébe. A közvetlenül a 205 nyílás külső oldalánál van egy második 308 diffúzor elhelyezve. Azt követően, hogy a sugár áthatolt a második 308 diffúzoron, a fény egy 309 lemezre jut, amely 309 lemezen számos 310-314 nyílás van. A példaként! kiviteli alaknál öt 310, 311, 312, 313 és 314 nyílást találunk, ezek közül kettő a 311 és 313 nyílás a mérőtartományokkal szemben helyezkedik el, míg a másik 310 és 312 a 311 nyílás két oldalán helyezkedik el, a 314 nyílás pedig a 313 nyílás másik oldalán helyezkedik el. A 311 és 313 nyílások szélessége kétszerese a másik három, 310, 312 és 314 nyílás szélességének, amely utóbbiak mintegy ellenőrző szerepet játszanak.

Az a fény, amely áthalad ezeken a 310-314 nyílásokon a 315-319 réseken hatol tovább, amelyek egy 320 terelőlemezben vannak kiképezve. A 320

-19terelőlemez másik végénél vannak a 321 fényérzékelők az egyes 315-319 réseknél elhelyezve. A 321 fényérzékelők azonos méretűek és paraméterűek. A 315-319 nyílások keresztmetszete a 320 terelőlemez 322 elülső oldalánál megegyezik a velük szemben lévő 310-314 nyílások keresztmetszetével, míg a 315-319 nyílásoknak a keresztmetszete a 322 terelőlemeznek a 321 fényérzékelők felé eső oldalán mind azonos méretű. Ily módon tehát két 316 és 318 nyílás, amely a mérőtartományokkal szemben esik, egymással párhuzamos falakkal van kialakítva. A másik három 315, 317 és 319 nyílás, amely lényegében az ellenőrző és szabályozó nyílások szerepét látja el, úgy van kialakítva, hogy keresztmetszetük a 321 fényérzékelők felé növekszik.

A 302 monitorban lévő 301 nyílás adott esetben egy előfeszítő elemmel is ellátható, amely adott esetben rugóval megtámasztott lemez vagy csap lehet, amely a 300 mérőeszköz a 301 nyílásban még pontosabb elhelyezkedést teszi lehetővé.

Ideális esetben ugyanolyan optikai jel jut minden egyes 315-319 nyíláshoz függetlenül attól, hogy a szemben lévő nyílásnál milyen a fényáramnak a helyzete. A 310-314 nyílások lehetnek különböző méretűek is. A referencia tartománynak a méreteit célszerű úgy megválasztani, hogy a 101 mérőcsíkon kialakított mérőtartomány aktuális területéhez essen olyan közel, amennyire csak lehetséges.

A 310-314 nyílások közötti áthallás csökkentésére a 101 mérőcsík olyan közel kell elhelyezkedjen a 310-314 nyílásokhoz amennyire csak lehetséges, akkor, amikor a mérőeszközt a 302 monitor 301 nyílásába behelyezzük.

Ahogyan erre már utaltunk is öt optikai mérőcsatoma van a leolvasó berendezésben. Ehhez adott esetben még egy hatodik mérőcsatorna is járulhat, amely elektronikus referencia csatorna, és amely a detektor áramkörében lévő villamos áramkörök kalibrálását szolgálhatja.

-20Egy tipikus 101 mérőcsík kialakítható úgy is, hogy a kimutatható jelölés koncentráció gradiensét is mérheti a hossza mentén. Ezen mérés ahhoz a kimutatható jelöléshez képest értendő, amelyet a reakciótartományban kell mérni. Ezen mérés elvégzéséhez ideális, ha a 101 mérőcsík reakciótartománya mindkét oldalon ki van képezve. A jel a reakciótartományból kifejezhető úgy is, mint azon teljes jelnek az aránya, amelyet a 101 mérőcsíkon lévő két szomszédos reakciótartományban érzékeltünk.

Az öt mérőcsatomát két reakciótartományra és három referenciatartományra osztottuk. Az egyik referenciatartomány két reakciótartomány között helyezkedik el, és egy optikai referenciamérést valósít meg a két reakciótartományhoz képest.

Visszaverődést mérő rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a 101 mérőcsík egyik oldalán helyezkedjen el. Annak érdekében, hogy ugyanolyan jelszintet lehessen elérni ötcsatomás leolvasó rendszerhez, viszonylag költséges alkatrészekre van szükség. Az átvitel tervezése kereskedelemben kapható nagyméretű optoelektronikai komponensekkel valósítható meg, amely lehetővé teszi, hogy olyan 302 monitort hozzunk létre, amely megfelelően kompakt és viszonylag olcsó is.

Az öt 321 fényérzékelő a 320 terelőlemez hátlapjánál van elhelyezve. Minden egyes 321 fényérzékelő egy-egy 315-319 nyíláson keresztül látja a 101 mérőcsíkot. A 320 terelőlemez, amelyben a 315-319 nyílások ki vannak alakítva, megakadályozza azt, hogy a fény, amelyet az egyik például 315 nyílás felöl lát az érzékelő, egy másik 321 fényérzékelő által is érzékelve legyen. Ez az elrendezés tulajdonképpen egy illesztést jelent az egyes vonalak eltolódásánál bekövetkező toleranciákra. A mérőtartomány elhelyezkedése a 321 fényérzékelő látóterén belül például 316 nyílás egyik szélétől a másikig képzelhető el az x tengely irányában. Minden olyan változás, amely a jelben ezen hatásból ered, elsősorban a szögeltolódásnak a függvénye a központi mérődetektor központ-21 jához képest. A 320 terelőlemez vastagsága úgy választandó meg, hogy ezt a szögeltolódást a mérőtartománynál szabályozza az érzékelőhöz képest, és ily módon a leolvasás pontosságát biztosítsa.

A 305 nyúlvány minden esetben megfelelő pontos helyzetben tartható a 310-314 nyílásokhoz képest. A referencia 208 csapocska a 207 mélyedésben helyezkedik el a 101 mérőcsíkot magába foglaló házban. A 207 mélyedés szintén pontosan helyezkedik el a 208 csapcskához képest, amely a mérőrendszerhez öntéssel van kialakítva, és amelyen a 101 mérőcsíkok helyezkednek el úgy, hogy a 112 helyező furatok helyezkednek el lényegében a 208 csapocskákon. A reakciótartományok a 112 helyező furathoz képest pontosan helyezkednek el. Ily módon tehát a gyártási tolerancián belül a reakciótartományok pontos helyzetben helyezkednek el a 310-314 nyílásokhoz képest, amelyeken keresztül a 321 fényérzékelők a 101 mérőcsíkot vizsgálják.

A 303 fényforrás a példaként! kiviteli alaknál egy sorozat 306 LED-ből áll, amelyek a 307 diffúzor mögött vannak beágyazva vagy elhelyezve, és egyenletes és diffúz fényt lehet így a 101 mérőcsíkokra továbbítani, amely mérőcsík lényegében mind a referenciatartományt, mind a jeltartományt magába foglalja.

Egy további 308 diffúzor, amely a 310-314 nyílások és a 101 mérőcsík között van elhelyezve, elsősorban kalibrálási célok szempontjából előnyös. Annak érdekében, hogy a 101 mérőcsíkok nélkül is minden egyes optikai csatornát megfelelően kalibrálni lehessen, célszerű, ha minden egyes 321 fényérzékelő ugyanolyan fényt érzékel a 303 fényforráson a 101 mérőcsík nélkül, mint a 101 mérőcsík esetében. A 308 diffúzor célszerűen úgy választandó meg, hogy úgy helyezkedjen el az optikai útvonalban, hogy a 101 mérőcsík bevezetése ne hozzon létre jelentős változásokat a 321 fényérzékelők megvilágításának az eloszlásában. Ezen túlmenően pedig a 308 diffúzor lehetővé teszi, hogy az optikai rendszer lényegében tiszta felülettel rendelkezzen, amely alkalmas arra, hogy az elrendezés hosszú ideig megfelelő jó paraméterekkel működjön. A fe*··· » «»

-22lület lényegében úgy működik, mint egy tisztító felület. Azáltal, hogy a 303 fényforrásnak az intenzitását moduláljuk, az optikai csatornák megfelelően kalibrálhatok, és mindezt úgy lehet megvalósítani, hogy mozgó alkatrészek nincsenek benne, és a kalibrálás az előtt történhet, mielőtt a mérést elkezdjük.

A 101 mérőcsík adott esetben optikailag diffúz rétegből alakítható ki, nitro-cellulózból vagy hasonlóból, előnyösen szendvics-szerűen rétegeken van ez a nitro-cellulóz optikailag diffúz rétegként optikailag tiszta film között például poliészter film között elhelyezve. A poliészter film használható a Mylar márkanéven forgalmazott termék. A film megvédi a nitro-cellulózt, amelyben a mérési reakcióelemek helyezkednek el. Visszaverődéses mérést vékony átlátszó filmeken keresztül viszonylag nehéz megvalósítani, mivel a különféle tükörreflexiók fellépnek. Az áthaladás ill. ez a fénytovábbítással történő mérés lehetővé teszi, hogy az optikai rendszer a mérőfelületre merőlegesen helyezkedjen el, és ily módon a reflexiók zavaró hatása minimális.

A találmány szerinti elrendezés olyan 101 mérőcsíkok leolvasására is alkalmas, amelyek nitro-cellulózból vagy hasonló diffúz membránokból vannak kialakítva, amelyeknek azonban a vastagsága előnyösen nem nagyobb 1 mmnél.

A 4a. ábrán látható a találmány szerinti monitor, amely öntött házat foglal magába, például műanyagból és célszerűen ovális, lekerekített alakra van kialakítva. Maga a ház lényegében két részből áll, egy 400 felső részből és egy alsó részből, a 4a. ábrán azonban csak a 400 felső rész látható részletesebben. A 400 felső rész jobb oldali részénél található egy 401 mélyedés, amelynek egy hátrafelé hajló 402 hátlapja van. Ez a 402 hátlap egy 403 nyílással van ellátva célszerűen egy nyomógomb számára, amelyet az ábrán külön nem jelöltünk, tartalmaz továbbá egy 404 ablakot, amely a kijelző panel leolvasására van kialakítva, és két 405 és 406 ablakot, amelyek a színezett fény vagy egyéb indikátorok leolvasását ill. továbbítását teszi lehetővé a felhasználó » · ··· · • · · ·

-23 számára. A 401 mélyedés baloldali részénél egy kifelé nyúló hosszúkás 407 rés van kialakítva, amely az ábrán nem szereplő leolvasó fej befogadására van kiképezve. A 401 mélyedés és a 407 rés 408 fedéllel zárhatók, amely a ház hátsó részénél két 409 és 410 csuklóponttal van ellátva. A 400 felső rész 411 felső felülete olyan mélyedésekkel van ellátva, amely 408 fedélhez illeszkedik, amikor az zárva van, oly módon, hogy az elrendezés zárt állapotban egy zárt folytonos felületet képez a felhasználó számára. A 408 fedél felbillenthető és így láthatóvá válik a monitor felhasználó számára lényeges jellemzője. A 408 fedél célszerűen rugósán zárható, amely rugós elem egy 412 kivágáson keresztül felfelé billenti a fedelet a 413 elülső peremről. A 413 elülső perem további 414 kivágással is el van látva, amelyen további jelző fény olvasható le.

A 4b. ábrán látható a találmány szerinti elrendezéshez tartozó 430 áramköri lemez, amely lekerekített négyszög alakzatként van kiképezve, és amely a ház belső felületének alakjához illeszkedik, és minden olyan működéshez szükséges elemet hordoz, amely az adatok figyelését lehetővé teszi. Tartozik az elrendezéshez egy 431 nyomógomb, amelyet a felhasználó megnyom ahhoz, hogy a peteérési ciklus figyelését elindítsa. A 430 áramköri lemez a házon belül van elhelyeze, és le van fedve a 400 felső résszel a 431 nyomógomb a 403 nyíláson keresztül válik hozzáférhetővé. A 431 nyomógombtól jobbra van a 432 vizuális kijelző, amely lehet például egy folyékony kristályos kijelző, és ezt a felhasználója a 404 ablakon keresztül tudja figyelni. A 432 vizuális kijelzőtől jobbra két 433 és 434 fényvezető van elhelyezve, amely például a megfelelően színezett fényt, például pirosat vagy zöldet tesz láthatóvá két LED-diódától vagy más megvilágító elemtől. Megfelelő chip-ek vagy 435 és 436 memóriák vannak még elhelyezve a 430 áramköri lemezen. További 437 fényvezető van a 430 áramköri lemez 438 elülső pereménél elhelyezve, amely egy további szintén az ábrán nem jelölt - LED-diódáról vezeti a fényt a 414 kivágás felé. Ez a fény jelezheti például a felhasználó számára, hogy egy mérésre van szükség.

-24Ennek a fénynek a színe eltérő lehet a 432 vizuális kijelzőn látható színektől, ez a szín lehet például sárga. Az elrendezéshez tartozik még egy 439 telep csatlakozó, amely a 430 áramköri lemez alatt helyezkedik el, és amely alkalmas arra, hogy a 4c. ábrán látható ház alsó részében rögzített telephez legyen a 430 áramköri lemez csatlakoztatható. A 430 áramköri lemez elülső részénél még egy további 440 kapcsoló is látható, amelyet a 408 fedélnek a bepattanó kapcsolója működtet.

A 430 áramköri lemez baloldali végénél van egy 441 leolvasófej, amely egy 442 nyílással van ellátva, amely a mérőeszköz egyik végéhez illeszkedik. A mérőeszközt befogadó 442 nyílás elülső részénél van egy 443 fényforrás elhelyezve, és ezen 442 nyílás hátsó részénél pedig egy 444 optikai érzékelő rendszer van elhelyezve, ily módon tehát a fény át tud hatolni a 442 nyíláson és természetesen a mérőeszközön is, amikor az benne van, és a 444 optikai érzékelőrendszer ki is tudja értékelni az eredményeket.

A 4c. ábrán látható a ház 460 alsó része, amelynek lényegében ovális alakja van, és illeszkedik a 400 felső részhez, és megfelelő elhelyezkedést biztosít a 430 áramköri lemez számára. A 460 alsó résznek a 461 elülső pereme egy rugóval megerősített 462 rögzítőelemmel van ellátva, amelynek segítségével a 408 fedél rögzíthető zárt állapotban. A 462 rögzítőelem a 463 előlapra például ujjal kifejtett nyomás hatására tud nyitni. A ház 464 alaplapja foglalja magába a telepek számára kialakított térrészt, továbbá egy kis 465 nyílást, amely a ház jobboldali végrésze irányában helyezkedik el, és amelyen keresztül a 439 telep csatlakozó vezethető el a 466 telepekhez. A 466 telepeket 467 fedéllel rögzítjük, amely a ház 468 alsó részéhez akasztható be.

A ház egyes elemei öntéssel állíthatók elő megfelelő műanyagból, például polisztirénből, polikarbonátból, és lényegében nyomásos illesztéssel vannak egymáshoz rögzítve, vagy adott esetben fülekkel vannak egymáshoz csatlakoztatva, vagy például csavarokkal.

-25 Az 5. ábrán felnagyítva látható a 441 leolvasófej, ahol jól látható a 442 nyílás, amely a mérőeszköz befogadására van kiképezve, és amelynek párhuzamosak az oldalai, a szélessége pedig a jobboldali 500 végnél kissé ki van szélesítve úgy, hogy lényegében lépcsős 501 és 502 vállak vannak kialakítva, amelyre a mérőeszköznek a megfelelően felnagyított részei illeszkednek. Ez az elrendezés adott esetben megkönnyítheti a mérőeszköznek a 441 leolvasófejbe történő megfelelő behelyezését. A 442 résnek a keskenyebb 503 munkaterében egy 504 gom van, amely a 442 rés 505 hátsófalára van elhelyezve, és amelyet teljes egészében be kell nyomni ahhoz, hogy a leolvasó mechanizmus működésbe lépjen. A tesztelő eszköznek a megfelelő behelyezése ennek az 504 gombnak a megfelelő mértékű benyomását hozza létre.

A 442 nyílásnak az 505 hátsó falán 506 csapocska van elhelyezve, amely a behelyezett mérőeszközben lévő megfelelő nyílással kell kapcsolódjon. Az 505 hátsó fal egy lényegében fényáteresztő 507 lemezt tartalmaz, amely az optikai érzékelőket fedi. Az 507 lemez az 505 hátsó fal síkjából kissé kinyúlik, és 508 és 509 ferde peremekkel van ellátva, amely végülis egy kiálló háztetőszerű profilt eredményez. A 442 nyílás 510 elülső falán két - az ábrán nem jelölt - csap van kiképezve, amelyek kifelé vannak előfeszítve, például rugós mechanizmussal, amelyek az 511 és 512 házrészekben helyezkednek el.

Lényegében ugyanilyen jellemzők láthatók a 6. ábrán, amikoris felülnézetben mutatjuk be az elrendezést, ahogyan belelátunk a 442 nyílásba. A 6. ábrán látható két előfeszített 600 és 601 csapocska, amelyeknek előfeszítő elemei vannak az 511 és 512 házrészekben elhelyezve. Ezek a 600 és 601 csapocskák lényegében olyan előfeszítő elemek, amelyek a behelyezett mérőeszközt a 442 nyílás 505 hátsó falának támasztják meg és nyomják oda. Amennyiben a mérőeszköz befogadásra alkalmas része megfelelően kialakított nyílásokkal ill. mélyedésekkel van ellátva, úgy azok az 506 csapocskához, mint helyező csaphoz tudnak illeszkedni ill. az 507 panelhez, amely kissé kifelé áll,

-26és a mérőeszköz megfelelően közeli helyzetben nyomható az 505 hátsó falhoz úgy, hogy az 504 nyomógombot megnyomja és ezzel a mérést az optikai érzékeléshez elindítja.

A 7. ábrán metszetben látható a 700 mérőeszköz, amelynek olyan profilja van, amely a 6. ábrán bemutatott elrendezésnez megfelelő, tehát azzal együtt tud működni. A 700 mérőeszköz a 442 nyílásba helyezhető el, mégpedig a szélesebb 701 központi részével, amely az 501 és 502 vállakon fog felfeküdni. A 700 mérőeszköz elülső 702 vége kissé ívelt 703 peremmel van kiképezve, ez megkönnyíti a 700 mérőeszköz behelyezését a nyílásba úgy, hogy ezen a 600 csapocskán is átmenjen. A mérőeszköz tartalmaz egy üreges házrészt, amelyben a porózus 704 mérőcsík van elhelyezve, amely szendvics-szerűen van elrendezve két 705 és 706 lap között, amelyek átlátszó anyagból vannak. Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, a 704 mérőcsík rendkívül precíz módon fog elhelyezkedni a 700 mérőeszköz házán belül, ezt biztosítja a 707 csap is, amely a 704 mérőcsíkban kiképezett 708 helyező furatán keresztül van vezetve. A 700 mérőeszköz házának külső oldalán, azon a ponton, amely megfelelő a helyező 707 csap középpontjának egy 709 kúpos nyílás van kialakítva, amely illeszkedik a rögzített helyező 506 csapocskához a leolvasó résben. A 700 mérőeszköz mindkét oldalán egy-egy 710 és 711 nyílás van kiképezve, hogy amikor a mérőeszközt megfelelően helyezzük a résbe, akkor ez megfelelően szomszédos lesz a 443 fényforrással és a 444 optikai érzékelő rendszerrel. Ezeknek a 710 és 711 nyílásoknak a profilja különböző, a 711 nyílás profilja a mérőeszköz ugyanazon oldalán, ahol a 709 kúpos nyílás is van, úgy van kialakítva, hogy illeszkedjen az 507 panel profiljához, amely a mérőérzékelőket fedi. Ez biztosítja azt, hogy a leolvasófej csak akkor fog működésbe lépni, ha a 700 mérőeszközt megfelelő pontos módon helyeztük be, azaz biztosítva van, hogy az 504 nyomógomb benyomásra kerüljön.

-27A monitor kialakítása és alakja különféle formában valósítható meg, eltérően attól is tehát ahogy az előbbiekben ismertettük. A leolvasófejnek az általános alakja és kivitelezése olyan kell legyen, hogy megfelelően alkalmazható legyen a mérőeszközhöz, a többi része, amely nem közvetlenül kapcsolódik a mérőeszközhöz természetesen különböző kialakításban valósítható meg. A felhasználó számára hozzáférhető vezérlő és információs kijelzők kialakítása hasonlóképpen többféle módon valósítható meg, célszerű azonban mindenek előtt az esztétikai szempontokat is figyelembe venni.

A monitor elektronikus áramkörei különféle illesztő, tároló és kezelő szerveket tartalmaznak, amelyekkel a mért ill. analizált folyadék koncentráció adatait dolgozza fel, továbbá tartalmaz még olyan elemeket is, ahol az előre várható jövőbeli esemény, például a peteérés során a peteérés állapota ill. a termékenységi állapot ezen adatok alapján meghatározható. Ezek az áramkörök ismeretesek szakember számára, az ilyen elrendezésnél csak azt kell figyelembe venni, hogy melyek azok az adatok és információk, amelyet a berendezésnek a felhasználó számára szolgáltatnia kell. Csak példaként említjük meg, hogy az alapkövetelményeket és alapfeladatokat például a 8. ábrán bemutatott kiviteli alakkal lehet megvalósítani. Az egyedi paraméterek a szakterületen ismert paraméterek lehetnek, és az elektronikai áramkörök számos kombinációban létrehozhatók. A példaként! kiviteli alak egy ún. huzalozott rendszer, amely tulajdonképpen egy olyan hálózatként van kialakítva, amely mikroprocesszor alapú, és a mikroprocesszoros ill. a chip technológia alkalmazható.

A 8. ábrán látható tehát a rendszer egy példaként! kiviteli alakja. Látható 800 leolvasó egység az, amely az információt a mérőeszközről összegyűjti, azaz a 101 mérőcsíkot leolvassa. A 800 leolvasó egység tartalmaz egy 801 megvilágító elemet és egy 802 olvasó egységet, amely itt például fotodiódákból van kialakítva. A 800 leolvasó egység kimenete egy 803 átalakítóra van vezetve, amely az optikai jeleket egy 804 mikroprocesszor által feldolgozható jellé

-28alakítja át. A 803 átalakító tartalmaz egy jelformázót, szinkrondetektort, analógdigitál átalakítót, valamint egy ezeket vezérlő egységet. Ugyancsak tartozik még a rendszerhez egy 805 kalibráló egység, amely a 800 leolvasó egységből elvezetett adatokat átalakítja, például abszolút koncentrációjellé.

A rendszerhez tartozik egy 806 órajel generátor, amely a cikluson belül a mérést vezérli. A 804 mikroprocesszor feldolgozza, tárolja, és megfelelően interpretálja az eredményeket, figyelembe veszi a korábbi eseményekre vonatkozó adatokat is, például amit egy korábbi ciklusban érzékelt. A 807 felhasználói interfész legalább egy nyomógombot tartalmaz, amelyet a felhasználó tud működtetni, és amellyel az egész mérési ciklust indítani tudja. A 808 tápegység tartalmaz telepet, tápegység szabályozót, továbbá 809 tartalék memóriát, ennek az a szerepe, hogy abban az esetben, ha a telepet kell cserélni, akkor a korábban meglévő adatok ne vesszenek el.

Az információ a felhasználóhoz folyadékkristályos vagy LED-kijelzős formában jut el. Amennyiben szükséges, úgy egyszerű, szemmel látható jelzést például fényjelzést ad akkor, ha a termékenységi állapotot elérte a használója, például a zöld jelzés az, amikor nagy valószínűséggel nem történik megtermékenyítés, és vörösre vált, amikor megtermékenyítésre alkalmas időtartamot érzékel. Nagyon jól alkalmazható a terhesség megakadályozására, ekkor ugyanis biztonságos állapotot jelez, és a másik esetben pedig egy termékeny állapotot.

Az előbbiekben ismertetett 803 átalakító és 806 óra jelgenerátor együttesen a 435 memória feladatát látják el, amely a 4b. ábrán látható, míg a 804 mikroprocesszor a 436 memória feladatát látja le, amely szintén a 4b. ábrán látható.

Az átviteli spektrofotometria széles körben használt módszer az átlátszó folyadék oldatokban lévő festék koncentrációjának a meghatározására. A kereskedelemben kapható spektrofotométereket általában lényegesen meg kell • · · · · ·

-29változtatni ahhoz, hogy alkalmasak legyenek diffúz oldatok mérésére. Az átviteli spektrofotometria általában nem alkalmas arra, hogy nagymértékben diffúz mintákat mérni lehessen vele, ezeket általában csak ott használják, ahol más megoldást nem lehet alkalmazni. A találmány szerinti megoldásnál az átviteli mérések a korábbi visszaverődésen alapuló mérésekkel szemben számos előnyt nyújtanak.

A korábbi ismert megoldások közül igen sok esetben alkalmaztak olyan mérőcsíkokat, amelyeket reflexiós méréssel mértek és ennek alapján határozták meg a mérőcsíkon lévő festékanyag például a glukóz koncentrációját. Maga a vegyianyag nagyon vékony réteget képez a mérőcsík felületén. Ellentétben a találmány szerinti megoldásnál a találmány szerinti mérőcsík esetében a vegyianyagok a mérőcsíkon vastagabban is felvihetők. A felvitel során az áramlás változása és a különböző reagens lerakódás változhat, és ily módon a reakciótartományban lévő kimutatható anyag változó vastagságú lehet.

Görbületek, felületi anyagok, csiszolás vagy oldódás hatások megváltoztathatják a visszaverődéses reflexiónak a diffúz reflexióhoz képesti arányát. Visszaverődéses méréseknél a mérőcsík felületéről visszavert diffúz fény az, amely az információt hordozza, tehát az a fény, amely a kimutatható jelzőanyaggal kölcsönhatásba lép, míg a tükröződve visszavert fény információt nem tartalmaz, mivel ez a fény egy olyan komponens, amely úgy verődik vissza a felületről, hogy a diffúz csíkban a kijelezhető anyaggal nem lép érintkezésbe. Anélkül, hogy nagyméretű és drága rendszereket alkalmaznának, nagyon nehéz olyan visszaverődés elvén működő mérőrendszert létrehozni, amely a tükröződő reflexiót olyan mértékben minimalizálja, ami átviteli méréseknél kialakul, különösen akkor, ha diffúz fényt használunk, mint a találmány szerinti megoldásnál.

A reflexiós rendszereknél olyan mérőfelületet kell alkalmazni, amelyet a kalibráláshoz az optikai útvonalból el kell távolítani. Ezt a referenciafelületet

-30nem szabad megsérteni, mert az optikai rendszernek egy részét képezi. Mechanikai mozgatására van szükség, azaz el kell mozdítani ezt a referencia anyagot akkor, amikor a mérőcsíkot kívánjuk mérni. Mindezek a problémák a találmány szerinti megoldásnál elkerülhetők.

A különféle kimutatható anyagokra vonatkozóan már néhány példát mutattunk, a találmány szerinti megoldás azonban olyan jelzőanyagokat is alkalmazhat, amelyek vagy lezárják vagy pedig visszaverik az elektromágneses sugárzást, ahelyett, hogy elnyelnék, ilyenek például az ún. fehér részecskék, tehát például a latex részecskék természetes, festés nélküli állapotukban. Maga a megjelölés lehet reaktencia anyag vagy katalizátor, amely részt vesz a sugárzást elnyelő vagy a sugárzást lezáró anyagok létrehozásában, például lehet egy olyan enzim, amely a réteggel reakcióba lép és egy kimutatható anyagot hoz létre, például egy színezett anyagot a mérőtartományban.

Példa

Annak érdekében, hogy alátámasszuk azt, hogy az átviteli leolvasó rendszer a találmány szerint kialakítva lehetővé teszi a mérőeszközről a megfelelő konzisztens adatok kimutatását, példát mutatunk be.

Egy kettős analítikumot mérőeszköz, amelyet véletlenszerűen választottunk ki az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint kialakított sorozatból úgy volt kialakítva, hogy kékre színezett latex részecskéket tartalmazott, mint megjelölést, amely két vonal mentén volt nitrocellulóz csíkra felvive, annak érdekében, hogy a mérési eredmények kiétékelhetők legyenek, ilyen mérőcsíkot helyeztünk el és olvastunk le egy, a 3-8. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint kialakított monitorba.

A két mérővonal intenzitása a vizeletben lévő LH és E3G koncentrációt mutatta ki, amely vizeletet a mérőeszközben helyeztünk el. A mérőeszközt tízszer helyeztük be és vettük ki a monitorból. A fénytovábbítás százalékos része az egyes leolvasásoknál a következő volt;

	LH	E3G
	44.0	39.3
	43.8	39.3
	43.8	39.5
	43.8	39.3
	43.8	39.3
	43.9	39.4
	43.8	39.2
	43.9	39.2
	43.9	39.2
	43.9	39.4
átlag	43.9	39.3
eltérés	0.1	0.1
hiba %	0.2 %	0.3

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti leolvasó rendszer megfelelően megbízhatóan és stabilan működik, és lényegesen nem befolyásolja azt, hogy ha a mérővonal a mérőeszközben kissé elcsúszik, akkor, amikor a mérőeszközt a monitorba helyezzük.

Claims (27)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Mérési vizsgálati eredmény leolvasó, amely olyan mérőeszközökhöz alkalmazható, amelyek porózus folyadékáteresztő hordozó anyagot tartalmaznak, amely hordozó anyag mérőcsíkként (101) vagy lapként van kiképezve, és amelyen vastagságában elektromágneses sugárzás tud áthaladni, a hordozó legalább egy mérőtartományt tartalmaz, amelyben a vizsgálati eredmény egy kimutatható anyag kötőadalékanyaghoz közvetlen vagy közvetett úton történő kötődésével jeleníthető meg a mérőtartományban azt követően, hogy a mérőcsíkon (101) elektromágneses sugárzást bocsátottunk keresztül, és ez a sugárzás van a leolvasóhoz vezetve, azzal jellemezve, hogy a leolvasó tartalmaz;

   a) legalább a mérőeszköz (300) azon részét, ahol a mérőtartomány van, mintabefogadó elemet (202);

   b) a minta befogadó elemhez (202) csatlakoztatott leolvasó egységet, amely leolvasó egység az alábbi részekből áll;

   I) legalább egy diffúz elektromágneses sugárzást kibocsátó jelforrást; és

   II) egy vagy több az elektromágneses sugárzás intenzitását mérő érzékelőt;

   a jelforrás és az érzékelők úgy annak elhelyezve, hogy akkor, amikor a mérőeszköz (300) a minta befogadó elemben (202) helyezkedik el a mérőtartomány a jelforrás és az érzékelő közötti összekötő útban helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti mérési eredmény kiolvasó, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több érzékelő előtt egy diffúzor (307) van elhelyezve, úgy, hogy az elektromágneses sugárzás a diffúz jelforrásról - azelőtt, mielőtt az érzékelőhöz jutna - át kell haladnia a diffúzoron, és a mérőeszközhöz (300) tartozó mérőtartomány a diffúz jelforrás és a diffúzor (307) között helyezkedik el.

   -33
3. 3. Az 1. igénypont szerinti mérési eredmény kiolvasó, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás fény.
4. 4. A 3. igénypont szerinti mérési eredmény kiolvasó, azzal jellemezve, hogy a fény impulzusszerű fény, és az impulzus frekvencia legalább 1 kHz.
5. 5. Mérőeszköz, amely legalább egy porózus folyadékáteresztő hordozó mérőcsíkot (101, 113, 704) vagy -lapot tartalmaz, amelyen vastagságában elektromágneses sugárzás vezethető át diffúz módon, a hordozó anyag egy házban van elhelyezve, maga a hordozó anyag legalább egy mérőtartománnyal van ellátva, amelyben a mérési eredmény egy kimutatható anyag speciális megkötésével olvasható ki, amely anyag közvetlenül vagy közvetve van a mérőtartományban rögzített kötőanyaghoz csatlakoztatva, és a mérési eredmény az elektromágneses sugárzás hatására jelenik meg, maga a ház elektromágneses sugárzást továbbító tartománnyal van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy az elektromágneses sugárzás egy külső jelforrásról a mérőeszközön (300, 700) áthaladjon, és a mérőtartomány abban az elektromágneses sugárzási útvonalban helyezkedik el, amely az elektromágneses energiát továbbító tartományban van.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti mérőeszköz, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás fény, előnyösen pedig látható fény.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti mérőeszköz, azzal jellemezve, hogy kimutatható anyag közvetlenül jelzett részecske.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti mérőeszköz, azzal jellemezve, hogy a hordozót képező mérőcsík (101, 113, 704) vagy -lap papír, cellulóz vagy hasonló, amelynek előnyösen 1 mm-nél kisebb a vastagsága.
9. 9. Mérőkészlet, amely a mérőeszközt és a mérési eredmény leolvasó egységet tartalmazza, azzal jellemezve, hogy az alábbi részekből áll:

   a) a mérőeszköz porózus folyadékáteresztő hordozó mérőcsíkot (101, 113,

   704) vagy -lapot tartalmaz, amely vastagságában diffúz módon elektromágne-34ses sugárzással átjárhatóra van kialakítva, a hordozó anyag előnyösen egy burkolatban vagy egy fedélben van elhelyezve, a hordozó anyag legalább egy mérőtartománnyal van kialakítva, amelyben a mérési eredmény egy a kimutatható anyag kötő adalékanyaghoz közvetlenül vagy közvetett úton történő megkötésével a mérőtartományban mutatható ki;

   b) a burkolat vagy fedél elektromágneses energiát áteresztő tartománnyal van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy az elektromágneses sugárzás egy külső jelforrásról a mérőeszközön (300, 700) áthaladjon úgy, hogy a mérőtartomány ezen átviteli tartományok;

   c) a mérési eredmény leolvasó tartalmaz egy a mérőeszköznek (300, 700) legalább azt a részét, ahol a mérőtartomány van minta befogadó elemet (200) egyenletes elektromágneses sugárzást kibocástó jelforrást, egy vagy több érzékelőt, amely a jelforrással szemben van elhelyezve úgy, hogy a közöttük lévő sugárzási útvonalban van a mérőeszköz (300, 700) mérőtartománya.
10. 10. A 9. igénypont szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a mintabefogadó elem (202) reteszelő elemekkel van összekapcsolva, amely biztosítja, hogy a mérőtartomány a mérőeszközön (300) belül a leolvasóhoz képest rögzített előre megadott helyzetben legyen.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a minta befogadó elem (202) olyan működtető elemmel van ellátva, amely a mérőeszköz (300, 704) befogadására lép működésbe, és a működtető elem indítja el a mérőtartomány leolvasását.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a ház vagy fedél olyan belső illesztő elemeket tartalmaz, amelyek a hordozón lévő megfelelő illesztőelemekkel kapcsolódnak úgy, hogy a mérőtartomány a házon vagy burkolaton belül előre megadott térbeli helyzetben helyezkedik el a házon vagy fedélen lévő kapcsolóelemekhez képest.

    -35
13. 13. A 12. igénypont szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a belső illesztő elem csapocska (208) vagy hasonló elemek, amelyek a hordozón lévő helyező furatokkal (112) kapcsolódnak, és a mérőtartomány a hordozón a helyező furathoz (112) képest minden esetben adott helyzetben van kialakítva.
14. 14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a jelforrásról kisugárzott elektromágneses sugárzás diffúz sugár.
15. 15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás fény.
16. 16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a jelforrásról kibocsátott elektromágneses sugárzás impulzus üzemű.
17. 17. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a hordozó mérőcsík (101, 113, 704) vagy -lap, papír, nitrocellulóz vagy hasonló és vastagsága kisebb, mint 1 mm.
18. 18. A 9-17. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy a kimutatható anyag közvetlen jelzett részecske.
19. 19. A 18. igénypont szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás olyan látható fény, amelynek hullámhossza a közvetlenül jelzett részecske által nagymértékben elnyelhető.
20. 20. A 9-19. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészlet, azzal jellemezve, hogy mérőeszközből számos hasonló van kialakítva, és ezek a mérőkészlet egy-egy részét képezik.
21. 21. Eljárás minta folyadékban az analítikum koncentrációjának meghatározására, azzal jellemezve, hogy az eljárás során a 9-20. igénypontok bármelyike szerinti mérőkészletet alkalmazzuk.

    -3622. Mérőeszköz, amely egy mérőelem által mért eredmény leolvasására van kialakítva, és a méréshez a kimutatható anyagot egy porózus csíkon vagy lapon egy kis tartományba koncentráljuk, azzal jellemezve, hogy

    a) diffúz fényforrást tartalmaz, amelynek hullámhosszúsága a kimutatható anyag által erősen elnyelhetőre van megválasztva, tartalmaz továbbá

    b) a jelforrásról beeső fényt érzékelő fényérzékelőt (321),

    c) a porózus lapot vagy mérőcsíkot (101) a már előbb említett kis mérőtartománnyal a jelforrás és a fényérzékelő (321) közötti fény otthonában tartóelemet és

    d) villamos áramköri lemezt (430) az érzékelőkhöz, amely úgy van kialakítva, hogy a beeső érzékelt fénysugárból a kimutatható anyag mennyiségének értékét adja meg, amely az adott kis mérőtartományba van koncentrálva.
22. 23. A 22. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a diffúz fény impulzusszerű és a villamos áramkörök úgy vannak beállítva, hogy a fényérzékelőt (321) úgy szabályozzák, hogy csak az impuzlus formában kimutatott fénnyel fázisban érzékeli a beeső fénysugár!, a fény frekvenciája pedig legalább 1 kHz.
23. 24. Eljárás olyan mérőeszköz mérési eredményeinek a kiolvasására, amikor kimutatható anyagot egy viszonylag kis tartományba koncentrálunk, egy például csík, lap vagy hasonló réteg formájában kiképezett hordozó anyagon úgy, hogy azon keresztül vastagságában elektromágneses sugárzás továbbítható, és legalább a hordozó anyag egyik oldala van kitéve az elektromágneses sugárzásnak, és ez az oldal lényegében a teljes felületén egységes, és ez foglalja magába az előbb említett tartományt, és azt az elektromágneses sugárzást mérjük, amely a hordozó elem másik oldalán kilép, és ebből határozzuk meg a mérési eredményt.
24. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beeső elektromágneses sugárzás lényegében azonos intenzitású a hordozó azon ré-37szére, ahol a sugárzást bevezetjük.
25. 26. A 24. vagy 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beeső elektromágneses sugárzás diffúz sugárzás.
26. 27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás fény, előnyösen látható fény.
27. 28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kimutatható anyag közvetlenül jelző részecske.