HUT74750A

HUT74750A - Shaving unit for safety razor

Info

Publication number: HUT74750A
Application number: HU9602877A
Authority: HU
Inventors: Frank Edward Brown; Kevin James Wain
Original assignee: Gillette Co
Priority date: 1994-04-21
Filing date: 1995-04-04
Publication date: 1997-02-28
Also published as: DE69504963T2; US5802721A; AU2143495A; DE69504963D1; JPH09511939A; ATE171410T1; KR970702131A; WO1995029043A1; ZA952945B; EP0756533B1; BR9507321A; EP0756533A1; CO4410356A1; CA2185900A1; JP3672566B2; NZ283401A; GB9407896D0; IL113257A; CA2185900C; CN1044879C

Description

A találmány tárgya borotváló egység biztonsági borotvakészülékhez. A borotváló egység egy vagy több hosszúkás pengét és egy bőrre felfekvő elemet tartalmaz, amely a bőrrel a penge éle előtt érintkezik. A borotváló egység lehet egy egyszer haszná• · · · · · • · · • · • · · • · · · · ·

latos borotvakészülék feje. Ennek a borotvakészüléknek van egy nyele, amelyhez a fej tartósan van csatlakoztatva. Amikor a penge (pengék) életlenné válik (válnak), akkor az egész borotvakészüléket eldobják. A borotváló egység lehet egy patron is, amely cserélhetően van egy többször használatos borotvanyélen rögzítve.

A borotváló egység általában tartalmaz egy védőelemet és egy sapkát. A védőelem a pengeél(ek) előtt érintkezik a bőrrel, amikor a pengék borotválkozáskor a bőrön mozognak. A sapka a pengeél(ek) mögött érintkezik a bőrrel. A védőelem felületének felületi kiképzésére és anyagára vonatkozóan számos javaslat született. így kialakítottak olyan védőelemeket, amelyek a bőrt a penge előtt húzzák, vagy amelyek kellemes tapintási érzetet keltenek a bőrben, amikor a penge a bőr felületén csúszik.

A borotváló egységek általában merevek, és ezért a pengeélek lényegében egyenesek maradnak. Javasoltak azonban rugalmas borotvapatront is, amely a pengék síkjára lényegében merőleges síkban el tud hajlani. A védőelem a kívánt rugalmasság létrehozása végett több szegmensből áll, amelyek egyedileg pengetartókon vannak rögzítve. Ilyen patront ismertet a PCT/US92/05467 számú szabadalmi irat, amelynek értelmében a szegmensek alakja és rögzítése megakadályozza, hogy a bőr a szegmensek közötti terekbe beérjen. A védőelemek nincsenek úgy kialakítva, hogy a szőrszálakat a levágáshoz előkészítsék.

Találmányunk célja tökéletesített borotválóképességű borotváló egység, amely a levágandó szőrszálat a pengeél előtt előkészíti.

• · · • · · · · · ··· ····· ·· ···· ··· · ··

- 3 Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a borotváló egységnek van egy hosszúkás, bőrre felfekvő felülete, amely a bőrrel a borotválkozás közben a bőrön mozgatott pengeél előtt érintkezik. Ezt a felületet elemek képezik, amelyek között hézagok vannak, amiken a szőrszálak áthaladhatnak. Oldalt szomszédos elemek vannak kialakítva és egymástól olyan távolságban elhelyezve, hogy a közöttük lévő hézagokon áthaladó szőrszálakhoz rugalmasan kapcsolódva kis húzóerőt fejtenek ki a szőrökre, amikor a bőr, amelyből a szőrszálak kiállnak, a felület felett csúszik.

A találmány szerinti borotváló egység egyik előnyös kiviteli alakja tartalmaz egy hosszúkás, bőrre felfekvő felületet, amelyet több, a felület mentén elhelyezett elem képez. Az elemek között átmenő rések vannak, amelyek a felület elöl haladó élétől a hátul haladó éléig terjednek. Mindegyik rés szélessége az elöl haladó élnél lévő bevezető részétől kiindulva hátrafelé csökken, és a szélesség minimális értéke egy szőrszál átmérőjénél kisebb. A felület elemei lényegében a felület síkjában egymáshoz képest rugalmasan mozgathatóak. Ennek a borotváló egységnek a használatakor a bőrből kiálló sok szőrszál a bőrre felfekvő felületen haladva bejut a résekbe, és a szőrszálakra húzóerő hat, minthogy a szőrszálaknak a felületi elemeket meg kell hajlítaniuk ahhoz, hogy átmehessenek a rések legkeskenyebb részén. Ez a húzóerő megnöveli a szőrszál bőrből kiálló hoszszát, és mivel a szőrszál kihúzás után késéssel húzódik vissza, ezért a borotválkozás simasága javul, mert a penge vágóéle akkor vágja át a szőrszálat, amikor még ki van húzva. A szőrszál

kiálló hosszának növeléséhez csak viszonylag kis húzóerőre van szükség. Például mindössze néhány cN-os (néhány grammos) húzás a szőrszálat 100 pm-rel is megnyújthatja. Ha viszont a szőrszálra nagy húzóerőt fejtünk ki, akkor ez kellemetlen érzést kelthet. A felületi elemek előnyös módon úgy vannak elrendezve, hogy közelítőleg 0,5 és 20 cN (0,5 és 20 g) közötti húzóerőt fejtsenek ki, és így jelentős nyúlást létesítsenek anélkül, hogy kellemetlen érzést okoznának. A legelőnyösebb módon a szőrszálra kifejtett húzóerő legfeljebb 10 cN (10 g) , például lényegében 5 cN (5g). Biztosítva van, hogy a levágatlan szőrszálak ne akadjanak meg a felületi elemek között, és így ne legyenek olyan erősen húzva, hogy ez kényelmetlen érzést keltsen. A felületi elemek ugyanis elengedik a szőrszálakat, és lehetővé teszik, hogy a bőrre felfekvő felület elöl haladó élén elhagyják a réseket. Ezt az elengedést megbízható módon az teszi lehetővé, hogy a szomszédos elemek rugós rögzítésük révén eltávolodhatnak egymástól. így a rések annyira kiszélesednek, hogy a szőrszálak könnyen áthaladhatnak.

Előnyös, ha a szőrszálak többsége átmegy a réseken. A rés szélessége a rések bevezető részénél előnyös módon legalább akkora, mint a felületi elemek szélessége a bőrre felfekvő felület elöl haladó élénél. Az egyik konkrét kiviteli alakban a rések bevezető részének szélessége az elöl haladó élnél lévő elemek szélességének 1-2-szerese, például közelítőleg az 1,5szöröse. Alkalmas a rések bevezető részének 0,50 mm körüli, vagyis a szőrszálak tipikus 0,10 mm átmérőjének többszörösével egyenlő szélessége.

- 5 A rés minimális szélessége előnyös módon a bőrre felfekvő felület elöl haladó élénél, vagyis a következő penge vágóéléhez legközelebb van. Alkalmasnak találtuk a rés 0,05 mm körüli minimális szélességét.

Előnyös módon sok rést alakítunk ki, hogy a szőrszálak többsége a réseken menjen át. A rések előnyös módon egymástól azonos távolságban vannak, és az osztásköz legfeljebb 1,2 mm, előnyös módon 0,7 és 1,0 mm között van.

A bőrre felfekvő felületet nagyjából fésű alakú, például fémből készült tag képezi, amelynek a gerincrésze lényegében merőleges a felületi elemeket képező fésűfogak által alkotott, bőrre felfekvő felületre. A felületi elemek rugalmasságát azoknak a torziós rugóknak a megcsavarása hozza létre, amelyek a fogakat a gerincrésszel összekötik. Ebben a kiviteli alakban a felületi elemek a torziós rugókkal tulajdonképpen konzolosan vannak rögzítve, és bizonyos, a bőrre felfekvő felületre lényegében merőleges mozgás lehetséges az elöl haladó szabad végeiken. Ez hasznos lehet azáltal, hogy a levágott szőrszálmaradványokat eltávolítja a résekből. Minthogy a tendencia az, hogy a szőrszálak inkább a rések bevezető részébe lépnek, és nem simulnak a bőrhöz a bőrre felfekvő felület hatására, ezért előnyös, hogy viszonylag éles átmenet legyen a bőrre felfekvő felületről a homlokfalra. Megállapítottuk, hogy ezen az élen a 0,16 mm körüli görbületi sugár alkalmas.

Ennek a kiviteli alaknak egy módosításában a fogakat a fogak hátul haladó éleihez kötött rugók hordozzák. A rugók Lalakúak lehetnek, és egy homlokfal felső élétől kiindulva hát6 ···· ·· · ·· ·· • · · · · · · • · · ··· · ·· ··· ····· ·· ···· ··· · ·· rafelé, majd a fogak felé, felfelé irányulva helyezkednek el. A fogaknak a réseket szélesítő mozgását a hátrafelé kiterjedő rugórészek torziós csavarodása teszi lehetővé. A rugók laprugókként is működhetnek a fogak számára rugós rögzítést létrehozva, hogy lehetővé váljon némi, a bőrre felfekvő felületre lényegében merőleges, rugalmas elmozdulás.

Egy másik konstrukciós változat szerint a bőrre felfekvő felületet fröccsöntött műanyagtag képezi. Ebben a műanyagtagban a felületi elemeket megfelelő párhuzamos laprugók hordozzák, amelyek lehetővé teszi a felületi elemek rugalmas oldalirányú elhajlását. A felületi elemek közötti rések előnyös módon a fentebb taglaltaknak megfelelően vannak kialakítva és méretezve .

A bőrre felfekvő felületet képezheti a borotváló egység védőelemének felülete, vagyis úgy helyezhető el, hogy a bőrrel egypengés borotva esetén közvetlenül a penge előtt, két vagy több, egymás után lévő pengét tartalmazó borotva esetén közvetlenül az elöl haladó penge előtt érintkezik. Egy másik változat szerint a bőrre felfekvő felület úgy helyezhető el, hogy a bőrrel többpengés borotváló egység esetén az elöl haladó penge után, például kétpengés borotváló egység esetén a második penge előtt érintkezik.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy találmány szerinti borotváló egység egyik végrészének perspektivikus képe, a

2. ábra az 1. ábra szerinti borotváló egység védőelemének nagyított részlete, a

3. ábra a találmány szerinti, módosított borotváló egység az 1. ábrával megegyező ábrázolásban, a

4. ábra a találmány szerinti borotváló egység egy másik kiviteli alakja az 1. ábrával megegyező ábrázolásban, az

5. ábra az 1. és 2. ábra szerinti, bőrre felfekvő felületi elem módosított alakjának egy része perspektivikus képben, a

6. ábra az 1. és 2. ábra szerinti, bőrre felfekvő felületi elem egy másik módosított alakjának egy része perspektivikus képben, a

7. ábra a bőrre felfekvő felületi elem egy további módosított alakjának egy része perspektivikus képben, elölnézetben, a

8. ábra a 7. ábra szerinti, bőrre felfekvő felületi elem perspektivikus képben, hátulnézetben, a

9A-9D. ábra az 1-8. ábra szerinti kiviteli alakokban lévő rések különböző alakjai, részletes keresztmetszetben, a

10. ábra a találmány szerinti borotváló egység bőrre felfekvő elemének egy másik alakja, a.

11. ábra a találmány szerinti borotváló egység bőrre felfekvő elemének egy további alakja.

Az 1. ábrán látható borotváló egység lehet egy patron, amely többször használatos borotvanyélre leválaszthatóan van ráerősítve, vagy lehet egy egyszer használatos borotva nyeléhez rögzítve. A borotváló egység két, 1 és 2 pengét tartalmaz, amelyek egymás mögött vannak egy 3 hordozókeretben rögzítve. A 3 hordozókeret képezheti a borotváló egység 4 sapkáját is, vagy ···· ·· · ·· ·· • · · · · · · • · ······· ··· ····· ·· ···· ··· · · · pedig külön sapka van rászerelve. A borotváló egység tartalmaz továbbá egy 6 védőelemet, ami a bőrre felfekvő felületet képez. A bőrre felfekvő felület közvetlenül az elöl haladó 1 penge vágóéle előtt érintkezik a borotválandó bőrrel. A 6 védőelemet a 3 hordozókerettel egy darabként kialakított vagy ahhoz más módon rögzített, hosszirányú 7 rúd hordozza. A 6 védőelem fésű alakú, és van gerincrésze, valamint több, lényegében azonos 9 foga. A gerincrész a 7 rúdhoz csatlakoztatott homlokfalat definiál. A 9 fogak lényegében 902.-ban a homlokfalhoz vannak hajlítva és képezik bőrre felfekvő, felfelé álló felületet. A bőrre felfekvő felület elöl haladó éle röviddel az elöl haladó 1 penge vágóéle előtt végződhet, vagy úgy lehet elhelyezve, hogy a pengének a borotválkozás közben a bőrtől távolabb eső oldalán a vágóéi alatt fekszik.

Ahogyan ez legjobban a 2. ábrán látható, a 9 fogak között rések vannak, amelyek a védőelem felületének elöl haladó élénél fedésben vannak a homlokfalba lefelé kiterjedő, U-alakú bemetszésekkel. Mindegyik 10 rés szélessége maximálisan 0,50 mm a rés bevezető részénél, a bőrre felfekvő felület elöl haladó élénél. A rés első része viszonylag éles szögben befelé keskenyedik, majd nagyon kis szögben tovább keskenyedik, és így a bőrre felfekvő felület hátul haladó élénél a rés minimális szélessége 0,05 mm. A fogak szélessége a hátul haladó végüknél 0,9 mm, így a rések osztásköze 0,85 mm és a fogtövek szélessége 0,35 mm. A fogak hossza a bőrre felfekvő felület elöl haladó éle és hátul haladó éle között 1,6 mm. A védőelem fémfólia anyagának vagy más lemezanyagának vastagsága 0,08 mm. A gyár-

táskor a védőelem először lapos darabként alakítható ki, amelyet azután kis, például 0,16 mm görbületi sugárral meghajlítanak, hogy mindegyik fog lényegében merőleges legyen a homloklapra .

A borotváló egység használatakor a védőelem felülete a penge elöl haladó éle előtt csúszik a bőrön. A bőrből kiálló szőrszálak többsége belép a 10 résekbe, és a rések hosszában van vezetve. Amikor egy szőrszál, amelynek az átmérője tipikusan 0,10 mm, közeledik a rés legszűkebb részéhez, akkor a rés két oldalán lévő két fog közé kissé beszorul. Amikor a szőrszál tovább halad a résben, akkor szétfeszíti a fogakat. Ezt a rugalmas elmozdulást lehetővé teszi a torziós rugókként szolgáló fogtövek elcsavarodása. A fogak 0,5 és 20 cN (0,5 és 20 g) közötti, például 5 cN (5 g) erővel húzóhatást gyakorolnak a szőrszálra. Ez az erő arra törekszik, hogy a szőrszálat kihúzza a bőrből. A szőrszál a védőelem hátul haladó élénél szabaddá válik, és még mielőtt ideje lenne visszahúzódni a bőrbe, találkozik a következő penge vágóélével. A szőrszálakra kifejtett erők nem olyan nagyok, hogy kellemetlen érzést okoznának. Ha a védőelem felülete nem végződik a penge és ennek, a fogak szabad végei által definiált felületnek a penge vágóéle alatt fekvő, elöl haladó éle előtt, akkor a szőrszálak még a résekben lesznek, és ezért hat rájuk a húzás, ami a szőrszálakat a bőrből kifelé húzza, amikor érintkeznek és a penge átvágja őket.

A 3. ábra szerinti kiviteli alak lényegében azonos az 1.

és 2. ábra szerintivel, kivéve azt, hogy a bőrre felfekvő felületet definiáló fogak rövidebbek, és a rések keskenyedésének • « ·

- 10 mértéke állandó. A réseknek a védőelem felülete elöl haladó és hátul haladó élénél fennálló szélessége és az egyéb méretek ugyanazok, mint az első kiviteli alakban.

Módosítások lehetségesek a találmány alapgondolatát megőrizve. A védőelemnek például nem kell egy darabként készülnie, hanem összeállítható két darabból, amelyek egymáshoz vannak erősítve, és váltakozó fogakat képeznek a védőelem felülete mentén. Nem lényeges továbbá, hogy a fésű 8 homlokfala merőleges legyen a bőrre felfekvő felületre, hanem elhelyezhető úgy, hogy hegyes szöget zár be a 9 fogak síkjával és/vagy a bőrre felfekvő felület homlokélétől hátrafelé el van tolva, például úgy, hogy a homlokfalat hátrafelé, majd lefelé meghajlítjuk.

A fentebb leírt kiviteli alakokban a résekkel ellátott, bőrre felfekvő felület a védőelem felülete. Két vagy több pengével ellátott borotváló egységben ehelyett vagy emellett ez a résekkel ellátott, bőrre felfekvő felület elhelyezhető közvetlenül a második vagy egy további penge előtt. A 4. ábrán a borotváló egység ilyen kiviteli alakja látható. Ebben a borotváló egységben két penge van és a pengék között egy fésűszerű 6 védőelem van elhelyezve, amelynek az alakja lényegében megegyezik a 3. ábra szerinti borotváló egység védőelemének alakjával, és amely definiálja a résekkel ellátott, bőrre felfekvő felületet az elöl haladó 1 penge mögött és a második, 2 penge vágóéle mögött. A 6 védőelem megegyezik az 1-3. ábra kapcsán fentebb leírt védőelemmel. Bár az ábrázolt borotváló egységben hagyományos, 15 védőelem van, alkalmazható résekkel ellátott védőelem is, úgyhogy résekkel ellátott, bőrre felfekvő felületek vannak • · ·

- 11 definiálva mindegyik pengeél előtt. A 4. ábra szerinti, pengék közötti bőrre felfekvő felületnél előnyös, ha a résekkel ellátott felület elöl haladó és hátul haladó éle közötti távolság, és így a felületet definiáló elemek hossza legfeljebb kb. 1,0 mm.

Az 5. ábrán látható bőrre felfekvő felület lényegében ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábra szerinti, és az ábrákon a megegyező elemek jelölésére azonos hivatkozási jeleket használunk. A fő különbségek a következők: a 9 fogak hátrafelé lehajló 19 végrészekben végződnek; a szomszédos fogak végrészei közötti résszakaszok szélessége lényegében állandó, és a fogak kétágúak. Ha az elem egy borotváló egységben rögzítve van, akkor a 19 végrészek egy követő pengeél alá benyúlhatnak anélkül, hogy ez ennek az élnek a szőrszálvágó képességét hátrányosan befolyásolná. A fogak kétágú alakja miatt a fogak felülnézetben Y-alakúak. A széttartó 20 villaágak lehetnek merevek, úgyhogy a 10 réseken átmenő szőrszálak oldalirányú elhajlását a fogakat hordozó 21 talprészek által képzett torziós rugók hozzák létre, mint a fentebb leírt kiviteli alakokban, vagy pedig a 20 villaágak lehetnek rugalmasak, úgyhogy oldalirányú elhajlásuknak legalább egy részét a villaágak rugalmas elhajlása hozza létre. A rések osztásköze és méretei ugyanazok lehetnek, mint az 1. és

2. ábra szerinti kiviteli alakban.

A 6. ábrán látható módosított, bőrre felfekvő felület hasonló az 5. ábra szerintihez, de mindegyik fog 20 villaágai úgy vannak kialakítva, hogy további, hátrafelé összetartó 30 rést és ennek a résnek az elülső végén egy rombusz alakú 31 lyukat » · · · · * · ·· ··· · · · · * ·· r · · · ··· Λ · * képeznek. Azok a szőrszálak, amelyek nem jutottak be a fogak közötti 10 résekbe, bejuthatnak ezekbe a további, 30 résekbe, és kis húzóerő hat rájuk azáltal, hogy kissé meg vannak fogva a 20 villaágak között. A villaágak keskeny elülső, 33 végrészei szolgáltathatják a rugalmasságot, ami ahhoz szükséges, hogy a villaágak kissé szétnyíljanak, és lehetővé tegyék a szőrszálak áthaladását a további, 30 réseken át.

A 7. és 8. ábrán az 1. és 2. ábra kapcsán leírt általános alakú, bőrre felfekvő elem egy másik módosított kiviteli alakja látható. Ebben a kiviteli alakban a 9 fogakat, amelyek között hátrafelé keskenyedő 10 rések vannak, a fogak hátul haladó végeivel integráltan összekötött, L-alakú 35 rugók hordozzák. A 35 rugók egy 8 homlokfal felső élétől hátrafelé, majd felfelé, a fogak felé terjednek ki. A fogak elöl haladó végeinek keskeny hegyei vannak, amelyek elősegítik a szőrszálak belépését a 10 rések bevezető részébe. A hegyek felső felületein élletörés van, hogy borotválkozás közben növeljék a kellemes érzést. A 10 rés alakja és méretei azonosak lehetnek az 1. és 2. ábra kapcsán megadottakkal. Használat közben, amikor a bőrre felfekvő felületi elem egy borotváló egységbe van szerelve, mint például a 1. ábrán vagy a 4. ábrán, akkor szőrszálak belépnek a 10 résekbe, a fogak közé kissé befogódnak és ezért szabályozott húzóerő hat rájuk. A fogak ezután a rés szélességének növelése végett a torziós rugókként ható 35 rugók hátrafelé kiálló részeinek hatására oldalt elmozdulhatnak. Ebben a kiviteli alakban a 35 rugók laprugókként is szolgálhatnak, hogy lehetővé tegyék a fogak bizonyos mértékű, a bőrre felfekvő felületre lé4··· «· 9 h* Μ »····« · • * ·«f* 4 9 9 • · · 9 9 9 9 9 • · ···· 9 9 9 *.· 9 9

- 13 nyegében merőleges, rugalmas elmozdulását. Ez előnyös lehet, különösen akkor, ha a borotváló egység pengéi maguk is rugóval vannak szerelve.

Az 1-8. ábra szerinti valamennyi bőrre felfekvő felületi elem először sík darabként alakítható ki, majd hajlítással alakítjuk. A rések kialakítására különböző gyártási módokat lehet alkalmazni, például lézervágást, sajtoló kivágást és húzást, galvanoplasztikai és szikraforgácsolási eljárást. A szomszédos fogak egymással szemben lévő oldaléleinek tájolása az alkalmazott módszertől függően más és más lehet. A 9A. ábrán látható egy H szőrszál, amely a fogak élei között a bőrre felfekvő S felületre lényegében merőlegesen van megfogva. Egy másik változat szerint az élfelületek összetarthatnak a bőrre felfekvő S felület felé, ahogyan ez a 9B. ábrán látható, vagy a fogak élei le lehetnek kerekítve, ahogyan ez a 9C. ábrán látható. Ahogyan ez a 9D. ábrán látható, a fogaknak lekerekített éleik vannak, amelyek alá vannak metszve, úgyhogy 36 gerincek terjednek a bőr és a bőrre felfekvő S felület fölé a rések hosszában.

A fentebb leírttól eltérően kialakított, bőrre felfekvő felületi elemek láthatók a 10. és 11. ábrán. Ezek az elemek műanyagból önthetők, és az elem minden esetben tartalmaz egy 40 hordozórudat egy sor, egymástól azonos távolságban lévő, párhuzamos 41 laprugóval, amelyek a rúdból felfelé terjednek ki. Mindegyik laprugó felső végére egy integrált felületi elem vagy 42 párna van szerelve. A 42 párnák alakja olyan, hogy viszonylag erősen összetartó bevezető részekkel rendelkező 10 réseket határolnak, és a bevezető részeket fokozatosan keskenyedő ré-

szék követik, amelyeknek a minimális szélessége egy szőrszál átmérőjénél kisebb. A bevezető részek bevezetik a szőrszálakat a résekbe, úgyhogy azokat megfogják és kissé húzzák a szomszédos párnák, amelyek laprugós szerelésük révén oldalirányban el tudnak mozdulni a rés kiszélesítése végett, hogy azon a szőrszálak átmehessenek. Ahogyan ez az ábrákon látható, a szomszédos 42 párnák egymással szemben lévő oldallapjai ferdék és a bőrre felfekvő felület felé összetartanak, de ez nem lényeges. A résméretek azonosak lehetnek a többi kiviteli alaknál megadottakkal, de nyilvánvaló, hogy a résméreteket és a rugók rugóállandóját mindegyik kiviteli alakban úgy kell meghatározni, hogy a réseken átmenő szőrszálakra a kívánt nagyságrendű húzóerő hasson. A 10. és 11. ábra szerinti bőrre felfekvő felületi elemek csak a 42 párnák alakjában és nagyságában térnek el egymástól .

Bármelyik fentebb leírt, bőrre felfekvő felületi elem rugalmasan rögzíthető egy borotváló egység keretében. Az elemre szomszédos végein például rugós peckek hathatnak, amelyek az elemet a legfelső helyzetbe nyomják, és lehetővé teszik, hogy az elem lefelé elmozduljon a borotválkozás közben a bőrre felfekvő felületre gyakorolt erők hatására.

Claims

1. Borotváló egység, amelynek van egy hosszúkás, bőrre felfekvő felülete, amely a bőrrel a borotválkozás közben a bőrön mozgatott pengeél előtt érintkezik; ezt a felületet elemek képezik, amelyek között rések (10) vannak, amiken a szőrszálak áthaladhatnak, azzal jellemezve, hogy a rések úgy vannak kialakítva, hogy a szőrszálak (H) átmennek a réseken (10), és oldalirányban szomszédos elemek vannak kialakítva és egymástól olyan távolságban elhelyezve, hogy a közöttük lévő réseken áthaladó szőrszálakhoz rugalmasan kapcsolódva kis húzóerőt fejtenek ki a szőrszálakra, amikor a bőr, amelyből a szőrszálak kiállnak, a felület felett csúszik.

2. Az 1. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a szőrszálakra 0,5 és 20 cN (0,5 és 20 g) közötti húzóerő hat.

3. A 2. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy egy szőrszálra kifejtett húzóerő lényegében 5 cN (5g) .

4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felület mentén egymástól bizonyos távolságban egy sor elem van, amelyek átmenő réseket (10) határolnak, és ezek rések a felület elöl haladó élétől a hátul haladó éléig terjednek, mindegyik rés szélessége az elöl haladó élnél lévő bevezető részétől kiindulva hátrafelé csökken, és a szélesség minimális értéke egy szőrszál átmérőjénél kisebb, és ···· a szomszédos elemek lényegében a felület síkjában egymáshoz képest rugalmasan mozgathatóak.

5. A 4. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rések (10) minimális szélessége a bőrre fekvő felület elöl haladó élénél van.

6. A 4-5. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rések (10) minimális szélessége lényegében 0,05 mm.

7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rések (10) közötti osztásköz azonos és legfeljebb 1,20 mm.

8. A 7. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy az osztásköz 0,7 és 1,0 mm között van.

9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rés szélessége a rés bevezető részénél legalább akkora, mint a felületi elemek szélessége a felület elöl haladó élénél.

10. A 9. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rés bevezető részének szélessége az elöl haladó élnél lévő felületi elemek szélességének közelítőleg az 1,5- s zöröse.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rés bevezető részének szélessége lényegében 0,50 mm.

12. A 4-11. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi elemek lényegében síkok.

13. A 4-12. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi védőelemeket (6) egy fésűszerű, egy darabként kialakított tag fogai (9) képezik.

14. A 13. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a fésűszerű tag lemezanyagból készül és a fogak vastagsága kb. 0,08 mm.

15. A 4-14. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi elemekként szolgáló fogakat (9) rugók hordozzák.

16. A 15. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi elemeket torziós rugók hordozzák, amelyek a felület elöl haladó élénél vannak az elemekhez kötve.

17. A 16. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a bőrre felfekvő felület az elöl haladó élnél szomszédos egy homlokfallal (8), és ebben a homlokfalban bemetszések (11) vannak, amelyek fedésben vannak a résekkel (10), és elválasztják a torziós rugókat képező összekötő csíkokat.

18. A 4-17. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a bőrre felfekvő felület elöl haladó éle szomszédos egy homlokfelülettel, amely a bőrre felfekvő felületre lényegében merőleges, és a két felület között éles élű átmenet van.

19. A 15-18. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a fogaknak (9) a bőrre felfekvő felülettől elhajló végrészei (19) vannak.

»·♦·

20. A 15-19. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a fogak (9) kétágúak és hátrafelé kiterjedő villaágaik (20) vannak.

21. A 20. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy mindegyik elem villaágai (20) további rést (30) képeznek, amelyen a szőrszálak át tudnak haladni, és amelyben a szőrszálakat a villaágak (20) rugalmasan megfogják, és így a szőrszálakra kis húzóerő hat.

22. A 15. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a fogakat (9) rugók (35) hordozzák, amelyek a felület hátul haladó élénél vannak a fogakhoz kötve.

23. A 22. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rugók (35) hátrafelé, majd felfelé, a felületi elemek felé terjednek ki.

24. A 23. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a rugók (35) hátrafelé kiterjedő részei torziós rugókként működnek, amelyek lehetővé teszik a szomszédos elemek közötti oldalirányú viszonylagos elmozdulást.

25. A 22., 23. vagy 24. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi elemek elülső végén hegyes csúcsok vannak.

26. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a felületi elemekként szolgáló párnákat (42) laprugók (41) hordozzák.

27. A 26. igénypont szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a párnák (42) és a laprugók (41) egy hosszúkás hordozórúddal (40) együtt egy darabként vannak fröccsöntve.

28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy keretet, amelyben a bőrre felfekvő feluletetet definiáló elemet rugóelemek hordoznak, amelyek lehetővé teszik az elemnek a felületre lényegében merőleges, rugalmas elmozdulását.

29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a bőrre felfekvő felület a borotváló egység védőelemének (6) felülete.

30. Az 1-29. igénypontok bármelyike szerinti borotváló egység, azzal jellemezve, hogy a bőrre felfekvő felület a borotváló egység egy elöl haladó pengeéle mögött és egy további pengéjének (2) vágóéle előtt van elhelyezve.