A találmány tárgyát képezi továbbá B-sejtproliferációt gátló szer alkalmazása magas vérnyomás, vese-rendellenességek, és/vagy B-sejtes limfoproliferatív betegségek kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására, valamint a BAFF-R és BAFF közti kölcsönhatás gátlására alkalmas hatóanyagok alkalmazása BAFF-R BAFF közti jelátadás részvételével zajló immunválasz kezelésére, szupresszálására vagy módosítására alkalmas gyógyászati készítmény előállítására; BAFF-R-polipeptidre specifikus ellenanyag alkalmazása gyulladás gátlására. A találmány tárgyát képezik a fentieket tartalmazó gyógyászati készítmények is.
BAFF-reeeptor (BCM.A) alkalmazása ímiHunszabálytizö vérként
A találmány tárgyát BAFF-teceptor (BaFF-R) - 3 ttimor nekrózis faktor („TNF”) családba tartozó, Bsejteket aktiváló faktor - es azt gátló molekulák alkalmazása képezi B-sejrek és iinmunglobulmok espressziölánat; sttrnulálására vagy gátlására. Közelebbről, a találmá-iy tárgyát B.AFl'-'-R-polipepíid. ÖAF'F-R-polípepSidet tartalmazó kánéra molekula és ststi-BAFF-K ellenanyag homológ vagy azok fragmentumainak alkalmazása képezi 3-scltproHferáció. immunglobulin-termelés, áendritikus sejt által közvetített B-sejíproliíeráctő és/vagy Bsejtérés gátlására tslkalmas gyógyászat: készítmények előállítására,
A találmány tárgyát képezi továbbá B-seitproltferációt gátló szer alkalmazása magas vérnyomás, veserendellenességek. és/vagy B-sejtes limtoprolifemtív betegségek kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására. Az említetteken felül, atalábnfe· -tárgyát képezi BAFF-R és BAFF közti kölcsönhatás gátlására képes hatóanyag alkalmazása BAFF-R BAFF közti jelátadás részvételével zajló immuns’álasz kezelésére, szupresszálására vagy módosítására alkalmas gyógyászati készítmény előállítására; BAFF-R-polipeptidre specifíkns ellenanyag alkalmazása gyulladás gátlására, továbbá, a találmány tárgyát képezik a fentieket íartahnazó gyógyászati: készítmények.
A .receptor atkahnazhatö íumoreilenes és inmmsszsbályozo ágensként, valamint mitnunszupressztv rendellenességek, példán! !I1V kezelésére, üzen leiül, a receptornak, és azt blokkoló vegyületokr-ek szerepet tulajdonítanak magas vérnyomás és azzal kapcsolatos rendellenességek kialakulásában. Az említetteken felül, felmerül a receptort kódoló génnel íranszfekíált sejtek alkalmazásának lehetősége génterápiára. B-sejteket érintő tumorok, limfórnák, autoimmun betegségek vagy öröklött genetikai rendellenességek kezelésére. Ugyancsak kihasználható a receptor blokkoló ágenseinek, például a receptor rekombináns variánsainak vagy az arra »pec; 11kus ellenanyagoknak immunszabályozó hatása. Szintén a találmány tárgyát képezi BAFF-njceptcr alkalmazása B-sejtstímuIátorként, immunszupresszióval járó betegségekben., például szemranszplantáeión (például csontvelő- transzplantáción} átesett betegekben, valamint tumorelienes kezelés után felépülő betegekben B-sejtek termelődésének stimulálására. A találmány tárgyát képezi továbbá BAFF-recep-or alkalmazása sdjuvánsként vagy kosrimulánskéna, Ö-sejtszmt növelésére és/vagy körülbelül normális szintre történő visszaállítására. Alkalmazhatók továbbá a BAJT-receptor szolábílis, B-sejtfunkciót gátló formái B-sejtek állat közvetített betegségek kialakulásának. gátlására,
A találmány tárgyát a TNF-családba tartozó úi receptor képezi. Az általunk azonosított új receptort BA.FF-R (vagy .dJCMA'b receptornak neveztük,
A TNF-cs&ládba iígandumok és azok specifikus receptorai által alkotott lígandum-receptor párok tartoznak, amelyeket TNF-családba tartozó bgaadumoknak és TXF-esaládba tartozó receptoroknak nevezünk [Bazzont és Beutler: (I99ő)j. család az immunrendszer ás feltehetően más, nem-immunológiai rendszerek szabályozásában vesz részt. A szabályozás gyakran „tökapcsoló (,unus/e/-ví«ícá”) szinten valósul meg úgy, hogy a TNF-család által közvetített jel nagyszámú, legjobban a TNF hatásaival jellemezhető eseményt indít el. A TNF általános projektív gyulladásos választ indíthat el egy organizmusban idegen behatolás ellen, amelyet sejtmjgtácsóban szerepet játszó adhéziós molekulák megváltozott expresszíója, specifikus sejtek meghatározott sejtterekbe történő vándorlását irányhó kemoklnterraelés, és különböző eífektorsejtek aktiválása kísér. Mint ilyen, <; fenti reukeióutak szabályozása klinikai jelentőséggel bír.
„ ·>.
Az: ilyen WösbezÁ, TW-cssládba tartozó ettokmek által Wmteft sejtválaszok Indukálódását azok kötődése indhja el specifikus sejtreceptoroldioz. Legalább két különböző. körölbelől 55 kDa {TNRFl) és 75 kDa (TNRF2) -Kninkuküömegö TNF-receptort azonosítottak [Holm-ars és mtsai.: 1. Bioi. Chem. 264. 14 627 {1939); valamint Brockbaus és mtsai.: PhiAS 87, 2127 (199Ö)'j. Mindkét TNRF-reeepíorgént nagyfokú polimorlízmus jellemzi. Mindkét TNRF a sejtfelszíni receptorok tipikus struktúráját mut&tja, azaz exlraeelluláns, trassztuembrán és tntrttceílulárts domént tartalmaz. Az i és 2 típusú TNRF-receptor exiraceíltdáris része négy clszteindós doménbóí („ny rteín rak áematoi”, CDR) álló ismétlődő atnínosav-szskvenciát tartalmaz. Hasonló ismétlődő CDR-mimázat figyelhető meg több rt-ás sejtfelszíni proteinben, többek között a p75 idegr-Övekedésí faktor recepíofbau és aCD40 B-sejfarttigénlxni.
Λ receptorok tantiítnányozása óriási lehetőséget nyújt biológiai renkcfótstak megismerésére, mivel azok könnyeit átalakíthatok Immunglobulin fúziós proteinekké, Ezek a dimer formájú szolúbilis receptorok szekretált vagy felszínhez kötött ligandumok áltat közvetített reakciók ktnlnö gátlószerei. Azok a lígandumokhoz történő kötődéssel megakadályozzák. hogy az utóbbiak a jeíátadásban szerepet játszó sejtasszociák receptorokkal kölcsönhatásba lépjenek. Ezek a receptorig fúziós proteinek tietn csak kísérleti célra alkalmazhatók; azokat, például a 'FNF-R-lg-t, sikeresen alkalmazták klinikát célokra is. például gyulladásos bélbetegség, reumátok! artrttísz és az ΟΚΓ3 adását követőért kialakuló akut klinikai fönetegyüttes kezelésére (Easton és mtsai.; (1996); Feldmann és tnísat.: {1996}; vau Dulíemart és mtsai.: (1.995) I. Belátható, hogy a TNF-receptorcsaládoir keresztül végbemenő jelútndás által közvetített biológiai eseményekbe történd beavatkozás tág lehetőséget kínál immunológiai alapú betegségek .kezelésre, valamint az únnuinrendszer részvétele miatt kialakuló patoíőgsai következményekkel járó humán. betegségek .széles skálájának kezelésére. Egy nemrégiben leért receptor, az oxrteoprotegerin szolóbslis formája képes megakadályozni a csontállomány csökkenését; a TNF-csaiádba tartozó receptorokon kereszti·! végbemenő jeiátadás által szabályozott események tehát nem feltétlenül korlátozódnak az immunrendszer szabályozására. A receptor ellen írásytsió ellenanyagok képesek gátolni a íígandum kötődését, ezáltal alkalmasak lehetnek klinikai feli-usználásra. Az ilyen ellett anyagok gyakran igen hosszú életűek, és alkalmazásuk előnyösebb lehet a szolúbilis reccptor-lg fúziós proteinekénél, amelyek féiélctídeje rővidebb a vérben
Míg a terápiában leginkább a receptor által közvetített események gátlását aknázzák ki, eredetileg a TNFreceptorok aktiválása kecsegtetett klinikai előnyökkel (Aggatva! és Nararjan: < 1996)1, Mivel tt 1'NF-seeeptorok aktiválása gátolhatja a sejthttlák a célsejtekben, alkalmazásuk tumorok ellen régen ss felmerült, és még ma is ígéretesnek tűnik (Eggermosf és mtsai.; (1996)1. A receptor aktiválható a hgandttnt adásával, azaz. a természetes úton; vagy hatásos agomstákkértt alkalmazhatók egyes, a receptorok közt keresztkőtéseket létrehozó ellenanyagok is. Ellenanyagok alkalmazása előnyösebb ttz onkológiában, mivel azok hosszú ideig jelen vannak a vérben, míg t; iiganduntok féiéietideje általában rövid a vérben. Mivel számos ilyen receptor szelektív módon expresszálódhaf tumorok felszínén, vagy csak tumorokban Idéz elő sejthalált vagy differenciálódást, az agonista ellenanyagok hatékony fegyvereink lehetnek a tumorok gyógyítására folytatott küzdelemben. Hasonlóképp, számos előnyös következménnyel járó immunológiai esemény megy végbe a TNP-esaíádba tartozó receptorokon kérésziül, például a gazda-venezet gvcLtdasos vál&szreakoiox. ne ellenanjag-teoueíés, Ah , agontsta ellenanyagok alkalmazása tehát nem onkológiai célokra ss előnyős lehet.
Paradox módon, bizonyos reakciöutak gátlása kiinikailag előnyös lehet tumorok kezelésére. Például, a Fas-ligandumot több tumor expresszátja, ez az expresszió a Fas-pozhsv timfocilák pusztulásához vezethet, ezáltal elősegítheti, hogy a tumor kikerülje az inununrendszert. Ebben az esetben, a Falrendszer gátlása lehetővé
-2 eheti az immunrendszer szátuára, hogy - tniutáx· a hozzáférés most már biztosított ·· más módon reagáljon a tumorra (űreen és W&re: t1 997ü, szétriámegoidásjésás^,.
„BAFF-R- vagy „BC >4 A-pohpepodnek nevezett, s BA^'F - egy. a tumor nekrózia faktor f,„TNP”> csttládba tartozó, B-sejteket akt-váló · ttnnor nekrózis faktorhoz kötődő poiipeptidet késioló cDNS-k!ó«t azonosítottunk, A ÖAFF azonos a WO/99 U 964 számú cemzetkózi közzétételi iratban ismertetett molekulánál, amely leüss teljes terjedelmében a kiíanitás részét képezi.
A találmány egy előnyős megvalósítási módja szerint, a találmány tárgyát eljárás képezi B-sejtproliferáció, dendriíiku.s sejtek által indukált B-sejtproisferáoiö és sejtérés, vagy immunglobülíntertnclés gátlására állatban (emlősben), BAFF-R-potípspíid sikaltnazásávai. A találmány tárgyát képezi továbbá ellátás B-sejtproliíeráciő, dertdtitskus sejtek által ímütkált ö-sejíprolderáció és sejtérés, vagy immunglobultmerateiés stinmiáláséra állatban (emlősben). BikFF-R-polípeptid és anó-T~e.llen»nyag, CD40-ligaudum vagy anú-CD4ö-ligandum alkalmazásával.
A találmány egy további előnyös megvalósítási módja szerint, a találmány tárgya· eljárás képezi autótnsnun betegségek, magas vérnyomás, szív-érrendszeri rendellenességek, vesebetegségek, 8-sejtes hmfoproiiferativ rendellenességek, tntmunsxupresztv betegségek, szervttanszplaaíáció és HIV-rertözés okozta betegség kezelésére. Szintén a találmány tárgyát képezi eljárás hatóanyagok alkalmazására, amelyek alkalmasak BAFF-R és Ííganduma közti kölcsönhatás által közvetített jelátadással járó immunválasz módosítására - szupresszálására vagy megváltoztatására, valamint eljárások gyulladásos folyamatok gátlására BAFF-R-reeeptona vagy' annak episópjára specifikus ellenanyag beadásával.
.A találmány szerinti eljárásokban előnyösen BAFF-R-poíipeptidel, BAFF-R-pohpeptídet heterológ amisosav-szekveneiával Rtzsonáltatva tartalmazó Iáméra molekulát vagy antt-BAFF-R ellenanyag homológot adunk be terápiásán hatásos mermyiségbert.
A találmány egy előnyős megvalósítást módja szerint, a találmány tárgyát képezi BAFF-R-polipepádet és gyógyászait Ság elfogadható kötőanyagot tanahnnzó gyógyászati készítmény.
A találmány egy még további előnyös megvalósítási módja szerint, a találmány tárgyát képezik BAFF-Rpoiipeptídet heterológ poispepttddel vagy amínosav-szekvencíávaí fazionáítatva tartalmazó kiméra molekulák. Ilyen kinréra molekulák lehetnek például RAFF-R-polipeptide; immunglobulin Fc-régiójával vagy epiíópennke szekvenciával fuzionálta-va tartalmazó molekulák.
A találmány egy további előnyös megvalósítási módja szerint, a talásmátty tárgyát képezi BAFF-Rpoiipeptidhez specifikus módon kötődő ellenanyag. Adott esetben, az ellenanyag monoklonáhs ellenanyag.
Az alábbiakban röviden ismertetjük a leíráshoz csatolt ábrákat.
Az 1. ábrán a humán BAFF-R tBCMA) cDNS nukleinsav-szekveneiáját (2. azonosítószámú szekvencia) és az abból következteted mnínosav-szekveneiát fi. azonosítószámú szekvencia) mutatjuk be. Potenciális transzlációs starékődon található a 219. vagy 228, nakleínsavnál; ciszteíndús doménok (CDR-ek) találhatók a 2. azonosítószámú szekvencia 240-341. pozíciójában; és potenciális transzmenthránrógió van jelen a 2, azonosító számú szekvencia 375-459. nuklemsav-pozíeiőiában.
A 2, ábrán a pJST538 - egy, BAFF-R-fc-t kódoló pí&zmíd ··· nukleinsav-szekvenoiáiát (4. tizonosítószámú szekvencia! és következtetett aminosav-szekveneiáját ;3. azonosítószámú szekvencia) mutatjuk be. Α,ζ l-ö9.
-4nukieinsavak egér IgG-kappa sziguálszekvenciáknak; a 70-222. nukieinsavak a BAFF-R-szekveaciasak (1-153. «úkleotídekj feleinek meg; a 223-906. nukieinsavak humán IgG-szekvenciákat képviselnek,
A 3. ábrán a pJSi'535-p!azmid - egy, teljes hosszúsagó humán BAFF-R-szekvertciáí kódoló plaznrid rtuklemsav-szekvenciáját és kovetkeztetelt amíaosav-szekvenciaját mutatjuk be.
A 4. ábrán a TNF-R55 és BAFF-R struktúráját hasonlítottuk össze.
Az 5. ábrán (a) CK2í?9-val <1.0 pg) vagy (b) pJST535-piaztniddal (0,1 uu) - teljes hosszúságú BAFF-R-t expresszátö plazmtiddal - transzfektáh, 0,5 μ«.·'ηη Bag-hBAFF-vai festett 293-BBNÁ-sejtek láthatók lemezen végzett teszt formátumban.
A 6.A ábrára pJS’i'535-plazsniddsí transzfektáh és a következőkben ismertetett módon festet? 29?E8NAsejtek EACS-anal ütésének eredményeit vetítettük rá; liganöum nélkül (fekete grafikon}; 1 pg/ml ílag-hCD40.L {rózsaszín); vagy flag-hBAFF ízűid). Ezután, valamennyi mintát aíiti-flag-M2-vei, majd szamárban termek anti«gér-igö-vel festettük a 2. példában ismertetettek szerint.
A 6.B. ábrán FÁCS-analízis görbéket mutatunk be a kísérlet statisztikai analízisének eredményeivel együtt. A festést az egyes analíziseknél a kővetkezőképp végeztük: (1) nem festett; (2) csak 7 AAD; (3) csak a 2. lépés és 7AAJD; (4} 9 pg/ral Bag-liBAFF; (5) 3 pg/ml flag-hBAFF; (ó) I pg/ml Bag-bBAFF; (7) 0,33 ug/mi flag-hBAFF; 18} δ,ί 1 ng/'ml Bag-hBAFF (9) ílag-hCD4fif. 1 ug/mi.
A 7. ábrán B.AFF-R-Fo-vel, a 4, példában ismertetettek szerint végzet? immímpreetpitácié eredményéi szemléltetjük. A molekulatömeg-standardokat (köa-ban) az ábra bal oldalán jelöltük. 1, sáv: 12,5 ng fiaghTWFAK: (2) 12,5 ng Bsg-hBAFF; (3) flag-hBAFF immuaprectpifácjója 0,5 mi, BAFF-R-Fc-vel kondicionált tápközeggel; (4) flag-líIWEAK mmutnpreeipitáoiója 0,5 ml, BAFF-R-Fc-vel kondicionált lápközeggel; (5) immunpreetpnáció hgatxiam nélkül, 0.5 ml. 8AÍ F-R-Fc-vel kondicionált tápközeggel; (ő) Bag-hBAFF imnumprecipitáeíója fi.5 ml, nem-trsnszfsktáil 293FBNA-sejt Kondicionált tápközegével; (7) nag«hIWEÁK immurtpreeipitácíéja 0,5 ml, nem-banszfektóh 293EI3NA-sejt kondicionál; tápközegével,
A 8. ábrán íépsejt-prolííerácios vizsgálat eredményeit szemléltetjük grafikusan; az ábrán az egér lépsejtekbe beépül; percenkénti beü-ésszámot (eotatf per mmnA·”; CPM.i ábrázoltuk a hozzáadott humán BAFF-polipeptiá mennyiségével (pg/ml) szemben.
A 9. ábrán BAFF stvhibietős vizsgálat eredményeit mutattok be grafikusát'., ahol a BAFF kötődését vizsgálatuk Raji-sejtekhez; a grafikonon az MFl-tíállagos fiuoreszcencíaintenzitest) ábrázoltuk az RthigGl (ag'rnl) mennyiségéhez képest.
A 1Ö.A ábrán látható grafikonon az IgM expressziéi ábrázoltok a CDI-expressziéval szemben all, példában ismertetettek szerint hlg-veí (középső ábra) vagy hBCMA-Ig-vel (alsó ábra) kezelt Baff-Tg-egerek. és kontrollként, vad-típusú, EBS-injekcioban részesített alonnársaik (felső ábra) sejtjeinek FACS analízis szerint,
A lö.B ábrán bemutatott grafikonon a CD21-expressziéi ábrázoltuk az IgM-expresszióval szemben az IgD-pozitiv populáció kapuzásával, all. példában ismertetettek szerint híg-vei (középső ábra) vagy l-BCMAíg-vel kezel; (alsó ábra) Baíí-'íg-egerek és kontrollként, vad-típusú, PBS-injokcióban részesített alomtársaik (felső ábra) sejtjeinek FACS-analizise szerint,
A !0,C ábrán bemutatott grafikonon tt CXJ2I-express?áót ábrázoltok az IgM-expresszióvai szemben az IgD-negatív populáció kapuzásával, alt. példában ismertetettek szerint hlg-vel (középső ábra) vagy hBCMAIg-vel kezeli (alsó ábra) BatT-Tg-egerek és kontrollként. vad-típusú, PBS-itoekcióban részesített alomtársaik í íélaó ábra) sej·jelnek F ACS-aaahme szerint.
-s A 11, ábrán az egyes csoportokba tartozó Bsff-Tg-cgcrcii: lépsejtjeinck tömegét ábrázoltuk [tömeg (mg) +.·' standard eltérés].
A 12. ábrást a proteinuria mértékét ábrázoltuk (mgdl) az injektálások számával szentben PBS-sel, hígvek hBCMA-\,d kezelt Ráfi- í'g-egerekben es kontrollként, azok afomítnutubun
A 13. ábrát: látható grafikonon az átlagos artériás nyomások átlagát ábrázoltuk (Hgrsus) Saff-Tgegerekben és vad- típusé kontroilokban,
A 14. ábrán látható grafikonon az átlagos artériás nyomást ábrázoltak (Hgmm) az egyes UaíP-Tg•egeretfcben és vad-típusú kontrollokbiut,
A 15. ábráit iáthaíő oszlopgrafikonon súlyos vesegyuíladás tüneted mutató SNF1-egerek százalékos arányát ábrázoltok BAFF-k-IG- fBCMAJg) HulgG- vagy PBS-kezelés; követően.
A 16, ábráit a CDi lc-i-DC összsejlszámot ábrázoltuk (míílióbaa) ót vív.·:.· 2(1 pg SCMA-ig-vel, 50 gg BCMA-íg-vel, HulgG-vel vagy PBS-sel kezek egerekben. A kővetkező CDi lo^fdC-sejtpopnlációkat vizsgáltuk-. (is CD8a-CD4; (2) CD8a+CD4-: és <3} CÖka-Cd4-t.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük a találmány szerinti megoldást.
A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a következő meghatározásokat adjuk meg
A leírás szerinti értelemben „BAFF-R és „BCMA’’ rövidítéseken értjük a BAFF-R natív szekvenciáját tv a BAFF-R uasttestt ^amelyeket az alábbiakban deíunálniüt.
,,BAFF-R natív szekvenciáján a természetes eredetű BAFF-R szekvenciájával azonos szekvenciája pohpeptidei értünk, ilyen natív BAFF-R izolálható természetes forrásból, vagy előállítható rekombináns vagy szintetikus úton. A találmány tárgyát képezik a BAFF-R természetben előforduló csonkított vagy szckxetúlt formái (például extracelhiláris dómén szekvenciát tartalmazó szolúbibs formát), természetben előforduló variánsai (például alternatív módon hasított formát) és természetben előforduló allélikus variánsai. A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a B/kFF-R natív szekvenciája az 1. azonosítószámú szekvencia szerinti 1184, armtKisavakat magában foglaló éreti vagy teljes hosszúságú. natív B:\FF-R-polipeptí<lszekveucia vagy anaak. fragmentuma.
„BAFF-R extraceíiuláns doménján” vagy BAFF-R ECD rövidítésen a BAFF-R olyan formáját értjük, amely a BAFF-R transzmemhrárt- és cítopíazmadoménjaitól lényegében mentes. Általánosságban, a BAFF-R extracellulárts doménja kevesebb, mint 1% ilyen transzroembráa- vagy citoplazma-doméní tartalmaz, és előnyösen, kevesebb, mint 0,5% ilyen domént tartalmaz. Adott esetben, & BAFF-R ECP az 1. azonosítószámú szekvencia S-41. aminosavait, vagy 4-51 aminosavait vagy 5-53. aminosavait tartalmazza. A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a BAFF-R ECD az 1, 3zonositószámü szekvencia szerinti i -51. atHinosavákat tartalmazza. A találmány egy további előnyős megvalósítási módja szerint, a BAFF-R FCD az 1. azonosítószámú szekvencia szerinti 1-50. anúnosavakat tartalmazza. Szakember számára világos, hogy a találmány szerinti BAFE-R-pcltpeotid transzmembrándoménját az ilyen típusú hidroíób doménok meghatározására a techuika állása szerint szokásosan alkalmazott ismérvek alapján azonosítottuk. A transzztiembrándomén pontos határai változhatnak, de valószínűleg nem több, mint a donién egyes végein körülbelül 5 amírtosawal. Ennek megfelelően, a BAFF-R ECP adott esetben tartalmazhatja a Μ1. amiaosavakat (1. azonosítószámú szekvencia).
A leírás szerinti érlelőmben ”BAFF-R-v;iriánsun'' a fenti meghatározás szerinti aktív BAFF-R~polipeptídet értünk, amely a teljes hosszúságú, natív B.AFF-R-poiipeptídnek megfelelő i. azonosítószámú következtetett atninosav-szekvénciával vagy egy BAFF-R ECö-szekveneíával legalább körülix-tül 80%-baa azonos. Ilyen
-üBAFF-R-vanán» például olyan BAFF-R-poi?.pepttd. amelyben az 1. azonositószát?iú szekvencia végéhez vagy C-iermi?n?sához egy vagy több amlnosavat hozzáadlunk, vagy annak végéréi vagy C-ierminnsáról egy vagy több aisínosavat deleié kunk. Általánosságban, egy BAFF-R-variáns legalább körülbelül 80%-os vagy 85%-os, előnyösebben legalább körülbelül 90%-os, még előnyösebben legalább körülbelül 95%-os szekvenciaazonosságot mutat az I. azonosítószámú szekvenciával.
A BAFF-Rs-szekvenciákkal mutatott százalékos {%) ammosítvazonosságon” azon amtnosavak százalékos arányát értjük egy kandidáns szekvenciában, amelyek a szekvenciák maximális százalékos szekvenciaazonosság eléréséig iörtéoö illesztésé? és - szükség szerit·?; - közbeiktatott rések meghatározását köveibe;? megegyeznek a BAFF-R-?zekvenc?a megfelelő amínosavasvak nem tekintve azonosságnak az esetleges konzervatív szubsztítikíokat. Az axntnosav-szekvenciák sxázaktkos egyezésének megállapítására az. illesztés különböző, szakember számár;? Ismén módokon végezhető, például bárki szánára hozzáférhető számítógépes programok, például a BI.ASF vagy ALK3NF vagy Megaügn (DNASTAR) programok alkalmazásával, Az ilieszsés meghatározásának megfelelő paramétereit szakember ismer? modor? állspíthaija meg, például bármely algoritmus aikaiínazásával, amellyel maxnnálls egyezés érhető el az összehasonlítandó szekvenciák íeljes liossza roeníen.
A leírás szerinti értelemben az epitópcimkével ellátott kifejezést kimére poHpeptídre vonatkoztatva használjuk, amely ÖAFF-R-szekvenciát tanalntaz vagy annak doménszekvenciáját tártál mázzá “címke polipepóddel” fuzionálva. A címke polipeptid elegendő aminosavat íartsdmn?, ahhoz, hogy epitőpot képezzen, amellyel szembe?', ellenanyagok állíthatók elő, vagy az rnás molekulával azonosítható legyen, de elég rövid ahhoz, hogy r»e gátolja a BAFF-R aktivitását. Ezen felílk a címke polípepnd előnyösen elég egyedi ahhoz; hogy az ellenanyag lényegébe?? ne adjon kereszareakciőt más epttópokkál. Címke polipeptidek tipikusan és előnyöse·? legalább ó aminosava? tartalmaznak, és rendszerint körülbelül S-50 amlnosavat (előnyöse?!. körülbelül 1Ö-2D <tmhárosává?) tartalmaznak.
A leírásban szereplő különböző polipeptidek vonatkozásában akkor mondjuk, hogy egy polipepiül „izolál?'', ha az azonosítva van, és valatncly, temfeszeses kötnyszeiébett azzal egylhí előforduló komponensló; el let? választva és/vagy abból ki let? nyerve. A természetes környezetből szármáz?) korasmináns összetevők olya·; molekulák, amelyek tipikusa?? gátolnák a polipe-píid diagnoszáikns vagy terápiás :?.ík<íln;azáídis, és az,?)k lehetnek enzimek, hormonok és n?ás prote;n?e?ní?észeiö vagy nein-prolelntermészetü oldott molekulák, A találmány egy elöm-ős rnegvalósítási snődja szerint, a poltpeptid elegendő mértékbet: tisztítva van ahhoz, bogv !) ,„rnó?«feg t??.íp saekvtmátorrel legalább 15 N-ter?ninális vagy belső aminosav szekvenciája meghatározható legyen; vagy (2) nem-redukálé vagy redukáló körülmények mellet? végzett SDS-PAGE-vel, Coomassie-bfoe vagy előnyösen ezöstfestéssel hmriogén legyen. Izolál; polipeptiáen értünk ín ,$ií?f, rekoíubináns sejtekbe?.·! található polipeptideket is, mivel abban legalább egy, a 8AFF-R természetes környezetében megtalálható komponens nincs jelen. Általánosságban azonban, izolál? poiipeptidet legalább egy íiszíssást lépéssel nyerünk.
Az, „ellenanyag kifejezés; annak legtágabb értelmében használjuk, és azon közelebbriV? ériünk BAPF-R elleni. n?onoklonális elleftanyagokat (például agonista, antagonssta és neunslizili?) ellenanyagokat), valamin? BAFF-R ellem, több epitóp ellen speesfitási mutató elienanyag-keszitménycke?, ,Ah>fiofcii>f?ái?s ellenanyagnak lényegében homogén ellenanyagok populációjából nyert ellenanyagot nevezünk, azaz a populációt alkotó ellenanyagok azonosak, eltekintve esetleges, kis számba;? előforduló természetes mnídcmktól, „Tisztított készítményen vagy „lényegében tiszta készítményen olyan poiipeptidet értünk, amely s? iermészethe;? vele együtt elő., 7 forduló más prirtelnektol, lípidektöl és nuktelnsavaktól el ieö választva. A polipeptíd előnyösen más molekuláktöl is el van válnsztvts, például a tisztitására alkalmazott ellenanyagoktól, gyantáktól, ssk
A leírás szerinti értelemben a „kezelni, „kezelés” és ..terápia” kifejezéseket gyógyító terápiára, proBlsktikus kezelésre és preventív kezelésre vonatkoztatva használjuk.
A „pept-d, „protein és ..pol^epfid” kifejezéseket a leírásban egymással tebseitelhető inodon használjak.
„Biológiailag aktív kifejezésen'' in vivő vagy m vúro aktivitás éráink, amely érvér.yesülhef közvetlenn; vagy közvetett módon. A BaFF-R biológiailag aktív fragmentumain értünk a receptor aktív helyével például 70% ammosavszekvencia-horoológiát, előnyösen legalább SÖ% homológját, és legelönyOscbben legalább 9ö% homológját mutató fragmentumokat. Azonosságon 'zagy- homológján & receptor vonatkozásában a kandidsas szekvencia aminíisav-szekvenctája és a BAFF-R 1- azonosítószámú szekvenciáit bemutatott szekvenciája közti azonosságot értjük százalékban kifejezve, vagy az I. azonnsííöszántó annnosnv-szekvenda meghatározod részeivel mutatott azonosságot értjük, „Emlősön értünk bármely az emlősök osztályába tartozó állatok például humán organizmusokat, szarvasmarhákat, lovakat, kutyákat, egereket és macskákat, A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, az emlős humán organizmus,
A találmány gyakorlatba vétele során például, de anélkül, hogy igényünket a felsoroltakra korlátoznánk, a sejtbiológiában, sejítenvésztésoen. molekuláris biológiában, tnanazgenikus biológiában, mikrobiológiában, rekombináas DNS-elj árasokban és immunológiában szokásosan alkalmazott technológiákat alkalmaztuk, Ilyen technológiák leírása megtalálható a szakirodalomban,
A továbbiakban részletesen ismertetjük a találmány néhány előnyös megvalósítási módját, A találmány tárgyát képezi BAFF-R és BAF.F-ti.-vel rokon molekulák alkalmazása B-sejtek szaporodásának és éréseitek, valamint immunglobulinok szekréciójának befolyásolására. A találmány tárgyát képezi továbbá BAFF-R és BAFF-R-vel rokon molekulák alkalmazása ttz immunrendszer válaszának befolyásolására, immunológiai rendel tenosségek igényelnek megfelelően. Fzett felöl, a találmány tárgyát képezi tumorok és immunológiai betegségek kezelése BAFF-R vagy BAFF-R-vel rokon gének alkalmazásával, génterápiás eljárásokkal,
A találmány szerinti szekvenciákkal transzformált gazdában termelődött .BAFF-R és annak homológjai, valamint a technika állása szerint ismert eljárásokkal tisztított natív BAFF-R, vagy ismert amlnosav-szekvenciákboi előállított BAFF-R különböző eljárásokban alkalmazhatók karetnómák ellett, tumorok ellett ős immunszabályozó célzattal. Azok alkalmazhatok továbbá terápiára és más rendellenességek kezelésére.
.A. találmány egy tovább; szempontja szerint, a találmány tárgyát képez? eljárás BAFF-R-receptort kódoló izolált rtuklemsav-szekvencia által kódolt polipeptíd alkalntazásárs. „antíszensz” terápiában, A leírás szerinti értelemben, ^miszensz” terápián a sejtben uralkoeló körülmények mellett a kérdéses Uganda?:;»; kódoló celluláris mRNS-sel és/vagy DNS-se! specifikus módon hibridizálódó olígonukieotíd vagy azok származékai beadását vagy ír .ritíí termeltetését értjük, txsiálíal a kódolt protem expresszíója gátlódik, azaz annak transzkripciója és/vagy transzlációja gátlódik. A kötőidé;, létrejöhet szokásos házíspár-kompieraentartitás alapján, vagy - például DNS-duplexekbez történő kötődés esetén - a kettős spirál mély vágatában létrejövő specifikus kölcsönhatásokon keresztiül. Általánosságban, „antíszensz terápián a technika állása szerint szokásosan alkalmazott technológiák szeles skáláját értjük, például bármely, otigonukleoíid-szekveneiák specifikus kötődésén alapuló eljárást.
-aA találmány szermti antiszensz konstrukciók bejuttatható!: például expressziéi; plazmídokkém, amelyek a sejtben átiródvaa BékFF-R-ltgandnmct kódoló eelluláris mRNS legalább egy részével komplementer RNS keletkezését eredményezik. Más eljárás szériát, az antiszensz konstrukciók lehet oz v?w előállított olígonukleotídpróba. Ilyen obgorttikleotid-próbák előnyösen módosított ohgonukfeotldok, amelyek rezísztensek endogén nukleázok hatásával szemben, ezáltal stabilak ót vtvo. Antiszensz oligonukleobdokkértt alkalmazható nuktóosavmoiekuiák például a DNS toszforautídát, foszfodo&t és tneblibssíonáí analógjai (lásd például az 5 ΓΛ9°ί\ 5 264 564 és 5 256 ?'?5 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat). Továbbá, antiszensz terápiákat! alkalmazható oligomerek előállításának menetét ismerterik például a következő szakirodákul helyeken: Vau Dér Kiöl és mtsas.t Bioteehmmtes 6, 957 (19SS); valamint Stein és mísni.: Caneer Rés. 4¾. 2659 (198k); amelyek teljes terjedelmükben a kiíam'tás részét képezik.
?k lent ismertetettek szerint, a BAFF-R a TNF-reeeptoresaládba tartozik. A protein, annak fragmentumai vagy homológjai széleskörű terápiás ás diagnosztikus cél» alkalmazási területekhez adaptálhatók,
A találmány szerinti polipeptídek specifikus módon kölcsönhatásba lépnek BAFF-proíeinttnei, a WO/99 12 964 szám» nemzetközi közzétételt iratban ismertetett molekulával, amely közzétéíelí írat teljes terjedelmében a kitaaiíás részé; képezi, .Az ott ismertetett peptidek és eljárások lehetővé teszik azonban a BAFF-Rreceptorral vagy annak fragmentumaival specifikus módon kölcsönhatásba lépő molekulák azonosítását.
A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a találmány tárgyát képezik eljárások s BAFF-Rreceptorból származó, BAFF-protsinhez kötődni képes lígandumok alkalmazására. A BAFF-R fragmentumait különböző eljárásokkal állíthatjuk elő, például rekombtnáns ú-otv PCR-fechnoJóglávtd. proieoliukus emésztéssel vagy kémiai szintézissel. Polipeptídek belső vagy terntstális fragmentumait előállíthatjuk ügy, hogy egy vagy több smkleotídot eltávolítunk & poiípeptidet kódoló uukieinsav-szekvettcia egyik vagy mindkét végétől. A rtmtogenezíssel módosított DNS expresszáitstásával polípepttd-ffagtnentuatokal kapunk.
A technika tiltása szerint ismer; eljárásokkal ugyancsak előállíthatok a találmány szerinti megoldással összhangban alkalmazható kánéra molekulák, Szituén a találmány tárgyát képez! BAFF-R-polipeptidet (vagy annak variánsát) heterolög ammossv-szekvenciávai, például immunglobulin Igö-Fc-doménjával fuzíonúltstva tartalmazó kiírtéra molekulák alkalmazása. Az ilyen kimérs molekulák előnyösen szolúhinsek, és szoiúbiits BAFF-R-polipeptidet tartalmaznak. A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a kiméra molekula az 1. azonosítószám» szekvencia szerinti 1-SÖ. aminosavakat tartalmazza Fc-doménnsl íitzlorriltntva.
Folipeptid-fragmenbimokat előáih'thshmk továbbá ;; technika állása szénát ismeri kémiai sztníóztsteohnológíákkal, pékiául MeniSeid-féle szilárd fázisú f-tnoc vagy ;~boc technológiával. A találmány szerinti peptidek és DNS-szekvenciák önkényeseit kívánt hosszúságú, átfedésmerúes fragmentumokra oszthatók, vagy kívánt hosszúságú, átfedő Sragmenttrmokra oszthatók. Ezeket az eljárásokat az alábbiakban részletesebben is ismertetjük:.
BAFF-R szolúbilis fortnátnak előadhass
A BAFF-R szolúbilis formát gyakran hatékony·' jelátadók, ezáltal a természetes membfonfotms hatásait utánzó hatóanyagként átlagolhatok.
Lehetséges, hogv a találmány szerinti BAFF-R már eredetileg is szolúbilis oitökmkéni. szekretálődik, ha azonban nem, a gént úgy módosíthatjuk, hogy a szekréciót kikényszeritsűk. Ahhoz, hogy a BAP'F-R-pöhpeptídet szoiúbiits. szektoriéi; formában kapjuk meg, DNS-színlen eltávolítjuk a transzatetnbránrégió N-terminális részéi. és a nyél régió egy részéi, majd azokat 1. típusú vezetöszckvenektvti! vagy 2. típusú vezetöszekvencíával ~9~ heiyettesiíjük, amely hatékony pnoteolitikus hasítást tesz lehetővé a választott expressaió» rendszerijét}, Szakember változtathatja a megmaradó nyél régió mennyiségét & szekréciós expressziért konstrukcióban, ezáltal egyaránt optimalizálhatja a tigandumkötő tulajdonságokat és a szekréciós hatékonyságot, Etóálhthatjnk például az összes lehetséges ttyélhosszáságú, azaz N-tenninálisan csonkított konstrukciókat ügye hogy az. 1-51. arainosavakkal kezdődő proteineket kapjunk. A lenti analízis alapján meghatározhatjuk az optimális hosszúságú nyéiszekvenciát.
A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a szofúbilis BAFF-R-poiipeptid az 1. azonosítószámú szekvencia szerinti 1-51. aminosavakat tartalmazó, izolált, natív szekvenciáié polípeptid vagy annak fragmentuma; a natív szekvenciáid BAFF-R-polipepttááei legalább 30%-han (elönyősebixu! 90%-ban) homológ, a;·; i. azonosítószámú szekvencia szerinti 1-51. aminosavakat tartalmazó izolált BAJT-R-polípeptid vagy annak fragmentuma; az 1, azonosítószámú szekvencia szerinti 1-50. aminosavakat tartalmazó. szolalt, natív szekvenciája BAFF-R-polipeptid vagy annak fragmentuma; vágysz 1, azonosítószámú szekvencia szerinti 841. aminosavakat tartalmazó izolált SAFF-R-polipeptid vagy annak fragmentuma.
A találmány tárgyát képezik továbbá a. találmány szerinti BAIT-R-poiipeptiddei vagy annak kotccepioraival reagáló ellenanyagok. Aníi-protsiív'-peptsd antiszénxnxokat vagy monoklonátis ellenanyagokat ismert eljárásokkal állíthatónk elé (lásd például az alábbi kézikönyvben ismertetetteket: ..Aniibodies: A Laboratory Manuai” szerk.: Hariow és Lane, Coid Sprtng Harbor Press (1988)]. Emlőst, például hörcsögöl vagy nyniat immamzálunk a pepiid immunogén formájával. Proteineket vagy peprideket immuno-génné teltetünk né-ldáni hordozóhoz való konjugálással vagy más. a technika állása szerint jól ismert eljárásokkal.
A BAFF-R-ponpepítd vagy annak koreceptora immunogén részét beadhatjuk adjuvánssal együtt is. Az initnunizálódást a plazma vagy szérum ellenanyag-literének meghatározásával követhetjük. ellenanyagok szintjét meghatározhatjuk szokásos EUSA-vizsgúlatral vagy más immunológiai vizsgáló eljárással, az antigén imanxunogénként történő alkalmazásával.
A találmány egy további előnyős megvalósítási módja szerint, az ellenanyagok BAFF-R vagy annak koreceptora anhgéndetesnxütonsaira specifikusak, például az l. azonosítószámú szekvertciájú polípeptid anhgéndetemxinánsaira, vagy azzal nagyfokú rokonságot mutató (például azzal '70-90%-ban homológ, előnyösebben 95%-ban homológ) humán vagy nem-humán etrtlős homológ poiipepfidjére specifikusak. A találmány egy még további előnyös megvalósítási módja szerint, a BAFF-R vagy BAFF-R-koreceptor elleni ellenanyagok nem mulatnak jelentős kereszíreakivitast az 1. azonosítószámú szekvenciájú polipeptiddel kevesebb mint pékiául bö%ban homológ, előnyösen kevesebb mint 90%-ban homológ proteinekkel; és legelőnyösebben, az l. azoaositószámú szekvenciája polipeptiddel kevesebb mint 95%-lxart homológ proteinekkel (azaz specifikusan reagálnak), A „nem mutatnak jelentős keresztreakivitást kifejezésen ttzt értjük, hogy az ellenanyagok nem-homológ protein iránt mutatott, köiőa&iitáaa az. 1, azötKsslíószámú szekvenciáin polipeptiddel szemben matatott köíó&iFnxilás kevesebb mint 10%-a, előnyösebben kevesebb mini 5%-a, és legelőnyösebben kevesebb mint 1%-a.
A ieírá» szerinti értelemben ellenanyagokon értjük az ellenanyagok BAFF-R-polipepfiddel vagy annak koreceptoraival is specifikus módon reagáló fragmentumait is. Ellenanyagokat szokásos eljárásokkal fragtnentáíhatuok, és a fragmentumokat a teljes ellenanyagokkal kapcsolatban a fentiekben már ismertetett eljárásokkal szűrhetjük, Rab:jríragmentttatokat előállíthatunk például az ellenanyagok, pepsztnnel történő emésztésével. /\z így kapod F(ab');-fragmentamokat úgy kezelhetjük, hogy azokban a díszülfxdhidakat redukáljuk, ezáltal Fab’-1.0 imgtneníumökss. kapjunk, Λ leírás szerint; étte!et:nben ellenanyagokon ériünk továbbá BAFF-R és 8AFF-Rkoteceptor aktivitású hispecifrkus és kiírtéra molekulák»!. A BAFF-R és koreceptomt kösd kölcsönhatás gátlására egyaránt alkalmazhatunk BAff-R és BAFF-R-koreceptora elleni menoklonálh; és poliklonáíis ellenanyagokat (Ab), valamint ellenanyag-fragmenluniokat. például Fab’· vagy Fíáb’);-tragtnen;untokat.
Isméd rekombimlsts DNS-!echnologiákkal ellenanyagok különböző formái állíthatok elő [Isimet és Miisrein: Natúré 349, {1991 >; amely teljes {«rjedelmébea a kitanitás részét képezi). Előállíthatunk, például kiméin ellenanyagokat, amelyekben az állati eredetű ellenanyag attrigénkötő doménja humán konstans dométűtoz van kapcsolva (lásd például Cabilly és mtsai.: 4 $16 56^ szárad amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; amely teljes terjedelmében a Utasítás részét képezi). Rimára ellenanyagok alkalmazása mérsékelheti sz állati eredeti; ellenanyagok humán klinikai alkalsnazásával által kiváltóit Ímmunogén válasz,
Előáliíthalunk továbbá BAFF-R-poiipeptsdet vagy annak koreeeptorsit felismerő „humanizált ellenanyagokat’'. Humanizált ellenanyagoknak lóként humán IgG-szekvenciákat tartalmazó kimérákaí nevezünk, amelyekbe a specifikus art!igénkötödésért felelős régiók vannak inszertálva, Állatokat immunizálunk a kívánt antigénnek a megfelelő ellenanyagokat izoláljuk, és a variábilis régió specifikus antigénkö-ődésért felelős részét eltávolítjuk. Az állati eredetű antigénkötő régiókat - megfelelő pozícióban - olyan humán elSenanyaggénekbe klónozzuk, amelyekből az antlgenkötö régiókat előzőleg deletáltuk. Humanizált ellenanyagok alkalmazásával mitnmahzálható a heterológ (azaz „interspeeies) szekvenciák alkalmazása humán ellenanyagokban, ezáltal, sz így kapott ellenanyagok kisebb valószínűséggel váltanak ki immunválaszt a kezelt egyénben..
Különböző osztályú ímmunglobuHnokböl izolált variábilis dométtokat és btimárt konstans doménokat (CH1 , CH2, CH3) tartalmazó, kánéra vagy humanizált ellenanyagok létrehozásával előálltthatimk továbbá különböző osztályú rekontbtnáns ellenanyagokat Sekontbtnáns úton előállíthatunk például növelt antígénkőtő va'encsájú anligénkötö helyet tartalmazó ellenanyagokat úgy, hogy az antigénkötö helyet a humán konstans régiókat hordozó vektorokba klónozzuk [lásd, Andasadam és mtstn,: J, Exp. Med. j?_7, 1439 (1993); amely tcijes terjedelmében a kitanitás részét képezi j.
Ezen felül, ssmert rekorabináns DNS-lechnoíógíák alkalmazásával, ;:z anligénkótő helyek közelében található aminosavak módosításával megváltoztathatjuk az. ellenanyagok antigénjeikkel szemben mutatott kötőafftnitását. Humanizált ellenanyagok antigénkötö affinitása raegr-övelhetö molekuláris modellezésen alapuló rautaeenezis technológiásad jQseenés mtsai.: Rroc. Natl, Acad. Sei. (USA) §o, 10 029 {19S9); amely teljes terjedelmében s kitanitás részét képezd),
Analőgokej^ihfsm Mód^^
BAFF-R-analógok különbözhetnek a természetben előforduló SAlT-R-pohpeptitől aminosíiv-szekveírelájukban, vagy a szekvenciát nem ériuiő sajátságban, vagy mindkettőben. Szekvenciát nem érintő módosítás lehetnek például a BAFF-R őr v/vo vagy m vízre kémia; úton történő rnódoshása. Szekvenciát nem érintő módosítás lehet például, de anélkül, hogy igényünket a felsoroltakra korlátoznánk, acetilezés, tneíilezés, foszfos ílezós, katfcöK.tlesés vagy giikoziiezés.
Ilyen analógok előnyösen a 8 AFF-R 1, azonosítószámú szekvenciától egy vagy több konzervatív aminosav-szubsztirúcióhat;.különböző, biológiaiieg aktív fragmentumai; vagy a BAFF-lígandum akdvitárá! m eg nem szüntető egy vagy több nem-konzervatív aminosav-szubsztitúcióban, deíéeíóban vagy inszercióbast különböző biológiailag aktív fragmentumai. Konzervatív szubsztitúció például egy amínosav helyettesítése más, hasonló tulajdonságú aminosavval. ilyenek például a következő csoportokon belöli szubsztitúciók: vaiát, giiein; giiein.
alsnia; ν&ϋη. ízoleuciu, leucin: asaparaginsav, glutanrinsav; aszparagin, gluternixt; széria, treonin: iizín. argá-it?; és tenilalanin, tirozin.
An$i®3^Ligh^»M
A teljes hosszúságú BAFF-R-gén (2, azonc-shós-zájBÚ szekvencia) vagy sutnak része alkalmazható hibridizációs próbaként. eDNS-genkonyvtár szűrésére, például a 2. azonosítószámú SAFF-R-szekvertciáv&l kívánt szekvenciaazonossagot mutató egyéb gének azonosítására. BAFF-R-poltpephdet kódold wkleofíáwkmm^t alkalmazhatok továbbá hibridizációs próbaként a BA!T-R-poiípoptide! kódoló gén térképezésére, valammr geneitkai rendellenességet hordozó egyének genetika; vizsgálatára. Szűrővizsgálatok dolgozhatók ki BAFF-R biológiai aktivitását utánzó fo hatóanyagok azonosítására. Ilyen szűrővizsgálatok többek között lehetővé teszik kémiai könyvtárak nagy teljesítményű szűrését, különösen alkalmassá téve azokat kis molekulájú gyógyszerielöltek azonosítására, ilyen kis molekulák lehelnek szintetikus. szerves vagy szervetlen vegvüietek. Ezen leiül, BAFF-R poíipepiide; vagy annak módosított formáit kóóale nukleinsavak alkalmazhatók uanszgenikus állatokban vagy .jrnock au; {génkiütött) állatokban, amelyek viszont felhasználhatok terápiásán alkalmazható hatóanyagok kifejlesztésére és szűrésére.
A már ismertetettek szerint, a találmány egy előnyős megvalósítási módja szerint a találmány tárgyát képezik eljárások B-sejtprolíferáctó siimaiálásám. dendritikus sejtek által indukált B-witproliíeraetó és B-sejtores stimulálására, valamim, immunglobulintermelés stimulálására valamely állatban, BAFF-R-polipepüd alkalmazásával; vagy B-sejtprollferáció kostitmilálására, dendritikus sejtek által mánkéit B-sejíproliteróció és B-sepérés kosútnuíálására, valamint immunglobutintertnelés kostimulálására valamely állatban, BATT-R-polipeptiá és anti-T-ellenartyag, COdü-liganátin; vagy anti-CD40 ltgandntn alkalmazásával. Szinten a találmány tárgyát képezik eljárások B-sejtproliferáeíó gátlására, dendrítikus sejtek által imíukált B-sejtproliferáeíó és 8-sejtérés gátlására, valamint az immunglohulintermelés gátlására valamely állatban, BAF'F-R-polipeptid alkalmazásával,
A találmány egy további előnyös megvalósítás; módja szerint, a találmány tárgyát képezik eljárások BAFF-R. alkalmazására autoimmun betegségek, magas vérnyomás, szív-érrendszeri rstrósnesessegak, vesebetegségek, B-sejfes limtbprolíferativ rendellenességek, isanunszupresziv betegségek. szervfranszplantació, gyulladások és HiV-fertőzés okozta betegség kezelésében. Ugyancsak a. találmány tárgyát képezik oljárásek hatóanyagok alkalmazására, BAFF-R és liganduma közti kölcsönhatás által közvetített jelátadással járó immunválasz módosítására, szupresszáiására vagy megváltoztatására.
A találmány egy további előnyős megvalósítási módja szerint a találmány tárgyát kép-szik BAFF-R-polipeptidet és gyógyászatilag elfogadható kötőanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények. BÁFF-R-pohpcpuddél együtt alkalmazható hordozóanyagoknak és azok fonauiázásának ismertetését megtalálok például az alábbi szakirodáim; helyen. ’'Remington's Phamtaeeutical Sciences'4, ló. kiadás. Mack Bublisbiog Co,, szerk,: Oslo és mtsai, (1980), Tipikusan, megfelelő mennyiségit gyógyászatilag elfogadható sót alkalmazunk a készítményben, hogy annak izotóniás voltát biztosítsuk. Hordozóanyagokként alkalmazhatunk például puffotokét., például fiziológiás sóoldatot, Ringer-oidatot, dexfcózoídatei. Az oldat pH-értéke előnyösen körülbelül 5-S, előnyösebben körülbelül 7,4-7,8 Az említetteken felül, hordozóanyagokként alkalmazhatunk a hatóanyag elhúzódó felszabadulását biztosító készítményeket, például szilárd hidrofób polimerekből felépülő szemípermeabhlis beágyazóanya· gokat, amelyek lehetnek formázott gyártmányok, például Íiposzómák, filmek vagy mikrorészecskék. Szakember számára nyilvánvaló, hogy egyes hordozóanyagok - például a beadás módjától és a beadandó BAFF-R-poltpeptid koncentrációjától függően - előnyösebbek lehetnek másoknál.
- 12A beadás töríénhet injektálással (például intravénás, imraperitoneálís, vzubkutám mtmnmszkuiáris injektálással). vagy más ötön, például infondáiáss&I, amely biztosítja a hatóanyag hatásos formában történő bejuitatását a véráramba,
A találmány gyakorlatba vétele során - hacsak kifejezetten másképp nen-. kötjük ki - a technika állása széria? ismert sejtbioiógtai, sejttsnyésziési, molekuláris biológiai, mtkrobiológí&t technológiákat rekorabiaáns DNS-teehnoíögiákat, protemkémisi és immüsölógíai tacbítológiákat alkalmazunk, ilyen technológiák leírása megtalálható a szakirodalomban. Lásd például: „Moleeular Cloning, A Laboratory Mannal”, 2. kiadás, szerk.: Sambrook, Friisch és Maníatis.. Cold Spring Harbor La'noraioty Press, New York {1989): J5NA Cloning”, L és TI. kőiét, szerk.: Glover D.N, (1985); „Oligonuclotid Synlhesis”, szerk.: Gait MJ. (1984); Mnllis és mtsaí.: 4 683 195 számó amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; f’N«eleie Ácsa Kybrtdizatíon, szerk.: Hames .8:.D, és Higgins S.X (1984);. Hames S.D. és Kiggstis S.J.: Tr&nsenption and ITanslahon {1984); Cultuse of Animál Celís”. szerk,; Fresfeney R.L, Akt: R. Láss, Inc. (1987); ’lmmobihzed Cella and Fnzyuies 1RL Press (1986); ”A Praetical Goidé te Moleeular Closing”, szerk,: Perbal B. (1984); *Methods ia Enzyjsoíogy” 154. és 155. kenet, szerk.: Wa és :rstsal., Áeademic Press. New York; ”Gene Tmnstbr Vectern fer Mammaitan Celís, szerk..: Miller j,H, és Gálos M.R., Cold Spring Karbor Laboratory (1987); Immunoehemteai Met&eds in Coll and Moleeular Biology”, szerk, Mayer és Walfcer. Aoademic Press, London (1987); ”Har»dbook of Experimemai inanunology, I-1V. kötet, szerk.: Welr DM. és Blaekwell G.C. (198.6)·;: ''Mampttlating the Mouse Emhryo”, Cold Sprirtg Harbor Laboratory Press (198-5).
A találmány szerinti megoldást a továbbiakba!: a pontosabb értelmezhetőség céljából konkrét megvalósítási példákon keresztül kívánjuk szemléltetni, anélkül azonban, hogy igényünket az ismerteíe-tekre korlátoznánk.
L p&x
BAH'.
Az alábbiakban BALT ΒΑΪF-R-öanszfektált sejtekhez tönénő kötődésének vizsgálatát ismertetjük lemez vizsgáló eljárással.
Teljes hosszúságú humán 8.AFF-R•szekvenciát B.1AB poliA+KNS alapján, a Supersesptfí preampl iítkáeiós készlet {Life Technologies) alkalmazásával állítottunk elő, a kapott cDNS-templátoí a BAFF-R 5’- és 3’végi kódoló szekvenciájával komplementer, Pful-beiyet tartalmazó íáseínditók alkalmazásával ampiifikákuk. A PCR-terméket CK269-vektorba, a pGFPA (ínvitrogen) egy származékába klónoztuk. A kapott klóm pJST535klósmsk neveztük. EÖNA-l-gént humán embrionális vesesejteket (293E8NA) oltottunk ffonmeklmnel, bevont ó lyukú lemezekre, és a sejteket a pJST525 kfilönbözó hígításainak alkalmazásával IspoíektamInnal (Life Technologies). 'vagy háttérkontrollként, CH2ó9-vektorral tnmszfekláituk. A tr&nszfekeiót kővetően 48 órával a teoszfektált sejteket szolúbilis fíag-hBAFP (L83-L235. arninosavak) kötésére teszteltük az alábbiak szerint, valamennyi i'nkubálás szobahőmérsékleten történt. Kondicionált tápközeget szívtunk le ít mélyedésekből, a sejteket BB'A-pufferrel (20 nmsol/t HPPES pH~7,Ö); 0,5 mg'mi BSA; <1,1% NaNh) mostuk, majd 0,5 ug/ml, alábbísk st Lutalmuző PBS-putYctben t-sgsíetí ΡΣ Afí-hBAFP-pretetarel snAubaltsk· 1 ntntol 1 Mgí'l;, : mmol: Cu'N és 0,1% NaN). Egy órás inkubáció elteltével, a BAFF—protein! tartalmazó oldatot eltávolítottuk, és a sejtekéi BHA-vaí ismételten mostuk Ezután, a sejteket 30 percig, 1 pg,.únl M2 jelzésű aml-FLAG ínonoklonális ellenanyagot (Sigma) tartalmazó PBS-pafferben snkobaltuk, Ezt az oldatot is eltih oiiiop.uk, és a sejteket BHA- η pufferrei mostuk, Esi követően, 3. sejteket 3o percig, aik&líkns foszfatázza! koniugált, kecskében termeit antíegér IgG-F(abf2 (Jackson Itnmuno Research) 1:3000 hígisású oldatával inkubálték. Ezt az oldatot leszívtuk, és a sejteket BHA-vai mostok. Az endogén alkaltkos io&zíaíáz jelenlétének betndható hátórtestödés csökkentésére a sejteket 15 percig 2,5 romol.! koncentrációjú, az alábbi összetételű pnfíerben oldott levamtsolban (Veclor Laboratories} iukubáitok: RIO mmoL! NaCl. 100 romol,! Trts-Ci (pH-BM), 5 tárnok! MgCb. Az alktúikas íoszfatáz kromogén. kimutatására az inhibitor oldatot ekávolftöttok, és a sejteket.£?,« reá” és staftol-foszfát (Piarcé! oldatéval inkübáltuL A festődét alacsony nagyítás mellett mikroszkóppal tnesűgjeltük és lefényképeztük.
A !'fus5 red” festék lerakódása valamennyi BAFF-R-espresszáló piazmiddsl. azaz pí$T535-plazmiádaI trassztektálí mólt «lésben megftgyelitetö sóit. Nem tóit fes-odés észlelhető a kontroll vektorral, azaz CH2Ő9vektorral transzíektáit sejlekben. Akkor sem volt fesiödés khmrtntba-ó a transzfektált sejtekben. ha a 1LAGhBAFF-protéint kihagytuk a festést eljárásból, vagy ha a flag-'nBAFF-proteini más, ugyancsak TNF-csaláöba tartozó kgandumrosl, például F!,..-\G-eimkével ellátót! LlGi-iT-proteinel helyettesítettok.
2. pAkós
BAFF köjAdgiyb^Iata.^FF-RriruiVzfektáh.sejtekhez FAfiS-analízissel libben a példában BAFF kötődésének vizsgálatát ismertetjük BAFF-S-tmuszfektáb sejtekher. FACSanalízissel.
A teljes hosszúságú BAFF-R-proteint kódoló plazmidog a pJST535-plazinidot, 293BBNÁ-sejtekbe transzíekfáltuk FuGeneó (Boehrtnger Mannbeim) alkalmazásával. A transzlekcióf kővetően 24-48 órával a sejteket PBS-ben oldott 5 ntrookl RDTA alkalmazásával ettávolitottnk a lemezről, és megszámoltuk. A sejteket FACS-puBérrei [10% totális botjüszértimot. 0,1% NaNh-t és 10 ug/tnl hsgG-t {Jackson Research} tartalmazó PBS-sel] kétszer mostok, maid 1 órán át, 2,5x10' sejtet snkubálttmk jégen, FACS-puffefben, 9-0,037 ug/tnl koncentrációban oldott FLAG-hBAéT-proseinnei. A sejteke! FACS-pufferret mostuk, és 30 percig, 5 ug/nri M2 jelzésű anti-Fl.AG monokionális ellenanyaggal üikubáltok jégen, A sejteket FACS-puf&rreí mostuk. és 30 percig, jégen, a következő összetételű oldatban mkubáltuk; R-pbycoerythrynnei kottjugált, szamárban termelt anti-egér lgG-E(ab')2 1:10G arányban hígítva; 10 pg'ro! 7-AAD. Miután a sejteket FACS-pufferrei roc-shtk, 1% paraformaidehídet tartalmazd FACS-poffefben sztwpeaááltuk. FACS-analizist végeztetek, amelynél a 7-ÁAD-pozitfv {halott} sejteket kapuzással kiszűrtök.
A FACS-anallzis eredménye szerint, a BAFF-R-transzféktáh sejtek egy része képes BAFF-proteinhez kötődni. Kilenc (9) pg/rul BAÍ-F-koncentráció melleit a sejtek mintegy 28%-a köt BAFF-proteínt, 3óő átlagos nooreszeeneíaintéíizitással („menn .Bnoresi.mace óíreusite, MF1). Nem volt jelentős eltolódás tnegngyeihető a sejtek fluoreszcenciájában akkor, amikor a szamárban termeit, PE-jelöií antt-egér reagenst egyroagtíban alkalmaztok, Ekkor; csak 3 sejtek 1,3%-áná! mértünk 23.5-ös értékű MFí-értéket, és az összes sejt átlaga 5,5 volt. A BAFF-R -transzfektált sejtek állal kibocsátott jel csökkend koncentrációjú BAFF alkalmazásával kitítrálődett. Száz (100) ng/ml BAFF alkalmazásakor, a sejtek S.7%-ánál kaptunk 78,9-es MFI-értékel.
pékár
IMFF/BAFFMUtölcsi^^
Az alábbi példában BAFF kötődésének vizsgálatát ismertetjük BAFF-R-proteini kódoló plazmíddai és GFP-ripcrterplazmiddal koir-mszfektál! sejtekhez,
14A 293ItBNA-sej;eket pjS753S-p.iazrn.iddal és GFP-riporterplazmiddai franszfetekük a 2. példában isniertetetiek szerint. A riporíerplaznrid membránhoz lehorgonyzói! GFP-moleknlát kódol. A két plazmid kotramadbkcjójával megvizsgáltuk. hogy a transzfektált sejtek milyen százalékban képesek ÖAIT-prcteint köurí, A sejteket clíávobsoltt-k a lemezről, és azokat a 2. példában ismertetettek szedői RAFF-kötődesi vizsgálatnak vetettük alá, majd kimutattuk a kötődési, Ebben az esetben is 7-ADD-t alkalmaztunk az elpusztult sejtek analízisből történő kizárására, A mintákat FACS-attaliztstiek vetettük alá, és eredrnényomket grafikonon ábrázoltuk, A jobb felső negyed képviseli a BAFF-kötő (phycoeryth.no pozitív) és GFP-expresszáló seitekeí.
.Bár ágy tűnik, nem mindegyik GFP-espresszáló sejt köt SAFF-proteiuL a sejtek szignifikáns része képviselteti magát a jobb felső negyedben a kontrolihoz képest, A transz fektéit sejtek három-negyed része jelent meg a jobb felső negyedben, a kontroll esetében tapasztalt 8 százalékhoz képest. Lehetséges, hogy bizonyos szintű BAFF-R-expresszlö szükséges a sejtek BAFF-kötő képességének kifejeződéséhez. Lehetséges az is, hogy nagy afeinitásü kölcsönhatás létrejöttéhez koreceptorra van szükség, és ez a receptor a korlátozó tényező a 293ERN A-sej te ken,
4. példa
Btgd®A|^immÍmgí^^^
Ebben a példában a flag-hRÁFF és RAFF-P-Fc ~ a BAFF-R cisztemben gazdag doménját (CRD) humán IgGl Fc-doxnéojával fuzionáltatva tartalmazó molekula - .közti specifikus kölcsönhatás létrejöttét szemléltetjük.
A. BAFF CRD-do-néuiát RT-PCR-cljárással állítottak cin az 1, példában ismertetettek szerbit. RIAS políArRNS alapján, 3' láncindítö 3' iánciudbóként a hBAFF-R kódoló szekvencia 132-152, nukleotidjaival komplementer oligonukleotid alkalmazásával, A kapott PCR-fragmemumot €H2ő9-plaznüdha klónoztuk az egér IgG kappa szignálszekveneiájátöí 3'-, a hu IgG Fc-e-gységétól S’-iranyba. Ezt a konstrukciót pJST538-plaznttdnak neveztük. A p.lST538 vagy CG2ó9-k-:msíníkeiókkksl, lipofektamin eljárással 293 ERNA-sebeket transzleteltünk. A transzfekesőt követően 20 órával kondicionált tápközeget és sejtextraktutnot gyűjtöttünk. A sejteket 20 mmol/1 Tris (pH--?,5), 50 mtnol/1 NaCi, 0.5%NP40 és 0,5% dezoxikoísav összetételű puffer alkalmazásával lizáliattuk. és a törmeléket csnaifugálássai elfávolitotttik. .A kondicionál- íápközeg és a sejtextrakíum egy részéi azonos térfogatú 2xSD$ redukáló puffemel elegyítettük, forraltuk. SDS-PAGE-eljárássai szétválasztottuk, és a komponenseket Western-biot eljárással membránra vittük át. Az expresszié igazolására, s membránt 30 percig, szobahőmérsékleten, tortnapercssidázzal (HR.P) konjugált, sgéreredeíu anít-fcumán IgG 1:31)00 higitású oldatával érintkeztetíük 5% zsírtalanított tejport tartalmazó TBST-pufíerbeo. majd TRST-pxííferrei mostuk. A hlötioktít EGL-vel hívtuk elő (Amersham), és filmre exponáltuk.
Az inunonprecjpitáclót oly módon végeztük, hogy 1 órán át, 4°C-on, 25 ng Hag-hBAFF- vagy flaghTWEA.K-proi.eini: inkubálftKtk rázatás mellett 0,5 mi térfogatú, pJST538- vagy- CH2ö9-plazmiddai tranazfelrtáh 293EBNA~sejfekb61 nyert kondicionált tápközeggek majd ebhez 30 pl ProteinA-Sepharose {Pharmada) gyöngyöket adtunk, és a ráhatást egy éjszakán át folytattuk. A ProteinA-Sepharose gyöngyöket PBS-putferrd kétszer mostuk, 2XSÖS redukáló püffedjen szuszpenááituk. SDS-P.AGE-c-ektrofcrézi?t és Western-blottot követően, a bioitokat I órán át. szobaltő-rsérsékfeten, 5 pfeml, M2 aub-ílag monoklonális ellenanyaggal mkubáituk 5% zsírtalanítod tejport tartalmazó TBST-ptifferben. Ezután a biottokat TSST-puffenel mostuk, és 30 percig, szobahőmérsékleten, kecskében termeit, HRP-konjagált anti-egár-IgG (lackson immunoresearch) 1-3Ö0C; higítású oldarával lakubáltuk 5% ashtalaoitott tejport tartalmazó TBST-pafffiíbea. A Mottókat ECL-vel hívtuk elő (Amemhamj, és filmre exponáltuk.
Az egérben termelt iKsfci-hnmán IgG (Jaekson Immttnoresearcb) alkalmazásával végzett Western-bloanalízis szerint, a 293B13Ft.A-seji.ek píSTSa^-plazmiddai történő transziektálása egy körülbelül 43 kDa protein expresszálását eredményezte mind a sejtexírakmmhao, mind a kondicionált tápközegben, ami arra utal, hogy a BAFF-R-Fc fúziós protein hatékonyan expresszálódott és szekmálódott
Az ImmunoprecípÍtátínnokharí, csak BAFF-R-Fe és fiag-hBAFF együtt inkubálásáí követően volt csík megfigyelhető. Ez a esik együtt vándorolt a gélre közvetlenül lelvitt flag-hBAFF-mintával. A többi sávokon netn volt jel megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy a 8AFF-R -Fc és flag-hBAFF közti köleaönhalás specifikus.
5. péí'da.
SgolúbilBreceptorfornták: g1Ó.Qáa,
Humán organizmusban alkalmazható reeentonnhihitor létrehozásához humán receptor exíracellulárts doménját kódoló cDNS-szekvenciára lenne szükségünk. Amennyiben az egérerederű fonna szekvenciája ismert, humán cDNS-génkönyvtárat szűrhetünk az egéreredetü cDNS-szekvencia alkalmazásával; ilyen eljárásokat szokásosan alkalmaznak a gyakorlatban. Humán cDNS-szekvencia ismeretében, láncmálló oligonukleotidokat tervezhetünk a receptor extracellulárls dornéryának PCR-amphfikálására a transzmemfcrán és intraceliuláris dómén nélkül. Tipikusan, az utolsó, diszuiSdhidöai összekötőn „TNF-domén” és a transzmembrándomén közti aminesav-szekvencia túlnyomó részé! alkalmtizzuk. A „nyélrégió” hossza a szolábíiis receptor natékonyságánísk optimalizálása érdekében változtatható. Az így·' kapott, ampiiükált darabot úgy módosíthatják, hogy megfelelő restrikciós helyeket tarttdmazzoo különböző C-termináns lg fúziós kimére. vektorokba történő klónozáshoz, Eljárhatunk úgy is, hogy stopszignált mszertálunk a 3’-végre, és az lg fúziós kíméra megközelítési mód alkalmazása nélkül álhíjuk elő a receptor szolúbilís formáját. .A kapott vektor a biotechnológiában alkalmazott legtöbb rendszerbe ínszertálhatjttk, például élesztőbe, rovarsejtekbe, baktériumokba és emlős sejtekbe; valamennyi expressziós típusra találunk példákat a szakirodalomban.
A konstrukciókhoz különböző humán Fc-rloménokat kapcsolhatunk az FcR és komplement közti kölcsönhatások optimalizálására vagy kiküszöbölésére. Más eljárás szerint, az FcR-doménuli mutációval módosított formái· alkalmazhatjuk az FcR vagy komplement kölcsönhatások szelektív kiküszöbölésére, vagy az Nkótésü cukrok Fc-dométthoz történő kapcsolódásának megszüntetésére, amely eljárások bizonyos előnyökkel járhatnák.
6. pá/dn
A fent ismertetett wlubúts receptorformák kai egeret tmmun-zálharunk. és szokásos eljárásokká! monoklonálls ellenanyagokat áSlithafonk elő. Az FUSA-eljárássai azonosított mAb-kat szolóbilts ellenanyagokként vagy műanyagon immobilizált ellenanyagokként tovább szűrhetjük agonista aktivitásra, különböző vííto sejtes vizsgáló eljárásokkal. A HT29'-sejtvonsi pusztulásának kimutatása általában megfelelő rendszer, amely számos, TNF-receptoron keresztül érvénysülő jelátadás érzékeny indikátora. Ha ez a sejtvonal nem hordozza a kérdéses receptort. a teljes hosszúságú receptor stabilan tr&nszfektálható a HT2ó-sejtvonalfca, lehetővé téve a ciiotoxie-itási vizsgáló eljárás alkalmazását. Más eljárás szerint, ilyen sejtek alkalmazhatók a Cytösertsor
-16 készülékben. amellyel n;egha;ározl.utíő, hogy e receptor aktiválása sivált-e jelátadás megtörténtére uíaió pHváhozás; A TN'E-családba tartozó receptorokon keresztüli jelátadás jól működik ilyen fonnátumbac. és az eljáráshoz nem szükséges a receptor által kiváltott biológiai események pontos ismerete, Az agonista tnAfe-k klinikai alkalmazás céljára .Áumauizálhatók. Ez az eljárás axifagonista tnAb-k azonosítására is alkalmazható. Ilyen xnAb-k az agonists aktivitás hiánya és receptor-ligandum kölcsönhatást gátló képességük alapján azonosíthatók ELlS.A-cljárással, szokásos kötődési vizsgálattal vagy BlAcore eljárással, Végül, szűrővizsgálat. alapját képezheti kejnokinszekréeió agonists ellenanyaggal történő kiváltása különböző sejtekben.
7. péÍaa
Szűrés a recentor-íiganónnr kölcsönhatás gátlására?
A receptor-lg fúziós protein alkaiínazásával kombinítíoríkns köny vtárak szűrhetők a receptorhoz közvetlenéi kötődni képes molekulák azonosítására. Ezek a molekulák EL ISA típusú vizsgálattal, a receptor-ág fúziós protein és a íigandmn szoiübiiís formájának aikaimazásávaí tesztelhetek a receptor-bganámn kölcsönhatást gátló képességre. .Az FLISA-eljárással különböző természetes termék könyvtárak, stb. közvetlenül szűrhetők gátló hatású vegyűletek azonosítására. A receptor sepvonalba, például a ΙΠ'29-vonalfea íranszfektáihatók, miáltal szűrővizsgálat alapját képező biológiai vizsgáló eljárás; (ebben az esetben citotoxicítási vizsgáló eljárást} fejíesztlíötsiisk ki.
R péAG
ABAFFJGÍgG B-sgjjckszántánakcs^n^tetg^nÉtk^Ülsa^lilágasta
Nyolc hetes nőstény BALB-'c-egereket szereztünk be a .. The Jackson Laboratory (Bar Eíarbor, ME} intézetéből. Az egerek (csoportonként 3) Intraperifoneálisan (i.p.) PSS-t, 400 pg humán BAFF-B-hnlgGl (bBAEF-R-lg) fezsós proteint (Teresa Cachero. Elegen) vagy <R)0 pg tisztított humán IgG-t t'HnlgG) (Sandoz, Bázel, Svájc) kaptak a-8., -5,. -1. és -t-2. napokon. Az egerek 100 pl 10%-os birka vőrösvérsejtet ISKBC) kapnak a 6. napon. (Colordo Serusn Company, Deavcr, CO).
Az állatok elpusztításakor szívpunkcíóvsl, FDT-t tartalmazó csövekbe véri vettünk, és a vörösvérsejteket hipotónsás pufferrei lízáltatruk. EDTA-t nera-tartalraazó csövekbe is vétsünk vért, szerűm nyerésére. Különálló sejteket tartalmazó szuszpenztót állítottunk elő lépből és mezenteriálís nyirokcsomókból (M.LN), és a vörösvórsejteket feipotÓBtás pufferrei hzáltattuk, Árantlásos citometriás vizsgálatot végeztünk PE-konjugált anliCD45ÍVS22Ö, anti-$yndöcan/CD13S ős antí~B7.2, valamint FITC-konjugált anti-lgM és anti-Cí)45R/S22ö alkalmazásával. Valamennyi m.Ab-t a Pharmingen (San Diego, CA) cégről szereztük be. Rövides, Fc-teceptorokal 15 pero alatt, 10 pg/tni ,,Fc Block” (Ffesmurtger!) álkaimastisávai jégen blokkolunk. majd FF- és FlTC-konjugált .mAb-ket adtunk hozzá, ős 2Ö-3Ö percig jégen Inkshálmsk. Sejteket egyszer mostunk, és Ö.5% parafermaldebidbett szns^endáltunk. Sejíimoreszcencia adatokat PAGSCahbuf®5 árantiásos citométcrrei (Becton Dickinson, San íose. CA) határoztunk meg, és CELLQuest™ programcsomag (Bectott Bickinson) alkalmazásával analizáltunk.
bSAFF-R-ig-vei történő kezelést követően, körülbelül 5ö9ú-kul csökkent a B-scjtek száma a perifériás vérben es a vizsgál; perifériás nyirokszervekben. .A S22ői'':i;'!'IgM'!1’'' δ-sejtek a sejtek 2 3,4%-át és 21,5%-át tették ki a PBS-sel kezelt és HaígG-kezelt egerekben, útig ez a populáció csak sejtek 9.9%-át képviselte a hB.AEF-Rl.g-kezclt egerekben. A. plszmssejtek (s»d<'CárVCD138+} száma szintén mérsékelten csökkent; ezek a sejiek
- 175,7%-át és 4,8%-á: ieíték ki <; PBS-sel kezek és HulgG-kezeii: ígérek vérében, stíg a sejtek 3,9%»át képviselték a hBAFF'-R-fg-ketteií egeresben. A P3S-?eí kezek és KuigG-kezelt egerek esetében, a B7.2-rnolek-ulák aránya 3.1%-ra és 4.5%-ra emelkedett a B220-:-sejtekhen, míg tízek szintié i ,9% vek a feBAFF-R-Ig-kezeit egerekben,
A lépheti, a B22Í.C* B-sejték száma jelentősen csökkent a hBAFF-R-Ig-Fszelt egerekben; azok aránya 18,8% volt, szemben a PSS-sei kezeit és HulgG-kczelt egerek esetében tapasztalt. 36,7%-os- és 4ö®i-os szintékké' Ez a csökkenés mind az mind az IgM’™ szubpopuiácíó esetében megfigyelhető volt (lásd 8.A ábra).
A lenben, nem volt változás kimutatható az újonnan képződött, 8220^^16^ B-sejtpopulációban (az erre vonatkozó adatokat nem tüntettük fel). A plazsnasejtek (södecsiFCDlJB+i száma ugyancsak mérsékelten csökkent; ezek a sejtek 3,3%-át és 3,4-á- tették fcj a FBS-sel kezelt és HulgG-kezelt egerekben, tűig a sejtek 2,4%~ái képviselték a hBAFF-R-Ig-kezeit egerek esetében.
A MLN-batt (tnezesteriáfis nyirokcsomókban), csökkent a B22O+B-sejtek száma; azok aránya 14,1% volt a hSAFF-R-íg-kezelt egetekben, míg 26,7% és 35,8% a FBS-sel kezeit és HuIgG-kezelt. egerekben. Eredíöényemket a 8.A táblázatban összegeztük.
A B-sejtpopuláció aránya a hBAFF-R-lg-, PBS- és KuigG-keseli: egerekben !
Vér |
B22(Fís5>ígM5,v |
Syniiscan |
87.2/8220^ |
PBS |
23,4+-5,7 |
5,7+/-1,3 |
3,1-:-/-0.3 |
HtfigG |
:21,5+/-4,5 |
4,8+/-0,9 |
4,5+/-1,0 |
HBAPP-R-lg |
921+7-1,8 |
3,9+7-0,0 |
1,9+7-0,5 |
Lés |
8220'^ÍgM^ |
B22(F^'lg.M |
Syadeesa |
PBS |
27,8+7-1,6 |
11,9++1,6 |
3,3+/-0,8 |
HuigG |
30,5+7-2 |
1.1,8+7-1,0 |
3,4-:-7-0,7 |
HBAFF-R-íg |
10,6+7-0,2 |
8,4+/-0,2 |
0+/-0,2 |
mén |
B220' |
|
|
PBS |
26,7 |
|
|
HuígG |
35,8+7-3.3 |
|
|
HBAFF-R-íg |
14,1+/-5,9 |
|
|
: Az egereket az anyagok és módszerek ismertetése kapcsán irtuk le, az adatokat százalékhnr· adtuk meg {+/'- standard eltérés).
A. .07,2-sejtek csökkent százalékos aránya, a höAFF-R-lg-kezelt egerek vérében és a plazmnsejteké a feBAFF-R-íg-kezeít egerek vérében és a lépében az SRBC-kkel történő immnotzációí követően arra utal. hogy gátolt tt ö-sejíakttválás és/vagy B-sejtérés, és poteaciáítsas fokozott az akiit ált B-sejtek eliminációja. Antigénspecifikus B-sejtek igen kis százaléka aktiválódik és válaszol artítgénstírmíh-sra. ebben az esetben SRBC-stsmvlusra. Mivel a IsBAFF-R-Ig-teelés valamesnyt vizsgált szövetben ilyen aagymaéríékhen csökkentette a B-sejtek arányút, a hBAFF-R-lg-aktivitú» mintegy 50%-a egyúttal cél specifikus nyugvó, érett B-sejtek jelenlétének tudható be.
Arra a kés étkeztetésre jutottunk tchaU hogy a BAFF-R fúziós protein terápiás hatóanyagként alkalmazható a khnikt3jrtban, B-sejtek által közvetített betegségek kezelésére. Azok alkui utazásának lehetősége felmerül utiíoiutmun betegségekben, például szts/tetná? lupus eryihematosns, myssihema gravts, autoimmun haemoliti-- IS·· kus anaemia, idtopáliás fhrombocytopeniás pnrpura, sna-foszfoltpid szindróma, Chagas-kór, Graves-betegség, Wegen©r-gra»ulomatosis. poiyarteritis oodcsa és gyorsan progrcdtáió glomernlonepbíiris kezelésében. A terápiás hatóanyag alkalmazható továbbá píazmasciteket eritttő rendellenességekben, például myeloma multiplexben. Walderisífoin inakroglobídinstmiában, nehézlanc-betegségben. valamint elsődleges- vagy immnnasszociáls anúloidézis és ismeretlen eredetű monoklonálís gammopatbia (MGGS) betegségekben. A férni hatóanyag szintén alkalmazható onkológiai betegségekben, például B-sejt.es karcmóraákban. leukémiákban és lirnfómákban.
9. példa
S^LL.^^Xindtilíáll^^eitsroUíe^clcl/w.vfzr^gátlssa.s^iabíIJs BAFFrKaI3£a2xn^Aá\;al
Az alábbiakban annak bizonyítását ismertetjük, hogy a szolúbilis BÁFF-R thlgGl fúziós protein képes BAH-' által mdukálí S-sejtptoliferácíó gátlására egér Íépsejtekben.
Baíb-'c-egerekből egér lépsejteket (óxlil' sejVml) izoláltunk, és azokat 96 lyukú lemezeken, 100 μ'ϊ, 10% fotális boriúszéruinmal (.íIU-íl, 2 romol 1 giutaminnal, 100 egvség'ml penicillinnel és 100 pg/ml stteplomycinncl kiegészített RPMÍ-tápkőzegben (Life Technologies) mkufeákuk. Ezután, különböző mennyiségű hantán BAFF-proteint, 10 pg/tnl hantán BAFF-.R:hlgG 1 fúziós proteint vagy humán Ig-t, valamint 10 pg/ml, egér Selszíni μ nehézlánc elleni ellenanyagot (.laeksca immuno Research) adtunk a sejtekhez. Mintán a sejteket 48 ótán át, 37°C-on mkubáiruk, 24 órát! át 1 pCilyuk [tnctii-’H'itintidinnei (Dttponí NEN) lökésszerűen kezeltük, és Tomléc sejtgyűjtö t'Orange, CT) alkalmazásával összegyűjtöttük, A radioakúvisást Betaplate tblyadéksscintillárorhaí· íPharm&ca Biotech) mértük le,
A S. ábrán a lépsejfprolíferációs vizsgálat eredményeit ábrázoltuk. Az ábrán az. egér lépsejtekfee beépült percenkénti beütésszárnoi (CPM) ábrázoltuk a hozzáadott humán BAFF-reagens mennyiségével szemben. Az anss-μ, fúziós protein vagy kontroll nígO szintje állandó, 10 gg/ml volt A sötét négyzetek a csak BAFF állal indukált proliferáció szmtjét képviselik, A sötét körök BAFF és anti-μ hozzáadásával kiváltott sejipröKferáciét jelentik, világos háromszögekkel jelölt görbe a BAFF-RdügGTBAFF és anli-μ, valamint BAFF-RtblgGl .hozzáadásakor megfigyelhető gátlás; képviseli. A világos rombusz a kontroll humán lg hozzáadásakor észlelt gátlást jelent!.
BAFF és anti-μ hozzáadása az egér lépsejték proli ferácíój ás eredményezte >« vóv-o. A sejtekbe beépüli 3íi-íimidín szintje jelentősen meghaladta azt a szintes, amelyet akkor mértünk, atnikor csak BAFF vagy csak anti-μ lett hozzáadva a lépsejtekhez, A lépsejtek kezelése csak BAJFF-pöiipeptiddel csak igen mgas koncentrációk alkalmazásánál eredményezte 'Ή-timidin beépülését Amikor lö pg/jnl kontroll humán tg-t adtunk a lépsejtekhez növekvő mennyiségű BAFF és lö ng/ittl anti-u jelenlétében. a proliferáctó szinte mérsékelten csökkent. Ezzel szemben, amikor 10 pg/nü humán BAFF-R-.hígGl fúziós proteint adtunk a vizsgálati rendszerhez a fenti könUményekkel megegyező körülmények mellett, a proliferáctó mértéke a csak BAFF-pol (pepiiddel történő kezelést kővetően megfigyelhető szintre csökkent. Ez azt jelend, hegy a BAFF-R:hlgGl fúziós protein képes gátolni a BAFF- és anti-p-kezelt lépsejtek proliferációját.
10. példa
BAFFkötódésénekgáíjá^Jteji^teyjezBAFE^lhlgÖj-alkÉlSiÉ^Ml'^l
- 59Ehben a példában azt mutatjuk be. hogy BAFF élőink«hálása 8APF-R:higG5 fúziósproteianei csökkend a BAFF kötődését Raji B-sejtes bmfőma se j írottal sejtjeihez.
Az alábbi FACS-aisalizisben, érc) ngtttl FLAG-eimkézett barnán BAlT'-protelnt inhuhuliunk vk's 30 percig, jégen humán BAFF-R:hIgGl fúziós pmieiunel vagy humán LTpR:higGI fúziós proteinnel 20-39 ng/ml ktmcentkáetótartományt átfedő ken.es higitáti sor alkalmazásával, vagy fúziós protein hozzáadása nélkül, Az inkubálásf az alábbi összetésefh FACS-pufferbeu végeztük: Ca': - es Mg?‘ -mentes PBS; 10% FCS (JRH); és 0,05/ uátrium-aziá. A preirtkubslást követően, a BAFF - fúziós protein Hegyet 5x10* Raji (ATCCj sejt/ml szuszpenziőboz adtuk. Ez·, az mknbátást 30 percig, jégen végeztük, maid a sejteket 4cC-on. 2 ml FACSpufíerrei mostuk. A kötődött BAFF kimutatására, 5 pg-tnl M2 auti-FLAG-ellenanyagot (Sigroat adtunk a sejtekhez. és azokat 30 percig, jégen tnkubáltuk. A. sejteket a fent ismertetettek szerint ismét mostuk, majd 30 percig PE-kortjttgálí, szamárban termelt anii-egér-lg (Jackson Immnno Research) 1,100 bigiiású oldatával jégen inknbáltuk. Mintán a sejteket FACS-puflerrd iámét mostuk, i’/á-os parafonaaldehiddel fixáltuk., és PÁC5® (Becton Diekirtson and Co) készülékkel analizáltuk.
A 9. ábrán a BAFF gátlás! vizsgálat eredményeit ábrázoltuk. Az ábrán a BAFF Raji-sejlekhez történő kötődésének FACS4v-3aalt?d>e során leolvasott MF! (átlagos tluoteszeettetamtenzttáM értekeket ábrázoltuk. A sötét négyzetek által képviselt adatokat tigt kaptuk, hogy a sejtekhez történő kötődést megelőzően a humán BAFE~R:hlgG! fúziós proteint BAFF-proteinnel elöíttkttbáhuk. A körökkel jelzett görbe egy nem-specifikus fúziós protein - humán L'fSR:hígGí - BAFF-protcinhez történő hozzáadásával kapott' eredményeket képvisel. Az X-fengeiyen a sejtekkel történő inkubálásí: megelőzően 200 ng-'rnl BAlF-proteinbez adott fúziós protont menyrtyiségét jelöltük.
Amennyiben előzetesen nent inkubátfuttk fúziós proteinra humán SAFF-proteitmel, a minta átlagos tlaoreszcenctalntenzitása (Ml1s 80 vök. Amikor s vizsgálatot megelőzően humán L.TBR:hígGl fúziós proteint tnkufeáltunk BAFF-proteinnek még 20 pg/mi koncentrációnál sem változott s BAFF kötődése Raji-sejtekhez. Amikor azonban humán BAFF-RdgGl fúziós proteint ínkubákut-k elő BAFF-proteinnel, az ΜΠ már 625 ng/ml fű.Ίο» proíetn koneertracíonál jelentésen csökkent. 20-25-cs crtékre Λ háttér MFt-éttek ebben a ktsérk-tbcn volt. A BAFF-RtlgGl fúziós protein tehát igen hatékonyan blokkolta a BAFF kötődését Rajt B-sejíékbez.
.G.pé/uG
Ebben a példában BAFE-R:fg perifériái B-sejtpcpulációt csökkentő, valasünt lépnagyobbodás és nephritis kialakulását gátló hatását ismertetjük.
A kísérletben öt hónapos BAFF transzgenikus (Tg) egereket (C57BE/6) és korban egyező alomtársaikaí alkalmaztuk, A BAFF -Tg-egereknél litufocitaterídelleuességek lépnek fel, és azokra szisztémás lapos eryíhernatosus esetében megfígyelhetöhöz hasonló autoimmun fenotípus jellemző [Maekay és mts&k; (1999)]. Ezafenotipus a perifériás B-sejtpopulácíó növekedésében, ezen beiül, átmeneti 5 (Ti) és 2 (T2), érett (M), marginális zóna (MZ) és ÜDI^ödgM5’^' B-sejtek számának növekedésében nyilvánul meg.
Az egereket a 0.. 4.. 7., H., 14., 18., 21., 25., 28.. 32. és 35. napokon ituraperiioneálisan táp.) PBS-sel, 400 pg tisztított humán IgG-vel (híg) iSattdoz, Bázel, Svájc) (3 egér/csoport) vagy 400 pg CHO-eredetö humán B.AFF-R-mtlgGl (hBCMA-Jg) fúziós proteinnel kezeltük, és a 40, napon leültük.
-20Az állatok elpusztításakor lemértük a lépek tömegét, és a vőrösvérsejtek hipertóniás pufíerrel történő lizáltaíását követően különálló sejteket tartalmazó szjuszpenzíókat készítettünk. Áratnlásos ettometriás analízist végeztünk FTTC-koojugált ;;n;í-CO21/CD3S, PE-konjngált artn-lgl) és aoti-CÖl, eitokrórn-konjugált anúCD45R/B220 és hiotin-konjugák anti fgM alkalmazásával. Valamennyi mAb tt Pharmittgen cégtől származott, (Sasa Diego, CA) Röviden, Fc-receptorokar 10 perc alatt, H) ug/ml „fc Block” (Pharmmgea) alkalmazásával jégen blokkolunk, majd bioúti-konjugált rttAb-ellenanyagokaí adtunk hozzá, és 50 percig jégen inkaháltunk, A sejteket egyszer mostuk, majd FJTC-, PE-, eilokróro-konjugáit mAb-eltenanyagokat, síreptavsdm APC-vel és lO/pg/mí FC Block reagenst adtunk hozzájuk. Miután a sejteket 30 percig jégen mkubáliuk. egyszer mostok, és 0,5% parafixxnaldefckfeen szuszpenááltuk. S^tflutxeszceneia adatokat EACSCalihur™ tetáásos estoméserrel (Beeton Diekinson, San Jose, CÁ) határozttrok meg, és CEIXQuest™ program csontiig (Beeton Diektnson'f alkalnttetásával analizáltunk.
Vt/eletanaiím esetén, a proteinek jclenkneí Ah-lttsírv 10 S<5 rcigcnscMk IRaycr Corp, Dtagnosítes Divísiort) alkalmazásával mértük egérvizeletben.
Firedm&tíveinket a 1 LA és 1 l.B táblázatokban. az alábbiakban összegeztük.
iLAjÁbiékál.
ié8^tóaalig^.lhéj^^egS«to
|
Teljes sejíszátn lépőnként íxlíF) |
B AFF Tg egerek |
TI |
T2 |
MZ |
Érett |
S1.6E23 |
3,4 |
IS |
3 |
91 |
816.E33 |
14 |
30 |
19 |
Í70 |
S16E99 |
14 |
24 |
3.9 |
.150 |
Átkíg |
13+/-2,ö |
24+/-6 |
16+/-5.7 |
I4Ő+/-41 |
Alomtárs kontrollok |
|
|
|
|
816E2 |
5,3 |
5A |
3,í |
73 |
8IÓE4 |
Xd |
3,7 |
19 |
44...............
^v«. |
Átlag |
3.9+/-2 |
4,8+/-1,5 |
2,4+/-1 |
59+3-20 |
Három hónapos BafTTg-egerek (ηκ3) és korban egyező alomtársatk frs-z.) lápét izoláltuk, és FAC5anaiízisnek vetettük alá a fent ismertetettek szerint. A ΤΙ-, T2-, M- és MZ-sej;.eket a következő felszíni ntarkerek expressziója alapján azonosítottak [s következő rövidítéseket alkalmaztuk: hi: á/g.á (magas; lót (alacsony; htt: míermerf/át/e (közepes)]!
TI: IgD', fgMhi4CB21!í>;
MZ: IgD'. ígMhi, CD21;
T2: igD\ ígMk:, CD2ím;
,M: IgD', IgMÁ CDS ·!!:! ihBtebjázai
UgsejtanayzisJOA^apos^
|
Teljes sejtszáat lépeakést (xtö”) |
BAFF Tg egerek |
TI |
T2 |
MZ |
Érett |
802-39 |
13 |
ÍOÖ |
34 |
630 |
:823-3-11 |
7,5 |
43 |
6,6 |
200 |
823-3-13 |
u |
50 |
.15 |
IRC |
Átlag |
?>3-4,9 |
64 %-30 |
19%-iO |
340-4250 |
Álomtárs kontrollok |
|
|
|
|
323-3-22 |
0,7 |
6,5 |
1,4 |
56 |
302-64 |
0,28 |
5,4 |
1,3 |
38 |
823-14-13 |
IL45 |
Áá |
SJS |
M |
Átlag |
0,48%-0,2) |
5,1+/-1,.5 |
0,05+00,65 |
44-+10 |
Tíz (1 Ö> hónapos BaffTg-egetek (u-3) és korban egyező aíetntársaikaí (tr-3) léptét izoláltuk, és FACSanalízisnek vetettük alá az 1. táblástat adataival kapcsolatba» ismertetettek szerint.
Amikor hBAFF-R-lg-t adtunk be Baff'l'g-egemknek, a Ϊ1-, T2-, M- és MZ-populáció, valamin? a •CD.lA<jgM1”*t‘ B-sejtek. száma jelentősen csökkent a lépben a PBS-sel és blG-vel kezelt BafFTg-egerekbea mér: értékekhez képest; a ΤΙ-, T2-, M-, MZ- .és.CDI*’’’8 B-sejtek száma a PBS-sel kezelt kontroll alomtársakban mért értékekhez hasonló szintre vagy az alá csökkent (10. A, lö.B és lö.C ábrák),
A Baff Tg-egerek BAFF-R-Ig-vel történő kezelése a Baff által közvetített uutoimstttei betegség enyhülősebes vezetett:, átível a BAFF-R-kezeit egerek íépe normális tnéretü volt, míg a kontroíikezeíésben részesük Baff Tg-egcrefcnél íépnagycbbodást tapasztalniuk (l 1. ábra). Ezen felül, a proteinuria - a vesefunkcíó-rendelle·· aesség indikátora - csökkent mérlekü volt a BAFF-R-kezeit BaffTg-egerekben, míg a kontroíikezeíésben részesült Baff Tg-egerekbeu a fokozódó proteinuria ttephritis kialakulására utalt (1.2. ábra),
A Baff-génre transzgenikus egerekben nagymértékben megnőtt a perifériás B-sejtek száma, és további vizsgálataink szerint elsősorban a Γ1, T2 és MZ S-seií-szobpopuláelő aránya. ,A ö-sejtíéjlődés átmeneti állomása (TI és T2i az a ellenőrzési pont, ahol az aatoreaktiv B-sejtek feltehetően elbninálódnak. A CDihí.lgMhlKÍ> 8,sejtek száma, amelyek inkábba a marginális zónában található, szintén megnövekedett a BaffTg-egerekben. A B-sejtek eme utóbbi populációja bizonyult az auloellesartyüg-termeiés fö forrásának Inpusbsn szenvedő NZkVNZW egerekben. Baf? Tg-egerek BAFF-R-íg-vel történő kezelése a TI Ϊ2-, MZ- é,s CD IS-sejípopuláeió csökkenéséhez vezetett, a vad-típusú alomtárs koatrcilokh&n mért értékekhez hasotúó vagy annál alacsonyabb szintre.
A BAPF-R~lg csökkentette a perifériás B-sejtpopulációt, és gátolta a lépn&gvobbodás és nephritis kialakulását. Azon felül tehát, hogy az előnyösen alkalmazható szisztémás iupus erythematosus nephrmsben, a BAFF-R-íg hatása kihasználható B-sejtek által közvetíteti betegségekben, például mtíoímmún természetű betegségek, mint például xayastbeasa gravís, autoimmun haemolitikus anaemia, ídíoptitiás troínbocilopcjtiás purpura.
anti-foszfolipid szindróma, Chag&s-kór, Grsves-betegség, Wegetter-grar;ulomaíosn>, polyarteritis trodosa és gyorsan progrediáló giomeralortephri.tís kezelésében. Ez a terápiás hatóanyag alkalmazható továbbá plaztsasejteket érintő rendellenességekben, például tnyeiomn tmíitiplexbert, Waldenstrom mskröglobuhoenüáhzs, oehézíáne-betc-gségben, vitamint Jsődiegas vag\ ímtnunasszociil’ am küdozss és ismeret,en etedéin monoklor.Ü s
-22gammopaöíia (MGUS) betegségekben. A fenti hatóanyag szintén alkalmazható onkológiai betegségekben, példán; B-sepes karcinómákhari, leukémiákban és hsnfónsákban.
/2. példa
Ákteg^at^^AfeS^ásB^PF^sreöMtsz&enikuáegS^^S
Ebben a kísérletben BAFF-génre transzgenikus egerek vérnyomásának alakulását vizsgáltuk. Megftgyeléseíuk, amelyeket BAFF-gén.re trar-szgeaikus egerek fenotipusos vizsgálatával tettünk, magas vérnyomás kialakulására vttlö hajlamra utaltak az egereknél.
Ráfi'Tg-egereket ketamísnal elaltattunk. A baloldali nytrkí veröere- (carotis artériát) a nyakon ejtett metszéssel szabaddá tettük. A vérnyomás es pníztisszám meghatározására katétert iuszertáltunk a nyak! verdéibe. A kátéiért nyotnástranszduktojTal kötöttük össze, és a vérnyomást Oould adatgyűjtő rendszer (Po-Ne-Mah Data Aeqtiisítion systeu- és Gould poltgráí) alkalmazásával mértük. A pulzáló nyomáshullám formájából meghatároztuk a sziszíolés nyomást, diasztolés nyomást, átlagos nyomást és pulznsszámoi. Két egércsoportot alkalmaztunk; BAJ'F-génre transzgenikus egereket ín-3) és vad-típusú kortixollokaí (n~9).
.A 12. ábráit a két csoportban megbatározott átlagos artériás nyomást ábrázoltuk („.vterrn artéria!: pres's'tífe, M.A.P; Hgmm-hen). Ájulni az ábrán látható, & BAFF-génre transzgenikus egerek átlagos MAP-ériéke 102r/-8 Hgmm volt. A kontroll egereknél 92·ί·-'-6 Hgmm átlagos MAP-értéket állapítottunk meg. A BAFF-egerekben tehát 10 Hgmm-reí magasabb MAE-értékeket mértünk, n-int a kontrolloknál, bár az emelkedés mértéke nem ért el statisztikai szignifikáns szintet t ANÖVA).
Az adatok részletesebb analízisét mutatjuk be a 14. ábrán. Ezen az ábrán, az egyes állatokban megbatározott eredményeket ábrázoltuk A vad-típusú konttollókban (RAFF-) az adatok tnegoszlása tipikus, bmominá· lís megoszlás- mutat. Ezzel szemben, a ÖAFF transzgenikus egerek (BAFF-*-) vérnyomása két csoportra oszlik, az egyik csoporté 120-120 Hgmm tartományba, a rttásiké 8Ö-9Ö Hgmm tartományba esik.
Mim populáció, a BAFF transzgenikus egerek hajlamot mutatnak magas vérnyomás kialakulására, széniben a negatív kontrol tokkal. Az artériás nyomás szin tjének vizsgálata az egyes egyedekbe-r art mutatta, hogy a BAFF-génre transzgenikus egerek két szubpopulációra oszthatók; egy magas vérnyomásúra, és egy normális vérttyemásúra. A fentiek szerint, szol-ibilis ÖAFF-R, fúziós protein vagy ellenanvaghou-ológ beadásával enyhitbetök a magas vérnyomás hatásai.
/2. né/ű'íí
Megahasítottbeteaséah® szenyedöJNH^ k; dúsai
Huszonegy hetes, lupus kialakulására hajlamos, mérsékelt nephrítisben szenvedd (3Ö-1ÖÖ mg-dí proteinuria) nőstény (S2VRxNZB)Fl(SNFl) egereknek 200 pg humán BAFF-R-bnlgöl fhBCMA-íg} fúziós proteint, humán IgG-l íHuígG) (Sandoz) vagy 200 μ! PBS-t adtunk be i.p,, hetente, összesen nyolc hétig. Az egyes egerek vizeletét hetente vizsgáltuk proteinnriára Albustix (Bayer Corp., lerrytown, N.Y.) alkalmazásával. Száz (100) mg/dl értéket meghaladó protesnuriát súlyos nephritis jelének tekintettünk. BAFF-R-íg-í állítottunk elő tranziens módon tratjszfektáb FBN.A29 2-sejtekből, höCMA-íg-t nagy mennyiségben expresszálé 293-sejtek kondicionált tápközegét protein-A-oszlopra vittük fél. A proteint 25 rmrtold foszfát, 100 mmol/I NaCl (pH-2,3) összetételű puffertel eluáltuk, majd l'2ő térfogata, 0-5 mól 1 NaPO< ípH-8,6) pufferrei seutralizáltuk.
mellett szelektált frakciókat redukáló és nem-rednkáló SDS-FAGE-géleta analizáltuk, és a tisztított protein azonosítására Westens-blotttak vetettük alá,
A kezelés befejezését kővetően 3 héttel, a BAFP-R-l'g-vel kezelt egerek 50%-ánál, míg a HulgG-vel kezel: egerek 75%-ánál, és a PBS-sel kezelt egerek 87,5%-ánál állapítottunk meg súlyos nephdtisí (lásd 15, ábra). A fent! adatok szerint, a szoíúbtlts BAFF-rsceptor. a BCMA-Ig. képes gátolni B-sejt áltat közvetíteti autoimmun betegség, például lupus nephritis kialakulását, jelentősen késleltetve a betegség progresszióját.
74, példa
Ei^osÍQkalizációiáL«^^.^s^
Hét-hetes nőstény BALB/c-egereknek (csoportonként 3) 20 pg vagy 50 ng humán BAFF-R -IgGl (HBCMA-íg), 50 ug humán IgG-t (HolgG) vagy í 00 p.l PBS-t adtunk be hetente egyszer, 4 hétig. A h3CMA-Ig Fúziós proteint stabilan feanszfoktált CRÖ-sejtvonal tenyészetének feíüíúszöjából tisztítottuk. A lépeket az utolsó injektálás követően S héttel távoliíotttsk el, és azokat koHagenüzzsl (Sigma, katalógusszám: #C-5138) emésztettük 1 órán át, 37°C-oa. Különálló sejteket tartalmazó szuszpenziót állítottunk elő, a vörösvérsejteket (RBC) hipoíóm.ás ptifferrel lízáltattuk. és a sejteket PBS-sel háromszor mostuk. A lépsejteket ánunlásos citometriás anahzisre készítettük elő a DC-popolácíók meghatározására a sejtek anti-CDl lc-biotinnai, majd strsptavidinAPC-vel, aíifí'CDSa-cítokróínnnii és anti-CD4-FÍTC-veí történő festésével.
Egy másik kísérletben, nőstény BALB/c-egereknek (a«3) 100 pg hBCMA-íg-í adtunk be i.p.. hetente egyszer, 4 héten át, majd a lépeket OCT-hen, CO.;-n lehűtött 2-ntetsl-hután alkalmazásával gyorsan lefagyasztottuk. Fagyasztott metszeteket vágtunk, és azokat scetomud fixáltuk. A metszeteket anti-CDl io-biottnnal, majd streptavidin-AP-vel és BCTB-szubsztráttsi (Pieme) inkttháhuk a DC-k knnutatására; MOMA-l monoklonális ellenanyaggal (mAö-val), majd patkány IgG elleni, HRP-konjugált ellenanyaggal (jackson InmtunoResearch.s és o^’-diaminobenzidin szubsztrátía! (Stgma, St. Louis, MO, katalógusszám: £>-1293) metallofíl makrofágok kimutatására; és antí-CD35-b:otinnak maid streotsvidtn-AP-vei és szabsztrátía· (alkalikus foszfatáz szubsztrát reagenssel; Aikaline Phospbatase Subsfcrate Kit 1; Vektor, katalógusszám: #SK-5100) a follikniárís dendritíkns sejtek (FDC) kimutatására).
Jn vívó, hetente egyszer, négy hétig 20 pg vagy 50 pg BCMA-Ig-vel kezeit egerekben a iéperedetö CDi ic+ DC-sejlek számának szignifikáns (Sfudent-íeszt szerint p<0,05) mértékű csökkenését figyeltük meg a HulgG-vel és PBS-sel kezel: kontrol lökhöz képest. Ez a csökkenés valamennyi vizsgáit CDile-t DC~ populációban megfigyelhető volt: CDSa-CD4~, CDSa-'-C.lM- és CD8a~€D4+ (16. ábra, 14.A táblázat).
|
PBS |
HulgG |
20 pg BCMA-Ig |
50 pg BCMA-Ig |
|
CDI 1·· DC-sejtefc átlagos száma (xiö'O - -SD |
CD&3-CD4-, |
0,81 ---0.15 |
0,49+/-0,07 |
0,26+/-0,04 |
0,35+/-0,,5 |
CD8a+CD4- |
ö,36+/-0,02 |
0,35+/-03)7 |
0,16+/-0,02 |
0,2+/-0,02 |
CD8a-CD4+ |
0,92+/-0,02 |
0,84+/-0.15 |
0,4+/-0,06 |
0,55+/-0,04 |
-24 A léperedetű DC-aejtek, amelyek fontos attíigénprezeniálö sejtek, száminak ez a csökkenése hatással lehet a B-sejtek aktiválódására, érésére és a bumorális immunitásra.
Fagyasztott lépmatsrsteket készítettünk a íerüiek'öen ismertetésiek szerire. A ÖCMA-Ig-knzelt egerekben «típusos ,,Z?t'-áo.%ung L,DC-hazautalási”) mintázatot figyeltünk meg anti-CDl te ellenanyaggal történő festéssel. A DC-k normálisan a fehér pttipa T-sejtes zónájában és a marginális zónában találhatók, és a marginális zóna összekötő csatornáiban koncentrálódnak. A BCMA-lg-vei kezelt egerek DC-sejtjei ttzonban a marginális sósra pereme körül r oltak kimutathatok, és azok közül kevés vök képes a fehér puipába továbbvánáorolni (erre vonatkozó adatainkat nem tüntettük fel). A BAFEBAFF-R-kölcsőnhatás gátlása szoJúbilis foAFF-receptorral képes tehát gátolni a DC-sejtek Corning” tssntázstíát, ami befolyásolhatja, hogy azok antigénprezeníáló sejtekként képesek legyenek fu&kcsortábh. ezáltal kihat a 8-sejtek aktiválódására, érésére és a Immorális immunitásra. Ezen felül, immunhiszíokémíai vizsgálatok eredmétryei szerin, a BCMA-íg-vel kezelt: egerek lépébol hiányoztak a CD35-e FDC-seítek (erre vonatkozó adatainkat, nem tüntettük fel). Mivel az. FDC-k szerepe az, hogy antigéneket prezentáljanak B-sejtek számára a cssraközpontofcban {„genw/m/ cefítttrí’'; GCp az ilyen sejtek hiánya károsa» befolyásolhatja a GC-struktúrát és a B-sejtek afTimlásérését.
Szakember számára nyilvánvaló, hogy a lalálmány szerinti polipeptitlek, készítmények és eljárások módosítására és változtatására sor kerülhet artóküi, hogy a találmányi gondolattól vagy a találmány oltalmi körétől eltérnénk. Az ilyen módosítások és változtatások szintén a találmány tárgyát, képezik, feltéve, hogy a csatolt igénypontok és az igényeltek ekvivalense; által behatárol! oltalmi körbe tartoznak.
Szskvesscmíista
184
Bet Leu Gin Hat Alá Gly Gin Cys Ser Gin Asn |
Glu |
Tyr |
Phe |
Asp >$ 5 |
Ser |
1 |
S |
IS- |
Leu |
Leu Kis Alá Cys |
Xle Pro Cys Gin Len Arg |
Cys |
Ser |
Ser |
Asrt |
Thr |
|
28 |
25 |
|
|
3G |
|
|
Pro |
Pro Len Thr Cys |
Gin Arg Tyr Gye Áss Alá |
Ser |
Pál |
Thr |
Asst |
Ser |
|
35 |
48 |
|
45 |
|
|
|
Vei |
Lys Gly Thr Aen |
Alá. He Fen Trp Thr Cys |
ÍíSíJ |
Gly |
Leó |
Ser |
Leu |
|
58 |
SS |
SG |
|
|
|
|
He |
He Ser Len AXa |
Vak Phe Val Leu Hat Phe |
Leu |
Leu |
Arg |
Lys |
lle |
65 |
|
73 75 |
|
|
|
|
SO |
Ser |
Ser Glu Pro Len |
Lys Asp Glu Pb® Lys Asa |
Thr |
Gly |
Sex* |
Gly |
heti |
|
SS |
SS |
|
|
|
35 |
|
Len |
Oly Hét Alá Asn 1 |
u.e Asp heu Glu Lys Ser ; |
Ars ’ |
Thr |
Gly , |
Asp t |
3.1u |
löö 185 xxo
Ile Xls Len Pro Art? Gly Lau Glu Tyr Thr Vsl Glu Glu Cys 'Thr Cys 115 120 12S
Glu |
Ase |
Cys |
Ue |
hys |
Ser |
Lvs |
Pro |
Lys |
Vak |
Asp |
Ser |
Asp |
Kis |
Cys |
Phe |
|
138 |
|
|
|
135 |
|
|
|
|
140 |
|
|
|
|
Pro |
Le' |
Pro |
ÁXa |
Két |
z\7 v* Χ3Λ vá |
Glu |
Gly |
Alá |
Thr |
He |
Lesi |
Vak |
Thr |
Thr |
Lys |
145 |
|
|
|
|
ISO |
|
|
|
|
155 |
|
|
|
|
160 |
Thr |
ASh |
&sg> |
w |
Cys |
Lys |
Ser |
leu |
Pro |
Alá |
Alá |
Leu |
Ser |
Me |
Thr |
Glu |
|
|
165 |
|
|
|
|
170 |
|
|
|
|
175 |
|
ha Gin Cys Ser 1 is Ser Alá Arg 180 <2l:W 2
atcttgeaga cggcEgggca gtgctcceaa aatgaatatt fctgacagttt gfctgcatgct. 60 tgcafcacexr gfccaacttcg afcgfctcttct aatacfccctc cfcctaacatg tcaggttatt 120 gtaatgcaag tgtgaecaat tcagtgaaag gaacgaatgc gattctctag aecfcgfcrngg 180 gactgagctt aataatttct ttggcagttt tcgtgcta&t gttfctfcgcta sggasgafcaa 240 gctctgaacc atfcaaaggac gageeeaaaa aeacaggate aggtctcctg «gcatggcta 300 acatcgacct ggaaaagagc aggactggtg atgaaafcfcat tcfcccgaqag gee?;cgagta 360 cacqgfcqqaa gaatgaaccfc gtgaagactg catcaagagc aaaccgaagg tcgacfcctga 420’ ccattgcttt ccactcceag ctatggagga aggcgcaaoc afctctgrcac cacgaaaacg 400 aatgactatfc gcaagagcct gccagctgct fctgagfcgcta. cggagataga gaaatcaafct 540 tctacfcaggfc aa 552“ <210 ?
<2ΤΤ>: 2SB <2i2> PÉT <213> homo sapiens <4üü> 3
Met |
Asp |
Thr |
Geu |
Leó |
Len |
Trp |
Val |
L&ti |
Len |
Leu |
Trp |
Val. |
Pro |
Gly |
Ser |
1 |
|
|
|
5 |
|
|
|
|
10 |
|
|
|
|
15 |
|
Thr |
Ö3y |
Mer |
Leu |
Gin |
Mer |
Ara |
Gly |
Gin |
Cys |
Ser |
Sin |
Asn |
Gin |
Tyr |
Phe |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
25 |
|
|
|
|
30 |
|
Asp |
Ser |
Len |
Asp |
Val |
Thr |
Met |
hSO |
Cin |
Met |
Alá |
Gly |
Gin |
Cys |
Ser |
Gin |
|
|
35 |
|
|
|
|
40 |
|
|
|
|
45 |
|
|
|
Asn. |
Glu |
Tyr |
Phe |
Asp |
Ser |
Lee |
ken |
His |
Alá |
Cys |
lle |
Pro |
Cys |
Gin |
Gén |
|
50 |
|
|
|
|
55 |
|
|
|
|
60 |
|
|
|
Arg |
Cys |
Ser |
Ser |
Asn |
Thr |
Prc |
Pro |
Gén |
Thr |
Cys |
Len |
Kis |
Alá |
Cys |
lle |
65 |
|
|
|
70 |
|
|
|
|
75 |
|
|
|
|
80 |
Pro |
Cys |
Gl» |
Len |
Ars |
Cys |
Ser |
Ser |
Asn |
Thr |
Pro |
Pro |
len |
Thr |
Cys |
Gin |
|
|
|
S5 |
|
|
|
|
90 |
|
|
|
|
SS |
|
Arg |
Tyr |
Cys |
Asn |
Alá |
Ser |
Val |
Thr |
Asn |
Ser |
Val |
Lys |
Gly |
Cin |
Arg |
Tyr |
|
|
|
100 |
|
|
|
|
105 |
|
|
|
|
110 |
|
|
Cys |
Asn |
Alá |
Ser |
Val |
Thr |
Asn |
Ser |
Val |
Lys |
Gly |
Val |
Asp |
Cys |
Thr |
Kis |
|
115 |
|
|
|
|
120 |
|
|
|
|
12n |
|
|
|
Thr |
Cys |
Pro |
Pro |
Cys |
Pro |
Alá |
Pro |
Gin |
iufíívl |
Geu |
Clv |
Cly |
Pro |
Ser |
Val |
|
130 |
|
|
|
|
13o |
|
|
|
|
140 |
|
|
|
|
Phe |
Gén |
Pfce |
Pro |
Pro |
Lvs |
Pro |
Lys |
Asp |
Thr |
Len |
Hét |
lle |
Ser |
Arg |
Thr |
145 |
|
|
|
|
ISO |
|
|
|
|
155 |
|
|
|
|
160 |
Pro |
Gin |
Val |
Thr |
Cys |
Val |
Val |
Val |
Asp |
Val |
Ser |
Kis |
Glu |
Asp |
Pro |
Gin |
|
|
|
|
1S5 |
|
|
|
|
170 |
|
|
|
|
175 |
|
Val |
Lys |
Phe |
Asn |
Trp |
Tyr |
Val |
Asp |
Gly |
Val |
Glu |
Val |
His |
Asn |
Alá |
Lys |
|
|
ISO |
|
|
|
|
285 |
|
|
|
|
ISO |
|
|
Thr Lys Pro Arg Glu Glu Gin Tyr Asn Ser Tyr Val Val Ser Va.I 1SS 200 205 z z L a -> 5 4 ú <£12> Ϊ® <213 > honio s.&pi:e&s < 4G0> 4 atgg&gscag aeaceetect gpfcafegggtg 60 crscgte&cga tqtfcgcagafc ggccgggcag 120 ttgcatgcfcfc gcafcaqqfcfcg ooaacttcga 180 cagcgtfcatfc gtaatgcaag tgtgaccaat 240 tgcccaccgfc gcccagcacc fcgaactcefcg 300 aaacecaagg ac&ccctcat gatctcccgg 360 gtgagccacg aagaccctga ggtcaagttc 420 aatgccaaga caaagecgeg ggaggagcag 480 ctcaccotcc fcocaccagga cfcggctgaafc 540 ctgctgctcfc fcgctcccaaa tgttcttcfca tcagtgaeag sgsss&csst acccctgagg aactggtaeg tacaacagce ggcaaggagfe gggtfcccagg atgaatafctt áfcaefcccfcsse gagtegacaa eagfcctfccct fccacatgcgt tggacggqgt cgtaccgtgfc acaagtgcáa fctccactggt tgacagtttg rcfcaacafcgt aaetcacaca ettoeceeca ggtggtggac ggaggtgcar ggrcagcgfcc ggtctecasc <213> k™.o s&pLei:;;
Bea |
Thr |
Val |
Len |
RiS |
Gin |
Asp |
Trp |
Len |
Asn |
Gly |
Lys |
Glu |
Tyr |
Lys |
Cys |
|
|
|
|
5 |
|
|
|
|
10 |
|
|
|
|
15 |
|
Lys |
Val |
Ser |
Asn |
Lys |
Alá |
Len |
Pro |
Alá |
Pro |
lle |
Glu |
tys |
Thr |
He |
Ser |
|
|
20 |
|
|
|
|
25 |
|
|
|
|
30 |
|
|
Lys |
Alá |
Lys |
Giy |
Gin |
Pro |
Arg |
Gin |
Pro |
Gin |
Val |
Tyr |
Thr |
Len |
Pro |
Pro |
|
|
35 |
|
|
|
|
40 |
|
|
|
|
45 |
|
|
|
Ser |
Arg |
Asp |
Glu |
Len |
Thr |
Lys |
Asn |
Gin |
val |
Ser |
Len |
Thr |
Cys |
len |
Val |
|
50 |
|
|
|
|
SS |
|
|
|
|
60 |
|
|
|
|
Lys |
Gly |
Phe |
•Tyr |
Pro |
Ser |
Asp |
He |
Alá |
Val |
31« |
Trp |
Gin |
Ser |
Asn |
Glv |
65 |
|
|
|
|
70 |
|
|
|
|
75 |
|
|
|
|
80* |
Gin |
Pro |
Gin |
Asn |
Asn |
Tyr |
Lys |
Vhr |
Thr |
Pro |
Pro |
Val |
Len |
Asp |
Ser |
Asp |
|
|
|
|
SS |
|
|
|
|
50 |
|
|
|
|
05 |
|
Oly |
Ser |
PAe |
Phe |
Lys |
Lys |
Len |
-t .. Λ,. |
Val |
Asp |
Lys |
Ser |
Arg |
Trp |
Gin |
Gin |
|
|
|
100 |
|
|
|
|
105 |
|
|
|
|
110 |
|
|
Gly |
Asn |
Val |
Phe |
Ser |
Cys |
Ser |
Val |
Két |
Kis |
Glu |
Ara |
Len |
HiS |
Asn |
Bis |
|
115 |
|
|
|
|
120 |
|
|
|
|
125 |
|
|
|
Tyr |
Thr |
Gin |
Lys |
Ser |
Len |
Ser |
let |
Ser |
Pro |
Gly |
Lys |
|
|
|
|
130 |
|
|
|
135 |
|
|
|
|
140 |
|
|
|
|
<21íl> 6 <2H> 367 <2L2> DNS:
<213> hw sapiens <40 8 >
asaqcccfccc cagcccccat egagaaaaqq atcteceaag ccssagggca gccccgagaa SO’ ccacaggt.gr acaccctgcc cccafccccgg gatgagctga ccaapaecca ggfccagccfcg 12 0 aectgcctgg t.caaaggctt ctatcccagc gacatcgccg rgcactgcga gagcaatggg 180 cagccggaga acaactacaa gaccacgcct cccgtgttgg actccgacgg ctcettcttc 240 ctcfacagca aqctcaccgfc ggacaagagc apgtggcagc aggggaacgt cttctcatgc 300 fcccqcqatgc atgaggctct gcacaaccac tacacgcaga agagcctcte cctgtctccc 3So' gggaaatga
369 vlllA 164 <213> homo sapiens
Sóst Leu. Glrt |
Met
Alá |
&1& Sly
«V
Cys He |
Gin
Pro |
Cys· Ser |
Gm
10
leu |
Asa
Arg |
Gin
Cys |
Tyr
Ser |
Phe
Ser |
Ast>
15
Asa |
Ser
Thr |
1
Len |
Leu |
Mis |
Cys |
Gin |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
& J |
|
|
|
|
30 |
|
|
Pro |
Pro |
Lee |
Ihr |
Cys |
Gin |
Arc |
Tyr |
Cys |
Ase |
Alá |
Ser |
Val |
Xlir |
Asn |
Ser |
|
|
35 |
|
|
|
|
40 |
|
|
|
|
45 |
|
|
|
Val |
Lys |
eiy |
Thr |
Asa |
Alá |
Xle |
Leu |
Trp |
Thr |
Cys |
Leu |
Gly |
Lee |
Ser |
Lee |
|
50 |
|
|
|
|
55 |
|
|
|
|
•50 |
|
|
|
xle |
Xle |
Sár |
Lee |
Alá |
Val |
Phe |
Val |
Lsu |
Siet |
Phe |
L®tt |
Lse |
Arg |
Lys |
Xle |
65 |
|
|
|
|
?o |
|
|
|
|
75 |
|
|
|
80 |
Ser |
Ser |
Glu |
Pro |
Leu |
Sys |
Asp |
Gla |
Phe |
Lys |
Asa |
Thr |
Gly |
Ser |
Gry |
Leu |
|
|
|
|
85 |
|
|
|
|
90 |
|
|
|
|
95 |
|
Leó |
Gly |
sset |
Alá |
Áss |
Xle |
Asp |
Leu |
Gitt |
Lys |
Ser |
Arg |
?hr |
Glv |
Asp |
δία |
|
|
|
100 |
|
|
|
|
105 |
|
|
|
|
110 |
|
Xle |
Xle |
Leu |
Pro |
Arg |
Sly |
Lee |
Glu |
Tyr |
Thr Val |
Glu |
Glu |
Cys |
Thr |
Cys |
|
|
115 |
|
|
|
|
120 |
|
|
|
|
125 |
|
Gle |
Asp |
Cys |
Xle |
Lys |
Ser |
Lys |
Pro |
Lys |
Val |
Asp |
Ser |
Asp |
.Kis |
Cys |
Phe |
|
130 |
|
|
|
|
138 |
|
|
|
|
140 |
|
|
|
|
Pro |
Lee |
Pro |
Ara |
ííet |
G.m |
Gitt |
Gly |
Alá |
Thr |
2 le |
teu |
Val |
Xfcr |
Thr |
Lys |
145 |
|
|
|
|
150 |
|
|
|
|
155 |
|
|
|
|
ISO |
'Thr |
Asn |
&sp |
Tyr |
Cys |
Lys |
Ser |
Sec |
Pre |
Alá |
Alá |
Lee |
Ser |
Alá |
Thr |
Gitt |
|
|
|
|
ISS |
|
|
|
|
1.70 |
|
|
|
|
175 |
|
xle |
Gitt |
Lys |
Ser |
Xle |
Ser |
Alá |
Arg |
|
|
|
|
|
|
|
|
180 <2!2> 0W ^ΟΠχΟ Sí'SOÍ aagacfcaaa cttagaaact fcgaafctagafc gfcggfcafctea aafcccttacg tgrcgcgaaq60 ac&c&gacag cocccgtaag aacccacgaa gcaggcgaag fctcatrgttc tcaacafctct 12Ö «pergetett gcfcgcatfctg etcfeggaatt cttgtagaga tattaettgt ccttccagac 180 tgttctttct gtagctccct tgttttctte tfcgtgafccat gfctgcagatg gefcgqqcaqt 240 gctccoaaaa feqa&fcatfefefe gacagtttgi- fcgcafcgöfcfcg eafcaocttgt eaae'fetcgá* 300 gttcttctaa· fcaetectccfc cfcaacatgfcc agcgttattg taatgcaagfc ghaaccaa·’’· 3SÖ cagtgaaagg a&egaatgeg attctctgga ccfcgfcfcfcggg aetgaerefcfca afeaai'.tt.etfc 420 fcggcagfebbfc egfcgofcaafcg tctttgctaa ggaagataag ctxőgaaccp fcfeaaaura&cg 480 agttfea&aaa. caeaggatsa ggkctcsfcgg gc&tgge&aa cabfcgacctg ga&a&gagoa 5>4Ö ggacfcggfcgá tgaaaőkatt epfccegagag gccbcgagta caöggtggaa gaatgcacct δ 00 gfcgaagacfcg oakcaag&ge a&aecgaagg bcgacKefcga -eöafcfcgőfcfefc aqacfeöcoaö· δδΟ ctatggagga aggegcaacc actcttgtca cswgaaaae g&a&gaqfcat tgcaagagce 720 tgccagebge fcttgagfcgcfc acggagafcag agaastcaet ttefegctagg taatfcaacca 780 fcttcgacfecg agcagfcgcm qfcttaaaaáfc othtfcgfccag aatagatgab gfcgfccaga-fcc 840 fccfctfcaggat gaotgtafctst tbeagkfegex gatacagctfc tfefcgfccctcfc aactsfeggaa 900 actcfctfcwg tta'gafcafcat' ttőfeckagöt fcactgtfcggg agctfeaafcgg cagaaaetete 960 cttogtttca fcgafcfcaaagt cfcfettttfctt ccfcga