HU225751B1 - Control unit - Google Patents

Description

A találmány tárgya motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motor forgási sebességének a cél elérésére irányuló vezérlésére, amely sebességvezérlő egységnek egy első, a forgási sebességet a motor hengereibe beszívott levegőmennyiséggel szabályozó eszköze, és egy második, a forgási sebességet a levegőmennyiségtől eltérő, más paraméterértékkel, a beszívott levegő állandó értéke mellett szabályozó eszköze van, továbbá az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköze van, amely értékelésben a célnak megfelelően változó forgási sebességnek „jó égés” minősítés, a céltól eltérően változó forgási sebességnek „rossz égés” minősítés felel meg.

A belső égésű motorok fordulatszámát vezérelni szükséges célfordulatszám eléréséhez és tartásához. Belső égésű motoros autóknál például előírás a kipufogógázok mérgezőanyag-tartalmának meghatározott határértékek alatt tartása, ami csak szabályozott üzemanyag-elégetési körülmények között érhető el. A motorból kivehető teljesítmény növelése, a különböző külső feltételekhez, körülményekhez igazítás is csak a szabályozással érhető el.

A motor indítószakaszára (az első gyújtástól az alapjárati célfordulatszám eléréséig tartó szakaszra) jellemző tökéletlen, rossz égés például nagyon magas arányú károsanyag-kibocsátással jár, amely károsanyag-kibocsátást megfelelő szabályozással minimumra szükséges csökkenteni, A motor indítószakaszára egyenetlen fordulatszám-felfutás jellemző, ami egy vagy több hengerben előforduló tökéletlen égés miatt következik be. A fordulatszám-szabályozáshoz tehát szükség van az égés minőségének figyelésére és rossz égést megszüntető beavatkozásra. A japán 623139 közzétételi iratban például olyan fordulatszámszabályozó eszköz van ismertetve, amely a motor alapjáratának szabályozásába a motor hőmérséklete függvényében avatkozik be.

Ha a beszívott levegőmennyiség változik rossz égés esetén, ez tovább rontja a helyzetet. Ennek oka az alábbi: a motor indítási szakaszában a rossz égés sovány üzemanyag/levegő keverék miatt jön létre. A keverék soványságának oka, hogy a nem kellően porlasztott üzemanyag egy része kicsapódik a hideg hengerfalon, így a jó égéshez szükségesnél kevesebb üzemanyag képez keveréket a beszívott levegővel. Ha a fordulatszámot a fojtószelep állításával szabályozzák, rossz égés esetén megnyitva azt, a megnyitás hatására a szívótorokban lecsökken a negatív nyomás, ami tovább rontja az üzemanyag porlasztását, és még szegényebb keveréket eredményez.

Egy motor kipufogógázának károsanyag-tartalma alapjáraton viszonylag magas és nagymértékben függ az alapjárati fordulatszámtól. Szükséges tehát az alapjáratban a motort úgy vezérelni, hogy az alapjárati fordulatszáma elérjen egy célértéket. Erre alkalmazható megoldás van ismertetve a vizsgálat előtt közzétett JP 5-222997 szabadalmi leírásban. A megoldás szerint a beszívott légmennyiséget szabályozó, visszacsatolt rendszerű szabályozóeszköz meghibásodása esetén a vezérlést átveszi egy gyújtásidőzítést vezérlő, visszacsatolt vezérlőeszköz. A megoldás hiányossága azonban, hogy a beszívott légmennyiséget szabályozó, visszacsatolt rendszerű szabályozóeszköz hibája miatt bekövetkező rossz égést a rendszer nem érzékeli.

A motor terhelésének változása esetén rászabályozással tartható a fordulatszám egy célértéken. Erre alkalmazható megoldás van ismertetve a vizsgálat előtt közzétett JP 59-3135 szabadalmi leírásban. A megoldás a beszívott levegő mennyiségét változtató, visszacsatolt vezérlőeszközzel történő rászabályozás. Minthogy az ismertetett szabályozórendszer csak ezt a vezérlőeszközt tartalmazza, más paraméter változtatásával nincs mód a fordulatszám visszaállítására.

A vizsgálat előtt közzétett JP 62-210240 szabadalmi leírásban ismertetett vezérlés úgy működik, hogy ha a motor hűtőfolyadékának hőmérséklete alacsony, a beszívott levegő mennyiségét szabályozó, visszacsatolt vezérlöeszköz visszacsatolatlan üzemmódba vált, és a hűtőfolyadék hőmérsékletének megfelelő, állandó levegőmennyiséget biztosít az égéshez. Az eszköz jellemzője, hogy a hűtőfolyadék hőmérsékletének megfelelő szabályozóállás megtanulására képes, így képes az adott motor egyedi jellemzőihez vagy azok időbeli változásaihoz történő illeszkedésre.

Az EP05118289 szabadalmi leírás tárgya egy belső égésű motor sebességvezérlő berendezése, amely motornak sebességmeghatározó eszköze és tényleges alapjárati fordulatszám alapján levegőmennyiséget szabályozó eszköze és gyújtásidőzítő eszköze van. A sebességvezérlő berendezésnek ezenkívül a tényleges sebességnek előírttól való eltérését gyűjtő egysége és gyújtásidőpontnak előírttól való eltérését gyűjtő eszköze van. A fentiek alapján a berendezés számítóegysége párhuzamosan szabályozza (korrigálja) a levegőmennyiséget és a gyújtás időzítését. A berendezés nem vizsgálja az égés minőségét, csak az előírt sebesség elérése érdekében szabályozza a levegőmennyiséget és a gyújtás időpontját a motortípusra előre megállapított összefüggések szerint, különböző mért paraméterek alapján. Ez a szabályozási mód nem alkalmas optimálisan kicsi károsanyag-kibocsátás feltételeinek tartós biztosítására.

Egy motor egyedi tulajdonságai változnak a motor élettartama során, és két egyforma motor sem teljesen azonos tulajdonságú. A szabályozásnak ezeket a változásokat és különbözőségeket is követnie kellene. Egy olyan szabályozásnál például, ahol a beszívott légmennyiség visszacsatolt szabályozása lépésekben, tehát egy referenciaértékhez korrekciós érték hozzáadásával történik, a szükséges korrekció mértéke idővel változik, a korrekciós érték tehát növelendő. Ennek elmaradása esetén a motor lassabban éri el a célfordulatszámot.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére szolgál a tanulóképesség, amely a motor viselkedése alapján működik.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése és az ismerteknél a körülményekhez jobb alkalmazkodásra képes vezérlőegység kialakítása rossz égés hatékony megszünte2

HU 225 751 Β1 tésével. Különös jelentőséget tulajdonítunk a motor indítószakaszában és alapjáratában történő, pontos szabályozásnak, amellyel a károsanyag-kibocsátás minimumra csökkenthető.

A feladat találmány szerinti megoldása motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motor forgási sebességének cél elérésére irányuló vezérlésére, amely sebességvezérlő egységnek egy első, a forgási sebességet motor hengereibe beszívott levegőmennyiséggel szabályozó eszköze, és egy második, a forgási sebességet a levegőmennyiségtől eltérő, más paraméterértékkel, a beszívott levegő állandó értéke mellett szabályozó eszköze van, továbbá égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköze van, amely értékelésben a célnak megfelelően változó forgási sebességnek „jó égés minősítés, a céltól eltérően változó forgási sebességnek „rossz égés” minősítés felel meg. A találmány szerint a motorfőtengely forgási sebességének vezérlése „jó égés” fennállásakor a forgási sebességet a motor hengereibe beszívott levegőmennyiséggel szabályozó első eszközzel történik, amely eszköz „rossz égés” fennálláskor rögzített állapotba kerül, és a motor forgási sebességének szabályozása a levegőmennyiségtől eltérő, másik paraméterértéket a beszívott levegő állandó értéke mellett szabályozó második eszközzel történik.

Előnyösen az első szabályozóeszköz funkcionális része egy indítást vezérlő első egység, amely a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig terjedő motorindító szakaszban jó égés esetén a forgási sebességet egy célkarakterisztika szerint vezérlő eszköz, és a második szabályozóeszköz funkcionális része egy indítást vezérlő második egység, amely a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig terjedő motorindító szakaszban rossz égés esetén a forgási sebességet egy célkarakterisztika szerint vezérlő eszköz, amely indítást vezérlő eszközök a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig vezérlik a motor forgási sebességét.

Célszerűen az indítást vezérlő második egység az égés feltételei közül legalább egyet, a gyújtás időzítését, az injektált üzemanyag mennyiségét és/vagy az injektálás időzítését változtatja.

Előnyösen a motor sebességvezérlő vezérlőegységnek a motor hengerei közül rossz égésű hengert kiválasztó eszköze és a második szabályozóeszközt szelektíven, a rossz égésű hengeren alkalmazó eszköze van.

Célszerűen az első szabályozóeszköz funkcionális része egy alapjáratot vezérlő első egység, amely az alapjárati fordulatszám állandóan tartása szakaszában jó égés esetén a forgási sebesség célértéken tartására alkalmas, visszacsatolt vezérlőeszköz, és második szabályozóeszköz funkcionális része egy alapjáratot vezérlő második egység, amely az alapjárati fordulatszám állandóan tartása szakaszában rossz égés esetén a forgási sebesség célértéke elérésére alkalmas vezérlőeszköz.

Előnyösen, ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz rossz égést állapít meg, akkor az első szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő első egysége visszacsatolásos vezérlőeszközét leállítja, és az alapjáratot vezérlő második egység vezérlőeszközét aktivizálja, majd ha az égés minőségének újraértékelése után újra rossz égést állapít meg, a következő értékelésig az alapjáratot vezérlő második egység vezérlőeszköze marad aktív.

Célszerűen, ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz az újraértékeléskor rossz égést állapit meg, az égés minőségének közbenső újraértékelése után a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az újraértékelés előtt általa szabályozásra használt paraméterrel, annak megváltoztatott értékével folytatja a vezérlést.

Előnyösen, ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz újraértékeléskor rossz égést állapít meg, az égés minőségének közbenső újraértékelése után a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az újraértékelés előtt általa szabályozásra az újraértékelésig általa használt paramétertől eltérő paraméterrel folytatja a vezérlést.

Célszerűen a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az égés minőségének közbenső újraértékelése előtt és a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az égés minőségének közbenső újraértékelése után előnyben részesíti a más paraméterekhez képest kisebb kipufogógáz-emissziót eredményező égési paraméterrel történő szabályozást.

Előnyösen a motor sebességvezérlő vezérlőegységnek a motor hengerei közül rossz égésű hengert kiválasztó eszköze, és a második szabályozóeszközt szelektíven, a rossz égésű hengeren alkalmazó eszköze van.

Célszerűen a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének szabályozóeszköze visszacsatolásos szabályozóeszköz.

Előnyösen a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének szabályozóeszköze a szabályozóparamétert értékében fokozatosan, határérték túllépése nélkül változtatja.

Célszerűen a motor el van látva egy levegő/üzemanyag arányt meghatározó, visszacsatolt szabályozóeszközzel, amely az alapjáratot vezérlő első egység szabályozóeszköze, ahol, ha a levegő/üzemanyag arányt meghatározó, visszacsatolt szabályozóeszköz működik, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

Előnyösen, ha a motor hőmérséklete magasabb egy meghatározott értéknél, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

Célszerűen, ha motor indítása után meghatározott idő eltelt, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

Előnyösen a motorsebesség-vezérlő egységnek az égés minőségét az alapjáratot vezérlő első egységgel

HU 225 751 Β1 vezérelt motorfordulatszámnak beszívott levegő függvényében történő változása alapján jónak vagy rossznak értékelő eszköze van.

Célszerűen alapjáraton a motor forgási sebességének vezérlése az első eszköz forgási sebességet célértéken tartó, visszacsatolt első szabályozóeszközével történik, és a vezérlést a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének visszacsatolt, második szabályozóeszköze folytatja egy terhelésváltozás utáni forgásisebesség-célérték tartásával.

Előnyösen a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték azonos a terhelésváltozás előtti forgásisebesség-célértékkel.

Célszerűen a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték különbözik a terhelésváltozás előtti forgásisebesség-célértéktől.

Előnyösen a motorsebesség-vezérlő egységnek terhelésváltozást érzékelő eszköze van, és a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték a terhelés változásával meghatározott.

Célszerűen a terhelésváltozás esetére megállapított forgási sebesség referenciaértéke a terhelésváltozás esetére érvényes forgásisebesség-célérték, a második szabályozóeszköz visszacsatolt szabályozást a referenciaérték alapján megállapított forgásisebességcélérték szerint végez.

Előnyösen a motorsebesség-vezérlő egységnek terhelésváltozást érzékelő eszköze van, és a terhelésváltozás esetére megállapított referenciaérték a terhelés változásával meghatározott.

Célszerűen a második szabályozóeszköz alapjáraton visszacsatolt szabályozást végez terhelésváltozás előtt a gyújtás időzítése és az injektált üzemanyag mennyisége paraméterek egyikének terhelésváltozás előtti értékével szabályozva, és terhelésváltozás után a második szabályozóeszköz ugyanezen paraméterrel folytatja a szabályozást.

Előnyösen a második szabályozóeszköz alapjáraton visszacsatolt szabályozást végez terhelésváltozás előtt a gyújtás időzítése és az injektált üzemanyag mennyisége paraméterek egyikének terhelésváltozás előtti értékével szabályozva, és terhelésváltozás után a második szabályozóeszköz ugyanezen paraméterrel folytatja a szabályozást, és egy további, visszacsatolásban részt nem vevő paramétert terhelésváltozás után előírt értékkel megváltoztat.

Célszerűen a motorsebesség-vezérlő egységnek a motor működése állapotának alapján vezérlőparaméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköze van, továbbá vezérlőparaméternek célérték megközelítéséhez szükséges korrekció értékét kalkuláló eszköze, és a korrekciós értéket a vezérlőparaméter referenciaértékéhez additíven hozzáadó eszköze van, amely vezérlőparaméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköz egy meghatározott értéktartománynál nagyobb paraméterkorrekciós érték csökkentésére alkalmasan van kialakítva, és az égés állapotától függően választott vezérlőparaméterrel megvalósított motorvezérlés a vezérlőparaméter visszacsatolásával a célérték elérésére alkalmasan van megválasztva.

Előnyösen a működés állapotának alapján paraméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköz motorhőmérséklet, sebességváltó-állás és más terhelő felszerelések állapota közül legalább egyre jellemző paraméter referenciaértékét tárolja.

Célszerűen jó égéshez tartozó vezérlőparaméterként a beszívott levegőmennyiség van választva, ha a forgási sebesség a célértéknek megfelelően változik.

Előnyösen vezérlőparaméterként gyújtásidőzítés vagy injektált üzemanyag-mennyiség van választva, ha a forgási sebesség nem a célértéknek megfelelően változik.

Az alábbiakban, kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra első példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a 2A. ábra az 1. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, rossz égés esetén, a

2B. ábra a 3. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, jó égés esetén a

3. ábra első példa változata szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

4A. ábra a 3. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, rossz égés esetén, a

4B. ábra az 1. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, jó égés esetén, az

5. ábra első példa második variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

6A. ábra az 5. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, rossz égés esetén, a

6B. ábra az 5. ábra szerinti vezérlőegységben az égésminőség megítélésének módját szemléltető diagramok, jó égés esetén, a

7. ábra második példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

8. ábra harmadik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

9. ábra üa. inj. idő változása a harmadik példa szerinti vezérlőegységben, diagram, a

10. ábra negyedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

11. ábra ötödik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

12. ábra ötödik példa első variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

13. ábra ötödik példa második variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

14. ábra hatodik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

HU 225 751 Β1

15. ábra ötödik példa variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

16. ábra hetedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrájának első részlete, a

17. ábra hetedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrájának második részlete, a

18. ábra hetedik példa variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrájának első részlete, a

19. ábra hetedik példa variációja szerinti vezérlőegység folyamatábrájának második részlete, a

20. ábra nyolcadik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

21. ábra ötödik példa szerinti, visszacsatolt, gyújtásidőzítés-szabályozó eszköz mappája, a

22. ábra ötödik példa első variációja szerinti, visszacsatolt, injektált üzemanyag-mennyiséget szabályozó eszköz mappája, a

23. ábra ötödik példa második variációja szerinti, visszacsatolt, injektált üzemanyag-mennyiséget szabályozó eszköz mappája, a

24. ábra égésminőség-értékelést szemléltető diagram levegőmennyiség-szabályozó, visszacsatolt vezérlés esetén,

25., 26. ábra kilencedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

27. ábra tizedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

28. ábra tizenegyedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

29. ábra tizenkettedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

30. ábra tizenharmadik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

31. ábra tizenegyedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

32. ábra tizenötödik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

33. ábra tizenhatodik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

34. ábra tizenhetedik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

35. ábra tizennyolcadik példa szerinti vezérlőegység folyamatábrája, a

36. ábra a tizenötödik példa szerinti vezérlőegység vezérlésének diagramja, a

37. ábra a tizenötödik példa szerinti vezérlőegység dTHA mappája, a

38. ábra a tizenhatodik példa szerinti vezérlőegység dIA mappája, a

39. ábra a tizenhetedik példa szerinti vezérlőegység dTAU mappája, a

40. ábra a tizenötödik példa szerinti vezérlőegység

GTHA mappája, a

41. ábra a tizenhatodik példa szerinti vezérlőegység GIA mappája, a

42. ábra a tizenhetedik példa szerinti vezérlőegység GTAU kezdeti értékeinek mappája, a

43. ábra a vezérlőegység közös tömbvázlata.

A belső égésű motor fordulatszám-arányos célkarakterisztika szerinti vezérlésére alkalmas, találmány szerinti vezérlőegység és a motor kapcsolódó részeinek tömbvázlata a 43. ábrán van feltüntetve. A belső égésű 1 motor 2 szívócsatornájában elektronikusan vezérelt 3 fojtószelep van beiktatva, egy légszűrő (nincs ábrázolva) után, a hengerekbe beszívandó levegő útjában. A 3 fojtószelep 3a szeleplapját elektronikusan vezérelt 3b szelepmotor nyitja, zárja, vezérlőjel szerint állítja előírt szöghelyzetbe. A 3a szeleplap 43. ábrán folyamatos vonallal jelölt alaphelyzetében a fojtószelep zárva van. A 43. ábrán szaggatott vonallal van berajzolva a 3a szeleplapnak a fojtószelep teljesen nyitott helyzetéhez tartozó, másik véghelyzete. A 3a szeleplap szöghelyzetét 4 szögállásadó érzékeli. A 3 fojtószelep nyitása és szögállása 14 gázpedállal vezérelhető, amely 14 gázpedálnak a gázpedál állásának megfelelő szöghelyzetjelet az ECU 10 vezérlőegységbe továbbító 15 szögállásadója van. Bár az üresjárati fordulatszám tartására a 3 fojtószelep is alkalmassá tehető, a 3 fojtószelepet áthidalja egy 5 alapjáratszelep (ISCV), amely a 3 fojtószelep teljesen zárt állása mellett adagolja a levegőt a hengerekbe.

A 3 fojtószelep előtt, a 2 szívócsőben 18 légnyomásadó van elrendezve, a 3 fojtószelep után pedig egy mintavevő 6 kamrában 7 szívónyomásadó van elrendezve. A 6 kamra és a motor hengerei között van a 2 szívócsőbe hengerenként egy-egy 8 injektorszelep becsatlakoztatva. A 8 injektorszelepen át, nagy nyomással történik az üzemanyag beporlasztása. Az égéstérbe ismert módon, a hengerfejbe becsavarozott gyújtógyertya vége nyúlik be. A 29 gyújtógyertyára 27 gyújtásgenerátorral táplált 28 gyújtótekercs van csatlakoztatva. A 27 gyújtásgenerátor ECU 10 vezérlőegységtől kap időzített vezérlőjelet. A motorblokk 9 hűtőköpenyében hűtőfolyadék cirkulál. A hűtőfolyadék hőmérsékletét 11 hőmérsékletadó méri, a mért adatot a 10 vezérlőegység olvassa ki. A 11 hőmérsékletadó kimenőjele rendszerint egy analóg, a hőmérséklettel arányos villamos jel. Az 1 motor 12 kipufogó-csatornájában 13 O₂ mérőadó van elrendezve, egy háromutas katalizátor (nincs ábrázolva) előtt. A háromutas katalizátor folyamatosan tisztítja a kipufogógázt a három fő légszennyezőtől: a HC-tól, CO-tól és NOx-tól. A 13 O₂ mérőadó részt vesz a motor levegő/üzemanyag keverékképzésének vezérlésében. A 13 O₂ mérőadó a kipufogógáz oxigéntartalmát méri, a mért értékre jellemző villamos kimenőjelet képezve. Mindegyik mérőadó a 10 vezérlőegységre van csatlakoztatva.

A 10 vezérlőegységbe továbbá az alábbi jelek jutnak be: gyújtáskulcs állása a 16 akkumulátor áramát kapcsoló 17 gyújtáskapcsolóban, 21 szöghelyzetadó TDC holtpontjele, 21 szöghelyzetadó CA szöghelyzetjele és 30 helyzetadónak az első henger gyújtása idején adott referenciapozíció-jele, amely a hengerek megkülönböztetéséhez szükséges. A 21 szöghelyzetadó a 23 főtengely lendkerék felőli végén rögzített 24 időzítőtárcsa kerülete mentén van elrendezve, a helyzetadó a szelepvezérlő bütykös tengely mentén van elrendezve, amely tengely a főtengely két fordulata

HU 225 751 Β1 alatt egyet fordul. A 10 vezérlőegységbe van bevezetve továbbá a hűtőfolyadék 11 hőmérsékletadójának jele és az 1 motor terhelésére jellemző vezérlő-, illetve állapotjelek. A 23 lendkerékre továbbá, ismert módon, 19 Indítómotor kapcsolódhat, amelynek 20 indítóreléje a 10 vezérlőegységen át kap ST startjelet. A 19 indítómotor megforgatásával egyidejűleg a 10 vezérlőegység tápfeszültséget kap, és a vezérlés működni kezd, a benne tárolt vezérlőprogram és az érzékelőktől kapott állapotjelek szerint. A 10 vezérlőegység vezérli a 3 fojtószelepet, terhelés függvényében, vezérli az 5 alapjáratszelepet, a 8 injektorszelepeket, a 27 gyújtásgenerátort és más beavatkozószerveket.

A 10 vezérlőegység (ECU) egységei az alábbiak: 100 A/D konverter a mérőadók analóg jelének digitális jelekké konvertálására, be- és kimeneti 101 interfész, amelyre csatlakoztatva vannak a külső elemek: mérőadók és beavatkozószervek, 102 számltóegység (CPU), ROM-103 memória és RAM-104 memória, valamint 105 óra és az egységeket összekapcsoló 106 adatbusz.

Az 1 motor-fordulatszámmal jellemezhető Ne forgási sebességének érzékelése, és a hengerek közötti megkülönböztetés rövid magyarázata az alábbi: a 24 időzitőtárcsán 25 tárcsafogak vannak egymástól középponti 10°-nyira. A felső holtpont meghatározása érdekében a fogkoszorún két 25 tárcsafog hiányzik, így a 24 időzítőtárcsának harmincnégy foga van. A 21 szöghelyzetadó egy elektromágneses érzékelő, amely a fogak elhaladásakor, 10°-onként szöghelyzetpulzust ad. A motor Ne forgási sebessége egy ismert időtartam alatt megszámlált pulzusszámmal arányos. A 30 helyzetadó a főtengely minden második fordulatánál, például mindig az első hengerdugattyú sűrítő munkaüteme végén, a dugattyú felső holtpontjában ad referenclajelet. A későbbiekben ismertetendő első példában megkülönböztetjük a többitől azt a hengert, amelyben rossz az égés. A rossz égést adó hengert úgy azonosítjuk, hogy a 30 helyzetadó által adott referenciajeltől kezdve megszámláljuk a szöghelyzetimpulzusokat, vagy méljük az eltelt időt a rossz égés észleléséig.

A fenti leírás közösen érvényes a találmány számos, részleteiben eltérő megoldására, az egyes példák ismertetésénél kitérünk azokra az eltérésekre, amelyeknek az adott példa szerinti vezérlésekben szerepük van. A részleteiben eltérő megoldásokat jelleg szerint csoportosítottuk. Az elsőtől a negyedik kialakításig a megoldásokat egy első csoportba soroljuk. Az ötödiktől a nyolcadikig a megoldásokat egy második csoportba soroljuk. A kilencediktől a tizennegyedikig a megoldásokat egy harmadik csoportba soroljuk, végül a tizenötödiktől a tizennyolcadikig a megoldásokat egy negyedik csoportba soroljuk.

Első csoport (motorindítási szakasz):

Az első csoportba azok a megoldások tartoznak, amelyekben a motor első robbanásától az alapjárat stabilizálódásáig tartó motorindítási szakaszban egy meghatározott cél szerinti fordulatszám-felfutást vezérelünk az alapjárati fordulatszám eléréséig. Az első csoportba tartozó mindegyik megoldásban megfigyeljük, hogy a fordulatszám felfutása a beprogramozott cél szerint történik-e, és ha eltérést tapasztalunk, azt rossz égés jeleként értékeljük. A rossz égés megjavítására nem az egyébként alkalmazott, visszacsatolt levegőmennyiség-szabályozást alkalmazzuk, hanem az eredményt más paraméter változtatásával érjük el, és így visszaállítjuk a cél szerinti szabályozást.

A rossz égés felismerésénél az alábbi mutatók valamelyikét alkalmazzuk:

(1) forgásisebesség-csúcs motorindítás utáni, meghatározott periódusban, (2) fordulaton (perióduson) belüli forgásisebességingadozás motorindítás utáni, meghatározott periódusban, (3) fordulaton belüli forgási sebesség változásának sebessége motorindítás utáni, meghatározott periódusban.

A rossz égés korrigálására az alkalmazott mutatótól függően az alábbi paramétereket alkalmazhatjuk:

(a) gyújtásidőzítés, (b) injektált üzemanyag-mennyiség, (c) üzemanyag injektálásának időzítése.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az első csoportba tartozó (motorindítási szakasz) szabályozásokat az alábbiak szerint:

első példa szerinti vezérlőegység: (1) mutató+(a) paraméter, első variáció: (2) mutató+(a) paraméter, második variáció: (3) mutató+(a) paraméter, második példa szerinti vezérlőegység: (1) mutató+(b) paraméter, harmadik példa szerinti vezérlőegység: (1) mutató+(c) paraméter, negyedik példa szerinti vezérlőegység: (2) mutató+(a) paraméter* +rossz égésű henger megkülönböztetése.

Első példa szerinti vezérlés:

Motorindítási szakaszban a vezérlés lényege az első példa szerinti kialakításban az alábbi.

A motorindítási szakaszban (figyelt időtartományában) a 10 vezérlőegység folyamatosan eltárolja, megújítja a forgási sebesség legújabb csúcsértékeit. Ezt a csúcsértéket a 10 vezérlőegység összehasonlítja egy, a 10 vezérlőegységben (ECU) tárolt cél szerinti, pillanatnyi célértékkel, és megvizsgálja, hogy az belül van-e egy, a cél körül kijelölt céltartományon. Ha a forgásisebesség-csúcsérték nem esik bele a céltartományba, a 10 vezérlőegység azt rossz égés következményeként értékeli, és az első példában a gyújtás időzítését módosítja az égés megjavítása céljából. A módosítást a 10 vezérlőegység megjegyzi, és a következő forgási periódusban ezt alkalmazza. Eközben a beszívott levegő mennyiségének vezérlésén nem változtatunk.

Ez esetben a gyújtás időzítésének (előgyújtásnak) módosított Oövőbeli) értéke a jelenlegi előgyújtás és a pillanatnyi forgási sebesség csúcsérték/cél arány szorzata lesz.

Az 1. ábrán az első kiviteli alakú vezérlőegység vezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. A folyamat6

HU 225 751 Β1 ábra szerinti első 1001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep szögállása alapján megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 1002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az indítás utáni időintervallumban (motorindítási szakaszban) van-e a motor. Ezt a 10 vezérlőegység az 1 motorral együtt indított 105 óra leolvasásával állapítja meg. Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, a folyamat a 1010 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha az 1 motor indítás utáni, meghatározott időintervallumban van, a vezérlés 1003 lépéssel folytatódik, amelyben (a pillanatnyi) első forgásisebesség-csúcs (gnepk) nagyságának megállapítása történik. Egy 1004 lépésben a forgási sebesség ehhez előírt első célértékének (tnepk) beolvasása történik összehasonlítás céljából. A következő, 1005 lépésben a tényleges és célarányát (rnepk) képezi a 10 vezérlőegység: rnepk=tnepk/gnepk.

Az 1006 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy ez az rnepk arány a felső és alsó KRNEPK2, KRNEPK1 limittel határolt céltartományba esik-e. Ha igen, azt a 10 vezérlőegység jó égésként értékeli, ha nem, az rossz égést jelent. Jó égés esetén a folyamat a befejező 1010 lépéssel (visszatérés) elölről kezdődik.

Rossz égés esetén a következő, 1007 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és az 1008 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül, az 1009 lépésben a gyújtásidőzítés lesz a változó, szabályozó paraméter, és ez IAST értékről IAST*rnepk értékre módosul.

A 2A. és 2B. ábrán a motorindító szakaszban a fent ismertetett folyamat van illusztrálva, a 2A. ábrán rossz égés esetén, a 2B. ábrán jó égés esetén. Az ábrákon alsó diagramon az indítástól eltelt idő függvényében a motorfordulatszámmal arányos ne forgási sebesség alakulása van feltüntetve, a felső diagramon az értékelésben és a vezérlés módosításában alkalmazott tényezők vannak feltüntetve. A 2A. ábra szerinti példában a motor forgási sebessége (gnepk) elmarad a célértéktől (tnepk), így a kettő aránya (rnepk=tnepk/gnepk) túllépi a céltartomány KRNEPK2 felső limitjét. Ez kiváltja a gyújtásidőzítés korrekcióját. A 2B. ábrán a gnepk forgásisebesség-csúcs a tnepk célértéket jól megközelítette, az (rnepk=tnepk/gnepk) arány benne van a céltartományban, az égés jó, így a szabályozás módosítására nincs szükség.

Az első példa első variációja szerinti vezérlés során, ha az 1 motor indítása után rossz égés következik be, a beszívott levegőmennyiség változtatása nélkül a gyújtás időzítését változtatjuk úgy, hogy a következő gyújtásnál ne forduljon elő rossz égés. A változás az 1. ábra szerinti vezérléshez képest a rossz égés megállapításának részleteiben van.

Első példa első variációja szerinti vezérlés:

Az első példa szerinti vezérlés első variációjában az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban (motorindítási szakaszban) több fordulat alatt, a forgássebesség fordulatonként! változásából (forgási sebesség változásának gdlne sebessége) von le következtetést a 10 vezérlőegység az égés minőségére vonatkozóan. Ha a forgási sebesség változásának sebessége nem esik bele egy meghatározott tartományba, azt a 10 vezérlőegység rossz égésként értékeli, és a rossz égést megszüntető irányban korrigálja az előgyújtást. A korrigált előgyújtás értéket a 10 vezérlőegység eltárolja és a következő fordulatban alkalmazza. Eközben a beszívott levegőmennyiség szabályozójának állása nem változik. A motor következő gyújtásánál tehát változatlan levegőmennyiség és módosított előgyújtásérték lesz az induló vezérlési állapot.

A 3. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 1101 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep szögállása alapján megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 1102 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban (motorindítási szakaszban) van-e a motor. Ezt a 10 vezérlőegység az 1 motorral együtt indított 105 óra leolvasásával állapítja meg. Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, a folyamat az 1111 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha az 1 motor alapjáratban, és indítás utáni, meghatározott időintervallumban van, a vezérlés 1103 lépéssel folytatódik, amelyben forgásisebesség-változás sebességének (gdlne) megállapítása történik. A következő, 1104 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) belül van-e egy alsó és felső KDLNE1, KDLNE2 limit közé eső tartományon. Ha igen, az jó égést jelent, és mivel beavatkozásra nincs szükség, a folyamat az 1111 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha a 10 vezérlőegység az 1104 lépésben rossz égést állapít meg, 1105 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és az 1106 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül, az 1107 lépésben a 10 vezérlőegység megvizsgálja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) átlépett-e egy felső KDLNE2 limitet (a sebesség hirtelen nőtt-e). Ha igen, az 1108 lépésben a 10 vezérlőegység ΔΙΑ értékkel csökkenti az eddigi, IAST értéket (előgyújtást) (IAST*mepk helyett). Ezután a folyamat az 1111 visszatérés lépéssel ismétlődik. Ha nem, a folyamat az 1109 lépéssel folytatódik, amelyben a 10 vezérlőegység megvizsgálja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) átlépett-e egy alsó KDLNE1 limitet (a sebesség hirtelen csökkent-e). Ha igen, az 1110 lépésben a 10 vezérlőegység ΔΙΑ értékkel növeli az eddigi, IAST értéket (előgyújtást). Ezután a folyamat az 1111 visszatérés lépéssel ismétlődik.

A 4A. és 4B. ábrán a motorindító szakaszban a fent ismertetett folyamat van illusztrálva, a 4A. ábrán rossz égés esetén, a 4B. ábrán jó égés esetén. Az ábrákon alsó diagramon az indítástól eltelt idő függvényében a motorfordulatszám (ne forgási sebesség) alakulása van feltüntetve, a felső diagramon az értékelésben és a vezérlés módosításában alkalmazott tényezők vannak feltüntetve. A 4A. ábra szerinti példában a motor forgási sebességében átmeneti csökkenés látszik, amely miatt a vizsgált időtartamban a sebességváltozás sebessége (gdlne) túllépi a céltartomány alsó KDLNE1 li7

HU 225 751 Β1 mitjét. Ez kiváltja a gyújtásidőzítés korrekcióját. A 4B. ábrán a sebességváltozás sebessége (gdlne) benne van az alsó és felső KDLNE1, KDLNE2 limit közötti céltartományban, az égés jó, így a szabályozás módosítására nincs szükség.

A szabályozás lefolyása a fenti vezérlés során az alábbiak szerint foglalható össze: a hengerekbe beszívott levegő mennyisége nem változik a jó vagy rossz égés függvényében, a szabályozószerve ugyanolyan állású a szabályozás korrigálása után, mint előtte. A jó égés állapotának helyreállítása nem a beszívott levegőmennyiség változtatásával, hanem a gyújtás időzítésének (előgyújtásnak) a változtatásával történik. Ennek az az előnye, hogy a legközelebbi gyújtás során előnyösebb szabályozóparaméter-értékekkel történik a vezérlés, mint a jelen helyzetben, amikor a szabályozóparaméter-értékek rossz gyújtást eredményeztek. Ez igaz a fent ismertetett mindkét esetre, tehát arra is, ahol a forgási sebesség figyelésével észleltük a rossz égést, ami után a gyújtás időzítését a forgási sebesség és a cél arányában korrigáltuk, és arra is, ahol a forgási sebesség hirtelen változásaiból következtettünk rossz égésre, és ΔΙΑ értékkel korrigáltuk a gyújtás IAST időzítését.

Első példa második variációja szerinti vezérlés:

A motorindító szakasz megfigyelési időtartományában az adott motorfordulat alatti sebességváltozás átlagát (gldnesm) képezzük, amit a 10 vezérlőegység megjegyez (megtanul, azaz eltárol vagy tárolt értéket frissít). Ha a sebességváltozás átlagának aránya kívül esik egy, az ECU-ban tárolt, az adott motorfordulat-periódusban érvényes céltartományon, azt a 10 vezérlőegység rossz égésként értékeli, és a gyújtás időzítésének változtatásával korrigál jó égés elérése érdekében. A korrigált értéket a 10 vezérlőegység eltárolja, és a következő periódusban alkalmazza. A jó égés állapotának helyreállítása tehát nem a beszívott levegőmennyiség változtatásával, hanem a gyújtás időzítésének (előgyújtásnak) a változtatásával történik.

Az 5. ábrán ezen folyamat főbb 1201-1211 lépései vannak szemléltetve. Az 1201-1203 lépések hasonlók a 3. ábra szerinti 1101-1103 lépésekhez, ezek ismertetését nem ismételjük meg. Az 1204 lépésben a periódus alatti sebességváltozás átlagértékét (gdlnesm) határozza meg és tárolja el a 10 vezérlőegység. Az 1205 lépésben összehasonlítás céljából beolvassa a változás átlagának 10 vezérlőegységben tárolt, motorhőmérséklettől függő célértékét (tdlnesm), és az 1206 lépésben elvégzi az összehasonlítást az alábbi arányt kiszámítva: rdlnesm=tdlnesm/gdlnesm. Az 1207 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy ez az rdlnesm arány a felső és alsó KRDLNESM2, KRDLSNM1 limittel határolt céltartományba esik-e. Ha igen, azt a 10 vezérlőegység jó égésként értékeli, ha nem, az rossz égést jelent. Jó égés esetén a folyamat a befejező 1211 lépéssel (visszatérés) elölről kezdődik.

Rossz égés esetén a következő, 1208 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és az 1209 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül, az 1210 lépésben a gyújtásidőzítés lesz a változó, szabályozó paraméter, és ez IAST értékről IAST*rdlnesm értékre módosul.

Megjegyezzük, hogy a gdlne változássebesség kalkulációja ugyanúgy történik, mint az első példa első variációjában, de az értékelési időtartam hosszabb is lehet, hogy a forgás egyenetlenségeit jobban kiszűrhessük.

A 6A. és 6B. ábrán a motorindító szakaszban a fent ismertetett folyamat van illusztrálva, a 6A. ábrán rossz égés esetén, a 6B. ábrán jó égés esetén. Az ábrákon alsó diagramon az indítástól eltelt idő függvényében az ne forgási sebesség alakulása van feltüntetve, a felső diagramon az értékelésben és a vezérlés módosításában alkalmazott tényezők vannak feltüntetve. A 6A. ábra szerinti példában a motor fordulatszámában átmeneti csökkenés látszik, amely miatt a vizsgált időtartamban a sebességváltozás átlagának célértékhez viszonyított rdlnesm=tdlnesm/gdlnesm aránya túllépi a céltartomány felső, KRDLNESM2 limitjét. Ez kiváltja a gyújtásidőzítés korrekcióját.

A 6B. ábrán a sebességváltozás átlagának célértékhez viszonyított rdlnesm aránya benne van az alsó és felső KRDLNESM1, KRDLNESM2 limit közötti céltartományban, az égés jó, így a szabályozás módosítására nincs szükség.

A fenti szabályozás működése az alábbiakban foglalható össze: ha a motor indítása után rossz égés fordul elő, emiatt nem változtatunk a beszívott levegőmennyiség szabályozójának állásán, hanem e helyett az előgyújtás szögén változtatunk a pillanatnyi fordulat sebességváltozásának gdlnesm átlaga és az átlag tdlnesm célértéke arányában. Lehetséges a szabályozásnak olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének IAST értékét adott korrekciós ΔΙΑ érték hozzáadásával vagy kivonásával korrigáljuk.

Második példa szerinti vezérlés:

A vezérlés lényege a második példa szerinti kialakításban az alábbi:

A motorindítási szakasz figyelt időtartományában a 10 vezérlőegység eltárolja, megújítja (megtanulja) az aktuális periódusban a forgási sebesség csúcsértékét (gnepk). Ezt a csúcsértéket a 10 vezérlőegység összehasonlítja egy, a 10 vezérlőegységben (ECU) tárolt, a motorhőmérsékletnek megfelelő célértékkel (tnepk), és megvizsgálja, hogy az belül van-e célérték körül kijelölt céltartományon. Ha a forgásisebesség-csúcsérték nem esik bele a céltartományba, a 10 vezérlőegység azt rossz égés következményeként értékeli, és a második példában az injektált üzemanyag-mennyiséget módosítja az égés megjavítása céljából. A módosítást a 10 vezérlőegység megjegyzi, és a motor következő periódusában ezt alkalmazza. Egy következő periódusban a beszívott levegő mennyisége ugyanaz lesz, mint a jelen indításkor.

A 7. ábrán a második példa szerinti vezérlőegység vezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 2001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep szögállása alapján megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 2002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban

HU 225 751 Β1 (motorindítási szakaszban) van-e a motor. Ezt a 10 vezérlőegység az 1 motorral együtt indított 105 óra leolvasásával állapítja meg. Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, a folyamat a 2010 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha az 1 motor az indítás utáni, meghatározott időintervallumban van, a vezérlés 2003 lépéssel folytatódik, amelyben első forgásisebesség-csúcs (gnepk) nagyságának megállapítása történik. Egy 2004 lépésben az első forgási sebesség előírt célértékének (tnepk) beolvasása történik, összehasonlítás céljából. A következő, 2005 lépésben a tényleges és célérték arányát (mepk) képezi a 10 vezérlőegység: rnepk =tnepk/gnepk.

Az 2006 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy ez az rnepk arány a felső és alsó KRNEPK2, KRNEPK1 limittel határolt céltartományba esik-e. Ha igen, azt a 10 vezérlőegység jó égésként értékeli, ha nem, az rossz égést jelent. Jó égés esetén a folyamat a befejező 2010 lépéssel (visszatérés) elölről kezdődik.

Rossz égés esetén a következő, 2007 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és a 2008 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül, a 2009 lépésben a hengerbe injektált üzemanyag-mennyiség lesz a változó, szabályozó paraméter, és ez TAUSTértékről TAUST*mepk értékre módosul. A következő periódusban ezzel az új TAUST injektált üzemanyag-mennyiség értéket kapja a motor. A motor következő indítása ezzel a módosított TAUST injektált üzemanyag-mennyiséggel történhet.

Megjegyezzük, hogy ez esetben is alkalmazható az eltéréssel arányos szabályozás, (TAUST=TAUST*rnepk) helyett növekményes szabályozás, ahol ATAU korrekciós értéket adunk hozzá vagy vonunk le az eddigi TAUST értékből. Másik megjegyzésünk: a rossz égés kimutatására alkalmazható a forgási sebesség értékelése helyett a pillanatnyi fordulat változásainak értékelése is.

Harmadik példa szerinti vezérlés:

A vezérlés lényege a példa szerinti kialakításban az alábbi:

A motorindítási szakasz figyelt időtartományában a 10 vezérlőegység eltárolja, megújítja (megtanulja) a forgási sebesség periódusbeli csúcsértékét. Ezt a csúcsértéket a 10 vezérlőegység összehasonlítja egy, a 10 vezérlőegységben (ECU) tárolt célértékkel, és megvizsgálja, hogy az belül van-e egy, a motorhőmérsékletnek megfelelő (a 10 vezérlőegységben tárolt) célérték körül kijelölt céltartományon. Ha a forgásisebesség-csúcsérték nem esik bele a céltartományba, a 10 vezérlőegység azt rossz égés következményeként értékeli, és a második példában az üzemanyag-injektálás időzítését módosítja az égés megjavítása céljából. A módosítást a 10 vezérlőegység megjegyzi, és a motor következőkben ezt alkalmazza. A következő periódusban a beszlvott levegő mennyisége ugyanaz lesz, mint a jelen periódusban.

A 8. ábrán a harmadik példa szerinti folyamatábra van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 3001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep szögállása alapján megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 3002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban (motorindítási szakaszban) van-e a motor. Ezt a 10 vezérlőegység az 1 motorral együtt indított 105 óra leolvasásával állapítja meg. Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, a folyamat a 3010 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha az 1 motor indítás utáni, meghatározott időintervallumban van, a vezérlés 3003 lépéssel folytatódik, amelyben első forgásisebesség-csúcs (gnepk) nagyságának megállapítása történik. Egy 3004 lépésben az első forgási sebesség előírt célértékének (tnepk) beolvasása történik, összehasonlítás céljából. A következő, 3005 lépésben a tényleges és célérték arányát (rnepk) képezi a 10 vezérlőegység: rnepk=tnepk/gnepk.

A 3006 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy ez az rnepk arány a felső és alsó KRNEPK2, KRNEPK1 limittel határolt céltartományba esik-e. Ha igen, azt a 10 vezérlőegység jó égésként értékeli, ha nem, az rossz égést jelent. Jó égés esetén a folyamat a befejező 2010 lépéssel (visszatérés) elölről kezdődik.

Rossz égés esetén a következő, 3007 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és a 3008 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül, a 3009 lépésben az üzemanyag hengerbe injektálásának időzítése lesz a változó, szabályozóparaméter, és ez INJST értékről az mepk érték ismeretében a 10 vezérlőegységben tárolt mappából vett értékkel módosul. A következő motorindításkor ezzel az új INJST injektálásidőzítés értékkel indul a motor. A 9. ábrán ezen mappa tartalma van szemléltetve.

A 9. ábrán az INJST injektálás időzítésértéke a fordulatszám csúcs- és célértéke arányának (rnepk=tnepk/gnepk) függvényében, diagram formájában van ábrázolva (változtatás előtt és után). Az injektálás időzítése szinkronos vagy nem szinkronos állapotú lehet. Nem szinkronos az üzemanyag injektálása, ha korábban történik, mint a szívószelep nyitása. Szinkronos az injektálás, ha a szívószelep nyitásával egy időben történik. Hideg motorban, nem szinkronosán befecskendezett üzemanyag jelentős része nem keveredik a beszlvott levegővel, hanem cseppekben kicsapódik a szívószelep külső felületén. Szinkronos injektálás esetén, normális üzemi körülmények között viszont a porlasztási idő olyan rövid lehet, hogy emiatt lesz tökéletlen az égés.

A harmadik példa szerinti kialakításban, ha indítás után rossz az égés, emiatt nem változtatunk a levegőmennyiség célértékén, hanem ugyanazt az értéket tároljuk a motor következő fordulatához is, de változtatjuk az injektálás időzítését. Ily módon egy következő gyújtáskor már az égés szempontjából előnyösebb paraméterértékek vannak beállítva.

Megjegyezzük, hogy ez esetben is alkalmazható a rossz égés kimutatására a forgási sebesség értékelése helyett a pillanatnyi fordulat változásainak értékelése is.

Negyedik példa szerinti vezérlés:

A vezérlés lényege a második példa szerinti kialakításban az alábbi:

Az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban (motorindításl szakaszban) a forgási sebesség egy

HU 225 751 Β1 fordulaton belüli változásainak sebességéből (gdlne) von le következtetést a 10 vezérlőegység az égés minőségére vonatkozóan. Ha a pillanatnyi változássebesség nem esik bele egy meghatározott tartományba, azt a 10 vezérlőegység rossz égésként értékeli, és megállapítja azt is, hogy a motor melyik hengerében rossz az égés. Ezután a 10 vezérlőegység csak rossz égést felmutató hengerben, a rossz égést megszüntető irányban korrigálja az előgyújtást (a gyújtás időzítését). A korrigált előgyújtásértéket a 10 vezérlőegység eltárolja és a következő indítás során is alkalmazza. Eközben a beszívott levegőmennyiség szabályozójának állása nem változik. A motor következő indításánál tehát változatlan levegőmennyiség és módosított előgyújtásérték lesz az induló vezérlési állapot. A pillanatnyi változássebesség figyelése alkalmas nemcsak a rossz égés tényének, hanem a rossz égés helyének (a hengernek) meghatározására is, annak alapján, hogy melyik ütemben következett be a rossz égés.

A 10. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 4001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep szögállása alapján megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 4002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az indítás utáni, előre meghatározott időintervallumban (motorindítási szakaszban) van-e a motor.

Ezt a 10 vezérlőegység az 1 motorral együtt indított 105 óra leolvasásával állapítja meg. Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, a folyamat a 4012 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha az 1 motor indítás utáni, meghatározott időintervallumban van, a vezérlés 4003 lépéssel folytatódik, amelyben (a fordulaton belüli) pillanatnyi forgásisebesség-változás sebességének (gdlne) megállapítása történik. A következő, 4004 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) belül van-e egy alsó és felső KDLNE1, KDLNE2 limit közé eső tartományon. Ha igen, az jó égést jelent, és mivel beavatkozásra nincs szükség, a folyamat a 4012 lépésben, visszatéréssel ismétlődik.

Ha a 10 vezérlőegység a 4004 lépésben rossz égést állapít meg, 4005 lépésben a rossz égés xnedwn zászlója ON-ra áll, és a 4006 lépésben a beszívott levegőmennyiség szabályozószerve rögzül. A 4007 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy melyik hengerben hibás az égés, majd egy 4008 lépésben megvizsgálja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) átlépett-e egy felső KDLNE2 limitet (a sebesség hirtelen nőtt-e). Ha igen, a 4009 lépésben a 10 vezérlőegység ΔΙΑ értékkel csökkenti az eddigi, IAST előgyújtást. Ezután a folyamat a 4012 visszatérés lépéssel ismétlődik. Ha nem, a folyamat a 4010 lépéssel folytatódik, amelyben a 10 vezérlőegység megvizsgálja, hogy a forgásisebesség-változás sebessége (gdlne) átlépett-e egy alsó KDLNE1 limitet (a sebesség hirtelen csökkente). Ha igen, a 4011 lépésben a 10 vezérlőegység ΔΙΑ értékkel növeli az eddigi, IAST előgyújtást. Ezután a folyamat a 4012 visszatérés lépéssel ismétlődik. A folyamat 4001-4006 lépései megfelelnek az első példa első változata (3. ábra) 1101-1106 lépéseinek, a folyamat

4009, 4011 lépései - csak a rossz égésű hengerre érvényesen - megegyeznek az 1108, 1110 lépésekkel.

A rossz égésű henger megkülönböztetése az időtárcsát letapogató 30 helyzetadó és a 21 szöghelyzetadó jeleinek összevetésével és az így két motorfordulaton belül meghatározott szöghelyzet és a hirtelen sebességváltozás időpontjának egybevetésével lehetséges.

A szabályozás lefolyása a fenti vezérlés során az alábbiak szerint foglalható össze: a hengerekbe beszívott levegő mennyisége nem változik a jó vagy rossz égés függvényében, a szabályozószerve ugyanolyan állású a szabályozás korrigálása után, mint előtte. A jó égés állapotának helyreállítása nem a beszívott levegőmennyiség változtatásával, hanem a gyújtás időzítésének (előgyújtásnak) a változtatásával történik, és csak a rossz égésű hengerben, a többi hengerben az előgyújtás nem módosul. Ennek előnye, hogy a szabályozás csak minimálisan, ott avatkozik be, ahol szükséges, a legközelebbi motorindítás során előnyösebb szabályozóparaméter-értékekkel történik a vezérlés, mint a jelen helyzetben, amikor a szabályozóparaméter-értékek rossz gyújtást eredményeztek. Ez igaz arra az esetre is, ahol ugyancsak a forgási sebesség hirtelen változásaiból következtettünk rossz égésre, és a pillanatnyi sebességváltozás eltérésének arányában módosítjuk a gyújtás IAST időzítését.

Második csoport (alapjárat szabályozása):

Ebben a csoportban a motorvezérléssel elérendő cél a motor alapjárati fordulatszámának célértéken tartása, terhelésváltozástól és más tényezőktől függetlenül, így főként a rossz égés kiküszöbölése alapjáraton. A motor alapjárati fordulatszámának beállítása és célértéken tartása alaphelyzetben a beszívott levegőmennylség visszacsatolt jellegű szabályozásával történik. Rossz égés esetén ezt a szabályozást átmenetileg leállítjuk egy állandó értéken, és az égés megjavítását, az alapjárati fordulatszám visszaállítását más paraméter változtatásával végezzük el, amely más paramétert ezután új értékén hagyva, visszaadjuk a szabályozást a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozásának.

Ötödik példa szerinti vezérlés

Ebben az első kialakításban, ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg és nem alkalmazunk üzemanyag/levegő keverék dúsító beavatkozást, a rossz égés kijavítását a gyújtás időzítésének változtatásával oldjuk meg.

A 11. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 5001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 5002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik-e. Ha az működik, vagy nem az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat az 5010 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van és nem az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik, akkor az 5003 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

HU 225 751 Β1

A rossz égés megállapításának lehetséges módjai közül mindig az alapjárat körülményei között, a szabályozás módjához illő legalkalmasabbat választjuk. Minthogy alapjáratban jellemzően levegőmennyiség-szabályozás van alkalmazva, megállapítható, hogy a fojtószelep állásának megfelelően állandó, vagy arányosan változik-e a forgási sebesség. Ezt szemlélteti a 24. ábra, amely szerint a fordulatszámnak, egy adott tűrési tartományon belül arányosan kell változnia a 3 fojtószelep szögállásával.

Ha az 5003 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, az 5004 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, az 5009 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat az 5010 lépéssel folytatódik. Az 5005 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés szabályozásának xiafb zászlója ON-ra áll (a beszivottlevegővisszacsatolásos szabályozás leáll, a gyújtásidözítésszabályozás belép). Az 5006 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja a motor tényleges ne forgási sebességének (fordulatszámának) diné eltérését a forgási sebesség tlne célértékétől. Az 5007 lépésben ehhez tartozó gyújtásidőzítés- dlmia korrekciót a 21. ábra szerinti mappa alapján határoz meg a 10 vezérlőegység. Az 5008 lépésben ezt a dlmia korrekciót a 10 vezérlőegység hozzáadja a gyújtásidőzítés eddigi ia értékéhez. Ezután az 5011 visszatérés lépés következik.

Ha a vezérlés az 5010 lépéssel folytatódik, itt a visszacsatolt légmennyiség-vezérlés xqfb zászlójának ON-ra állítása és a gyújtásidőzítés visszacsatolt vezérlésének xiafb zászlójának OFF-ra állítása történik, ami után az 5011 lépés, a visszatérés a folyamat elejére, vagy ha már jó az égés, „visszatérés a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásához” következik.

Az 5008 lépésben a szabályozás a gyújtásidőzítés változtatásával (előgyújtás-állítással) történik, logikus, hogy a 3 lépésben a rossz égés felismerése a gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozásának megfelelő módon történjen. Ilyen alkalmas mód a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásához is illeszkedő mód, a sebesség diné eltérésének a gyújtásidőzltés dlia fluktuációja függvényében történő értékelése. Lehetséges továbbá a rossz égés állapotának tekinteni, ha a sebesség diné eltérése nagyobb egy előre meghatározott KDLNE értéknél. A rossz égés vezérlés visszatérése utáni 5003 lépésben történő meghatározásának módja különböző lehet az előtte alkalmazott meghatározásmódtól, és a később ismertetendő szabályozásokban egyformán alkalmazott mód.

Az ötödik példa szerinti vezérlés első variációja:

Ebben a kialakításban, ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg, és nem alkalmazunk üzemanyag/levegő keverék dúsító beavatkozást, a rossz égés kijavítását az injektált üzemanyag mennyiségének visszacsatolt szabályozásával oldjuk meg.

A 12. ábrán fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 5101 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 5102 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor hűtőfolyadékának 11 hőmérsékletadó által detektált tw hőmérséklete kisebb-e egy előírt KTW1 hőmérsékletnél. Ha az 5101 és 5102 lépésekben is „nem a válasz, a folyamat az 5110 lépéssel folytatódik. Csak ha mindkét válasz „igen”, akkor folytatódik a folyamat az 5103 lépéssel.

Ha az 5103 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, az 5104 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, az 5109 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat az 5110 lépéssel folytatódik. Az 5105 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és az injektált üzemanyagba.) mennyiség visszacsatolt szabályozásának xtaufb zászlója ON-ra áll (a beszivottlevegő-visszacsatolásos szabályozás leáll). Az 5106 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja a motor tényleges ne forgási sebességének (fordulatszámának) diné eltérését a sebesség tlne célértékétől. Az 5107 lépésben ehhez tartozó tau üzemanyagmennyiség- dlmtau korrekciót a 22. ábra szerinti mappa alapján határozza meg a 10 vezérlőegység. Az 5108 lépésben ezt a dlmtau korrekciót a 10 vezérlőegység hozzáadja az eddigi tau értékéhez. Ezután az 5111 visszatérés lépés következik.

Ha a vezérlés az 5110 lépéssel folytatódik, itt a visszacsatolt légmennyiség-vezérlés xqfb zászlójának ON-ra állítása és az üzemanyag-mennyiség visszacsatolt vezérlésének xtaufb zászlójának OFF-ra állítása történik, ami után az 5111 lépés, a visszatérés a folyamat elejére, vagy ha már jó az égés, „visszatérés a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásához következik.

Az ötödik példa szerinti vezérlés második variációja:

Ebben a kialakításban, ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg és a motor indítása után még egy előirt időintervallumon belül vagyunk, a rossz égés kijavítását az injektált üzemanyag időzítésének szabályozásával oldjuk meg.

A 13. ábrán fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 5201 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 5202 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor indítása után eltelt-e egy meghatározott idő. Ha az 5101 és 5102 lépésekben is „nem” a válasz, a folyamat az 5110 lépéssel folytatódik. Csak ha mindkét válasz „igen, akkor folytatódik a folyamat az 5103 lépéssel.

Ha az 5203 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, az 5204 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, az 5209 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat az 5210 lépéssel folytatódik. Az 5205 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és az injektálás időzítése szabályozásának xinjtc zászlója ON-ra áll (a be11

HU 225 751 Β1 szívottlevegő-visszacsatolásos szabályozás leáll). Az 5206 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja a motor tényleges ne forgási sebességének (fordulatszámának) a sebesség tne célértékéhez viszonyított r arányát. Az 5207 lépésben a gyújtás ehhez tartozó minj időzítését a 23. ábra szerinti mappa alapján határozza meg a 10 vezérlőegység. Az 5208 lépésben ezt a minj időzítést a 10 vezérlőegység inj időzítésként érvényesíti a vezérlésben. Ezután az 5211 visszatérés lépés következik.

Ha a vezérlés az 5210 lépéssel folytatódik, itt a visszacsatolt levegőmennyiség-vezérlés xqfb zászlójának ON-ra állítása és az üa.-injektálás időzítésnek szabályozása xinjtc zászlójának OFF-ra állítása történik, ami után az 5211 lépés, a visszatérés a folyamat elejére, vagy ha már jó az égés, „visszatérés a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásához” következik.

Hatodik példa szerinti vezérlés:

Ebben a kialakításban, ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg, leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását, és a rossz égés kijavítását más paraméter szabályozásával oldjuk meg. Miután a kiválasztott, más paramétert módosítottuk, visszaadjuk a vezérlést a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozásának, és újra megállapítjuk az égés minőségét. Rossz égés esetén újra leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását, és a rossz égés kijavítását további, más paraméter szabályozásával oldjuk meg, majd visszaadjuk a vezérlést a levegőmennyíség visszacsatolt jellegű szabályozásának.

Előnyösen, a gyújtás időzítésének módosítása fokozatosan, állandó szögkülönbséglépésekben történhet. Ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg, leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását, és meghatározott gyújtásszögnek megfelelő értékkel megnöveljük az előgyújtást. Ezután visszaadjuk a vezérlést a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozásának, és újra megállapítjuk az égés minőségét. Ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett most is rossz égést állapítunk meg, leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását és meghatározott gyújtásszögnek megfelelő értékkel tovább növeljük az előgyújtást. Az előgyújtás növelésének korlátja van: előgyújtást legfeljebb egy vezérértékig növelhetjük.

A 14. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 6001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 6002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik-e. Ha az működik, vagy nem az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 6012 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van és nem az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik, akkor a 6003 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

Ha a 6003 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, a 6004 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, a 6009 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat a

6012 lépéssel folytatódik. A 6005 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója ON-ra áll (a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozása leáll, a gyújtásidőzítésszabályozás belép). A 6006 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor gyújtásának ia időzítése kisebb-e, mint egy KIA vezérérték. Ha nem kisebb, a 6010 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja az előgyújtást KIA vezérértékre. Ezután a következő lépés a

6013 visszatérés. Ha kisebb az ia időzítés, mint a KIA vezérérték, a 6007 lépésben gyújtásidőzités szögét megnöveljük egy adott ΔΑ szögértékkel. A 6008 lépésben visszaállítjuk az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozását, azaz a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll. Ezután a 6009 lépésben ismét megállapítja a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban. Ha igen, a folyamat a 6005 lépéstől kezdve ismétlődik mindaddig, amíg az égés jó lesz. Ezután az 6013 visszatérés lépés következik.

A hatodik példa szerinti vezérlés variációja:

Ebben a kialakításban, ha levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozása mellett rossz égést állapítunk meg, leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását, és a rossz égés kijavítását az injektált üzemanyag-mennyiség kvantitatív szabályozásával oldjuk meg. Miután a paraméterértéket adott mennyiséggel módosítottuk, visszaadjuk a vezérlést a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozásának, és újra megállapítjuk az égés minőségét. Rossz égés esetén újra leállítjuk a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozását, és újabb adott mértékű injektált üzemanyagmennyiség-kvantumot adunk hozzá az eddigi értékhez. Ezután visszaadjuk a vezérlést a levegőmennyiség visszacsatolt jellegű szabályozásának. Az előgyújtás növelésének korlátja van: az injektált üzemanyag mennyiségét legfeljebb egy vezérértékig növelhetjük.

A 15. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. Ez annyiban tér el a 14. ábra szerintitől, hogy égésjavító szabályozásra az injektált üzemanyag mennyiségi változtatását alkalmazzuk, ezért ennek bővebb ismertetésétől eltekintünk.

Hetedik példa szerinti vezérlés:

Alapjáratban beszívottlevegőmennyiség-szabályozás működik. Ha ekkor rossz égést észlel a 10 vezérlőegység, a szabályozás más paraméter vezérlésére vált át. A más paraméterérték változtatása után visszaáll a levegőmennyiség-szabályozás. Ha ezután is rossz égést talál a 10 vezérlőegység, további, más paraméterértékét változtatja meg, majd újra visszaállítja a levegőmennyiség-szabályozást. Konkrétan: ha rossz égést észlel a 10 vezérlőegység, a levegőmennyiségszabályozást leállítja, és az üzemanyag injektálásának időzítését aszinkronosra állítja át, majd visszaállítja a

HU 225 751 Β1 levegőmennyiség-szabályozást. Ha most is rossz az égés, a levegőmennyiség-szabályozás leállítása után az előgyújtást növeli meg meghatározott értékkel.

Először tehát az injektálás időzítését, majd a gyújtás időzítését változtatjuk.

Ezt a sorrendet azért választjuk, mert az injektálás időzítésének kisebb befolyása van a kipufogógáz összetételére, mint a gyújtás időzítésének. így jobb kipufogógáz-összetételt érünk el, mintha a szabályozókat fordított sorrendben alkalmaznánk. A kipufogógáz összetételét a különböző változók az alábbi (növekvő) sorrendben befolyásolják: levegőmennyiség, üzemanyag-befecskendezés időzítése, gyújtás időzítése, injektált üzemanyag-mennyiség.

A 16. és 17. ábrán a hetedik példa szerinti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 7001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő

7002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozása működik-e. Ha az működik, vagy nem az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 7017 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van és nem az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozása működik, akkor a

7003 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

Ha a 7003 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, a 7004 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, a 7016 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat a 7017 lépéssel folytatódik.

A 7005 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, az üzemanyag-injektálás időzítésének xinjtc zászlója ONra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll. Az 5006 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy az üzemanyag-injektálás szinkronosra van-e állítva. Ha nem, a 6007 lépésben a 10 vezérlőegység az üzemanyag-injektálás időzítését szinkronosra állítja. Az 5008 lépésben vezérlésmódok közötti váltás történik: a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, az üzemanyag-injektálás xinjtc zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll (levegőmennyiség-vezérlés). Ezután a 7009 lépésben a 10 vezérlőegység ismét megnézi, hogy rossz égés van-e. Ha nincs, a 7018 visszatérés lépéssel a folyamat véget ér.

Ha a 7009 lépésben rossz égést észlel a 10 vezérlőegység, a folyamat a 7010 lépéssel folytatódik, amely lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, az üzemanyag-injektálás időzítésének xinjtc zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója ON-ra áll.

A következő, 7011 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor gyújtásának ia időzítése kisebb-e, mint egy KIA vezérérték. Ha nem kisebb, a

7015 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja az előgyújtást KIA vezérértékre. Ezután a következő lépés a 7018 visszatérés. Ha kisebb az ia időzítés, mint a KIA vezérérték, a 7012 lépésben gyújtásidőzítés szögét a 10 vezérlőegység megnöveli egy adott ΔΑ szögértékkel. A 7013 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozást, azaz a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, az üzemanyag-injektálás xinjtc zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll. Ezután, a 7014 lépésben ismét megállapítja a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban. Ha igen, a folyamat a 7010 lépéstől kezdve ismétlődik mindaddig, amíg az égés jó lesz. Ezután a 7018 visszatérés lépés következik.

Ha a vezérlés a 7017 lépéssel folytatódik, a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, az üzemanyag-injektálás xinjtc zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll. Ezután a 7018 visszatérés lépés következik.

A fentieket összefoglalva, a szabályozás úgy működik, hogy ha a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett rossz égés van, az üzemanyag-injektálás időzítését aszinkronra állítjuk, ha ez nem elég, akkor a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásának ismételt megállítása után az előgyújtást is megnöveljük.

A hetedik példa szerinti szabályozás variációja:

A hetedik példa e változatában, ha beszívott levegő visszacsatolt szabályozása mellett rossz égést észlel a 10 vezérlőegység, a szabályozás más paraméter vezérlésére, az előgyújtás meghatározott szöggel történő megnövelésére vált át. Ezután visszaáll a levegőmennyiség-szabályozás. Ha ezután is rossz égést talál a 10 vezérlőegység, az injektált üzemanyag-mennyiség értékét növeli meg, majd újra visszaállítja a levegőmennyiség-szabályozást.

Először tehát a gyújtás időzítését, majd az injektált üzemanyag-mennyiséget változtatjuk. Ezt a sorrendet azért választjuk, mert a gyújtás időzítésének kisebb befolyása van a kipufogógáz összetételére, mint az injektált üzemanyag-mennyiség változtatásának. így jobb kipufogógáz-összetételt érünk el, mintha a szabályozókat fordított sorrendben alkalmaznánk.

A 18. és 19. ábrán a vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 7101 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 7102 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozása működik-e. Ha az működik, vagy nem, az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 7118 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van és nem az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik, akkor a 7103 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

Ha a 7103 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, a 7104 lépésben a rossz égés xnedwn

HU 225 751 Β1 zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, a 7117 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat a 7118 lépéssel folytatódik.

A 7105 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója ON-ra áll (a beszívottlevegő-visszacsatolásos szabályozás leáll, a gyújtásidőzítés-szabályozás belép), és az üzemanyag-mennyiség kvantitatív vezérlésének xtauadd zászlója OFF-ra áll. A 7106 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor gyújtásának ia időzítése kisebb-e, mint egy KIA vezérérték. Ha nem kisebb, a 7110 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja az előgyújtást KIA vezérértékre. Ha kisebb az ia időzítés, mint a KIA vezérérték, a 7107 lépésben gyújtásidőzítés szögét a 10 vezérlőegység megnöveli egy adott ΔΑ szögértékkel. A 7108 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozását, azaz a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll, és az üzemanyag-mennyiség kvantitatív vezérlésének xtauadd zászlója OFF-ra áll. Ezután a 7109 lépésben ismét megállapítja a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban. Ha nincs rossz égés, a jó égés visszaállításának folyamata a 7119 lépéssel (visszatérés) befejeződik.

Ha van rossz égés, a folyamat a szabályozásváltó 7111 lépéssel folytatódik, ahol a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll, és az üzemanyag-mennyiség kvantitatív vezérlésének xtauadd zászlója ON-ra áll. A következő, 7112 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy az injektált üzemanyag tau értéke kisebb-e, mint egy KTAU vezérérték. Ha nem kisebb, a 7116 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja az injektált mennyiséget KTAU vezérértékre. Ha kisebb az injektált üzemanyag tau értéke, mint a KTAU vezérérték, a 7113 lépésben az injektált üzemanyag tau értékét a 10 vezérlőegység megnöveli egy adott ΔΒ értékkel. A 7114 lépésben a 10 vezérlőegység visszaállítja a levegőmennyiségvisszacsatolt szabályozást, azaz a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll és az üzemanyag-mennyiség kvantitatív vezérlésének xtauadd zászlója OFF-ra áll. A 7115 lépésben ismét megállapítja a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban. Ha nincs rossz égés, a jó égés visszaállításának folyamata a 7119 lépéssel (visszatérés) befejeződik. Ha továbbra is van rossz égés, a folyamat a 7111 lépéstől ismétlődik. Ha a vezérlés a 7018 lépéssel folytatódik, a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, a gyújtásidőzítés kvantitatív szabályozásának xiaadd zászlója OFF-ra áll és az üzemanyag-mennyiség kvantitatív vezérlésének xtauadd zászlója OFF-ra áll. Ezután az 7119 visszatérés lépés következik.

Összefoglalva: a szabályozás úgy működik, hogy ha a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett rossz égés van, az előgyújtást megnöveljük, ha ez nem elég, akkor a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásának ismételt megállítása után az injektált üzemanyag-mennyiséget lépésekben megnöveljük.

Nyolcadik példa szerinti vezérlés:

Ebben a vezérlésben is, ha a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett rossz égést tapasztalunk, az égés javítását más paraméter értékének állításával érjük el. Ez esetben kiválasztjuk azt a hengert, amelyben rossz az égés, és csak abban alkalmazzuk a más paraméterrel történő korrekciót az égés megjavítása érdekében. Ha üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozása nem működik, akkor gyújtásidőzítésen változtatunk.

A 20. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 8001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. A következő 8002 lépésben a 10 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozás működik-e. Ha az működik, vagy nem, az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 8011 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van és nem az üzemanyag/levegő keverék visszacsatolt szabályozása működik, akkor a 8003 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban. Ha a 8003 lépésben a 10 vezérlőegység rossz égést azonosít, a 8004 lépésben a rossz égés xnedwn zászló ON-ra áll. Ha nincs rossz égés, a 8010 lépésben a rossz égés xnedwn zászló OFF-ra áll, és a folyamat a 8011 lépéssel folytatódik.

A 8005 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy melyik hengerben van rossz égés, és a következő égésjavító lépéseket csak ebben a hengerben hajtja végre a többi henger szabályozását változás nélkül hagyva. A 8006 lépésben a beszivott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, és a gyújtásidőzítés szabályozásának xiafb zászlója ON-ra áll (a beszívottlevegő-visszacsatolásos szabályozás leáll, a gyújtásidőzítés-szabályozás belép). A 8007 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja a motor tényleges ne sebességének (fordulatszámának) diné eltérését a sebesség tlne célértékétől. A 8008 lépésben ehhez tartozó gyújtásidőzítés- dlmia korrekciót a 21. ábra szerinti mappa alapján határoz meg a 10 vezérlőegység. A 8009 lépésben ezt a dlmia korrekciót a 10 vezérlőegység hozzáadja a gyújtásidőzítés eddigi ia értékéhez. Ezután a 8012 visszatérés lépés következik. A 8011 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, és a gyújtásidőzítés szabályozásának xiafb zászlója OFF-ra áll.

A fentieket összefoglalva: megállapítjuk, hogy melyik hengerben van rossz égés, és csak ennek a hengernek a vezérlését korrigáljuk, visszacsatolt gyújtásidőzítés-vezérlés átmeneti alkalmazásával.

Harmadik csoport (szabályozás terheléses üzemviszonyok között):

A motor fordulatszámát a terhelés függvényében, egy fordulatszám-célérték elérésére, a beszívott leve14

HU 225 751 Β1 gőmennyiség visszacsatolt szabályozásával (14 gázpedállal) szabályozzuk. Ha eközben rossz gyújtás jelenik meg, azt a gyújtás időzítésének vagy az injektált üzemanyag-mennyiségnek változtatásával korrigáljuk.

Kilencedik példa szerinti szabályozás:

A kilencedik példa olyan esetre vonatkozik, amelyben a motor terhelése csak viszonylag kicsit változik, a sebesség célértéke nem változik, a vezérlőparaméter referenciaértéke változik. Ilyen eset például, ha alapjáraton a szervokormányt elfordítjuk, amelynek terhelését a visszacsatolt gyújtásidőzítés-vezérlés automatikusan kompenzálja.

A 25. ábrán a fenti vezérlés folyamatábrája van feltüntetve. A folyamatábra szerinti első 9001 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. Ha nem az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 9006 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van, akkor a 9002 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

A rossz égés megállapításának lehetséges módjai közül mindig az alapjárat körülményei között, a szabályozás módjához illő legalkalmasabbat választjuk. Megállapítható az égés jósága például abból, hogy indítás után a motor milyen gyorsan éri el az alapjárati célfordulatszámot, vagy abból is, hogy a beszívott levegőmennyiséggel arányosan változik-e az alapjárati fordulatszám.

Ha nem alapjárat van, a 9006 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, a gyújtásidőzítés visszacsatolásos szabályozásának xiafb zászlója is OFF-ra áll, majd a 9008 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

Ha a 9002 lépésben rossz égést nem állapított meg a 10 vezérlőegység, a 9007 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, a gyújtásidőzítés visszacsatolásos szabályozásának xiafb zászlója OFF-ra áll és a 9008 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

Ha a 9002 lépésben rossz égést állapított meg a 10 vezérlőegység, az 1003 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFFra áll, a gyújtásidőzítés visszacsatolásos szabályozásának xiafb zászlója ON-ra áll. A következő 9004 lépésben azt vizsgálja meg a 10 vezérlőegység, hogy a szervokormány állása megváltozott-e. Ha nem, a 9008 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz. Ha igen, a 9005 lépésben a gyújtás időzítésének referencia- mía értéke megváltozik, és a 9008 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

A referencia- mia érték 9005 lépésbeli megváltoztatása el is maradhat, ha a terhelésváltozás kicsi.

A kilencedik példa szerinti szabályozás változata:

A 26. ábrán feltüntetett folyamatábra lényegében olyan, mint a 25. ábra szerinti folyamatábra, azonban gyújtásidőzítés visszacsatolásos szabályozása helyett injektált üa.-mennyiség visszacsatolásos szabályozását alkalmazzuk.

A folyamatábra szerinti első 9101 lépésben a 10 vezérlőegység a 3 fojtószelep vagy a 14 gázpedál szögállása, valamint a jármű 31 sebességadója jelének értékelésével megállapítja, hogy alapjárat állapotában van-e a motor. Ha nem az alapjárat áll fenn, a szabályozási folyamat a 9006 lépéssel folytatódik. Ha alapjárat van, akkor a 9102 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy van-e rossz égés a motorban.

Ha nem alapjárat van, a 9106 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFF-ra áll, az injektált üa. mennyiség visszacsatolásos szabályozásának xtaufb zászlója is OFF-ra áll, majd a 9108 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

Ha a 9102 lépésben rossz égést nem állapított meg a 10 vezérlőegység, az 1107 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója ON-ra áll, az injektált üa.-mennyiség visszacsatolásos szabályozásának xtaufb zászlója OFF-ra áll, és a 9108 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

Ha a 9102 lépésben rossz égést állapított meg a 10 vezérlőegység, a 9103 lépésben a beszívott levegő visszacsatolásos szabályozásának xqfb zászlója OFFra áll, az injektált üa.-mennyiség visszacsatolásos szabályozásának xtaufb zászlója ON-ra áll. A következő 9104 lépésben azt vizsgálja meg a 10 vezérlőegység, hogy a szervokormány állása megváltozott-e. Ha nem, a 9108 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz. Ha igen, a 9105 lépésben az injektált üa.mennyiség visszacsatolásos szabályozásának referencia- mtau értéke megváltozik, és a 9108 lépésben a folyamat visszatér az eredeti szabályozáshoz.

A gyújtásidőzítés visszacsatolásos szabályozásának referencia- mia értéke és az injektált üa.-mennyiség visszacsatolásos szabályozásának referenciamiau értéke a hűtőfolyadék hőmérséklete függvényében, a 10 vezérlőegységben, mappákban van tárolva. Ezek a referenciaértékek motorüzemeltetési kísérletek során folytatott méréssorozatok eredményei. Ha az alapjárat fordulatszáma nem éri el a célértéket, ezekkel a referenciaértékekkel növeljük vagy csökkentjük a pillanatnyi paraméterértéket a kompenzálás érdekében.

Nagy terhelésváltozás esetén, a referenciaérték eltolása nélkül, csak korrekciós lépéseket alkalmazva, túl lassú lenne a szabályozási idő, jelentős késleltetés lépne fel a terhelésváltozás és a fordulatszám célértékre beállása között.

Ha viszont kicsi a terhelésváltozás, fölösleges a referenciaértéket változtatni. Érdemes tehát terhelés függvényében felvett referenciaértékeket mappában tárolni, de alternatív megoldásként alkalmazhatunk csak normálállapothoz tartozó referenciaértéket, amelyet korrekciós értékekkel történő szabályozással társítunk.

A beszívott levegőmennyiség referenciaértéke jó égési viszonyok esetén megfelelő.

A kilencedik példa szerinti vezérlés esetén, ha rossz égés lép fel, beszívott levegőmennyiség visszacsatolásos szabályozása mellett, miközben változik a szervokormány állása, ami miatt a terhelés változik,

HU 225 751 Β1 gyújtásidőzítés referencia- mia érték eltolást vagy injektált üzemanyag-mennyiség referencia- mtau értékeltolást alkalmazunk.

Tizedik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában változik a motor terhelése, és a terhelésváltozással összhangban változik a vezérlőparaméter referenciaértéke. így például a gyújtásidőzítésreferencia- mia érték változik, szervokormány okozta terhelésváltozás kompenzálására.

A 27. ábrán ezt a szabályozást szemléltető folyamatábra van feltüntetve. A folyamat 10 001-10 003 lépései megegyeznek a kilencedik példa 9001-9003 lépéseivel, a 10 006, 10 007 lépések a kilencedik példa 9006, 9007 lépéseivel, így ezek ismertetésére e helyen nem térünk ki.

A folyamat 10 004 lépésében a 10 vezérlőegység érzékeli a terhelésváltozást.

Ha van terhelésváltozás, a gyújtás időzítésének mia célértéke megváltozik mappa szerint, a szervokormány okozta terhelésnek megfelelő értékre, a 10 005 lépésben. Ezután a 10 008 lépés, a visszatérés következik. Ha nincs terhelésváltozás, elmarad a 10 005 lépés.

összefoglalva: ha beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett terhelésváltozás lép fel és az égés állapota rossz lesz, gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozását iktatjuk be, és a gyújtás időzítésének mia célértékét eltoljuk mappa szerint, a terhelésnek megfelelő értékre. A megoldásnak lehet olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének változtatása helyett az injektált üzemanyag-mennyiség paraméterértékét változtatjuk. Ezt itt nem részletezzük.

Tizenegyedik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában, ha változik a motor terhelése, a motor sebességének tne célértéke változik, tehát változik az alapjárat fordulatszáma. A szervokormány mellett vagy helyett villamos generátor vagy más fogyasztó terhelése is felléphet (a továbbiakban villamos terhelés), amit a 10 vezérlőegység érzékel. A példában a gyújtás időzítésének visszacsatolt vezérlését alkalmazzuk a terheléstől függően.

A 28. ábrán erre az esetre vonatkozó folyamatábra van feltüntetve. A folyamat 11 001-11 003 lépései megegyeznek a kilencedik példa 9001-9003 lépéseivel, a 11 006, 11 007 lépések a kilencedik példa 9006, 9007 lépéseivel, így ezek ismertetésére e helyen nem térünk ki.

A 11 004 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy van-e villamos terhelésváltozás. Ha van, a 11 005 lépésben megváltoztatja a motor sebességének fne célértékét. Ezután a 11 008 lépés, a visszatérés következik. Ha nincs terhelésváltozás, kimarad a 11 005 lépés.

Összefoglalva: Ha az égés leromlik a beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett, gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozást iktatunk be, és eközben megváltoztatjuk a motor sebességének fne célértékét, ha terhelésváltozás van. A megoldásnak lehet olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének változtatása helyett az injektált üzemanyag-mennyiség paraméterértékét változtatjuk. Ezt itt nem részletezzük.

Tizenkettedik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában, ha a motor terhelése megváltozik, megváltoztatjuk a motor alapjárati sebességének fne célértékét, és a célértéknek megfelelően megváltoztatjuk a szabályozóparaméter referenciaértékét is. A példában villamos terhelésváltozás lép fel gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozása közben.

A 29. ábrán ennek a szabályozásnak a folyamatábrája van feltüntetve. A folyamat 12 001-12 003 lépései megegyeznek a kilencedik példa 9001-9003 lépéseivel, a 12 007, 12 008 lépések a kilencedik példa 9006, 9007 lépéseivel, így ezek ismertetésére e helyen nem térünk ki.

Az 1204 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy van-e villamos terhelésváltozás. Ha van, a 12 005 lépésben megváltoztatja a motor sebességének fne célértékét, és a 12 006 lépésben megváltoztatja a gyújtásidőzítés referencia- mia értékét is. Ezután a

009 lépés, a visszatérés következik. Ha nincs terhelésváltozás, kimarad a 12 005 és 12 006 lépés.

összefoglalva: ha az égés leromlik a beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett, gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozást iktatunk be, és eközben megváltoztatjuk a motor sebességének fne célértékét és megváltoztatjuk gyújtásidőzítés referencia- mia értékét is, ha terhelésváltozás van. A megoldásnak lehet olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének változtatása helyett az injektált üzemanyagmennyiség paraméterértékét változtatjuk. Ezt itt nem részletezzük.

Tizenharmadik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában terhelésváltozáskor változik a sebesség célértéke, és a terhelésváltozásnak megfelelően változik a szabályozóparaméter referenciaértéke. A példában a motor sebességének fne célértékét és gyújtásidőzítés referencia- mia értékét változtatjuk a terhelésváltozás észlelésének hatására.

A 30. ábrán ennek a szabályozásnak a folyamatábrája van feltüntetve. A folyamat 13 001-13 003 lépései megegyeznek a kilencedik példa 9001-9003 lépéseivel, a 13 007, 13 008 lépések a kilencedik példa 9006, 9007 lépéseivel, így ezek ismertetésére e helyen nem térünk ki.

A 13 004 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy van-e villamos terhelésváltozás. Ha van, a

005 lépésben kalkulálja és megváltoztatja a motor sebességének tne célértékét, és a 13 006 lépésben kalkulálja és megváltoztatja a gyújtásidőzítés referencia- mia értékét is. Ezután a 13 009 lépés, a visszatérés következik.

összefoglalva: ha beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett rossz égés lép fel, gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozását iktatjuk be, és ha eközben terhelésváltozás is fellép, megváltoztatjuk a motor sebességének fne célértékét és a gyújtásidőzítés referencia- mia értékét. A megoldásnak lehet olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének változtatása helyett az injektált üzemanyagmennyiség paraméterértékét változtatjuk. Ezt itt nem részletezzük.

HU 225 751 Β1

Tizennegyedik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában nagymértékű terhelésváltozás lép be a motor alapjáratán. Ennek következtében a motor fordulatszámának célértéke megnő, a szabályozóparaméter referenciaértéke eltolódik és további paraméterértéke is változik.

A példában a terhelésváltozást a motorra kapcsolt automata sebességváltó beállításának megváltoztatása (P, N álló pozícióról hajtó D, R, 4, 3, 2, L pozícióra) okozza, amikor gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozása működik. A sebességváltó beállítása változásának jelét egy a 10 vezérlőegységre csatlakoztatott pozícióadó szolgáltatja.

A 31. ábrán ennek a szabályozásnak a folyamatábrája van feltüntetve. A folyamat 14 001-14 003 lépései megegyeznek a kilencedik példa 9001-9003 lépéseivel, a 14 007, 14 009 lépések a kilencedik példa 9006, 9007 lépéseivel, így ezek ismertetésére e helyen nem térünk ki.

A 14 004 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy van-e terhelésváltozás. Ha van, a 14 005 lépésben megváltoztatja a motor sebességének tne célértékét, és a 14 006 lépésben megváltoztatja a gyújtásidőzítés referencia- mia értékét is. Ezután a 14 007 lépésben egy kvantummal megnöveli az injektált üzemanyag-mennyiséget, majd a 14 010 lépés, a visszatérés következik. Ha nincs terhelésváltozás, kimarad a

005, 14 006 és 14 007 lépés.

Összefoglalva: ha beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett rossz égés lép fel, gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozását iktatjuk be, és ha eközben az automata sebességváltó átállításából következő terhelésváltozás is fellép, megváltoztatjuk a motor sebességének tne célértékét és a gyújtásidőzítés referencia- mia értékét, továbbá egy meghatározott mértékkel megnöveljük az injektált üzemanyagmennyiség szabályozóparaméterének értékét is. A megoldásnak lehet olyan változata is, ahol a gyújtás időzítésének visszacsatolt szabályozása helyett az injektált üzemanyag-mennyiség visszacsatolt szabályozását alkalmazzuk. Ezt itt nem részletezzük.

Negyedik csoport:

A csoportra az jellemző, hogy a motoregyedek közötti különbségek és a motor öregedésével kapcsolatos változások vezérlés módosításával történő kiküszöbölése a szabályozás célja.

Tizenötödik példa szerinti szabályozás:

Ebben a példában az égés állapota jó, az alapjárat fordulatszám-szabályozása a beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozásával történik.

A 32. ábrán a fenti szabályozás folyamatábrája van feltüntetve. Az első, 15 001 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor alapjáratban van-e, a következő 15 002 lépésben azt állapítja meg, hogy beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozás érvényesül-e. Ha egyik sem igaz, a folyamat befejező

013 lépése, a visszatérés következik.

Ha mindkét feltétel teljesül (igaz), akkor az 1503 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja a pillanatnyi ne forgási sebesség diné eltérését a tne célértéktől. Az

1504 lépésben a 10 vezérlőegység a dltne eltérés függvényében, mappából (37. ábra) vett (számított) dDTHA korrekciós értékkel korrigálja a fojtószelep pillanatnyi GTHA szögállását. A dDTHA korrekciós érték egy korrekciós lépcső, amellyel a 15 005 lépésben megnöveljük az előző korrekciós értéket. A teljes korrekció: DTHA(n)=DTHA(N-1)+dDTHA. A fojtószelep teljes THA nyitásszöge a szabályozás végén: THA(n+1)=GTHA (n+1)+DTHA(n+1) a 15 012 lépésben alakul ki, ahol GTHA a nyitásszög referenciaértéke.

Mielőtt a program a 15 012 lépéshez érne, a találmányunk szerint, a 10 vezérlőegység megtanulja a fojtószelep nyitásszögének referencia- GTHA értékét, és a DTHA korrekció értékét. Ezt a megtanulási folyamatot az alábbiakban ismertetjük.

Az 1 motor alapjáratban, állandó fordulatszámon is kifejt különböző értékű munkát, a különböző terhelések teljesítményigényének biztosításával. A munkamennyiség függ például a motor hőmérsékletétől, klímaberendezés működésétől, automata sebességváltó állásától, világítás állapotától stb. A motor teljesítményének növelése alapjáraton a levegőmennyiség szabályozásával, általában a fojtószelep kismértékű megnyitása és más szabályozók eredménytől és tapasztalattól függő kombinálásával történik. A 36. ábrán egy fojtószelepnyitás diagramja van feltüntetve, ahol a referenciaGTHA érték is fel van tüntetve.

A fenti terhelések a különböző motorokban különböző szabályozóbeállításokat igényelnek, és ez az igény időben, azonos motornál is változik. Ezért alkalmazunk olyan szabályozást, amelyben egy fojtószelepnyitásszög referencia- GTHA értékhez adunk hozzá egy korrekciós DTHA értéket. HA azonban nagy a különbség az adott sebességhez megkívánt nyitásszög és a referencia- GTHA érték között, akkor ily módon a korrekcióhoz viszonylag hosszú idő szükséges.

A szabályozáshoz szükséges idő lerövidíthető az alábbi módon: ha a fojtószelep nyitásszögének korrekciója nagyobb (vagy kisebb), mint egy meghatározott érték, megnöveljük (vagy lecsökkentjük) a nyitásszög referenciaértékét, így kisebb korrekciós érték alkalmazható.

A folyamat 15 006 lépésében állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy a nyitásszög korrekciós DTHA(n) értéke nagyobb-e egy meghatározott +KDTHA értéknél. Ha nem nagyobb, a 15 007 lépésben azt állapítja meg a 10 vezérlőegység, hogy a nyitásszög korrekciós DTHA(n) értéke kisebb-e egy meghatározott -KDTHA értéknél. Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor nincs szükség beavatkozásra, a folyamat a 15 013 lépéssel visszatér a korábbi vezérléshez.

Ha a 15 006 lépésben a nyitásszög korrekciós DTHA(n) értéke nagyobbnak bizonyul egy meghatározott +KDTHA értéknél, a 15 008 lépésben lecsökkentjük a nyitásszög referenciaértékét úgy, hogy a megtanult új referencia- GTHA(n+1) érték a korábbi referencia- GTHA(n) érték mínusz egy meghatározott eltolásdGTHA érték lesz.

A 15 010 lépésben a referencia-eltolás- dGTHA értékeket a 10 vezérlőegység hozzáadja a fojtószelep17

HU 225 751 Β1 nyitásszög korrekciós DTHA(n) értékéhez, így egy következő korrekciós DTHA(n+1) értéket számít ki. A 15 012 lépésben a következő fojtószelepnyitásszögTHA(n+1) értéket határozza meg a 10 vezérlőegység oly módon, hogy a referencia-nyitásszög- GDTHA(n+1) értékhez hozzáadja a következő korrekciós DTHA(n+1) értéket. A program ezután a 15 013 lépéssel (visszatérés) a végéhez ér. Az új referencia-nyitásszögértéket a 10 vezérlőegység eltárolja a 37. ábra szerinti formában.

Ha a 15 006 lépésben a nyitásszög nem bizonyul nagyobbnak egy meghatározott +KDTHA értéknél, a 10 vezérlőegység 15 007 lépésben megvizsgálja, hogy a fojtószelep-nyitásszög korrekciós DTHA(n) értéke kisebb-e egy meghatározott -KDTHA értéknél. Ha igen, a 15 009 lépésben megnöveli a nyitásszög referenciaértékét úgy, hogy a megtanult új referencia- GTHA(n+1) érték a korábbi referencia- GTHA(n) érték plusz egy meghatározott eltolás- dGTHA érték lesz. A 15 009 lépésben a referencia-eltolás- dGTHA értékeket a 10 vezérlőegység levonja a fojtószelep-nyitásszög korrekciós DTHA(n) értékéből, így egy következő korrekciós DTHA(n+1) értéket számít ki. A folyamat ezután a

012 lépéssel és a 15 013 lépéssel folytatódik.

A referenciaeltolás dGTHA értéke önkényesen választható meg a korrekciós DTHA(n+1) érték és a KDTHA érték között. A tizenötödik példa szerinti vezérlés gyorsabb korrekciót eredményez, mint az előzőleg ismertetett vezérlés. A 36. ábrán ezen szabályozás viszonyai vannak szemléltetve.

Tizenhatodik példa szerinti vezérlés:

A 33. ábrán e példa szerinti szabályozás folyamatábrája van feltüntetve. A szabályozás működése az alábbi: alapjáratban, levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett az égés rossz, ezért az előgyújtás visszacsatolt szabályozására váltunk az égés megjavítása érdekében. A szabályozás tanulási folyamata ugyanaz, mint amit az első példában ismertettünk, ahol ugyancsak előgyújtás (gyújtásidőzítés) visszacsatolt szabályozását alkalmaztuk e célra.

Az első, 16 001 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor alapjáratban van-e, a következő

002 lépésben azt állapítja meg, hogy beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozás érvényesül-e. Ha egyik sem igaz, a folyamat befejező 16 013 lépése, a visszatérés következik.

Ha mindkét feltétel teljesül (igaz), a szabályozás a 16 003 lépéssel folytatódik, amelyben a 10 vezérlőegység megállapítja a pillanatnyi ne forgási sebesség dltne eltérését a tne célértéktől. A 16 004 lépésben a dltne eltérés ismeretében, a 10 vezérlőegységben tárolt mappából (38. ábra) határozza meg a 10 vezérlőegység a gyújtásidőzítés pillanatnyi korrekciójának dDIA értékét. A 16 005 lépésben a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értékét a korábbi korrekció- DlA(n—1) értéknek és a pillanatnyi korrekció- dDIA értéknek összege adja.

A 16 006 lépésben a 10 vezérlőegység megvizsgálja, hogy a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értéke nem nagyobb-e, mint a felső +KDIA irányérték. Ha nem, akkor megvizsgálja azt is, hogy a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értéke nem kisebb-e, mint az alsó -KDIA irányérték. Ha egyik hibafeltétel sem teljesül, a folyamat a 16 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

Ha a 16 006 lépésben kiderül, hogy a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értéke nagyobb, mint a felső +KDIA vezérérték, akkor a 16 008 lépésben a gyújtásidőzítés referencia- GIA(n) értékét a 10 vezérlőegység lecsökkenti egy eltolás- dGIA értékkel, így egy következő referencia- GIA(n+1) értéket tanul meg a 10 vezérlőegység. A következő, 16 010 lépésben a jövőbeni előgyújtásszög korrekciójának DIA(n+1) értékét határozza meg a 10 vezérlőegység a gyújtásidőzltés korrekciós DIA(n) értékének és az eltolás dGIA értékének összegzésével. A 16 012 lépésben a gyújtás időzítésének jövőbeni IA(n+1) értéke meghatározása történik, a következő referencia- GIA(n+1) érték és a jövőbeni előgyújtásszög korrekciójának DIA(n+1) értéke összegzésével. Ezután a folyamat a 16 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

Ha a 16 007 lépésben kiderül, hogy a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értéke kisebb, mint az alsó -KDIA vezérérték, akkor a 16 009 lépésben a gyújtásidőzítés referencia- GIA(n) értékét a 10 vezérlőegység megnöveli egy eltolás- dGIA értékkel, így egy következő referencia- GIA(n+1) értéket tanul meg a 10 vezérlőegység. A következő, 16 011 lépésben a jövőbeni előgyújtásszög korrekciójának DIA(n+1) értékét határozza meg a 10 vezérlőegység a gyújtásidőzítés korrekciós DIA(n) értéke és az eltolás dGIA értékének különbségeként. A folyamat ezután a 16 012 lépéssel folytatódik, és a 16 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

A referenciaeltolás dGIA értéke önkényesen választható meg a korrekciós dIA érték és a KDIA vezérérték között. A tizenhatodik példa szerinti szabályozás gyorsabb korrekciót eredményez, és vezérelhetőbb, mint az első szabályozás.

Tizenhetedik példa szerinti szabályozás:

A 34. ábrán feltüntetett folyamatábra vonatkozik a

17. példára. A szabályozás működése az alábbi: alapjáratban, levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett az égés rossz, ezért az üzemanyag-mennyiség visszacsatolt szabályozására váltunk az égés megjavítása érdekében. A szabályozás tanulási folyamata ugyanaz, mint amit az első példa első változatában ismertettünk, ahol ugyancsak az injektált üzemanyag mennyiségének visszacsatolt szabályozását alkalmaztuk e célra.

Az első, 17 001 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor alapjáratban van-e, a következő 17 002 lépésben azt állapítja meg, hogy beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása érvényesül-e. Ha egyik sem igaz, a folyamat befejező 17 013 lépése, a visszatérés következik.

Ha mindkét feltétel teljesül (igaz), a szabályozás a 17 003 lépéssel folytatódik, amelyben a 10 vezérlőegység megállapítja a pillanatnyi ne forgási sebesség dltne eltérését a tne célértéktől. A 17 004 lépésben a dltne eltérés ismeretében, a 10 vezérlőegységben tárolt mappából (39. ábra) határozza meg a 10 vezérlőegység az injektált üzemanyag-mennyiség pillanatnyi korrekciójának dDTAU értékét.

HU 225 751 Β1

A következő, 17 005 lépésben az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n) értékét az előző korrekció DTAU(n-1) értékének és az injektált üzemanyag-mennyiség pillanatnyi korrekciójának dDTAU értékének összegeként határozza meg a 10 vezérlőegység. A 17 006 lépésben a 10 vezérlőegység megvizsgálja, hogy az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n) értéke nem nagyobb-e, mint a felső +KDTAU vezérérték. Ha nem, akkor megvizsgálja azt is, hogy az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n) értéke nem kisebb-e, mint az alsó -KDTU i vezérérték. Ha egyik hibafeltétel sem teljesül, a folyamat a 17 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

Ha a 17 006 lépésben kiderül, hogy az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciós DTAU(n) értéke nagyobb, mint a felső +KDTAU vezérérték, akkor a 17 008 lépésben az injektált üzemanyag-mennyiség referencia- GTAU(n) értékét a 10 vezérlőegység lecsökkenti egy eltolás- dGTAU értékkel, így egy következő referencia- GTAU(n+1) értéket tanul meg a 10 vezérlőegység. A következő, 17 010 lépésben a jövőbeni injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n+1) értékét határozza meg a 10 vezérlőegység az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciós DTAU(n) érték és az eltolás dGTAU értékének összegzésével. A 17 012 lépésben az injektált üzemanyag-mennyiség időzítésének jövőbeni TAU(n+1) értéke meghatározása történik, a következő referencia- GTAU(n+1) érték és a jövőbeni injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n+1) értéke összegzésével. Ezután a folyamat a 17 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

Ha a 17 007 lépésben kiderül, hogy az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciós DTAU(n) értéke kisebb, mint az alsó -KDTAU vezérérték, akkor a 17 009 lépésben az injektált üzemanyag-mennyiség referencia- GTAU(n) értékét a 10 vezérlőegység megnöveli egy eltolás- dGTAU értékkel, így egy következő referencia- GTAU(n+1) értéket tanul meg a 10 vezérlőegység. A következő, 17 011 lépésben a jövőbeni injektált üzemanyag-mennyiség korrekciójának DTAU(n+1) értékét határozza meg a 10 vezérlőegység az injektált üzemanyag-mennyiség korrekciós DTAU(n) értéke és az eltolás dGTAU értékének különbségeként. A folyamat ezután a 17 012 lépéssel folytatódik, és a 17 013 lépéssel (visszatérés) lezárul.

A referenciaeltolás- dGTAU értéke önkényesen választható meg a korrekciós dTAU érték és a KDTAU vezérérték között. A tizenhetedik példa szerinti szabályozás ugyanolyan gyors korrekciót eredményez, mint az előző szabályozás.

Tizennyolcadik példa szerinti szabályozás:

A 35. ábrán e példa szerinti szabályozás folyamatábrája van feltüntetve. A szabályozás működése az alábbi: alapjáratban, levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett az égés rossz, ezért az előgyújtás visszacsatolt szabályozására váltunk az égés megjavítása érdekében. E szerint a példa szerint megállapítjuk, hogy melyik hengerben rossz az égés, és csak erre a hengerre alkalmazunk más szabályozást, mint a levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása.

Az első, 18 001 lépésben a 10 vezérlőegység megállapítja, hogy a motor alapjáratban van-e, a következő 18 002 lépésben azt állapítja meg, hogy beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozás érvényesül-e. Ha egyik sem igaz, a folyamat befejező 18 013 lépése, a visszatérés következik.

Ha mindkét feltétel teljesül (igaz), a szabályozás a 18 003 lépéssel folytatódik, amelyben a 10 vezérlőegység megállapítja a pillanatnyi ne forgási sebesség dltne eltérését a tne célértéktől.

Egy új, 1803A lépésben a 10 vezérlőegység kiválasztja azt a hengert, amelyben rossz az égés, és a következő 18 004-18 012 lépéseket csak a kiválasztott henger vezérlésében érvényesíti. Ezek a lépések hasonlóak a 17. példa szerinti 17 004-17 012 lépésekhez.

Amint azt már ismertettük, a rossz égésű henger kiválasztása az időzítőtárcsa letapogató 30 helyzetadó és a jármű 31 sebességadója jelének időbeli összevetésével, a főtengely 21 szöghelyzetadója jele alapján történhet.

A 18. példában, ha rossz az égés valamelyik hengerben, beszívott levegőmennyiség visszacsatolt szabályozása mellett, megállapítjuk a rossz égés tényét és hengerét, és csak a rossz égésű henger szabályozásában alkalmazunk korrekciót, előnyösen gyújtásidőzítés visszacsatolt szabályozásával. Más hengerek szabályozásába nem avatkozunk bele feleslegesen. így érhető el a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátás a motor üzemeltetése során, és a motor vezérelhetősége is előnyös. Ilyen szabályozás megvalósítható a nemcsak a 16. példa szerinti, hanem a 17. példa elve alapján is.

Claims (28)

1. Motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motor forgási sebességének cél elérésére irányuló vezérlésére, amely sebességvezérlő egységnek egy első, a forgási sebességet (Ne) a motor hengereibe beszívott levegőmennyiséggel szabályozó eszköze, és egy második, a forgási sebességet (Ne) a levegőmennyiségtől eltérő, más paraméterértékkel, a beszívott levegő állandó értéke mellett szabályozó eszköze van, továbbá az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköze van, amely értékelésben a célnak megfelelően változó forgási sebességnek jó égés” minősítés, a céltól eltérően változó forgási sebességnek „rossz égés” minősítés felel meg, azzal jellemezve, hogy a motor forgási sebességének vezérlése „jó égés” fennállásakor a forgási sebességet (Ne) a motor hengereibe beszívott levegőmennyiséggel szabályozó első eszközzel történik, amely eszköz „rossz égés” fennálláskor rögzített állapotba kerül, és a motor forgási sebességének szabályozása a levegőmennyiségtől eltérő, másik paraméterértéket a beszívott levegő állandó értéke mellett szabályozó második eszközzel történik.

2. Az 1. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy

HU 225 751 Β1 az első szabályozóeszköz funkcionális része egy indítást vezérlő első egység, amely a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig terjedő motorindító szakaszban jó égés esetén a forgási sebességet egy célkarakterisztika szerint vezérlő eszköz, és a második szabályozóeszköz funkcionális része egy indítást vezérlő második egység, amely a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig terjedő motorindító szakaszban rossz égés esetén a forgási sebességet egy célkarakterisztika szerint vezérlő eszköz, amely indítást vezérlő eszközök a motor indítás utáni első gyújtásától a motor állandósult alapjárati fordulatszámának eléréséig vezérlik a motor forgási sebességét.

3. A 2. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy az indítást vezérlő második egység az égés feltételei közül legalább egyet, a gyújtás időzítését, az injektált üzemanyag mennyiségét és/vagy az injektálás időzítését változtatja.

4. A 2. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a motor hengerei közül rossz égésű hengert kiválasztó eszköze, és a második szabályozóeszközt szelektíven, a rossz égésű hengeren alkalmazó eszköze van.

5. Az 1. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy az első szabályozóeszköz funkcionális része egy alapjáratot vezérlő első egység, amely az alapjárati fordulatszám állandóan tartása szakaszában jó égés esetén a forgási sebesség célértéken tartására alkalmas, visszacsatolt vezérlőeszköz, és a második szabályozóeszköz funkcionális része egy alapjáratot vezérlő második egység, amely az alapjárati fordulatszám állandóan tartása szakaszában rossz égés esetén a forgási sebesség célértéke elérésére alkalmas vezérlőeszköz.

6. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz rossz égést állapít meg, akkor az első szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő első egysége visszacsatolásos vezérlőeszközét leállítja, és az alapjáratot vezérlő második egység vezérlőeszközét aktivizálja, majd ha az égés minőségének újraértékelése után újra rossz égést állapít meg, a következő értékelésig az alapjáratot vezérlő második egység vezérlőeszköze marad aktív.

7. A 6. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz az újraértékeléskor rossz égést állapít meg, az égés minőségének közbenső újraértékelése után a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az újraértékelés előtt általa szabályozásra használt paraméterrel, annak megváltoztatott értékével folytatja a vezérlést.

8. A 6. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy ha az égés minőségét jónak vagy rossznak értékelő eszköz újraértékeléskor rossz égést állapít meg, az égés minőségének közbenső újraértékelése után a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az újraértékelés előtt általa szabályozásra az újraértékelésig általa használt paramétertől eltérő paraméterrel folytatja a vezérlést.

9. A 8. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az égés minőségének közbenső újraértékelése előtt és a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének vezérlőeszköze az égés minőségének közbenső újraértékelése után előnyben részesíti a más paraméterekhez képest kisebb kipufogógáz-emissziót eredményező égési paraméterrel történő szabályozást.

10. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a motor hengerei közül rossz égésű hengert kiválasztó eszköze és a második szabályozóeszközt szelektíven, a rossz égésű hengeren alkalmazó eszköze van.

11. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének visszacsatoló eszköze visszacsatolásos szabályozóeszköz.

12. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének szabályozóeszköze a szabályozóparamétert értékében fokozatosan, határérték túllépése nélkül változtatja.

13. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a motor el van látva egy levegő/üzemanyag arányt meghatározó, visszacsatolt szabályozóeszközzel, amely az alapjáratot vezérlő első egység szabályozóeszköze, ahol, ha a levegő/üzemanyag arányt meghatározó, visszacsatolt szabályozóeszköz működik, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

14. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy ha a motor hőmérséklete magasabb egy meghatározott értéknél, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

15. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy ha motor indítása után meghatározott idő eltelt, a vezérlést az alapjáratot vezérlő első egység végzi.

16. Az 5. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy az égés minőségét az alapjáratot vezérlő első egységgel vezérelt motor-fordulatszámnak beszívott levegő függvényében történő változása alapján jónak vagy rossznak értékelő eszköze van.

17. Az 1. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy alapjáraton a motor forgási sebességének vezérlése az első eszköz forgási sebességet célértéken tartó, visszacsatolt első szabályozóeszközével történik, és a

HU 225 751 Β1 vezérlést a második szabályozóeszköz alapjáratot vezérlő második egységének visszacsatolt, második szabályozóeszköze folytatja egy terhelésváltozás utáni forgásisebesség-célérték tartásával.

18. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték azonos a terhelésváltozás előtti forgásisebességcélértékkel.

19. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték különbözik a terhelésváltozás előtti forgásisebesség-célértéktől.

20. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy terhelésváltozást érzékelő eszköze van, és a terhelés esetére megállapított forgásisebesség-célérték a terhelés változásával meghatározott.

21. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a terhelésváltozás esetére megállapított forgási sebesség referenciaértéke a terhelésváltozás esetére érvényes forgásisebesség-célérték, a második szabályozóeszköz visszacsatolt szabályozást a referenciaérték alapján megállapított forgásisebesség-célérték szerint végez.

22. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy terhelésváltozást érzékelő eszköze van, és a terhelésváltozás esetére megállapított referenciaérték a terhelés változásával meghatározott.

23. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a második szabályozóeszköz alapjáraton visszacsatolt szabályozást végez terhelésváltozás előtt a gyújtás időzítése és az injektált üzemanyag mennyisége paraméterek egyikének terhelésváltozás előtti értékével szabályozva, és terhelésváltozás után a második szabályozóeszköz ugyanezen paraméterrel folytatja a szabályozást.

24. A 17. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a második szabályozóeszköz alapjáraton visszacsatolt szabályozást végez terhelésváltozás előtt a gyújtás időzítése és az injektált üzemanyag mennyisége paraméterek egyikének terhelésváltozás előtti értékével szabályozva, és terhelésváltozás után a második szabályozóeszköz ugyanezen paraméterrel folytatja a szabályozást, és egy további, visszacsatolásban részt nem vevő paramétert terhelésváltozás után előírt értékkel megváltoztat.

25. Az 1. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a motor működése állapotának alapján vezérlő paraméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköze van, továbbá vezérlőparamétemek célérték megközelítéséhez szükséges korrekció értékét kalkuláló eszköze, és a korrekciós értéket a vezérlőparaméter referenciaértékéhez additíven hozzáadó eszköze van, amely vezérlőparaméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköz egy meghatározott értéktartománynál nagyobb paraméterkorrekciós érték csökkentésére alkalmasan van kialakítva és az égés állapotától függően választott vezérlőparaméterrel megvalósított motorvezérlés a vezérlőparaméter visszacsatolásával a célérték elérésére alkalmasan van megválasztva.

26. A 25. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy a működés állapotának alapján paraméter-referenciaérték megtanulására, megújítására és tárolására alkalmas eszköz motorhőmérséklet, sebességváltó-állás és más terhelőfelszerelések állapota közül legalább egyre jellemző paraméter referenciaértékét tárolja.

27. A 25. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy jó égéshez tartozó vezérlőparaméterként a beszívott levegőmennyiség van választva, ha a forgási sebesség a célértéknek megfelelően változik.

28. A 25. igénypont szerinti motorsebesség-vezérlő egység belső égésű motorhoz, azzal jellemezve, hogy vezérlőparaméterként gyújtásidőzítés vagy injektált üzemanyag-mennyiség van választva, ha a forgási sebesség nem a célértéknek megfelelően változik.