HU220328B - Fonókészülék - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya fonókészülék az amin-oxid-eljárás megvalósítására aszáraz/nedves fonási eljárás szerint, amely a filamensek kisajtolásárafonólyukakkal ellátott fonófejjel, a kisajtolt filamenseketközvetlenül a fonólyuk elhagyása után lehűtő fúvatókészülékkel, afonófürdő-folyadékot tartalmazó tartállyal, a fonófürdő-folyadékban akisajtolt filamenseket kötegelő kötegelőelemmel, és a fonófejnek afonófürdő-folyadék felszínétől való távolságát meghatározó légrésselrendelkezik, és ahol a kötegelőelemként kialakított fordítóelem (2) afonófejtől (3) olyan távolságban van elrendezve, hogy a filamensekneka fonófürdő-folyadék felszínére (1a) bocsátott merőlegessel bezártszöge (?) maximálisan 45° és a 0,1+0,005 l?0,7·do·(h–l)/h összefüggésteljesítve van, amelyben a do egy, a fonófejen (3) lévő fonólyuk és amindenkori szomszédos fonólyuk közötti távolság (mm), ha akötegelőelemként kialakított fordítóelemnek (2) a fonófejtől valótávolsága (mm), és l a légrés (mm) van kialakítva, ahol is 0,4 mm ? do? 2 mm és 0 mm<1<60 mm. ŕ

Description

A találmány tárgya fonókészülék az amin-oxid-eljárás megvalósítására a száraz/nedves fonási eljárás szerint, amely

- a filamensek kisajtolására fonólyukakkal ellátott fonófejjel,

- a kisajtolt filamenseket közvetlenül a fonólyuk elhagyása után lehűtő fiivatókészülékkel,

- a fonófiirdó-folyadékot tartalmazó tartállyal,

- a fonófürdő-folyadékban a kisajtolt filamenseket kötegelő kötegelőelemmel, és

- a fonófejnek a fonófürdő-folyadék felszínétől való távolságát meghatározó légréssel rendelkezik.

A száraz/nedves fonóeljárás technikája egészen általánosan abból áll, hogy fonómasszát sajtolnak ki egy formázószerszámon, például egy fonófejen keresztül egy, a fonómasszát ki nem csapó közegbe, például levegőbe vagy egy semleges gázba, ahol is fuvóka alkalmazása esetében filamensek képződnek, amelyeket ebben a közegben megnyújtanak és ezután egy fonófürdő-folyadékba (kicsapófürdő) vezetik azokat, ahol a filamensek kicsapódnak.

Amin-oxid-eljárás alatt általában cellulóz formatestek előállítását értik tercier amin-oxidok alkalmazása mellett. Ennél a cellulózt egy tercier amin-oxid és víz keverékében oldják fel, a keveréket formázószerszámmal formázzák és vizes kicsapófürdőbe vezetik, amelyben a cellulózt kicsapják. Amin-oxidként ennek során elsősorban N-metilmorfolin-N-oxidot (NMMO) használnak. Más amin-oxidokat például az EP-A-0 553 070-ben írnak le. Egy eljárás formázható cellulózoldatok előállítására például az EP-A-0 356 419-ből ismeretes.

Az amin-oxid-eljárás megvalósítása a száraz/nedves fonóeljárás szerint a DE-A-29 13 589-ből ismeretes.

A bejelentő WO 93/19230 és WO 95/04173 számú irataiból ismeretes az amin-oxid-eljárásnak egy előnyös kiviteli formája és egy készülék cellulózszálak előállítására, amely szerint egy cellulózoldatot tercier amin-oxidban meleg állapotban formáznak és a formázott oldatot egy gázalakú közegen (levegő) keresztül a kicsapófürdőbe juttatják, hogy a cellulóztartalmát kicsapják, ahol is a meleg, formázott oldatot a kicsapófürdőbe jutás előtt lehűtik. A hűtést közvetlenül a formázás után hajtják végre és ez előnyös módon a cellulóz formatestnek vízszintes levegőárammal való fuvatásából áll. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a cellulózoldat nagy szálsűrűségű fonását anélkül, hogy a fonófejből való kilépés után a szálak összetapadnának.

A DD-A-218 121 tárgya hasonlóképpen egy száraz/nedves fonóeljárás cellulózszálak előállítására cellulózoldatokból tercier amin-oxidokban. Eszerint az eljárás szerint is egy légrésben fonják meg a cellulózoldatot, amelyet a fonófej és a fonófürdő-folyadék felszíne közötti távolság alakít ki, majd megnyújtják és egy vizes kicsapófürdőbe vezetik. A DD-A-218 121-ben megemlítik, hogy a légrés a fonási biztonság szempontjából hátrányos következmények nélkül csökkenthető, ha a cellulózoldathoz a fonás előtt egy polialkilénétert adnak hozzá. Egy kis légrés előnyös, mivel így a frissen kisajtolt filamensek tapadásának veszélye csökken.

Az EP-A-0 574 870-ben egy száraz/nedves fonóeljárást írnak le cellulózoldatok feldolgozására tercier amin-oxidokban és utalnak egy kis légrés előnyére. Ezzel a fonóeljárással ezen találmányi bejelentés leírásában szereplő adatok szerint lehetséges kis légrés alkalmazásával és a felületegységre jutó nagyszámú fonólyuk segítségével fonni. Ezen előírások ellenére a fonóüzem során a filamenseknek nem szabad összeragadniuk. Ajánlatos a megfont filamenseknek a fonófürdőfolyadékkal való érintkeztetését egy fonótölcsérben végrehajtani. A filamensekkel azonos áramlással fonófürdő-folyadékot vezetnek ebbe a fonótölcsérbe. A fonótölcsér tengelye lényegében merőlegesen áll a fonófej síkjára, és a fonófürdő-folyadék felülről lefelé áramlik, ahol is az áramlás általában a fonófürdő-folyadék szabad esése révén alakul ki.

A frissen kisajtolt filamens nyúlását, illetve megnyújtását az EP-A-0 574 870 szerint úgy érik el, hogy a filamensek kihúzási sebességét a fonótölcséren keresztüláramló fonófürdő-folyadékból lényegében megnövelik.

Ennek az ismert fonókészüléknek az a hátránya, hogy a fonótölcsér tölcséres csöve a viszonylag kis átmérője miatt az átvezetendő filamensköteg számára annak összkeresztmetszetét figyelembe véve felső határt képez, amely kedvezőtlenül befolyásolja az eljárás műszaki végrehajtását. így a jelen találmány bejelentőjének tapasztalatai szerint csupán 6 mm-es átmérő esetében, amint például az EP-A-0 574 870-ben megadták, lehetséges egy maximálisan 100 filamensből álló filamensköteget a tölcséren átvezetni, mivel fonófürdőfolyadékot is át kell a tölcséren juttatni. Ez ismét azt jelenti, hogy egy ilyen fonótölcsért csak maximálisan 100 fonólyukkal lehet alkalmazni.

Másrészről, amennyiben széles fonófejet alkalmaznak néhány ezer fonólyukkal, amint azt például az AT-B 397.392 osztrák találmányban a bejelentő leírta, úgy a tölcséres csőnek megfelelően nagyobbnak kell lennie, ezáltal ismét sokkal több fonófürdő-folyadékot kell lefolyatni és elszívni. Ez a magas áthaladó fonófürdőfolyadék-mennyiség turbulens áramláshoz vezet a fonófürdőben, ami zavarja a száraz/nedves fonóeljárást.

A CB-A-1,017,855-ben egy készüléket írnak le szintetikus polimerek száraz/nedves fonására. Itt is ajánlják egy fonótölcsér alkalmazását, amelynek révén a kisajtolt szálakkal egyenáramban engedik a fonófürdőfolyadékot átfolyni. A fonófej körülbelül 0,5 cm-rel a fonófürdő felszíne felett helyezkedik el.

A találmány feladata egy olyan fonókészülék elkészítése, amely lehetővé teszi, hogy az amin-oxid-eljárást a száraz/nedves fonóeljárás szerint készülék szempontjából egyszerűen és mégis jó fonhatósággal (magas fonási biztonság) valósítsuk meg, ahol a jó fonhatóság alatt egy lehetőséghez képest magas, maximálisan elérhető kihozatalt (=a lehetséges legkisebb fonalfinomság) kell érteni a szálszakadás előtt. A fonhatóság egy másik mértéke az időtartam, amely alatt fonni lehet anélkül, hogy olyan fonási hibák lépnének fel, amelyek műszaki beavatkozást tennének szükségessé. Továbbá nagy lyuksűrűségű fonófejek alkalmazása során el kell

HU 220 328 Β kerülni a frissen kisajtolt filamensek összeragadását a légrésben és egy lehetőséghez képest állandó szálfinomságot (csekély szálfinomság-ingadozás) kell elérni.

A feladat találmány szerinti megoldása fonókészülék az amin-oxid-eljárás megvalósítására a száraz/nedves fonási eljárás szerint, amely

- a filamensek kisajtolására fonólyukakkal ellátott fonófejjel,

- a kisajtolt filamenseket közvetlenül a fonólyuk elhagyása után lehűtő füvatókészülékkel,

- a fonófurdő-folyadékot tartalmazó tartállyal,

- a fonófurdő-folyadékban a kisajtolt filamenseket kötegelő kötegelőelemmel, és

- a fonófejnek a fonófürdő-folyadék felszínétől való távolságát meghatározó légréssel rendelkezik, és ahol

- a kötegelőelemként kialakított fordítóelem a fonófejtől olyan távolságban van elrendezve, hogy a filamenseknek a fonófürdő-folyadék felszínére bocsátott merőlegessel bezárt szöge maximálisan 45° és a (h-l)

0,1 + 0,005 l<0,7-d_o- ’—h összefüggés teljesítve van, amelyben a d_o egy, a fonófejen lévő fonólyuk és a mindenkori szomszédos fonólyuk közötti távolság (mm), h a kötegelőelemként kialakított fordítóelemnek a fonófejtől való távolsága (mm), és 1 a légrés (mm) van kialakítva, ahol is

0,4 mm<d_o<2 mm és 0 mm<l<60 mm.

Kitűnt, hogy a találmány feladata azzal oldható meg, ha az alkalmazott fonókészüléket úgy alakítjuk ki, hogy a fenti két feltételt (az α-szög maximálisan 45°, valamint a fent leírt egyenlőtlenség biztosítása) teljesítjük. Magas lyuksűrűségű fonófej alkalmazása során szükséges a frissen kisajtolt filamenseket lehűteni közvetlenül a fonólyukak elhagyása után. Ez a hűtés a szakember számára azonban már ismeretes a technika mai állása szerint (lásd például a bejelentő WO 95/04173 számú iratát).

A találmány szerinti fonókészülék egy előnyös kialakítását az jellemzi, hogy a kötegelőelemet fordítóelemként alakítjuk ki, amelyen a filamenseket nemcsak kötegeljük, hanem meg is fordítjuk.

Előnyös, ha a fordítóelemet úgy alakítjuk ki, hogy az a filamensek megfordításakor nem forog. Ezen kiviteli alak szerint fordítóelemként nem alkalmazunk forgatható hengert vagy görgőt. Ezzel eléijük, hogy elszakadt filamensek nem tekerődnek fel a fordítóelemre. Ez megkönnyíti az amin-oxid-eljárás megvalósítását.

A találmány szerinti fonókészülék egy további kedvező kialakítását az jellemzi, hogy az α-szög nem lépi túl a 20°-ot. Kitűnt, hogy a fonási biztonságot a száraz/nedves fonóeljárásnál döntően akkor éljük el, ha az a húzási szög a légrésben lehetőleg kicsi és előnyösen nem lépi túl a 20°-ot. Ezzel a filamensek összeragadásának veszélyét a fonófej és a fonófurdő felszíne közötti légrésben a minimumra csökkentjük és a fonási biztonságot növeljük.

A találmány szerinti fonókészülék egy további célszerű kialakítása abban áll, hogy a fonófej

- középpontjában hűtőgáz-hozzávezetéssel ellátott forgásszimmetrikusán kialakított fonófejjel,

- cellulózoldat-hozzávezetéssel,

- fonólyukakkal kialakított gyűrű formájú fonóbetéttel és

- a hűtőgázáramnak a filamensekre való terelésére szolgáló ütközőtányérral rendelkezik, ahol a filamensek a fonófejből vannak kisajtolva, és a hűtőgázáram merőlegesen van a filamensekre irányítva.

Ily módon még magasabb lyuksűrűséggel lehet fonni és egyidejűleg hatékonyan meg tudjuk akadályozni, hogy a frissen kisajtolt filamensek a légrésben összeragadjanak. Egy gyűrű alakú filamensnyaláb hűtése hűtőlevegő ráfujásával a bejelentő WO 95/04173 számú iratából ismeretes.

A találmány szerinti fonókészülék egy további kedvező kialakítása abban áll, hogy a fonófolyadékot tartalmazó tartály egy emelőkészülékhez van csatlakoztatva, amellyel a tartályt függőleges irányban a fonófejhez közelítve és attól távolodva tudjuk mozgatni, miáltal az 1 távolságot változtatjuk és a kötegelőelemet úgy rendezzük el, hogy a h távolság ezen mozgatás ellenére állandó, változatlan marad.

A találmányt kiviteli példák kapcsán, mellékelt rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra tartály fonófürdővel és a fölötte elrendezett fonófejjel,

2. ábra az 1. ábra szerinti tartály a fordítóelem egy rögzítési példájával, a

3. ábra az 1. ábra szerinti tartály a fordítóelem egy másik rögzítési módozatával.

A rajzok a száraz/nedves fonóeljárás egy általános ábrázolását mutatják be a találmány megvalósítására utaló fontos méretek feltüntetésével.

Az 1. ábrán egy 1 tartályt ábrázolunk a fonófürdőfolyadék befogadására, ahol is a fonófürdő-folyadék felszínét la-val jelöljük meg. A fonási eljárás során a fonómasszát a 3 fonófejen keresztül kisajtoljuk és a kisajtolt 4,5 filamenseket az 1 légrésen keresztül a fonófurdőfolyadékba húzzuk, amelyben azok koagulálnak. A 2 fordítóelemen, amely egy nem forgatható hengeres rúd, a koagulált 4, 5 filamenseket kötegeljük, irányukat megfordítjuk és ferdén felfelé húzzuk. Az 1 légrést a 3 fonófej alsó részének a fonófurdő-folyadék la felszínétől való távolsága határozza meg. A fent meghatározott szöget, amelyet a 4, 5 filamensek a fonófurdő-folyadék la felszínére húzott merőlegessel zárnak be, α-val jelöljük.

A 4 hivatkozási jel egy filamenset ábrázol, amely egy fonólyukból ered, amely a 3 fonófejen a fonólyukak által kialakított körgyűrű külső peremén található. A d, annak a körnek a sugarát (mm) jelzi, amelyet a fonólyukak által képzett körgyűrű kifelé határol. A d₀ ennek a fonólyuknak a szomszédos fonólyuktól való távolságát jelzi, ahol is a távolságon a két szomszédos fonólyuk mindenkori középpontjai közötti távolságot értjük. A h a 2 fordítóelemnek a 3 fonófejtől való távolsága, az 1 a légrés.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében az 1 tartály egy nem ábrázolt emelőkészüléken áll, amellyel az 1

HU 220 328 Β tartályt függőlegesen mozgathatjuk és így az 1 légrés nagyságát egyszerűen tudjuk változtatni.

Különösen előnyösnek bizonyult, ha a 2 fordítóelemet nem az 1 tartályon rögzítettük, hanem biztosítottuk, hogy az 1 tartály elmozdítása esetén a h távolság állandó maradjon. Ilyen egyszerű módon tudjuk a h távolság állandó értéken tartása mellett az 1 légrést változtatni. Ez lényeges egyszerűsítést jelent a találmány szerinti fonókészülék beállításánál. A 2. és 3. ábra a találmány szerinti fonókészülék hasonló kiviteli alakját mutatják be.

A 2. ábra lényegében az 1. ábra szerinti fonókészüléket ábrázolja, ahol is az azonos részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük. A nem forgatható 2 fordítóelem egy merev 6 karral egy rögzített 7 elemhez csatlakozik, amely az 1 tartállyal nincs összekötve úgy, hogy az tartály emelésénél vagy süllyesztésénél a 7 elem nem mozog azzal együtt. A 7 elem például lehet egy fal. A 2. ábrán az 1 tartály két helyzetét ábrázoltuk, ahol is a mélyebben fekvő helyzetet szaggatott vonallal mutatjuk be. Az 1 tartály emelésére és süllyesztésére szolgáló berendezést nem ábrázoltuk. A 2. ábrából kiderül, hogy az 1 tartály emelése és süllyesztése révén az 1 légrést megrövidíthetjük vagy megnövelhetjük, ahol is a h távolság egyidejűleg azonos marad.

A 3. ábra a találmány szerinti fonókészülék egy további kiviteli alakját mutatja be. Ennél a kiviteli alaknál a 2 fordítóelemet egy szilárd 9 kar segítségével a 8 talajon rögzítjük. A 9 kar benyúlik egy megfelelő 11 nyílásba, amely az 1 tartályon van kialakítva. A folyadék 1 tartályból való szivárgásának megakadályozására tömítés céljára egy 10 palástot alkalmazunk, amely egyszerűen összecsúsztatható, amikor az 1 tartályt egy nem ábrázolt készülékkel lesüllyesztjük.

A következő 1., 2., 3. és 4. példákkal még közelebbről leírjuk a találmányt, ahol is az 1. és 2. példák dokumentálják az α-szög befolyását a cellulózoldatok fonhatóságára. A 4 példa dokumentálja egy nem forgatható fordítóelem előnyös hatását a fonhatóságra.

1. példa

Egy olyan fonókészüléket alkalmaztunk, amely lényegében megfelelt az 1. ábrának, ahol is azonban kötegelőelemként egy EP-A-0 574 870 szerinti fonótölcsért használtunk. 3 fonófejként olyan 3 fonófejet alkalmaztunk, amely a WO 95/04173 számú iratban ismertetésre került, és amelyre az előzőekben hivatkoztunk.

Ez a korábban már ismert 3 fonófej (lyukszám: 3960; lyukátmérő: 100 pm, a fúvóka - a legkülső lyuksor - külső átmérője d]: 145 mm) egy lényegében forgásszimmetrikusán kiképzett fúvókatesttel rendelkezik, amely a középpontjában hűtőgáz-hozzávezetéssel, cellulózoldat-hozzávezetéssel (13,5% cellulóz, hőmérséklet: 120 °C), gyűrű formájú, mélyhúzott, fonólyukakkal ellátott nemesfém fonóbetéttel, ahol a fonóbetét keresztmetszetben kád formájúként van kialakítva, és egy hűtőgázáramnak a cellulózfilamensekre való terelésére egy ütközőtányérral rendelkezik, amely 4, 5 filamenseket fonólyukakból sajtoljuk ki (hozam: 0,025 g/m) úgy, hogy a hűtőgázáram (24 m³/h) lényegében merőlegesen jut a kisajtolt cellulózfilamensekre. A fonólyukak a fonóbetétben lényegében egységes távolságban vannak egymástól (lyuk-lyuktávolság do: 1000 pm). Az 1 légrés 15 mm hosszú. A levegő az 1 légrésben 24,5 °C hőmérsékletű és 4,5 g víz/kg levegő-víztartalommal bír.

Több fonási kísérletet végeztünk, ahol is azonos 1 légrés mellett a tölcsér kötegelési pontjának h távolságát (átmenet a hengeres csőtől a tulajdonképpeni tölcsérhez) a 3 fonófej felszínéhez képest úgy változtatjuk, hogy a (Ti-/)

0,1 + 0,005 l<0,7-d_o- ’-⁰ h összefüggést (1=15 és d_o=1000 értékekkel) teljesítsük. Valamennyi kísérletnél a maximálisan elérhető kihozatalt, vagyis maximális húzási sebességet mértünk a 4,5 filamensek részére szálszakadásnál. Az eredményeket az

1. számú táblázatban adjuk meg.

7. táblázat

h (mm)	a-szög	Kihozatal (m/perc)
240	16,8°	43
190	20,9°	42
140	27,4°	42
90	38,8°	41
70	46,0°	29
40	61,1°	0

Az 1. számú táblázatból látható, hogy körülbelül 40°-os szögig nem következik be a kihozatali sebesség csökkenése, és ennek révén nem figyelhető meg a fonóképesség romlása. 45°-os szögtől kezdődően azonban jelentősen csökken a maximális kihozatali sebesség. Körülbelül 61°-os szögnél az oldat többé nem fonható.

2. példa

Egy olyan fonókészüléket alkalmaztunk, amely megfelelt a 2. ábrának és 3 fonófejként ismét olyan 3 fonófejet használtunk, amelyet a WO 95/04173 számú iratban vázlatosan leírásra került (lyukszám: 28 392; lyukátmérő: 10 pm; a füvóka külső átmérője - a legkülső lyuksor - dj: 155; lyuk-lyuktávolság (Ιθ: 500 mm).

Az alkalmazott cellulózoldat 13,5% cellulózt tartalmazott és 120 °C hőmérsékletű volt. A kihozatal 0,025 g/perc volt. Az 1 légrés hossza 20 mm volt. A levegő a légrésben 120 °C hőmérsékletű és víztartalma 5 g víz/kg levegő volt.

A 4,5 filamenseket egy hengeres, nem forgatható, rúdként kialakított 2 fordítóelemen fordítottuk meg és ferdén felfelé húztuk ki a fonófürdőből.

Azonos 1 értéken tartott légrés esetében ismét a h távolságot változtattuk és az 1. példával azonos módon meghatároztuk a maximális kihozatali sebességet és az α-szöget. Az eredményeket a 2. számú táblázatban közöljük.

HU 220 328 B

2. táblázat

h (mm)	a-szög	Kihozatal (m/perc)
345	13°	18
165	25°	18
115	34°	18
75	46°	4

Amint az a 2. számú táblázatból látható, az a-szög 13°-tól 34°-ig történő változtatása esetében nem csökken a maximális kihozatali sebesség. Azonban ha az ötszöget 46°-ra növeljük, erőteljesen csökken a kihozatali sebesség, azaz a fonhatóság. A h távolság további csökkentése (és ezáltal az α-szög növelése) esetében az oldat többé már nem fonható.

3. példa

Ugyanazt a fonókészüléket alkalmaztuk, mint amit a 2. példában leírtunk, az 1 légrést azonban 30 mm értéken állandónak állítottuk be.

Ismét a h távolságot változtattuk. Fonási hibák (filamensszakadás, a filamensek szélsőséges tapadása egymáshoz) fellépése nyomán az oldat fonási biztonságát az előzőleg megadott körülmények jellemezték.

Magas fonási biztonság adódik, ha 15 perc feletti időszakon belül gyakorlatilag nem lépnek fel fonási hibák. Amennyiben fellépnek fonási hibák egy 15 percnyi időszakban vagy még ezt megelőzően többször is, úgy a fonás műszaki szempontból csak állandó műszaki beavatkozás mellett lehetséges.

Ennek következtében a fonási biztonságot egy időadattal jellemezzük, ahol is az itt következő 3. számú táblázatban a „>15 perc” adat azt jelenti, hogy jó fonási képesség (gyakorlatilag nincs fonási hiba 15 percen belül) került megadásra. Egy például „>10 perc” adat azt jelenti, hogy már a fonás megkezdésétől számított 10 percen belül komoly fonási hibák lépnek fel, amelyek a fonás félbeszakítására kényszerítenek.

3. táblázat

h (mm)	a-szög	Fonási biztonság
345	13°	>15 perc
165	25°	>15 perc
115	34°	>15 perc
100	38°	10 15 perc
85	42°	<10 perc

A 3. számú táblázatból látható, hogy 115 mm-es h távolságig jó a fonhatóság. Ha a h értéket még kisebbnek választjuk meg, a találmány szerint felállított összefüggés többé nem teljesíthető és a fonhatóság erősen romlik. Mindkét utóbbi kísérlemél ez a helyzet. A fonási tulajdonságnak ez a romlása a szóban forgó példában már egy 45°-os α-szög alatt jelentékeny mértékben fellép.

4. példa

Cellulózszálaknak amin-oxid-eljárással való előállítására szolgáló kísérleti berendezésben, számos egyedi kísérlet kapcsán vizsgáltuk a találmány szerinti fonókészülékkel a 4,5 filamensek fonóíurdőben való megfordításának módozatait.

A legkülönbözőbb kiviteli alakú forgásszimmetrikus, forgatható 2 fordítóelemeket (hengerek üvegrudakkal, amelyek sima vagy barázdált felülettel bírtak) vizsgáltunk meg. Ezeknél a kísérleteknél ismételten megállapítottuk, hogy amint a 2 fordítóelem saját tengelye körül forog, a 4, 5 filamensek rövid időn belül feltekerednek a 2 fordítóelemre. A feltekeredések oka nyilvánvalóan abból ered, hogy a fonófurdőben néha egyedi szálszakadások állnak elő, amelyek egy forgó 2 fordítóelemtől kezdődnek, a 2 fordítóelem azokat továbbvezeti és más 4, 5 filamensek továbbvezetése révén ez mindig nagyobb feltekeredésekhez vezet. Emellett a megfont 4, 5 filamensek megsérülnek, mivel a 2 fordítóelemre feltekeredett 4, 5 filamenseket mechanikus hatás révén ismét el kell távolítani, ami a végtermék károsodásához vezet.

Bebizonyosodott, hogy forgatható 2 fordítóelem alkalmazása esetében kevesebb, mint 30 perc időszak alatt meg kell szakítani a fonási eljárást, hogy a 2 fordítóelemre feltekeredett szálakat eltávolítsuk.

Amennyiben az egyéb paraméterek betartása mellett megakadályozzuk a 2 fordítóelem forgását, vagyis azt például mereven alátámasztjuk, gyakorlatilag nem fordul elő feltekeredés. Kitűnt, hogy ily módon több órán keresztül folyamatos fonási tevékenység tartható fenn. Ezért a forgatható 2 fordítóelemek alkalmazását kerülni kell. Annak érdekében, hogy zavarmentes üzemelést biztosítsunk, szükséges, hogy a lehetőleg valamennyi 2 fordítóelemet nem forgó kivitelben képezzünk ki.

Claims (6)

1. Fonókészülék az amin-oxid-eljárás megvalósítására a száraz/nedves fonási eljárás szerint, amely

- a filamensek kisajtolására fonólyukakkal ellátott fonófejjel,

- a kisajtolt filamenseket közvetlenül a fonólyuk elhagyása után lehűtő fuvatókészülékkel,

- a fonófurdő-folyadékot tartalmazó tartállyal,

- a fonófürdő-folyadékban a kisajtolt filamenseket kötegelő kötegelőelemmel, és

- a fonófejnek a fonófürdő-folyadék felszínétől való távolságát meghatározó légréssel rendelkezik és amelyre jellemző, hogy

- a kötegelőelemként kialakított fordítóelem (2) a fonófejtől (3) olyan távolságban van elrendezve, hogy a filamenseknek a fonófürdő-folyadék felszínére (la) bocsátott merőlegessel bezárt szöge (a) maximálisan 45° és a (h-l)

0,1 + 0,005 l<0,7-d_o- -⁵-h összefüggés teljesítve van, amelyben a d₀ egy, a fonófejen (3) lévő fonólyuk és a mindenkori szomszédos fonó5

HU 220 328 Β lyuk közötti távolság (mm), h a kötegelőelemként kialakított fordítóelemnek (2) a fonófejtől való távolsága (mm), és 1 a légrés (mm), ahol is

0,4 mm<d_o<2 mm és 0 mm<l<60 mm.

2. Az 1. igénypont szerinti fonókészülék, azzal jellemezve, hogy a kötegelőelem a filamenseket (4, 5) kötegelő, egyben azokat fordító fordítóelemként (2) van kialakítva.

3. A 2. igénypont szerinti fonókészülék, azzal jellemezve, hogy a filamensek (4, 5) megfordító kötegelő-, illetve fordítóelem (2) álló, forgásmentes kivitelben van kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fonókészülék, azzal jellemezve, hogy az α-szög maximálisan 20°.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fonókészülék, azzal jellemezve, hogy a fonófej (3)

- középpontjában hűtőgáz-hozzávezetéssel ellátott forgásszimmetrikusán kialakított,

- cellulózoldat-hozzávezetéssel,

- fonólyukakkal kialakított gyűrű formájú fonóbe5 téttel és

- a hűtőgázáramnak a filamensekre (4, 5) való terelésére szolgáló ütközőtányérral rendelkezik, ahol a filamensek (4, 5) a fonófejből (3) vannak kisajtolva, és a hűtőgázáram merőlegesen van a filamensekre (4, 5) irá10 nyitva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fonókészülék, azzal jellemezve, hogy a fonófürdő-folyadékot tartalmazó tartály (1) egy, a tartályt (1) függőleges irányban a fonófejhez (3) képest közelítően vagy távolítóan

15 mozgató, az 1 távolságot változtató emelőberendezéshez csatlakozik, ahol a kötegelőelem, illetve fordítóelem (2) h távolsága a fonófejtől (3) a tartály (1) változtatott helyzetében állandó — változatlan - marad.