HU217007B - Eljárás és mérőszerkezet előtét-bolygóműves tengelyek nedvesen járó, lamellás fékjeinek kopásmérésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás előtét-bőlygóműves tengelyek nedvesen járó,lamellás fékjeinek kőpásmérésére. Ennél a kerékagy (2) meglévőfűratában (17) elhelyezkedő lezárócsavart mérőszerkezettel (13) együttműködő menetes elemmel (14) helyettesítik. Lényege, hőgy amérőszerkezettel (13) együtt működő menetes elemet (14) a fék működőállapőtba hőzása űtán, a kerékagy (2) elfőrdítása nélkül, a lamellákat(5, 6) axiális irányban megtámasztó támasztótárcsáig (10) menesztik.Az első mérési értékként ezt a távközt határőzzák meg. Ezt követően aféket őldják, és a menetes elemet (14) a támasztótárcsán (10) valófelütközésig tővábbmenesztik. Másődik mérési értékként meghatárőzzákezt a távközt, végül a két mérési érték különbségéből adódódűgattyúlöketből meghatárőzzák a kőpás értékét. A fenti eljárásfőganatősítására való mérőszerkezet lényege, hőgy az őrsószerű meneteselem (14) a menetes agyőn (16) belül kőncentrikűsan és axiálisanelmőzdíthatóan van megvezetve, előre meghatárőzőtt menetemelkedésselrendelkezik, és a támasztótárcsa (10) leélezésmentes körzetébeállítható elrendezésű. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és mérőszerkezet előtétbolygóműves tengelyek nedvesen járó, lamellás fékjeinek kopásmérésére. Ennek során a kerékagy meglévő furatában elhelyezkedő lezáróelemet a mérőszerkezettel együtt működő menetes szerkezeti elemmel helyettesítjük.

A lamellás fékek, különösen az olajkenésű lamellás fékek olyan szerkezeti részeket foglalnak magukban, amelyek viszonylag kis mértékben kopnak ugyan, azonban a Német Műszaki Felügyeleti Szövetség követelményeinek megfelelően ezeknél legalább szórványosan kopásméréseket kell végezni, különösen a karbantartási időszakokon belül.

Ilyen tengelyeknél az olajleeresztő csavart szokták kicsavarni, és ebbe a menetes furatba a mérőszerkezetet szokták becsavarni. A mérőszerkezetet helyzetében ellenanya biztosítja elfordulás ellen. A hagyományos mérőszerkezet maga csavarszerűen van kialakítva, amely az olajleeresztő csavart helyettesítő csavarban excentrikusán van elrendezve. Ez az excentrikus elrendezésű csavar a lamellákat támasztó tárcsa irányába befelé meneszthető, amelynek során a kereket a kerület irányában elfordítják, hogy ezáltal a tárcsa leélezését elkerüljék. Mélységmérő segítségével megmérik a kerékagy homlokfelülete és a csavarfej közötti távközt.

A fenti eljárás és mérőszerkezet hiányossága, hogy egyrészt az olajleeresztő csavart helyettesítő csavar viszonylag költséges módon gyártható, ennek ugyanis excentrikusán kell befogadnia a mérőszerkezetet. Az excentricitás tehát szükséges követelmény, hiszen a mérőcsavar a lamellákat támasztó tárcsa irányába ennek révén meneszthető. Biztonsági okokból a kereket el kell fordítani ahhoz, hogy a tárcsa leélezését megakadályozzák, ami a mérési műveleteket tovább bonyolítja és körülményessé teszi.

A GB-2024345 számú szabadalmi közrebocsátási iratból ismert olyan többlamellás tárcsafék, amelynél a kopásmérés elvégezhető anélkül, hogy a lamellacsomagot kiemelnék. A kopásméréshez mélységmérő készüléket alkalmaznak, amelyet a lezáróelemmel lezárható kerékagynyíláson vezetnek be. Ennek során a mérésnek az a célja, hogy összehasonlítást tegyenek a tényleges mért érték és a kerékagyon feltüntetett határérték között. Ily módon állapítják tehát meg, hogy a lamellacsomag cseréje szükségszerű-e.

Az itt alkalmazott mélységmérő készülék a kerékagy felületén ül, ugyanakkor a mérőkészüléket a nyílásba addig be kell tolni, amíg az az előre meghatározott ellenfelületen fel nem fekszik, mégpedig a fékműködtetés közben. Mivel a mélységmérő készülék kerékagyon való felfekvési felületét kivéve valójában a mérőkészülék nincs pontosan megvezetve, annak sérülésével kell számolni, ami viszont meghamisított mérési eredményekhez vezet.

A DE-3 606876 számú szabadalmi közrebocsátási irat olyan lamellás kerékagyhajtóművet (véglehajtást) ismertet, amely rögzítőfékkel van kombinálva. Ennél a külső oldali fedélrészen központi kilevegőztetőcsavar van elrendezve. A kilevegőztetőcsavar furatába hosszmérő készüléket helyeznek a rögzítőfék lamellái kopásfokának meghatározására. Mivel ez a mérési eljárás analóg a fenti brit iratban ismertetettel, az ott felsorolt hátrányok itt is érvényesek.

A jelen találmánnyal célunk olyan kopásmérési megoldás létrehozása lamellás fékekhez, amellyel a kopásmérés nagyobb ráfordítás nélkül, egyszerűen megvalósítható, továbbá, amelynél a kopásméréshez alkalmazandó mérőszerkezet egyszerű szerkezeti kivitelű és különböző alkalmazási esetekhez univerzálisan használható.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett eljárás továbbfejlesztésével oldottuk meg. A javasolt eljárás lényege, hogy a mérőszerkezettel együtt működő menetes elemet a fék működésbe hozása után, de a kerékagy elfordítása nélkül, a lamellákat axiális irányban megtámasztó támasztótárcsáig befelé menesztjük, és első mérési értékként ezt a távközt meghatározzuk, majd a féket oldjuk, és a menetes elemet a támasztótárcsán való felütközésig tovább befelé menesztjük, és második mérési értékként meghatározzuk ezt a távközt, végül pedig e két mérési érték különbségéből adódó dugattyúlöketből számítjuk ki a kopás értékét.

A találmány célszerű foganatosítási módjánál a dugattyúlöketet közvetlenül az orsószerű menetes elemen olvassuk le. De eljárhatunk úgy is, hogy a dugattyúlöketet tolómérő mélységmérőjével határozzuk meg.

A találmány szerinti eljárás olyan mérőszerkezettel foganatosítható, amelynél a menetes elem - például csavarorsó - menetes agyban koncentrikusan és axiálisan elmozdíthatóan van megvezetve, továbbá előre meghatározott menetemelkedéssel rendelkezik, és a támasztótárcsa leélezésmentes körzetébe meneszthető kialakítású.

A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel is foganatosítható, amelynél a menetes elem a támasztótárcsa felőli végén koncentrikus elrendezésű csappal működik együtt, amely a menetes elemmel együtt a támasztótárcsa leélezésmentes körzetébe állítható.

A találmány további jellemzője szerint a menetes elem a támasztótárcsa felőli oldalán cserélhető betétcsapokkal van ellátva.

Célszerűen a menetes elem menetemelkedése 1,0 mm-es.

Előnyös az olyan kivitel, amelynél az orsószerű menetes elem és az azzal társított betétcsap a támasztótárcsa radiálisán belső körzetébe meneszthető kialakítású.

Az orsószerű menetes elem a kerékagyon kívüli részén kézi fogantyúval és kijelzővel van ellátva. Ez a kijelző méretbeosztással ellátott dobként alakítható ki, amely az orsószerű menetes elemet körülveszi, és a menetes agy irányába állítható.

Célszerűen a menetes agy a kijelző felőli oldalán legalább egy jelöléssel van ellátva.

Adott esetben e jelölésekkel ellátott, dobként kialakított kijelző számára ellenanyaként alkalmazhatunk recézett anyát. Adott esetben a betétcsap a támasztótárcsa felőli oldalán lekerekített végződésű.

A csavarszerűen kialakított menetes elem célszerűen vállmentes kivitelű, és ezzel adott esetben a csap mereven van összekötve.

HU 217 007 Β

A menetes elem előnyösen az olajbetöltő csavar furatába becsavarható méretű.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a mérőorsón - amelynek menetes része vagy a csavarszerű menetes elemen, vagy pedig a kerékagyon található - a lamellás fékeknek a súrlódóbetétek kopása révén egyre nagyobbodó légrése egyszerűen mérhető, ami egyébként megfelel a dugattyúlöketnek. Mindkét mérőszerkezeti változatnál a kerékagy és a támasztótárcsa közötti axiális távközt először a működtetett féknél (dugattyú kitolva), majd másodszor az oldott féknél határozzuk meg. A méretek különbségéből adódik a fékben lévő légrés. A fék szerelésekor beállított alaplégrés kivonása révén a lamellacsomag teljes kopása egy meghatározott időszakra egyszerűen meghatározható. A találmány szerinti megoldás lényeges előnye, hogy a fékbetétek vizsgálatát a mindenkori gép álló helyzetében végezhetjük el.

A mérés foganatosításához a vizsgált jármű kerékagyának lezárócsavaiját eltávolítjuk, és helyébe a találmány szerinti mérőszerkezetet becsavaijuk. Ezután a féket működtetjük, és ebben az állapotban tartjuk. Ezáltal a gyűrűdugattyút kitoljuk, és a féktárcsacsomagot a támasztótárcsákra szorítjuk. A menetes elemet kézzel csak addig csavarjuk be, amíg az a támasztótárcsán felütközik. Ezt a helyzetet rögzítjük. Ezután a féket oldjuk, aminek hatására a rugó a gyűrűdugattyút visszatéríti alaphelyzetébe. Ezután a menetes elem tovább befelé csavarható, mégpedig megint csak addig, amíg a támasztótárcsán felütközik. Az első és a második felütközés közötti csavarorsóút megfelel a dugattyúlöketnek, következésképpen a fékben meglévő légrésnek.

A találmány szerinti megoldással a karbantartási időszakok közben a kopás igen egyszerűen és gyorsan meghatározható. A találmány alkalmazható tehergépkocsiknál, így például billenőgépkocsiknál, építőipari gépeknél és egyéb munkagépeknél, így például kerekes rakodógépeknél, kotrógépeknél, markolóknál és hasonlóknál.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti mérőszerkezet példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábra a találmány szerinti mérőszerkezettel ellátott lamellás fék részmetszete;

- a 2. ábra a találmány szerinti mérőszerkezet keresztmetszete;

- a 3. ábrán a 2. ábra szerinti mérőszerkezet részlete nézetben látható;

- a 4. ábrán részmetszetben látható az 1. ábra szerinti lamellás fék, a találmány szerinti mérőszerkezet változatával.

Az 1. ábrán lamellás 1 fék részmetszete látható, amelyen jól kivehető a 2 kerékagy és az ezen belül elrendezett 3 hajtótengely. A 3 hajtótengelyen 4 lamellatartó van ágyazva, amelyen belső 5 lamellák vannak rögzítve. A 4 lamellatartót külső 6 lamellákat hordozó üreges 7 keréktartó veszi körül. A külső 6 lamellák a belső 5 lamellák között helyezkednek el önmagában ismert módon. A belső és a külső 5, illetve 6 lamellák súrlódóbetétjeit az egyszerűség kedvéért közös 8 hivatkozási számmal jelöltük.

Az 5 és 6 lamellák mögötti részen 9 gyűrűdugattyú van elrendezve, amely az üreges 7 keréktartón belül az 5 és 6 lamellák irányába állítható. Az 1 fék működtetésekor ez 10 támasztótárcsa irányába axiálisan elmozdul, amelyet viszont az üreges 7 keréktartón belüli elcsúszással szemben 11 biztosítógyűrű rögzít. A 9 gyűrűdugattyút 12 nyomóvezetéken keresztül hidraulikaolaj nyomása működteti a fékszerkezet működtetésekor.

A 8 súrlódóbetétek kopásának meghatározásához a találmány szerinti 13 mérőszerkezetet használjuk, amelynek a jelen esetben orsószerű, menetes 14 eleme van, és ez cserélhető 15 betétcsapokkal van ellátva. Az orsószerű, menetes 14 elemet a jelen esetben menetes 16 agy veszi körül, amely az itt külön nem ábrázolt olajbetöltő csavar helyére csavarható be a 2 kerékagy menetes 17 furatába. Az orsószerű, menetes 14 elem a 2 kerékagyon kívüli részén 18 fogantyúval van ellátva, amellyel az a 10 támasztótárcsa irányába menetesen becsavarható, és ezáltal meneszthető. A 13 mérőszerkezet 19 kijelzővel van ellátva a mérési értékek meghatározására, amire alább térünk ki részletesebben.

A 2. és 3. ábrán a találmány szerinti 13 mérőszerkezet részletesebben látható. Az orsószerű, menetes 14 elem menetemelkedését a jelen esetben 1,0 mm-re választottuk. A menetes 16 agy koncentrikus 25 furattal van ellátva. A cserélhető 15 betétcsap kisebb átmérőjű végrésze 26 menettel van ellátva, amely az orsószerű menetes elem menetes furatába csavarható. A csillag alakú 18 fogantyú az orsószerű, menetes 14 elemnek a menetes 16 agyban való viszonylagos menetes állítását teszi lehetővé. A 18 fogantyú és a menetes 16 agy között helyezkedik el a skálabeosztású dobként kialakított 19 kijelző, amely a menetes 16 agy irányába elmozdítható. A menetes 16 agy a jelen esetben axiális 20 nyúlvánnyal van ellátva, amely a 19 kijelző osztással ellátott dobjával együtt működő 21 jelöléssel van ellátva. Ez a 21 jelölés mikrométerhez hasonlóan a 19 kijelző osztásával összhangba hozható. A mérési eredmények meghamisításának elkerülése érdekében a 19 kijelző mögött recés anyát alkalmaztunk, amely ellenanyaként szerepel.

A 3. ábrán a 19 kijelző részletei láthatók, nevezetesen a menetes 16 agy, a 19 kijelzőnek a skálaosztással ellátott dobja, valamint a recézett 22 anya. Itt jól látható továbbá a 21 jelölés, valamint a 19 kijelző hengerének skálaosztása.

A mérési eljárás a következőképpen történik:

A külön nem ábrázolt olajbetöltő csavart kicsavarjuk, és a 13 mérőszerkezet menetes 16 agyát csavaijuk be helyére. Ezután a féket működtetjük, ilyenkor az 5 és 6 lamellák a 10 támasztó tárcsára rászorulnak. A 18 fogantyú segítségével a mindenkori 15 betétcsappal összekötött, orsószerű 14 elemet addig menesztjük befelé csavarással a 10 támasztótárcsa irányába, amíg a betétcsap a 10 támasztótárcsa 24 homlokfelületén fel nem fekszik, mégpedig egy leélezésmentes körzetben (lehetőleg radiális irányban minél beljebb). Az első mérési művelet tehát ilyenkor, lenyomott fékpedálnál történik. Ezt a mérési értéket a 19 kijelzőn rögzítjük, majd a féket oldjuk, és a menetes 14 elemet a 18 fogantyúval a 10 támasztótárcsa irányába mindaddig után3

HU 217 007 Β állítjuk, amíg ez újból fel nem fekszik a 10 támasztótárcsán. Ezt a második mérési értéket levonjuk az elsőből, hiszen ez közvetlenül leolvasható a 19 kijelzőn. Ebből adódik a dugattyúlöket, és következésképpen a 8 súrlódóbetéteknek az ebből számítható összkopása.

A 4. ábrán az 1. ábra szerinti megoldás változata látható, ezért a megegyező részeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A különbség mindössze a mérőszerkezetben van, amelynek a 4. ábrán feltüntetett kiviteli változatát 27-tel jelöltük. Ennek csavarszerű, menetes 28 eleme van, amely a 10 támasztó tárcsával szemben lévő 29 homlokfelületén 30 csappal van mereven összekötve. A menetes 28 elem a másik 31 homlokfelületének körzetében nem rendelkezik semmiféle radiális nyúlvánnyal. A 30 csap a belső végén gömbölyű 32 homlokfelülettel rendelkezik, amely a menetes 28 elemnek a 17 furatba történő becsavarásakor a 10 támasztótárcsa 24 homlokfelületén támaszkodik.

A mérési folyamat lényegében a fentebb ismertetett módon történik, kisebb eltérésekkel.

A mérés megkezdéséhez a 2 kerékagyat úgy fordítjuk, hogy a normál üzemben a 17 furatot lezáró csavar felfelé kerüljön, ezzel megakadályozzuk, hogy a csavar kivételekor olaj folyjon ki. A lezárócsavar kicsavarása után a 17 furatba csavarjuk a 27 mérőszerkezetet a menetes 28 elem révén, mégpedig 2-3 menethosszon történő becsavarással. A menetes 28 elem a lezárócsavarhoz hasonlóan belső 33 hatlap-nyílással rendelkezik, így ugyanazzal a csavarkulccsal becsavarható, amellyel a lezárócsavart kicsavartuk.

Ezután a féket működtetjük, és a fékpedált lenyomva tartjuk. A menetes 28 elemet ezután kézzel becsavaijuk mindaddig, amíg a 30 csap 32 homlokfelülete a 10 támasztótárcsa 24 homlokfelületén fel nem ütközik.

Ezt követően külön nem ábrázolt mérő tolórúd révén mélységmérést végzünk, és ezáltal meghatározzuk a menetes 28 elem 31 homlokfelülete és a 34 homlokfelület közötti méretet, amely utóbbi a 17 fürat besüllyesztett részén van kialakítva.

Ezután a féket oldjuk, a menetes 28 elemet pedig mindaddig tovább becsavaquk, amíg a 30 csap a 10 támasztótárcsán fel nem ütközik. Ilyenkor újabb mérést végzünk, és a két méret különbségének meghatározása révén kiszámítjuk a kopás szempontjából jellemző értéket. Ezt összehasonlítjuk a határértékkel, és megállapítjuk, hogy a 8 súrlódóbetétek és ezzel együtt a belső 5 lamellák cserére szorulnak-e.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás előtét-bolygóműves tengelyek nedvesen járó lamellás fékjeinek kopásmérésére, amelynél a kerékagy (2) meglévő furatában (17) elhelyezkedő lezárócsavart mérőszerkezettel (13,27) együtt működő menetes elemmel (14, 28) helyettesítjük, azzal jellemezve, hogy a mérőszerkezettel (13, 27) együtt működő menetes elemet (14, 28) a fék működő állapotba hozása után, a kerékagy (2) elfordítása nélkül, a lamellákat (5, 6) axiális irányban megtámasztó támasztótárcsáig (10) menesztjük, és első mérési értékként ezt a távközt határozzuk meg, majd a féket oldjuk, és a menetes elemet (14, 28) a támasztótárcsán (10) való felütközésig továbbmenesztjük, és második mérési értékként meghatározzuk ezt a távközt, végül a két mérési érték különbségéből adódó dugattyúlöketből meghatározzuk a kopás értékét. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dugattyúlöketet közvetlenül az orsószerű, menetes elemen (14) olvassuk le. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dugattyúlöketet tolómérővel végzett mélységméréssel határozzuk meg. (Elsőbbsége: 1993. 11. 11.)
4. 4. Mérőszerkezet az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az orsószerű, menetes elem (14) a menetes agyon (16) belül koncentrikusan és axiálisan elmozdíthatóan van megvezetve, továbbá előre meghatározott menetemelkedéssel rendelkezik, és a támasztótárcsa (10) leélezésmentes körzetébe, előnyösen homlokfelületéig (24) állítható elrendezésű. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
5. 5. Mérőszerkezet az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a menetes elem (28) csavarszerű kialakítású, amely a támasztótárcsa (10) felőli végén koncentrikus elrendezésű csappal (30) van együtt működő kapcsolatban, amely a menetes elemmel (28) együtt a támasztótárcsa (10) leélezésmentes körzetébe, előnyösen homlokfelületéig (24) állítható elrendezésű. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
6. 6. A 4. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az orsószerű, menetes elem (14) a támasztótárcsa (10) felőli oldalán cserélhető betétcsapokkal (15) van ellátva. (Elsőbbsége: 1992. 11. 26.)
7. 7. A 4. vagy 6. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az orsószerű, menetes elem (14) menetemelkedése 1,0 mm értékű. (Elsőbbsége: 1992.

   11.26.)
8. 8. A 7. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az orsószerű, menetes elem (14), illetve annak betétcsapja (15) a támasztótárcsának (10) radiális irányban tekintve belső körzetébe, előnyösen a homlokfelületig (24) meneszthető elrendezésű. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az orsószerű, menetes elem (14) a kerékagyon (2) kívüli részén fogantyúval (18) van ellátva. (Elsőbbsége: 1992. 11. 26.)
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy axiális irányban tekintve a fogantyú (18) és a menetes agy (16) között kijelző (19) van elrendezve. (Elsőbbsége: 1992. 11. 26.)
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a kijelző (19) az orsószerű, menetes elemet (14) körülvevő, skálaosztással ellátott dobként van kialakítva, amely a menetes agy (16) irányába állítható elrendezésű. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
12. 12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a menetes agy (16) a kijelzőnek (19) a skálabeosztással ellátott dobja felőli

    HU 217 007 Β oldalon legalább egy jelöléssel (21) van ellátva. (Elsőbbsége: 1992. 11.26.)
13. 13. A 7-12. igénypontok bármelyike szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a kijelző (19) skálaosztásos dobja számára recézett anyaként (22) kialakított ellenanyája van. (Elsőbbsége: 1992.11. 26.)
14. 14. A 7-13. igénypontok bármelyike szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a betétcsap (15) támasztótárcsa (10) felőli vége legömbölyített kialakítású. (Elsőbbsége: 1993. 11. 11.)
15. 15. Az 5. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a csavarszerű, menetes elem (28) vállmentes kialakítású. (Elsőbbsége: 1993. 11. 11.)
16. 16. A 15. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a csap (30) a menetes elemmel (28) mereven össze van kötve. (Elsőbbsége: 1993. 11. 11.)

    5
17. 17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti mérőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a csap (30) támasztótárcsa (10) felőli végén gömbölyű homlokfelülettel (32) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1993. 11. 11.)
18. 18. A 4-17. igénypontok bármelyike szerinti mérő10 szerkezet, azzal jellemezve, hogy a menetes agy (16) és a menetes elem (28) az olajbetöltő csavar menetes furatába (17) becsavarható kialakítású. (Elsőbbsége: 1992.

    11.26.)