HU213985B - Expansion dowel - Google Patents

Abstract

A találmány feszítőék (1) szárhüvelyként (2) kialakítőttszárrésszel, amelynek csavarcsatőrnája van és amely egy hősszantifeszítőszárba (3) megy át. A két szárfél (4,5) réssel elt ltfeszítőelemekkel rendelkezik és egymásba kapaszkődva zártfeszítőtartőmányt alkőt. A feszítőék feszítőékcsúcsban (6) végződik. Afeszítőelemek egymáshőz képest eltőlva és a feszítőék hőssztengelyéhez(16) excentrikűsan elrendezett fűratőkkal (17,18) rendelkeznek,amelyek e ymást úgy fedik át, hőgy az átfedő tartőmányők szűkítettcsavarcsatőrnát alkőtnak. A találmány lényege, hőgy a feszítőtartőmány(11) a feszítőékcsúcs (6) felé vékőnyődik és egy kapcsőlásitartőmányban (19) egy szárfél (5) és a szárhüvely (2) közöttfecskefark kapcsőlat van. ŕ

Description

A találmány feszítőék szárhüvelyként kialakított szárrésszel, amelynek csavarcsatomája van és amely egy hosszanti feszítőszárba megy át, amelynek mindkét szárfele réssel eltolt feszítőelemekkel rendelkezik, melyek egymásba kapaszkodva zárt feszítőtartományt alkotnak, ahol a feszítőelemek egymáshoz képest eltolva és a feszítőék hossztengelyéhez excentrikusán elrendezett furatokkal vannak ellátva, amelyek egymást úgy fedik át, hogy az átfedő tartományok szűkített csavarcsatomát alkotnak.

A DE Al 40 26 944 számú leírásból ismeretes egy feszítőék, amelynek hosszirányban két részes feszítőszára van. Mindkét szárrészen befelé tárcsa alakú feszítőelemek állnak ki egymást átfedően, amelyek így zárt feszítőszárat alkotnak hengeres köpenyfelülettel. A tárcsa alakú feszítőelemek excentrikusán elhelyezett fúratokkal vannak ellátva, amelyek a rögzítőcsavar becsavarásakor koaxiálisán állnak be és így a feszítőelemek oldalirányban eltolásra kerülnek. Ez a folyamat mint feszítési folyamat írható le, mivel ezáltal a feszítőtartomány köpenyfelülete felbővül, szétfeszül. Ilyen feszítőék univerzálisan alkalmazható és nemcsak a tömött építési anyagokban használható, hanem üreges építési elemeknél is jó tartóerőt biztosít. A feszítőék nagyobb hossza mentén elrendezett feszítőelemek egyenletes szétfeszítést biztosítanak a feszítőtartomány teljes hossza mentén. Üreges építési anyagoknál történő alkalmazásnál az egymás fölött kiálló tárcsa alakú feszítőelemek belekapaszkodnak az üregterekbe és így formazárás jön létre a falban, a falazat tartományában és így formazárás jön létre a fal azon tartományaiban, amely egy üreghez kapcsolódik.

Tömör anyagú falaknál történő alkalmazás esetén és részben még üreges építőanyagoknál történő alkalmazás esetén is előfordulhat, hogy a feszítőék beütéskor már egy viszonylag kis behatolási mélység elérésekor a furatban kis mértékben feszül úgy, hogy feszítőtartományának felső végén a fúraton kívül megtörhet. Kedvezőtlen feltételek esetén a füratba már teljesen behajtott feszítőék a rögzítőcsavar behajtásakor elfordulhat és így a feszítőék behajtása, szétfeszítése jelentősen megnehezül.

A találmány feladata a lehető legnagyobb mértékben univerzálisan alkalmazható feszítőék létesítése, amely egy furaton át, vagy egy füratba történő beütésekor nem törik meg.

A találmány tehát feszítőék szárhüvelyként kialakított szárrésszel amelynek csavarcsatomája van és amely egy hosszanti feszítőszárba megy át, amelynek mindkét szárfele réssel eltolt feszítőelemekkel rendelkezik, amelyek másba kapaszkodva zárt feszítőtartományt alkotnak és a feszítőék feszítőékcsúcsban végződik, ahol a feszítőelemek egymáshoz képest eltolva és a feszítőék hossztengelyéhez excentrikusán elrendezett fúratokkal rendelkeznek, amelyek egymást úgy fedik át, hogy az átfedő tartományok szűkített csavarcsatomát alkotnak.

A találmány lényege, hogy a feszítötartomány a feszítőékcsúcs felé vékonyodik és egy kapcsolási tartományban egy szárfél és a szárhüvely között fecskefark kapcsolat van. A feszítőtartománynak a feszítőcsúcs irányába történő kúpos elvékonyodása nagy mértékben megkönnyíti a feszítőéknek a furatba történő behajtását. A kúpos tartományban kis mértékben csökkentett szárkeresztmetszet azonban a tartóerő értékre gyakorlatilag nem bír befolyással, mivel a feszítőelemek egy rögzítöcsavar behatolásakor viszonylag nagy utat tesznek meg oldalt, illetve nagy mértékben kerülnek oldalt eltolásra, amely oldalirányú eltolódás a kúpos tartomány átmérő csökkenésének többszörösét teszi ki. A feszítőtartomány kúpos elvékonyodása következtében a feszítőék viszonylag kis ellenállással juttatható be nagyobb behajtási mélységben a fúratba. Ezáltal a feszítőék a fúratban jobb hosszon stabilizálódik és így kisebb a kihajlás, illetve kitörés veszélye. Azonkívül a szárfelek amelyek a feszítőtartományt alkotják, szilárdan össze vannak kapcsolva a feszítőék nyílásához vezető szárhüvellyel és így éppen ebben a kritikus átmeneti tartományban a feszítőhüvely és a feszítőtartomány között nagyobb merevség adódik.

A feszítőék előnyösen mint műanyag rész egyetlen fröccsöntési folyamatban készíthető el, ahol a két szárfelet egy úgynevezett fröccsöntött héj tart össze a feszítőékcsúcs tartományában. A fröccsöntés után lényegében csak az egyik szárfelet kell a másik szárfélhez szorítani és így egy fecskefarok alakú kapcsolat révén elforgás, kitörés és kihúzás biztosan van a szárhüvellyel összekötve. A fecskefark alakú kapcsolat helyett már formazáró reteszelő kapcsolat, vagy természetesen egy ragasztásos, vagy hegesztéses kapcsolat is alkalmazható. Egy ilyen módon felépített feszítőék igen gazdaságosan állítható elő és ugyanakkor a szükséges szilárdsággal és stabilitással rendelkezik a füratba történő beverésekor.

Elfordulás elleni biztosítóelemként a feszítőtartományban és a felső zárt szárrészen, szárhüvelyen kívül kiálló hosszbordák lehetnek elrendezve, amelyek az átmeneti tartományban a szárhüvely és a feszítőtartomány szárrésze között egy járulékos hosszmerevítést eredményeznek. Amennyiben a hosszbordákat hosszhelyzetüket és szöghelyzetüket illetően a kerületen eltoltan rendezzük el, akkor ezáltal a feszítőék behelyezése, illetve bejuttatása a furatba, lényegesen könnyebbé válik.

A szárhüvelyen továbbá egy beverőzár lehet elrendezve, még pedig egy gyűrűs váll alakjában, amely a részben behelyezett rögzítőcsavar egy menetébe kapaszkodik. A feszítőhüvely az előreszerelt rögzítőcsavarral a feszítőcsavarra mért ütésekkel a füratba beverhető, miközben az erőátadás a feszítőékre a beverés révén történik. A rögzítőcsavar előnyösen oly mértékben van a feszítőékbe behelyezve, hogy az csúcsával kis mértékben a feszítőtartományba nyúlik, azonban azt még nem feszíti szét. Ez a csavarhelyzet biztosítja, hogy a feszítőék felső tartományában támaszkodik és így annak kihajlása, kitörése már nem fordulhat elő.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti feszítőéket szemléltet előre beszerelt rögzítőcsavarral, a

2. ábra az 1. ábra szerinti A B vonal mentén és a C D vonal mentén vett metszet, a

HU 213 985 Β

3-5. ábrák az 1. ábra szerinti A irányból vett nézet, mégpedig a feszítőtartomány bal oldali szárfele és a felső szárhüvely közötti kapcsolat tartományában, ahol azonban három különböző kapcsolási mód látható.

Az 1. ábrán látható 1 feszítőék egy 2 szárhüvelyből és egy azzal összekötött 3 feszítőszárból áll, amely hosszirányban osztott és pedig egy jobb oldali 4 szárfélre és egy bal oldali 5 szárfélre. A 6 feszítőékcsúcsnál a 4, 5 szárfelek fröccsöntött 7 héj révén vannak egymással összekötve. A 8 feszítöék nyílásba egy 9 rögzítőcsavar oly mértékben van becsavarva, hogy az 10 csúcsával kis mértékben a 11 feszítötartományba nyúlik. Egy gyűrűs vállként kialakított 12 beverőzár áll ki belül a 2 szárhüvelyből és kapaszkodik a 9 rögzítőcsavar egy 13 menetébe.

A 11 feszítőtartomány a 4, 5 szárfeleken fésűsen kiálló 14, 15 feszítőelemekből áll, amelyek a feszítőék 16 hossztengelyéhez excentrikusán elrendezett 17, 18 furatokkal rendelkeznek (2. ábra).

Amennyiben a 9 rögzítőcsavart a 6 feszítőékcsúcs irányában a teljes 11 feszítőtartományba becsavarjuk, akkor az excentrikusán elrendezett 17, 18 furatok koaxiálisán állnak be, aminek következtében a 14 15 feszítőelemek lényegében az 1. ábra rajzsíkjára merőlegesen eltolódnak. Ez egyébként a DE Al 40 26 944 számú leírásban részletesen ismertetve van.

A 4 szárfél a 2 szárhüvellyel egydarabosan össze van kötve, míg az 5 szárfél a 19 kapcsolási tartományban a 3-5. ábrákon látható módon járulékos kapcsolóelemek révén szilárdan össze van kötve.

A 3. ábra egy olyan kivitelt szemlélet, ahol 20 fogazat van, amely a nyomaték átvitelt biztosítja az 5 szárfél és a 2 szárhüvely között.

A 4. ábrán látható kapcsolásnál egy 21 fecskefarok kapcsolat nyer alkalmazást a különböző erők átvitelére.

Az 5. ábra 22 hegesztési kapcsolást szemléltet, amellyel a 2 szárhüvely és az 5 szárfél egymással oldhatatlanul van összekötve.

A feszítőéken az 1. ábra szerinti még 23, 24, 25 hosszbordák vannak eltoltan elrendezve, ahol a 24 hosszborda a 2 szárhüvely és a szárfél közötti 26 átmeneti tartományt járulékosan erősíti.

A 6 feszítőékcsúcs tartományában egy járulékos 27 feszítőszakasz lehet kialakítva 28 rés révén, amelynek feszítési iránya 90°-ban el van fordítva a 11 feszítőtartomány feszítési irányához képest.

Lényeges, hogy a 11 feszítőtartomány kis mértékben a 6 feszítőékcsúcs irányában kúposán vékonyodik, miközben a 27 feszítőszakasz ismét hengeres köpenyfelülettel rendelkezhet.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Feszítőék szárhüvelyként kialakított szárrésszel, amelynek csavarcsatomája van és amely egy hosszanti feszítőszárba megy át, amelynek mindkét szárfele réssel eltolt feszítőelemekkel rendelkezik, amelyek egymásba kapaszkodva zárt feszítőtartományt alkotnak és a feszítőék feszítőékcsúcsban végződik, ahol a feszítőelemek egymáshoz képest eltolva és a feszítőék hossztengelyéhez excentrikusán elrendezett furatokkal rendelkeznek, amelyek egymást úgy fedik át, hogy az átfedő tartományok szűkített csavarcsatomát alkotnak, azzal jellemezve, hogy a feszítőtartomány (11) a feszítőékcsúcs (6) felé vékonyodik és egy kapcsolási tartományban (19) egy szárfél (5) és a szárhüvely (2) között fecskefark kapcsolat (21) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzaljellemezve, hogy a szárhüvely (2) és a két szárfél (4) egyike egydarabos műanyagból van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a szárhüvelyen (2) és a feszítőtartományt (11) alkotó két szárfélen (4, 5) legalább egy - egy hosszborda (23, 24,25) van kívülállóan elrendezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a hosszbordák (23,24,25) hossz- és szöghelyzetük vonatkozásában eltolva vannak elrendezve.
5. 5. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a szárhüvely (2) és az egyik szárfél (4) közötti átmeneti tartományban (26) egy hosszborda (24) van elrendezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a szárhüvely (2) gyürüsvállként kialakított beverőzárral (12) rendelkezik behelyezett rögzítőcsavar (9) számára.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőékcsúcson (6) egy elülső feszítőszakasz (27) van kialakítva, amelynek feszítési iránya a feszítőelemek (14,15) által meghatározott feszítőtartomány (11) feszítési irányához képest 90°-ban eltoltan van elrendezve.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőék (1) egyetlen műanyag darabot képez és a két szárfél (4, 5) a feszítőékcsúcson (6) héj (7) segítségével össze van kötve.