HU213873B

HU213873B - Packing for pesticides and herbicides

Info

Publication number: HU213873B
Application number: HU893765A
Authority: HU
Inventors: Alan James Aldred; David Brian Edwards; Anthony Douglas Jackman; William John Mccarthy
Original assignee: Rhone Poulenc Agriculture
Priority date: 1988-06-15
Filing date: 1989-06-15
Publication date: 1997-11-28
Also published as: EP0347222B1; EP0422060A1; DE68929528T2; EG18901A; NZ229560A; HU213879B; GR3023192T3; IL90585A; AU643423B2; ES2233951T3; IL90584A; CZ284054B6; JP2628546B2; FI906187A0; EP0420889A1; TR27722A; DK297590A; EP0728673A3; DK297390A; HUT55698A

Abstract

A találmány főlyadékőt tartalmazó tasakból állócsőmagőlás kártevőirtó szerekhez, mely tasaknak vízben őldható vagyvízben diszpergálható, de a főlyadékban őldhatatlan vagy nem dispergálódó anyagból készült, rűgalmas fala van, és az említett tasak afőlyékőny kártevő irtószer vagy a kártevőirtó szer szerves főlyadékkalalkőtőtt őldata vagy diszperziója negyed litertől hárőm li erigterjedő mennyiségét tartalmazza, és a főlyadékban ennek viszkőzitásátnövelő adalék van, és a tasakban a főlyadék felett légtér helyezkedikel. ŕ

Description

A találmány folyadékot tartalmazó tasakból álló csomagolás kártevöirtó szerekhez, mely tasaknak vízben oldható vagy vízben diszpergálható, de a folyadékban oldhatatlan vagy nem diszpergálódó anyagból készült, rugalmas fala van, és az említett tasak a folyékony kártevőirtó szer vagy a kártevöirtó szer szerves folyadékkal alkotott oldata vagy diszperziója negyed litertől három literig terjedő mennyiségét tartalmazza, és a folyadékban ennek viszkozitását növelő adalék van, és a tasakban a folyadék felett légtér helyezkedik el.

A kártevöirtó szereket, például gyomirtó szereket gyakran szerves folyadékkal, koncentrált oldat vagy diszperzió formájában állítják elő. Az ilyen kártevöirtó szereket jellegzetes, csavaros lezárású, fém vagy fröccsöntéssel készült műanyag tartályokban tárolják. A kártevőirtó szer, például gyomirtó szer felhasználásakor a koncentrált anyag adott mennyiségét kimérik a tartályból, majd nagy mennyiségű vízzel elegyítik mielőtt a kezelendő területre vagy növényekre permeteznék. Az ilyen koncentrált vegyi oldatok általában rendkívül mérgezőek, ezért kimérésüket és vízzel történő összekeverésüket igen gondosan kell végezni, hogy elkerüljék a folyékony vegyszer kifröccsenését, valamint azt, hogy emberek vagy állatok kapcsolatba kerüljenek a koncentrált oldattal vagy diszperzióval.

Megpróbálták a tartályokat úgy megtervezni, hogy minimális legyen a véletlenszerű kifröccsenés vagy kiömlés kockázata az anyag felhasználásakor, tovább, hogy csökkenthető legyen az alkalmazást követően a tartályban maradó folyadék mennyisége. Általában olyan műanyag tartályokat használnak, amelyek széles nyakrésze megkönnyíti a bennük lévő folyadék kiöntését. Készítenek olyan, Alvással öntött műanyag tartályokat is, melyeknek üreges fogantyúja el van választva a tartály testétől, miáltal elkerülhető, hogy a fogantyúrészben folyadék maradhasson vissza.

Mindazonáltal, a jelenlegi csomagolások esetében viszonylag könnyen előfordulhat a tartály tartalmának kiömlése a keverés folyamán, és ennek következtében fennáll a környezet szennyeződésének, valamint annak a kockázata, hogy a mérgező anyaggal emberek és állatok kapcsolatba kerüljenek. Azt is meg kell említenünk, hogy a gazdálkodók és egyéb felhasználók csak igen ritkán ürítik ki teljesen a tartályokat, általában részben megtöltve tárolják őket. Ez további kockázatot jelent. Még abban az esetben is, ha a tartály teljes tartalmát felhasználták, gondot okozhat az üres tartály elhelyezése. A tartályok megfelelő módon történő kimosása is nehézségeket jelent, s hasonló a helyzet azokkal a mérőeszközökkel is, melyek érintkeztek a koncentrált oldatokkal vagy diszperziókkal. Ezen eszközök tehát további veszélyt jelentenek a kezelőszemélyzet és a környezet számára.

Azt a megoldást is felvetették, hogy a mezőgazdasági vegyszereket csomagolják olyan tartályba, melynek csavarosán illeszkedő része úgy van kialakítva, hogy a permetező tartály megfelelő illeszkedő részére rácsavarozható legyen. A tartály tartalmát csak abban az esetben ajánlatos kiönteni, amikor már létrejött a permetező tartály és az oldatot tartalmazó tartály közötti folyadékzáró tömítés. Gyakorlati nehézségei vannak az ilyenfajta rendszerek széles körű elterjesztésének, például szabványosítani kell a csavaros illesztő részek méreteit, továbbá az is problémát okozhat, ha a nem tökéletesen működő, a folyadékot elvileg át nem eresztő tömítésen mégis kiszivároghat a folyadék.

Felvetődött az a javaslat is, hogy a szilárd vegyszereket csomagolják vízben oldható tartályokba, az ilyen tartályok azonban általában tele vannak, és előállításuk, valamint használatuk során nem szokatlan nehézségek lépnek fel.

Azt is javasolták, hogy a vegyszereket olyan, vízben oldódó tartályba csomagolják, mely csak akkor bocsátja ki a benne elhelyezett kémiai anyagot, amikor kapcsolatba került a vízzel. Az ilyenfajta javaslatokat azonban a gyakorlatban nem alkalmazzák folyékony vegyszerek esetében, a vízben oldódó tartályokkal kapcsolatos ismert nehézségek miatt. Az ilyenfajta tartályok ugyanis igen könnyen megrepednek abban az esetben, ha jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak. Az is nehézséget okoz, hogy megakadályozzák apró lyukak keletkezését a hegesztett kötéseknél a tartályon belül, valamint, hogy elkerüljék a tartály anyagának a hegesztési vonalak közelében megfigyelhető, elfogadhatatlanul gyenge voltát.

Vízoldható zacskóknak detergensek és tisztítószerek csomagolására történő felhasználását ismerteti az EP-A-1 132 726 számú leírás. Az ismert megoldásban a vízoldható zacskó egy több komponensü csomagolás része, és előnyösen egy külső, vizet átengedő csomagban helyezkedik el.

Találmányunk célja az ismert csomagolásmódok hátrányainak kiküszöbölése és olyan csomagolás létrehozása, amely nem vizes jellegű folyadékot tartalmaz, és az alábbi tulajdonságok közül egy vagy több jellemző rá:

A csomagolt kártevöirtó szer csak azt követően kerül ki a tartályból, amikor már érintkezésbe került a vízzel amelyben feloldódik vagy diszpergálódik -, ezáltal minimálisra csökken annak a lehetősége, hogy a hígitatlan anyag véletlenszerűen kapcsolatba kerülhessen a környezettel, illetve emberekkel vagy állatokkal.

A kártevöirtó szer kiszerelhető egységnyi adagolási formában, amely meghatározott mennyiségű vízzel hígítható, ezáltal szükségtelen a hígitatlan vegyszer kimérése.

Az ilyen módon csomagolt kártevöirtó szerek használata egyszerű; a becsomagolt kártevöirtó szert egyszerűen vízbe kell tenni a felhasználását megelőzően.

Szükségtelenné válik a tartályok kimosásának kényszere annak érdekében, hogy azok biztonságosan tárolhatók legyenek. A csomagolt kártevöirtó szerekkel kapcsolatba kerülő tartályok nem szennyeződnek, ezért tárolásuk is könnyebb és biztonságosabb.

Jelentős mennyiségű folyadék (több, mint negyed liter) csomagolható be annak kockázata nélkül, hogy a csomagolás szivárogna vagy megsérülne.

A találmány folyadékot tartalmazó tasakból álló csomagolást szolgáltat, mely tasaknak vízben oldható vagy vízben diszpergálható, de a folyadékban oldhatatlan vagy nem diszpergálódó anyagból készült, rugalmas fala van, és az említett tasak a folyékony kártevöirtó szer

HU 213 873 Β vagy a kártevőirtó szer szerves folyadékkal alkotott oldata vagy diszperziója negyed litertől három literig terjedő mennyiségét tartalmazza, és a folyadékban ennek viszkozitását növelő adalék van, és a tasakban a folyadék felett légtér helyezkedik el.

Folyékony vagy szilárd kártevőirtó szerek szerves folyadékokban diszpergálhatók; a diszperzió például emulzió vagy szuszpenzió lehet.

A kártevőirtó szert tartalmazó tasak csak részben van megtöltve, így légteret is tartalmaz, amely általában a tasak térfogatának 2-40%-nyi, előnyösen 4-10%-nyi részét foglalja el. Ez a légtér nagyobb is lehet, azonban ez kereskedelmi szempontból kevésbé előnyös. A tasak részleges megtöltése a vegyszerrel csökkenti annak a kockázatát, hogy ütödés esetén a tasak megrepedjen, illetve annak a veszélyét is, hogy a hőmérséklet emelkedése esetén - melynek hatására a tasak megduzzadhat az anyag kiszivárogjon, illetve áteresztővé váljon.

A folyadék térfogata előnyösen fél és két liter között van; legelőnyösebb mennyiség a fél liter.

Az ismertetett csomagolás megakadályozza a szakterületen ismert, fent említett problémák zavaró hatását. A csomagolás felhasználásakor először megfelelő mennyiségű vizet mérünk ki valamilyen edénybe, például permetező tartályba, majd a tasakot - például zsákot vagy zacskót - eltávolítjuk a tartályból, például a tartály megdöntésével, és teljes egészében belehelyezzük az előzetesen meghatározott mennyiségű vízzel töltött edénybe, ezután pedig a vizet megkeverve a tasakot feloldjuk. Amikor az anyag, amelyből például a zsák vagy zacskó/tasak készült, feloldódik, illetve diszpergálódik a vízben, a tasak tartalma, a kártevőirtó szer is kikerül belőle, és szintén feloldódik a vízben. Ily módon tehát egyáltalán nem áll fenn annak lehetősége, hogy a folyékony kártevőirtó szer esetleg kifröccsenjen, mivel még lezárt és lehegesztett csomag formájában kerül be az edénybe, ahol azután összekeveredik az előzetesen kimért, nagy mennyiségű vízzel. Ha a keverés során történik is esetleg kifröccsenés, az már csak a hígított kártevőirtó szer kispriccelődéséből származhat, mely természetesen már nem olyan nagy mértékben toxikus a személyzetre, illetve nem annyira károsítja a környezetet, mint a hígítatlan kártevőirtó szerek kilöttyenése vagy kifröccsenése.

Az ilyenfajta csomagolásra kerülő kártevőirtó szerek közé számos, potenciálisan toxikus, káros, illetve az egészségre és a környezetre veszélyes anyag sorolható. Ilyenek lehetnek például a gombaölő-, rovarirtó-, illetve a gyomirtószerek, például a hidroxi-benzonitril-típusú gyomirtók, pl. a bromoxinil vagy az ioxinil, illetve származékaik, azaz sóik vagy észtereik, például heptanoátok vagy oktanoátok -, továbbá, általánosabb értelemben olyan kártevőirtó szerek, melyeket nagy mennyiségű vízben vagy vizes folyadékban kell feloldani, illetve diszpergálni; ilyen vegyület például a metronidazol, melyet ipari jellegű vizes oldatok megromlásának megakadályozására használnak. A kártevőirtó szerek közé sorolhatók például a puhatestűek elpusztítására alkalmas szerek, melyeket például mesterséges tavak és folyók vizéhez adnak hozzá. Abban az esetben, ha a tasak anyaga polivinil-alkohol, borátoknak, kloridoknak és klorátoknak lehetőleg nem szabadj elen lenniük a csomagolásra kerülő folyadékban, legalábbis nem olyan mennyiségben, melynek hatására a tasak anyaga károsodhat.

Megfelelő, vízben oldódó vagy diszpergálható anyagok, melyek szerves oldószerekben oldhatatlanok, és amelyeket a vegyszerek oldására vagy diszpergálására használunk, a következők lehetnek: polietilén-oxid vagy metil-cellulóz, előnyös esetben azonban a tasak-például zsák vagy zacskó - polivinil-alkohol filmből készül, azaz részben vagy teljesen alkohollal telített, illetve hidrolizált - például 40-99%-ban, előnyösen 70-92%ban alkohollal telített, illetve hidrolizált - polivinil-acetát filmből.

A polivinil-alkohol film lehet nem-orientált, de lehet egy tengely irányában (monoaxiálisan) orientált, vagy pedig két tengely irányában (biaxiálisan) orientált. Előnyösek a vízben oldódó anyagok. A felhasznált anyagok általában hideg vízben oldódnak, így előnyös a hideg vízben oldódó polivinil-alkohol. Nyilvánvalóan más anyagokat használunk abban az esetben, ha a csomagolt folyadékot meleg vagy forró vízben akarjuk feloldani vagy diszpergálni.

A tasak anyagának maximális húzószilárdsága előnyösen legalább 20, még előnyösebben 30-80 N/mm², szakadási nyúlása pedig előnyösen 200-380%, még előnyösebben azonban 220-350% között van. Ezen értékek vizsgálata általában 23 °C hőmérsékleten és 50%-os relatív páratartalom mellett történik. A tasak anyagának vastagsága előnyösen 10 és 500 mikrométer között, még előnyösebben 20 és 100 mikrométer között van. A fenti fizikai jellemzők kombinálása különösen előnyös.

A polivinil-alkohol anyag sajtolása történhet úgy, hogy cső alakra extrudáljuk, majd fuvatással biaxiálisan orientáljuk, de még előnyösebb, ha az anyagot öntéssel alakítjuk ki. Amikor előnyösen ilyen öntött filmet alkalmazunk, abból csövet alakítunk ki, a széleket pedig a cső teljes hosszában hegesztéssel erősítjük össze. Ezt követően a csövet az egyik végén lehegesztjük, majd megtöltjük az adott kártevőirtó szer felhasználni kívánt mennyiségével. Ezután a cső másik végét a benne lévő kártevőirtószer-térfogat felett ismét lehegesztjük, ezáltal lezárjuk a tasakot, és például zárt zsákot vagy zacskót hozunk létre. A zárt tasakban lévő folyadék felett előnyösen bizonyos levegőmennyiséget hagyunk, amivel kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, hogy a légtér, valamint a folyadék által elfoglalt rész együttes térfogata előnyösen kisebb a tasak lehetséges maximális befogadóképességénél ily módon csak lazán töltött állapotban van és hajlítható.

Amikor a találmány szerinti csomagolásban elhelyezett folyadékot tartalmazó tasak létrehozása, illetve zárása célj ából hegesztést végzünk, a műveleti hőmérséklet általában 140-220 °C, előnyösen azonban 160-180 °C. A szorítópofa nyomása általában 98 és 343 kPa, előnyösen 137 és 245 kPa közötti értéknek felel meg. A műveleti idő általában 200 msec és 1,3 sec között, előnyösen 450 msec és 1 sec között van.

Az előnyös megmunkálhatóság biztosítása érdekében a hegesztést általában 15-25 °C közötti hőmérsékleten

HU 213 873 Β és 15-85 % közötti relatív páratartalom mellett végezzük. A relatív páratartalom értéke előnyösen 35-55 % között van. Szükség esetén bizonyos rutin jellegű vizsgálatokat végzünk annak érdekében, hogy a tasak anyagától, például a választott PVA fajtájától és vastagságától függő, megfelelő hegesztési eljárást végezhessünk. A hegesztés minőségét oly módon ellenőrizhetjük, hogy megtekintjük az adott területet, és megállapítjuk, vannak-e rajta átlátszatlan részek vagy buborékok, valamint például oly módon, hogy a tasakokat folyadéktartalom nélküli állapotban felfújjuk. A hegesztés esetleges hibái következtében előfordulhat, hogy a hegesztett rész nem oldódik, illetve nem diszpergálódik vízben. A hegesztési élj árást végezhetjük hagyományos hegesztő berendezéssel, melynek segítségével lehetővé válik a hegesztőszerszám hőmérsékletének, a szorítópofa nyomásának és a műveleti időnek ellenőrzése és változtatása.

A gyakorlatban a találmány szerinti tasakoknak körülbelül 10 percnél rövidebb idő alatt kell a tartalmukat kibocsátaniuk. Amikor valamilyen növényvédő szert csomagolunk, a csomagolt kártevőirtó szert egy hagyományos permetezőberendezés tartályába helyezzük. Ezt a tartályt általában csak részben töltjük meg vízzel, majd hozzáadjuk a vízhez a csomagolt vegyszert. Amikor a tartály olyan eszközt is tartalmaz, mely a víz keverésére szolgál, a tasak tartalma gyorsabban szabadul ki, mint ilyenfajta eszközök nélkül. Előnyös esetben a folyamat 1 percnél is rövidebb idő, például 30—40 másodperc alatt zajlik le. Nyilvánvaló, hogy a kártevőirtó szer kibocsátásához szükséges idő a tasak típusán kívül számos egyéb tényezőtől, így például a víz hőmérsékletétől és a keverés mértékétől is függ.

Amikor a tasak zsák vagy zacskó formájában kerül alkalmazásra, a falvastagságnak minimálisnak kell lennie annak érdekében, hogy elősegítjük a gyors feloldódást vagy diszpergálódást a vízben. Különösen előnyös például a körülbelül 30 mikrométeres vastagság, bár a nagyobb tasakok esetében ennél vastagabb falakra van szükség. Minél vastagabb a tasak fala, annál hosszabb időre van szükség a fal anyagának feloldódásához, illetve diszpergálódásához. Érthető módon a találmány szerinti tasak tartalmazhat egy olyan falszakaszt, mely a fal többi részénél gyorsabban oldódik, illetve diszpergálódik, és ily módon elősegíti a tasak tartalmának gyorsabb kibocsátását.

Előnyös folyékony, szerves oldószerek lehetnek például a következők: a petróleum-alapú oldószerek, például a petróleuméterek; az ásványi olajok, az alifás vagy aromás szénhidrogének, például a hexán, az oktán, ciklohexán, benzol, xilol és a naftalin; a halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogének, például a széntetraklorid, a kloroform, a metilén-klorid és a klórbenzol; észterek, mint például az amil-acetát; ketonok, például a ciklohexán; éterek, illetve magasabb szénatomszámú alkoholok (az alacsonyabb szénatomszámú alkoholok keresztül hatolhatnak a vízben oldódó vagy vízben diszpergálható, fent ismertetett típusú anyagokon, és ennek következtében megjelenhetnek a tasak külső oldalán). Érthető módon az oldószerek keverékei - például valamilyen szénhidrogén-típusú oldószernek egy másik, például keton- vagy magasabb szénatomszámú alkohol jellegű oldószerrel alkotott keveréke - szintén felhasználhatók. A szerves folyadéknak kellően száraznak kell lennie, és jellemző módon 2-3 % víznél kevesebbet szabad csak tartalmaznia annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tasakból történő, túlságosan korai kiszivárgás.

A tasak folyadéktartalmát sűrűbbé, illetve tixotróppá tesszük. A tasak tartalmának megnövekedett viszkozitása csökkentheti annak valószínűségét, hogy a csomagolást ért mechanikai ütközések következtében megrepedjen a tasak, különösen abban az esetben, ha a tasak falai rugalmasak. A tasak tartalmát oly módon tehetjük viszkózusabbá, illetve tixotróppá, hogy megfelelő adalékanyagokat adunk hozzá, például módosított organofil szereket, illetve bentonitot, lecitint, polimetilén-oxidot vagy szilikagélt.

A szerves oldószerben oldott vagy diszpergált kártevőirtó, például gyomirtó szerek koncentrációi általában azonosak a korábban használt koncentrációkkal: az egyes tasakok tömegének csökkentése érdekében azonban a koncentrációk növelhetők. Az egyes tasakok előnyösen legalább 500 ml-nyi mennyiségű folyadékot tartalmaznak, előnyösen pedig a szokásos szabványos térfogatot, például 500 ml-t vagy 1 litert, meg kell azonban jegyeznünk, hogy bármilyen megfelelő szabványos térfogatot választhatunk negyed liter és 3 liter között.

Előnyös, ha a megtöltött tasakot egy külső, vizet át nem eresztő tartályba helyezik, például olyanba, amelyet részletesebben a T/55700 számon közzétett magyar leírásunkban ismertettünk, mely csomagolás egy külső, ütődéselnyelő részben ellátott tartályból, valamint egy belső, a folyadékot tartalmazó, vízben oldódó vagy vízben diszpergálható tasakból áll. A tartály egyfelől védi a tasakot a víztől és így a szükségesnél korábbi feloldódástól, másfelől pedig egy második záróréteg szerepét is betölti, a koncentrált, potenciálisan mérgező folyadék és a tartályt kezelő személyzet, illetve a környezet között. A külső tartály kialakítható műanyagból létrehozott tartály formájában, mely ismételten zárható és tömítően szigetelhető tetővel van ellátva, és amelynek belsejében két vagy több tasak található. Előnyös esetben azonban minden egyes tasak egyenként, külön-külön külső tartályban helyezkedik el. Ebben az esetben a külső tartályt előnyösen hőre lágyuló - termoplasztikus - anyagból alakítjuk ki fröccsöntéssel vagy fuvatásos öntéssel, miáltal olyan tartály hozható létre, melynek van egy felső, lényegében sima pereme, továbbá oldalfala és alapja. A megtöltött tasakot belehelyezzük a tartályba, majd a lényegében sima perem tetejére egy fóliafedelet hegesztünk, miáltal teljesen zárt és tömített külső tartály hozható létre. A fedél jellemző módon alumíniumfóliából áll és a tartály felső peremére hegesztéssel rögzítjük, más esetben azonban készíthető műanyag fóliából, illetve rétegelt papírból, műanyagból és/vagy alumíniumból is.

A fedelet előnyösen ráhegesztjük a tartály tetejére, miáltal biztosítva van, hogy a tasak esetleges megrepedésekor a mérgező anyag kiszivárgása megfelelő záróréteg segítségével megakadályozható legyen. Előnyösen a fedél nagyobb, mint a tartály teteje, miáltal

HU 213 873 Β olyan perem keletkezik, melynek segítségével a fedél könnyen megfogható és eltávolítható.

A réteges fedél különösen előnyös, például az a típus, mely papír-/alumínium-/műanyag rétegekből áll, és amelynek műanyag rétegét hegesztéssel rögzítjük a fedélhez, a légmentes záródás biztosítása érdekében. Az alumíniumréteg megfelelő zárólemezt jelent a műanyaglemezen esetlegesen keletkező lyukakon keresztül történő szivárgás megakadályozására. A papír biztosítja a fedél szilárdságát, könnyű kezelhetőségét, valamint azt, hogy címke nyomtatható vagy ragasztható rá. A műanyag előnyösen polietilén-tereftalát (PÉT) amely megfelelő záróréteget biztosít az esetleges szivárgással szemben, jók a hegeszthetőségi tulajdonságai, biztosítja a fedél könnyű eltávolíthatóságát a felhasználást megelőzően, továbbá nem tartalmaz halogéneket, melyek potenciálisan károsíthatják a környezetet a fedél eldobásakor, végül pedig a műanyag jól ellenáll az ütődések hatásának. Más műanyagok is felhasználhatók, például a polivinilidén-klorid (PVDC), a polivinil-alkohol, a polipropilén vagy a nylon.

Előnyösen a tartály külső részére rányomtatható a tasak tartalmára vonatkozó információ, a felhasználási utasítások, továbbá minden olyan figyelmeztetés, mely a benne levő kártevőirtó szer természetére és toxicitására vonatkozik. Ezen információk lehetnek a fóliafedélen, vagypedig egy címkén, melyet a külső tartály oldalfalára ragasztanak.

A tasak és a külső tartály között elhelyezkedő közbenső tér előnyösen a tartály térfogatának legalább 5%-át teszi ki; ez a közbenső tér azonban előnyösen nem nagyobb, mint a tartály térfogatának 3 %-a; ennél nagyobb terek is alkalmazhatók ugyan, de kereskedelmi szempontból kevésbé vonzóak: különösen előnyösnek tekinthetők a körülbelül 25%os közbenső terek. Ezt a közbenső teret a külső légkörtől előnyösen izoláljuk, például a külső tartályon elhelyezkedő, légmentesen záró tömítés segítségével. A közbenső tér relatív páratartalma előnyösen 45-70% között van, még előnyösebben körülbelül 50-60%, legelőnyösebben azonban körülbelül 50%, 20 °C hőmérsékleten.

Ha a tasak anyaga PVA-fílm, ennek mechanikai tulajdonságait a nedvességtartalom is befolyásolja: a film nedvességtartalma ugyanis egyensúlyban van mind a tasakon belüli légtér, mindpedig a tasak és a külső tartály közötti légtér nedvességtartalmával. Az egyensúlyi pont a hőmérséklet függvényében változik oly módon, hogy a film bizonyos esetekben abszorbeálhat, máskor pedig kibocsáthat nedvességet a tárolás folyamán. A tapasztalatok szerint 20 °C-os hőmérsékleten, 45-70 %-os relatív nedvességtartalom esetén jól megőrizhetők a tasak anyagának optimális tárolási tulajdonságai.

A csomagolás - összhangban a találmány előnyös kiviteli alakjával—erős, két fázisban végzett csomagolást biztosít, mely lehetővé teszi a koncentrált kártevőirtó szerek biztonságos szállítását, továbbá azt, hogy a potenciálisan toxikus anyagok (rovarirtó szerek) kezelése csupán a minimális kockázatot jelentse a személyzet és a környezet számára.

Az alábbi példa segítségével a találmány szerinti, vízben oldódó csomagolás előállítását szemléltetjük:

PÉLDA

PVA-filmet használtunk folyékony gyomirtó szereket tartalmazó tasakok előállítására az alábbi, hagyományos tasakgyártó berendezést felhasználó eljárás segítségével:

A felhasznált PVA-fílm SYNTANA Ka-típusú, hideg vízben oldódó PCA-film volt, vastagsága 40 mikrométer, elszappanosítási foka pedig 88 mol% volt.

A folyékony gyomirtó szer bromoxinil- és ioxinilészterek keverékét tartalmazta, naftalin-oldószeres oldatban. A folyadék 3 %-nál kevesebb vizet tartalmazott.

A PVA-filmből egy nyitott tetejű tasakot készítettünk oly módon, hogy a filmet egy vállszerű felfekvőfelület köré helyezve, egyidőben hegesztettük a tasak alját és oldalát. 196 kPa-os (2 kg/cm²-es) szorítópofa-nyomást alkalmaztunk 160 °C hőmérsékleten, 1 másodperces műveleti időtartam mellett. A környezeti hőmérséklet 18 °C, a relatív páratartalom 35% volt.

Ezt követően 500 ml folyékony gyomirtó szert helyeztünk be a tasakba, melynek tetejét hegesztéssel lezártuk úgy, hogy a tasak térfogatának 4-5%-át kivevő levegő maradjon benne. Minden egyes tasak mérete 120 mmX205 mm volt, és percenként 10 tasakot állítottunk elő.

Minden megtöltött tasakot a tetején hegesztéssel lezártunk azt követően, hogy a folyadékot elhelyeztük benne, a tasak térfogatának 4-5%-át kitevő levegőmennyiséget hagyva felette, miközben a tasak körülbelül 80 %-ban volt megtöltve a folyadékkal. Ily módon tehát a tasak nem volt teljesen teletöltve a folyadékkal, mely felett levegőréteg helyezkedett el.

Ezután az egyes tasakokat a tartályba helyeztük, ahogy azt a mellékelt rajzokon láthatjuk. A tartály anyaga polipropilén volt. A tartályokat réteges szerkezetű polietilén-tereftalátot (PÉT), alumíniumot és papírt tartalmazó - tetővel zártuk le. A PET-réteget hozzáhegesztettük a tartály felső pereméhez, egy bizonyos, levegővel telt részt - légteret - hagyva a tasak és a tartály között. E légtér relatív páratartalma 50%-os volt, 20 °C hőmérsékleten.

A találmány szerinti csomagolás egy további példáját ismertetjük az alábbiakban ábráink segítségével, melyek közül:

- az 1. ábra a teljes csomag oldalnézeti képét mutatja be;

- a 2. ábra a külső tartály alulnézet! képét szemlélteti;

- a 3. ábra a teljes csomagon keresztülhaladó, hosszanti metszet egyik felét mutatja be.

A csomag tartalmaz egy 1 külső tartályt, mely a 2 fóliafedéllel van ellátva, és amely a 3 tasakot (zsákot vagy zacskót) körülveszi, illetve magába foglalja. A 3 tasak hideg vízben oldódó, fajta-orientált polivinil-alkohol filmből áll, amelyet 88%-ban alkohollal telített polivinil-acetátból hoztunk létre, s amelynek falvastagsága 30 mikron; a filmet hegesztéssel alakítottuk a szerves oldószerben oldott kártevőirtó szer koncentrált diszperziójának 500 milliliterét tartalmazó 3 tasakká. A 3 tasak az 1 tartályban helyezkedik el, melynek van egy, lényegében sík felületű, felső 6 pereme, s ezt egy

HU 213 873 Β felső 7 gallérrész kapcsolja össze a lefelé keskenyedő 8 oldalfallal. Az 1 tartály tartalmaz továbbá egy 9 talpazatot is, mely a 8 oldalfal legalsó végéhez csatlakozik a 10 ütődéselnyelő szakasz útján. Az 1 tartály keresztmetszete közel négyszögalakú, lekerekített sarkokkal a szomszédos oldalak között, és kifelé hajló falfelületekkel, amint azt a legjobban a 2. ábra szemlélteti. Az 1 tartály négyszögletes alakja lehetővé teszi, hogy több 1 tartályt viszonylag könnyen lehessen együttesen összecsomagolni. Az 1 tartály ezenkívül lefelé keskenyedik, amint azt az 1. ábrán láthatjuk, ez esetben falai 3-4 °C-al hajlanak a függőlegeshez képest, és emiatt lehetőség nyílik arra, hogy az üres 1 tartályokat egymásba rakva tárolhassuk, vagy eldobhassuk őket. Ez a kúpszerű elkeskenyedés azt is jelenti, hogy ezáltal az 1 tartály falai megakadályozzák a 3 tasakok lefelé történő elmozdulását. Az 1 tartályt fröccsöntéssel készítjük olyan polipropilén tömbpolimerből, melynek magas az olvadék-viszkozitási indexe, és mindenütt jellegzetesen állandó a falvastagsága, például 1 mm. A tartályt oly módon készítj ük, hogy - amint azt korábban ismertettük -, átlátszó legyen, és ezáltal a tasakból történő kiszivárgás a tartály kinyitása nélkül is észrevehető legyen. Egy másik kiviteli alak esetében csak a 9 talpazatot készítik átlátszó anyagból, és ezáltal is észrevehetővé tehetjük az esetleges szivárgást. Továbbá, mivel a polipropilén víztaszító tulajdonsággal jellemezhető, emiatt könnyebbé válik az 1 tartály kimosása is. Az 1 tartály anyaga-jelen esetben a polipropilén - eléggé merev ahhoz, hogy tartsa és védje a 3 tasakot, ugyanakkor azonban bizonyos mértékig rugalmas is, miáltal elnyeli, letompítja a csomagot ért ütődés vagy rázkódás hatását.

A 10 ütődéselnyelő szakasz - amint azt a 3. ábra mutatja -, hullámos, keresztmetszete S alakú, továbbá a szakasz hosszúságának és vastagságának aránya 9:1; ezt az arányt azért választottuk, hogy lehetővé tegyük a szükséges mértékű elhajlásokat, tekintettel az eredeti anyag hajlékonyságára.

A hullámos 10 ütődéselnyelő szakasz általában harántirányú összeköttetést hoz létre a 8 oldalfal alsó vége és a 9 talpazat felső vége között, mely a hőre lágyuló anyag természetes rugalmassága következtében hajlékonyságot mutat, és ezáltal lehetővé teszi a 9 talpazat és a 8 oldalfal között létrejövő, felfelé és lefelé irányuló elmozdulásokat. Ez a hajlékonyság biztosítja például az 1 tartályt ért ütődések elnyelését abban az esetben, ha figyelmetlenül ledobják a csomagot, például szállítás vagy a csomag kezelése során. A csomag szállítása folyamán előfordulhat, hogy csomagolások egy csoportját tartalmazó külső csomagot leejtik, vagy azt legalábbis lényeges ütődés éri, például akkor, amikor teherautóval szállítják, vagy pedig akkor, amikor villás emelőtargoncával felemelik, illetve lerakják őket. A 9 talpazat és a 8 oldalfalak között kialakított 10 ütődéselnyelő szakasz ilyen esetben meghajlik, elnyeli a rázkódás okozta terheléseket, részben letompítva ezáltal a magát a 3 tasakot ért hatásokat, így biztosítva, hogy a külső 1 tartály ne repedjen el egy ilyenfajta ütődési terhelés következtében. Hasonló módon, azt követően, hogy a csomagolást kivesszük az adott külső csomagból, a 10 ütődéselnyelő szakasz felfogja azon hatásokat, amelyek abban az esetben érik a csomagolást, ha véletlenül leejtik a szilárd talajra azt megelőzően, hogy a 3 tasak kivétele céljából kinyitnánk a csomagolást. Jellemző módon, ha a csomagolás a 9 talpazatára esik, a 10 ütődéselnyelő szakasz megakadályozza, hogy az 1 tartályt a külső behatás következtében rázkódás érje. Hasonlóan, ha az 1 tartály a 8 oldalfalára esik, ezen oldalfalak lekerekített jellege biztosítja, hogy a 8 oldalfal meghajlása révén csökkenthető legyen az ütődésokozta terhelés. Továbbá, amennyiben az 1 tartály a 6 felső peremére esik, ezen rész meghajlása biztosítja az előző esethez hasonlóan az ütődésokozta károsodás kivédését.

Amint azt a 3. ábrán láthatjuk, a 9 talpazat úgy van kialakítva, hogy van egy kiemelkedő központi része, melyet a 11 bemélyedés vesz körül. A 11 bemélyedés arra szolgál, hogy összegyűjtse a felhasználást megelőzően a 3 tasakból véletlenszerűen kiszivárgó folyadékot. Ha az 1 tartály, vagy legalábbis a tartály ezen része átlátszó, akkor lehetővé válik, hogy a felhasználó észrevegye - rátekintve a 9 talpazatra -, ha az 1 tartály kinyitása előtt esetleg folyadék szivárgott volna ki a 3 tasakból. Ily módon elkerülhető a kiszivárgott vegyszerrel történő véletlenszerű kontaktus. Amint azt a 3. ábrán láthatjuk, a 9 talpazat kiemelkedő, központi része alatt egy meghatározott tér helyezkedik el, amely - amikor a tartály például egy polcon áll -, zárt üreget alkot. Ez problémát okozhat abban az esetben, ha a 3 tasakból szivárgás történik az 1 tartályba, mivel a koncentrált kártevőirtó szer gőzei bejuthatnak az 1 tartály anyagán keresztül az üregbe, ahol bezárva maradnak, és megtámadhatják a polc anyagát, vagy a polc bevonatát. Emiatt - az üreg szellőzésének biztosítása céljából all bemélyedés alsó oldalán legalább egy, az ábrán nem látható bemélyedést vagy vágatot készítünk, mely(ek) a 9 talpazaton sugárirányban halad(nak) át.

A találmány ezen kiviteli alakja esetében a hullámos 10 ütődéselnyelő szakasz tartalmaz egy belső, az 1 tartályba nyúló, gyűrű alakú támfelületet, melyen a 3 tasak elhelyezkedik. A hullámosság íve biztosítja, hogy a keletkezett sima felületen ne fordulhasson elő a 3 tasak túlzott feszülése, illetve kilyukadása. Ily módon tehát a 3 tasak az 1 tartály alsó része felett helyezkedik el, ami további védelmet biztosít számára a mechanikai jellegű behatásokkal szemben. Az is lehetséges, hogy a külső hatás következtében a 3 tasak behajlik a térbe, és ezáltal biztosítja az ütődés elnyelését.

Az 1 tartály belsejének felszínét simára képezzük ki, miáltal a felhasználáskor a 3 tasak könnyen kicsúsztatható az 1 tartályból.

A 3 tasakot a 2 fóliafedél tartja az 1 tartályban, ezt a 2 fóliafedelet hegesztéssel rögzítjük az 1 tartály 6 pereméhez, illetve más esetben ragasztószerrel is történhet a rögzítés.

A találmány e kiviteli alakja esetében a 2 fóliafedél hegeszthető, rétegezett anyagból, például polietiléntereftalát/alumínium/papírrétegékből áll és átmérője nagyobb, mint a 6 perem külső átmérője, miáltal az 1 tartályt körülvevő, széles karima segítségével könnyen letéphető a 2 fóliafedél.

HU 213 873 Β

A külső 1 tartály és a 2 fólia-fedél védelmet biztosít a 3 tasak számára, megakadályozva, hogy vízzel kapcsolatba kerülhessen, és ezáltal idő előtti oldódása következhessen be. Ezenkívül további záróréteget képez a 3 tasak vagy zsák belsejében elhelyezkedő koncentrált 5 diszperzió körül; ez a további záróréteg a 3 tasak vagy zacskó megrepedése esetén megakadályozza, hogy a potenciálisan toxikus kártevőirtó szer 5 diszperziójával a kezelőszemélyzet, illetve a környezet érintkezésbe kerüljön. A koncentrátum felhasználásakor azonban a 2 fóliafedél egyszerűen eltávolítható, és akkor a még mindig zárt állapotban lévő 3 tasakot bedobjuk a permetező-berendezés meghatározott mennyiségű vizet tartalmazó tartályába. A 3 tasak anyaga, a 4 film ekkor gyorsan feloldódik a vízben, és ily módon lehetővé válik, hogy a tasak tartalma, az 5 diszperzió a keverés folyamán a permetező-berendezés tartályában lévő teljes vízmennyiségben diszpergálódhasson. Ezáltal a külső 1 tartály nem szennyeződik a koncentrált kártevőirtó szerrel és eldobása is anélkül történhet, hogy különleges óvintézkedéseket kellene tenni, továbbá a koncentrált kártevőirtó szert kezelő személyzet nem kerül közvetlen kapcsolatba vele, miáltal csökken annak a veszélye és kockázata, hogy ezek a potenciálisan káros anyagok a kezelő személyzet számára ártalmasak legyenek.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Folyadékot tartalmazó tasakból álló csomagolás kártevőirtó szerekhez, mely tasaknak vízben oldható vagy vízben diszpergálható, de a folyadékban oldhatatlan vagy nem diszpergálódó anyagból készült rugalmas fala van, azzal jellemezve, hogy a tasak a folyékony kártevőirtó szer vagy a kártevőigrtószer szerves folyadékkal alkotott oldata vagy diszperziója negyed litertől három literig terjedő mennyiségét tartalmazza, és a folyadékban ennek viszkozitását növelő adalék van, és a tasakban a folyadék felett légtér helyezkedik el. (Elsőbbsége: 1988.06. 15.)
2. Az 1. igénypont szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a légtér a tasak térfogatának 2^10%-a. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15)
3. A 2. igénypont szerinti csomagolás, azzaljellemezve, hogy a légtér a tasak térfogatának 4-10%-a. (Elsőbbsége: 1989. 06.15.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás azzaljellemezve, hogy a légtér és a folyadék együttes térfogata kevesebb, mint a tasak lehetséges legnagyobb kapacitása. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás azzal jellemezve, hogy a fél litertől két literig teijedő mennyiségű folyadékot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyagának maximális szakítószilárdsága legalább 20 N/mm², és szakadási nyúlása 200-380 %. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyagának maximális szakítószilárdsága 30-80 N/mm², és a szakadási nyúlása 220-350 %. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyaga 10-500 mikrométer vastagságú. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyaga 20-100 mikrométer vastagságú. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyaga polietilénoxid vagy metil-cellulóz. (Elsőbbsége: 1988. 06. 15.)
11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tasak anyaga polivinil-alkohol. (Elsőbbsége: 1988. 06. 15.)
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzaljellemezve, hogy a szerves folyadék petróleum-alapú oldószer, ásványolaj, alifás vagy aromás szénhidrogén, halogénezett, alifás vagy aromás szénhidrogén, észter, keton, éter vagy hosszú szénláncú alkohol. (Elsőbbsége: 1989.06. 15.)
13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a szerves folyadék alifás vagy aromás szénhidrogén vagy hosszú szénláncú alkohol. (Elsőbbsége: 1988. 06. 15.)
14. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a szerves folyadék petróleum-alapú oldószer vagy keton. (Elsőbbsége: 1989. 02.

17.)
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a folyadék viszkozitást növelő adalékként módosított organofil szert, bentonitot, lecitint, polimetilén-oxidot vagy kovasavgélt tartalmaz. (Elsőbbsége: 1989. 02. 17.)
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzaljellemezve, hogy peszticidként az egészségre vagy környezetre potenciálisan mérgező vagy károsító vagy veszélyeztető vegyületet tartalmaz. (Elsőbbsége: 1988. 06. 15.)
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy peszticidként füngicidet, inszekticidet vagy herbicidet tartalmaz. (Elsőbbsége: 1989.06. 15.)
18. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy peszticidként herbicidet tartalmaz. (Elsőbbsége: 1988. 06. 15.)
19. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy hidroxi-benzonitril herbicidet tartalmaz. (Elsőbbsége: 1989.02. 17.)
20. A 19. igénypont szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy hidroxi-benzonitril herbicidként ioxinil- és bromoxinil-észterek keverékét tartalmazza. (Elsőbbsége: 1989. 06. 15.)