HU210935B

HU210935B - Electrode and apparatus for transcranial electrotherapy

Info

Publication number: HU210935B
Application number: HU9201451A
Authority: HU
Inventors: Ifor Donald Capel; Ronald William Davey
Original assignee: Ifor Donald Capel; Ronald William Davey
Priority date: 1989-11-01
Filing date: 1990-10-31
Publication date: 1995-09-28
Also published as: GR930300043T1; NO307956B1; DE69031838T2; DE500607T1; DK0500607T3; KR100186748B1; US5332401A; JPH05504492A; WO1991006340A1; HUT61900A; ES2041603T3; EP0500607A1; GB8924559D0; GR3026163T3; HU9201451D0; GB9114200D0; NO921700L; ATE161200T1; CA2072609A1; GB2244654B

Description

A találmány tárgya elektród és az elektródot hasznosító készülék koponyán keresztüli elektroterápiás kezeléshez, ahol az elektród koponyán keresztüli elektroterápiás kezelést biztosító impulzusokat előállító jelgenerátorral csatlakoztatott vezetéken keresztül táplált, kezelendő személy bőréhez, különösen fülcimpájához illeszthető elektromosan vezető eszközként van kiképezve.

A találmány szerinti elektród és készülék a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés név alatt, angol rövidítésben TCET megjelöléssel ismertté vált terápiás eljárás megvalósítására szolgál, amelynek lényege, hogy terápiás jelként meghatározott amplitúdójú és időtartamú elektromos impulzusokat folyamatosan vagy szakaszosan generált csomagokból álló egy vagy több impulzusfolyamatként a kezelendő személy vagy kísérleti állat fejébe vezetik. A terápiás kezelést a fejhez és különösen a fülhöz erősített, a bőrfelületre illesztett elektróddal hajtják végre.

Ezt a terápiás eljárást az 1987. március 3-án közzétett US-A 4 646 747 lajstromszámú szabadalmi leírás ismerteti a legfontosabb részletekkel együtt. Az idézett szabadalom a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés lényegét mutatja be, kiemeli azt az egyéb eljárásoktól, mint például a bőrön keresztüli elektromos idegstimulációtól, az elektromos akupunktúrától és a behatoló jellegű elektromos kezeléstől megkülönböztető jellemzőket. A koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés különösen fontos szerephez juthat a krónikus, nehezen kezelhető fájdalomérzések kezelésében, de hasonlóképpen felhasználható szenvedélybetegségek gyógyítására.

A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés számos olyan esetben sikeresen hasznosítható, amelyekre eddig nem gondoltak. Az elektromos jelek azonban mindenkor meghatározott rendben és adott paraméterek betartása mellett fejtik ki a kedvező hatásukat. Ezért a jelen találmány célja a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés lehetőségeinek bővítése.

A már említett US-A 4 646 747 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan terápiás jel felhasználására tesz javaslatot, amely egymástól nyugalmi időszakokkal elválasztott impulzusfolyamokat tartalmaz. Minden impulzusfolyam egymást szünetekkel követő egyedi impulzusokból álló impulzuscsomagokból tevődik össze, maguk az impulzusfolyamok kikapcsolási vagy nyugalmi időszakokkal vannak egymástól elválasztva. Az impulzusok vagy egyenáramú vagy lényegében szimmetrikus részekből álló váltakozóáramú hullámjelek, az utóbbiakra több különböző frekvenciatartományt határoznak meg. Tipikusan a 10 Hz, 100 Hz,

25...30 Hz, 500 Hz és 200 Hz értékeket említik. Az impulzusszélességre, vagyis az impulzusban a pozitív tartományban zérus értéktől a zérus értékig terjedő időtartamra általában 0,1...0,5 ms tartományt jelölnek meg, bár a leírás szerint adott esetben 1,5 ms szélességű impulzusok ugyancsak használhatók. A jelekre jellemző áramerősség néhány mA, az esetek többségében 100 mA-nél kisebb áramerősségre tesznek javaslatot.

Az impulzusok egymást követően helyezkednek el azokban az impulzusfolyamokban, amelyek között nyugalmi időszakokat hagynak. A megszakítást jelentő nyugalmi időszakok lehetnek azonos vagy szabályosan váltakozó hosszúságúak, egy másik lehetőség szerint szabálytalanul változó, átlagában növekvő hosszúságú megszakításokat biztosítanak. Egy további lehetőség számtani sorozat szerint növekvő tartamú nyugalmi időszakokat állítanak be. Tipikusan a terápiás jellel, így az impulzussorozatokkal több napos kezelést végeznek.

Mindezidáig az említett eljárást korlátos körben hasznosították és nem került sor annak különösen krónikus fájdalmak csillapításánál vagy szenvedélybetegségek gyógyításánál történő felhasználására, bár ezeken a területeken jelentős igény van a kemoterápiás megoldások elkerülésére.

Ezért találmányunk célja az említett igényt teljesítő új megoldások kidolgozása és feladatunknak olyan elektród és készülék kifejlesztését, amelyek segítségével a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés a gyógyászatban az eddigieknél szélesebb körben felhasználhatóvá, több kóros jelenség megszüntetésére alkalmassá válik.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a fejhez, és különösen a fülhöz illesztett elektródot tartalmazó áramkör impedanciáját az ismert megoldásokhoz képest eltérő, egy jól meghatározott értéktartományban gondosan megválasztva különböző jelsorozatok felhasználásával a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés alkalmazási köre jelentősen bővíthető. A hagyományos lapos, a bőrfelülethez illeszkedő elektródok, ha azokat az említett amerikai szabadalmi leírásban fogalmazott kitanításnak megfelelően alakítjuk ki és pontosan még a megfelelő vezetőképességű zselé felhasználásával sem lehet jelentősen csökkenteni. Ugyanez a helyzet az elkerekített felületű arany elektródokkal, amelyeknél az impedancia a 300...500 kQ értéktartományba esik. Ezért felismerésünk azt is tartalmazza, hogy az elektródot tűszerű, a bőrfelülettel kis területen érintkező kúpos elemként kell létrehozni, amely a felhámon képes áthatolni és ezért kis felületen kiváló elektromos vezetőképességet tud biztosítani. Az ilyen felépítésű, acélból készült tűelektród impedanciája tipikusan mintegy 65...90 kfí, míg szén alapanyagú tűelektród esetében az impedancia a 25...35 kü értéktartományba esik. A kis felületen biztosított érintkezés miatt a kapacitancia alacsony.

A terápiás jelet kis áramerősséggel kell generálni. Ez felismerésünk szerint annyit jelent, hogy az elektródba vezetett terápiás jelet célszerűen kis amplitúdójú impulzusokból állítjuk össze. Előnyös, ha a terápiás jelre jellemző áramerősség kicsi, alig néhány mikroamper, tipikusan 10...15 μΑ, például 10...12 μΑ. Ez annyit jelent, hogy a jelen találmány értelmében nagyságrendileg mintegy 10^-szer kisebb áramerősséget használunk, mint amit az említett US szabadalom kitanítása lényegi intézkedésként tartalmaz.

A javasolt kis áramerősség előállítása egyszerűen megoldható, különleges intézkedést nem igényel. Ehhez a szokásos áramerősségeket biztosító jelgenerátor

HU 210 935 B használható, amelyhez nagy impedanciát csatlakoztatunk és így az áramerősséget a szükséges mikroamperes szintre csökkentjük le. Ezt például úgy valósítjuk meg, hogy 2...4 V feszültségű jelet képezünk, amelyet mintegy 180 kQ-os ellenállású szakaszon vezetünk át.

Ebből a szempontból igen fontos az az intézkedés, hogy az elektród vezetékei a lehető legrövidebbek, adott esetben (ha ez elérhető) árnyékoltak legyenek. A hosszú árnyékolatlan, sőt mi több, az árnyékolt hosszú, de földeletlen vezetékek általában antennaszerűen működnek és a környezetből jelentős mértékben vesznek fel elektromágneses sugárzást, vagyis a hasznos jelet a kezelendő személy szervezetébe juttatott „zaj” kíséri. Ez a legjobb esetben nem okoz különösebb bajt, de a legrosszabb esetben gyakorlatilag lehetetlenné teheti a kezelést. Kísérleti patkányokon ilyen vezetékek alkalmazásánál az agresszivitás jeleit figyelhettük meg, míg embereknél ingerlékenység vagy idegesség volt észlelhető.

A kitűzött feladat megoldására egyrészt elektródot, másrészt készüléket dolgoztunk ki, amely a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés megvalósítására szolgál. A javasolt elektród koponyán keresztüli elektroterápiás kezelést biztosító impulzusokat előállító jelgenerátorral csatlakoztatott vezetéken keresztül táplált, a kezelendő személy bőréhez, különösen fülcimpájához illeszthető elektromosan vezető eszközként van kiképezve, és a találmány szerint az elektromosan vezető eszköz a kezelendő személy felhámjába behatolni képes, célszerűen kúpos végződéssel kialakított, kis felületen jó elektromos kapcsolatot biztosító pontszerű csúccsal kiképzett, célszerűen az elektroterápiás kezelés során legfeljebb 100 kQ, acél anyag esetében mintegy 65...90 kQ, szén alapanyag esetében mintegy

25...35 kD impedanciájú elektródtűvel van ellátva.

A találmány szerinti elektród egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy fülre illeszthető eszközként van kiképezve, amely két, fülcimpa vagy fülkagyló más részének két oldalán elhelyezhető, célszerűen műanyagból, például nylonból vagy poliolefinből fröccsöntéssel vagy hasonló módszerrel előállított szárral van ellátva és a két szár közöttük levő középső szakasszal előnyösen Ualakú elemet képez, ahol az egyik szárban elektródtű van elrendezve és az elektródtű kúpos pontszerű csúccsal és őt a szárak között elhelyezkedő fülcimpához vagy fülkagylórészhez szorító, a pontszerű csúcsnak bőr felhámjába való behatolási nyomását szabályozni képes, például recézett fejhez kapcsolódó csavarmenetes szárral megvalósított megvezetéssel van ellátva, továbbá az elektródtű a pontszerű csúccsal szembeni végénél jelgenerátorhoz vezetett elektromos kapcsolat kialakítására alkalmasan van kiképezve.

A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként létrehozott készülék, amely a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelést biztosító impulzusokat előállító jelgenerátorral és ehhez kapcsolódó, a kezelendő személy bőréhez, különösen fülcimpájához illeszthető elektromosan vezető eszközzel van ellátva, a találmány értelmében az előbbiekben vázolt elektróddal van felszerelve.

A találmány szerinti készülék egy célszerű kiviteli alakjában a jelgenerátor 1...30 μΑ, adott esetben

5.. .20μΑ, különösen célszerűen 10...15 μΑ erősségű áramjel generálására alkalmasan van kiképezve.

Számos terápiás feladat megoldásában célszerű a találmány szerinti készüléknek az a kiviteli alakja, amelynél a jelgenerátor viszonylag rövid és nagy amplitúdójú, csúcsoktól mentes pozitív impulzusokat és ezt követő viszonylag széles és kis amplitúdójú, előnyösen a pozitív impulzusoknál mintegy 5...10-szer szélesebb negatív impulzusokat tartalmazó, végeredményben a hordozott pozitív és negatív töltések tekintetében kiegyensúlyozott váltakozóáramú jel előállítására alkalmasan van kiképezve.

Általában a találmány szerinti készülék felhasználhatóságának sokrétűségéhez járul hozzá, ha célszerűen azt olyan kivitelben hozzuk létre, amelynél a jelgenerátor a következő terápiás jelek közül legalább egy előállítására alkalmasan van kiképezve:

(1) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyébként 200...300 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28...32 μΑ vagy 10...15 μΑ;

(2) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 700...800 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28...32 μΑ vagy 10...12,5 μΑ;

(3) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, mintegy 100 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28.. .32 μΑ vagy 10... 15 μΑ;

(4) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely nagyobb számú egyenként

700.. .800 és néhány egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28.. .32 μΑ vagy 10... 15 μΑ;

(5) egyetlen folyamatos impulzusfolyamból álló jelsorozat, amely 250...300 impulzust vagy mintegy 1000 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik öszsze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája mintegy 2 Hz, jellemző áramerőssége 10... 12 μΑ;

(6) mintegy 3...23 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott általában 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely vagy egyenként mintegy 1000 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített vagy egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, mintegy 100 másodperces szünetekkel

HU 210 935 Β elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája rendre vagy 500 Hz, vagy 9...13 Hz, jellemző áramerőssége

10...15 μΑ;

(7) 10...12 μΑ jellemző áramerősségű, mintegy 0,1 Hz frekvenciájú impulzusokból álló szünetek vagy nyugalmi időszakok nélküli jelsorozatok;

(8) legfeljebb 40 perc időtartamú 10...15 μΑ jellemző áramerősségű, mintegy 2000 Hz frekvenciájú impulzusokból álló folyamatos jelsorozatok; vagy (9) 20.. .40 perc időtartamú jelfolyamatokból álló jelsorozat, amely mintegy 1,2 MHz vagy mintegy 50 MHz frekvenciájú impulzusokból összetevődő mintegy 100 másodperc időtartamú, mintegy 10 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokat tartalmaz; továbbá esetleg (10) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 10 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 3 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28.. .32 μΑ vagy 10.,, 12,5 μΑ.

Az előbb említett (1)...(5), (7) és (9) jelsorozatok bármelyikénél különösen célszerű, ha a találmány szerinti készülék lehetővé teszi, hogy a jelgenerátor ezeket a jelsorozatokat mintegy 2 ms időtartamú pozitív impulzusrészekkel állítsa elő.

A találmány tárgyát a továbbiakban példaként! kiviteli alakok, illetve megvalósítási módok alapján, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra: a találmány szerinti elektród egy előnyös kiviteli alakjának oldalnézete, a

2. ábra: a találmány szerinti elektród szárainak felülnézete egy előnyös megvalósítási lehetőségnél, összefogó csavar nélküli állapotban, a

3. ábra: a 2. ábrán bemutatott elektródelrendezés oldalnézete, a

4. ábra: az 1. ábra szerinti elektródban alkalmazott elektródtű kinagyított oldalnézete, az

5. ábra: a j avasolt elektródot hasznosító készülék jelgenerátorának egy lehetséges megvalósításában alkalmazott tápegység kapcsolási vázlata, a

6. ábra: a javasolt elektródot hasznosító készülék jelgenerátorának egy lehetséges megvalósításában alkalmazott impulzusgenerátor kapcsolási vázlata, míg a

7. ábra: a j avasolt elektródot hasznosító készülék jelgenerátorának egy lehetséges megvalósításában alkalmazott mérő-követő egység kapcsolási vázlata.

Mint az az 1. ábrán látható, a javasolt elektród a találmány értelmében olyan 10 elektromosan vezető eszközt alkot, amelynek 11 alaplemezéből 12 és 13 szárak nyúlnak ki. A 12 és 13 szár fül kijelölt része, például fülcimpa felületei mentén, azokat pofaszerűen körbevevően helyezhető el, ilyenkor a 11 alaplemez 18 középső szakaszt képez, amellyel együtt a 12 és 13 szárak U-alakú elemet alkotnak. A 11 alaplemez és a 12, illetve 13 szár készülhet fröccsöntéssel vagy más ismert módon műanyagból, mint nylonból vagy poliolefinből.

A 12, 13 szárak egyikében, a rajz szerint a 12 szárban megvezetve 14 csavar van elrendezve, amely a másik, adott esetben a 13 szár csavarmenetes nyílásába illeszkedik. A 14 csavarnak 15 feje van, amelynek segítségével a 14 csavar elforgatható és ennek megfelelően a 12 és 13 szár egymáshoz képest adott helyzetben megfogható. A csavarmenet lehetővé teszi a 12 és 13 szár távolságának csökkentését vagy növelését, ezzel a kijelölt fülfelületeken a 10 elektromosan vezető eszköz felfekvését. Szükség szerint a 12 és 13 szárak végeit egyenetlen felületi kialakítással, például rovátkolással hozzuk létre, hogy ezzel a fülfelülethez való illeszkedést, az azon való felfekvést megkönnyítsük. A 12 és 13 szárak természetesen egymással nem feltétlenül párhuzamosak, szétnyílóan vagy összetartóan rendezhetők el, amikoris a végüknél levő nyílás nagyobb, mint a kezelendő személy fülének maximális szélessége. Egy további lehetőség szerint a 12 és 13 szárakat úgy hozzuk létre, hogy akár a 14 csávánál biztosított, akár a 14 csavar nélküli állapotban a közöttük levő távolság tipikusan a fülcimpa szélességének feleljen meg. Ez esetben a 14 csavar beépítése azért célszerű, mert így a 12 és 13 szárak szükség szerint egymástól távolíthatók vagy egymáshoz közelíthetők. Ebben segíthet az is, ha a 15 fejet hordozó, adott esetben 12 szár belső oldalánál megfelelő méretű karimát helyezünk el.

A szárak egyikében, célszerűen a 15 fejhez illeszkedő 12 szárban 16 elektródcsatlakozót helyezünk el, amely lényegében a javasolt elektród elektromosan vezető részét jelenti. Az illesztést a 12 szárban kialakított csavarmenetes nyílással biztosítjuk, ahol a nyíláshoz 17 karima van illesztve. Mint már említettük, ahogy a 2. és 3. ábrán látszik, a 10 elektromosan vezető eszköz alapját egyetlen műanyagból öntött alkatrész jelentheti, amelyet a 18 közép szakasz mentén meghajlítva hozunk olyan alakra, hogy a lényegében egymással párhuzamos 12 és 13 szár kialakuljon.

A 4. ábra szerint a 16 elektródcsatlakozó egyszerű felépítésű eszköz. Ebben rövid, viszonylag nagy átmérőjű csavarmenetes szár 19 fejrészhez csatlakozik, amely például recézéssel vagy más módon egyenetlen felülettel van kiképezve. A menetes szárhoz axiálisan 20 elektródtű kapcsolódik, amely 21 pontszerű csúcsban végződik, a pontszerű csúcs általában kúpos kiképzésű. A19 fejrész másik oldalán olyan 22 csapos véget alkotó rúdelem van elhelyezve, amelyhez szorítóelemmel vagy forrasztással vagy más ismert módon elektromos vezeték csatlakoztatható. A 16 elektródcsatlakozó adott esetben úgy is helyébe illeszthető, hogy forgásgátló elemmel van ellátva. Egy további lehetőség szerint a 20 elektródtű előtolásának követéséhez fok szerinti beosztás készíthető.

Az 5., 6. és 7. ábra a találmány szerinti elektród számára a koponyán keresztüli elektroterápiás kezeléshez szükséges elektromos impulzussorozatokat, jeleket előállító jelgenerátor különböző elemeit mutatja, az 5.

HU 210 935 Β ábra javaslatot tesz a tápegység, a 6. ábra az impulzusgenerátor, a 7. ábra a mérő-követő egység megvalósítására. A részletes kialakításra például a WO 86/02 567 számú nemzetközi közzétételi iratban foglaltak is adnak útmutatást. Az itt bemutatott javasolt kapcsolási elrendezések a szokásos kapcsolási jeleket és adott esetben a megvalósításhoz szükséges alkatrészek nemzetközi rajzjeleit és típusmegjelöléseit tartalmazzák, így különösebb ismertetésre nem szorulnak. Erre azért sincs szükség, mert a továbbiakban bemutatandó terápiás jelek és impulzussorozatok előállítására szakember az 5.-7. ábrán láthatótól eltérő felépítésű jelgenerátort köteles tudása alapján képes létrehozni.

A találmány szerinti készülék működtetése során fontos, hogy a váltakozóáramú jelek alkalmazásakor a kezelendő személyre összességében zérus töltés jusson, vagyis az áram által hordozott pozitív töltés és negatív töltés összességében egyenlő legyen. Fontos azonban az is, hogy a pozitív impulzusok nagyobb amplitúdójúak legyenek, mint a negatív impulzusok. A töltésegyenlőség úgy érhető el, hogy a pozitív impulzusok rövidebbek, mint a náluk kisebb amplitúdójú negatív impulzusok. így a két különböző erőjelű impulzus által az impulzusdiagramon elfoglalt terület azonos. Az impulzusdiagram nyilvánvalóan a jelfolyamatra jellemző feszültség-idő összefüggést rögzíti. Egy tipikus megoldás szerint a pozitív impulzust 2.. .2,2 ms időtartammal hozzuk létre, bár a tapasztalat szerint a 0,22 ms-től egészen a 7 ms-ig terjedő értéktartományban lehet kedvező terápiás eredményeket elérni. Célszerűnek bizonyult, ha a negatív impulzus hossza mintegy 5...10-szer, például 7-szer nagyobb, mint a pozitív impulzusé. Az impulzusok szélességét a frekvencia reciprokának megfelelően kell megválasztani és így egy megvalósított példában 150 Hz frekvencia mellett a mintegy 2,0 ms impulzusszélesség, 500 Hz frekvencia mellett pedig a mintegy 1,0 ms impulzusszélesség bizonyult előnyösnek. Ha a frekvencia 2000 Hz körüli volt, az impulzusszélességre előnyösen 0,1 ms adódott. A MHz-es tartományba eső frekvenciák esetén az impulzusszélesség határozatlan maradt. Az is fontos, hogy a pozitív impulzusban ne legyenek kiugró csúcsok, ami pontosan az ellenkezője annak, amit az említett US-A 4 646 744 lajstromszámú szabadalmi leírás kitanítása mond.

A terápiás kezelések tapasztalataiból adódott az a következtetés, hogy általában nem célszerű az impulzuscsomagokat (jelsorozatokat) hosszabb, több napos időn keresztül megszakítás nélkül alkalmazni. A kísérletek azt bizonyították, hogy a terápiás jeleket egymástól viszonylag rövid szünetekkel elválasztott, nem túlságosan hosszú csomagokból összeálló, akár a „vonat” elnevezéssel is illethető impulzusfolyamokból álló jelsorozatokban érdemes alkalmazni. A vonatszerű impulzusfolyamok között érdemes hosszabb nyugalmi időszakokat tartani.

A kezeléshez sok esetben előnyös a mintegy 10 Hz frekvenciájú jelek alkalmazása. Ezeknél egy tipikus sorozat mintegy 750 vagy 1000 egyedijeiből áll, tehát lényegében 75...100 s hosszúságú jelsorozatok adódnak, amelyek között mintegy 10 s-es szüneteket tartunk. Végeredményben a kezelés egy-egy lépcsőjében

1800...3600 s, például 2400 s hosszúságú impulzuscsomagok együttesét használjuk. A csomagokból álló jelfolyamoknak ezeket az együtteseit általában legalább 3 órás megszakításokkal alkalmazzuk. A vizsgálatok tanúsága szerint a folyamatos kezeléshez vagy hosszabb ideig tartó, jelsorozatokból és kisebb szünetekből álló jelek alkalmazásához képest ez a megoldás sokkal jobb eredményeket biztosít.

A kezeléshez szükséges impulzussorozatok előállítására szolgáló jelgenerátor olyan elektronikus áramkört jelent, amely ismert elveknek megfelelően generálja a kívánt impulzusösszetételű terápiás jeleket. Felépítése önmagában ismert intézkedésekkel kialakítható, utalunk a már említett US-A 4 646 744 lajstromszámú szabadalmi leírásra. Célszerűen a jelgenerátorban a 6. ábrán látható digitális/analóg áramkör van, amely a jelek kapuzására és szükséges mértékű átalakítására szolgál, hozzá az 5. ábra szerinti tápegység, illetve a 7. ábra szerinti mérő-követő egység kapcsolódik.

A kezelések egyik típusánál kitűnt, hogy mintegy 10 Hz frekvenciával generált 250.. .750 impulzust alkalmazva a kezelendő személyek jelentős részénél 1 órás kezelést követően a száj kiszáradása volt megfigyelhető. Az alkoholbetegeknél a gyógyítás közben az alkohol elvonása miatt keletkező tüneteket a találmány szerint kezelni lehet. Ekkor azonban a szenvedélybetegeknél a kezelés hatására az ismert terápiákhoz hasonlóan a száj kiszáradása jelentkezett és egyértelműen kimutatható volt a vér cukortartalmának lecsökkenése. Az orvosi indikációk miatt azonban nem célszerű, ha a kezelendő személy a kezelés időtartama alatt sok folyadékot fogyaszt, mivel az ellenőrző vizsgálatokat nyálon kell elvégezni, amelyet a víz vagy más folyadék felhígít. Ezért célszerű, ha a kezelés során a kezelendő személy kereskedelmi forgalomban hozzáférhető glukóztablettát fogyaszt, amely például tablettánként mintegy 3 g monoszacharidot tartalmaz és ez az összetevő a nyálképződést elősegíti. A kezelés kezdete előtt 15.. .20 perccel célszerű az első tablettát beadni és ezt követően mintegy 30 perces időszakonként egyegy újabb tabletta adható; ezt az időszakot a kezelést vezető orvos határozza meg.

A fentiek szerint a találmány értelmében az említett US-A 4 646 744 lajstromszámú szabadalmi leírásban bemutatott eljárás módosítását és továbbfejlesztését javasoljuk. A sikeres kezelés érdekében az előbb említett, a találmány szerint fontos paraméterek közül választunk, aminek révén a javasolt eljárás tudományosan ellenőrzött módon reprodukálhatóan hasznosítható, mindenekelőtt a fájdalomérzés tompítására. A kezelést a találmány szerint javasolt felépítésű elektród alkalmazásával könnyítjük meg. Ezt az elektródot különösen előnyösen alkalmazhatjuk a találmány szerinti készülékben a terápiás jelsorozatoknak a kezelendő személyhez való továbbítására.

A következőkben a találmány tárgyát a javasolt elektróddal és készülékkel végzett kezelések néhány megvalósítási példáján mutatjuk be még részletesebben.

HU 210935 Β

A különböző kezelési paraméterek fontosságát patkányokon, mint kísérleti állatokon végzett kísérletekkel bizonyítottuk be, amikoris 2...4 V feszültségű 10 Hz frekvenciájú jeleket alkalmaztunk. A fájdalomcsillapító hatást a patkányokon farokremegési látencia mérésével határoztuk meg, amikoris hagyományos módon konduktív hőmérsékleti ellenőrzést végeztünk. Az aktivitás egy további indikációját a β-endorfin, az adreno-kortikotrofin hormon, valamint a kortikoszteron és a kortizol szintjének mérésével kaptuk. Ezeknek a szinteknek a becslését az immunreaktivitás mérésével lehetett végrehajtani, amihez radioaktív módon jelölt antigénre épülő immunológiai technikát alkalmaztunk. Az elektromos stimulálás paramétereit a táblázatok lábjegyzeteiben adtuk meg.

A következőkben az 1, táblázat a farokremegési látencia értékét mutatja patkányoknál különböző áramamplitúdójú folyamatos impulzusos kezelésnél, a 2. táblázat a különböző megszakítást időtartamok és stimulálási időtartamok hatását adja meg megszakított elektroterápiánál a fájdalomérzet csökkenésére, a 3. táblázat a változó impulzusszélességű jeleknek a fájdalomérzetre gyakorolt hatását foglalja össze megszakított kezelés esetén, a 4. táblázat a változó áramerősség hatását adja meg megszakított kezelés esetén a fájdalomérzetre, az 5. táblázat a megszakított, a folyamatos és a szimulált kezelés hatását foglalja össze a fájdalomérzetre patkányok farokremegési látenciája alapján, míg a 6. táblázat a β-endorfin, az adrenokortikotrofin hormon, a kortikoszterol és kortizol koncentrációját tünteti fel a patkányok vérplazmájában folyamatos, megszakított és szimulált elektroterápiás kezelésnél.

1. táblázat

A farokremegési látencia értéke patkányoknál különböző áramamplitúdójú folyamatos impulzusos kezelésnél

Áramamplitúdó, μΑ	Farokremegési látencia, s
420	13,4±6,5*
330	17,0±4,2*
250	20,0+6,2
180	27,3±2,6*
80	27,O±3,2*
20	26,Q±3,4*
15	, 35,2±7,2*
10	32,2±8,1*
5	32,0±6,6*
1	28,1+5,0*
0,5	24,6±10,0
0,2	21,4±8,8
0,1	22,4±6,5
0,05	21,4±10,l
Szimulált kezelés	21,3±5,0 .

Ezek az értékek 6 patkányt tartalmazó csoportokra vonatkozó statisztikai átlagként adódtak. A patkányok folyamatos kezelését 10 Hz frekvenciájú jelekkel biztosítottuk, ahol a jelszélesség 2,0 ms és a kezelés időtartama 1800 s volt. A farokremegési látenciát 60 °C hőmérséklet hatásának való kitevéssel állapítottuk meg, ezt a hőmérsékletet a hasfelületnél alkalmaztuk.

A páratlan Student-teszt szerint a * jelű adatok P<0,05, vagyis jelentős mértékben kisebbek, mint a szimulált kezeléssel adódóak.

2. táblázat

A különböző megszakítást időtartamok és stimulálási időtartamok hatása megszakított elektroterápiánál a fájdalomérzet csökkenésére patkányok farokremegési látenciája alapján

Megszakítási időtartam, s	Farokremegési látencia, s
100	18,4±7,8*
50	18,2±8,6*
20	15,2±6,0
10	28,l±7,0*
5	20,5±ll,8*
2	17,7±7,3
Stimulálási időtartam, s	Farokremegési látencia, s
5	9,1+3,4*
25	28,l±7,0*
50	30,6±6,2*
75	33,8±7,4*
100	35,4±6,1*
150	24,0±5,0*
200	23,8±4,2*
250	22,1±5,4*
Szimulált kezelés	14,4+6,4

A fenti eredmények 18 patkányt tartalmazó csoportokon mért adatok átlagértékei. A megszakítás optimális időtartamának megállapításához a kezelést 25 s-on keresztül folytattuk, majd a feltüntetett hosszúságú megszakítást alkalmaztuk; a teljes kezelési idő 1800 s volt. A szimulált kezelésnek alávetett állatokat a megfelelő időig a vizsgálat helyén tartottuk, az elektródokat eközben a kijelölt helyen tartottuk, de áramot rajtuk nem engedtünk át.

A vizsgálatokhoz a farokremegési látenciát most is 60 'C hőmérsékletű, hasi felületen végzett beavatkozással állapítottuk meg.

HU 210 935 Β

3. táblázat

A változó impulzusszélességű jelek hatása megszakított kezelés esetén a farokremegési látencia alapján a fájdalomérzetre

Impulzusszélesség, ms	Farokremegési látencia, s
1,8	19,1±2,1*
1,9	16,9+7,8*
2,0	28,4±5,5*
2,1	31,4±8,2*
2,2	29,0±6,l*
2,4	19,0+7,1*
2,6	17,4+9,1
Szimulált kezelés	14,2+6,5

A fenti eredmények 12 patkányt tartalmazó csoportokon mért adatok átlagértékei. A kezelést 100 s-es stimulációs periódusokkal végeztük, amelyeket 10 s-es szünetek szakítottak meg; a teljes kezelési idő 1800 s volt. A szimulált kezelésnek alávetett állatokat a megfelelő időig a vizsgálat helyén tartottuk, az elektródokat eközben a kijelölt helyen tartottuk, de áramot rajtuk nem engedtünk át.

A vizsgálatokhoz a farokremegési látenciát most is 60 °C hőmérsékletű, hasi felületen végzett beavatkozással állapítottuk meg.

4. táblázat

A változó áramerősség hatása megszakított kezelés esetén a farokremegési látencia alapján a fájdalomérzetre

Áramerősség, μΑ	Farokremegési látencia, s
33,0	15,6±7,5
20,0	23,4±9,9*
18,0	19,7+7,6*
12,5	31,8+7,0*
11,0	32,2±5,2*
10,0	26,4±7,0*
9,5	14,6±3,7
5,0	, 13,4±3,1
Szimulált kezelés	14,2+6,5

A fenti eredmények 12 patkányt tartalmazó csoportokon mért adatok átlagértékei.

A megszakított kezelést 100 s-es stimulációs periódusokkal végeztük, amelyeket 10 s-es szünetek szakítottak meg; a teljes kezelési idő 1800 s volt. Az alkalmazott impulzusok 2,0 ms szélességűek és a fent feltüntetett áramerősséggel adott amplitúdójúak voltak. A szimulált kezelésnek alávetett állatokat a megfelelő időig a vizsgálat helyén tartottuk, az elektródokat eközben a kijelölt helyen tartottuk, de áramot rajtuk nem engedtünk át.

5. táblázat

A megszakított, a folyamatos és a szimulált kezelés hatása a farokreme gési látencia alapján a fájdalomérzetre

Kezelés módja	Farokremegési látencia, s
Megszakított	30,8±7,4* (18)
Folyamatos	18,3±11,5* (18)
Szimulált	14,3+6,4 (19)
Összehasonlító csoport	10,8±5,3* (16)

A fenti eredmények a zárójelben adott számú patkányt tartalmazó csoportokon mért adatok átlagértékei.

A kezelést 1800 s-os időtartammal végeztük, mégpedig a megszakított kezelést 100 s-os stimulációs periódusokkal, amelyeket 10 s-os árammentes szünetek szakítottak meg; a folyamatos kezelést a megszakítottál azonos módon, de árammentes szünet közbeiktatása nélkül végeztük. A szimulált kezelésnek alávetett állatokat a megfelelő időig a vizsgálat helyén tartottuk, az elektródokat eközben a kijelölt helyen tartottuk, de áramot rajtuk nem engedtünk át. Az összehasonlító csoportot mintegy 300 s-on keresztül fájdalomérzetet kiváltó cselekménynek vetettük alá.

6. táblázat

A β-endorfin (BE), adrenokortikotrofin hormon (ACTH), kortikoszterol (C/ROL) és kortizol (C/ZOL) koncentrációja patkányok vérplazmájában folyamatos, megszakított és szimulált elektroterápiás kezelésnél

Kezelés módja	BE-Ir pg/ml	ACTH-lr pg/ml	C/ROLIR ng/ml	C/ZOLIR ng/ml
Megszakí- tott	215±90** (12)	373±25** (6)	1023±76** (6)	22±15** (12)
Folyama- tos	187±66 (14)	778+397 (8)	994±266** (8)	20±4** (6)
Szimulált	163±76 (14)	978±250** (8)	900±160** (8)	18±6** (18)
Összeha- sonlító	145±80 (14)	531±244* (8)	499±165* (8)	14±6** (6)

HU 210 935 Β

A kezelést 1800 s-os időtartammal végeztük, mégpedig a megszakított kezelést 100 s-os stimulációs periódusokkal, amelyeket 10 s-os árammentes szünetek szakítottak meg, az impulzusszélesség 2,0 ms volt; a folyamatos terápiás kezelést a megszakítottál azonos módon, de árammentes szünet közbeiktatása nélkül végeztük. A szimulált kezelésnek alávetett állatokat a megfelelő időig a vizsgálat helyén tartottuk, az elektródokat eközben a kijelölt helyen tartottuk, de áramot rajtuk nem engedtünk át. Az összehasonlító csoportban levő patkányokat rövid, legfeljebb mintegy 300 s-os pihentetés után leöltük, miután a fájdalomérzet farokremegési látencia alapján végzett vizsgálatát végrehajtottuk.

A vizsgálatokhoz a farokremegési látenciát most is 60 °C hőmérsékletű, hasi felületen végzett beavatkozással állapítottuk meg, majd a patkányokat leöltük és vérüket összegyűjtöttük.

A páratlan Student-teszt szerint a ** jelű adatok p<0,05, vagyis jelentős mértékben kisebbek, mint az összehasonlító csoportban végzett kezeléssel adódóak.

A következőkben a különböző elektromos jellemzőkre mutatunk példákat.

Különböző elektród9okra az impedancia összehasonlítása

Fülcimpában alkalmazott elektródok példái

A félhámon való áthatoláshoz szükséges éles tűkön a következő adatokat mértük:

(a) acéltű: 77kO+llka (b) széntű: 30 kO±5 ka.

A felhámon áthatolni nem képes aranyozott gombelektródoknál az impedancia

300 kQ...500 ka*.

Karbonizált rugalmas anyagú, pontosan 0,5 cm átmérőjű foltelektródoknál elektródzselé nélkül 500 ka... 1 ΜΩ*, elektródzselé alkalmazásával 300 ka.. .600 ka*.

A * jelű eredményeket a fülcimpa etilalkoholos tisztítása után kaptuk.

Alkalmazási példák

Fájdalomcsillapítás

A patkányokat 5, 10, 20, 40, 60, 120 és 180 perces kezelési időtartamra rögzítettük és elektroterápiás kezelésnek vetettük alá. Akut fájdalomelőidéző cselekményre adott válaszaikat rögzítettük. A fájdalomelőidéző cselekmény a farok nedves, valamint száraz meleg közeggel való érintkeztetését, hipertóniás sóoldat intraperitoneális befecskendezését jelentette. A válaszokat összehasonlítottuk a szimulált kezelésnek, vagyis azonos időtartamú fájdalomelőidézés nélküli kezelésnek, és a 0 időtartamú összehasonlító kezelésnek alávetett állatok válaszaival.

Kábítószerelvonási tünetek

A patkányokba miniatűr méretű szivattyúkat építettünk és a szivattyúból legfeljebb 14 napon keresztül szervezetükbe morfiumot juttattunk. Ezután a szivatytyút eltávolítottuk és 24 óra elteltével az elvonási tüneteket az állatokon megfigyeltük: az egyik csoport elektroterápiás kezelést kapott, a másik csoportot szimulált kezelésnek vetettük alá.

Stresszhatás megszüntetése

A patkányokat tartósan lekötöztük, néhányukat előzetesen izoláltuk. Ezzel stresszhatásnak tettük ki őket, majd az elektromos terápiának alávetett és a szimulált kezelést kapó patkányok neurokémiai válaszait elemeztük.

A fenti három példában a fájdalomérzetre vonatkozó hatásos jelek vétele után az állatokat kicseréltük és friss csoportot vetettünk alá az elektroterápiás kezelésnek, mielőtt a vizsgálatokat embereken megkezdtük volna. A megfelelő időtartamok után az állati szöveteket kivettük és a különböző hormonális hatásokat az áramhoz rendeltük, ezzel a kezelt, a szimulált kezelésnek alávetett és az összehasonlító csoportok eredményeit megállapítottuk. Az utóbbi csoportba a kezeletlen vagy minimális mértékű kezelésnek alávetett patkányok tartoztak. A neurohormonális anyagok jelenlétét úgy határoztuk meg, hogy előzetesen ezekkel a neurohormonokkal szemben specifikus kémiai ellenszereket adtunk be.

Hatásos áramerősségek

A terápiás jelsorozatok mérete és a megszakítások időtartama

Az impulzusfolyamban levő impulzusok optimális számát és a csomagok közötti megszakítások szükséges időtartamát egy adott frekvencia mellett úgy határoztuk meg, hogy terápiás kezeléshez olyan 64, 128, 250, 500, 750, 1000, 1250, 1500, 1750, 2000, 2250 és 2500 impulzust tartalmazó impulzuscsomagokat alkalmaztunk, amelyek egymásutániságát 1,2,5,10,15,20, 25, 50 és 100 másodperces szünetekkel szakítottuk meg.

Hz-es frekvencia

Fájdalomcsillapításra alkalmasnak bizonyult a 250 impulzust tartalmazó és egymást 10 másodperces szünetekkel követő csomagokból álló impulzusfolyam, amelynek hatására álmosság vagy eufória jelentkezett. Ha a szünetet 100 másodpercre növeljük, maga az impulzusfolyam folyamatosan alkalmazható, nincs szükség például 60 perces jelsorozatok képzésére és ez az alkalmazás a fájdalom csillapítására különösen késő este vagy éjszaka hasznos. A 250 impulzust tartalmazó csomagok hatására az ACTH szintje csökken, míg az endrogén opioidok, közöttük a β-endorfin szintje emelkedik.

Ha a kezelést 750 és 1000 impulzusból álló csomagokkal végezzük - a 750 impulzusos csomag az esetek többségében hatásosabbnak bizonyult - és 10 másodperces szünetet tartunk, az analgetikus hatás igen szé8

HU 210 935 Β leskörű. Különösen hatékony a kezelés gyulladásos fájdalmak csillapítására és azokban az esetekben, amikor egyidejűleg különböző okok miatt többféle fájdalomérzet keletkezik.

A 750 impulzusból álló csomagokkal végzett kezelés javítja a hangulatot és a fájdalmat bágyadtság érzése nélkül oldja. Igen hatásos a kezelés akkor, ha időpontja az ACTH szintjének várható emelkedésével esik egybe, ami az emberek többségénél a normális 12 órás nappali és éjszakai ciklusok váltakozását követően alakul. Ez annyit jelent, hogy a kora reggeli, a vacsora körüli időszakokban, illetve rendkívül erős stresszhelyzetekben vagy szorongásos állapotokban, ideértve a krónikus fájdalom által előidézett szorongást is, a kezelés különösen hatásos. A 750 impulzusos kezeléssel jár az is, hogy egy adott időszakban a noradrenalin, mint neurotranszmissziós közeg keletkezési üteme lecsökken. Ezt a hatást úgy erősíthetjük, illetve tartósíthatjuk, hogy három csomagból álló impulzusfolyamot alkalmazunk, amelyek között 10 másodperces szüneteket tartunk, míg a jelsorozatok között 10 perces nyugalmi időszakok vannak. Ezt a jelsorozatot terápiásán célszerűen a felkelést követő időszakban alkalmazzuk.

Az itt meghatározott kezelési mód a javasoltak közül a tapasztalat szerint az ACTH szintjének csökkentése szempontjából az egyik leghatékonyabb. A kábítószerhez hasonló alaphatása a dinorfinon jelentkezik, bár a dinorfin esetében a hatás mértéke és milyensége mindenekelőtt az áramjelek hosszától és alkalmazási időtartamától függ.

Az impulzusokra általában a 10... 12 μΑ körüli jellemző áramerősség bizonyult különösen megfelelőnek, ez esetben nemcsak az 1, példában (1. alább) leírt módon lehet az impulzusokat fájdalomcsillapításra használni, hanem maga a terápiás jelsorozat alkalmassá válik olyan személyek kezelésére, akik dohányzásról (cigarettázásról) kívánnak lemondani és ez esetben a kezelés állhat 250 impulzusból álló és 10 másodperces szünetekkel létrehozott csomagokkal végzett terápiából, ahol a csomagokra a mintegy 30 μΑ-es amplitúdó a jellemző.

A két említett lehetőség közötti eltérések jelentősek. A mintegy 10...12 μΑ-es áramerősségű impulzusok mind a 250, mind a 750 impulzusból álló csomagoknál az idegi büntetési rendszert nyomja el [erről 1. például a White and Rumbold, Psychopharmacology, 95, 1-14., (1988) irodalmi helyet], A 750 impulzusból álló csomagoknál a noradrenalin és hisztamin anyagcsere-folyamatok üteme az agy különböző régióiban csökken, de a mellékvesében lezajló hisztaminos anyagcsere-folyamatokat ez elősegíti és ott hormonösszetevőként mindenekelőtt a kortikoszteron és az opioid peptid fragmentumok jönnek létre, amelyek visszacsatolásos folyamatban a központi idegrendszer jelátviteli pályájának működését elnyomják és így a figyelmeztető, illetve fájdalommal járó reakciókat háttérbe szorítják.

A kezelés végezhető „kevert” módon, amikor a 250 impulzusból álló csomagokat a 750 impulzusból állókkal váltakozva alkalmazzuk, a csomagok között 10 másodperces szüneteket tartunk és csomagokat tartalmazó impulzusfolyamokat 60 percen keresztül generáljuk. Ez a megoldás mindenekelőtt a fej tartományában keletkező belső fájdalmak kezelésénél, különösen a háromosztatú ideggel és a halántéki-álkapcsi tartománnyal kapcsolatos fájdalmak csillapításánál bizonyult hasznosnak.

Amikor azonban a 250 impulzusból álló csomagot 30 μΑ-es áramerősség mellett alkalmazzuk, az idegi büntetési rendszer elnyomása kevésbé intenzíven jelentkezik és maga a terápiás jel sokkal alkalmasabbnak látszik az agy jutalmazási rendszerének stimulálására [1. például a Wise, Pharmac. Ther. Vol. 35, 227-263. (1987) szakirodalmi helyet]. Ezt a tényt az bizonyítja, hogy a neuronális dopamin anyagcseréje aktivizálódik és a β-endorfin szintje növekszik. A 250 impulzusból álló csomag esetében mind a 10...12 μΑ-es, mind a mintegy 30 μΑ-es áramerősség elősegíti az elvonási tünetek enyhítését különböző kábítószerek esetében, ezzel szemben a büntetési rendszer késleltetése a korai kezelési (detoxikálási) szakaszokban fontos, továbbá az agy jutalmazási rendszerének erősítése a rehabilitációs kezelési szakaszban válik intenzívebbé.

0,1 Hz frekvencia

Az impulzusokat szünetmentesen generálhatjuk, a mintegy 10...12 μΑ jellemző amplitúdójú terápiás áramjelek 2,0 ms időtartamú impulzusokból állnak. Ennél a frekvenciánál az impulzusfolyamok különösen az alvás elősegítésére és hipnotikus kezelések lefolytatásánál bizonyultak előnyösnek.

Hz frekvencia

A jelsorozatokat 200, illetve 1000 impulzusból álló csomagokból, 10 másodperces szünetekkel célszerű létrehozni, az amplitúdó mintegy 10...12 μΑ, a pozitív impulzus hossza általában 2,0 ms. Ezek az áramimpulzusok jól használhatók az endrogén opioid aktivitás stimulálására és ezen keresztül fájdalomcsillapításra, de leginkább az ópiumszármazékok, mint kábítószerek élvezői esetén az elvonási tünetek enyhítésére alkalmasak. Éne a továbbiakban az 5. példa tartalmaz részletes kitanítást. A hatásmechanizmus alapját az endrogén opioidok aktivitásának felerősítésében kell látnunk, hiszen ezt az aktivitást a kábítószer fogyasztása miatt a szervezetbe bejutó anyagok lecsökkentik.

500 Hz frekvencia

A terápiás 250 impulzusból álló és 100 másodperces szünetekkel szakítással generált, illetve 1000 impulzusból álló és 10 másodperces szünetekkel generált impulzusfolyamokkal végezve fájdalomcsillapító hatást észleltünk és ez különösen erőteljes volt a gerinctáji folyamatokból eredő fájdalmak esetében. A fájdalomcsillapításnak a 10 Hz-es frekvenciájú jelekkel való biztosításával szemben ez esetben az impulzusfolyamokat legfeljebb 60 perc időtartamú jelsorozatokkal alkalmazzuk, közöttük legalább 180 perces megszakításokat tartunk és célszerűen naponta legfeljebb egy kezelést alkalmazunk. Az alkoholbetegek esetében a

HU 210 935 B detoxikálás korai időszakában 10 másodperces szünetekkel 1000 impulzusból álló jelsorozatokat 24 órán keresztül alkalmaztunk. Ez a szeroton aktivitást javítja és a hisztamin anyagcserét stimulálja. Az impulzusfolyamok sorozatának hatására mind a barbiturátok, mind az alkohol narkotikus hatásai csökkenthetők. Ez utóbbi esetben a 10...12 μΑ-es erősségű terápiás jeleket mintegy 1,0 ms hosszúságú pozitív impulzusokként szolgáltatjuk.

2000 Hz frekvencia

Rövid, legfeljebb 40 percig terjedő kezelési időszakokban folyamatosan, tehát megszakítás nélkül végezzük a terápiát. A jelsorozatok hatására a hipnotikus szerek narkotikus hatása erősíthető és meghosszabbítható. A kezelés mindenekelőtt hallucinogén szerek, különösen LSD élvezetére rászokott egyének gyógyításának menetében, a rehabilitációs, detoxikálási szakaszokban hasznos.

MHz frekvenciák

Számos frekvenciát kipróbáltunk, de különösen az 1,2 MHz és 50 MHz körüli értékek bizonyultak az idegrendszer büntetési központjainak stimulálására alkalmasnak. Ez esetben a jelsorozatokat 100 másodperc időtartamú csomagokban generáljuk, a csomagok között mintegy 10 másodperces szüneteket tartunk és az impulzusfolyamok között legalább 20 perces, általában legalább 40 perces nyugalmi időszakokat biztosítunk. Az ilyen ciklusok száma a kezelendő személy egyéni tűrőképességétől függ, mivel az áramjelek hatására szorongásos tünetek keletkeznek, illetve aluszékonyság jön létre. A kezelés eredményeként mind az acetolkolin termelési aktivitása, mind pedig az ACTH felszabadításának intenzitása növekszik, ezért a kezelés alkalmasnak tűnik olyan állapotokban javulás elérésére, amelyeknél az emlékezőképesség leromlásával állunk szemben, mint például az Alzheimer-kórnál. Az ACTH hatására olyan alapmechanizmusok alakulhatnak ki, amelyek eredményeként a kezelés alkalmassá válik dohányosok leszoktatásának segítésére anélkül, hogy az elvonási tünetek kellemetlenekké válnának, bár ebből a szempontból a 4. példában leírandó eljárás hatékonyabbnak tűnik. Az áramjeleknek az ACTH szintjére gyakorolt stimuláló hatása terápiásán felhasználható a bódítószerek bevételét követő posztoperatív alvási idő csökkentésére.

A továbbiakban a találmány részleteit megvalósítási példák kapcsán mutatjuk be.

1. példa

Fájdalomcsillapító kezelés

Gyulladásos folyamat miatt keletkezett fájdalomtól szenvedő egyéneket 2,0 ms hosszúságú pozitív impulzusokat tartalmazó, 10... 12 μΑ áramerősségű impulzusokból álló csomagokkal kezeltünk. 10 Hz frekvencia mellett 250 impulzust tartalmazó csomagokat generáltunk, amelyeket 10 másodperces szünetek választottak el. A kezelést naponta délelőtt 10 és 12 óra és délután 14 és 16 óra között folytattuk, mindenkor 60 percen keresztül, egészen addig, amíg legalább 24 órás fájdalommentes időszakot tudtunk elérni. Ez az egyes egyéneknél 4 vagy 5 nap után jelentkezett. Ezt követően először napi egy, majd kétnaponként egy kezelés vált szükségessé, és később a kezelések alkalomszerűvé váltak.

2. példa

Kábítószerélvezetről lemondani kívánó egyéneknél a kábítószer megvonása miatt keletkező krónikus fájdalomérzet kezelése

Az előzőekben ismertetett, 10 Hz-es frekvenciával generált impulzusokból mintegy 750-et tartalmazó csomagokkal végzett kezelést a személyek felkelése után folyamatosan alkalmaztuk. A legtöbb embernél ez a 12 órás nappali/éjszakai ciklus beállítása esetén 12 órát tartott, mégpedig este 20 óráig. Az éjszaka folyamán, vagy ezt a kezelést követően 2 órán keresztül folyamatosan mintegy 10...12 μΑ áramerősségű, 0,1 Hz frekvenciájú impulzusokból álló csomagokat alkalmaztunk, amelyek mintegy 2,0 ms hosszúságú pozitív impulzusokat tartalmaztak. Ezt követően ugyanilyen amplitúdójú és időtartamú, de 250 impulzusból álló és 10 másodperces szünetekkel megszakított csomagokat alkalmaztunk, mégpedig 1 órán keresztül. Az 1 órás kezelések között 2 órás nyugalmi időszakokat hagytunk. Az említett szerkezetű ciklusokat egészen a felébredésig folytattuk, amikor is a kezelt személynél viszszatértünk a 10 Hz-es ismétlődési frekvenciával generált impulzusokból 750-et tartalmazó csomagok alkalmazására.

3. példa

Hátaltáji beavatkozást követő krónikus fájdalom kezelése

A fájdalomérzet csökkentésére mintegy 500 Hz frekvenciájú, 10... 12 μΑ áramerősségű, valamint pozitív részén 1,0 ms körüli hosszúságú impulzusokból mintegy 1000-et tartalmazó és 10 másodperces megszakításokkal létrehozott csomagokból álló első ciklust, valamint 2500 impulzust tartalmazó és ugyancsak 10 másodperces megszakításokkal létrehozott csomagokból álló második ciklust alkalmaztunk váltakozva, mégpedig legfeljebb 60 percen keresztül és két kezelés között mintegy 3 órás szünetet tartottunk,

4. példa

Cigarettázásról leszokni kívánó személyeknél a megvonási tünetek kezelése A minimális követelmény 60 perc időtartamú kezelés volt, amelynek során pozitív részén mintegy 2,0 ms hosszúságú, 10...12 μΑ amplitúdójú és 10 másodperces megszakításokkal generált csomagokat használtunk. A csomagok mintegy 200 impulzust tartalmaztak. A kezelést célszerűen a reggeli (délelőtti) órákban hajtottuk végre. A dohányzásról leszokni kívánó személyek kezelésében az eredményességet javítani lehet, ha az első kezelést követő 6 óra elteltével egy második kezelést hajtunk végre. A kezelés időtartamának növekedésével megfigyelhető, hogy az elvonási tünetek in10

HU 210 935 Β tenzitása csökken, ha egyáltalában létrejönnek. A depressziós tüneteket mutató személyeknél ugyanilyen paraméterekkel jellemzett, de átlagosan 30 μΑ áramamplitúdójú jeleket célszerű használni. Ez utóbbi esetben a második kezelés legalább 2 órával az elsőt követően hajtható végre. A dohányzásról való leszokást elősegítő kezelést legalább öt, legfeljebb hét napig célszerű folytatni. A kezelés eredményességét javítja, ha egyidejűleg a dohányzással kapcsolatos megszokások módosítására irányuló terápiát is alkalmazunk.

5. példa

Szenvedélybetegek kezelése kábítószer és alkohol túlzott fogyasztásáról való leszokással járó elvonási tünetek miatt

A terápiás kezelés alapján a neurokémiai jutalmazási, illetve büntetési rendszer befolyásolása jelenti stimulálás, illetve elnyomás irányában. Az előzőt célszerűen 250 impulzusból álló csomagokkal biztosítjuk, amelyeket mintegy 10 másodperces szünetekkel generálunk, ahol pozitív részén mintegy 2,0 ms hosszúságú impulzusokat 30 μΑ körüli jellemző áramerősséggel használunk, míg a másodikat mintegy 750 impulzusból álló, 10 másodperces szünetekkel generált csomagokkal, amelyek pozitív részén mintegy 2,0 ms hosszúságú és mintegy 10...12 μΑ jellemző áramerősségű impulzusokat tartalmaznak. Bármelyik lehetőséget is választjuk, a kezelést a reggeli órákban 1 órán keresztül, a délutáni időszakban szintén 1 órán keresztül folytatjuk. Az említett kezelési lépések között, illetve utánuk este 20 óráig a kezelendő személynél 750 impulzust tartalmazó csomagokat kell alkalmazni, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 10 Hz, és mindenkor három jelcsomag után 10 perc nyugalmi időszakot biztosítunk. Este 20 órát követően a kezelendő személyt alvás közben szükség szerint vagy 10 Hz frekvenciával generált impulzusból mintegy 250-et tartalmazó, 100 másodperces szünetekkel megszakított csomagokkal kezeljük, ahol az impulzusok pozitív oldalára a mintegy 2,0 ms hosszúság impulzusok jellemzőek, az áramamplitúdó pedig mintegy 10...12 μΑ, vagy ugyanerre a célra 0,1 Hz frekvenciával generált, pozitív részén mintegy 2,0 ms hosszúságú és 10...12 μΑ jellemző áramerősségű impulzusokból álló folyamatos jelsorozatokat hasznosítunk.

A kezelések időtartamát alapvetően a kezelendő személy állapotától függően választjuk meg. Ilyenkor az elvonási tünetek intenzitása és- minősége fontos, vagyis az a tény, hogy a személy előzetesen milyen intenzitással és mennyi ideig volt az adott szer élvezője. A kezelés elsősorban a detoxikálási szakaszban hatásos, amelynél a várható időtartam általában 3...5 nap, majd ezt követően, illetve ez alatt a kezelendő személyt pszichoterápiás és életmódjának változtatására késztető kezelésnek is alá kell vetni. Ezt követően a kezelendő személy további 7...10 napon keresztül 2 Hz frekvenciával generált, pozitív részén 2,0 ms hosszúságú, 10...12 μΑ áramamplitúdójú, 200 impulzusból álló csomagokat kap. A kezelést most 60 perces időszakokon keresztül, 60 perces nyugalmi időszakokkal megszakítva folytatjuk. Ezt a kezelést 7 napig végezzük, majd intenzitását úgy csökkentjük, hogy egy nap legfeljebb 2 kezelést hajtunk végre. A kezelés kezdetét követő 14 nap elteltével a személyek általában már nem mutatnak elvonási tüneteket, amikor már további kezelésre nincs szükség. Ha esetleg mégis, akkor napi kétszer végzünk elektroterápiát, egyidejűleg a pszichológiai rehabilitációs folyamatot biztosítjuk, ami azonban hónapokon át tarthat.

Ha a kezelendő személy herointól vagy más ópiumszármazéktól került kábítószerfüggésbe, különösen előnyösnek bizonyult, ha a nappali órákban 2500 impulzusból álló, 133 Hz frekvenciával generált, pozitív részén mintegy 2,0 ms hosszúságú és 10...12 μΑ közötti áramaplitúdójú impulzusokat tartalmazó csomagokat használunk, amelyek között 10 másodperces szüneteket biztosítunk.

Ha a kezelendő személy alkoholbeteg, a kezelést a detoxikálási szakaszban 1000 impulzusból álló, 10 másodperces szünetekkel generált csomagokkal végezzük, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 500 Hz, pozitív részükön mintegy 1,0 ms hosszúságúak és jellemző áramerősségük 10...12 μΑ, jelsorozatokkal végezzük, de csak a nappali órákban. Ha a személy alvászavarokkal küszködik, a kezelést az éjjeli órákban a fentiekben a más vegyszertől való függés megszüntetésére irányuló kezeléshez hasonlóan folytatjuk le.

További alkalmazási lehetőségek

A különböző neurohumorális folyamatokra koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés által gyakorolt hatások ismerete alapján célszerű, ha összefoglaljuk, várhatóan milyen orvosi jellegű problémáknál lehet ezt a terápiás eljárást még hatékonyan alkalmazni.

1. Az immunrendszer diszfunkciója

Megfelelő kezelést választva az agyalapi mirigyből az ACTH felszabadítása révén a kortikoszteroid szint szabályozható, a vérben a dinorfin és az adrenalin-hisztamin koncentrációja befolyásolható, ennek segítségével a különböző gyulladásos állapotokat, mindenek előtt a reumás eredetű krónikus ízületi gyulladást előidéző mechanizmusokkal szembeni autoimmun védekezési folyamatok szabályozhatók.

2. Parkinson-kór

A Parkinson-kór korai szakaszában a dopamin felszabadítás! aktivitása javítható, így az idegrendszer állapota pozitív irányban befolyásolható a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés révén.

3. Alzheimer-kór

Bizonyítható, hogy a homloklebenyben a kolintermelési aktivitást a terápiás eljárás megfelelő változata kedvező irányban befolyásolja. Éppen ezért a Parkinson-kórhoz hasonlóan, feltételezve, hogy a kór a szöveteket nem károsította súlyosan, tehát a betegség korai állapotában avatkozunk be, a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés képes az idegsejtek pusztulási

HU 210 935 B folyamatait lelassítani, mivel a megfelelő neurotranszmissziós egységek aktivitását javítja.

4. Depressziós állapotok

A kedélyállapot jelentős javulását sikerült megfigyelni, amikor a fájdalomcsillapításra alkalmas változatban valósítottuk meg a találmány szerinti készülék működtetését. Mivel a kezelés révén az idegi átviteli pályák tónusa javul, különösen a viselkedést befolyásoló pályákon, továbbá az ACTH termelését és szintjét megfelelő módon befolyásolni (csökkenteni) lehet, feltételezhető, hogy a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés alkalmas különböző depressziós állapotokban javulás hatékony előidézésére.

5. Álmatlanság és repülési betegség

A koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés csökkenti mind kísérleti, mind klinikai feltételek között az ACTH termelését, és ez az a neurohormon, amely különösen fontos szerepet játszik a felébredés folyamatában. Valószínűsíthető, hogy a hormontermelés elnyomásával az alvási folyamat elősegíthető, különösen, ha a noradrenalin előállítási tónusának csökkentésével járó szorongást korlátozó kezelést alkalmazunk, amely szintén a találmány szerinti készülékkel végezhető. Miután ez az elnyomási folyamat a nap különböző szakaszaiban valósítható meg, a javasolt eljárás segíthet abban, hogy a napi, illetve az életritmusban az időzónák közötti gyors helyváltoztatás miatt bekövetkező zavarokat megszüntessük.

6. Stresszes állapotok ésfóbiás szorongások

A fájdalomcsillapító hatással rendelkező kezelési eljárásokban bizonyos fóbiás és egyéb szorongásos állapotok feloldására ugyancsak lehetőség van, továbbá a noradrenalin anyagcsere elnyomása révén a szorongásoldó szerekkel szembeni függőség csökkenthető. Ezért a kezelés felválthatja a szorongásoldó szerek alkalmazását, hasznosan egészítheti ki a stresszes és szorongásos állapotok feloldására irányuló eljárásokat. A találmány szerinti készülék ezért valószínűsíthetően felhasználható viselkedési abnormalitással jellemezhető, például skizofrén állapotokban javulás elérésre.

7. Neurológiai diszfunkciók

A motorikus szabályozásban szereplő idegi impulzusátvitelre szolgáló anyagok felszabadítása számos kóros állapotban, mint például epilepsziánál, idegsorvadásos elváltozásoknál, izommere,vedéseknél kedvezően befolyásolhatja a kóros folyamatokat.

8. Étvágyzavarok

A javasolt kezelés révén az opioid peptidek elválasztási folyamata stimulálható, míg más peptidek termelése elnyomható. Különösen az ACTH és a kolecisztokinin (CKK) kiválasztásánál figyelhetők meg ezek a hatások, aminek révén a pszichés eredetű étvágytalanságban szenvedő betegek étvágya javítható. A kezelés egy másik változata alkalmas ezzel szemben az opioid peptidek elválasztási folyamatainak elnyomására, ezért a túlevésre hajlamos személyek étvágya csökkenthető. Ebből következik, hogy a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés megfelelő napszakban és módon alkalmazva az étvágy csökkentésére és növelésére egyaránt felhasználható.

9. Szexuális diszfunkciók

A koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés egyes esetekben a paraszimpatikus idegrendszer stimulálása révén az erekció hiányára visszavezethető impotencia gyógyítására alkalmas, egyidejűleg a szimpatikus idegrendszer működését képes elnyomni.

A havivérzés stresszhelyzetekből és a prolaktin emiatt megnövekedett elválasztási szintje miatt adódó elmaradása vagy rendszertelenné válása befolyásolható, ha a menseses ciklus adott időszakaiban a dopamint termelő és az opioid jellegű idegpályákat befolyásoljuk és így a menses szabályosságát visszaállíthatjuk.

70. Altatószer hatásának kiegészítése

A javasolt eljárás néhány változata alkalmas hipnózisos állapotot előidéző anyagok akut dózisa által kifejtett hatások fokozására vagy tompítására. Ezért a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés sebészeti beavatkozást követően a fájdalomérzet befolyásolására használható, amivel lehetőség nyílik arra, hogy az operáció alatt a szükséges altatást az eddigieknél kisebb mennyiségű szerrel végezzük és így a betegnek a beavatkozást követően az altatásos állapotból való viszszahozása felgyorsítható, a sebészeti beavatkozást követő fájdalomérzet intenzitása csökkenthető.

77. Detoxikálás

A koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés egyik mellékhatásaként megfigyelhető a hipothalamus és az agyalapi mirigy aktivitásának növekedése. Ez kihasználható arra, hogy a kezelendő személy szervezetéből a kábítószerek és toxikus anyagok eltávolítását meggyorsítsuk és a vese funkciójának javítására alkalmas, amikor kábítószer túladagolása miatt bekövetkező állapotokban kell beavatkozni.

A fentiekből adódik, hogy a találmány szerinti elektród és készülék felhasználásával a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés alkalmazási lehetőségei bővülnek, a kezelés számos kóros állapotban eredményesen végezhető el.

Claims

(1) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyébként 200...300 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28...32 μΑ vagy 10...15 μΑ;

1. Elektród koponyán keresztüli elektroterápiás kezeléshez, amely koponyán keresztüli elektroterápiás kezelést biztosító impulzusokat előállító jelgenerátorral csatlakoztatott vezetéken keresztül táplált, a kezelendő személy bőréhez, különösen fülcimpájához illeszthető elektromosan vezető eszközként van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az elektromosan vezető eszköz (10) a kezelendő személy felhámjába behatolni képes, célszerűen kúpos végződéssel kialakított, kis felületen jó elektromos kapcsolatot biztosító pontszerű csúccsal (21) kiképzett elektródtűvel (20) van ellátva.

HU 210 935 B
(2) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 700...800 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik Össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28...32 μΑ vagy 10...12,5 μΑ;

2. Az 1. igénypont szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátorhoz csatlakoztatva a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés alatt legfeljebb ΙΟΟΙοΩ impedanciát biztosító szerkezetként van kiképezve.
(3) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, mintegy 100 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28.. .32 μΑ vagy 10... 15 μΑ;

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy ajelgenerátorhoz csatlakoztatva a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelés alatt mintegy 65...90 kQ vagy mintegy 25...35 kO értéktartományba eső impedanciát biztosító szerkezetként van kiképezve.
(4) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely nagyobb számú egyenként

700.. .800 és néhány egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28.. .32 μΑ vagy 10... 15 μΑ;

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy fülre illeszthető eszközként van kiképezve, amely két, fülcimpa vagy fülkagyló más részének két oldalán elhelyezhető szárral (12, 13) van ellátva és a két szár (12,13) előnyösen U-alakú elemet képez, ahol az egyik szárban (12,13) elektródtű (20) van elrendezve és az elektródtű (20) kúpos pontszerű csúccsal (21) és őt a szárak (12, 13) között elhelyezkedő fülcimpához vagy fülkagylórészhez szorító, a pontszerű csúcsnak (21) bőr felhámjába való behatolási nyomását szabályozni képes megvezetéssel van ellátva, továbbá az elektródtű (20) a pontszerű csúccsal (21) szembeni végénél jelgenerátorhoz vezetett elektromos kapcsolat kialakítására alkalmasan van kiképezve.
(5) egyetlen folyamatos impulzusfolyamból álló jelsorozat, amely 250...300 impulzust vagy mintegy 1000 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik öszsze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája mintegy 2 Hz, jellemző áramerőssége 10...12 μΑ;

5.. .10-szer szélesebb negatív impulzusok előállítására alkalmasan van kiképezve.

5. Készülék koponyán keresztüli elektroterápiás kezeléshez, amely a koponyán keresztüli elektroterápiás kezelést biztosító impulzusokat előállító jelgenerátorral és ehhez kapcsolódó, a kezelendő személy bőréhez, különösen fülcimpájához illeszthető elektromosan vezető eszközzel (10) van ellátva, azzal jellemezve, hogy az elektromosan vezető eszköz (10) a kezelendő személy felhámjába behatolni képes, célszerűen kúpos végződéssel kialakított, kis felületen jó elektromos kapcsolatot biztosító pontszerű csúccsal (21) kiképzett elektródtűvel (20) van ellátva, továbbá fülre illeszthető eszközként van kiképezve, amely két, fülcimpa vagy fülkagyló más részének két oldalán elhelyezhető szárral (12, 13) van ellátva és a két szár (12,13) előnyösen U-alakú elemet képez, ahol az egyik szárban (12, 13) az elektródtű (20) van elrendezve és az elektródtű (20) őt a szárak (12, 13) között elhelyezkedő fülcimpához vagy fülkagylórészhez szorító, a pontszerű csúcsnak (21) bőr felhámjába váló behatolási nyomását szabályozni képes megvezetéssel, továbbá a pontszerű csúccsal (21) szembeni végénél ajelgenerátorhoz vezetett elektromos kapcsolat kialakításához szükséges elemmel van kiképezve.
(6) mintegy 3...23 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott általában 60 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely vagy egyenként mintegy 1000 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített vagy egyenként 200...300 impulzust tartalmazó, mintegy 100 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája rendre vagy 500 Hz, vagy 9...13 Hz, jellemző áramerőssége

6. Az 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor 1.. .30 μΑ erősségű áramjel generálására alkalmasan van kiképezve.
(7) 10...12 μΑ jellemző áramerősségű, mintegy 0,1 Hz frekvenciájú impulzusokból álló szünetek vagy nyugalmi időszakok nélküli jelsorozatok;

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor 5.. .20 μΑ erősségű áramjel generálására alkalmasan van kiképezve.
(8) legfeljebb 40 perc időtartamú 10...15 μΑ jellemző áramerősségű, mintegy 2000 Hz frekvenciájú impulzusokból álló folyamatos jelsorozatok;

8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor 10...15 μΑ erősségű áramjel generálására alkalmasan van kiképezve.
(9) 20...40 perc időtartamú jelfolyamatokból álló jelsorozat, amely mintegy 1,2 MHz vagy mintegy 50 MHz frekvenciájú impulzusokból összetevődő mintegy 100 másodperc időtartamú, mintegy 10 másodperces szünetekkel elkülönített impulzuscsomagokat tartalmaz; továbbá adott esetben (10) legalább 3 órás nyugalmi időszakokkal elválasztott legfeljebb 10 perc hosszú impulzusfolyamokból álló jelsorozat, amely egyenként 3 impulzust tartalmazó, 9...11 másodperces szünetekkel elkülönített im5 pulzuscsomagokból tevődik össze, ahol az impulzusok ismétlődési frekvenciája 9...13 Hz, jellemző áramerőssége 28...32 μΑ vagy 10...12,5 μΑ.

9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor viszonylag rövid és nagy amplitúdójú, csúcsoktól mentes pozitív impulzusokat és ezt követő viszonylag széles és kis amplitúdójú negatív impulzusokat tartalmazó, végeredményben a hordozott pozitív és negatív töltések tekintetében kiegyensúlyozott váltakozóáramú jel előállítására alkalmasan van kiképezve.
10.. .15 μΑ;

HU 210 935 B

10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor a pozitív impulzusoknál
11. Az 5-10. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor a következőkben felsorolt terápiás jelek közül legalább egy előállítására alkalmasan van kiképezve:
12. A 11. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelgenerátor az (1)...(5), (7) és (9) jelso10 rozatok bármelyikének mintegy 2 ms időtartamú pozitív impulzusokkal való előállítására alkalmasan van kiképezve.