HU206912B - Valve system operated by electromagnet - Google Patents

Valve system operated by electromagnet Download PDF

Info

Publication number
HU206912B
HU206912B HU884524A HU452488A HU206912B HU 206912 B HU206912 B HU 206912B HU 884524 A HU884524 A HU 884524A HU 452488 A HU452488 A HU 452488A HU 206912 B HU206912 B HU 206912B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
valve
chamber
pressure
pilot
main valve
Prior art date
Application number
HU884524A
Other languages
German (de)
English (en)
Other versions
HUT55875A (en
Inventor
Otto Friederichs
Wolfgang Lichtenberg
Original Assignee
Wabco Westinghouse Fahrzeug
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Wabco Westinghouse Fahrzeug filed Critical Wabco Westinghouse Fahrzeug
Publication of HUT55875A publication Critical patent/HUT55875A/hu
Publication of HU206912B publication Critical patent/HU206912B/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B60—VEHICLES IN GENERAL
    • B60T—VEHICLE BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF; BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF, IN GENERAL; ARRANGEMENT OF BRAKING ELEMENTS ON VEHICLES IN GENERAL; PORTABLE DEVICES FOR PREVENTING UNWANTED MOVEMENT OF VEHICLES; VEHICLE MODIFICATIONS TO FACILITATE COOLING OF BRAKES
    • B60T8/00—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force
    • B60T8/32—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration
    • B60T8/34—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration having a fluid pressure regulator responsive to a speed condition
    • B60T8/36—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration having a fluid pressure regulator responsive to a speed condition including a pilot valve responding to an electromagnetic force
    • B60T8/3615—Electromagnetic valves specially adapted for anti-lock brake and traction control systems
    • B60T8/3655—Continuously controlled electromagnetic valves
    • B60T8/366—Valve details
    • B60T8/367—Seat valves, e.g. poppet valves
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B60—VEHICLES IN GENERAL
    • B60T—VEHICLE BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF; BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF, IN GENERAL; ARRANGEMENT OF BRAKING ELEMENTS ON VEHICLES IN GENERAL; PORTABLE DEVICES FOR PREVENTING UNWANTED MOVEMENT OF VEHICLES; VEHICLE MODIFICATIONS TO FACILITATE COOLING OF BRAKES
    • B60T8/00—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force
    • B60T8/32—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration
    • B60T8/34—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration having a fluid pressure regulator responsive to a speed condition
    • B60T8/36—Arrangements for adjusting wheel-braking force to meet varying vehicular or ground-surface conditions, e.g. limiting or varying distribution of braking force responsive to a speed condition, e.g. acceleration or deceleration having a fluid pressure regulator responsive to a speed condition including a pilot valve responding to an electromagnetic force
    • B60T8/3615—Electromagnetic valves specially adapted for anti-lock brake and traction control systems
    • B60T8/362—Electromagnetic valves specially adapted for anti-lock brake and traction control systems in pneumatic systems
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16K—VALVES; TAPS; COCKS; ACTUATING-FLOATS; DEVICES FOR VENTING OR AERATING
    • F16K31/00—Actuating devices; Operating means; Releasing devices
    • F16K31/12—Actuating devices; Operating means; Releasing devices actuated by fluid
    • F16K31/42—Actuating devices; Operating means; Releasing devices actuated by fluid by means of electrically-actuated members in the supply or discharge conduits of the fluid motor
    • F16K31/423—Actuating devices; Operating means; Releasing devices actuated by fluid by means of electrically-actuated members in the supply or discharge conduits of the fluid motor the actuated members consisting of multiple way valves
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T137/00—Fluid handling
    • Y10T137/8593—Systems
    • Y10T137/87169—Supply and exhaust
    • Y10T137/87193—Pilot-actuated
    • Y10T137/87209—Electric

Landscapes

  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Electromagnetism (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Fluid Mechanics (AREA)
  • Transportation (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Magnetically Actuated Valves (AREA)
  • Fluid-Driven Valves (AREA)
  • Safety Valves (AREA)
  • Control Of Fluid Pressure (AREA)
  • Valves And Accessory Devices For Braking Systems (AREA)

Description

A leírás terjedelme: 10 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 206 912 B az elővezérlő szelep ellentétes nyitott-zárt állapotát biztosító merev kapcsolata van.
A találmány szerinti szeleprendszer lényege, hogy emelkedő vagy állandó áram/elmozdulás jelleggörbéjű mágnese (3) és az elővezérlő kamra (40) és beeresztő kamra (43) közötti fojtott összeköttetése (34) van.
A találmány tárgya elektromágnessel működtetett szeleprendszer, valamely sűrített közeg tápforrása és fogyasztórendszere közötti kapcsolat vezérlésére. E szeleprendszerben a sűrített közeg tárforrásával összekötött beeresztőkamra és a fogyasztórendszerrel összekö- 10 tött munkakamra között a készülék házában rögzített szelepülésből és mozgatható főszelepelemből álló főszelep van beiktatva. E főszelep mozgatását állítóelem vezérli és elővezérlő kamrája van. Az állítóelemet az első, a beeresztőkamrához tartozó felületén a főszelep 15 nyitásának irányában terheli a belépő nyomás, míg a második, az elővezérlő kamrához tartozó felületén a főszelep zárásának irányában terheli az elővezérlő kamra nyomása. A második felület az elsőnél nagyobb.
Az elővezérlő kamra az elővezérlő szelepen keresztül a 20 munkakamrával köthető össze, ezt az elővezérlő szelepet pedig a mozgó elővezérlő szelepelem és a működtető mágnes horgonyával összekötött elővezérlő szeleptest alkotja. A főszelepelem és az elővezérlő szelepelem oly módon van szilárdan csatolva, hogy á fősze- 25 lepelem mozgása a főszelep nyitási irányába egyidejűleg az elővezérlő szelepelem mozgását jelenti az elővezérlő szelep zárásának irányában. Az állítóelemet a harmadik, a munkakamra felé eső felületén a fogyasztó nyomása terheli. 30
Ilyen szeleprendszert ismertet a DE 3 345697 számú irat. A nyomtatvány alapján a szemlélőnek bal oldalon az 1. igénypontunk tárgyi körének megfelelő szelepberendezés, a jobb oldalon pedig a 3. igénypontunk tárgyi körének megfelelő szelepberendezés látha- 35 tó. Allítóelemként egy-egy olyan membrán szolgál, amely az első felületével az egyik oldalán befoglalt főszelepelemet tartja. Az elővezérlő kamrát az a másik membránoldal határolja, amely az állítóelem második felületét képezi. Ez a második felület mindig nagyobb 40 az első felületnél. A mindenkori membrán olyan elővezérlő szelepelemet is tart, amely az illető működtető mágnes horgonyával összekötött elővezérlő szeleptesttel olyan elővezérlő szelepet alkot, amelyen keresztül a bal oldalon ábrázolt szelepberendezés elővezérlő kam- 45 rája a munkakamrával, a jobb oldalon ábrázolt szelepberendezés elővezérlő kamrája pedig a kiömlő nyílással összekötött kiömlő kamrával köthető össze. Az elrendezés következtében a membránon az illető főszelepelem és elővezérlő szelepelem egymással mereven 50 úgy kapcsolódik össze, hogy a főszelep nyitásának irányában a főszelepelem mozgása egyben az elővezérlő szelep zárásának irányában párosul az elővezérlő szelepelem mozgásával. A szelepberendezés működtető mágnese mindig kapcsoló mágnes, azaz olyan, 55 amelynek a horgonya gerjesztéskor vagy ennek megszűntével valamelyik végállásba kerül. A mindenkori csatlakoztatott elővezérlő szelep és főszelep ennek következtében csak a „teljesen nyitott” és a „teljesen zárt” helyzetet vehet fel. 60
Az ilyen jellegű szelepberendezés a fogyasztó nyomásának finom beállításához csak feltételesen megfelelő, mivel ez a belépő nyomás és a fogyasztó nyomása között nagyobb nyomásesés esetén gerjesztett működtető mágnessel a nyitott főszelepen keresztül nagy átbocsátóképességgel működik, ami a fogyasztóhoz jutó közeg nyomásának ingadozásához vezet.
A B-0 024877 számú EP PS-ből ismert a szelep átbocsátási keresztmetszetének finom beállítása növekvő áram/elmozdulás jelleggörbéjű működtető mágnessel mozgatott szelepelemmel.
Ez a működtető mágnes magjával összekötött szelepelem eltolódásával történik, amely a gerjesztő áram erősségének mértékétől függ. Ez a megoldás azonban a szelepkeresztmetszettel erősen növekvő mágnesméretek és költségek, valamint a mágnesméretekkel növekvő gerjesztőáram igény következtében csak kis átbocsátóképességű szelepekhez alkalmas.
A 3 306317 számú DE PS-ből ismert a főszelep keresztmetszetének finom változtatása finoman állítható keresztmetszetű elővezérlő szelep segítségével. Erre a célra az elővezérlő szelepnek gerjesztő áramfüggő erőátadással működő (arányos mágnesezésű) működtető mágnes horgonyával összekötött elővezérlő szelepeleme van. A főszelephez olyan mozgó főszelepelem tartozik, ami az állítóelemen van. A főszelep záróirányában az állítóelem egy második felületén elővezérlő kamra nyomásával és egy rugóval van terhelve. A főszelep nyitásának irányában az állítóelemet az első felületén bemeneti nyomás, a harmadik felületén pedig a fogyasztó nyomása terheli. A második felülethez tartozó elővezérlő kamra az első felülethez tartozó beeresztő kamrával fojtáson keresztül van összekötve. Az elővezérlő kamra más oldalról az elővezérlő szelepen keresztül az állítóelem harmadik felületéhez tartozó munkakamrával köthető össze. Az elővezérlő szelepnek a működtető mágnes gerjesztése által történő nyitásakor a meghatározott nyitási keresztmetszetnél az elővezérlő kamrabeli nyomásesés következtében az állítóelemen többleterő jön létre a főszelep nyitási irányában. Ez a többleterő a rugón keresztül, ennek összenyomása mellett, az elővezérlő elemre és a működtető mágnes horgonyára hat és visszatolja ezt az elővezérlő szelep zárásának irányában addig, amíg a mágneserő és a többleterő között erőegyensúly nem jön létre; azaz ekkor az elővezérlő szelep és a főszelep erő által van csatolva. Adott gerjesztőáramnál az elővezérlőszelep és a főszelep keresztmetszete tehát függvénye a többleterőnek, illetve a nyomáskülönbségnek. Ha a fogyasztórendszer zárt, például mint fékrendszer esetében működtetett állapotban, azaz a megfelelő működtetéskor a belépő nyomásra tölthető fel, akkor ennél a szeleprendszernél adott gerjesztőáram esetében meghatározott fogyasztónyomás mellett a többleterő olyan naggyá válik, hogy először az elővezérlő szelep és ezt
HU 206 912 B követőleg a főszelep, az elővezérlő kamrában a nyomás ismételt növekedése következtében zárttá válik. Ez a szeleprendszer tehát, úgy mint a bevezetésben említett szeleprendszerek, a fogyasztó nyomásának finom beállítására csak korlátozottan alkalmas.
A találmány feladata a bevezetésben említett szelepberendezések tökéletesítése egyszerű eszközökkel, hogy a fogyasztó nyomásának a belépő nyomáshoz viszonyított bármilyen arányánál a fogyasztó nyomásának finom beállítása lehetséges legyen.
Ez a feladat oly módon oldható meg, hogy a működtető mágnesnek állandó áram/elmozdulás jelleggörbéje van, az elővezérlő kamra fojtáson keresztül van a beeresztő kamrával összekötve, és ez a fojtott összeköttés úgy van méretezve, hogy az elővezérlő szelep kis nyitási keresztmetszeténél nagyobb, vagy legfeljebb egyforma tömegű sűrített közeg átbocsátást tesz lehetővé az elővezérlő kamrába, mint az elővezérlő szelep az elővezérlő kamrából, az elővezérlő szelep megnövekedett nyitási keresztmetszete esetén pedig kevesebb sűrített közeg átbocsátást enged meg az elővezérlő kamrába, mint az elővezérlő szelep az elővezérlő kamrából.
A sűrített közeg tápforrásaként valamely sűrített közeget szolgáltató berendezés, sűrített közeget tartalmazó tartály vagy az ezek és a találmány szerinti szeleprendszer között elhelyezett elzáró vagy nyomásvezérlő bedrendezés jöhet számításba.
A találmány lehetővé teszi az átjutó mennyiség finom beállítását nyitott fogyasztórendszer részére is, azaz üzemszerűen állandó (folyamatos) sűrített közeg felhasználással működő fogyasztórendszer részére is.
A találmány bármilyen sűrített közeg használatánál alkalmazható.
Az elővezérlő szelep, a főszelep, az állítóelem és az állítóelemen a felületek kiképzésének minden alkalmas formája esetén a találmány megvalósítható. Példaképpen tekintsük szelepként a tolószelep, az ülőszelep és a kombinált kivitelek formáit. Az állítóelemet példaként csúszó tömítéssel és/vagy membrántömítéssel lépcsős dugattyú alakjában lehet megvalósítani.
A találmány olyan kiképzése esetén, amelynél nem kerülhető el az, hogy az állítóelemet ne terhelje egy harmadik felületen a fogyasztó nyomása, illetve a kieresztő kamra nyomása, az állítóelem harmadik felülete oly módon van kialakítva és elrendezve, hogy a rá ható nyomás az állítóelemet a főszelep záróirányába terheli, továbbá a munkakamrával, illetve a kieresztő kamrával összekötve olyan kiegyenlítő kamra van kiképezve, amelyhez az állítóelemnek az a negyedik felülete tartozik, amelyen a kiegyenlítő kamrában uralkodó nyomás az állítóelemet a főszelep nyitóirányába terheli.
A találmány egy kiviteli alakja abból indul ki, hogy a kieresztő kamrában lényegében a légköri nyomás uralkodik. Ez az eset például akkor áll fenn, ha a kieresztő nyílás az atmoszférával, mint nyomásmentesítő térrel közvetlenül össze van kötve. Ha ezzel szemben a kieresztő kamrában legalábbis átmenetileg - például nyomáscsúcsok esetében - a nyomás említésre méltó mértékben a légköri nyomásnál nagyobb, akkor a működés optimalizálása érdekében javasolható az említett megoldást úgy megvalósítani, hogy az állítóelem harmadik felületére ható nyomás az állítóelemet a főszelep záróirányába terheli. Ilyen esetben a kieresztő kamrával összekötve olyan kiegyenlítő kamra van kiképezve, amelyhez az állítóelemnek az a negyedik felülete tartozik, amelyen a kiegyenlítő kamrában uralkodó nyomás az állítóelemet a főszelep nyitó irányába terheli. A kieresztő kamrában fellépő nagyobb nyomás esetére példa az, hogy a nyomásmentesítő. térből a sűrített közeg nem atmoszferikus nyomáson távozik ami különösen más sűrített közeggel, mint levegővel üzemelő rendszereknél szokásos - vagy, ha a kieresztő nyílás és a légkörbe vezető nyomásmentesítő kamra között torlónyomást létrehozó szerkezeti elem, mint hosszabb vezeték vagy hangtompító berendezés, van beiktatva.
„Állandó elmozdulás/áram” jelleggörbén azt értjük, hogy legalább a működtető mágnesek horgonyának munkalöketén belül, eltekintve az indulási fokozattól, a hiszterézis jelenségtől és hasonlóktól, a gerjesztő áram minden értékéhez az említett horgony meghatározott elmozdulása tartozik. Ez a függés tetszés szerinti lehet lineáris, növekvő, csökkenő vagy vegyes. Ha nem gerjesztett mágnesnél a horgony kint van és gerjesztésnél a behúzás irányába mozog, tehát húzva, akkor az elmozdulás/áram jelleggörbe eső. Ha nem gerjesztett mágnesnél a horgony bent van és gerjesztésnél kifelé mozog, tehát nyomva, akkor az elmozdulás/áram jelleggörbe növekvő. Szerkezetileg ezeket a jelleggörbéket például azzal lehet megvalósítani, hogy a horgony alkalmas módon rugóval van előfeszítve. Az elmozdulás/áram jelleggörbének megfelelően lehet, illetve kell a működtető mágnesnek állandó áramú, vagy munkaáramú mágnesnek lenni.
A találmány egyes változatai szerinti szeleprendszer esetében a munkakamra, illetve a kieresztő kamra és a kiegyenlítő kamra közötti kapcsolat fojtott összeköttetésként lehet kiképezve. Ezáltal a gyors nyomásnövekedés fázisában az állítóelem a nyomóerő tekintetében csak késleltetve egyenlítődik ki azzal a következménnyel, hogy maga az állítóelem és ezzel a főszelep késéssel rendelkezik a zárásra, ami a mindenkori szeleprendszer működését stabilizálja. A javasolt egyes megoldások a találmány különösképpen gyártástechnikailag és ezzel kedvező költségű szerkezeti kiviteleit jelentik több kiépítési lépcsőben. Lehetségesek azonban más kiviteli megoldások is, például az állítóelem lépcsős dugattyúként! kiképzésével. Kézenfekvő az is, hogy a főszelepelem és az elővezérlő szelepelem együtt vagy mindegyik külön képezzen szerkezeti elemet.
A találmány egyes kiviteli változatai kombinált szeleprendszerré építhetők össze. Ilyen megoldás egyesíti kedvező költségű szerkezeti alakban a fogyasztó rendszer részére a nyomást létrehozó működést (beeresztő szeleprendszert) és a nyomást megszüntető működést (kieresztő szeleprendszert), ezenkívül pedig helytaka3
HU 206 912 Β rákos és felszerelési költséget megtakarító megoldás előnyeit nyújtja.
A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzon ábrázolt kiviteli példa kapcsán közelebbró'l ismertetjük.
Az ábra kombinált szeleprendszert mutat be. Ez a részletesen nem ábrázolt házában, a szemlélő részére bal oldalon, a nem ábrázolt sűrített közeg tápforrása és az ugyancsak nem ábrázolt fogyasztórendszer közötti kapcsolat verzérlésére alkalmas elektromágneses működtetésű (1) szeleprendszert, a jobb oldalon pedig a fogyasztórendszer nyomásmentesítésének vezérlésére szolgáló elektromágneses (12) szeleprendszert fogad magába.
Az első (1) szeleprendszerben a sűrített közeg tápforrásával összekötött (43) beeresztő kamra és a fogyasztó rendszerhez csatlakozó (32) munkakamra között helyezkedik el a (45) és (46) szelepülésekkel meghatározott főszelep. Ez a főszelep tehát a mozgó főszelepelemet képező (46) szelepülésből és a házban rögzített (45) szelepülésből áll. A (46) szelepülés (főszelepelem) mozgásának a vezérlésére (42) állítóelem szolgál.
A (43) beeresztő kamrán és a (32) munkakamrán kívül van a házban egy (40) elővezérlő kamra és egy (36) kiegyenlítő kamra. A (40) elővezérlő kamra (34) fojtáson keresztül van a (43) beeresztő kamrával összekötve. Ez a (34) fojtás úgy van méretezve, hogy a továbbiakban lejjebb leírt módon az ugyancsak később leírt (4) elővezérlő szeleptesttel határolt elővezérelt szeleppel van működési kapcsolatban. A (36) kiegyenlítő kamra (33) csatornán keresztül van összekötve a (32) munkakamrával. Ez a (33) csatorna fojtott összeköttetésként van kiképezve.
A (42) állítóelemnek (6) első felülete, (35) második felülete, (47) harmadik felülete és (38) negyedik felülete van,
A (43) beeresztő kamra felé néző (6) első felületen a belépő nyomás a (42) állítóelemet a fó'szelep nyitásának irányába terheli, vagyis a (45) és (46) szelepüléseket igyekszik egymástól eltávolítani.
A (40) elővezérlő kamra felé néző (35) második felületen a (40) elővezérlő kamra nyomása a (42) állítóelemet a főszelep zárásának irányába terheli. A (32) munkakamra felőli (47) harmadik felületen a fogyasztó nyomása a (42) állítóelemet szintén a főszelep zárásának irányába terheli.
A (36) kiegyenlítő kamra félé néző (38) negyedik felületen a (36) kiegyenlítő kamra nyomása a (42) állítóelemet ismét a főszelep nyitásának irányába terheli. Ez a nyomás a (33) csatorna fojtott összeköttetésként! kiképzése következtében a gyors nyomásnövekedés fázisában nem egyenlő a (32) munkakamrában lévő fogyasztónyomással; ha azonban a (33) csatorna nincs fojtott összeköttetésként kiképezve, akkor ez a nyomás mindig egyenlő a fogyasztó nyomásával.
A (35) második felület nagyobb a (6) első felületnél.
Az elektromágneses működtetés céljából az (1) szeleprendszernek (3) mágnese van a (2) horgonnyal és [a (43) beeresztő kamra és a (32) munkakamra áramlási irány szempontjából a főszeleppel párhuzamos] olyan elővezérlő szelepe van, amely a (4) elővezérlő szelepülést és az (5) szelepülést foglalja magába, és amelyen keresztül a (40) elővezérlő kamra összeköthető a (32) munkakamrával. A (3) mágnesnek állandó áram/elmozdulás jelleggörbéje van. Az elővezérlő szelepet az (5) szelepülés és a (3) mágnes (2) horgonyával összekötött (4) elővezérlő szelepülés alkotja. A főszelep és az elővezérlő szelep oly módon van összekapcsolva, hogy a főszelep (46) szelepülésének nyitás irányába végzett mozgása - ami az ábrán felfelé irányul - egyidejűleg az elővezérlő (5) szelepülésnek is zárás irányában végzett mozgását eredményezi.
Az előzőleg említett alkatrészek szerkezetileg a következők szerint vannak elkészítve.
A (42) állítóelem két végén a (41) szár segítségével egymással szilárdan összekötött (44), illetve (39) dugattyúként van kiképezve. Az ábrán a felül lévő (44) dugattyún (alul) van a (6) első felület, az ábrán lent látható másik (39) dugattyún pedig (felül) a (35) második felület van. Ennek az elhelyezésnek a következtében a (6) első felület és a (35) második felület egymás felé néz. A (6) első felületet olyan (46) szelepülés zárja le, ami ezzel ennek nagyságát, meghatározza és egyidejűleg főszelepelemként szolgál. A (44) dugattyún (felül) van a (47) harmadik felület is. Mivel erre a fogyasztó nyomása a főszelep zárásának irányában hat, olyan erő hat rá, amely a továbbiakban leírt működést zavarná. Azért, hogy ezt elkerüljük, a (39) dugattyún (alul) a (38) negyedik felület van kiképezve. Ez ugyancsak a későbbiekben kifejtett okokból valamivel nagyobb, mint a (47) harmadik felület. A (47) harmadik felület azt az (5) szelepülést veszi körül, amelyik az elővezérlő szelep része. Mivel ilyen módon úgy az elővezérlő szelep (5) szelepülése, mint a főszelep (46) szelepülése is a (44) dugattyún helyezkedik el, az említett szilárd csatolásuk adott. A (42) állítóelem egyes felületeinek hozzárendelése az egyes kamrákhoz azáltal történik, hogy az illető felületek a megfelelő kamrát határolják. Az (5) szelepülésen belül csatlakozik be az a (41) száron és (44) dugattyún áthaladó (37) csatorna, amely másik végén a nem jelölt keresztirányú áttörésen keresztül a (40) elővezérlő kamrával van összekötve, és amely a (4) és (5) szelepülések nyitott helyzete esetén a (40) elővezérlő kamra és a (32) munkakamra közötti kapcsolatot hozza létre. A másik (39) dugattyú tengelyirányban eltolhatóan és tömítetten van a házban vezetve és a tömítése segítségével (36) kiegyenlítő kamrát alkot. A (40) elővezérlő kamra és a (40) beeresztő kamra közötti (34) fojtott összeköttetés mint a házban elkészített áttörés van megvalósítva.
A (3) mágnes erő elmozdulás/áram jelleggörbével van kivitelezve. Ez a jelleggörbe nem ábrázolt, de ismert módon a (2) horgonynak rugó segítségével történő előfeszítésével van megvalósítva. A (3) mágnes az ábrán a (42) állítóelem felett felfelé behúzható (2) horgonnyal van ellátva, azaz úgy, hogy a (2) horgony kiengedett állapotában a (4) elővezérlő szelepüléssel az (5) szelepülésnek, a főszelephez tartozó (46) szelepülés pedig - á fogyasztó nyomásának nagysága szerint - a
HU 206 912 B (45) szelepülés irányába nyomódik és ezáltal az elővezérlő szelep záródik. Ilyenkor a (2) horgony által a (42) állítóelemre kifejtett erő éppen olyan nagy, hogy az elővezérlő szelep biztosan zár.
A működés itt következő leírásánál először tételezzük fel, hogy a (3) mágnes nem ábrázolt módon egy vezérlő berendezés révén változó gerjesztő árammal van gerjesztve, továbbá, hogy a fogyasztó nyomását olyan nyomásérzékelő ellenőrzi, amelynek a nyomásfüggő jelét a vezérlő berendezés a gerjesztő áram bevagy kikapcsolásához és/vagy beállításához, illetve utánszabályozásához érzékeli. A (3) mágnes ilyen jellegű . kapcsolása példaként az elektromos vezérlésű és/vagy elektromos szabályozású (például blokkolásgátlóval védett) jármű-fékrendszereknél szokásos.
Mindaddig, amíg a vezérlőberendezés a meghúzási áramot meg nem haladó gerjesztőáramot biztosít, azaz nyugalmi állapotban van, a (3) mágnes horgonya kitolódva marad és az elővezérlő szelep valamint a főszelep zárt. A meghúzási áram az a gerjesztőáram, amelynél a (2) horgony az említett rugó ereje ellen az említett kitolt helyzetet oldja. A (40) elővezérlő kamrában most a (43) beeresztő kamrából származó belépő nyomás áll fenn. A (42) állítóelemre akkor, amíg a belépő nyomás nagyobb, mint a fogyasztói nyomás, a felületek elhelyezése és nagysága következtében a főszelep zárásának irányába ható nyomóerőtöbblet hat, ami, eltekintve a (2) horgonyt kitolása irányába előfeszítő rugó esetleges erőtöbbletétől, ennek záróerejét jelenti. Az elővezérlő szelep záróerejét az említett rugó biztosítja.
A következő fejtegetés során a szeleprendszernek a működését kizárólag a (3) mágnes meghúzási fokozata szerint vizsgáljuk.
A (3) mágnes gerjesztése esetén ennek (2) horgonya a gerjesztőáram erőssége által meghatározott elmozdulással húzódik be; a (3) mágnes tehát munkaáramú mágnesként működik.
A behúzást jelentő elmozdulással az elővezérlő szelep megfelelő keresztmetszettel nyílik ki. Ezáltal a sűrített közeg átáramlik a (37) csatornán és az elővezérlő szelepen keresztül a (40) elővezérlő kamrából a (32) munkakamrába és ezzel a fogyasztórendszerbe. Ha a gerjesztő áram és ezzel a nyitási keresztmetszet csekély, akkor a (34) fojtott összeköttetésen keresztül éppen annyi sűrített közeg tud utánáramolni a (40) elővezérlő kamrába, mint amennyi az elővezérlő szelepen át a fogyasztó rendszerbe áramlik; ilyenkor az elővezérlő kamrában a nyomás megmarad és a főszelep zárt, úgyhogy a fogyasztó rendszer csak csekély sűrített közeg bevezetéséhez jut megfelelően lassú fogyasztónyomás növekedés mellett.
Nagyobb gerjesztőáramnál a (2) mágnes behúzásához tartozó elmozdulás és ezzel az elővezérlő szelep nyílásának keresztmetszete mindenekelőtt olyan nagy lesz, hogy az elővezérlő szelepen keresztül a (40) elővezérlő kamrából több sűrített közeg áramlik ki, mint amennyi a (34) fojtott összeköttetésen keresztül ebbe pótlódni tud. Ezáltal a (40) elővezérlő kamrában nyomáscsökkenés lép fel és a (42) állítóelemen a főszelep nyitási irányába olyan erőtöbblet jelentkezik, ami a (42) állítóelem és ezzel a főszelep (46) szelepülésének felemelésével a (45) szelepülésnél a főszelepet nyitja. A (42) állítóelem és ezzel a főszelep ilyen nyitómozgásánál az elővezérlő szelep (5) szelepülése együtt mozog az elővezérlő szelep záró irányába. A (42) állítóelem és ezzel a főszelep nyitó mozgása, valamint egyidejűleg az elővezérlő szelep záró mozgása nyugalomba jut akkor, ha az elővezérlő szelep nyitott keresztmetszete olyan mértékre csökken, amelynél a (40) elővezérlő kamrából olyan nyomás maradhat fenn, ami a (42) állítóelemet erőegyensúlyban tartja. Ilyenkor a (42) állítóelem olyan lebegő helyzetben van, amelyben úgy az elővezérlő szelep, mint a főszelep is nyitott és a fogyasztórendszer az utóbbi nagyobb keresztmetszetén keresztül megfelelően nagyobb átbocsátással és gyorsabb fogyasztónyomásnövekedés mellett van sűrített közeggel táplálva. A lebegő helyzetet és ezzel a főszelep nyitási keresztmetszetét a (3) mágnes (2) horgonyának a behúzása, azaz a gerjesztő áram határozza meg. A mágnes munkatartományának keretei között, amelyet a kiengedett helyzet, ill. a behúzás irányában a (2) horgony ütközése határoz meg, a főszelep nyitott keresztmetszetét és ezzel a fogyasztórendszerbe a sűrített közeg átbocsátását, valamint a fogyasztó nyomásnövekedésének a sebességét lehet tehát beállítani a gerjesztőáram erősségének segítségével.
A fogyasztó nyomásának a növekedése a (40) elővezérlő kamrában is nyomásnövekedést eredményez. Ebből, mint a fogyasztó nyomás hatására a (47) harmadik felület terheléséből következik a főszelep záróirányába a (42) állítóelemre ható erő növekedése. Ez a nyomásnövekedés azonban azáltal egyenlítődhet ki, hogy a fogyasztó nyomásának a növekedése a (36) kiegyenlítő kamrára is átterjed és a (38) negyedik felületen is nyomásnövekedéshez vezet. Ennek következtében nyitott főszelepnél a (42) állítóelem lényegében mindig erőegyensúlyban marad úgy, hogy a főszelep keresztmetszete és az elővezérlő szelep keresztmetszete is, amely egyszer a gerjesztő áram függvényeként volt beállítva, változatlan gerjesztőáram esetében lényegében változatlan marad.
Másfelől a szelepek - vagyis a főszelep és az elővezérlő szelep - változatlan nyitott keresztmetszete mellett is a fogyasztó nyomásnövekedésének következményeként, a sűrített közeg átbocsátása és ezzel a fogyasztó nyomásnövekedésének sebessége (fizikai okokból) csökkenő tendenciát mutat.
Az (1) szeleprendszer alkalmas az egész nyomástartományban biztosítani a fogyasztó nyomásának finom beállítását - a találmány szerinti törekvésnek megfelelően-, mégpedig azért, mert
- lehetőség van arra, hogy a gerjesztőáramtól függően csak az elővezérlő szelep nyíljon ki,
- lehetőség van arra, hogy a főszelep nyitott keresztmetszetét a gerjesztőáramtól függően állítsák be,
- növekvő fogyasztónyomás esetében a fogyasztó nyomásnövekedési sebessége csökkenő tendenciát mutat.
Az (1) szeleprendszer például lehetővé teszi több
HU 206 912 B fázisban a fogyasztó nyomásnövekedésének felosztását különböző főszelepkeresztmetszetek és fogyasztói nyomásnövekedés-sebességek mellett. így lehet az első fázisban a működtető mágnes nagy gerjesztőárammal történő gerjesztésével gyors fogyasztónyomás növekedést előidézni. Amikora nyomásérzékelő az előre meghatározott fogyasztói nyomás elérését jelzi, akkor egy vagy több további fázisban a vezérlő berendezés gerjesztő áramot olyan értékre csökkenti, amelynél a szükséges fogyasztónyomás a nyomásnövekedés sebességének megfelelően a csökkenő tartományába esik. Ha ekkor a nyomásérzékelő a megkívánt fogyasztónyomás elérését jelzi, akkor a vezérlő berendezés a gerjesztő áram kikapcsolásával és ezzel az elővezérlő szelep és a főszelep elzárásával említésreméltó túllengések nélkül megszakítja a fogyasztó nyomásának további növekedését. Ha ezt követőleg a fogyasztó nyomása a megkívánt érték alá csökken, akkor a nyomásérzékelő megfelelő jelének alapján a megkívánt fogyasztói nyomást ismét vissza lehet állítani az elővezérlő szelep és - a fogyasztó nyomásesése sebességének megfelelően kiegészítésképpen a főszelep nyitásával is. Az (1) szeleprendszer tehát a csökkenő fogyasztónyomás finom utántöltésére is alkalmas az egész nyomástartományban.
A leírt kiviteli példa esetében a (42) állítóelem (38) negyedik felülete valamivel nagyobb, mint a (47) harmadik felülete. A fogyasztó nyomásának hatására ezért a (42) állítóelemre a főszelep nyitásának irányában olyan eredő erő hat, amely a (40) elővezérlő kamrában csökkenti a főszelep nyitásához szükséges nyomásesést és ezáltal a főszelep gyors működését szolgálja. Ez a kívánatos hatás azonban, különösen nagyobb gerjesztőáramok esetében a továbbiakban hátrányos lehet, amennyiben ez a főszelep felszakadásához és/vagy a (42) állítóeleme rendezetlen mozgásához (rezgéséhez) vezethet. Azokban az alkalmazási esetekben, amelyekben ez a hátrány nem engedhető meg, a (33) csatorna fojtott összeköttetésként való kiképzése jelent segítséget; ez a kiképzés nyugalmi állásban ugyan lehetővé teszi az említett eredő erő létrejöttét, azonban ez az (1) szeleprendszer üzemi szakasza alatt egészen vagy részben megszűnik, amennyiben a (32) munkakamrában a (36) kiegyenlítő kamrába a fogyasztó nyomásának átterjedése késleltetve van.
Ebből a kivitelből kitűnik, hogy a közelebbről nem ábrázolt módon a szeleprendszer általános alkalmazási esetekben a (33) csatornának nem fojtott összeköttetésként való kiképzésével is előállítható. Az is látható ebből a kivitelből, hogy a főszelep működési tulajdonságai az állítóelem felületeinek méretarányaival befolyásolhatók.
A jobb oldali ábrafélen feltüntetett (12) szeleprendszer esetében a főszelepet a (18) és (19) szelepülés képezi. A főszelep a (32) munkakamra és az ugyancsak a házban lévő (14) kieresztő kamra között helyezkedik el. A (14) kieresztő kamra a (16) kieresztő nyíláshoz csatlakozik és ez egy nyomásmentesítő térrel van öszszeköttetésben.
Működési és szerkezeti felépítése tekintetében ez a (12) szeleprendszer azonos az első (1) szeleprendszerrel az alább részletezett különbségektől eltekintve. Az utóbbi (12) szeleprendszer (21) állítóelemének részei: a 7 első felület, a 30 második felület, a (13) harmadik felület, a (31) negyedik felület, a (felső) (20) dugattyú, az (alsó) (27) dugattyú, a (29) csatorna, a (18) szelepülés, a (15) szelepülés, rendre megfelel az első (1) szeleprendszer azonos nevű alkatrészeinek. Ez jelenthető ki a következő szerkezeti elemekre is.
A házban helytálló a (19) szelepülés (a főszelephez). A többi elem a (24) elővezérlő kamra, a (25) kiegyenlítő kamra, a (10) horgony [a (9) mágneshez], a (8) elővezérlő szelepülés, az elővezérlő szelep, amelyeknek az azonos nevű megfelelői az (1) szeleprendszerben rendre megtalálhatók.
A (12) szeleprendszer az előbbi (1) szeleprendszertől a következő tulajdonságokban különbözik:
A (24) elővezérlő kamra össze van kötve a (32) munkakamrával; az erre szolgáló (26) fojtott összeköttetés a (22) szárnak a (32) munkakamrán áthaladó szakaszán lényegében merőleges áttörésként van kiképezve. A (7) első felület a (32) munkakamra felé néz és ennek megfelelően a fogyasztó nyomása terheli. A (13) harmadik felület a (14) kieresztő kamrához tartozik és ennek megfelelően az ottani nyomás terheli. A (13) harmadik felület a (25) kiegyenlítő kamra és az ehhez tartozó (31) negyedik felület, amint a továbbiakban közelebbről ismertetjük, a (12) szeleprendszer alapkivitelét kiterjesztő kialakítási fokozatot jelent, amelyben a (25) kiegyenlítő kamra a nyomásmentesítő térhez képest tömített és a szaggatottan jelzett (23) csatornán keresztül van összekötve a (14) kieresztő kamrával. Ennél a kiviteli fokozatnál tehát a (25) kiegyenlítő kamra nyomása, amely a (31) negyedik felületet terheli, a (14) kieresztő kamrából származik. A (25) kiegyenlítő kamra az alapkivitel esetében, amint ez a (28) kieresztő nyílással van jelölve, a nyomásmentesítő térrel van összekötve.
A (9) mágnes úgy helyezkedik el az állítóelemhez képest, mint az első (1) szeleprendszer működtető (3) mágnese, azonban növekvő elmozdulás/áram jelleggörbéje van. Ez utóbbi például a (10) horgonynak a behúzás irányába (11) rugóval történő előfeszítésével valósítható meg. Nem gerjesztett működtető (9) mágnes esetében a (10) horgony teljesen be van húzva; ezáltal legalább az elővezérlő szelep nyitott úgy, hogy ebben az állapotban a fogyasztó rendszerben visszamaradó nyomás nem tud létrejönni, vagy fennmaradni. Ez például jármű fékrendszer esetében az oldott állapotban fontos.
Ha a fogyasztórendszerben és ezzel a (32) munkakamrában a fogyasztói nyomást létre kell hozni és fenn kell tudni tartani, akkor a (9) mágnest a legnagyobb gerjesztő árammal kell gerjeszteni. Ezáltal a (10) horgony teljesen kifelé mozog és az elővezérlő szelep, valamint amennyiben nyitott volt, a főszelep is elzáródik. E közben a (10) horgony által a (21) állítóelemre kifejtett erő éppen olyan nagy, hogy az elővezérlő szelep biztosan elzáródik. Ha .ezt az állapotot a (12) szeleprendszer nyugalmi állapotának tekintjük, akkor
HU 206 912 B tehát a (9) mágnes ebben a nyugalmi állapotban mint állandó áramú mágnes működik.
Ha gerjesztjük a működtető (9) mágnest, akkor eltekintve az elővezérlő szelep záróereje által meghatározott kezdeti gerjesztéstől, minden gerjesztési fokozatnak megfelel a (10) horgony valamely elmozdulása a behúzás irányába, ezzel pedig az elővezérlő szelep nyitó mozgása. Ezt a tulajdonságot lehet a fogyasztórendszer finom nyomásmentesítéséhez felhasználni. E közben és nyugalmi helyzetben ez a (12) szeleprendszer hasonlóan működik mint az előzőleg ismertetett (1) szeleprendszer; ahhoz hasonlóan lehet használni, így tehát alkalmas a fellépő fogyasztónyomás finom utánszabályozására az egész nyomástartományban.
Ha a (14) kieresztő kamrában nem uralkodik említésre méltó túlnyomás, akkor az előzőleg tett megállapítások már a (12) szeleprendszer alapkivitelére érvényesek, melyben a (13) harmadik felület, a (25) kiegyenlítő kamra és a (31) negyedik felület nem létezőnek tekinthető. Ha azonban a (14) kieresztő kamrában számításra méltó túlnyomás van, vagy ilyen lép fel, akkor ez az említett alapkivitelben a (13) harmadik felületen az állítóelemet a főszelep záróirányába terheli. Ha a szóban forgó túlnyomás állandó nyomásként áll fent, akkor ez a főszelep nyitását késleltetni tudja, azaz a (12) szeleprendszer működésének kezdeti tulajdonságai romlanak. Ha a kérdéses túlnyomás, mintegy torlónyomásként előzetesen lép fel, akkor ez a (21) állítóelem egy vagy több bizonytalan elmozdulását és ezzel a főszelep határozatlan zárását (rezgését) eredményezi. Az olyan alkalmazásoknál, amelyeknél az utóbb említett jellegű jelenségek felléphetnek, a (16) kieresztő nyílásnál egy (17) hangtompító szaggatottan ábrázolt csatlakoztatása van feltüntetve. Ebben az esetben az alapkivitel továbbfejlesztésének megfelelően a (25) kiegyenlítő kamra, a (31) negyedik felület és a (23) csatorna (21) állítóelemet a (14) kieresztőkamrabeli nyomással szemben egészen vagy nagymértékben kiegyenlíti és ezzel szemben érzéketlenné teszi. Különösen, ha a kérdéses túlnyomás a (14) kieresztő kamrában állandó nyomásként áll fenn, egy további kiviteli lépcsőben a (23) csatornát nem ábrázolt módon fojtott összeköttetésként lehet kiképezni. Ezáltal, hasonlóan az előző (1) szeleprendszerhez egyrészt a (31) negyedik felületet terhelő nyomás részt vesz a főszelep gyors nyitásában, másrészt a (21) állítóelem bizonytalan mozgása csillapul, illetve megszűnik.
A szakemberek felismerték, hogy az (1) szeleprendszerrel kapcsolatban említett vezérlőberendezés megfelelő alkalmazás esetén a másik (12) szeleprendszer vezérlését is elvégzi, és hogy ezeknek a vezérléseknek a megfelelő kapcsolata esetén a kombinált szeleprendszer kiválóan alkalmas a fogyasztói nyomás szabályozására.
Felismerték továbbá a szakemberek, hogy az előzőkben tett eltérő kijelentéseket az egyik szeleprendszerről át lehet vinni a másik szeleprendszerre megfelelő alkalmazással.
Nyilvánvaló, hogy a találmány alkalmazási területe nem meríti ki a leírt kiviteli példát, hanem felöleli valamennyi olyan kivitelt, amelynek a jellemzője a szabadalmi igénypontoknak megfelel.

Claims (16)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Elektromágnessel működtetett szeleprendszer sűrített közeg, pl. sűrített levegő tápforrása és fogyasztórendszere közötti kapcsolat vezérlésére, amelynek a sűrített közeg tápforrásával összekötött beeresztő kamra (43) és a fogyasztórendszerrel összekötött munkakamra (32) közötti áramlási útba iktatott, helytálló szelepülésből (45) és mozgó szelepülésből (46) álló főszelepe, a főszelep mozgó szelepülését (46) hordozó állítóeleme (42), az állítóelem (42) mozgását befolyásoló elővezérlő kamrája (40), az állítóelemnek (42) a beeresztő kamra (43) nyomásával a főszelep nyitási irányában terhelt első felülete (6), az állítóelemnek (42) az elővezérlő kamra (40) nyomásával a főszelep zárási irányában terhelt, az előbb vázolt első felületnél (16) nagyobb második felülete (35) van, továbbá amelynek az elővezérlő kamrát (40) a munkakamrával (32) összekötő, elővezérlő szeleppel elzárható csatornája (37) van, és hogy az elővezérlő szelepnek a mágnes (3) horgonyához (2) kapcsolt elővezérlő szelepülése (4), illetve egy ezzel együttműködő másik szelepülése (5) van, valamint hogy a főszelep mozgó szelepülése (46) és az elővezérlő szelepnek a horgonytól (2) független szelepülése (5) között, a főszelep és az elővezérlő szelep ellentétes nyitott-zárt állapotát biztosító merev kapcsolat van, azzal jellemezve, hogy emelkedő vagy állandó áram/elmozdulás jelleggörbéjű mágnese (3) és az elővezérlő kamra (40) és beeresztő kamra (43) közötti fojtott összeköttetése (34) van.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az állítóelemnek (42) a fogyasztói nyomással a főszelep zárási irányában terhelt harmadik felülete (47), továbbá, hogy a munkakamrával (32) összekötött kiegyenlítő kamrája (36), valamint az állítóelemnek (42) a kiegyenlítő kamra (36) nyomásával a főszelep nyitási irányában terhelt negyedik felülete (38) van.
  3. 3. Elektromágnessel működtetett szeleprendszer sűrített közeggel, pl. sűrített levegővel táplált fogyasztó berendezés nyomásmentesítésének vezérlésére, amelynek a fogyasztóberendezéssel összekötött munkakamra (32) és a kieresztő kamra (14) közötti áramlási útba iktatott, helytálló szelepülésből (19) és mozgó szelepülésből (18) álló főszelepe van, mimellett a kieresztő
    HU 206 912 Β kamra (14) legalább közvetve nyomásmentesítő térrel van összekötve, továbbá amelynek a főszelep mozgó szelepülésével (18) kapcsolatban álló állítóeleme (21), az állítóelem (21) mozgását befolyásoló elővezérlő kamrája (24), az állítóelemnek (21) a fogyasztói nyomással megegyező munkakamra (32) nyomásával a főszelep nyitási irányában terhelt első felülete (7), az állítóelemnek (21) az elővezérlő kamra (24) nyomásával a főszelep zárási irányában terhelt, az előbb vázolt első felületnél (7) nagyobb második felülete (30), az elővezérlő kamrát (24) a kieresztő kamrával (14) elővezérlő szelepen át összekötő csatornája (29) van, valamint hogy az elővezérlő szelepnek a mágnes (9) horgonyához (10) kapcsolt elővezérlő szelepülése (8), illetve egy ezzel együttműködő másik szelepülése (15), a főszelep mozgó szelepülése (18) és az elővezérlő szelepnek a horgonytól (10) független szelepülése (15) között, a főszelep és az elővezérlő szelep ellentétes nyitott-zárt állapotát biztosító merev kapcsolat van, azzal, jellemezve, hogy eső, vagy állandó áram/elmozdulás jelleggörbéjét mágnese (9) és az elővezérlő kamra (24) és a munkakamra (32) közötti fojtott összeköttetése (26) van.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az állítóelemnek (21) a kieresztő kamra (14) nyomásával a főszelep zárási irányában terhelt harmadik felülete (13), továbbá, hogy a kieresztő kamrával (14) összekötött kiegyenlítő kamrája (25), valamint az állítóelemnek (21) a kiegyenlítő kamra nyomásával a fó'szelep nyitási irányában terhelt negyedik felülete (31) van.
  5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy a munkakamrát (32) a kiegyenlítő kamrával (32) összekötő csatorna (33) fojtásos csatorna
  6. 6. A 3. vagy 4. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy a kieresztő kamrát (14) a kiegyenlítő kamrával (25) összekötő csatorna (23) fojtásos csatorna.
  7. 7. Az 1. vagy 2. vagy 5. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy szárral (41) összekötött két dugattyút (39, 44) magábafoglaló állítóelem (42) van, ahol az egyik dugattyún (44) van az állítóelem (42) első felülete (6) a másik dugattyún (39) a második felülete (35), és hogy ezek a felületek egymás felé néznek.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az egyik dugattyún (44) van az állítóelem (42) harmadik felülete (47) is, a másik dugattyún (39) pedig a negyedik felülete (38) is.
  9. 9. A 3. vagy 4. vagy 6. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy szárral (22) összekötött két dugattyút (20, 27) magábafoglaló állítóeleme (21) van, ahol az egyik dugattyún (20) van az állítóelem (21) első felülete (7), a másik dugattyún (27) a második felülete (30) és hogy ezek a felületek egymás felé néznek.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az egyik dugattyún (20) van az állítóelem (21) harmadik felülete (13) is, a másik dugattyún (27) pedig a negyedik felülete (31) is.
  11. 11. A 8. igénypont szerinti szeleprendszer azzal jellemezve, hogy az egyik dugattyú (44) az első felülethez (6) tartozó szelepüléssel (46) a főszelep alkotója, egyben az elővezérlő szelepnek is része, továbbá, hogy az egyik dugattyún (44), valamint a száron (41) keresztül vezető csatornája (37) van, amelynek egyik torkolata az elővezérlő kamránál (40), a másik pedig az elővezérlő szelep szelepülésénél (5) van.
  12. 12. A 10. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az egyik dugattyú (20) az első felülethez (7) tartozó szelepüléssel (18) a főszelep alkotója, egyben az elővezérlő szelepnek is része, továbbá, hogy az egyik dugattyún (20), valamint a száron (22) keresztül vezető csatornája (29) van, amelynek egyik torkolata az elővezérlő kamránál (24), a másik pedig az elővezérlő szelep szelepülésénél (15) van.
  13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy az elővezérlő szelep egyik szelepüiése (15) az állítóelem (42,21) harmadik felületéhez (47, 13) tartozik,
  14. 14. A 11. vagy 13. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy fojtásos csatornái (33, 34) a házban kiképzett áttörések vagy furatok.
  15. 15. A 12. vagy 13. igénypont szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy a száron (22) keresztül vezető csatornába (29) torkolló, a szár (22) munkakamrával (32) közlekedő környezetéből nyíló fojtott összeköttetése (26) van.
  16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti szeleprendszer, azzal jellemezve, hogy közös házban lévő, közös munkakamrája (32) és eltérő funkciójú állítóelemei (42, 21) vannak.
HU884524A 1987-09-02 1988-09-01 Valve system operated by electromagnet HU206912B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19873729222 DE3729222A1 (de) 1987-09-02 1987-09-02 Elektromagnetisch betaetigbare ventileinrichtung

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT55875A HUT55875A (en) 1991-06-28
HU206912B true HU206912B (en) 1993-01-28

Family

ID=6334996

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU884524A HU206912B (en) 1987-09-02 1988-09-01 Valve system operated by electromagnet

Country Status (7)

Country Link
US (1) US5039069A (hu)
EP (1) EP0305710B1 (hu)
JP (1) JP2691741B2 (hu)
AT (1) ATE105061T1 (hu)
DE (2) DE3729222A1 (hu)
ES (1) ES2051280T3 (hu)
HU (1) HU206912B (hu)

Families Citing this family (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4331417A1 (de) * 1993-09-15 1995-03-16 Wabco Vermoegensverwaltung Ventil
DE4331966B4 (de) * 1993-09-21 2005-01-05 Wabco Gmbh & Co.Ohg Steuereinrichtung
LU88659A1 (de) * 1995-09-18 1996-02-01 Luxembourg Patent Co Elektromagnetisch betaetigbares Ventil
DE19649402A1 (de) * 1996-11-28 1998-06-04 Knorr Bremse Systeme Druckregelvorrichtung für elektropneumatische Bremsanlagen von Fahrzeugen, insbesondere Nutzfahrzeugen
DE19918070B4 (de) * 1998-06-03 2010-07-29 Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH Druckregelvorrichtung für elektro-pneumatische Bremsanlagen von Fahrzeugen, insbesondere Nutzfahrzeugen
DE10046979B4 (de) * 2000-09-22 2004-06-03 Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH Elektromagnetisch betätigbare Ventileinrichtung und kombinierte Ventilvorrichtung
DE10046977B4 (de) 2000-09-22 2004-06-03 Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH Kombinierte Ventilvorrichtung
DE10046978C2 (de) * 2000-09-22 2003-03-06 Knorr Bremse Systeme Elektromagnetisch betätigbare Ventileinrichtung und Ventilvorrichtung
WO2007041873A1 (de) * 2005-10-10 2007-04-19 Eugen Seitz Ag Ventileinrichtung für hohlkörperblasmaschinen
GB2467958A (en) * 2009-02-21 2010-08-25 Haldex Brake Products Ltd Brake modulator valve having water exclusion valve
CN102556108B (zh) * 2012-01-20 2015-05-13 北京世纪东方国铁科技股份有限公司 用于客车列尾装置的电磁阀
CN103161975B (zh) * 2013-03-18 2015-09-23 鞍山电磁阀有限责任公司 一体化双电控三位四通中压电磁阀
CN105874253B (zh) * 2014-01-09 2017-12-15 Ｋｙｂ株式会社 电磁阀
KR101628569B1 (ko) * 2014-12-11 2016-06-08 현대자동차주식회사 고압 솔레노이드 밸브
WO2020157829A1 (ja) * 2019-01-29 2020-08-06 株式会社エイシン技研 サーボ弁ユニット

Family Cites Families (32)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE807348C (de) * 1949-03-15 1951-06-28 Concordia Maschinen Und Elek Z Gesteuertes Ventil, insbesondere Magnetventil
CH309289A (de) * 1951-12-07 1955-08-31 Limited Electraulic Presses Steuerventil für Druckflüssigkeiten.
US2989666A (en) * 1958-09-30 1961-06-20 Robert Mednick Selective control valve
US3030981A (en) * 1961-03-23 1962-04-24 Chatleff Controls Inc Diverting valve with independent pistons
DE1187088B (de) * 1962-11-13 1965-02-11 Ewald Dannert Dipl Ing Fernsteuerbares Ventil zur Entwaesserung und Entlueftung von Druckanlagen
US3563135A (en) * 1968-12-12 1971-02-16 Nasa Pneumatic amplifier
US3598148A (en) * 1969-08-14 1971-08-10 Airmatic Valve Inc Momentary contact poppet valve
US3749125A (en) * 1971-02-26 1973-07-31 Fiat Spa Solenoid-actuated pneumatic actuator for anti-skid vehicle braking systems
DE2224180B2 (de) * 1972-05-18 1976-08-26 Blockiergeschuetzte druckluftbremsanlage, insbesondere fuer strassenfahrzeuge, mit einer regeleinrichtung, die in abhaengigkeit vom drehzahlverhalten mindestens eines ueberwachten fahrzeugrades den druck im zugehoerigen radbremszylinder moduliert
IT986479B (it) * 1973-06-18 1975-01-30 Marocco A Perfezionamenti nelle elettroval vole differenziali per il control lo di fluidi
DE2503792A1 (de) * 1975-01-30 1976-08-05 Bosch Gmbh Robert Drucksteuer-einrichtung fuer eine druckmittel-anlage
DE2625962A1 (de) * 1976-06-10 1977-12-22 Knorr Bremse Gmbh Schleuderschutzventil fuer schienenfahrzeuge
GB1583341A (en) * 1976-07-27 1981-01-28 Girling Ltd Fluidpressure operated anti-skid braking systems
DD136524A5 (de) * 1977-12-16 1979-07-11 Technomatic Ag Sicherheitsventil
DE2811879C2 (de) * 1978-03-18 1982-04-15 Carl Heinz Dipl.-Ing. 4050 Mönchengladbach Häfele Eigenmediumgesteuertes Schaltventil
DE2835771A1 (de) * 1978-08-16 1980-02-28 Schwelm & Towler Hydraulics Anordnung zur aussteuerung eines cartridgeelementes
US4429708A (en) * 1979-03-22 1984-02-07 Trw Inc. Fluid flow control
EP0023416B1 (en) * 1979-07-26 1985-12-27 Vickers Incorporated Hydraulic valve
EP0024877B1 (en) * 1979-08-23 1984-03-28 Sperry Limited Electrically modulated valve
DE8017273U1 (de) * 1980-06-28 1982-02-18 Barmag Barmer Maschinenfabrik Ag, 5630 Remscheid Einstellbares Drosselventil
DE3101607A1 (de) * 1981-01-20 1982-08-26 Knorr-Bremse GmbH, 8000 München "elektropneumatischer wandler"
DE3108976A1 (de) * 1981-03-10 1982-09-23 Westfalia Separator Ag, 4740 Oelde Elektrisch-pneumatische ventilsteuerung
DE3124062A1 (de) * 1981-06-10 1983-01-05 Fa. J.D. Neuhaus, 5810 Witten Handsteuerventil fuer ein hydraulikaggregat
CH655984A5 (de) * 1982-04-07 1986-05-30 Sulzer Ag Magnetventil mit leistungsverstaerker.
AU1467783A (en) * 1982-06-01 1983-12-08 Deere & Company Control valve
US4623118A (en) * 1982-08-05 1986-11-18 Deere & Company Proportional control valve
LU84377A1 (de) * 1982-09-10 1984-04-24 Wurth Paul Sa Einstellbares drosselventil
DE3305093A1 (de) * 1983-02-14 1984-08-16 Herion-Werke Kg, 7012 Fellbach Mengenventil
DE3306317A1 (de) * 1983-02-23 1984-08-23 Herion-Werke Kg, 7012 Fellbach Mengenventil
DE8322570U1 (de) * 1983-08-05 1985-01-17 Robert Bosch Gmbh, 7000 Stuttgart Druckregler
DE3345697A1 (de) * 1983-12-17 1985-06-27 Wabco Westinghouse Fahrzeugbremsen GmbH, 3000 Hannover Magnetventileinrichtung
US4699351A (en) * 1984-07-11 1987-10-13 Target Rock Corporation Pressure responsive, pilot actuated, modulating valve

Also Published As

Publication number Publication date
EP0305710A2 (de) 1989-03-08
EP0305710A3 (en) 1990-11-14
JP2691741B2 (ja) 1997-12-17
ES2051280T3 (es) 1994-06-16
HUT55875A (en) 1991-06-28
EP0305710B1 (de) 1994-04-27
JPS6474371A (en) 1989-03-20
DE3729222A1 (de) 1989-03-16
US5039069A (en) 1991-08-13
DE3889265D1 (de) 1994-06-01
ATE105061T1 (de) 1994-05-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU206912B (en) Valve system operated by electromagnet
US6126244A (en) Pressure control device for electropneumatic brake systems of vehicles, particularly utility vehicles
JP5535068B2 (ja) 電磁弁
JPH03134385A (ja) 電磁作動弁
US5586575A (en) Electropneumatic converter with solenoid valve control
US4077674A (en) Linearly operative electric/fluid pressure valve device
US9599245B2 (en) Two-stage variable force solenoid
US4565209A (en) Pressure regulating valve with feedback control
US6003544A (en) Valve unit for controlling the delivery pressure of a gas
CA2793038A1 (en) Pressure control to supply fuel and fuel supply system with a control unit comprising this pressure control
JPS611569A (ja) 液圧的なブレーキ圧制御弁
EP0640047B1 (en) Proportional control valve with pressure compensation
JPH04224303A (ja) 蒸気調整弁用の駆動装置
HUT57133A (en) Valve structure first for blockingless brake system of vehicles
US4753263A (en) Electrohydraulic regulating valves
JPH01320342A (ja) 可変な減衰特性を有する緩衝器
GB2335480A (en) Electropneumatic pressure regulator
CN112368489B (zh) 尤其用于开闭阀装置的电磁调节装置、具有这种调节装置的阀装置、包括这种调节装置的可调式减振器及具有这种减振器的机动车辆
US4036533A (en) Force limiting device for a parking brake actuator arranged in series with a service brake actuator
US20050022879A1 (en) Valve
US6309030B1 (en) Pressure control valve
US4589703A (en) Hydraulic brake pressure regulator
CN109733371B (zh) 用于商用车辆的高气流电动气动阀
US6024423A (en) Flow regulated braking system
KR20070021949A (ko) 밸브부 및 솔레노이드 밸브용 밸브부

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee