HU220494B1 - Eljárás és elrendezés járművek út- és területhasználati díjának megállapítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás közlekedési utak és területek használatidíjának megállapítására. A találmány szerinti eljárásnál egy járműben(5, 6, 7) elhelyezett berendezéssel pozícióadatok és tarifaadatokalapján a használati díjat számítják ki. A találmány értelmében ahasználati díjat egy digitális mobil adó-vevő hálózatként kialakítottadatátviteli rendszeren (10) keresztül egy központi egységhez (11)továbbítják. A találmány tárgya még elrendezés közlekedési utak (1) ésterületek használati díjának megállapítására. Az elrendezés a járműben(5, 6, 7) elhelyezett, pozícióadatok megállapítására alkalmashelyzetmeghatározó berendezéssel van ellátva. A berendezés a jármű (5,6, 7) pillanatnyi pozícióját adja meg, továbbá a pozícióadatokból és atárolt tarifaadatokból használati díjat kiszámító processzora,valamint beviteli- és kijelzőegysége van. Az elrendezés fő ismérve,hogy a berendezésnek a kiszámított használati díjaknak egy központiegységhez (11) való továbbításához egy digitális mobil adó-vevőhálózatként kialakított adatátviteli rendszerhez (10) tartozóvégberendezése van. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és elrendezés közlekedési utak és területek használati díjának megállapításához.

Az utak, különösen autópályák használatáért felszámított díjak (sorompópénz) szedésének különböző eljárásai ismertek. Eddig általánosan csak a díjszedő állomások terjedtek el, amelyek mellett a járművek megállnak, és a díj lerovása után ráhajthatnak a díjköteles útszakaszra. Erős forgalmú utaknál ez módszer több egymás melletti díjszedő állomás alkalmazása esetén is torlódásokat okoz. Azok a megoldások is csak korlátozottan képesek ezen a helyzeten segíteni, amelyeknél lassú elhaladás közben egy nagy tölcsérbe megfelelő számú pénzérmét kell bedobni.

Ismertté váltak még más eljárások használati díjak automatikus megállapítására és beszedésére. Az NTZ című kiadványban [46. kötet, (1993) 4. füzet] „Automatikus közlekedési díjszedés a jövőben” címmel megjelent írásból olyan eljárás ismerhető meg, amelynél a díjmegállapító helyeken a jármű és a díjmegállapító hely közötti kommunikációt lehetővé tevő berendezések vannak felszerelve. Ezért a fizetés ellenőrzése is az általában hídként kiképezett díjszedő hely melletti elhaladást közvetlenül követően történik. Emellett a kommunikáció csak egy korlátozott térrészben lehetséges, hogy biztosítható legyen a kamerák által felfogott és a kommunikáló jármű közötti egyértelműség. Ezenkívül a korlátozott kommunikációs idő miatt nem lehetséges azokat a biztonsági és átutalási műveleteket elvégezni, amelyek a pénzátutaláshoz a bank- és hitelszektorban szokásosak. Továbbá az összes járművet el kell látni a kommunikációra alkalmas végberendezésekkel abból a célból, hogy az ellenőrző kamerákat el lehessen hagyni anélkül, hogy azok „nem fizető”-ként tekintsék az áthaladó járművet.

Az ilyen rendszereknél a díjmegállapító helyek kiképzése akkor is jelentős ráfordítást igényel, és a kommunikációra fordítható idő még akkor is túl rövid, ha a díjak kiszámítására a WO 91/18354 számú iratban ismertetett eljárást alkalmazzák.

Az 1993 08. 20-án megjelent VDI Nachrichten című kiadványban (2-3. oldal) ismertetett díjmegállapító rendszer a járművek helyzetének meghatározásához GPS (Global Positioning System, Globális Pozicionáló Rendszer) rendszert vesz igénybe, amely önmagában ismert módon műholdak segítségével határozza meg a vevő helyzetét. Egy ilyen rendszer az FR 26 70 002 Al iratban is bemutatásra kerül. Ennél az ismertetett rendszernél csak virtuális díjbeszedő helyekre van szükség, így feleslegessé válik a tényleges építmények létrehozása. A mindenkori átutalás ellenőrzése egy sorompós és kamerás rendszer kombinációjával történik. A pénzátutalással kapcsolatos biztonsági eljárások kizárólag lokálisan a járműben hajtódnak végre. Mivel a díj kiszámítása a járműben történik, nem lehetséges a tarifák dinamikus változtatása a forgalom függvényében. Amint a legelsőnek említett ismert eljárásnál, az ellenőrzés csak egy korlátozott kapcsolati időtartam alatt lehetséges az ellenőrzendő jármű és egy rögzített állomás között.

Emellett az összes járművet fel kell szerelni a díjköteles szakaszokon való közlekedéshez elektronikus eszközökkel.

A WO 92/10824 számú iratból megismerhető járművezető és célrairányító rendszernél a járművekben adatbeviteli eszközök és adattároló eszközök, továbbá adóvevő eszközök vannak, amelyek az út mellett elhelyezett sorompók vagy útjelzők által szolgáltatott pozícióadatok alapján képesek az úthasználati díjat is kiszámítani. Ennél az ismert rendszernél szükség van a járműveken kívül elhelyezett, további adó-vevő egységekkel felszerelt sorompókra vagy útjelzőkre. A céladatok megadása szövegesen történik, miután a járműben elhelyezett adattároló adatai alapján a céladatok koordinátáit a rendszer kikeresi, egyben folyamatosan vizsgálja a külső sorompók és útjelzők által szolgáltatott pozícióadatokat, tehát a külső adó-vevő egységek a jármű saját adó-vevőjével kommunikálnak. Ebben az esetben a díjakat a GB 22 48 957 A számú iratból megismerhető rendszerhez hasonló módon, egy előre kifizetett kártyáról emelik le. Mivel a díjak kiszámítása itt is kizárólag a járműben történik, nem lehetséges a tarifák dinamikus változtatása a forgalom függvényében.

Ennek megfelelően a találmány tárgya olyan, úthasználati dijak megállapítására szolgáló eljárás létrehozása, amely a rögzített berendezéseket tekintve kevés ráfordítást igényel, és amelynél lehetséges a mindenkor megállapított használati díjak biztonságos átutalása egy számláról vagy a felhasználó javára jóváírt összegből való leemeléssel.

Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldjuk meg, amelynél egy járműben elhelyezett berendezéssel pozícióadatok és tarifaadatok alapján a használati díjat számítunk ki. A találmány szerint a használati díjat egy digitális mobil adó-vevő hálózatként kialakított adatátviteli rendszeren keresztül egy központi egységhez továbbítjuk. A találmány szerinti eljárás azzal az előnnyel jár, hogy már alapvetően adott infrastruktúra, mint például a GPS-rendszer és digitális mobil adó-vevő hálózatok, szintén kihasználhatóak. Továbbá a találmány szerinti eljárásnál előnyös, hogy a használati díjak továbbítására elegendő idő áll rendelkezésre, és így az átutalás biztosítására meg lehet tenni az összes szükséges intézkedést. Emellett a díjak megállapítása és az ellenőrzés időben és térben el van egymástól választva.

A találmány szerinti eljárás nem csak közutaknál, hanem más közlekedési útvonalaknál, például légi vagy vízi utaknál, illetve kötöttpályás járműveknél is használható. Ezenkívül a találmány szerinti eljárással adott közlekedési zónákban, mint például a belvárosokban való közlekedésért fizetendő díjak is megállapíthatók.

A találmány egyik továbbfejlesztésénél a kiszámított használati díjakat a járműben elhelyezett tárolóban összegezzük, és ha az összegzett használati díjak egy előre megadott értéket elérnek, akkor a díjakat továbbítjuk a központi egységhez. Ez esetben előnyös, ha a központi egységhez történő továbbítás során megfelelő jóváírás történik a tárolóban, amelyből a kiszámított díjakat levonjuk.

Ez a továbbfejlesztés azzal az előnnyel jár, hogy az adatátviteli rendszert nem kell folyamatosan, vagyis néha csak filléres összegek miatt terhelni. Ugyanakkor

HU 220 494 Bl az így a központi egységhez továbbított adatok nem nyújtanak felvilágosítást a megtett útszakasz egyes részleteiről, amelynek a személyi adatvédelem szempontjából van jelentősége.

Azonban abból a célból, hogy mégis lehetőség legyen a díjmegállapítást, illetve az elszámolást ellenőrizni, egy másik továbbfejlesztés szerint a tárolóban átmenetileg ellenőrző adatokat is tárolunk, amelyek lehetővé teszik a díjszámítás ellenőrzését, különösen olyan adatokat, amelyek a járműre, a megtett útszakaszra és az alkalmazott tarifára vonatkoznak.

Ezeket az ellenőrző adatokat a felhasználó saját belátása szerint tárolhatja, egy adott esetben szükséges felszólalásig vagy reklamációig. Ezek azonban felhasználhatók az ellenőrzésre még az utazás ideje alatt is a díjköteles útszakaszon. A találmány szerinti eljárásban előnyös, ha tárolóként chipkártyát alkalmazunk. Ilyen módon adottak az összes olyan előnyök, amelyek a chipkártya alkalmazásával járnak, például a személyes adatok tárolása, és az a lehetőség, hogy a felhasználó a járművet elhagyva a chipkártyát is magával vigye, és ezzel megakadályozza azt, hogy a jármű illetéktelenek által való használata esetén még az úthasználati díjakat is neki kelljen fizetni. Megoldható az is, hogy a találmány szerinti eljáráshoz szükséges funkciókat egy olyan chipkártyába ültessék be, amely egyben egy adó-vevő mobilhálózatban szolgál a résztvevők azonosítására.

A GPS-rendszer korábban említett használata alapvetően lehetővé teszi a folyamatos helyzetmeghatározást, így például a díjakat a ténylegesen megtett kilométerek alapján lehet elszámolni. Azonban gyakran az bizonyul hasznosnak, ha a díjköteles közlekedési útvonalakat egyes szakaszokra osztják fel, amelyek egy-egy díjmegállapító hely között húzódnak. Ekkor a pozícióadatokat az előre adott díjmegállapító helyek pozícióihoz lehet hozzárendelni.

Egy pozíció-, illetve helyzetmeghatározó rendszer, mint például a GPS-rendszer, segítségével definiált virtuális díjmegállapító helyek alkalmazásán kívül a találmány szerinti eljárás alkalmazható sorompó jellegű vagy indukciós szalagokkal megvalósított díjmegállapító helyek igénybevételével is. Ekkor a találmány szerinti eljárás az ismert megoldásokhoz képest azt az előnyt nyújtja, hogy ezeken a díjmegállapító helyeken elegendő a vonatkozó díjmegállapító hely azonosítóját közölni az elhaladó járművel. Ez nagyon rövid idő alatt történhet meg, és függetlenül attól, hogy egy vagy több jármű tartózkodik-e a díjmegállapító hely környezetében, és hogy azok a járművek melyik közlekedési sávban tartózkodnak.

A találmány szerinti eljárás egy továbbfejlesztett változatánál az adó-vevő rendszerű helyzetmeghatározó rendszert, például a GPS-rendszert úgy lehet alkalmazni, hogy a járműben elhelyezett berendezés segítségével folyamatosan meghatározzuk a jármű pozícióját, és azt előre megadott, egy-egy díjmegállapító helyhez rendelt pozíciókkal hasonlítjuk össze, és egyezésnél a adott pozíciót vesszük alapul a használati díjak kiszámításához.

Ilyen módon lehetséges azt megoldani, hogy a díjmegállapító helyek pozícióit a járműben elhelyezett berendezésben tároljuk. Az is megoldható, hogy az adatátviteli rendszeren időközönként a díjmegállapító helyek pozícióit továbbítjuk. Megvalósítható például az Is, hogy az adatátviteli rendszeren helyileg körbehatárolt területen belül rendszeresen továbbítjuk a díjmegállapító helyek pozícióit.

A tarifák dinamikus változtatásának igényei szerint előnyös lehet, hogy a járműben elhelyezett berendezésben egy adatbank formájában rögzítetten tároljuk a tarifaadatokat, vagy pedig a tarifaadatokat az adatátviteli rendszeren időközönként továbbítjuk, és a járműben elhelyezett berendezésben tároljuk, vagy az adatátviteli rendszeren helyileg körbehatárolt területen belül rendszeresen továbbítjuk a tarifaadatokat.

A találmány szerinti eljárásnál a díjmegállapítás és a pénzátutalás ellenőrzését előnyösen úgy lehet megoldani, hogy a díjmegállapító helyek után ellenőrző helyeket vagy berendezéseket helyezünk el. Ekkor az adatátviteli rendszeren keresztül a járművön elhelyezett berendezéshez továbbítjuk, hogy mely díjmegállapító helyek után vannak ellenőrző helyeket vagy berendezéseket elhelyezve továbbá a járművön elhelyezett berendezéssel ezeken a díjmegállapító helyeken a tárolóból az ellenőrző adatokat kiolvassuk, és az adatátviteli rendszeren keresztül azokat az ellenőrző berendezéshez továbbítjuk, valamint az ellenőrző berendezéssel a felfogott adatokat az ellenőrző berendezés által megállapított jellemzőkkel (rendszám, járműtípus) összehasonlítjuk.

A személyes jellegű adatok védelme érdekében célszerű, ha az ellenőrző berendezéssel felfogott ellenőrző adatoknak az ellenőrző berendezés által megállapított jellemzőkkel való egyezése esetén azokat azonnal töröljük. A díjköteles útszakasz illetéktelen használata esetén azonban kívánatos lehet az adatok tárolása az ügy rendeződéséig, illetve a megfelelő szervek által foganatosított kényszerintézkedések bevezetéséig.

Az olyan járművek érdekében, amelyek nem rendelkeznek a találmány szerinti eljárásra alkalmas járműberendezéssel, és amelyek a díjköteles szakaszra előre kifizetik a használati díjat, a találmány szerinti eljárás használata esetén szintén zavartalanul haladhatnak el az ellenőrző berendezések mellett. Ebből a célból a találmány szerinti eljárás egy továbbfejlesztett változatánál akkor is ellenőrző adatokat képezünk, amikor egy fizetőhelyen egy adott rendszámú járműért egy adott szakaszra használati díjat róttak le, és az ellenőrző adatokat egy vagy több ellenőrző berendezéshez továbbítjuk, amelyek azon a szakaszon helyezkednek el, amelyikre a használati dijat lerótták.

A találmány szerinti eljárásnál a központi egységhez történő adatátvitelt úgy lehet biztosítani, hogy az adatátvitelt önmagában ismert eljárással hitelesítésre alkalmas módon és kódolással biztosítjuk. Előnyösen a kódoláshoz a DES-eljárást (Data Encryption Standard vagy Digital Encryption Standard) alkalmazzuk.

Ez utóbbi továbbfejlesztett változatnál előnyös, ha a járműrendszámot egyirányú kódolásnak vetjük alá, előnyösen háromszoros DES-eljárással. Az így kódolt rendszámmal megbízhatóan lehet elvégezni az összehasonlítást az ellenőrzéshez, de a titkosított kódból magát

HU 220 494 Bl a rendszámot már nem lehet előállítani. A biztonság fokozása érdekében a jármű rendszámának kódolásához használt kódot dinamikusan változtatjuk. Ilyenkor a biztonsági modulhoz (a járműben elhelyezett chipkártya vagy a fizetési hely biztonsági övezete) használt aktuális kódolási vagy titkosítási indexet egy szintén kódolt kommunikációs csatornán át továbbítjuk. A biztonsághoz az is hozzájárul, ha a járműberendezésben végbemenő összes biztonsági eljárást chipkártyában és a központi egységben végbemenő összes biztonsági eljárást egy biztosított övezetben (úgynevezett security box) végezzük.

A meglevő infrastruktúrát a találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint úgy lehet kihasználni, hogy a digitális mobil adó-vevő hálózatot a GSM-szabvány (Global System fór Mobile Communications) szerint építjük fel.

A találmány szerinti eljárást a találmány értelmében egy olyan elrendezéssel lehet megvalósítani, amely elrendezés a járműben elhelyezett, pozícióadatok megállapítására alkalmas helyzetmeghatározó berendezéssel van ellátva. A berendezés a jármű pillanatnyi pozícióját adja meg, továbbá a pozícióadatokból és a tárolt tarifaadatokból használati dijat kiszámító processzora, valamint beviteli egysége és kijelzője van. A találmány értelmében a berendezésnek a kiszámított használati díjaknak egy központi egységhez való továbbításához egy digitális mobil adó-vevő rendszerhez tartozó végberendezése, különösen adó-vevője van.

Ez az elrendezés azért előnyös, mert gyakorlatilag az összes részegysége rendelkezik járműbe szerelhető kivitellel, például rendelkezésre áll ilyen adó-vevő mobilhálózat és helyzetmeghatározó rendszer.

A találmány szerinti elrendezés előnyösen úgy készíthető el, hogy a járműben elhelyezett berendezés egy autórádióval van egybeépítve. Ezzel nincs szükség külön mechanikai és elektromos csatlakozás kiépítésére a járműberendezés számára. Az antennát például úgy lehet kiépíteni, hogy az egyszerre legyen az autórádió és a mobil adó-vevő antennája is. Ez a kiviteli alak úgy fejleszthető tovább, hogy kijelzőegységként az autórádió kijelzőeszköze (display) van kialakítva. Ezt úgy is tovább lehet fejleszteni, hogy beviteli egységként egy előnyösen infravörös átviteli rendszerű billentyűzet van kiképezve.

A helyzetmeghatározó rendszer és a mobil adóvevő rendszer egyidejű használatával a találmány szerinti eljárással egyszerű módon lehetséges segélykérést végezni, például úgy, hogy a járműberendezésen kialakított megfelelő kezelési elem működtetésével az adatátviteli rendszeren továbbítjuk a jármű pillanatnyi pozícióját, valamint egy olyan azonosítót, amely jelzi, hogy segélykérésről van szó. Ezt az információt például a központi egységből megfelelő adatvezetéken át egy rendőrségi szolgálati helyre lehet továbbítani és ott kijelezni. Ugyanilyen módon lehetséges a műszaki segélyszolgálatok értesítése is.

Segélykérés esetén célszerűen fel lehet adni az anonimitást, és a jármű rendszámát kódolatlanul lehet továbbítani.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt ábrákon bemutatott példaképpeni kiviteli alakok segítségével részletesebben is ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti eljárás végrehajtását végző berendezések vázlatos ábrája, a

2. ábra egy járműberendezés blokkvázlata, a

3. ábra egy ellenőrző berendezés blokkvázlata, és végül a

4. ábra egy központi egység blokkvázlata.

Az 1. ábra egy díjköteles 1 utat ábrázol, amelynek mindkét irányban két közlekedési sávja van. A szaggatott vonallal jelölt szakaszokon az 1 úton két virtuális 2, 3 díjmegállapító hely van. A 3 díjmegállapító hely hozzá van rendelve a 4 ellenőrző berendezéshez. Egy 5 jármű tartózkodik a 3 díjmegállapító helyen, míg egy másik 6 jármű a 4 ellenőrző berendezés területén van, és a harmadik 7 jármű pedig a 2,3 díjmegállapító helyek közötti útszakaszon. Az 5, 6, 7 járművek és egy 11 központi egység között a mobil adó-vevő hálózatként kialakított 10 adatátviteli rendszeren át adatokat lehet továbbítani. All központi egység hierarchikus struktúrájú is lehet, és lehet több decentrálisan elhelyezett alközpontja is, amelyek részfeladatokat végeznek, például magát a kommunikáció bonyolítását.

A 2, 3 díjmegállapító helyeket előre megadott földrajzi helyzetükkel definiáljuk. Egy külön nem ábrázolt GPS-rendszerrel folyamatosan meghatározzuk az 5, 6, 7 járművekben azok helyzetét, és összehasonlítjuk az egyes 2, 3 díjmegállapító helyek helyzetével. Azonosság esetén megállapítjuk, hogy például az 5 jármű a 3 díjmegállapító helyen tartózkodik. Amennyiben később az 5 jármű eléri a 2 díjmegállapító helyet, akkor kiszámítjuk az arra a szakaszra érvényes tarifa alapján a 2 és 3 díjmegállapító hely közötti szakasz úthasználati díját, és hozzáadjuk a már korábban kiszámított és tárolt használati díjakhoz. Az összeget újból eltároljuk.

Emellett a járműben elhelyezett 8 berendezésben (járműberendezésben) azt is tároljuk, hogy a 3 díjmegállapító hely után egy 4 ellenőrző berendezés van. Mivel a 3 díjmegállapító helynél ez így van, a jármű 8 berendezése a digitális mobil adó-vevő hálózaton, mint 10 adatátviteli rendszeren keresztül ellenőrző adatokat ad le a 11 központi egységnek. Amikor egy 6 jármű elhalad a 4 ellenőrző berendezés mellett, akkor a 13,14,15, 16 videokamerákkal felvesszük a rendszámot és adott esetben a 6 jármű körvonalait, és azt képfeldolgozó eszközökkel elemezzük. Az ellenőrző adatoknak a felvett információval való egyezése esetén all központi egységbe továbbított adatokat töröljük. Ha azonban egy olyan 6 jármű adatait vesszük fel, amelyhez nincsenek ellenőrző adatok, akkor a 17 kijelzőn megjelenik egy üzenet, és az illetéktelen használat ellen fel lehet lépni. Ennek mikéntje már a találmány körén kívül esik, és az egyes felhasználókra van bízva. Előnyösen ezeket az üzeneteket manuálisan kell a továbbiakban feldolgozni.

Amikor a járműben elhelyezett 8 berendezésben összegzett használati díjak elérnek egy bizonyos szintet, akkor a 8 berendezés a 10 adatátviteli rendszeren át kapcsolatot teremt all központi egységgel. Ez alkalommal továbbításra kerülnek egyrészt az a tény, hogy

HU 220 494 Bl a használati díjak elérték az előre megadott szintet, másrészt olyan adatok, amelyek a megterhelendő számlát azonosítják. Ekkor a 8 berendezésben a tárolóban tárolt érték az előre megadott összeggel csökken. Ha ez előnyös, all központi egység számlát is állíthat ki a jármű üzembentartójának, illetve használójának. Adott esetben a számla összegét a felhasználó 12 bankjánál behajthatja.

Mivel az adatok továbbítása a mobil adó-vevő hálózaton át jelentősen hosszabb időt biztosít mint amennyi egy 2, 3 díjmegállapító hely mellett történő elhaladásnál áll rendelkezésre, tetszőleges eljárásokat lehet használni az adatátvitel biztosítására és titkosítására vagy kódolására. Példának okáért elég idő van ahhoz, hogy kétirányú kapcsolatot lehessen kiépíteni, és így az olyan hibák előfordulásánál, amelyeket még a hibajavító kódok sem képesek kijavítani, az adatátvitelt meg lehet ismételni.

Egy i-edik díjmegállapító helyen érvényes t tarifát a 8 berendezésben a 29 chipkártya egy paraméterkészlet és egy x egységalapdíj alapján számítja ki, a következő képlet alapján: _he,_{y (i)}=a-xn°+b-x“i+c-xn2

+... Az nO, ni, n2 stb. kitevők lehetnek azonosak, vagy más tetszőleges módon határozhatók meg. Minden egyes paraméter (a, b, c,...) egy meghatározott befolyási tényezőt képvisel - például az „a” lehet a járműtípus, „b” a dátum, „c” az időpont, „d” a járműsűrűség stb. Az x egységalapdíj dimenziója egy pénzérték, és így a képlet végeredménye a lerovandó díjat adja meg. A díj kiszámítása után a megfelelő egységeket helyben a 29 chipkártyán leemeljük egy köztes számláról. Ezáltal nincs szükség arra, hogy minimális, filléres összegeket egyenként továbbítsunk, igénybevéve az elektronikus pénzátutalás teljes biztonsági eljárását. Ehelyett ezeket a kis összegeket a 29 chipkártyán gyűjtjük össze.

A díjak minden leemelését a 29 chipkártyán egy ellenőrző adatkészlet formájában kísérő protokollal látjuk el, amelyet a 29 chipkártyán egy tranzakciós tárolóban tárolunk. Ezt az adatkészletet, amint azt fentebb leírtuk, ellenőrzésre használhatjuk fel, és a kártyatulajdonos számára későbbi reklamációk esetén igazolásként szolgál.

Az összegzett adatoknak a mobil adó-vevő hálózaton történő továbbításával nincs szükség arra, hogy a megtett útszakaszra, például az érintett díjmegállapító helyekre vonatkozó információt is továbbítsunk. Ennek az az előnye, hogy nem lehet visszamenőleg kikövetkeztetni a konkrétan megtett útszakaszt.

A 2. ábra a találmány szerinti eljárást végrehajtó 8 berendezés egy kiviteli alakjának blokkvázlata. Az egyes eljárási lépések végrehajtását a 21 processzor vezérli, amely többek között a program számára a 22 ROM-tárolót (Read Only Memory, csak olvasható tároló) és a változó adatok számára átmeneti tárolóként egy irható/olvasható 23 RAM-tárolót (Random Access Memory, véletlen hozzáférésű tároló) is magában foglal. A 21 processzorhoz egy 24 helyzetmeghatározó készülék és egy mobil adattovábbításra szolgáló 25 adó-vevő csatlakozik. A 25 adó-vevő például a GSM-szabvány (Global System fór Mobile Communication, globális mobil kommunikációs rendszer) szerint működhet, és adott esetben egy mobil rádiókészülékkel lehet egybeépítve.

Ezenkívül a 21 processzorra egy 26 kijelző, például LCD-kijelző (Liquid Crystal Display, folyadékkristályos kijelző) és egy 27 beviteli egység csatlakozik. Végül a 21 processzor egy 28 író/olvasó készülékkel is össze van kötve, amely utóbbiba egy 29 chipkártyát lehet helyezni. A 29 chipkártya 30 processzort, 31 állandó tárolót (ROM-ot) és 32 adattárolót (RAM-ot) tartalmaz.

A 3. ábrán ábrázoltuk az 1. ábrán látható 4 ellenőrző berendezésben alkalmazott rendszert. Ez több 41 videokamerát tartalmaz, amelyek adott esetben az infravörös tartományban működnek, valamint egy vagy több 42 fényszórót, illetve infravörös fényszórót tartalmaz.

A 41 videokamerákkal felfogott jeleket egy 43 képfeldolgozó számítógéphez vezetjük, amely képes a rendszám felismerésére. A 43 képfeldolgozó egy 44 adóvevő berendezéshez csatlakozik, amellyel adatokat lehet továbbítani a 43 képfeldolgozó és a 11 központi egység között.

A 4. ábrán szemléltetjük az 1. ábrán látható 11 központi egység belső felépítését. All központi egység egy 51 feldolgozó számítógépet tartalmaz, amely a szokásos tárolóberendezések mellett egy 52 biztonsági dobozt is tartalmaz. Az 51 feldolgozó számítógéphez 53, 54, 55 adó-vevő berendezések csatlakoznak, amelyek a 10 adatátviteli rendszert alkotó mobil adó-vevő hálózattal, a 4 ellenőrző hellyel és a 12 bankkal biztosítják az összeköttetést.

A díjak megállapítása és beszedése, és a járművek ellenőrzése a fent ismertetett 8 berendezés nélküli járműveknél a következőképpen mehet végbe. Azokra a szakaszokra, amelyeket használni kívánnak, egy ebből a célból kijelölt fizetési helyen előre ki kell fizetni a használati díjat, megadva az időtartamot és a jármű rendszámát. Ekkor ennek megfelelően ellenőrző adatok állnak elő. Ezeket azokhoz a 4 ellenőrző berendezésekhez továbbítjuk, amelyek azokon a szakaszokon vannak, amelyre a használati díjat megfizették. Ezáltal a megadott időtartam alatt ezeken a szakaszokon a járművet a 4 ellenőrző berendezéseken történő áthaladásnál „helyesen fizetett”-nek fogja a rendszer tekinteni, ha a 4 ellenőrző berendezés által felfogott adatok egyeznek az ellenőrző adatokkal. Ebben az esetben a járműre vonatkozó adatok ismét kitörlődnek.

Ha nincsen egyezés, akkor nem, vagy hibásan fizetőként jelenik meg a jármű. Ebben az esetben kényszerintézkedésekre kerülhet sor, például büntetést lehet kiróni.

Claims (25)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás közlekedési utak (1) és területek használati díjának megállapítására, amely során egy járműben (5, 6, 7) elhelyezett berendezéssel (8), különösen processzorral (21, 30) pozícióadatok és tarifaadatok alapján használati díjat számítunk ki, azzal jellemezve, hogy a használati díjat egy digitális mobil adó-vevő hálózatként kialakított adatátviteli rendszeren (10) keresztül egy központi egységhez (11) továbbítjuk.

   HU 220 494 Bl
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiszámított használati díjakat a járműben (5, 6, 7) elhelyezett tárolóban, különösen chipkártyában (29), RAM-tárolóban (23) vagy adattárolóban (32) összegezzük, és ha az összegzett használati díjak egy előre megadott értéket elérnek, akkor a díjakat továbbítjuk a központi egységhez (11).
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a központi egységhez (11) történő továbbítás során megfelelő jóváírás történik abban a tárolóban, különösen chipkártyában (29), RAM-tárolóban (23) vagy adattárolóban (32), amelyből a kiszámított díjakat levonjuk.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tárolóban, különösen chipkártyában (29), RAM-tárolóban (23) vagy adattárolóban (32) átmenetileg ellenőrző adatokat is tárolunk, amelyek lehetővé teszik a díjszámítás ellenőrzését, különösen olyan adatokat, amelyek a járműre (5, 6, 7) a megtett útszakaszra és az alkalmazott tarifára vonatkoznak.
5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tárolóként chipkártyát (29) alkalmazunk.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pozícióadatokat előre meghatározott díjmegállapító helyek (2,3) pozícióadataihoz rendeljük hozzá.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járműben (5, 6, 7) elhelyezett berendezés (8) segítségével folyamatosan meghatározzuk a jármű (5, 6, 7) pozícióját, és azt előre megadott, egy-egy díjmegállapító helyhez (2,3) rendelt pozíciókkal hasonlítjuk össze, és egyezésnél a adott pozíciót vesszük alapul a használati díjak kiszámításához.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a díjmegállapító helyek (2, 3) pozícióit a járműben (5, 6, 7) elhelyezett berendezésben (8), különösen RAM-tárolóban (23) vagy adattárolóban (32) tároljuk.
9. 9. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatátviteli rendszeren (10) időközönként a díjmegállapító helyek (2,3) pozícióit továbbítjuk.
10. 10. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatátviteli rendszeren (10) helyileg körbehatárolt területen belül rendszeresen továbbítjuk a díjmegállapító helyek (2, 3) pozícióit.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járműben elhelyezett berendezésben (8), különösen chipkártyában (29) egy adatbank formájában rögzítetten tároljuk a tarifaadatokat.
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tarifaadatokat az adatátviteli rendszeren (10) időközönként továbbítjuk és a járműben elhelyezett berendezésben tároljuk.
13. 13. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatátviteli rendszeren (10) helyileg körbehatárolt területen belül rendszeresen továbbítjuk a tarifaadatokat.
14. 14. A 4-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy díjmegállapító helyeket (2, 3) alkalmazunk és a díjmegállapító helyek (2,3) után ellenőrző berendezéseket (4) helyezünk el, továbbá az adatátviteli rendszeren (10) keresztül a járművön (5, 6, 7) elhelyezett berendezéshez továbbítjuk, hogy mely díjmegállapító helyek (2, 3) után vannak ellenőrző berendezések (4) elhelyezve, továbbá a járművön (5,6, 7) elhelyezett berendezéssel (8) ezeken a díjmegállapító helyeken (2, 3) a tárolóból az ellenőrző adatokat kiolvassuk, és az adatátviteli rendszeren (10) keresztül azokat az ellenőrző berendezéshez (4) továbbítjuk, valamint az ellenőrző berendezéssel (4) a felfogott adatokat az ellenőrző berendezés által (4) megállapított jellemzőkkel (rendszám, járműtípus) összehasonlítjuk.
15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ellenőrző berendezéshez (4) továbbított ellenőrző adatokat az ellenőrző berendezés (4) által megállapított jellemzőkkel való egyezése esetén azonnal töröljük.
16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy akkor is ellenőrző adatokat képezünk, amikor egy fizetőhelyen egy adott rendszámú járműért (5,6,7) egy adott szakaszra használati díjat róttak le, és az ellenőrző adatokat egy vagy több ellenőrző berendezéshez (4) továbbítjuk, amelyek azon a szakaszon helyezkednek el, amelyikre a használati díjat lerótták.
17. 17. Az 14-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatátvitelt önmagában ismert eljárással hitelesítésre alkalmas módon és kódolással biztosítjuk.
18. 18. Az 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kódoláshoz a DES-eljárást alkalmazzuk.
19. 19. Az 17. vagy 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járműrendszámot egyirányú kódolásnak vetjük alá, előnyösen háromszoros DES-eljárással.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a digitális mobil adó-vevő hálózatként kialakított adatátviteli rendszert (10) a GSMszabvány szerint építjük fel.
21. 21. Elrendezés közlekedési utak és területek használati díjának megállapítására, amely járműben (5,6, 7) elhelyezett, pozícióadatok megállapítására alkalmas helyzetmeghatározó berendezéssel (24) van ellátva, amely berendezés (24) a jármű (5, 6, 7) pillanatnyi pozícióját adja meg, továbbá a pozícióadatokból és a tárolt tarifaadatokból használati díjat kiszámító processzora (21, 30), valamint beviteli egysége (27) és kijelzője (26) van, azzal jellemezve, hogy a berendezésnek (24) a kiszámított használati díjaknak egy központi egységhez (11) való továbbításához egy digitális mobil adó-vevő hálózatként kialakított adatátviteli rendszerhez (10) tartozó végberendezése, különösen adó-vevője (25) van.
22. 22. A 21. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy továbbá chipkártyát (29) kezelő író/olvasó berendezése (28) van.
23. 23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a járműben (5, 6, 7) elhelyezett berendezés egy autórádióval van egybeépítve.
24. 24. A 23. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy kijelzőként (26) az autórádió kijelzőeszköze (display) van kialakítva.
25. 25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy beviteli egységként (27) előnyösen infravörös átviteli rendszerű billentyűzettel van ellátva.