HU213839B

HU213839B - Mixtures useable as fuel additives, fuel for otto engines and procedure for making thereof

Info

Publication number: HU213839B
Application number: HU9502739A
Authority: HU
Inventors: Lothar Franz; Wolfgang Guenther; Knut Oppenlaender; Peter Schreyer; Juergen Thomas
Original assignee: Basf Ag
Priority date: 1993-03-20
Filing date: 1994-03-09
Publication date: 1997-11-28
Also published as: ATE286110T1; UA41925C2; DE59410400D1; ES2235161T3; PL310700A1; PT689576E; FI954424A0; NO312730B1; KR100300775B1; US20020029512A1; CA2155660C; US6267791B1; EP0689576A1; WO1994021754A1; RU2112014C1; PL185438B1; NO953696D0; AU6375694A; HU9502739D0; JPH08507810A

Abstract

A találmány tárgyát üzemanyag-adalékőkként használhatóőlyan keverékek képezik, amelyek az alábbi két kőmpőnensből állnak: Akőmpőnens: legalább egy őlyan amin, pőliamin vagy alkanől--amin, amelyben az egyik szénhidrőgéncsőpőrt közepes mőlekűlatömege500-tól 10 000-ig terjed; és B kőmpőnens: legalább egy (I) általánősképletű pőliéter-amin, a képletben m értéke 1 vagy 2 lehet; n értéke1-től 100-ig terjed; R1 jelentése egyértékű 2–35 szénatőmősszénhidrőgéncsőpőrt, ha m értéke 1, és kétértékű 2–30 szénatőmősszénhidrőgéncsőpőrt, ha m értéke 2; R2, R3 jelentése egymástólfüggetlenül hidrőgénatőm, 1–12 szénatőmős alkil-, 5–7 szénatőmősciklőalkil-, 6–10 szénatőmős arilcsőpőrt, legfeljebb 5 nitrőgénatőmőttartalmazó pőlialkilén-aminő va y alkanől-aminő-csőpőrt; vagy R2 és R3a közöttük levő nitrőgénatőmmal együtt egy 5 vagy 6 tagú őlyan gyűrűtképez, amely még tővábbi heterőatőmőkat is tartalmazhat; D jelentése2–5 szénatőmős alkiléncsőpőrt. A találmány tárgyát képezi az Ottő -mőtőrők üzemanyaga előállítási eljárása és az így adalékőltüzemanyagők. ŕ

Description

A találmány tárgyát üzemanyag-adalékokként használható olyan keverékek képezik, amelyek az alábbi két komponenst tartalmazzák:

(A) legalább egy olyan amin, poliamin vagy alkanol-amin, amelyben az egyik szénhidrogéncsoport közepes molekulatömege 5OO-tól 10 000-ig terjed; és egy poliolefin hidroformilezésével, majd a kapott aldehid és alkohol elegy hidrogénező körülmények között végzett aminálásával előállított; és

B legalább egy (I) általános képletű poliéter-amin, amelyben m értéke 1 vagy 2 lehet; n értéke 1-től 100-ig terjed;

R¹ jelentése egyértékű 2-35 szénatomos szénhidrogéncsoport, ha m értéke 1, és kétértékű 2-30 szénatomos szénhidrogéncsoport, ha m értéke 2;

R², R³ j elentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-12 szénatomos alkil-, 5-7 szénatomos cikloalkil-, fenil-, naftil-csoport, legfeljebb 5 nitrogénatomot tartalmazó polialkilén-amin- vagy alkanol-amincsoport; vagy

R² és R³ a közöttük levő nitrogénatommal együtt egy 5 vagy 6 tagú olyan gyűrűt képez, amely még további heteroatomként oxigénatomot is tartalmazhat;

D jelentése 2-5 szénatomos alkiléncsoport.

A találmány tárgyát képezi továbbá az Otto-motorokhoz használt olyan üzemanyagok, amelyek az A és a B komponenst tartalmazzák, valamint felhasználásuk Otto-motorok üzemanyagához.

Az Otto-motorok porlasztó és beömlő részeit, de az üzemanyag-befecskendezéses rendszerű Ottó- és dízelmotoroknál az üzemanyag-adagolókat is egyre növekvő mértékben terhelik azok a szennyezések, amelyeket a levegőben levő porszemcsék, az égési térből származó el nem égett szénhidrogének és a forgattyústengelyházból a porlasztóba vezetett öblítőgáz okoznak.

A lerakódások üzemanyagot adszorbeálnak, és üresjáratban, illetve kis terheléseknél eltolják a levegő/üzemanyag arányt, így a keverék zsírosabb, az égés tökéletlenebb lesz, és ezáltal a kipufogógázban újra nő az el nem égett vagy csak részben elégett szénhidrogének aránya, és fokozódik a benzinfogyasztás.

Ismert, hogy a detergenseknek az üzemanyaghoz való hozzáadásával tisztán tarthatjuk az Otto-motorok beömlő részeit (lásd például M. Rosenbecktől: „Kataly sátorén, Tenside, Mineralöladditive” (J. Falbe és U. Hasserodt kiadásában) a 223. oldaltól, Thieme Verlag, Stuttgart, 1978; és Ullman’s Encyclopedea of Industrial Chemistry, A 16 kötet, 719. oldaltól, 1990, VCH Verlagsgesellschaft). Ezáltal csökken a káros anyagok emissziója és az üzemanyag-fogyasztás, és javulnak a motor üzemi jellemzői. Az ilyen detergensek molekuláris felépítésének az elvét általában a poláros szerkezeteknek többnyire nagy molekulájú lipofil részekkel való összekapcsolásával írhatjuk le. Jó példák erre az aminocsoportokat, mint poláros csoportokat tartalmazó poliizobutén bázisú termékek, mint ezt az EP-A 244 616 számú szabadalmi irat ismerteti.

Az üzemanyagok további fontos adalékai az úgynevezett hordozóolajok. Ezek a hordozóolajok általában magas forráspontú, termostabil folyadékok. Az EP-A

356 726 számú szabadalmi irat az aromás polikarbonsavaknak hosszú szénláncú alkoholokkal képzett észtereit, mint hordozóolajokat ismerteti. Az US-A 5 112 364 számú szabadalmi irat szerint az alkil-fenol- vagy alkil-ciklohexiléncsoportokat tartalmazó poliéter-aminok olyan üzemanyag-adalékok, amelyeknek különösen jó szeleptisztító tulajdonságuk van.

A WO-A 91/03529 számú közzétételi irat a bizonyos aminocsoportokat tartalmazó detergenseknek poliéter-alkoholokkal, mint hordozóolajokkal való kombinációját ismerteti. Ez a kombináció kevésbé járul hozzá az oktánszámigény (ŐRI, Octane Requirement Increase) növekedéséhez, mint az egyes komponensei, amelyet az üzemanyagnak vagy az adalékoknak a motor részeire való rárakódása okoz. Egy új motor csak hosszabb működési idő után éri el a végleges oktánszámigényét, amely magasabb lehet, mint a kezdeti érték. Általában az adalékoknak ezt a jelenséget legalább erősíteniük nem szabad.

Az adalékok fenti kombinációjának jelentős hátránya a detergenseknek a hordozóolajjal való nem kielégítő összeke verhetősége. Ezek gyakran zavaros elegyeket képeznek, amelyeket az üzemanyaghoz nem lehet hozzáadni. Ezek az elegyek hosszabb állás után gyakran fázisokra válnak szét, így a detergensnek az elegyben való eloszlása inhomogén lesz. A gyakorlatban azonban követelmény az olyan adalékcsomag, amely mindenegyes komponensét oldott formában tartja, s amelyet egylépéses eljárásban adhatunk az üzemanyaghoz.

Ezért a feladatunk az volt, hogy egy detergensből és egy hordozóolajból álló olyan új kombinációt állítsunk elő, amelyben a komponensek egymással jól összekeverhetek. És amely az üzemanyagban szeleptisztítóként hat, és amely az ORI-értéket a nem adalékolt üzemanyaghoz képest nem rontja.

Azt találtuk, hogy a fentiekben definiált, egy detergensből (A komponens) és egy (I) általános képletű poliéter-aminból (B komponens) álló elegyek a fenti feladatnak eleget tesznek. Ezenkívül alkalmazást találtunk ezeknek az elegyeknek, valamint olyan üzemanyagokat, amelyek az A és a B komponenst tartalmazzák.

1. ábra: I. Általános képletű poliéteramin hordozóolaj

2. ábra: II. általános képletű poliéter.

A komponens

Az üzemanyagban az A komponens elsődlegesen detergens hatású. A komponensként szerepelhetnek az olyan aminok, poliaminok vagy alkanol-aminok, amelyekben az egyik szénhidrogéncsoport közepes molekulatömege 500-tól 10 000-ig, előnyösen 600-tól 2500-ig és különösen előnyösen 700-tól 1500-ig terjed.

A szénhidrogéncsoport általában elágazó szénláncú. Ez általában olyan csoport, amelyet olefinek polimerazációjával nyerünk. Ezek közül az olefinek közül előnyösek a 2-6 szénatomosak, így az etilén, propilén, 1-butén, 1-pentén, különösen előnyös azonban az izobutén. Polimerekként mind a homo- mind pedig a kopolimerek is szerepelhetnek, például a 70-95 mólszázalékos izobuténből és 5-30 mólszázalék 1-buténből álló kopolimerek. Az előállítási eljárásuktól függően

HU 213 839 Β ezek a poliolefinek általában különböző molekulatömegű monomerek kopolimerjei.

Ezeket a poliolefineket, klórozásuk után, önmagában ismert módon reagáltathatjuk aminokkal. Előnyös eljárás azonban a poliolefinek hidroformilezése és az így kapott aldehid- és alkoholelegynek a hidrogénezési reakció feltételei között végzett aminálása (lásd az EP-A 244 616 számú szabadalmi iratot), mivel ezzel az eljárással klórmentes termékeket nyerünk. Az A detergens aminocsoportját ammóniából vagy olyan ismert aminokból származtathatjuk le, mint a primer aminok, így a metil-amin, etil-amin, butil-amin, dietil-amin, oktil-amin, a szekunder aminok, így a dimetil-amin, dietil-amin, dibutil-amin, dioktil-amin, a heterocilusos vegyületek, így a piperazin, pirrolidin és a morfolin; és ezeket adott esetben további közömbös csoportok szubsztituálják. Az A detergensek előállításához kiindulási vegyületekként szükséges poliaminok közül megemlítjük az etilén-diamint, propilén-diamint, 1,4,7-triaza-heptánt, 1,4,7,10-tetraaza-dekánt, hexametilén-diamint, 1,4,7,10,13-pentaaza-tridekánt, és a dimetil-amino-propil-amint, valamint a különböző alkiléncsoportokat tartalmazó poliaminokat, így az etilén-propiléntriamint. Az alkanol-aminok szénhidrogéncsoportja az egyik nitrogénatomot szubsztituálja. Ezek közül megnevezzük az alkanol-monoaminokat, így az etanol-amint valamint az alkanol-poliaminokat, így az amino-etil-etanol-amint. Ezek közül a vegyületek közül a poliaminok az előnyösek; ezek között is főleg az etilén-diamin, az 1,4,7-triaza-heptán és az 1,4,7,10-tetraaza-dekán. Különösen előnyös az ammónia.

B komponens

A találmány szerinti keverék az (I) általános képletű poliéter-amint hordozóolajként tartalmazza.

Az (I) általános képletben a szubsztituensek jelentése és az indexek értéke a következő:

m értéke 1 vagy 2 lehet, előnyösen azonban 1; n értéke adja az oxi-alkilén egységek ciklusszámát, és ez 1-től 100-ig, előnyösen 5-től 50-ig, főleg azonban 7-től 30-ig terjed; R¹ különböző szénhidrogéncsoportokat jelenthet. Ha m=l, úgy R¹ egy egyenértékű 2-35 szénatomos szénhidrogéncsoportot jelent. így R¹ jelenthet egyenes szénláncú alifás csoportokat, például hexil-, oktil-, nonil-, decil-, undecil-, dodecil- vagy tridecilcsoportot, továbbá elágazó szénláncú alifás csoportokat, például 2-etil-hexil-, izobutil- vagy terc-butilcsoportot, valamint arilcsoportokat, például fenilcsoportot és alkilszubsztituált fenilcsoportot, ezek között is főleg a 6-16 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, így az oktil-fenil-, nonil-fenil- és dodecil-fenilcsoportot. Az alkilcsoportok előnyösen fenilgyűrű 2-es és 4-es helyzetét szubsztituálják. A kereskedelemben szokásos sztereoizomerkeverékek is alkalmazhatók. Olyan vegyületek is szerepelhetnek, amelyek többszörösen alkilszubsztituáltak. Ha m = 2, úgy R¹ egy kétértékű 2-30 szénatomos szénhidrogéncsoportot jelent. így az R¹ jelenthet alkiléncsoportot, például etilén-, propilén-, butilén- és hexiléncsoportot. Előnyösek azonban azok a csoportok, amelyeket polifenolokból a hidroxicsoportok formális lehasításával lehet leszármaztatni. Ilyen polifenol például a Bisphenol A (2,2-bisz(4-hidroxi-fenil)-propán, l,l-bisz(4-hidroxi-fenil)-etán, l,l-bisz(4-hidroxi-fenil)-izobután, 2,2-bisz(4-hidroxi-3-terc-butil-fenil)-propán és az 1,5-dihidroxi-naftalin;

R² ésR³ egymástól függetlenül jelenthet hidrogénatomot, 1-12 szénatomos alkilcsoportot, így metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, hexil-, oktilcsoportot, 5-7 szénatomos cikloalkil-csoportot, így ciklopentil-, ciklohexilcsoportot, naftil-, fenilcsoportot, 1-5 nitrogénatomot tartalmazó olyan polialkilén-aminocsoportokat, amelyeket a megfelelő polialkilén-aminból, így piperazinból, l,4-diaza-biciklo[2.2.2]-oktánból, 1,4,7-triaza-biciklo[5.2,2]-undekánból, 1,4,7,10,13-pentaaza-tridekánból és dimetil-amino-propil-aminból lehet leszármaztatni. Alkanol-aminokként szerepelhetnek az alkanol-monoaminok, így az etanol-amin és az alkanol-poliaminok, így az amino-etil-etanol-amin. Továbbá R²és R³ a közöttük levő nitrogénatommal együtt egy 5 vagy 6 tagú gyűrűt, így piperidin- és piperazingyürűt képezhetnek. A heterociklusos vegyületnek közömbös szubsztituensei lehetnek; ilyen vegyület például a 2-amino-etil-piperazin. A gyűrű további heteroatomot, így oxigénatomot tartalmazhat; ilyen vegyület például a morfolin; D csoport jelentése 2-5 szénatomos alkiléncsoport lehet, így etilén-, 1,2-propilén- és butiléncsoport. Előnyösek a 3-4 szénatomos alkiléncsoportok. Ha n értéke nagyobb, mint 1, úgy a D csoportok egymással azonosak vagy egymástól eltérőek lehetnek. A vegyületben az -(OD)_n- egységek homopolimerekként vagy blokk-kopolimerekként szerepelhetnek. A legegyszerűbben azonban az olyan polimerek nyerhetők, amelyekben a különböző monomerek statisztikusan vannak eloszolva.

Az (I) általános képletű poliéter-aminok ismertek vagy ismert eljárások segítségével előállíthatok (lásd az US-A 5 112 364 számú szabadalmi iratot).

Az előállítás során általában R*-OH általános képletű alkoholt erős bázis, így kálium-terc-butilát jelenlétében, emelt hőfokon n ekvivalensnyi alkilén-oxiddal reagáltatva nyerünk a (II) általános képletű poliétert. A képletben az R¹ és D jelentése és az m és n értéke azonos az (I) általános képletnél megadottakkal. Ezeket a poliétereket aztán általában minden további nélkül, egy reakciólépésben közvetlenül aminálhatjuk, az ismert eljárások segítségével. Aminálás alatt azt értjük, hogy a poliétert ammóniával, primer aminnal vagy poliaminnal reagáltatva, a láncvégi hidroxicsoport vízkilépés közben aminocsoportra cserélődik (lásd Houben-Weyl: „Methoden dér Organischen Chemie” 11/1 kötet, Iib fejezet, 108-134. oldal, 4. kiadás, Thieme Verlag, 1957).

A találmány szerinti keverékek lényegében az A detergensből és B komponensként pedig az (I) általános képletű poliéter-aminból állnak. A keverékek általában 15-95, előnyösen 30-80 tömegszázalék A komponenst és 5—85, előnyösen 20-70 tömegszázalék B komponenst tartalmaznak.

Ezenkívül a találmány szerinti keverékek további C komponenseket is tartalmazhatnak, és ezek mennyisége az A és a B komponens össztömegére vonatkoztatva 0-40, előnyösen 0-10 tömegszázalék. Ezek a C kompo3

HU 213 839 Β nensek csak kis mértékben befolyásolják a találmány szerinti keverékek tulajdonságait, az üzemanyagként való felhasználásukat tekintve.

A C komponensek fogalma felöleli azokat az ismert adalékokat, amelyeket az üzemanyagokhoz keverni szoktak. Ezek közé tartoznak a korróziós inhibitorok, demulgátorok, detergensek vagy diszpergátorok, így a poliizobutil-borostyánkösavanhidrid amidjai és imidjei, továbbá más hordozóolajok, így a karbonsavaknak és polikarbonsavaknak alkanolokkal vagy poliolokkal képzett észterei (lásd a DE-A 38 38 918 számú szabadalmi iratot).

A találmány tárgyát képezik továbbá azok az Ottomotorokhoz való üzemanyagok, amelyek az A és a B komponenst kis mennyiségben tartalmazzák.

Üzemanyagként szerepelhet az ólmozott és az ólommentes normál- és szuperbenzin. Ezek a benzinek a szénhidrogéneken kívül más komponenseket, például alkoholokat, így metanolt, etanolt, terc-butanolt valamint étereket, így metil-terc-butil-étert is tartalmazhatnak.

A találmány szerinti üzemanyagok az A és B komponenst, az üzemanyag össztömegére vonatkoztatva, általában 10-5000, előnyösen 50-1000 ppm koncentrációban tartalmazzák. A találmány szerinti üzemanyagok a fenti C komponenseken kívül még antioxidánsokat, például N,N-di(szek-butil)-para-feniléndiamint és stabilizátorokat, például N,N’-diszalicilidén-l,2-diamino-propánt is tartalmazhatnak.

Az A és a B komponenst tiszta, homogén oldatokká lehet elegyíteni. Az így adalékolt üzemanyagok a nem adalékolt üzemanyagokkal szemben lényegesen kisebb szeleplerakódást okoznak. Ezenkívül az adalékok nem járulnak hozzá az oktánszámigény (ŐRI) növekedéséhez.

Példák.

Szintézispéldák.

1. példa

Olyan (II) általános képletű poliéter előállítása, amelynek a képletében m = 1; n = 24; R¹ nonil-fenil- és D 1,2-propiléncsoportot jelent.

740 g (3,36 mól) nonil-fenol és 55 g kálium-tere -butilát elegyét 130 °C-on, keverés közben 4,68 kg (80,6 mól) propilén-oxiddal reagáltatjuk 4 bar nyomáson. 3,5 óra múlva a reakcióelegyet feldolgozzuk, és így 5,40 kg poliétert nyerünk.

2. példa

Olyan (I) általános képletű poliéter-amin előállítása, amelynek a képletében m,n értéke és R’,D jelentése az 1. példában megadott és R² és R³ hidrogénatomot jelent.

Az 1. példa szerint nyert poliéter 362 grammját (0,3 mól) 500 ml ammóniával és 50 g Raney-nikkel katalizátorral 225 °C hőmérsékleten és 280 bar hidrogénnyomáson 4 órán át keverjük. A termék súlya 330 g; az aminálás foka: 96 % (Összaminszám: 44,6 mg KOH/g).

A következő kísérletekben A komponensként 1000 átlagmóltömegű poliizobutil-amin (PIBA) szolgált (előállítását lásd az EP-A 244 616 számú szabadalmi iratban).

Alkalmazási példák

Elegyítési kísérletek

Az 1. és 2. példa szerint előállított poliétert illetve aminált poliétert PIBA-val 1:1, 2:1 és 1:2 tömegarányban összekevertük, és a kapott oldat homogenitását vizuálisan értékeltük ki.

Keverék- tömegarány	2 : 1	1 . 1	1 :2
PIBA+poliéter	erősen zavaros oldat	két fázis	két fázis
PIBA+aminált poliéter	tiszta, homogén oldat	tiszta, homogén oldat	tiszta, homogén oldat

Motorteszt

A szeleplerakódás meghatározása Opel Kadett motorban, a CEC-F-02-T-79 szerint.

A motorteszt során az 1. példa szerinti poliétemek, illetve a 2. példa szerinti aminált poliétemek a PIBA-val való kombinációját vizsgáltuk, a beszívószelepet tisztító hatásukat nézve.

Üzemanyag: ólommentes Eurosuper benzin.

Termék	Adalék mennyisége (mg/kg)	Átlagos szeleplerakódás mg-ban
Alapérték (adalék nélkül)	-	386
PIBA+ 1. példa szerinti poliéter	200 200	81
PIBA+ 2. példa szerinti aminált poliéter	200 200	0

A táblázatból kitűnik, hogy a PIBA-nak az aminált poliéterrel való találmány szerinti kombinációja mennyivel hatásosabb, mint a PIBA-nak az 1. példa szerinti poliéterrel való kombinációja.

Az oktánszámigény (ŐRI) meghatározása

Általános mérési módszer:

Az oktánszámigény növekedését egy 400 órás időtartamú kísérletben egy Mercedes-Benz M 102 motoron határoztuk meg. A motorban a hengerfej négy nyomásérzékelővel volt felszerelve. Ezek a membrános nyomásmérők közvetlenül, gyakorlatilag gátcsatoma közbeiktatása nélkül, voltak az égési tér falára szerelve. így lehetővé vált az égési térben levő nyomást a zavaró rezonáns lengések nélkül megmérni.

A nyomásérzékelőkhöz kapcsolt jelindikálóval, ami négy piezoelektromos jelátalakítóból és egy, a kereskedelemben szokásos indikátorberendezésből (AVLIndiskop) állt, a felső holtpont előtti 30 °FESZ-től (FSZ = a forgattyústengely elfordulási szöge) a felső holtpont utáni 30 °FESZ-ig terjedő, a vizsgálat szempontjából érdekes tartományban követni tudtuk mindenegyes égési periódusban a nyomás lefutását. Ennél az egyes hengerfejekről levett nyomásjeleket regisztráltuk és különböző számítási eljárásokkal kiértékeltük. A termodinamika tételének alkalmazása előnyösnek bizonyult ahhoz, hogy a kopogást a határtartományban mérhessük.

Ez a függvény az integrált höfolyamat (a teljes hőfelszabadulás) lefutásának (hőfelszabadulás/°FESZ) vala4

HU 213 839 Β mint a közepes gázhőmérséklet lefutásának gyors kiszámítására szolgált. Ez egy egyszerűsített algoritmus, amellyel az égési térben a nyomás lefutásából a gázzal hatásosan közölt energiát számították ki. Az égésnél ténylegesen felszabaduló hőenergia a hengerfalon át bekövetkező energiaveszteséggel (kb. 20%-kal) nagyobb.

A vizsgált tartományban a hőfelszabadulást egyfelől az intervallum végén a tényleges nyomás, másfelől a tisztán adiabatikus kompresszió/expanziónál az intervallumban adódó nyomás közötti különbségből számítottuk ki.

Qi_₂ = m c_v (T₂-T₂)

T₂ = p₂V₂/mR T₂’ = p₂’V₂/mR p₂’=Pi’(Vi/V₂)ⁿ

A képletekben p’ = tényleges nyomás p = adiabatikus kompresszió/expanziónál a nyomás m = az üzemanyag/levegő elegy tömege c_v = az izochor fajhő (V = állandó)

R = az egyetemes gázállandó n — a politróp kitevő

Q₁_₂ = (c_v/R)V₂[p₂-p₁(V₁/V₂)ⁿ]

A c_v és az n értékének kiszámításához az alábbi két közelítő egyenletet használtuk:

c_v = 0,7+0,001T(0,155+A), a képletben A = 0,1 (az

Otto-motoroknál) n= l+0,2888/c_v így a [kJ/kg °FESZ] vagy a [kJ/m³ °FESZ] dimenzióban kiszámított energiaátalakulási értékek kiugróan jelzik az energiaátalakulásban azokat a zavarokat, amiket a kopogásos üzemmód okoz.

így sikerült a kopogást küszöböt már minimális kopogásnál is jól felismerni. így az ismert oktánszámú hatóanyagokkal a motor oktánszámigényét, adott terhelési feltételek között, jól és reprodukálhatóan tudtuk meghatározni.

Üzemanyag: ólommentes Eurosuper benzin

Termék	Adalék mennyisége mg/kg)	Oktánszámigény növekedése (oktánszám- különbség)
Alapérték (adalék nélkül)	-	3,1
PIBA+ 1. példa szerinti poliéter	200 200	4,3
PIBA+ 2. példa szerinti aminált poliéter	200 200	2,9

Amíg a PIBA-nak a poliéterrel való kombinációja az oktánszámigény értékét 4,3 oktánszámmal növelte, ami több mint 1 oktánszámmal nagyobb, mint a nem adalékolt üzemanyag okozta oktánszámigény-növekedés, addig a PIBA-nak az animált poliéterrel való kombinációja az oktánszámigényt csak 2,9-del növelte.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Üzemanyag-adalékokként használható keverékek, azzaljellemezve, hogy az alábbi két komponenst tartalmazzák:

15-95 tömeg% A komponens:

legalább egy olyan amin, poliamin vagy alkanol-amin, amelyben az egyik szénhidrogéncsoport közepes molekulatömege 500-tól 10000-ig terjed, és egy poliolefm hidroformilezésével, majd a kapott aldehid és alkoholelegy hidrogénező körülmények között végzett aminálásával készült; és

5-85 tömeg% B komponens:

legalább egy (I) általános képletű poliéter-amin, a képletben m értéke 1 vagy 2 lehet; n értéke 1-től 100-ig terjed;

R¹ jelentése egyenértékű 2-35 szénatomos szénhidrogéncsoport, ha m értéke 1, és kétértékű 2-30 szénatomos szénhidrogéncsoport, ha m értéke 2;

R², R³ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-12 szénatomos alkil-, 5-7 szénatomos cikloalkil-, fenil-, naftilcsoport, legfeljebb 5 nitrogénatomot tartalmazó polialkilén-amino- vagy alkanol-aminocsoport; vagy

R², és R³ a közöttük levő nitrogénatommal együtt egy 5 vagy 6 tagú olyan gyűrűt képez, amely még további heteroatomként oxigénatomot is tartalmazhat;

D jelentése 2-5 szénatomos alkiléncsoport,
2. Az 1. igénypont szerinti keverékek, azzal jellemezve, hogy az A komponens szénhidrogéncsoportjának közepes molekulatömege 700-tól 1500-ig terjed.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keverékek, azzal jellemezve, hogy az A komponens szénhidrogéncsoportja poliizobutilcsoport.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti keverékek, azzal jellemezve, hogy az B komponensben az R¹fenil- vagy 1-20 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot jelent, ha m értéke 1.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti keverékek, azzal jellemezve, hogy az B komponensben a D propilén- vagy butiléncsoportot jelent.
6. Eljárás Otto-motorok üzemanyagának előállítására, azzaljellemezve, hogy az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti keverékeket adagoljuk 10-5000 ppm mennyiségben az üzemanyaghoz.
7. Otto-motorok üzemanyaga, azzaljellemezve, hogy az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti üzemanyagadalék-keveréket tartalmazza 10-5000 ppm mennyiségben.