HU228661B1 - Multilayer microporous films and methods of making - Google Patents

Description

MIKROPORÓZUS FÓLIA

A jelen találmány mikroporózus fóliákhoz, közelebbről tekintve legalább két mikroporózus fólíaréteget tartalmazó többrétegű mikroporózus fóliákhoz, valamint többrétegű mikroporózus fóliák előállítására szolgáló eljárásokhoz kapcsolódik. A többrétegű fóliák különféle tulajdonságainak igényeknek megfelelő beállítása vagy optimízálása céljából a találmány szerinti többrétegű fóliák egyes rétegei beállított pórusméretekkel rendelkeznek.

Mikroporózus fóliák gyártására különféle anyagok és eljárások kerültek már korábban bemutatásra. Például az US-3,870,593 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom olyan eljárást tárgyak amelynek keretében jó porozitás és vízabszorpciós vagy -áteresztő tulajdonságok biztosítása céljából mikroporózus fóliát állítanak elő oly módon, hogy nem-higroszkópikus szervetlen só, például kalciumkarbonát, finomra darabolt szemcséit arra alkalmas polimerbe például őrlés útján diszpergálják, a dúsított polimerből fóliát készítenek, majd a fóliát nyújtásnak vetik alá. A mikroporózus fóliák különféle területeken használhatók előnyösen, jellemzően olyan esetekben, amikor folyadékzáró tulajdonságok mellett levegő- és páraáferesztö képességre is szükség van.

Számos módszerrel próbálták a mikroporózus fóliák, valamint az ilyen fóliákat tartalmazó· kompozit anyagok viselkedését a fóliák porusmérelének a beállítá20 sával javítani. Például az US-4,824,568 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom polimer alkalmas oldószerrel készített oldatából történő poíimerkicsapatással nyert mikroporózus ultraszűrő membrán előállítását ismerteti. A pórusmérelet a feldolgozási módszerekkel és a hőmérséklet változtatásával állítják be. Mindazonáltal a bemutatott módszerekben felhasznált anyagok költségesek, to~ vábbá az oldószeres extrahálás és a szárítás folyamatai rendkívül alacsony átmenöteijesítményt igényeinek. Emellett a membránok előzetesen gyártott mikroporózus horcfozóréteg felületén jönnek létre, és az ilyen több lépésből álló eljárás nem hatékony.

A mikroporózus fóliákban lejátszódó pórusképződés szabályozására a fóilaösszefevökhöz adalékanyagok hozzáadása útján ugyancsak történtek kísér* »».· telek. Például az US-5,531899 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom a pórusméret beállítását tárgyalja mikroporózus Ioncserélő fóliákban egy, a polimerhez hozzákevert, majd a későbbiekben a pórusok létrehozása céljából eltávolított további adalék, ón. pórusképző anyag alkalmazásán keresztül. A. pórusképző anyag eltávolításához szükséges oldószeres feldolgozó lépések költségesek és nem hatékonyak. Az ÜS-5,690.949 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom víruszáró tulajdonságokkal rendelkező mikroporózus fólíaösszetételt ismertet. A szóban forgó szabadalom a mikroporózus fólia nedvesedéssel szembeni ellenálló képességének növelése, valamint a záró tulajdonságok biztosítása céljából fluorW tartalmú vegyűlet alkalmazását tárgyalja. A fluortartalmú vegyűlet költséges adalékanyag, továbbá a fólia tényleges pórusméretét nem állítja be.

Az US-5,330,603 sz. amerikai egyesült államokbeli' szabadalom olyan porózus akkumulátorokban alkalmazott elválasztőfóllál mutat be, amelynek vastagságában változó porozítása vagy pórusmérete van. A bemutatott fóliák ffuortartal15 mú polímerpor/kenőolaj rendszer oldószeres extrahálásával nyert, extrádéit, színtereit paszta kétirányú nyújtásának és hőkezelésének: majd a fólia legalább egy része hidrofillé tételének viszonylag bonyolult folyamatával porózussá tett fluortartalmú műgyanta-mátrixból vannak. Az így etoáítitott fóliák porozítása jellemzően legalább 70%, a pórusméretek pedig egészen 50 pm-ig terjednek, amely érték a folyadékzárást megkövetelő alkalmazásoknál, például az eldobható egészségügyi és higiénés termékeknél használható pórusmérefnéí nagyobb.

Az US-6,261,674 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom 3-17000 darab mikrorétegből felépülő, lélegző rníkrolamínált polimer fóliát mutat be. A rétegeket felváltva első és második polimerből készítik, a rétegek közül néhány mikro25 porózussá tehető. A szóban forgó szabadalom szerint az első polimer lélegzőképessége a második polimer lélegzőképességénél jobb. A tekintett fóliák előállítása nem szabványos extrúzíós berendezés, például vágó és nyújtó rétegsokszorozó szerszámok alkalmazásával történik.

Számos, a mikroporózus fóliák pórusméretének beállítására szolgáló ha30 gyományos eljárás drága adalékanyagok felhasználásán alapszik és/vagy fáradságos. a nagy mennyiségben történő termelésre alkalmatlan előállítási módszereket foglal magában. Ennek megfelelően folyamatosan fennáll az igény a mikropo- 3 Jfr* ♦·*·

X * $ V * * * ** ^ν« » λ * *Λ* φ* *«'»* Ί>* · w rózus polimer fókák, valamint az ilyen fóliákat tartalmazó kompozit anyagok viselkedésének, például a mikroporózus fóliák összetett tulajdonságainak az igényeknek megfelel létrehozása vagy opfimizálása utján történő továbbfejlesztésére speciálisan szabványos extrúzlös berendezést és könnyen elérhető nyersanyago5 kát használva, az ilyen fóliák magas gyártási hatékonyságának megtartása mellett.

A fentiek fényében tehát a jelen találmánnyal célunk továbbfejlesztett mikroporózus fóliák létrehozása, speciálisan olyan mikroporózus fóliák előállítása, amelyek a tulajdonságok kívánt kombinációival rendelkeznek. A jelen találmánnyal emellett további célunk még ilyen mikroporózus fóliák gyártására szolgáló eljárások kidolgozása is.

Kitűzött célunkat egyrészt olyan többrétegű mikroporózus fólia megvalósításával értük el, amelynek első és második koextrudált fóliaréfegei vannak, ahol minden egyes fóliaréteg legalább egy pórusképzö töltőanyagot tartalmaz és a póló rusképzö töltőanyagot tartalmazó főiiaréteg nyújtásával mikroporózussá van téve, továbbá ahol az első foííarétegnek első maximális pórusmérete van, és a második főllarétegnek az első maximális pórusmérettői eltérő második maximális pörusmérete van, továbbá a többrétegű mikroporózus fólia légköri nyomáson folyadékzáró. A találmány szehnti többrétegű mikroporózus fólia egy lehetséges másik előnyös példaként} kiviteli alakja első, második és harmadik mikroporózus fólíarétegekbőí áll, ahol ezen fóliarétegek egyike olyan maximális pórusmérettel rendelkezik, amely a többrétegű fólia többi rétegének maximális pórusméreteinél kisebb vagy a többrétegű fólia többi rétegének maximális pörusmérefeinél nagyobb, és a tekintett réteg a többrétegű fóliában határoíatlan felülettel nem rendelkezik. A találmány szehnti többrétegű mikroporózus fólia egy lehetséges még további előnyös példaként! kiviteti alakja legalább két mikroporózus fólíarétegel tartalmaz, ahol a két főiiaréteg eltérő maximális pórusméretei rendelkezik, továbbá a fóíiarétegek egyike a többrétegű fóliában határoíatlan felülettel nem rendelkezőn van elrendezve.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia, valamint az annak előáll kására használt eljárások az ilyen fóliákat tartalmazó mikroporózus fóliák és kompozitok több tulajdonságának igényeknek megfelelő beállifása vagy optímizáφ >

lása mellett tehetőséget biztosítanak a többrétegű fóliák maximális pórusméretének beállítására is. Továbbmenve, a szóban forgó javulásokat szabványos extrűziós berendezést és könnyen elérhető nyersanyagokat használó eljárásokkal érhetjük el.

Az előzőekben felsorolt, valamint a további célkitűzések és előnyök a találmány néhány példaként! kiviteli alakját bemutató részletes kitanítás fényében sokkal nyilvánvalóbbak tesznek. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmánynak egyéb kiviteli alakjai ís megvalósíthatók anélkül, hogy a találmányi gondolatot meghaladnánk, Ennek megfelelően a rajz és az alábbi kltanítás csupán illusztrációs, nem pedig korlátozó jelleggel bír.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az ™ 1. ábra két mikroporózus tófiarétegből felépülő találmány szerinti többrétegö mikroporózus fóliát szemléltet vázlatosan; a

- 2. ábra három mikroporózus fóliarétegből álló találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliát ábrázol vázlatosan; a

- 3. ábra két mikroporózus főliaréfegből és egy nem-szövött szövedékrétegből felépülő találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliát szemléltet vázlatosan; a

- 4. ábra három mikroporózus fóliarétegböí és egy nem-szövött szövedékrétegbőí álló találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliát ábrázol vázlatosan; az

- 5. ábra a 4. példában Ismertetésre kerülő, két mikroporózus fóliarétegböí álló találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia pásztázó elektronmikroszkópos mikrofényképe; a

- 6. ábra a 4. példában bemutatásra kerülő hagyományos egyrétegű mikroporózus fólia pásztázó elektronmikroszkópos mikrofényképe; a

- 7. ábra a 4. példában ismertetésre kerülő, három mikroporózus fóliarétegből felépülő találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia pásztázó elektronmikroszkópos mikrofényképe; míg a

- 8. ábra a 4. példában ismertetésre kerülő, három mikroporózus fóliarétegböí felépülő találmány szerinti többrétegű: mikroporózus fólia pásztázó elektronmikroszkópos mikrofényképe.

> « * *

X»

Itt és a továbbiakban a „mikroporózus főiiaréteg” megjelölés alatt olyan polimerből lévő fóliaréteget értünk, amely egy vagy több töltőanyagot tartalmaz, továbbá amely míkroporozltását biztosítandó a fóliaképzést követően nyújtásnak van alávetve. A „mikroporózus” megjelöléssel Itt és a továbbiakban olyan porózus anyagra utalunk, amelyben a pórusok szabad szemmel rögtön nem láthatók, és amelynek maximális pórusmérefe jellemzően legfeljebb néhány pm. Bizonyos kiviteli alakoknál a pórusok megfelelően kis méretűek, igy a többrétegű mikroporózus fóliák légkört nyomáson folyadékzárók. Továbbmenve, itt és a továbbiakban a „többrétegű mikroporózus fólia” megjelölés alatt legalább két mikroporózus fólia10 réteggel rendelkező fóliákat értünk. A jelen találmány többrétegű mikroporózus fóliákhoz, továbbá ilyen fóliák gyártására szolgáló eljárásokhoz kapcsolódik. A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia részét képező megfelelő mikroporózus föliarétegek maximális pórusméretéi a többrétegű mikroporózus fóliák eredményül előálló tulajdonságainak igények szerinti beállítása vagy optlmizálása cél15 jáből beállításon esnek át.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia egyik előnyös példaként! kiviteli alakja első és második mikroporózus fóíiaréiegekböí áll, ahol az első fóliaréteg egy első maximális pőrusmérettel, míg a második főíiaréteg egy második, az első maximális pőrusmérettől különböző maximális pórusmérettel rendelkezik. A többrétegű mikroporózus fólia ezen előnyös példaként! kiviteli alakját vázlatosan az 1. ábra szemlélteti. Közelebbről tekintve, az 1. ábrán feltüntetett többrétegű mikroporózus 10 fóliának második mikroporózus 14 fóliaréteggel határos első mikroporózus 12 főíiarétege van. Amint azt az alábbiakban részletesen ismertetjük majd. a mikroporózus 12, 14 fóliarétegek egymással 18 határfelület mentén, pél25 dáui a 12, 14 föliarétegek koextrudáiásával, extrúzlós bevonással vagy a fiímképzést követő egyéb laminálás! módszer útján vannak egyesítve. Annak ellenére, oy a vázlatos rajzok a fólia határfelületeket jól meghatározott vonaí(ak)kéni tüntetik fel, a területen járatos szakember számára nyilvánvaló, hogy a fólia rétegek közötti tényleges határfelületiek) jellemzően nem tisztán vonal menti elhatárolás(oka)t valósltjanak} meg, Továbbmenve, a vázlatos ábrákon az egyes föliarétegek pórusméreteiben fennálló különbségeket eltérő osztású rácsokkal fejezzük ki: a rácsok a tényleges pórusméretet, pórosszerkezetet vagy pórosszámot, illetve » κ·

-az egyes rétegek összetételét Illetően semmilyen információval nem rendelkeznek,

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia egy lehetséges másik előnyös példaként! kiviteli alakja harmadik maximális pórusmérettel rendelkező harmadik mikroporózus 18 főiiaréteget is tartalmaz. Ezen kiviteli alakot a 2. ábra mutatja vázlatosan, ahol többrétegű mikroporózus 20 fólia rendre első mikroporózus 12, második mikroporózus 14, továbbá harmadik mikroporózus 18 fólia-rétegekből áll. A 12 és 14 fóliarétegek 16 a határfelület mentén, míg a 14 és 18 fóliarétegek 18b határfelület mentén határosak egymással. A 2. ábrán vázolt kiviteli alaknál a második 14 fóliaréteget az első 12 és a harmadik 18 fóliarétegek maximális pórusmérefeihez képest kisebb maximális pórusmérettel rendelkező rétegként tüntettük fel vázlatosan. A találmány szerinti többrétegű fóliák mindazonáltal a relatív maximális pórusméretö rétegeket tetszőleges elrendezésben tartalmazhatják, ahol a legnagyobb maximális pórusmérettel rendelkező főiiarétegfek) külső felületi főtiaréteg{ek)ként_; vagy mindkét felületén foliarétegekkel vagy egy kompozít termék további rétegeivel határok belső fóliarétegként rendezhető(k) el. Ebhez hasonlóan, a legkisebb maximális pórusmérettel rendelkező főliaréteg(ek) külső felületi fóliarétegfekjként vagy mindkét felületén 'fóliarétegekkel vagy egy kompozlf termék további rétegeivel határolt belső fóliarétegként rendezhető^) el.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia egyik speciális kiviteli alakjánál a legkisebb maximális pórusmérettel rendelkező mikroporózus főliaréteg az első és a harmadik főliaréteg között van elhelyezve, amint azt a 2. ábrán az első 12 fóliaréteg és a harmadik 18 fóliaréteg között elhelyezett, második 14 főliaréteg szemlélteti. Egy lehetséges másik speciális kiviteli alaknál a legnagyobb maximális pórusmérettel rendelkező mikroporózus főliaréteg nála kisebb maximális pórusmérefekkel rendelkező fóliarétegek között helyezkedik el. A legkülső rétegek maximális pórusméretei egymással megegyezhetnek, lényegében megegyezhetnek vagy egymástól különbözhetnek.

A területen járatos szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány sze30 rinti többrétegű mikroporózus fólia, amint azt az 1. ábra mutatja, két mikroporózus

12,14 fóliaréíegböi vagy, amint azt a 2. ábra mutatja, bárom mikroporózus 12, 14, 18 fóliarétegből, vagy négy mikroporózus főliarétegböl vagy öt, illetve ennél több

mikroporózus fóliarétegböl épölhet fel. Számos kiviteli alak esetében előnyösen legfeljebb- nyolc mikroporózus fólia réteg használata áll szándékunkban.

Fontos megjegyezni, hogy a tulajdonságok kombinációinak kívánság szerinti beállítása vagy optim izálása céljából a többrétegű mikroporózus fólia egyes mikroporózus fóliarétegel maximális pórusméreteinek a módosításával lehetőség van arra, hogy a többrétegű fólia maximális pórusméretét a többrétegű fólia egyéb tulajdonságait szintén szem előtt tartva állítsuk be. Meglepetésre azt találtuk, hogy az eltérő maximális pórusméretekkel rendelkező mikroporózus fóliaréfegek egyesítése olyan többrétegű mikroporózus fóliát eredményez, amelynek maximális póló rusmérete lényegében a többrétegű fólia egyik, szabad, határolatlan felületekkel nem rendelkezőn elhelyezett fóliarétegére jellemző. Másként kifejezve, a többrétegű mikroporózus fóliának jellemzően olyan maximális pőrusmérete van, ami a többrétegű fóliában vagy a többrétegű fóliát tartalmazó kompozit termékben szabadon álló felülettel nem rendelkező fóliarétegek sajátja, A 2. ábrán bemutatott ki15 viteli alakot tekintve például a többrétegű mikroporózus 20 fólia a külső első 12 és harmadik 18 fóliarétegek között elrendezett közbenső második 14 fóiiarétegre jellemző maximális pórusmérettel fog rendelkezni, függetlenül attól, hogy a 14 föliaréteg maximális pőrusmérete a három 12, 18, 20 fóliaréfeg maximális pórusmérete közül a legnagyobb vagy a legkisebb lesz-e. A 14 fóliaréteg felületeit a 18a határ20 felület mentén az első 12 fóiiaréteg, míg a 18b határfelület mentén a harmadik 18 fóliaréfeg határolja.

Hasonlóan - az 1. ábrát tekintve ha a többrétegű 10 fóliát olyan kompozit anyagként állítjuk elő, ahol a mikroporózus 12 és 14 fóliarétegek egyike a kompozit egy másik rétegével határosán van elrendezve, továbbá a mikroporózus

12, 14 fóliarétegek közöl a másik egy külső felületet képez, a kompozlthan használt többrétegű mikroporózus 10 fólia maximális pórusméretét a 12, 14 fóliarétegek közül azon fóliaréfeg maximális pőrusmérete fogja jellemezni, amelynek mindkét felülete határolt. Közelebbről tekintve, a 3. ábra szerinti többrétegű mikroporózus 40 fóliakompozit nem-szövött 44 réteggel egyesített többrétegű mikropo30 rózus 42 fóliából épül fel. A többrétegű mikroporózus 42 fólia első maximális pórusmérettel rendelkező első mikroporózus 52 föllaréteget, valamint az első maximális pórusmérettöl különböző második maximális pőrusméreftel rendelkező másodík mikroporózus 54 föiiaréteget tartalmaz. Az 52 és 54 főliarétegek egymással 58 határfelület mentén határosak. Ily módon a második mikroporózus 54 fóliaréteg egyik felülete az 58 határfelület mentén az első mikroporózus 52 földréteggel határos, míg a mikroporózus 54 földréteg másik felületét 58 határfelület mentén a 40 fóliakompozit nem-szövött 44 rétege határolja. Ennek eredményeként a többrétegű mikroporózus 42 fóliának olyan maximális pórusmérete van, amely - függetlenül attól, hogy az 54 földréteg a mikroporózus 52 földréteghez képest nagyobb vagy kisebb maximális pórusméretfel rendelkezik-e ~~ sokkal inkább a bezárt 54 fóiiaréf eg re jellemző .

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fcíiakompozit, megvalósítása céljából további, például a 4. ábrán bemutatott rétegeket is tartalmazhat. A 4. ábra nem-mikroporózus fóliaréteggel rendelkező többrétegű mikroporózus fóliakompozit egy lehetséges további péidakénfi kiviteli alakját ábrázolja. A 4. ábrán feltüntetett többrétegű mikroporózus 60 fóliakompozit többrétegű mikroporózus 82 fóliából és nem-szövött 84 rétegből épül fel A többrétegű mikroporózus 82 fóliának rendre első., második és harmadik mikroporózus 72, 74 és 78 fólia rétegei vannak, ahol a 72 és a 74 fóliarétegek 78a határfelület mentén, mig a 74 és a 78 fóliarétegek 78b határfelület mentén vannak egyesítve. Habár a rajz nem mutatja, a nem-szövött 84 réteg kívánság szerint két-két 72, 74, 78 földréteg között is elrendezhető.

A területen járatos szakember számára további, kompozitok kialakítása céljából nem-mikroporózus rétegeket tartalmazó többrétegű mikroporózus fóliák Is nyilvánvalóak, melyek ugyancsak az Igényelt oltalmi körbe tartoznak.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia 2. és 4. ábrán bemutatott háromrétegű kiviteli alakjainál a 2. ábra szerinti első 12 és harmadik 18 főldréte25 gek, valamint a 4. ábra szerinti első 72 és harmadik 78 fóliarétegek külső rétegeket képeznek, továbbá a közbenső második 14, 74 főliarétegek maximális pórusméretétől különböző, egymáshoz azonban hasonló maximális pórusméretekkel rendelkező rétegekként vannak feltüntetve. A többrétegű mikroporózus fólia háromrétegű kiviteli alakjaival összhangban az első, a második és a harmadik rété30 gek első, második és harmadik maximális pórusmérete egymáshoz képest mindaddig tetszőleges relatív maximális pórusrnéret-értékeket felvehet, amíg a rétegek közül legalább kettő egymástól különböző maximális pórusmérettel rendelke··

- 9...

zik. Ily módon a 2, és 4. ábrán szemléltetett első és harmadik rétegek egymással megegyező, lényegében megegyező vagy egymástól különböző pórusméretekkel rendelkezhetnek. Továbbmenve, a legnagyobb vagy legkisebb maximális pórusmérettel rendelkező fóiiaréteg(ek) a többrétegű mikroporózus fólia kívánt maximé5 iis pörusméretének elérése érdekében az igényeknek megfelelő, tetszőleges rétegsorrendet felveheti nek).

A találmány szerint* többrétegű fóliák mikroporózus föíiarétegeínek elférő pórusméretei különféle módszerekkel hozhatók létre. Az egyik lehetséges módszer értelmében a különböző maximális pórusméretekkel rendelkező eiső és ma10

-i e.

sodlk íoiiarétegeket eltérő, a megfelelő rétegekben nyújtás hatására elférő maximális pőrusméreteket biztosító polimerkeverékekből alakítjuk ki. Ha például az első és a második fölíaréfeget rendre egy első és egy második poiímerkeverékböl hozzuk létre, akkor a polimerkeverékeket oly módon választhatjuk, hogy a keverékek egyike a másik keverékhez képest kisebb vagy nagyobb maximális pórusmérettei rendelkező főliarétegef eredményezzen.

Annak ellenére, hogy a találmány szerinti' többrétegű föliák mikroporózus fóliarétegeíként történő felhasználás szempontjából alkalmas polimerkeverékeket az alábbiakban részletesen fogjuk tárgyalni, a viszonylag kisebb maximális pórusméretekkel rendelkező mikroporózus fóliarétegek kialakítására alkalmas polimereket, a teljesség igénye nélkül· a polipropilén homopolimerek és kopolimerek, a nejlon políamidok, valamint az ezekhez hasonló egyéb polimerek, míg a viszonylag nagyobb maximális pórusméreiekkel rendelkező föíiaréfegek kialakítására alkalmas polimereket, ugyancsak a teljesség igénye nélkül, az igen· kis sűrűségű polietilén („ultra low denslty polyethylene, ULDPE), a kis sűrűségű polietilén („low denslty polyethylene”, LDPE}. a lineáris kis sűrűségű polietilén („iinear low denslty polyethylene”, LLDPE)_f a közepes sűrűségű polietilén („médium densífy polyethylene”, MDPE). valamint a nagy sűrűségű polietilén („high denslty polyethylene”, HDPE) képezi. A többrétegű fóliák első és második fóliarétegeíként való felhasználásra szolgáló további poiimerkombínáciők, a választott polimerek relatív pórusméretelfőí függően, a területen járatos szakember számára nyilvánvalók. Anélkül, hogy bármiféle elméletre kívánnánk támaszkodni, úgy gondoljuk, hogy a polimer pórusméretét a polimer modulusza (feszüitség-nyűiás görbéjének · * 0 0 * 0 ♦* > *

V X * * 0 *

meredeksége) és/vagy a polimer természetes nyúlása befolyásolhatja. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a rétegben lévő pórusok száma a poh'merősszeféteNel változtatható.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia egy lehetséges további, 5 2. ábrán szemléltetett, három mikroporózus réteget tartalmazó előnyős példaként!

kiviteli alakjánál a második 14 fóllarétog az első 12 és a harmadik 18 fóllarétegek között helyezkedik el, és olyan második polimerkeverékhö! van kialakítva, amely az első 12 és a harmadik 18 föliaretegek előállítására felhasznált első és harmadik polímerkeverékiőí egyaránt különbözik. Egyik előnyös kiviteli alakjában a második tö pollmerkeveréket oly módon választjuk, hogy a második 14 fóiiaréfeg az első 12 és a harmadik 18 fóliaréíegek maximális pórusméreteihez képest nagyobb maximális pőrusmérettei rendelkezzék. Egy lehetséges másik kiviteli alakjában a második polimerkeveréket oly módon választjuk, hogy a második 14 fóíiaréteg az első

1.2 és a harmadik 18 fóíiarétegekhez képest kisebb maximális pőrusmérettei ren15 delkezzék. További példakénti kivitel! alakoknál az első 12 és a harmadik 18 fóliarétegek lényegében ugyanakkora vagy ugyanakkora maximális pőrusmérettei rendelkeznek.

Lehetséges további kiviteli alakoknál az első polimerkeverék polipropilént vagy nagy sűrűségű polietilént, mig a második polimerkeverék igen kis sűrűségű, kis sűrűségű, lineáris kis sűrűségű vagy közepes sűrűségű polietilént tartalmaz. Lehetséges még további kiviteli alakoknál az első polimerkeverék polipropilént, mig a második polimerkeverék igen kis sűrűségű, kis sűrűségű, lineáris kis sűrűségű, közepes vagy nagy sűrűségű polietilént tartalmaz. Lehetséges egyéb kiviteli alakoknál az első polímerkeverék igen kis sűrűségű, kis sűrűségű, lineáris kis sű~ rűségü vagy közepes sűrűségű polietilént, a második polimerkeverék pedig polipfoplíéní vagy nagy sűrűségű polietilént tartalmaz. Lehetséges további kiviteli alakoknál az első polimerkeverék igen kis sűrűségű, kis sűrűségű, lineáris kis sűrűségű, közepes sűrűségű vagy nagy sűrűségű polietilént, míg a második polimerkeverék polipropilént tartalmaz,

Közelebbről tekintve, a többrétegű mikroporózus fólia egyik előnyős kiviteli alakjához (a) körülbelül 35 tömeg% és körülbelül 45 tömeg% közé eső mennyiségű lineáris közepes sűrűségű polietilént, (b) körülbelül 3 tömeg% és körülbelül 10 tömeg⁰/» közé- eső mennyiségű kb sűrűségű polietilént, (c) körülbelül 40 tömeg% és körülbelül 55 tömeg% közé eső mennyiségű kalcium-karbonát töltőszemcsét, valamint (d) körülbelül 1 tőmeg% és körülbelül 6 tömeg% közé eső mennyiségű, színezékek, zavarosító anyagok, feldolgozást elősegítő adalékok, antíoxidánsok, (fény, UV, hő, stb.) sfabiíizátorok, ragadóssá tevő szerek és polimer módosítók közül választott egy vagy több összetevőt tartalmazó első polímerkeverékef, továbbá (a) körülbelül 35 tömeg% és körülbelül 56 tömeg'% közé eső mennyiségű polipropilén bomopolimert, (b) körülbelül 2 tőmeg% és körülbelül 15 tömeg% közé eső mennyiségű kis sűrűségű polietilén és polipropilén kopolimerek legalább egyi10 két, (c) körülbelül 40 tömeg% és körülbelül 60 tomeg% közé eső mennyiségű kalcium-karbonát szemesét, valamint (d) körülbelül 0,1 tömeg% és körülbelül 10 tömeg⁰/» közé eső mennyiségű, felületaktív anyagok, színezékek, zavarosífó anyagok, feldolgozást elősegítő adalékok, anfioxidánsok, (fény-, UV~, hő-, stb.) stabilizátorok, valamint polimer módosítók közöl választott legalább egy összetevőt tar15 taimazó második polimerkeveréket állítunk elő. Az első és a második polimerkeveréket hagyományos extrűziós berendezésben külön-küíön ömlesztéses keverésnek vetjük alá, majd ezt követően egyesítő extrűziós egységen vezetjük keresztül úgy, hogy ezáltal egy olyan háromrétegű szerkezetet hozzunk létre, amelynél a második polimerkeverék egy rétege az első polímerkeverék két rétege között helyezkedik el. A rétegeket szilárd fólia előállítása céljából hengerrésbe, kéreghengerre vagy fúvottfőlía-gyártó csőbe koextrudáljuk körülbelül 75 m/s és körülbelül 356 m/s közé eső nagyságrendű sebességgel nyúlási rezonanciától mentesen, majd többrétegű mikroporózus fólia létrehozása céljából az így nyert többrétegű fóliára annak keresztirányában és vastagságában lényegében egyenletes módon szakaszosan nyújtóerőt fejtünk ki.

Mivel a polietilén külső rétegek a polipropilén magréteghez képest jobb ömledéksfabiiitássaí rendelkeznek, a most bemutatott többrétegű fólia nagysebességű gyártását teszik lehetővé, továbbá a polipropilén fólia önmagában végrehajtott extfudáíásávai összevetve, az extrűziós laminálással nyert többrétegű fólia gyártását meglepő módon nagyobb sebességek mellett teszik lehetővé.

A többrétegű mikroporózus fólia egy másik előnyös kiviteli alakját (a) körülbelül 35 tömeg⁰/» és körülbelül 45 tömeg% közé eső mennyiségű lineáris közepes φ φ ** XΦφ * φ ♦ * * * * ♦ *

-φ-Χ ΦΦ »* >* sűrűségű polietilént, (b) körülbelül 3 tőmeg% és körülbelül 10 tömeg% közé eső mennyiségű kis sűrűségű polietilént, (c) körülbelül 40 tömeggé és körülbelül 55 tömeg.% közé eső mennyiségű kalcium-karbonát töltőszemcsét, valamint (d) körülbelül 1 tömeg% és körülbelül 6 tömeg% közé eső mennyiségű, színezékek, zsvarosltő anyagok, feldolgozást elősegítő adalékok, antioxidánsok, (tény-, UV-, bő-, stb.) stabiíízátorok, ragadóssá tevő szerek és polimer módosítók közül választott egy vagy több összetevőt tartalmazó első polimerkeverek, továbbá (a) körülbelül 35 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% közé eső mennyiségű nagy sűrűségű polietilént, (b) körülbelül 3 tömeg % és körülbelül 10 tömeg% közé eső mennyiségű kis sűrűségű polietilént, (c) körülbelül 40 tömeg% és körülbelül 60 tömeg% közé eső mennyiségű kalcium-karbonát szemcsét, valamint (d) körülbelül 0,1 tőmeg% és körülbelül íö tömeg% közé eső mennyiségű, felületaktív anyagok, színezékek, zavarositó anyagok, feldolgozást elősegítő adalékok, antioxidánsok, (fény-, UV-, hő-, stb.) stabiíízátorok és polimer módosítók közül választott legalább egy összetevőt tartalmazó második polímerkeverék felhasználásával nyerjük. Az első és a második polimerkeveréket hagyományos extmziós berendezésben különkülön ömlesztéses keverésnek vetjük alá, majd ezt kővetően egyesítő exfruzíós egységen vezetjük keresztül úgy, hogy ezáltal egy olyan háromrétegű szerkezetet hozzunk tétre, ílynél a pof e az első polimerkeverék két rétege között helyezkedik el Ezt követően a fóliát az előzőekben ismertetett módon extrudáljuk és nyújtjuk.

Egy lehetséges másik kiviteti alaknál az első és a második fóliarétegek eltérő maximális pórusméretéi oly módon érjük el, hogy a megfelelő főliarétegben eltérő töltőanyagot használunk, A töltőanyagok, összetételükben, méretükben, alakjukban, feíületbevonafukban és/vagy bármilyen egyéb olyan tulajdonságukban különbözhetnek, amely az eredményül adódó nyújtott mikroporózus főiiaréteg pórusméretét módosítja. Például az első főiiaréteg első átlagos szemosemérettel rendelkező első töltőanyagét, míg a második fóliaréteg az eísö átlagos szemcsemérettől különböző második átlagos szemcsemérettel rendelkező második töltőanyagot tartalmaz. Az első és második töltőanyagok azonos vagy különböző kémiai összetétellel rendelkezhetnek, továbbá az első és a második fóliarétegek azonos vagy különböző polímerkeverékből lehetnek kialakítva. Anélkül., hogy bárΙο milyen elmélethez kötődnénk, a kisebb átlagos szemcseméretö töltőanyagot tartalmazó fóliaréteg - az egyéb változók állandó értéken tartása mellett - kisebb maximális pőrusmérettel rendelkező mikroporózus fóliát eredményez, míg a nagyobb átlagos szemcseméretö töltőanyag - az egyéb változók állandó értéken tartása mellett - nagyobb maximális pőrusmérettel rendelkező mikroporózus fóliaréteget eredményez.

Egy lehetséges még további példaként! kiviteli alak esetében a többrétegű jorózus fólia mikroporózus főiiarétegeit ugyanazon polimerkeverékből alaki, továbbá a fóliarétegek ugyanolyan kémiai összetételű töltőanyagot tartó talmaznak, a töltőanyagok átlagos szemcsemérete azonban legalább két egymással határos rétegben különbözik egymástól. Egy lehetséges másik példaként! kiviteli alaknál a fóliarétegekben használt töltőanyagot kalcium-karbonát képezi. A kalcium-karbonátnak jellemzően mintegy 0,1 pm és mintegy 2,5 pm között változó átlagos szemosemérete van, A kisebb átlagos szemcseméref-fartományokba tar15 tozó kalcium-karbonátot jellemzően űlépliéssel, míg a nagyobb átlagos szemcseméret-tartományoköa tartozó kalcium-karbonátot jellemzően aprítással állítjuk elő. A 3. ábrán szemléltetett háromrétegű mikroporózus fólia egy lehetséges másik kiviteli alakjánál a második fókaréteg olyan második töltőanyagot tartalmaz, amelynek átlagos szemcsemérete az első és a harmadik fóliarétegben rendre feihasz20 hált első és harmadik töltőanyag átlagos szemcseméreteitől kisebb, továbbá a második íöfiaréteg az első és a harmadik foliarélegek között van elrendezve, aminek eredményeként a második föllarétegnek az első és a harmadik fóliaréteggel összehasonlítva azokénái kisebb maximális pórusmérete van. Egy lehetséges másik kiviteli alaknál a második fóiiaréteg olyan második töltőanyagot tartalmaz, amelynek átlagos szemcsemérete az első és a harmadik főllarétegben rendre felhasznált első és harmadik töltőanyag szemcseméreteihez képest nagyobb, továbbá a második fóiiaréteg az első és a harmadik fóiiaréteg között van elrendezve, aminek eredményeként a második föllarétegnek az első és a harmadik fóliaréteggel összehasonlítva azokénái nagyobb maximális pórusmérete van.

Az egyes főtiaréfegekben felhasználható töltőanyagokat a teljesség igénye nélkül különféle szervetlen és szerves anyagok képezik, beleértve például a fémoxidokat, fém-hldroxidökat fém-karbonátokat, szerves polimereket, azok szánnaφφ

- 14 „ * »♦.♦*'*»: * φ φ φ φ ♦ χ « Φ » * V «: · * ♦ * * «φ«φ λΦ ».» «4 φ* zékait, valamint az ezekhez hasonló egyéb anyagokat. A teljesség igénye nélkül az előnyösen alkalmazható töltőanyagok közé tartoznak a kalcium-karbonát, a kovaföld, a títán-dloxid, valamint ezek keverékei. Következésképpen a megfelelő fóliarétegek nyújtást követő eltérő maximális pórusméreteinek biztosításához a föl5 tőanyag összetétele íéíiarétegről szomszédos fölíarétegre változhat. A tekintett kiviteli alak egyik jellemző fóliaréteg-összetéteiét (a) körülbelül 35 tömeg% és körülbelül 45 tőmeg% közé eső mennyiségű lineáris kis sűrűségű polietilén, (b) körülbelül 3 tömeg% és 10 íömeg% közé eső mennyiségű kis sűrűségű polietilén, (c) körülbelül 40 íőmeg% és körülbelül 55 tömeg% közé eső mennyiségű kalcium10 karbonát töltőanyag-szemcsék, valamint (d) körülbelül 1 tömeg% és körülbelül 8 tömeg% köze eső mennyiségű, színezékek, feldolgozást segítő adalékok, antíoxidánsok és polimer módosítók közül választott legalább egy összetevő olyan kombinációja alkotja, amelynél a kalcium-kartonát töltöanyag-szemesék átlagos szemcsemérete foiiarétegröi fólia-rétegre változik.

Lehetséges egyéb kiviteli alakoknál a megfelelő íóiíarétegek pórusmérefelnek a változtatásához a töltőanyag-szemcsék alakja (vagyis hogy azok lemez, rúd, dárda, hópíhe, gömb, tömb vagy tégla alakúak-©) változik fóliarétegről szomszédos fölíarétegre. A területen járatos szakember a jelen kitanltás fényében a változó maximális pórusmérettel rendelkező szomszédos főliarétegek előállításához a különféle töltőanyagok megfelelő kombinációit könnyedén meghatározhatja.

A fentiekhez hasonlóan, az egyes főliarétegek töltőanyagait a megfelelő mikroporózus fóliarétegek pőrusméreteínek a változtatása eltérő felületbevonatokkal vagy különböző mértékű felületbevonatokkai hozhatjuk létre, / nak megfelelő töltőanyag-bevonatok a szakirodalomban jól ismertek; azokat, a teljesség igénye nélkül, a szilíkon-glikol kopolimerek, az etilén-glikol olígomerek, az akrilsav, a hldrogénkőtést tartalmazó komplexek, a karboxilezett alkoholok, az etoxííátök, a különféle efoxllezetf alkoholok, az eíoxilezetí aikil-fenolok, az etoxííezett zsírsav észterek, a karbonsavak vagy azok sói, például a sztearinsav vagy a behénsav, az észterek, a fiuortartalmú bevonatok vagy az ezekhez hasonló egyéb bevonatok, valamint a felsoroltak kombinációi alkotják.

Az egyes főliarétegek pórusméreteinek a változtatása céljából a fóliarétegekben a bennük használt töltőanyagok mennyiségeit szintén változtathatjuk. Pél<

« — 15 « Λ « V

« X ί * ♦ ♦

Λ * * <

* *

Μ» dául meghatározott állandó áteresztési sebesség mellett a töltőanyag nagyobb koncentrációi az egyéb változók állandó értéken tartása mellett kisebb maximális pórusméreteket eredményeznek, mivel a fólia kisebb mértékben nyúlik meg. Megfordítva, meghatározott állandó áteresztési sebesség mellett a töítőanyag5 szemcsék kisebb koncentrációja nagyobb maximális pórusmérettel rendelkező mikroporózus fóliához vezet, mivei a célul kitűzött áteresztési sebesség eléréséhez a fóliát nagyobb mértékben kell megnyújtani. A területen, járatos szakember a jelen kitárolás fényében az egyes rétegekben alkalmazásra kerülő töltőanyag mennyiségének célnak megfelelő módosításait könnyedén meghatározhatja.

1:0 Az előzőekben bemutatott kiviteli alakok koextrudált fóliákban, extrúzíós bevonással nyert fóliákban vagy kuiön-küiön végzett extrudálással, majd ezt kővető laminálással előállított fóliák egymással határos mikroporózus fóKarétegeiben lévő pórusok méreteinek a változtatását teszik lehetővé. A nem koextrudálássaí, hanem egy második fóliarétegnek egy megnyitott első fóilarétegre történt extrúzíós bevonásával készített, vagy többrétegű mikroporózus fólia kialakítása céljából az extrudálást és a nyújtást követően egymásra laminálás útján nyert mikroporózus vékony fóliák pórusméretének a változtatására egyéb módszereket is alkalmazhatunk. Például a nyújtás hőmérsékletében, ütemében, folyamatában és/vagy a fogaskerék-kiosztásban alkalmazott változtatások azonos összetételű, de eltérő maximális pőrosroéretű mikroporózus íóliarétegeket eredményez. Bármiféle elméletre történő hivatkozás nélkül úgy gondoljuk, hogy a nyújtási folyamat paraméterei a föüaréteget képező polimerkeverék különféle tulajdonságait, például annak moduluszát és/vagy természetes nyúlását befolyásolják, és ily módon hatással vannak a nyújtási folyamat eredményeként jelentkező maximális pórusmé25 retre, Ennek megfelelően a magasabb hőmérsékleten végrehajtott nyújtás csökkentheti a moduluszt és/vagy a természetes nyúlást, Így módosítja a maximális pőrusméretot

A találmány szerinti többrétegű fóliákban alkalmazott egyedi mikroporózus fólíarétegek tetszőleges olyan vastagsággal rendelkezhetnek, amely a kívánt tulajdonságokat, speciálisan a lélegzöképességei biztosítja. A mikroporózus fóliarétegek vastagsága külön-kúlőn előnyösen körülbelül 2,54 pro és körülbelül 254 um közé, ennél előnyösebben pedig körülbelül 6,35 um és körülbelül 127 pro közé * V «Α V* *

Φ Φ A < ·Φ * ♦

esik. A pórusok emellett elegendően kis méretűek ahhoz, hogy szabad szemmel ne legyenek könnyen láthatók. A pórusok előnyösen elegendően kicsik ahhoz, hogy a többrétegű mikroporózus fóliát légköri nyomásviszonyok mellett folyadékzáróvá tegyék. A többrétegű mikroporózus fóliák egyik előnyős kiviteli alakjának maximális pórusmérete a 0,01-0,25 pm tartományba esik. Egy lehetséges másik kiviteli alaknál a többrétegű mikroporózus fóliák elegendően kicsi maximális pórusmérettei rendelkeznek ahhoz, hogy a fóliák vírusfeltartóztató szerkezetekként működhessenek; a maximális pórusméret esetükben ennek megfelelően legfeljebb 0,10-0,12 pm. A területen járatos szakember számára természetesen ny'il10 vánvaló, hogy a szóban forgó tulajdonságokat egyéb tényezők, a teljesség Igénye nélkül, például a pórusszám és a pómseioszlás, valamint a fóiiaréfegek vastagságai is befolyásolják. A többrétegű mikroporózus fóliák ugyancsak jó levegő- és vízgőzáteresztö képességgel rendelkeznek. A találmány szenntí fóliák időegységre vonatkoztatott páraátereszío képessége legalább mintegy 500 g/mf/nap. Lehet15 séges egyéb kiviteli alakoknál a többrétegű mikroporózus fóliák egységnyi időtartamra vonatkoztatott páraáteresztő képessége az ASTM-E96E sz. amerikai egyesült államokbeli szabvány szerint mérve legalább mintegy 1500 g/m²/nap, előnyösen legalább mintegy 2500 g/m^?7nap, ennél előnyösebben legalább mintegy 3000 g/m²/nap, még előnyösebben pedig legalább mintegy 4ÖÖ0 g/m²/nap.

A mikroporózus fóiiaréfegek kialakításához felhasználható polimerek fóliává feldolgozható és a fóliában mikropórusok kialakításához nyújtható hőre lágyuló polimereket tartalmaznak. A fóliák előállítására alkalmas polimerek közé tartoznak a teljesség igénye nélkül a poliolefinek, például a polietilén homopolimerek és kopolimerek, a polipropilén homopolimerek és kopolimerek, a funkcionalizálf poliolefinek, a poiitszfirol-butadién-sztlrolj, a pQli(sztirol-izoprén-sztlrol), a poli(sztirol-etilén-butilén-sztirolj, a poliészterek, a poli(észter-éter), a pofiamidok, beleértve a nejlonokat, a poll(éter-amld), a poliéfer-szulfonok, a fluortartalmú polimerek, a poliuretán, valamint az ezekhez hasonló egyéb polimerek. A polietilén homopolimerek közé tartoznak a kis, közepes vagy nagy sűrűségű polietilén homopolimerek és/vagy a magas nyomáson vagy alacsony nyomáson polimerizált polietilén homopolimerek. A polietilén és polipropilén kopolimerek közé tartoznak, a teljesség igénye nélkül, a 4-8 szénatomos alfa-olefin monomerekkel, ideértve az . * X > * < *

Q « * X, x-ís. X » o > * * * *

4R v ♦' *v ΛΦ * .·

1-ökfént, 1-butént, 1 -hexánt és a 4-meti!~pentént, alkotott kopolimerek. A polietilén lehet lényegében egyenes- vagy elágazó láncú, továbbá különféle, a területen járatos szakember által Ismert katalizátorokat, például Zfegler-Natta katalizátorokat, metaOocén katalizátorokat vagy egyéb széles körben ismert katalizátorokat hasz5 náló eljárásokkal állítható elő. A óéinak megfelelő kopolimerek közé tartoznak, a teljesség igénye nélkül, például a pöii(eíiiémhutén), a po!i{etíién-hexén), a poii(efílén-okfén) és a poli(etilén-propilén), a pöli(etilén~vínil-aeefát}, a poli(etiiénmefil-akrilát}, a poli(etiién-akrilsav), a. poisi(etllén-bufii-akrilát), a polífefilén-proplléndién) kopolimerek, továbbá az etilén-propilén gumi és/vagy ezek polioleünekkel aí10 kötött terpolimerjei. A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliák előállítása szempontjából alkalmas hőre lágyuló polimerek közé tartoznak a biológiailag lebomiő vagy környezetben iebomló polimerek is. A találmány szerinti megoldásokban felhasználható biológiailag iebomló hőre lágyuló polimereket a rendes körülmények között szilárd halmazállapotú oxiaikanoü polimerek vagy diaikanosl polimert? rek (például a poli(kaproiakfon) vagy a polijetílén-adipát)), valamint a poliszachandok vagy a módosított poliszacharidoR, például a fóliává alakítható keményítő·· műgyanta keverékek jelentik.

A célnak megfelelő nem-szövött szálas rétegeket vagy szövedékeket, a teljesség igénye nélkül, polietilén, polipropilén, poliészterek, selyem, cellulóz, nej20 Ion szálai, valamint ezen szálak keverékei képezik. A nem-szövött szálas szövedékekre számos meghatározás létezik. A szálak rendszerint vágott szálak vagy folytonos végtelen szálak. Itt és a továbbiakban a „nem-szövött szálas szövedék” megjelölés alatt általános értelemben olyan, általában plánár szerkezetet értünk, amely viszonylag lapos, hajlékony és porózus, továbbá vágott szálakból vagy folytonos végtelen szálakból van összeállítva. Az ilyen szövedékeket jellemzően „spun honding” technikával, kártolással, nedvesen nyújtással, levegőn nyújtással vagy ömledékfűvássat készítjük. A nem-szövött anyagok részletes ismertetése megtalálható például E. A. Vaughn szerzőnek az Assoeiation of the Nonwoven Fabrlcs índustry szervezet által 1992-ben 3. kiadásban megjelentetett íVem30 szövött szövet alapanyag és re/erenc/a é/rnzés („Nonwoven Fabrlc Primer and

Reference Sampler”) című munkájában. A szóban forgó nem-szövött szálas szövedékek felülefegységre vonatkoztatott tömege jellemzően körülbelül 5 g/m² és 75 («4«.

· íö '0

3C g/nrt között, ennél előnyösebben pedig körülbelül 10 g/rtf és körülbelül 40 g/nr között van, A szóban forgó nem-szövött szálas szövedékek a találmány szerinti fóliáknál extrúzlós laminálással, adhezíves laminálással vagy egyéb, a területen járatos szakember előtt ismert lamlnálási technikával alakíthatók ki.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliákat különféle eljárásokkal állíthatjuk elő. A gyártási eljárások egyik lehetséges változatánál legalább két fóliaréteget koextrudálunk és azok mikroporózussá tétele céljából nyújtásnak vetünk alá, ahol az első fólíaretegnek legalább egy olyan összetevője van, amely a második főíiaréteg ugyanezen összetevőjétől különbözik; a tekintett összetevő olyan, bogy nyújtás hatására az első fóliaréteget a második fóliaréteg nyújtással nyert maximális pórusméretétol különböző maximális pórusmsreiüvé teszi. A fóliarétegeket ezen változatnál a nyújtási megelőzően vagy azt követően egy vagy több réteges anyaggal, például nem-szövött szálas réteggel egyesíthetjük. Egy lehetséges másik változat szerint a mikroporózus fóliarétegeket külön-külön állítjuk elő, majd az egyes fóliarétegeket ezt kővetően egymásra lamináljuk és nyújtásnak vetjük alá. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló, hogy az egyes rétegeket a nyújtásnak az egymással vagy az egy vagy több réteges anyaggal, például nem-szövött szálas réteggel történő laminálást megelőzően vagy azt követően egyaránt alávethetjük.

A mikropórusképzésre alkalmas föliarétegek nyújtására számos különböző nyújtógépet és -módszert használhatunk. A főlíarétegeket nyújthatjuk például keresztirányú átlapolással („cross direction intermeshing*) és/vagy gépirányú átlagolással („machine direction intermeshing”). A keresztirányú és/vagy gépirányú átlapolási emellett gépírányú orientációs („maohine direction orientation”) nyújtást és/vagy keresztirányú feszítést alkalmazó nyűjtógépekkei, tetszőleges kívánt sorrendben végrehajthatjuk. Ennek megfelelően a gyártási eljárások egyik változatánál először keresztirányú átiapolásos nyújtást és/vagy gépírányú átíapolásos nyújtást végzünk, majd ezt kővetően gépírányú orientációs nyújtást alkalmazónk. Egy lehetséges másik, változatnál először a gépirányú orientációs nyújtást hajtjuk végre, amit keresztirányú átiapolásos nyújtás és/vagy gépírányú átiapolásos nyújtás követ. Az említett módszerek további variációit szintén alkalmazhatjuk. Bár a szakmában a fenti, valamint további nyújtási módszerekre számos speciális meg- 19

Φ φ * «φ φ * oldás ismert és alkalmazható-, a következőkben a találmány szempontjából alkalmas nyújtási módszereket, valamint a jelen esetben előnyős berendezést részletesen tárgyaljuk.

Keresztirányú átlapolásos nyújtás

Egy keresztirányú áflapoláses nyűjtógép jellemzően párhuzamos tengelyeken elrendezett baíforgásű és jobbforgású spirális fogaskerékszerö elemekkel rendelkezik.. A tengelyek a gép két oldallemeze között vannak elrendezve, az alsó tengely állócsapágyakban, míg a felső tengely függőlegesen elcsúsztatható elemekben elhelyezett csapágyakban helyezkedik el, Az elcsúsztatható elemek fug10 göleges irányban beállítócsavarokkal működtetett ék alakú elemek segítségével állíthatók. A felső átlapoló henger fogaskerékszerö fogainak az alsó átlapoló hengerrel való erőteljesebb összekapaszkodásához vagy attól való elválasztásához az ékek ki- vagy becsavarása a függőleges irányban elcsúsztatható elemeket rendre lefelé vagy felfelé mozdítja el. Az átlapoló henger fogai összekapaszkodásl mélységének jelzésére az oldalkeretekre felerősített mikrométerek szolgálnak. Ahhoz, hogy a nyújtás alatt álló anyag által kifejtett felfelé Irányuló erőt ellensúlyozzuk, jellemzően pneumatikus hengereket használva az elcsúsztatható elemeket azok alsó összekapaszkodoít helyzetében, a beállító ékeknek szilárdan nekifeszítve tartjuk. A pneumatikus hengerek a felső és alsó átlapoló hengereknek az anyag átlapoló berendezésen való átfűzése céljából történő elválasztása érdekében visszahúzhatok vagy olyan biztonsági áramkörrel állnak kapcsolatban, amely aktiválásakor az átlapoló hengerek összes érintkezési pontjának érintkezését megszünteti.

A keresztirányú átlapoló elemek jellemzően szilárd anyagból gépi meg2.5 munkálással vannak előállítva, azokra leginkább két eltérő átmérőjű korong felváltva egymás után rakott sorozataként tekinthetőnk. A nyűjtógép egyik lehetséges kiviteli alakjánál az átlapoló korongok átmérője körülbelül 152,40 mm, vastagsága körülbelül 0,787 mm és sugaruk a peremüknél éppen az átmérő felével egyezik meg. Az átlapoló korongokat elválasztó távtartó korongok átmérője körül30 belül 139,70 mm, vastagsága pedig körülbelül 1J53 mm. Két ilyen felépítéssel rendelkező henger legfeljebb 5,867 mm mélységben lapolhat át egymásra az

-20anyagnak minden oldaton 0,483 mm fejhézagot hagyva. A most bemutatott, keresztirányban egymásra lapoió elrendezés kb. 2,540 mm foghézagot eredményez.

Mivel a keresztirányú átlapoló elemek jellemzően nagy összekapaszkodás! mélységek elérésére képesek, a berendezés előnyösen tartalmaz egy olyan ele5 met, amely a felső tengely emelkedésekor vagy süllyedésekor a két egymásra átlapoló tengely párhuzamosan tartását szolgálja. Ez segíti annak biztosítását, hogy sz egyik átlapoló henger fogai minden esetben a másik átlapoló henger fogai közé essenek, és így az egymásra átlapoló fogak között potenciálisan káros fizikai érintkezés ne következzék be. A szóban forgó párhuzamos mozgás olyan fogas10 iéees-fogsskerekes kialakítással biztosítható, amelynél az oidaikeretek mindegyikéhez egy-egy fixen álló fogasléc van hozzáerősítve a függőlegesen elcsúsztatható elemekkel csatlakozó helyzetben. Az oldalkereteket egy tengely forgatja el, amely az egyes függőlegesen elcsúsztatható elemekben elhelyezett csapágyakban tud elfordulni. Ezen tengely mindkét végén egy-egy fogaskerék helyezkedik el, amely a kívánt párhuzamos mozgás megvalósítása érdekében a fogaslécekkel összekapaszkodva működik.

Gepsranyu áttapolasos

A gépirányú átiapolásos nyújtóberendezés az átlapoló hengerek kialakításától eltekintve jellemzően megegyezik a keresztirányú átiapolásos nyújtóberen20 dezésseí. A gépirányú átlapoló hengerek nagyon finom íoghézagú homíokfogaskerekekre emlékeztetnek. A gépírányú átiapolásos nyújtőberendezés egyik kiviteli alakjánál a hengerek 158.,808 mm átmérővel, 2,540 mm Joghézaggal, 30 átmérőosztással („diametral-pitcb”), 141/2° nyomásszöggel rendelkeznek, továbbá azokat alapvetően nagy fejmagasságú kettőzött fogaskerekek, képezik. Ezen hengereken nagyobb fejhézaggal rendelkező etkeskenyített fog kialakítása céljából 0,254 mmes lefejtő marási eltolással második menet hajtható végre. A tekintett elrendezés körülbelül 2,286 mm összekapaszkodás mellett az oldalakon az anyagvastagsáo számára 0,254 mm fejhézaggal fog rendelkezni,

A bemutatott keresztirányú és gépirányú átiapolásos nyűjtőgépekkel olyan szakaszosan nyújtott mikroporózus főiiákat állíthatunk elő, amelyeket felhasználhatunk a találmány szerinti többrétegű fóliákban. A nyújtási műveletet rendszerint legalább két koextrudált fóliával végezzük, amelyek kompozít létrehozása céljából + * * * « 4 adott esetben egy vagy több nem-mikroporózus réteget, például nem-szövött réteget tartalmaznak.

Gépirányú orientációs nyújtás

Egy átlagos gépirányú orientációs nyújíoberendezés eléggé bonyolult, az alapelvek azonban rendkívül egyszerűek. A fólia vagy főh'atartalmú kompozitok, például fólia-szövet kompozitok, hengersor befogópozlciók között haladnak. Legalább egy hengersorra van szükség; mindazonáltal három vagy több hengersort ís használhatunk. A kiviteli alakok egyikénél legalább két hengersort használunk. A nyújtási folyamat elősegítése céljából a hengereket sok esetben, de nem minden alkalmazásnál, melegítjük. Az első hengersor jellemzően legalább három hengerből áll. Az első henger (Rí) a fólia vagy kompozit hengerrésbe kerülését megelőző felmelegítése céljából egy belülről melegített henger, A második henger (R2) a befogás (vagyis a fizikai érintkezés) egy harmadik fém hengerrel (R3) károsítás nélkül való lehetővé tétele céljából rugalmas anyaggal, például gumival van bevonva, A második hengersor az első hengersor tükörképe melegített hengerrel (R4), gumival borított í es fém hengerrel

Működés során mindkét hengerrés záródik. A tolla az R2 és R3_; valamint az RS és R6 hengerek között van befogva. A fólia nyújtása a fémből lévő R3 és R8 hengerek közötti légrésben történik. A iégrés jellemző mérete körülbelül 0,127 mm és körülbelül 13,979 mm közé, ennél előnyösebben körülbelül 0,127 mm és 1,270 mm közé esik. Például az R1, az R2 és az R3 hengerek kisebb, például 100 m/perc sebességű, mig az R4, az R5 és az R8 hengerek nagyobb, például 200 m/perc sebességű haladásra vannak beállítva. A gépirányú orientációs nyújtási hányadost az RS és az R3 hengerek sebességének a hányadosával definiáljuk. A most tekintett példában a gépirányú orientációs nyújtási hányados 2:1. A fólia a gépirányű orientációs nyújtási műveletből kiindulási méreteinél hosszabban és vékonyabban távozik. A tekintett példa két befogópozíciót használ és csupán arra szolgál, hogy a területen járatos szakember számára a találmány alapelveínek alkalmazását bemutassuk. A területen járatos szakember egyéb több szakaszból álló gépirányú orientációs nyújtást ís ismer, amit a jelen találmány szerinti megoldásnál szintén alkalmazhatunk.

Az előzőekben tárgyalt keresztirányú és gépirányú átiapolásos, valamint gépirányű orientációs nyújtögépek a találmány szerinti többrétegű mikroporózus *·♦ * ♦ k

fóliák vagy nem-szövött szálas szövedék és többrétegű mikroporózus fóliák kompozitjainak az előállítására felhasználhatók. A bemutatott újszerű nyújtás eredményeként olyan kompozitok jönnek létre, amelyek kiváló lélegzőképességgel és folyadékzáró képességekkel rendelkeznek, mindazonáltal puha, szövetszerű textúrákat valósítanak meg.

A találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia egyik előnyős kivitel) alakját rajta keresztben vagy hosszában változó vastagságú mintázat kialakítása céljából dombornyomásnak vethetjük alá. A dombornyomást egyaránt végezhetjük a fóliát mikroporózussá tevő nyújtást megelőzően vagy azt követően. A fólia dom10 bornyomását előnyösen a fóliát mikroporózussá tevő bármiféle nyújtást megelőzően végezzük, A találmány szerinti dombornyomott fóliákon az előzőekben tárgyalt nyújtási technikák bármelyike alkalmazható. A többrétegű mikroporózus fólia egyik speciális változatát többrétegű fólia dombornyomásával és a dombornyomott fólia gépírányű orientációs nyújtásával például körülbelül 4, körülbelül 3, körülbelül

2 vagy ennél kisebb nyújtási arányt használva alakítjuk ki. Tetszőleges, polimer fóliákon való használatra alkalmas dömhornyomő technikát használhatunk. A kiviteli alakok egyikénél a dombornyomást például a Velvaflex® (25,4 mm-enként 15Ö darab dombornyomott vonal 0,04572 mm dombomyomási mélységgel) vagy a Taff-a-flex^?:' <25,4 mm-enként 60 darab dombornyomott vonal 0,1016 mm dornbor20 nyomási mélységgel) védjegyoltalom alatt álló négyzetes mintázattal végezzük; az említett védjegyek a Clopay Piastio Products Company, Inc. (Cincinnati, Ohío·, USA) cég tulajdonát képezik.

Az alábbi példákkal a találmány szerinti többrétegű mikroporózus fólia speciális kiviteli alakjait kívánjuk bemutatni. A példákban, valamint a bejelentés égé25 széken a részek és százalékok tömeg% egységeket jelentenek, hacsak az ettől való eltérésre külön nem utalunk. Tövábbmenve, Itt és a továbbiakban a mért maximális pórusméret megjelölés a Porous Materials, Inc. (Ithaca, New York, USA) cég által gyártott hajszálcsöves áramlási porozitásmérő használatával mért maximális pórusmérefet jelenti. Ezen módszer a mikroporózus fóliák és a nem-szövött kompozitok esetén a maximális pörusméretef egy nedvesítő folyadék mintadarab pórusaiból inért gázzal megvalósított eltávolítása útján (gm egységekben) méri. Referenciaként a Ceigard Inc. (Chariotte, NC, USA) cég által forgalmazott Ceigard .23

2400 anyagot használtuk, amelynek maximális pórusmérete a szóban forgó vizsgálatban 0,037 gm volt. Továbfemenve, a „mért légáteresztő képesség” alatt az oly módon mért légáteresztést értjük, amit úgy kapunk, hogy a vizsgálat tárgyát képező fólia egyik oldalára 63,73 kPa nyomású levegőt bocsátunk és mérjük a fólia mintadarabon áthaladt levegő térfogatáramát. Referenciaként ismételten a Celgard 2400 anyagot használtuk, amelynek légáteresztése ezen mérésben 48nak adódott.

Ezen példában három mikroporózus fóliaréteggel és ABA vagy BAB fellő építéssel rendelkező többrétegű mikroporózus fóliákat készítünk az alábbi ömteszíésseí elegyített polímer-töltöanyag A és B keverékekből:

A keverék: 53% kalcium-karbonát, 41% közepes sűrűségű polietilén, 4% titán-díoxid, 1% kalcíum-oxid elökeverék és 1% feldolgozást elősegítő adalék;

keverék: 65% kalcium-karbonát, 37% polipropilén homopolimer mű15 gyanta, 5% kis sűrűségű polietilén műgyanta, 3% titán-díoxid elökeverék és 1% kalcíum-oxid elökeverék.

Az 1. táblázat szerinti féliarétegeket a nyújtást megelőzően 53-60 g/m² felületegységre vonatkoztatott tömegű többrétegű fóliák létrehozásához hagyományos síkföliagyárfó berendezés, valamint feldolgozási feltételek alkalmazásával koexírudáíjuk. A koextrudált főiiarétegeket ezt követően keresztirányú és gépirányú átlapolásos nyújtásnak vetjük alá. A keresztirányú összekapaszkodás nagysága 3,048 mm, mig a gépirányú összekapaszkodás nagysága 1,016 mm. A keresztirányú nyújtást közvetlenül a nyújtást megelőzően 82,22°C-ra melegített hí peren a fólia 60,96 m/perc sebességgel történő továbbításával érjük el, de a irányú nyújtás során a fólia hőmérsékletét nem szabályozzuk. Valamennyi többrétegű mikroporózus fólia maximális pőrusméretét (MPS) és légáteresztését megmértük, az adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az A és B keverékekből hasonló extrudálási és nyújtási feltételek mellett összehasonlítási célból egyegy egyrétegű mikroporózus fóliát (A, B egyréteg) is elkészítettünk. Ezen egyréte3ö gű mikroporózus fóliák maximális pőrusméretét és légáteresztését szintén megmértük, a mérési eredményeket ugyancsak az 1. táblázatban foglaltuk össze.

241. Táblázat.

minta sorszá- ma	magréteg tömege ig/mh	ABA	minta sorszá- ma	magréteg tömege (g/m5)	BAB
MPS (μ-m)	légst- eresztés	MFS (pm)	légát- eresztés
1A	40	0,112	43	1E	40	0,157	>100
18	30	0,118	82	1F	30	0,184	>100
1C	20	0,119	80	ÍG	20	0,138	92
ID	10	8,127	88	1H	10	0,135	83
8 egyréteg	35	0,119	44	A egyréteg	35	0,180	>100

Az 1. táblázatban szereptő eredmények egyértelműen matatják, hogy miközben az A egyréteg nagy légáferesztéssel rendelkezik, annak maximális pőrus5 mérete is viszonylag nagy, ami az erőteljes záró tulajdonságokat igénylő alkalmazások szempontjából nemkívánatos. Ezzel szemben a 8 egyréteg a különféle áthatolásgátlő alkalmazások szempontjából alkalmas kisebb maximális pórusmérettel rendelkezik, azonban a légáteresztése Is viszonylag kicsi. A találmány szerint) 1A-1D minták egyértelműen mutatják a találmány szerinti többrétegű mlkropo10 rózus fólia előnyeit. Az 1A-1D mintákban a belső réteget olyan mikroporózus fóliaréteg képezi, amelynek maximális pórusmérete a külső rétegek maximális pórusméreténél kisebb. A többrétegű mikroporózus fólia meglepő módon a belső fóliaréteg maximális pórusméret jellemzőjével, továbbá a belső magréteg feiületegységre vonatkoztatott tömegének csökkentésével egyre növekvő tégáteresztéssel rendelkezik. A tekintett minták jól mutatják a többrétegű mikroporózus fólia különféle tulajdonságainak egyedi értékre való beállíthatóságát vagy optsmlzáthatóságát. Példának okáért a többrétegű mikroporózus fólia légáteresztése - ami a lélegzőképesség meghatározóié - anélkül növelhető, hogy emiatt a záró tulajdonságokat feláldoznánk.

Az 1E-1H mintákban, amelyekben a legnagyobb maximális pörusmérettel rendelkező réteg a belső magrétegként, mig a kisebb maximális pörusmérettel rendelkező rétegek a külső rétegekként vannak elrendezve, a többrétegű mikroporózus fólia a mikroporózus B egyréfegbez képest meglepő módon nagy légáteresztéssel, valamint a belső magréteg felületegységre vonatkoztatott tömegének csökkentésével egyre csökkenő maximális pörusmérettel rendelkezik.

*♦ Φ

Az 1A-1D minták 1E-1H mintákkal való összehasonlítása az egyes föliarétegek elhelyezkedésének a többrétegű mikroporózus fólia eredő tulajdonságaira kifejtett nem várt hatását mutatja. Speciálisan, a többrétegű mikroporózus fólia tulajdonságait, ügy tűnik, hogy a belső, nem szabad, határolt felületekkel nem rendelkező magréteg szabja meg.

Ezen példa a találmány szerinti többrétegű mikroporózus főliakompozitokat hivatott szemléltetni; 30 g/m^z felüleíegységre vonatkoztatott tömegű háromrétegű AB A fóliát 84,42 g/m² felűíetegységre vonatkoztatott. tömegű, „spun bonding” lechW noiőglávai készített polipropilén (SBPP) nem-szövött szövedékrétegre laminálunk extrudálás útján. Mindkét A réteg egy-egy 7 g/m² felüleíegységre vonatkoztatott tömegű, 45% polipropilént, 50%: kalcium-karbonátot és 5% kis sűrűségű polietilént tartalmazó keverékből készített réteg. A 8 magréteg felűíetegységre vonatkoztatott tömege 15 g/m² és 53% kalcium-karbonátot, 41% közepes sűrűségű polietilént,

4% titán-dloxidot, 1% kalcium-oxid előkeveréket, valamint 1% feldolgozást elősegítő adalékot tartalmaz, A lamlnátumot közvetlenül 1Ö1,68°C-ra melegített fém hengeren 60,98 m/perc sebességgel történő továbbítását követően keresztirányú átlapolásos nyújtásnak vetjük alá, ahol az összekapaszkodás nagysága 1,387 mm. A mintát gépirányú átlapolásos nyújtásnak nem vetjük alá. A minta mért. lég20 áferesztése 28.

Összehasonlítás céljából a fentiekben tárgyait, 45% polipropilént, 50% kalcium-karbonátot és 5% kis sűrűségű polietilént tartalmazó A keverékből készített 30 g/m² felűíetegységre vonatkoztatott, tömegű réteget 64,42 g/m² felűíetegységre vonatkoztatod tömegű, „spun bonding” technológiával nyert polipropilén nem25 szövött szövedékrétegre extrűziós lamináljuk, egyrétegű mikroporózus föliakompozitot előállítva, A lamlnátumot íÖbSSHS-ra melegített fém hengeren 68,98 m/perc sebességgel történő átvezetést kővetően keresztirányú átlapolásos nyújtásnak vetjük alá, ahol az összekapaszkodás nagysága 1,397 mm. A mintát gépirányú átlapolásos nyújtásnak nem vetjük alá. A légáteresztés mért értéke legfeljebb 5.

A többrétegű mikroporózus ABÁ íólla/nem-szövötf kompozit az egyrétegű A nem-szövött kompozítboz képest lényegesen nagyobb Iégáíereszléssel rendelkezik.

zo

A fentiekhez hasonló találmány szerinti és összehasonlítási célú kompozítokst szintén előállítottunk és megmértük azok maximális pórusméretét A találmány szerinti kompozít maximális pómsmérete 0,09 mm, míg az összehasonlítási céllal készített kompozít maximális pórus-mérete 0,03 mrn volt. Ezen további összevetés tehát azt mutatja, hogy a találmány szerinti többrétegű fóliákban meghatározott maximális pőrusméret (és ennélfogva adott lélegzőképesség) eléréséhez a bemutatott összehasonlítási célú fóliák esetén alkalmazottnál kisebb mértékű átlapolásié van szükség. A kisebb mértékű szakaszos nyújtás nagyobb gyártási sebességet és/vagy jobb minőséget tesz lehetővé.

Ezen példában három mikroporózus fóliaréteget tartalmazó többrétegű mikroporózus fóliát állítunk elő. A fólia ABA szerkezettel rendelkezik, ahol az egyes A rétegek 51% kalcium-karbonátot, 45% lineáris kis sűrűségű polietilént, 3% titándioxidot és 1% kalcíum-oxidot, míg a 8 réteg 54% kalcium-karbonátot, 37%

IS homopolimer polipropilén műgyantát, 5% kis sűrűségű polietilén műgyantát,

3% tiián-dioxíd előkeveréket és 1% kaloium-oxid előkeveréket tartalmaz. A többrétegű fóliát 86 g/m² felületegységre vonatkoztatott tömeggel extrudáljuk, ahol az egyes A rétegek feíüleiegységre vonatkoztatott tömege 28 g/m² a mag (B réteg) felületegységre vonatkoztatott tömege pedig 30 g.W. A fóliát 81,44 m/perc sebesség mellett gépsranyú orientációs nyújtás útján eredeti hosszának háromszorosára nyújtjuk. Az eredményül kapott többrétegű mikroporózus fólia mért légáfereszfése 42, maximális pörusmérete pedig: 0,114 pro. A fólián keresztül folyadékszívárgást nem észleltünk,

Összehasonlítás céljából 45% polietilént, 51% kalcium-karbonátot, 3% títán-dioxidot és 1% kafcium-oxidoí tartalmazó keverékből egyrétegű mikroporózus fóliát készítettünk, majd az előzőekben tárgyalt gépirányü orientációs nyújtásnak vetettünk alá. Az eredményűi kapott egyrétegű mikroporózus fólia mért légáteresztése 27, maximális pörusmérete pedig 0,129 pm.

A találmány szerinti többrétegű fóliát, valamint az összehasonlítási céllal készített egyrétegű fóliát foiyadékáteresztésí vizsgálatnak vetettük alá. A vizsgálatot oly módon terveztük meg, hogy azzal egy, az EP-710,472 81 sz. európai szabadalomban tárgyalt női intimbeiéfhan lévő lélegző fedőréteg szivárgóképes30

Α» «φ ** * *« * ♦ * A φ Φ »r * * « Φ * ♦»·*· *

X ♦ Λ X * » * * * ««,««< »* »« *0 ** ségét modellezzük. A vizsgálat kvalitatív és egy szabvánnyal való vizuális összevetést foglal magában. Speciálisan, vizsgálni szándékozott íéíegzöképes fóliamintát (110 mm átmérőjű, 4-es Whatman-féle) szürőpaplrlapra helyezünk és a lélegzőképes fólián abszorbeálni képes párnát rendezünk el. A párnába fecskendő használatával 10 ml oldatot juttatunk. Az oldat 100 ml desztillált vizet, 2 g karbamldot, 8,8 g nátrium-klondof, 0,85 g kalcium-klörlrtot valamint 0,11 g hidratált magnézium-szulfátot tartalmaz. Az oldatot felületaktív anyag (például ammönlumlauril-szuifáf) hozzáadásával 0,029 H/m felületi feszültséggel rendelkezővé tesszük. 30 másodperc elteltével a párnára egy tiszta polipropilén fóliát helyezünk, majd a polipropilén fóliára egy 4 kg-os súlyt teszünk rá. A súlyt 15 perc elteltével eltávolítjuk, A íéíegzöképes fólia „megfelelt vagy „nem megfelelt” besorolásának eldöntése céljából a szűrőpapírt szabvánnyal vetjük össze. A találmány szerinti többrétegű fólia „megfelelt” besorolást kap, mivel esetében szivárgást nem észlelünk. Az összehasonlítási céllal készített egyrétegű fólia „nem megfelelt” besorolást kap, mivel esetében szivárgás figyelhető meg.

A fentiek fényében az ABA szerkezetű többrétegű mikroporózus 'fólia az egyrétegű mikroporózus fóliához képest jelentősen jobb lélegzőképességgel és záró tulajdonságokkal rendelkezik.

További, a fentiekben ismertetett összetételiéi rendelkező találmány szerinti fóliákat is készítettünk a géplrányö orientációs nyújtás mértékének változtatása mellett. A nyújtási arányt egészen kb. 2:1 értékig csökkentve kaptunk jó lélegzőképesséqge! és folyadékzáró képességgel rendelkező többrétegű fóliákat.

4. példa

Ezen példában további találmány szerinti többrétegű mikroporózus fóliákat állítunk elő. Az egyes fóliarétegek mindegyike 45% kalcium-karbonátot, 50% lineáris kis sűrűségű polietilént, valamint festékanyagok, antioxldánsok és feldolgozást: elősegítő adalékok alkotta 5% egyéb összetevőt tartalmaz. A kalcium-karbonát föltöszemcsék felülete körülbelül 1% szfeannsavvai van bevonva, továbbá a különböző rétegek pórusméretéfeen adódó eltérést azáltal érjük el, hogy a kalciumkarbonát átlagos szemcsemérefét rétegről rétegre változtatjuk. Az első többrétegű 4A minta két réteget tartalmaz és ennélfogva AB szerkezettel rendelkezik. Az A réteg körülbelül 1,2 p.m átlagos szemcseméretö kalcium-karbonátot, míg a B réteg *·>» φοβ körülbelül 2,5 pm átlagos szemcseméretü. kalcium-karbonátot tartalmaz. A 4A mintát képező többrétegű mikroporózus fóka (2000-szeres nagyítású) elektronmikroszkópos míkrofényképét az 5. ábra mutatja. Összehasonlítás céljából égy, csupán B rétegét tartalmazó egyrétegű mikroporózus fóliát is elkészítőnk. Az így nyert fólia {2000-szeres nagyítású) elektronmikroszkópos míkrofényképét a 6. ábra szemlélteti.

További olyan, három fóliaréteget tartalmazó többrétegű fóliákat ís készítünk, amelyekben a kalcium-karbonát töltőanyag átlagos szemcsemérete rétegről rétegre változik. A 4B minta olyan ABA. szerkezettel rendelkezik, ahol az A rétegek mindegyike 0,7 um átlagos szemesemére^ kalcium-karbonátot, míg a B réteg 1,2 pm átlagos szemosemérettel rendelkező kalcium-karbonátot tartalmaz. A 4C minta olyan BAB szerkezetű többrétegű mikroporózus fóliát jelent, amelynél a 8 rétegek mindegyike 1,2 pm átlagos szemcseméretü kalcium-karbonátot, míg az A réteg 0,7 pm átlagos szemcseméretü kalcium-karbonátot tartalmaz. A 48 és 4C minta (2000-szeres nagyítású) elektronmikroszkópos mikrofényképeít rendre a 7, és a 8. ábrák mutatják.

A példák és a most bemutatott előnyös példaként! kiviteli alakok -csupán az illusztráció célját szolgálják, azok nem tekinthetők az alábbi igénypontokkal meghatározott oltalmi kör semmilyen korlátozásának. A területen járatos szakember számára az igénypontokkal meghatározott oltalmi körbe eső további példaként! kiviteli alakok és példák egyaránt nyilvánvalóak.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Többrétegű lélegző mikroporózus fólia, szza/je/femezve, hogy első külső, második belső és harmadik külső koextrudált föliarétegei (12, 14. 18; 72, 74, 78) vannak, ahol mindegyik főllaréteg (12, 14, 18; 72, 74, 78) legalább egy pórus5 képző töltőanyagot tartalmaz és a pórusképzö töltőanyagot tartalmazó fóliaréteg (12, 14,18; 72, 74, 78) nyújtásával mikroporózussá és lélegzővé van téve, továbbá ahol az első és harmadik külső fóliarétegek (12, 18; 72, 78) rendre első és harmadik maximális pórusméretekkel rendelkeznek, és a második belső fóliaréteg (14; 74) az első és a harmadik maximális pórusméretnél kisebb második maximáló lis pórusmérettel rendelkezik és polipropilén homopoiimert vagy kopolimert tartalmazó polimerosszetételből van kialakítva, továbbá ahol a többrétegű mikroporózus fólia (10; 42 , 62) légköri nyomáson folyadékzáró,
2. 2. Az 1. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzal/e//emezve, hogy az első és a harmadik fóliarétegek (12, 18; 72, 78) rendre a polietilén

   15 homopütimerek, a polipropilén bomopoiimerek, az etilén és propilén kopohmerjei az etilén és/vagy propilén legalább egy 4-8 szénatomos alfa olefin monomerrel képzett kopolimerjei, valamint a felsorolt polimerek közül legalább kettő keveréke alkotta csoportból választott lényegében legalább egy polimerből álló első és harmadik polimerkeverékből vannak kialakítva,

   20
3. 3. Az 1. Igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzal jeflemezve, hogy az első és a harmadik fóliaréteg (12, 18; 72, 78) rendre első és harmadik polimerkeverékből van, továbbá a második fólíaréteg (14; 74) polimerkeverékét egy, az első és a harmadik polímerkeverékektől eltérő második polímerkeverék képezi

   25
4. 4. A 3. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/yé/femezve, hogy mindegyik főllaréteg (12, 14. 18; 72, 74, 78) kalcium-karbonát pórusképzö töltőanyagot tartalmaz,
5. 5, A 3, igénypont szerinti: többrétegű: mikroporózus fólia, azzal jellemezve, hogy az első és a harmadik polímerkeverék rendkívül kis sűrűségű, kis sűrűségű,

   30 lineáris kis sűrűségű, közepes sűrűségű vagy nagy sűrűségű polietilént tartalmaz.

   óv •Μ·»♦ * #
6. 6. Az 1. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza//e//emezve, hogy az első, a második és a harmadik főliarétegek (12, 14, 18; 72, 74, 78) rendre első, második és harmadik töltőanyagot tartalmaznak, továbbá az első, a második és a harmadik töltőanyag egymással azonos.

   5
7. 7. A 8. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/ /e/femezve, hogy az első, a második és a harmadik töltőanyag kalcium-karbonátot tartalmaz.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzaljeZ/emezve, hogy az első, a második és a harmadik főliarétegek (12,14, ÍS; 72, 74. 78) rendre első, második és harmadik töltőanyagot tartalmaznak, továbbá a második töitö10 anyag az első és a harmadik töltőanyagoktól különbözik,
9. 9. A 8. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/ye/femezve, hogy az első és a harmadik töltőanyagoknak rendre első és harmadik átlagos szemcseméreteik vannak, továbbá a második töltőanyagnak az első és a harmadik átlagos szemcseméretektől kisebb második átlagos szemcsemérete van.

   15
10. 10. A 9. Igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza//e//emezve, hogy az első, a második és a harmadik fóliarétegek (12, 14, 18; 72, 74, 78) ugyanolyan poiimerkeveréket tartalmaznak.
11. 11. A 10.. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/ je/temezve, hogy az első töltőanyag, a második töltőanyag és a harmadik töltőanyag kémi20 ai összetétele egymással megegyező.
12. 12. A 3. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/jeZ/emezve, hogy az első töltőanyagnak és a harmadik töltőanyagnak a második töltőanyag kémiai összetételétől eltérő kémiai összetétele van,
13. 13. A 8. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza//e//emezve_t 25 hogy az első, a második és a harmadik fóliarétegek (12, 14, 18; 72, 74, 78) ugyanolyan polimerkeverékböl vannak kialakítva.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azza/ /e//emez~ ve, hogy az első és a harmadik főliarétegek (12,18; 72,78) rendre első és barma* « ♦ * ♦♦ φ « φ β * λ«« *» -φ dífc töitöanyagmennyiségeket tartalmaznak, továbbá a második fóiiaréteg (14: 74) az első toitoanyagmennyíségtől eltérő második tőliőanyagmennyiséget tartalmaz.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti többrétegű mikroporózus fóka, azzal jellemezve, hogy az első és a harmadik foliarélegek (72,. 78) egyike nem-szövött rétegre

    5 (64) van laminálva.
16. 16, Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzal jellemezve, hogy keresztirányú és/vagy gépirányú átlapolásos nyújtással (intermeshing”) van nyújtva.
17. 17. Az 1-15. Igénypontok bármelyike szerinti többrétegö mikroporózus fólia, 10 azzal jellemezve, hogy kizárólag keresztirányú és gépirányú átlapolásos nyújtással van nyújtva.
18. 18. Az 1-15, igénypontok bármelyike szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzal jellemezve, hogy keresztirányú átlapolásos nyújtással és gépirányú orientációs nyújtással van nyújtva..

    15
19. 19. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű mikroporózus fólia, azzal jellemezve, hogy keresztirányú és gépirányú átlapolásos nyújtással, valamint gépirányú orientációs átlapolásos nyújtással van nyújtva.
20. 20, Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti többrétegö mikroporózus fólia, azzal jéilemezve, hogy gépirányú orientációs nyújtással van

    20
21. 21, Az 1. igénypont szerinti többrétegö mikroporózus fólia, ve, hogy a második fóliaréteg (14; 74) kalcium-karbonátot tartalmaz
22. 22. A 21. igénypont szerinti tol ve, hogy az első és a kis sűrűségű, lineáris kis sűrűségű, kő

    Iónt és kalcium-karbonátot tartalmaz.