HU226283B1 - Hajlítóberendezés - Google Patents

Description

A találmány egy olyan alakítógörgőkkel rendelkező berendezésre vonatkozik, melynek egy vonalban elrendezett eszközei vannak fémszalag szalagdobról való letekercselésére, továbbá szalagdaraboló és görgős lemezalakító gépegysége van.

A technika állásának ismertetése

Tetőfedési eljárás ismert tetők vékony fém tetőlemezekkel való beborítására álló peremek kialakításával, azaz peremekkel, amelyeknek olyan a magasságuk, hogy mindig a tetőn esetleg jelen lévő víznél magasabbra nyúlnak. Ismertek olyan peremek, amelyek anélkül vannak összeillesztve, hogy össze lennének nyomva, például az US 5 519 974 és az US 5 535 567 sz. dokumentumok szerintiek, ahol a megfelelő peremek azt követően, hogy a lemezek egymás mellé lettek helyezve, össze vannak kapcsolva egy tömítőcsíkkal vagy anélkül, ahogy az US 6 115 899 sz. dokumentumban látható. A lemezek az említett peremeknél vannak a tetőhöz rögzítve, elkerülve ezzel a lemezen keresztül hatoló szögeket vagy csavarokat. Az ismert élformáló hajlítóberendezések szokásosan csak egyfajta szélességű fémlemezek széleinek az alakítására alkalmasak. Keresztirányú peremek kialakítása nemkívánatos, és ezzel az eljárással hosszú lemezek előállítása lehetséges. Hosszú tetőfedő lemezeket néha olyan berendezéssel munkálnak meg, amelyet felemeltek a tetőre. Ez lehetővé teszi olyan tetőfedő lemezek közvetlen megmunkálását, amelyek alkalmasak egy nagyon széles tető beborítására az említett lemezt lemezdobról levéve. Mivel a megmunkálás a tetőn történik, lehetséges több tíz méter hosszú lemezek kezelése.

A JP 905 21 25 sz. irat olyan berendezést mutat, amellyel lehetséges az egyik vége felé kúpos lemez szegélyének az alakítása. Ezek a lemezek alkalmasak például hengeres épületek tetejének a befedésére. Mindamellett ezek a gépek csak lemezdarabok megmunkálására alkalmasak, amelyek más berendezésekben kerülnek darabolásra, és a széleik más berendezésben kerülnek levágásra.

A találmány tárgya

A találmány tárgya berendezés, amely alkalmas olyan hosszú lemezek hajlítására és/vagy megmunkálására, amelyeknek nem szükségszerűen állandó a szélességük, és közvetlenül egy lemezcsíkról vannak levágva. Ez a cél az említett berendezések egy olyan változatával érhető el, ahol a hajlítógépegységnek alakítóállomásokból álló sora van, amelyek egyik végükön befogott tengelyeken csapágyazott görgőket tartalmaznak a lemezalakító pálya megfelelő oldalain, ahol az alakítóállomások mindegyik sorban vagy vonalban motoros meghajtásúak a hajlítógépegységhez képest keresztirányú mozgás megvalósítására, valamint egy daraboló van csatlakoztatva mindegyik sor alakítóállomás első alakítóállomásához úgy, hogy azzal együtt mozduljon el.

Az ábrák rövid ismertetése

Az 1. ábra a találmány szerinti görgős lemezalakító gépegység egy lehetséges változatának felülnézete.

A 2. ábra ugyanennek a gépegységnek az oldalnézete.

A 3. ábra egy példát mutat a lemezprofilra, mely az 1. és 2. ábrán bemutatott gépegységgel érhető el.

A 4., 5. és 6. ábra az 1. és 2. ábrán látható gépegység részeinek metszetei, mely metszetek az 1. ábrán jelölt 4-4, 5-5 és

6-6 vonal mentén vett metszetek. Az

5. ábra egyben a 11. ábrán jelölt 5-5 vonal mentén vett metszet.

A 7. ábra megfelel az 1. ábrán látható egységnek, de néhány részlet eltérő helyzetben kerül bemutatásra.

A 8-10. ábrák megfelelnek a 7. ábrán látható elrendezésnek és a hajlító üzemmód különböző fázisait ábrázolják.

A 11. ábra egy hajlítógépegység felülnézete, mely összhangban a találmánnyal az 1. és

2. ábrán látható lemezalakító gépegység egy lehetséges további változata.

A 12. ábra a 11. ábrán látható hajlítógépegység oldalnézete.

A 13. ábra a 11. ábrán jelölt 13-13 vonal mentén vett metszet.

A 14. ábra a 13. ábrán jelölt 14-14 vonal mentén vett metszet.

A 15. és 16 ábra példát mutat tetőfedő lemezre, mely a 11-14. ábrákon bemutatott hajlítógépegységet tartalmazó gépsorral készült.

Két, ábrákon is bemutatott előnyös változat leírása Az 1. és 2. ábrán egy hajlítóberendezés látható, melynek van egy 11 készüléke a 10 fémszalag 12 dobról való letekercselésére, ahol az említett fémszalag anyaga lehet acél, réz, cink vagy alumínium. A berendezés tartalmaz továbbá egy 14 szalagegyengető egységet, mely a szalag továbbítását is végzi, egy 16 érzékelőt, mely a továbbított szalag hosszát méri, két rövid 17,19 hajlítógépegységet és egy 18 darabolót. A17 és 19 hajlítógépegységben történik a párhuzamos 21 és 22, 23 mélyedések kialakítása a 10 fémszalagban, amint a 3. ábrán látható. A 17 és 19 hajlítógépegységek egyike vagy mindegyike hatástalanítható a görgők szétválasztásával az említett gépegységben. A 3. ábra a készre munkált lemezprofilt ábrázolja, melynek felfelé nyúló 25, 26 oldalsó peremei vannak, melyek félkör alakú 27, 28 kupolaszerűén kiképzett alakzatként vannak kialakítva, és úgy vannak méretezve, hogy a kisebb alakzat illeszkedik a nagyobbá. A kisebb kupolaszerűén kiképezett alakzatnak, jelen esetben a 28 hivatkozási jellel jelöltnek van egy 29 tömítőhornya, és az alakzatok egy peremezőgép segítségével tömítetten összekapcsolhatók egymással a tető beborítására. A lemezek kapcsokkal vannak a tetőhöz rögzítve, me2

HU 226 283 Β1 lyek felfelé nyúlnak a peremekbe és azokkal össze vannak reteszelve. Ezek a kapcsok vannak a tetőhöz csavarozva, ami annyit jelent, hogy a lemezek teljes egészében furatoktól mentesek.

A lemez 25, 26 oldalsó peremeinek és a 27, 28 kupolaszerűén kiképezett alakzatoknak a kialakítására szolgáló alakító- 30 egység elülső vége közvetlen kapcsolatban áll a 18 darabolóval. A 30 egységnek van két hosszirányban húzódó alakítóállomást hordozó 31, 32 kerete a keret által megtámasztott alakítóállomások között lévő lemezszakasz alakítására. A 32 keretet a 2. ábra szemlélteti. Látható, hogy a 32 keret négy keresztirányú 33a-33d vezetékléccel van alátámasztva egy közbenső 34 részen azért, hogy lehetővé váljon a keret saját hossztengelyéhez, valamint a közbenső rész hossztengelyéhez képest derékszögben való elmozdítása. Emellett a közbenső 34 rész elforgathatóan van rögzítve a 35 alvázkerethez egy 36 forgáscsapon keresztül és három 37a-37c csúszóvezetéken támaszkodik. Ily módon a közbenső 34 rész és a 32 keret egy egységként elforgatható a 36 forgáscsap körül, és a 32 keret a hossztengelyéhez képest derékszögben elmozdítható a közbenső 34 részen. Ezeket a mozgásokat egy motor hozza létre és egy elektronikus számítógép ellenőrzi. Az egyszerűség kedvéért az 1. ábrán az alakító- 30 egységben a 10 fémszalag nincs feltüntetve, noha a 2. ábrán látható.

Az alakítóegység 31 kerete ugyanolyan módon van ágyazva, mint a 32 keret, és a 38 forgáscsapja az 1. ábrán látható.

Az alakítóegység 31, 32 kereteinek mindegyike négy 40-43 és 44-47 csoportot hordoz három pár alakítóállomással, melyek mindegyikén alakítógörgők vannak konzolosan, azaz csak az egyik végükön befogott tengelyeken megfogva. Mindegyik csoportnak van egy motorja a csoport három alakítóállomásának a meghajtására. Ez egy szokásosan alkalmazott meghajtás, ezért itt nem kerül bemutatásra. Az ábrák a 71 tengelyeket a görgők nélkül ábrázolják; minden, ami a görgőtengelyeken látható, csupán egy véglap, mely a görgőket a megfelelő tengelyen biztosan megtartja.

A 4. és 5. ábra az ilyen alakítóállomások megfelelő szemközt elhelyezkedő részeinek a töredékes képe. Az 1. és 2. ábrán minden 71 tengely a megfelelő görgő nélkül látható. Az alakító- 67-70 és 72-75 görgők kizárólag a 4. és 5. ábrán láthatók. A 4. ábrán az első 40, 44 csoport első pár 50, 51 alakítóállomása, míg az 5. ábrán az utolsó 41, 45 csoport utolsó pár 52, 53 alakítóállomása látható. Az 5. ábra töredékes, és csak az alakítógörgőket és a meghajtó- 76, 77 motorokat, valamint a görgőket meghajtó szíjhajtást ábrázolja. A 4. ábrán a megfelelő meghajtó- 78, 79 motorok és a szíjhajtások láthatók.

A mindegyik oldalon elhelyezkedő első 40, 44 csoport alakítóállomás rendeltetése a lemez éleivel párhuzamos mélyedések kialakítása. Ez a csoport használható vagylagosan, illetve együttesen a 17, 19 hajlítógépegységekkel, melyek a lemez szimmetriavonalával párhuzamos mélyedések kialakítására szolgálnak. A további 41-43 és 45-47 csoportok a felfelé nyúló 25, oldalsó peremek kialakítására szolgálnak. Nem minden pár alakítóállomás helyezkedik el teljesen egymással szemben, hanem részben el vannak tolva cikcakk alakban azért, hogy ne zavarják egymást keskeny lemezprofilok kialakítása során. A tény, hogy az alakítóállomásoknak konzolosan, azaz csak az egyik végén befogott tengelyei vannak, lehetővé teszi a tengelyek eltolt elhelyezését. Más szóval a görgőtengelyek eltolt elhelyezése egy viszonylag kis görgőátmérőt és egyszerű alakot tesz lehetővé, amivel lehetővé válik a görgőpárok egymáshoz közeli és kölcsönösen kitérő elhelyezése úgy, hogy az egész hajlítógépegység rövid legyen.

A 31, 32 kereten az első pár 50, 51 alakítóállomás előtt található egy pár 58, 59 szegélyvágó, amely együtt mozog a megfelelő első pár 50, 51 alakítóállomással mind a szögben való elhelyezkedés, mind az egymás felé közelítő, illetve egymástól távolodó, azaz az alakítóállomás hossztengelyével és egyben a lemezpálya középvonalával párhuzamos elmozdulás esetén. A szegélyvágók állhatnak körkésekből. A 2. ábrán egy 65 levágott szegély látható.

Az utolsó pár alakítóállomás után egy pár 63, 64 profilvágó található a 31, 32 keretre rögzítve úgy, hogy az utolsó pár alakítóállomás szögben való elhelyezkedését és párhuzamos elmozdulását kövesse, és együtt működjön az első pár 50, 51 alakítóállomással az 58,59 szegélyvágóhoz hasonlóan. Egy készre munkált szelvény felfelé nyúló 25, 26 oldalsó peremei a

6. ábrán ábrázolt 63, 64 profilvágóban vághatok le.

A 18 daraboló egy párhuzamos daraboló konvex vágólapokkal annak érdekében, hogy a vágólapátfedés a központtól növekedjen. Ily módon a vágószélesség változtatható, és a szalagon vagy a lemezben készíthető olyan vágás, ami a peremeken belül végződik a vágólöket hosszának a megfelelő beállítása révén. Egy lehetséges változatképpen a szalag teljesen leválasztható.

Az 1. ábra az alakító- 30 egységet abban a helyzetben ábrázolja, amikor a fémlemez szelvénye állandó szélességű. Ekkor előnyös lehet a szalag folyamatos megmunkálása, ahol a szalag lemezalakra való felvágása csak a szalag megmunkálását követően történik. Ez nagyobb pontosságot eredményez a lemez végének a tekintetében. Erre való tekintettel a 18 daraboló olyan bevágást készít, mely a szalag peremein belül végződik, és a készre munkált profilok peremei a 63, 64 profilvágókkal vannak leválasztva, ami a 6. ábrán látható. A vágási művelet kiindulási és végpontja számítógéppel vezérelt, amihez a hosszúságmérő 16 érzékelő csatlakozik. Az 58, 59 szegélyvágók használata nem szükséges, ha a fémszalag szélessége pontos és a szegélyek is jó minőségűek. Egyébként egy kicsit szélesebb fémszalag használandó, és a fémszalag széleiről keskeny csíkok vágandók le a jó minőségű szegély eléréséhez. Egy 65 levágott szegély látható a 2. ábrán.

A 7. ábra a hajlítógópegységet az úgynevezett kúpos lemezhez, illetve lemezekhez illesztett helyzetben mutatja, amelyek az egyik végük felé keskenyednek.

HU 226 283 Β1

A 31, 32 keretek hátsó végei el vannak billentve egymáshoz képest szimmetrikusan a közbenső 34 részek megfelelő forgáscsapjai körül, és ebben a szöghelyzetben rögzítve vannak.

Egy lemez hajlítása a közbenső 34 részek megfelelő 36, 38 forgáscsapok körüli billentésével és a 37a-37c csúszóvezetéken való elcsúsztatásával kezdődik úgy, hogy az alakítóállomás egy különálló lemez szélesebb végéhez igazodjon. Ez a szöghelyzet rögzítésre kerül. A 10 fémszalag a 18 darabolóban teljesen levágásra kerül azért, hogy egy különálló 66 lemezt nyerjünk, ami a 8. ábrán látható. Amint a különálló 66 lemez betáplálásra kerül az alakító- 30 egységbe a 14 szalagegyengető egység révén, a 31, 32 keretek önmagukkal párhuzamosan szimmetrikusan elmozdulnak a hajlítógépegység középvonala felé az ábrán nem ábrázolt golyós orsó segítségével azért, hogy az 58, 59 szegélyvágók folyamatosan növekvő szélességű szalagot válasszanak le, és ezzel folyamatosan csökkentsék a lemez szélességét. A 9. ábra a 66 lemezt a hajlítógépegységben félúton ábrázolja, a 10. ábra pedig akkor, amikor elhagyja azt. A 66 lemez haladási sebességét és a 32, 33 keretek egymás felé mozgásának sebességét egymáshoz kell igazítani úgy, hogy az egyes alakítóállomások görgői a megfelelő mélyedésben dolgozzanak a keskenyedő szalagon. Ezt a folyamatot számítógép felügyeli, amely a 16 érzékelőhöz és azokhoz a nem ábrázolt érzékelőkhöz van csatlakoztatva, amelyek a 31, 32 keretek szélességi pozícióját érzékelik.

Amikor a 16 szenzor egy jelt ad, mely jelzi, hogy a szalagot el kell vágni, a számítógép leállítja a szalag minden előremozgását, és a 18 daraboló elvágja a szalagot. A levágott lemez betáplálása és alakítása ezek után folytatódik mindaddig, amíg az alakítás teljesen befejeződik, ami után a haji ított/prof Hozott lemez a 30 egységből eltávolításra kerül.

Amikor egy lemez alakítása, amelyik előzőleg a szalagból le lett választva, befejeződik, a lemez végének a pontossága kisebb, mint az olyan lemezé, amelyik egy készre munkált szalagról kerül leválasztásra. Amikor a végrésszel szemben támasztott pontossági elvárás szigorodik, a 18 darabolóval készíthető olyan bevágás, ami a peremeken kívül végződik, és a szalag előremozdítható egy szakasszal, például 1-2 dm-rel, ami után a szalag teljesen leválasztásra kerül. A szalagot ezután további 1-2 dm-rel továbbmozdítva egy további vágás készíthető, ami a peremeken kívül végződik. A 63, 64 profilvágók használhatók ezután a lemez teljes leválasztására a már említett két vágás vonalában, amivel a végrész pontossága növekszik. Ez az eljárás mindkét végrész tekintetében nagyobb pontosságot eredményez, két lemez között 0,5 m-nél kisebb hulladék anyag ára és a leálláshoz viszonyítva valamivel kisebb előállítási költség mellett.

Azért, hogy az egyik végén nagyon keskeny, előre meghatározott kúposságú lemez előállítható legyen, szükségessé válhat a keretek megosztása oly módon, hogy a hátsó keretrészek az alakítóállomás utolsó két 42,43, 46, 47 csoportjával mindkét oldalon csak akkor mozgathatóak egymás felé folyamatosan, amikor a lemez elhagyta az alakítóállomás első két 40, 41, 44, 45 csoportját, és a keretek elülső részei már nem mozdulnak egymáshoz közelebb.

A 7-10. ábrák az egyik vége felé kúpos kialakítású lemez megmunkálását szemléltetik, ahol a lemez legszélesebb része kerül először megmunkálásra. Mindamellett természetesen lehetséges először a keskenyebb rész megmunkálása. Ez előny lehet, amikor a gépegység a befedni kívánt tetőn kerül elhelyezésre, közel a tető széléhez, és amikor a hajlított tetőfedő lemezek több tíz méter hosszúak, és a lemez hajlítása felfelé, a tető közepe felé folytatódik, mivel a lemez a megfelelő véggel fog rendelkezni felfelé.

A bemutatott berendezés hossza elegendően kicsi ahhoz, hogy lehetséges legyen egy szabványos méretű, 12 m*2,4 m-es szállítótartályban történő elhelyezése, és a tartály és berendezés együttes felemelése a fedni kívánt tetőre egy daruval. Egy dízelmotoros meghajtású elektromos hajtómű beépíthető a tartályba azért, hogy a berendezés önhajtó legyen. A találmány szerinti berendezés nem korlátozódik a felfelé nyúló peremmel kialakított tetőfedő lemezek előállítására, hanem használható másfajta lemezhajlításnál is.

A 11. és 12. ábra alakító- 90 egységet ábrázol, ami az előző ábrákon bemutatott alakító- 30 egység módosított változata. Az alakító- 90 egységben az alakítóállomások négy 91-94 és 95-98 csoportja található a lemezszegmens mindkét oldalán hasonlóan a korábban bemutatottakhoz. Ennél a megoldásnál mindegyik csoportnak van egy kerete, amelyik párhuzamosan és szögben egyenként állítható. Az első 91, 95 csoportok 100,101 keretei (ami megfelel az 1. és 2. ábrán látható 31, 32 kereteknek) fel vannak szerelve egy megfelelő 102, 103 szegélyvágóval, és ezenkívül hordozzák a 104-109 alakítóállomásokat. Mivel minden egyes 91-98 csoport egyenként mozgatható, nemcsak az egyik végük felé kúposán szűkülő lemezek megmunkálása lehetséges az egység segítségével, hanem különböző ívekkel határolt lemezek megmunkálása is, amivel az építészek szabadságfoka nagymértékben megnő, mivel kupolaszerűén kiképzett tetőszerkezetek tervezése is lehetségessé válik, melyek állandó vagy változó sugarú ívekkel vannak kialakítva. A 15. és

16. ábra példát mutat kupolaszerűén kiképzett tetőszerkezetek tetőfedő lemezeire, melyek az alakító90 egységben állíthatók elő. A tetőfedő lemezeken 120, 121 mélyedések találhatók, melyek a lemezek széleivel párhuzamosan húzódnak, és az alakító90 egységben az első 91,95 csoport alakítóállomásain készülnek. A 102,103 szegélyvágók mindig az alakító90 egység első pár alakítóállomásával összhangban mozognak, és ez az alakítóegység közvetlenül a fémszalagot letekercselő egységhez van csatlakoztatva, mint a korábban bemutatott változat esetében.

A 13. ábra az első 91, 95 csoport első pár 104, 107 alakítóállomását ábrázolja. Az alakítógörgőket ugyanazok a 67-70 hivatkozási jelek jelölik, mint a 4. ábrán láthatókat, mivel ezek hasonlóak az említett ábrán bemutatottakhoz. A fennálló szimmetria miatt

HU 226 283 Β1 csak a 104 alakítóállomás látható az ábrán. A 69, 70 görgőket a 100 keret hordozza, amelyik egy 111 forgáscsapon keresztül (14. ábra) egy közbenső 112 részhez van csatlakoztatva. A közbenső 112 rész a 115 alvázkereten nyugvó 113,114 vezetőrudakon elmozdíthatóan van rögzítve, és a 116 motor és a 117 golyós orsó révén mozgatható. A 100 keret elfordítható a közbenső 112 részen a 118 motor és a 119 golyós orsó révén. A 14. ábrán a 100 keret két lehetséges szöghelyzete látható pontvonallal jelölve.

(gy a 100 keret állítható az alakítóállomás hossztengelyéhez képest, és önmagával párhuzamosan eltolható keresztirányban az említett hossztengelyhez képest, azaz lehetséges az általa hordozott alakítóállomás elmozdulása és szögben állítása egyidejűleg. Ezen a módon az alakítóállomások mindegyik csoportja egyenként mozgatható, ami annyit jelent, hogy lehetséges ívelt peremű lemezek kialakítása és az egyes lemezívek sugarának a változtatása, és ezen túlmenően lehetséges egyenes peremű lemezek kialakítása is. Mivel minden egyes csoportnak egynél több alakítóállomása van, és mivel ezek általában egy kerettel vannak alátámasztva, minden csoportban csak az egyik alakítóállomás alkalmas a helyes ív követésére, bár az ésszerűség határain belül eső ív sugarának a hibája az 1 mm-es nagyságrendbe esik. Egy ekkora hiba nem fogja zavarni a működést. Kis sugarú ívek esetében az alakítóállomások egyenként való beállíthatósága szükséges. Mindamellett a gyakorlatban lehetséges két vagy több alakítóállomás ágyazásának a beállítása közösen a bemutatott szerint.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hajlítóberendezés, mely egy sorban tartalmaz készüléket (11) fémszalag (10) dobról (12) való letekercselésére, darabolót (18) a fémszalag darabolására és alakítóegységet (30, 90), mely egy lemez pályát képez, azzal jellemezve, hogy az alakítóegységnek (30, 90) a lemezszelvény mindegyik oldalán egy sor alakítóállomása (50, 51,52, 53; 104-109) van, melyeknek egyik végükön befogott tengelyeken (71) rögzített alakítógörgői (67-75) vannak, ahol az alakítóállomások mindegyik sorban mozgathatóak az alakítóegységen keresztirányban motorizált hajtás révén, valamint szegélyvágója (58, 59; 102, 103) van az alakítóállomások mindegyikéhez az első alakítóállomással együtt mozgóan csatlakoztatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szegélyvágó (58, 59; 102, 103) és mindegyik alakítóállomás-sor első alakítóállomása (50, 51; 104, 107) egy közös mozgatható kereten (31, 32; 100, 101) van rögzítve, hogy egy egységként mozduljon el egyik a másikkal.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik, több alakítóállomást tartalmazó alakítóállomás-sor egy kereten (31,32; 100, 101) van rögzítve, amelyek az alakítógép-egység hossztengelyéhez képest szögben állíthatók, és amelyek az említett hossztengelyre merőlegesen szintén elmozdíthatók azért, hogy az említett alakítóállomások szögben és hossztengelyre merőlegesen való elmozdítása egyidejűleg lehetséges legyen.
4. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik alakítóállomás-somak több kerete (31, 32; 100, 101) van egy vonalban, az említett keretek mindegyike két vagy több alakítóállomást hordoz és egymástól függetlenül mozgatható.
5. 5. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik alakítóállomás-sor valamennyi alakítóállomása egy közös kereten (31, 32) van rögzítve.
6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két sorban elhelyezkedő alakítóállomások legalább egy része úgy van elhelyezve, hogy az egyik oldalon lévő alakítóállomások alakítógörgői (67-75) el vannak tolva a másik sor alakítógörgőihez képest.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább az alakítóállomások egy részének az alakítógörgői (67-75) ferde tengelyen vannak rögzítve.
8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a darabolónak (18) vágólapjai vannak, amelyek konvexek a központ felé, és az említett daraboló vágólöketének hossza változtatható azért, hogy a fémszalag sík központi részén a fémszalag szélei felé eltérő kiterjedésű vágásokat lehessen készíteni, illetve a fémszalagot teljesen le lehessen választani.
9. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az utolsó alakítógörgőt követően profilos vágólappal rendelkező profilvágók (63, 64) helyezkednek el.
10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés szállítótartályban van elhelyezve.
11. 11. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik keret (91-94, 95-98) saját motorral rendelkezik a keret alakítógörgőinek (67, 68, 69; 70) meghajtására, a keretekhez motor (116) van hozzárendelve, amelynek segítségével egyedileg mozgathatók a lemezszelvény középpontja felé és vissza, továbbá a keretek (91-94, 95-98) egy motor segítségével (118) egyedileg forgathatók, míg az alakítóállomások (104-106,107-109) motor hajtotta alakítógörgőket (67, 68, 69; 70) tartalmaznak, amelyek a lemezszelvény szegélyeit összeszorítják, formálják és a lemezszelvényt az alakítóegységben továbbítják.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szegélyvágók (58, 59; 102, 103) körollók.