HU211103B - Fastening element for quick-connecting tubes - Google Patents

Description

A találmány tárgya kötőelem, rugalmas tömlő, például gumitömlő valamint merev anyagból, például fémből vagy félmerev anyagból, például műanyagból készült cső gyors csatlakoztatására, amely a tömlőt kívülről és belülről tömítetten közrefogó belső hüvelyből és külső hüvelyből álló szerelvényt tartalmaz, a belső hüvely belső felületén O-gyűrűt befogadó házzal rendelkezik, amelyet tengelyirányban a tömlő irányában a belső hüvelytől különálló, azon rögzített gyűrűalakú sugárirányú fal zár le, továbbá a kötőelemen és a tömlőn a tömlő tengelyirányú elmozdulását megakadályozó kiegészítőelemek vannak elhelyezve és az O-gyurűhöz viszonyítva a házat lezáró sugárirányú faltól a tömlő vége irányában vannak elhelyezve.

Anyagszállító tömlővezeték, például gumiból készült tömlő, valamint merev anyagból, például fémből vagy félmerev anyagból mint például műanyagból készített cső gyors összekötésére alkalmas kötőelemet ismertet az EP-A 440 564 számú szabadalmi leírás. Ez a kötőelem két, a csöveken tömítetten rögzített külső és belső hüvely szerelvényből áll, míg a belső hüvely belső felületén O-gyűrűt befogadó ház van kiképezve. Az O-gyűrűt tartalmazó ház kifelé tengelyirányban zárt, míg a belső hüvelyből ahhoz rögzített gyűrűalakú sugárirányú fal nyúlik ki.

Az ilyen felépítésű kötőelem gyártása különösen gazdaságos, mivel megfelelően sajtolt vékony fémlemezekből készíthető és a különböző elemek megfelelő rögzítése egyszerű rászorítással elvégezhető. Az említett európai szabadalmi leírás külön megemlíti, hogy az O-gyűrű házát lezáró gyűrűalakú sugárirányú fal számos módon kiegészíthető, például olyan rögzítőelemeket tartalmazhat, amelyek a kötőelembe már bevezetett csövön kialakított kiegészítő elemekkel működik együtt a bevezetett cső tengelyirányú elmozdulásának megakadályozására. Az O-gyűrűhöz képest ezek a rögzítőelemek az O-gyűrű házát lezáró sugárirányú fal alatt, azaz kifelé helyezkednek el. Ha a becsatlakoztatandó cső kis átmérőjű, gyakran előnyös a csatlakoztatandó csőszakasz olyan kialakítása, hogy célszerűen a cső végénél egyrészt olyan hengeres szakasszal rendelkezzen, amely érintkezni tud a kötőelem O-gyűrűjével, másrészt sugárirányú vállbán végződő gyűrűszerű vastagítást tartalmazzon, amely megfelelő gátat képez a kötőelemen kialakított rögzítőelemmel együttműködve a cső elmozdulása ellen.

A DE-A 2 948 560 valamint az US-PS 4 640 534 számú szabadalmi leírások olyan gyors kötőelemet ismertetnek, amelyben a kötőelemen kialakított rögzítőelemnek sugárirányban elasztikusán deformálható felhasított gyűrűje van. Ez a gyűrű olyan gyűrűalakú házban van elhelyezve, amelynek belső és külső sugárirányú felületei az említett gyűrű tengelyirányú elmozdulását akadályozzák meg, jobban mondva határolják le. Az összekötendő csőnek a kötőelembe történő bevezetése után ez a felhasított gyűrű rögzíti a cső vállát és így biztosítja annak tengelyirányú elmozdíthatatlanságát.

Hátrányos azonban, hogy az utolsóként említett két szabadalmi dokumentumban említett szerkezetek nem alkalmazhatók közvetlenül az elsőként megnevezett EP-A 440 564 számú szabadalmi leírásból megismerhető kötőelem gyártási eljárással együtt. Ettől eltérően olyan szilárd darabból készülnek, amelybe a hasított gyűrűt befogadó gyűrűalakú hornyot gépi forgácsolással állítják elő.

A találmánnyal célunk ezért olyan gyors kötőelem létrehozása csövek gyors csatlakoztatásához, amely egyszerűen gyártható az említett európai szabadalmi leírásból megismerhető gyártási eljárással, míg lehetővé teszi a becsatlakoztatott csövek tengelyirányú rögzítését és kihúzás elleni biztosítását olyan kiegészítő elemekkel, amilyeneket például az említett német illetve USA-beli szabadalmi leírások ismertetnek.

A kitűzött feladat megoldása során rugalmas tömlő, például gumitömlő valamint merev anyagból, például fémből vagy félmerev anyagból, például műanyagból készült cső gyors csatlakoztatására alkalmas olyan kötőelemből indultunk ki, amely a tömlőt kívülről és belülről tömören közrefogó belső hüvelyből és külső hüvelyből álló szerelvényt tartalmaz, a belső hüvely belső felületén O-gyűrűt befogadó házzal rendelkezik, amelyet tengelyirányban a tömlő irányában a belső hüvelytől különálló, azon rögzített gyűrűalakú sugárirányú fal zár le, továbbá a kötőelemen és a tömlőn a tömlő tengelyirányú elmozdulását megakadályozó kiegészítőelemek vannak elhelyezve és az O-gyűrűhöz viszonyítva a házat lezáró sugárirányú faltól a tömlő vége irányában vannak elhelyezve. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a cső elmozdulását meggátló rögzítőelem a kötőelem további gyűrűalakú házában elhelyezett hasított gyűrűt tartalmaz, amely a csőnek a kötőelembe történő bevezetése után ütközőként szolgál a cső övszerű kúpos kiemelkedését lezáró váll számára, továbbá a gyűrűalakú ház belső sugárirányú felületét a kötőelemtől különálló, abba behelyezett további hüvely sugárirányú szakasza alkotja, ahol a hengeres részből és csonka kúp alakú részből álló hüvely a cső és az azon kialakított övszerű kúpos kiemelkedés komplementer darabjaként van kialakítva.

A találmány szerinti kötőelem egy előnyös kiviteli alakja értelmében a ház sugárirányú felületét alkotó hüvely csonkakúp alakú része folytatásaként a kötőelem bemenete irányában sugárirányban flexibilis és a hasított gyűrű által tömített hosszanti nyúlványokban folytatódik.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha ezek a rugalmas nyúlványok a kötőelem tengelyéhez viszonyítva ferdén húzódnak és legalább egy peremük a cső külső felületével érintkező éles élként van kiképezve.

Az említett intézkedéseknek köszönhetően a találmány szerinti kötőelem gyártása egyszerű és olcsó műveleti lépésekből áll és olcsó és könnyű végtermékeket eredményez.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt kötőelem néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti kötőelem hosszmetszete a merev csővel való összekapcsolás után, a

HU 211 103 Β

2. ábrán az 1. ábra II—II vonal mentén vett keresztmetszete látható, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kötőelemnél használt hasított gyűrű egy lehetséges kiviteli alakjának nézeti képét mutatja, a

4. ábrán az 1. ábra szerinti kötőelem némileg változtatott kiviteli alakjának hosszmetszete figyelhető meg, az

5. ábra a 4. ábra szerinti kötőelemnél használt hasított gyűrű nézeti képe,

6. ábrán a 4. ábra VI-VI vonal mentén vett metszete látható, a

7. ábra a 6. ábrát mutatja azzal az eltéréssel, hogy némileg módosított hüvelyt tartalmaz, és a

8. ábrán a 7. ábra F nyíl irányú nézeti képének részletét tartalmazza.

A találmány szerinti 1 kötőelem az 1. és 2. ábrán lényegében az EP-A 440 564 számú szabadalmi leírásból megismerhető módon van 2 tömlő végére szerelve.

A bemutatott kiviteli alaknál az 1 kötőelem la belső hüvelye gyűrűalakú 3 házban legalább egy 4 O-gyűrűt tartalmaz. Mind az la belső hüvelyhez, mind 6 hüvelyhez a fent megnevezett dokumentumban ismertetett módon, például ráperemezéssel gyűrűalakú sugárirányú 5 fal van rögzítve.

A bemutatott 1 kötőelem az alább meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi 7 csővezetékkel történő gyors csatlakozást, mely 7 csővezeték különböző anyagból, például merev anyagból, fémből, vagy félmerev anyagból, például műanyagból készülhet. Az 1 kötőelem természetesen a 7 csővezeték befogására kiképzett 6a vége akkora furatot tartalmaz, amelynek átmérője lényegében azonos a behelyezendő 7 csővezeték külső átmérőjével, az 1 kötőelem 6a végének legalább egy jól érzékelhető szakaszán. Az 1. ábrán látható, hogy ez a furat az 1 kötőelem 6a végétől az la belső hüvely irányában húzódik.

Az 1 kötőelemben annak 6a vége felől egymást követően tengelyirányban elmozdíthatatlanul rögzített 9 hasított gyűrűt tartalmazó gyűrűalakú 8 ház valamint olyan 10 hüvely helyezkedik el, amelynek az 1 kötőelem 6a végétől legtávolabb eső vége alkotja a korábban már említett sugárirányú falat. A felsorolt elemek alkotják a behelyezett 7 csővezeték tengelyirányú elmozdíthatatlanságát biztosító rögzítőszerkezetet, ezért ezeket most részletesebben is ismertetjük.

A bemutatott kiviteli alak esetében a 10 hüvelyt az 1 kötőelem la belső hüvelyéhez erősített szilárd darab képezi. Ennek egyrészt olyan hengeres 10a szakasza van, amelynek belső átmérője lényegében megegyezik a 7 csővezeték külső átmérőjével, azonban az 1 kötőelem 6a vége felé kúposán szélesedő 10b szakasza van, amelynek 10c vége alkotja a gyűrűalakú 8 ház belső sugárirányú felületét. A gyűrűalakú 8 házat másrészt az a hengeres 6 hüvely határolja, amelynek 6b válla a 8 ház külső sugárirányú felületét képezi.

A 8 ház két sugárirányú felülete között van a 9 hasított gyűrű elhelyezve, amely az 1. ábrán látható módon rugóacélból készült gyűrű lehet. Terhelésmentes állapotában a 9 hasított gyűrű átmérője erősen megközelíti és célszerűen enyhén kisebb, mint a 7 csővezeték átmérője. A 9 hasított gyűrűben kiképzett hasítékot határoló két gyűrűvég mindegyike sugárirányú 9a nyúlványként van kiképezve, amelyek a 6 hüvely falában kiképzett 6c nyíláson keresztül kinyúlnak a 8 házból. A 2. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 9 hasított gyűrűnek abból sugárirányban kinyúló két 9d domborulata van. Ezek a 9d domborulatok amellett, hogy biztosítják a 9 hasított gyűrű sugárirányú tágulását a e házban, később részletesebben ismertetendő okok miatt gondoskodnak a 9 hasított gyűrű központosításáról is.

A 9 hasított gyűrű egy további előnyös kiviteli alakját a 3. ábra segítségével ismertetjük részletesebben.

A 7 csővezeték ismert módon 7b végétől megfelelő távolságban kialakított 7a vállal rendelkezik. Ez a távolság a gyakorlatban lényegesen kisebb, mint az 1 kötőelem furatának hossza az 1 kötőelem 6a végétől az la belső hüvely le végéig. A 7 csővezeték 7b végével ellentétes oldalon a 7a vállnak a 7 csővezeték külső falából kiugró sugárirányú 7c válla van.

A 7 csővezeték kúpos feltágulását alkotó 7a vállat a 21. ábrán látható módon például a 7 csővezeték falának gyártás közben történő megfelelő deformálásával, vagy ettől eltérő módon, egy járulékos elemnek a 7 csővezetékre történő rögzítésével, például ragasztásával hozhatjuk létre. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy a 7 csővezetéken a kúpos 7a válltól beljebb további enyhe gyűrűalakú 7d domborulat van kiképezve, amelyet előnyösen viszonylag kisebb átmérőjű 7 csővezetékek esetében képezünk ki. Mindenesetre a 7d domborulat legnagyobb átmérője lényegében a 7a váll legnagyobb külső átmérőjének felelhet meg.

A 7 csővezetéket az alábbi módon tudjuk a találmány szerinti 1 kötőelemhez csatlakoztatni. Elegendő, ha a 7 cső 7b végét valamint az azt követő hengeres csőrészt bedugjuk az 1 kötőelem bemeneti 6a végébe. A 7 csővezeték előbb a furatnak a 6 hüvely által képezett részébe hatol bele, majd áthalad a 9 hasított gyűrűn és azt szükség esetén enyhén sugárirányban szétfeszíti. A 7 csővezeték ezt követően keresztülhalad az egy vagy több 4 O-gyűrűn és végül eléri az 1 a belső hüvely végső szakaszát. Mint azt már korábban jeleztük, a 7 csővezeték 7b végét követő hengeres csőrészének hosszát nem kell pontosan meghatároznunk, feltéve, hogy a 7b vég mindenképpen eléri az la belső hüvelyt.

A 7 csővezeték beillesztésének végső fázisában a 7 csővezeték 7a válla eléri a 9 hasított hüvelyt és azt sugárirányban erőteljesen szétfeszíti a 8 házban. Ha a 7 csővezeték 7c válla keresztüljut a 9 hasított gyűrűn, utóbbi rugalmasan összezáródik és tengelyirányban gátat képez a 7c váll számára. Mivel a 9 hasított gyűrű a 8 házban tengely irányban elmozdíthatatlanul helyezkedik el a 8 ház sugárirányú felületei között, a 7 csővezeték is sugárirányban rögzített az 1 kötőelemben. A 10 hüvely kúpos 10b szakasza lehetővé teszi a 7 csővezeték tengelyirányú rögzítése után annak 7a villának befogadását és ezen túlmenően illesztést elősegítő módon további tengelyirányú határfelületet képez a 7 csővezeték számára.

HU 211 103 Β

Végül itt szeretnénk kiemelni, hogy amennyiben egyáltalán ki van alakítva, az említett 7d domborulat szükség esetén tovább javítja a 7 csővezeték központosítását az I kötőelemben és javítja az összekötés minőségét a 7 csővezetékre ható mechanikai erők, vibrálások esetén is.

Amennyiben szükségessé válik a kész kötés megbontása és a 7 csővezeték eltávolítása az 1 kötőelemből, úgy elegendő, ha a 9 hasított gyűrű sugárirányú 9a nyúlványait valamilyen segédeszköz, például csavarhúzó segítségével szétfeszítjük, minek révén a 9 hasított gyűrűt sugárirányban feltágítjuk. Amint a feltágítás mértéke akkora, hogy a 9 hasított gyűrű belső átmérője nagyobb lesz, mint a 7 csővezeték 7c vállának külső átmérője, a 7 csővezetéket könnyen kihúzhatjuk az 1 kötőelemből.

Ha megfigyeljük a 3. ábrát, azon az eddig ismerteteti 9 hasított gyűrű egy másik előnyös kiviteli alakja figyelhető meg, amellyel a 9 hasított gyűrű az 1 kötőelem és a 8 ház bármilyen módosítása nélkül kicserélhető.

A 3. ábrán látható 19 hasított gyűrű vékony lemezből hossztengelyhez mérten enyhén kúposán van kialakítva, és kúpossága célszerűen megegyezik a 7 csővezeték kúposságával. A 19 hasított gyűrű kisebb átmérőjű 19b pereme a 19 hasított gyűrű terhelésmentes állapotában hozzávetőlegesen megegyezik a 7 csővezeték átmérőjével illetve célszerűen annál valamivel kisebb. Ugyanilyen körülmények között a 19 hasított gyűrű nagyobb átmérőjű 19c peremének átmérője legalább akkora, mint a 7 csővezeték átmérője, és a 19 hasított gyűrűnek a 19c pereme a 8 házban az 1 kötőelem bemeneti 6 vége felé nézőén helyezkedik el.

A 19 hasított gyűrűnek a 8 házban történő jó központosítása érdekében a 19 hasított gyűrű kúposán ferde falába besajtolt hosszanti 19d domborulatok vannak kialakítva. Ezek a lényegében hengeres 19d domborulatok a 19 hasított gyűrű külső falától tengely irányban húzódnak a kisebb átmérőjű 19b perem felé. A 19 hasított gyűrű tengelyirányú hossza előnyösen megegyezik a 8 ház hasonló méretével, úgy, hogy csupán a 19a nyúlványok levékonyított végei nyúlnak keresztül a 6 hüvely 6c nyílásán.

A 7 csővezetéknek az 1 kötőelembe történő behelyezése valamint az abból történő eltávolítása lényegében megegyezik azzal, amelyet az 1. példa kapcsán márt leírtunk. A 7 csővezeték tengelyirányú rögzítését a 7 csővezeték 7c vállának a 19 hasított gyűrű kisebb átmérőjű 19b peremén történő felütközése biztosítja. Ebből a célból előnyös, ha a 19d domborulatok hosszanti 19e peremei a 19 hasított gyűrű kisebb átmérőjű 19b pereme által meghatározott síkhoz képest enyhén beljebb húzódnak.

A 4-6. ábrákon a találmány szerinti 1 kötőelem néhány további előnyös kiviteli alakját tüntettük fel. Azok az elemek, amelyek az 1. és 2. ábrán már szerepeltek, 20-sza) nagyobb hivatkozási számot kaptak. A 21 kötőelemnek 21a belső hüvelye és 21b külső hüvelye van, amelyek egyrészt a 24 O-gyűrűket befogadó 23 házat lezáró sugárirányú 25 falon, másrészt a hengeres 26 hüvelyen vannak mechanikusan rögzítve. A hengeres 26 hüvely 26a vége képezi a 21 kötőelem belső furatának bemenetét.

A 30 hüvely a 4. ábrán látható kiviteli alak esetében független a 25 faltól. Ebben a példában a 30 hüvely tulajdonképpen hengeres 30a szakasszal, valamint kúpos 30b szakasszal rendelkező vékony hüvelyre korlátozódik. A kúpos 30b szakasz 30c végén túlnyúlóan sugárirányban flexibilis 30d nyúlványokban folytatódik.

Maga a 29 hasított gyűrű ezeken a 30d nyúlványokon helyezkedik el és mint az 5. és 6. ábrán látható, hosszanti 29d domborulatai vannak, amelyek biztosítják a 29 hasított gyűrű központosítását a 28 házban a már ismertetett módon.

Az 5. és 6. ábrán bemutatott esetben a 30 hüvely 30d nyúlványai hosszirányban a 21 kötőelem bemeneti 26a vége közelébe nyúlnak. Két szomszédos 30d nyúlvány közötti hasítékok célszerűen tovább benyúlnak a 21 kötőelem belseje felé, legalábbis a 30 hüvely kúpos 30b szakaszának egy részén, de lehetőleg a 30 hüvely hengeres 30a szakaszának közelébe.

A 7. és 8. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alakoknál, ahol a 4-6. ábrákon bemutatott és ismertetett elemek hivatkozási száma 10-zel nagyobb, egyébként egyező, a 40 hüvely 40d nyúlványai lényegében csavarvonal alakban húzódnak, éppígy két szomszédos 40d nyúlványt elválasztó hasítékok is. Ugyancsak célszerű, ha ezek a hasítékok a 40 hüvely kúpos 40b szakaszának legalább egy részén keresztül húzódnak.

A 37 csővezeték a már korábban léírt módon csatlakoztatható. Visszatérve a 4. ábrához a 27 csővezeték 27b vége valamint az azt követő hengeres csőrésze behatol a 30d nyúlványok által határolt furatba, majd a 30 hüvely hengeres 30a szakaszába és a 21a belső hüvely belsejébe.

Miután a 27 csővezeték 27a válla elérte a bemeneti 26 véget, a 30d nyúlványokat sugárirányban szétfeszíti az azokat összeszorító 29 hasított gyűrű ereje ellenében. Ha a 27 csővezeték 27c válla túljutott a 30 hüvely kúpos 30b szakaszának 30c végén, a 30d nyúlványok rugalmasan visszahajlanak és kapcsolatba lépnek a 27 csővezeték falával és a 29 hasított gyűrű újra tömített zárást hoz létre és biztosítja a 27 csővezeték tengelyirányú elmozdulásmentességét.

Szereléskor ugyancsak elegendő, ha a 29 hasított gyűrű 29a nyúlványait valamilyen szerszám, például csavarhúzó segítségével szétfeszítjük, ekkor a 29 hasított gyűrű átmérője annyira megnő, hogy nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a 27 csővezeték 27c válla és 27a válla, hanem maga a 30 hüvely is ki tudjon csúszni a 27 csővezeték kihúzása során fellépő súrlódási erők következtében.

A 21 kötőelem természetesen újra felhasználható. Bizonyos esetekben célszerű, ha a 30 hüvelyt elválaszthatjuk a 27 csővezetéktől, és külön, magában visszahelyezzük a 21 kötőelem belsejébe a 4. ábrán látható helyzetbe. Ezt követően a 27 csővezetéket ismét rögzíthetjük a 21 kötőelemben.

Más esetben a 27 csővezetéket, amelyiken a 30 hüvelyt rajtahagytuk, közvetlenül azzal együtt bevezethetjük a 21 kötőelembe, mivel a 29 hasított gyűrű ilyen esetekben sugárirányú tágulása révén lehetővé teszi a teljes szerelvény átbujtatását.

HU 211 103 Β

Ha az önálló 40 hüvelynek a 7. és 8. ábrán látható szerkezete van, az összeszerelést valamint szétszedést a már korábban leírtaknak megfelelően végezhetjük. Mindenképpen célszerű azonban az ilyen kialakítású 40 hüvely járulékos előnyét is megemlíteni.

A találmány szerinti kötőelemekbe illeszthető csővezetékek gyártása során gyakran maradnak a csővezetékek külső felületén olyan felületi hibák, szabálytalanságok, például kis kinyúló szemek vagy bordák, amilyent például a 8. ábrán 37d bordával is jelképeztünk. A 37 csővezeték ilyen durva felülete lényegesen veszélyeztetheti a kapcsolat tömítettségét, hiszen megsértheti a tömítést végző O-gyűrűket mind a már létrehozott kötés során, a csővezeték esetleges vibrációja, elmozdulásai következtében, mind pedig a 37 csővezeték bedugása során.

A 40d nyúlványok, pontosabban azok 40e élének köszönhető módon, amelyek behelyezése során kapcsolatba kerülnek a 37 csővezeték külső felületével és amelyeket a 40 hüvely gyártása során a lehető legélesebbre képeztünk ki, lecsökkenthető a 37 csővezeték esetleges külső felületi durvasága azon a szakaszon, amely 37b vége és 37a válla között húzódik, mivel ezek a 40e élek a bedugott cső felületét simára gyalulják. Ily módon a 37 csővezeték hengeres felületével érintkezésbe kerülő O-gyűrűk nem sérülhetnek meg, és a kötés tömörsége is megfelelő lesz.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kötőelem csövek gyors csatlakoztatására, amely a tömlőt kívülről és belülről tömítetten közrefogó belső hüvelyből és külső hüvelyből álló szerelvényt tartalmaz, a belső hüvely belső felületén O-gyűrűt befogadó házzal rendelkezik, amelyet tengelyirányban a tömlő irányában a belső hüvelytől különálló; azon rögzített gyűrűalakú sugárirányú fal zár le, továbbá a kötőelemen és a tömlőn a tömlő tengelyirányú elmozdulását megakadályozó kiegészítő elemek vannak elhelyezve és az O-gyűrűhöz viszonyítva a házat lezáró sugárirányú faltól a tömlő vége irányában vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a cső elmozdulását meggátló rögzítőelem a kötőelem (1) további gyűrűalakú házában (8) elhelyezett hasított gyűrűt (9) tartalmaz, amely a csőnek a kötőelembe (1) történő bevezetése után ütközőként szolgál a cső (7) övszerű kúpos kiemelkedését (7a) lezáró váll (7c) számára, továbbá a gyűrűalakú ház (8) belső sugárirányú felületét a kötőelemtől (1) különálló, abba behelyezett további hüvely (10) sugárirányú vége (10c) alkotja, ahol a hengeres szakaszból (10a) és csonka kúp alakú szakaszból (10b) álló hüvely (10) a cső (7) és az azon kialakított övszerű kúpos kiemelkedés (7a) komplementer darabjaként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kötőelem azzal jellemezve, hogy a ház (28) sugár irányú felületét alkotó hüvely (30) csonkakúp alakú része folytatásaként a kötőelem (21) bemenete (26a) irányában sugárirányban flexibilis és a hasított gyűrű (29) által tömített hosszanti nyúlványokban (30d) folytatódik.
3. 3. A 2. igénypont szerinti kötőelem azzal jellemezve, hogy ezek a rugalmas nyúlványok (40d) a kötőelem (21) tengelyéhez viszonyítva ferdén húzódnak és legalább egy peremük a cső (37) külső felületével érintkező éles élként (40e) van kiképezve.