HUT61896A - Process for producing orally administrable pharmaceutical compositions comprising autoantigenes, suitable for improving down-control of autoimmune diseases - Google Patents

Process for producing orally administrable pharmaceutical compositions comprising autoantigenes, suitable for improving down-control of autoimmune diseases Download PDF

Info

Publication number
HUT61896A
HUT61896A HU9202808A HU280892A HUT61896A HU T61896 A HUT61896 A HU T61896A HU 9202808 A HU9202808 A HU 9202808A HU 280892 A HU280892 A HU 280892A HU T61896 A HUT61896 A HU T61896A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
suppressive
compound
disease
administered
autoantigens
Prior art date
Application number
HU9202808A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9202808D0 (en
Inventor
Howard L Weiner
David A Hafler
Samia J Khoury
Original Assignee
Autoimmune Inc
Brigham & Womens Hospital
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Autoimmune Inc, Brigham & Womens Hospital filed Critical Autoimmune Inc
Publication of HU9202808D0 publication Critical patent/HU9202808D0/hu
Publication of HUT61896A publication Critical patent/HUT61896A/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00—Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K39/0005—Vertebrate antigens
    • A61K39/0008—Antigens related to auto-immune diseases; Preparations to induce self-tolerance
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00—Medicinal preparations containing peptides
    • A61K38/16—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • A61K38/17—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • A61K38/1703—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates
    • A61K38/1709—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates from mammals
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00—Medicinal preparations containing peptides
    • A61K38/16—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • A61K38/17—Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • A61K38/39—Connective tissue peptides, e.g. collagen, elastin, laminin, fibronectin, vitronectin, cold insoluble globulin [CIG]
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P37/00—Drugs for immunological or allergic disorders
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00—Medicinal preparations containing peptides

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Marine Sciences & Fisheries (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)

Description

A nemzetközi bejelentés napga-: 1^9i.-03. 04.' N'i | oiÁC. (
A nemzetközi közzététel napja: 1991. 09. 05. <(WO 91/12816);
A találmány tárgya autoimmun betegségek, különösen a T-sejt-függő autoimmun betegségek kezelésének javítása. A találmány tárgya közelebbről szinergista gyógyszerek alkalmazása az autoimmun betegségek megelőzése és kezelése céljára orálisan vagy enterálisan beadott auto-antigének vagy ezek szuppresszív (betegség-gátló) fragmentumai vagy analógjai által kiváltott hatás fokozására .
Az autoimmun betegségeket a normál autológ (a szervezetből eredő) szövetekre irányuló abnormális immun-válasz (beleértve a sejteket és az antitesteket is) jellemzi.
Az autoimmun betegségek gátlására sokféle stratégiát alkalmaztak illetve javasoltak, elsősorban gyógyszereket, mlnt pl. cyklofosfamidé, cyclosporin A, methotrexate,
Imuran (azothiorine).
Sok esetben szteroidokat alkalmaznak, mint pl. prednison vagy metilprednisolon. E gyógyszerek tartós hatása mind a sejtek mind pedig az antitestek által közvetített autoimmun betegségekkel szemben korlátozott. Alkalmazásukat korlátozzák egyrészt a más szervrendszerekre kifejtett toxikus mellékhatásaik, másrészt az a tény, hogy az ilyen gyógyszerekkel hosszú időn át kezelt betegben globális immun-szuppressziót indítanak meg, ami azt jelenti, hogy a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben kifejtett normális védekezési immunreakció csökken, s ezáltal növekszik az ilyen mikroorganizmusok által okozott fertőzések veszélye. További hátrányt jelent, hogy a hosszútávú globális immunszuppresszió növeli a rosszindulatú megbetegedések kockázatát.
Az autoimmun betegségek kezelésére más terápiákat is javasoltak.
Az 1987. június 24-i 65
794 számú (megszüntetett)
USA-beli szabadalmi bejelentés és az 1988.
június 24-i
PCT/US88/021139 számú függő nemzetközi szabadalmi bejelentés sze azok betegséget indukáló és nem indukáló fragmentumainak vagy analógjainak orális vagy enterális beadása hatásosan gátolja az akut monofáziás kísérleti allergiás encephalomielitist (EAE, agy- és gerincvelőgyulladás) , ami egy, a T-sejtek által közvetített és a bázisos mielin-protelnek (MBP) ellen irányuló autoimmun betegség. Az EAE-t az emberi sclerosis multiplex (MS) állati modellálására fedezték fel, és széleskörűen használják. A fenti bejelentések azt is leírják, hogy Mycobacterium tuberculosis orális vagy enterális beadása hatásos kezelés az adjuváns arthritisre, és a fentemlített eredményeket más autoimmun betegségek kezelésére is extrapolálják.
-beli lását
Az 1989. július 14-i szabadalmi bejelentés S-antigén írja le autoimmun uveoretinitis
379
778 számú függő USAorális és enterális adago(szaruhártyagyulladás) kezelésére .
Az 1989.
december 20-i 454
806 számú függő
USA-beli szabadalmi bejelentés auto-antigének aeroszolos alkalmazását ismerteti sejtek és antitestek által közvetített autoimmun betegségek kezelésére.
Nagler-Anderson és munkatársai [Proc. Natl. Acad.
Sci. (USA) 83. 7443-7446, (1986) ] kollagén orális alkalmazását írják le egér modellállatokban a kollagén által okozott arthritis (izületi gyulladás) kezelésére.
Az EAE antigén-specifikus szuppressziójának előidézésére különböző módszereket alkalmaznak, így például immunizálás inkomplett Freund-féle adjuvánsban emulgeált MBP-vel [Lando és munkatársai: J. Immunoi., 12 6. 1526 (1981)], vagy MBP-vel konjugált limfoid sejtek intravénás beinjektálása [Sriram, S. és munkatársai, Cell. Immunoi. , 75, 378 (1983)].
Traugott és munkatársai [J. Neurol. Sci..56. 6573 (1982)] valamint Raine és munkatársai [Láb. Investigation 48. 275-84 (1983)] leírják, hogy egy krónikusan kiújuló EAE-ben szenvedő tengerimalac törzset tiszta MBP-vel önmagában vagy inkomplett Freund-féle adjuvánsban, vagy galaktocerebroziddal - a mielin egy lipid hapténjével (félantigén) - kombináltan, parenterálisan beadva kezeltek, így elnyomták az EAE klinikai tüneteit.
McKenna és munkatársai [Cell. Immun., 81. 391-402 (1983)] azt találták, hogy ha patkányokba előzetesen szingeneikus (genetikailag azonos egyedekből származó) lép-leukocitákhoz vagy szingeneikus vörösvérsejtekhez kapcsolt tengerimalac-MBP-t injektálnak, akkor (a dózistól függő mértékben) el tudják hárítani az inkomplett Freund-féle adjuvánsban alkalmazott tengerimalac-MBP-vel előidézhető EAE fellépését.
Belik és munkatársai [Vopr. Med. Khim., 24., 372-377 (1978), angol nyelvű kivonat alapján] EAE-ben szenvedő tengerimalacoknak alkalikus mielin-protein fragmentum-ot (AMPF) és agyvelőgyulladást okozó szintetikus peptid-et (SEP) adtak be parenterálisan. Az állatok, melyeket előzetesen szarvasmarha AMPF-fel vagy SEP-pel szenzibillzáltak, az AMPF beadása után meg gyógyultak.
Braley-Mullen és munkatársai [Cell. Immun. 51.
408 (1980)], valamint a fentemlített Nagler-Anderson és munka társai két másik, kísérletileg - autoantigén-limfocita konjugátok beinjektálásásval - előidézett autoimmun betegség tüneteinek elnyomásáról számolnak be. Braley-Mullen és munkatársai tengeri malacokban IFA-ban oldott tiroglobulin antigén beinjektálásával előidézett kísérleti autoimmun thiroiditis (pajzsmirigy-gyulla dás) tüneteinek elnyomását írják le. Nagler-Anderson és munkatársai egérben II típusú kollagénnel előidézett izületi gyulladás szuppresszióját ismertetik, amit úgy végeztek, hogy oldható, de nem denaturált II típusú kollagént adtak be gyomron át, majd az állatot adjuvánsban alkalmazott II típusú kollagén beadásával immunizálták .
Newby, T.J. és munkatársai [Local Immuné Respon-
ses in the Gut, 1191. oldal, CRC Press, Boca Raton, FL, 1984;
Immunoi. 4 1 . 617-621, (1980)] leírják, hogy ha egérnek bakte-
riális LPS-t adnak be, ez növelheti az orálisan beadott antigén-
nel (pikril-klorid) előidézett kontakt-hiperszenzitivitásal szembeni toleranciát. Ha azonban az LPS-t és a pikril-kloridot egyidejűleg adják be orálisan, akkor az nem gyakorol statisztikusan szignifikáns hatást az antigénnel szemben fellépő késői túlérzékenységi reakcióra.
Michalek és munkatársai [J. Immunoi. 128. 1992 —1998 (1982)] leíják, hogy juhok vörösvérsejtjeinek (SBRC) gyomorba történő prolongált intubálása (vagyis enterális beadása) majd azt követően az SBRC rendszeres adagolása LPS-re nem reagáló egerekben fokozta a lép immunreakcióit, LPS-re reagáló egerekben pedig fokozta az orális toleranciát (válaszképtelenség) . LPS-t nem adtak be a vörösvérsejtekkel egyidejűleg.
Mowat, A.M. és munkatársai [Immunoi. 58. 677-683 (1986)] leírják, hogy ha a normál egértáp részét képező tojásalbuminnal egyidejűleg intravénásán LPS-t adtak be, ez meggátolta az orális tolerancia fellépését, de a megetetett tojásalbuminnal szemben fellépő késői túlérzékenységi reakciót (DTH) nem változtatta meg.
Hamada, T. és munkatársai [Autoimmunity, 2., 275-284 (1989)] Lewis patkányok MBP-vel szenzitivizált nyirok-sejtjeit in vitro LPS-sel kezelve az EAE adoptív transz-ferének növekedését tapasztalták.
A technika állásában ismerteknél jobb módszerek szükségesek a fokozatosan előretörő autoimmun betegségek kezeléséhez .
A találmány tárgya javított módszerek autoimmun betegségben szenevedő emlősök kezelésére.
A találmány további tárgya gyógyszerkészítmények autoimmun betegségekben szenvedő emlősök kezelésére.
Tehát a találmány tárgya a T-sejtek által közvetített vagy T-sejt-függő autoimmun betegségek (AD) kezelésére vagy megelőzésére szolgáló javított módszer, mely a következőkből áll:
a) a kezelésre szoruló emlősnek orálisan vagy enterállsan beadunk legalább egy - az alábbi csoportokból kiválasztott - AD-szuppressziv hatóanyagot: (i) e betegség specifikus antigénjei; (ii) ezen antigének AD-szuppresszív fragmentumai és/vagy (iii) ezen antigének vagy fragmentumaik AD-szuppresszív analógjai; és
b) emellett az emlősnek beadunk legalább egy, a fenti hatóanyagok AD-szuppresszív hatását fokozó vegyületet.
A hatásfokozó vegyületet olyan mennyiségben kell alkalmazni, hogy az AD-szuppresszív anyagot hatásossá tegye, és megnövelje a szuppresszív hatását, ha az AD-szuppresszív anyagot az AD-tünetek elnyomásához elegendő mennyiségben adagoljuk.
A találmány további tárgyát képezik az autoimmun betegségek kezelésében használható szinergista készítmények és egységdózisformák.
A hatásfokozó vegyületeket (melyeket sok esetben szinergista vegyület-ként fogunk említeni), nem feltétlenül orálisan vagy enterálisan kell beadni, bár az ilyen beadási mód előnyös. Továbbá: a szuppresszív hatóanyag és a szinergista bármely beadási sorrendje a találmány oltalmi körébe tartozik, bár általában az egyidejű beadás az előnyös.
A találmány további ismertetéséhez felhasználjuk a mellékelt rajzokat.
Az 1. ábrán látható oszlopdiagram az MBP-LPS beadásának a patkányok késői túlérzékenységi reakciójára (DTH) gyakorolt hatását mutatja.
A 2. ábrán látható oszlopdiagram az MBP + Lipid A beadásának a patkányok DTH-jára gyakorolt hatását mutatja.
A 3 (a-c) . ábra oszlopdiagram-sorozatán MBP + LPS hatása látható tengerimalacok krónikus allergiás encephalomielitis-ére (EAE).
Tehát a találmány tárgya a T-sejtek által • · közvetített vagy T-sejt-függő autoimmun betegségek kezelése a) egy AD-szuppresszív anyag orális vagy enterális és b) egy vagy több, az AD-szuppresszív anyag hatását fokozó vegyület beadásával .
A ”kezelés” kifejezés magába foglalja mind a profilaktikus kezelést, mely az autoimmun betegségek (vagy a klinikai tünetek kifejlődésének) megelőzésére irányul, mind pedig a tünetek elnyomására vagy enyhítésére szolgáló kezelést az autoimmun betegség kitörése után.
Az emlős kifejezésen az élet minden olyan formáját értjük, melynek az immuntevékenységet szabályozó rendszere van, s így ki van téve az autoimmun megbetegedé-seknek.
Az autoimmun betegség az emlősök (beleértve az embert is) immunrendszerének hibás működése, ami abban áll, hogy az immunrendszer képtelen megkülönböztetni az emlős testében lévő idegen anyagot az autolőg (saját eredetű) szövetektől és anyagoktól, s ezért az autológ szöveteket és anyagokat úgy kezeli, mintha idegenek volnának.
Autoantigén bármely olyan, az emlős szerveze tében normálisan előforduló anyag, melyet abnormális körülmények között az emlős limfocitái vagy antitestjei már nem ismernek fel az emlős testének saját részeként, s ezért az immunrendszer éppúgy megtámadja, mintha idegen anyag lenne. Ez a kifejezés továbbá azokat az antigén anyagokat is jelenti, melyek emlősöknek beadva egy autoimmun betegség tüneteit idézik elő.
Ezen autoantigének AD-szuppresszív fragmentumai-n olyan aminosavakat, peptideket vagy más vegyületeket értünk, melyek az autoantigének egyes aminosav-szekvenciáit vagy • « egyéb részeit tartalmazzák, és orálisan vagy enterálisan beadva képesek elhárítani vagy elnyomni a T-sejt által közvetített vagy T-sejt-függő autoimmun reakciót. Megjegyezzük, hogy az ilyen fragmentumnak nem kell a teljes autoantigén ilyen jellegű tulajdonságit mutatnia. Például az MBP esetében - mely egy adjuvánssal együtt parenterálisan beadva EAE-t idéz elő az arra hajlamos emlősökben - felismerték, hogy az MBP egyes olyan fragmentumai is AD-szuppresszív hatásúak, amelyek nem okoznak betegséget [65,794 és 454,806 sz. USA szabadalmi bejelentés).
Az autoantigének vagy fragmentumaik analóg-jain olyan vegyületeket értünk, amelyek szerkezetileg oly mértékben hasonlóak ezen autoantigénekhez vagy AD-szuppresszív fragmentumaikhoz, hogy velük azonos biológiai hatást mutatnak, vagyis orálisan vagy enterálisan beadva képesek megszüntetni vagy elnyomni a T-sejt által közvetített vagy T-sejt-függő autoimmun reakciót. Ide tartoznak például az olyan peptidek, melyek egy vagy több aminosav-maradék tekintetében eltérnek az autoantigén aminosav-szekvenciájától, de AD-szuppresszív hatásukat megtartják, valamint az olyan vegyületek és kompozíciók, amelyek utánozzák az autoantigének AD-szuppresszív hatását, vagyis képesek elfojtani vagy enyhíteni a betegség tüneteit. Ilyen kompozíció például egy autoimmun betegség által megtámadott szervből származó szövet.
Az autoimmun betegséget elnyomó hatóanyag vagy AD-szuppresszív hatóanyag olyan vegyület vagy készítmény, mely egy emlősnek orálisan vagy enterálisan beadva elhárítja, elnyomja vagy késlelteti egy meghatározott autoimmun betegség klinikai manifesztálódását. A kifejezés magába foglalja egy autoimmun ·« betegség specifikus autoantigénjeit valamint annak a fentiekben meghatározott AD-szuppresszív fragmentumait és analógjait.
A szinergista olyan anyagot jelent, mely az AD-szuppresszív anyagokkal együtt orálisan beadva fokozza ezen anyagoknak az autoimmun betegségek klinikai manifesztálódását elfojtó hatását. Az előbbi mondatban az együtt kifejezés az
AD-szuppresszív anyagok előtt, azokkal egyidejűleg vagy utánuk szinergista és el annyi idő,
Tehát anyag vagy enterális beadást az AD-szuppresszív anyag jelent.
beadása hogy a korábban beadott anyag a találmány szerinti szinergisták és az beadása között legfeljebb 24 óra
Természetesen a között nem telhet hatása elmúljon.
AD-szuppresszív telhet el.
A találmány szerinti szinergisfákként használhatók például de nem kizárólag - a gram-negatív baktériumok széles körétől, pl. a különféle E.coli vagy Salmonella-alfajóktól (mint például az LPS, /Sigma Chemical
Co. St. Louis,
MO, Difco,
Detroit, MI BIOMOL Rés. Labs, Plymouth Meeting, PA/, a Lipid A /Sigma Chemical Co., ICN Biochemical s, Clevelandi
OH, Polysciences Inc., Warrington, PA/) származó bakteriális liposzacharidok, valamint immunszabályozó lipoprteinek, így pl.
a tripalmikovalensen kötött peptidek, melyek a Deres,
K. és munkatársai [Natúré, 342.
561-564, 1989] által leírt módon, továbbá az E.coli-ból származó
Braun-féle lipoprotein, amely
Acta, 435,
335-337, 1976] által ismertetett módon állítható elő.
Ezek közül előnyösen alkalmazható az LPS, még előnyösebben a
Lipid A. A
Lipid A azért használható különösen előnyösen a találmány céljaira, mert kevésbé toxikus, mint a teljes LPS «
molekula. A találmány céljára az LPS-t gram-negatív baktériumokból történő kinyeréssel és tisztítással is előállíthatjuk a Galanes, C. és munkatársai [Eur. J. Biochem, 2, 245, 1969] valamint a Skelly és munkatársai [Infect. Immun., 23. 287, 1979] által leírt módszerrel.
A találmány céljára szinergistaként használható biológiailag aktív vegyületek közös vonása, hogy az interleukin-1 (IL-1) termelését és/vagy kiválasztását indukálják.
Az IL-1 proteint sokféle normál és transzformált sejt termeli, elsősorban a makrofágok, monociták és keritanociták. A monocitákban mikrobiális termékek, pl. endotoxinok, exotoxinok, élesztősejt-fal vagy vírus-eredtű hemagglutininok indukálják az IL-1 termelését. Az IL-1 széleskörű biológiai hatást gyakorol az immunrendszer sejtjeire valamint az immunrendszeren kívüli sejtekre, és a gyulladást okozó anyagok között is számontartják.
Ha egy AD-szuppresszív hatóanyag orális vagy enterális beadásával egyidejűleg egy szinergistát is beadunk, ez jelentősen megnöveli a hatóanyag tünetelfojtó hatását azon autoimmun betegségre nézve, melyre a hatóanyag specifikus. Másszóval: az autoimmun betegség kezelésének hatékonysága a szinergista egyidejű adagolásának hatására megnövekszik (az egymagában alkalmazott AD-szuppresszív anyag hatásához képest).
Ha a találmány szerinti módszer követésekor orálisan vagy enterálisan (közvetlenül a gyomorba) beadunk egy AD-szuppresszív anyagot, az bejut a vékonybélbe, ahol érintkezébe lép a Peyer-plakk sejtjeivel - ez a bélfal altt elhelyezkedő ímmunociták együttese. Ezek a sejtek valamint a bélhám alatt • · • »«···*· • · « a ·« ·« ···· A * «· « • *·····» ·« ·· ’ - 12 elhelyezkedő intraepiteliális limfociták összeköttetésben vannak az immunrendszerrel, beleértve a lépet és a nyirokcsomókat is. Ennek eredményeként létrejön az AD-szuppresszív anyaggal szembeni tolerancia, és az emlős saját szövetei ellen irányuló immunreakció legyengül vagy teljesen elfojtódik. Az így kialakított tolerancia specifikusan az autoimmun betegségekre érvényes: a kezelt emlősnek a kórokozókra adott immunválaszában semmiféle változást nem észleltünk. Továbbá: egy irreleváns (vagyis autoimmun betegségekkel nem kapcsolatos) antigén, pl. marhaszérumalbumin orálisan vagy enterálisan beadva semmiféle hatást nem gyakorolt az autoimmun betegség klinikai tüneteire, sem pedig az emlősnek olyan betegségekre való hajlamára, mint pl. az EAE vagy az adjuváns arthriris (AA), amelyek az autoimmun betegségek modelljeiként szolgálnak.
Az AD-szuppresszív anyaggal kialakított tolerancia dózisfüggő: a betegség klinikai vagy szövettani tüneteinek elfojtása (vagy enyhítése) széles orális illetve enterális dózistartományon belül növekszik az AD-szuppresszív anyagból beadott dózis növelésével.
A szinergistának az a hatása, hogy fokozza az orálisan beadott autoantigén által előidézett toleranciát, ugyancsak dózisfüggő, vagyis a szinergista dózisának növelésével növekszik. De minthogy a szinergistának az orálisan előidézett toleranciát fokozó hatása valóban szinergetikus, a szinergista várhatóan az AD-szuppresszív anyag viszonylag nagy orális vagy enterális dózisaival létrehozott toleranciát is tovább növeli. Vagy megfordítva: a szinergista egyidejű alkalmazása várhatóan lehetővé teszi a klinikai tünetek azonos mértékű elnyomásához az
AD-szuppresszív anyagból felhasználandó dózis csökkentését.
A szinergistának az orálisan előidézett toleranciát fokozó hatása az AD-szuppresszív anyagra nézve nem specifikus. A specifikus autoantigén és a találmány szerinti szinergista együttes adagolásának hatására mind az EAE-re mind pedig a DHT-re adott immunválaszok gyengültek. Tehát a szinergistának az a hatása, amit egy adott autoantigénnel szemben orálisan előidézett specifikus tolerancia növelésében kifejt, kiterjeszthető bármely más, a találmány körébe tartozó AD-szuppresszív anyagra. Ha viszont a szinergistát önmagában adtuk be, ez csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem gyengítette az emlősnek egy meghatározott autoantigénre adott immunválaszát, sem pedig az emlősnek egy exoantigénre (vagyis egy valódi idegen antigén anyagra) kialakuló immunreakcióját. Tehát a találmány szerinti szinergista kétszeresen is előnyös: növeli az autoantigénnel szembeni specifikus immunválasz elfojtását, és ugyanakkor lényegében semmiféle hatást nem gyakorol a kezelt paciensnek a támadó kórokozókkal szemben kifejtett immunreakciójára.
Az autoimmun betegségek tanulmányozására többféle modellt dolgoztak ki. A sclerosis multiplex modelljeként a kísérletileg előidézett allergiás encefalomielitist (EAE) tanulmányozták egereken és más emlősökön. A betegséget MBP és egy hatásfokozó adalék (pl. a Freund-féle komplett adjuváns) parenterális beadásával váltják ki. Ez a kezelés (a kezelt fajtól és az adagolás részleteitől függően) a demielizácó (myelinvesztés, elvelőtlenedés) monofáziás vagy egy váltakozva súlyosbodó/enyhülő formáját idézi elő. A betegség jellemzői azonosak a sclerosis multiplex jellemzőivel. Ha a hátsó ideggyökbe parenterálisan • · · · · ♦ ·« ···« 4 · · « · • »···««· ·4 *«
- 14 Mycobacterium tuberculosis-t adunk be Freund-féle komplett adjuváns olajjal együtt, ez az emberi reumás izületi gyulladás tüneteivel járó betegséget idéz elő az arra hajlamos állatban. Továbbá: Lewis patkányokban S-antigén és egy adjuváns beadásával szaruhártyagyulladást idézhetünk elő, míg a NŐD egerekben és a BB patkányokban a diabetes spontán fejlődik ki.
Sejt-közvetítésű autoimmun betegségek például a sclerosis multiplex, a reumás arthritis, az autoimmun uveoretinitis (szaruhártyagyulladás), a diabetes (különösen a fiatal korban fellépő) valamint az autoimmun thlroiditis (pajzsmirigygyulladás). Az alábbi 1. táblázatban példaként felsorolunk néhány betegséget és azokat az antigéneket, melyek orálisan vagy enterálisan beadva hatásosak ezen betegségek kezelésére.
1. Táblázat
Betegség_________________Specifikus antigén sclerosis multiplex reumás arthritis autoimmun thiroiditis autoimmun uveoretinitis diabetes krónikus aktív hepatitis adrenalitis (mellékvesegyulladás) polymiositis (sokizomMBP kollagén tiroglobulin
S-antigén
Isiét (sziget-) sejtkivonat májkivonat mellékvesekivonat gyulladás) izomkivonat «
·« ♦ · • « * ····* ·« ·*
Bármely autoimmun betegség kezléséhez szövetkionatok valamint a fenti specifikus antigének használhatók.
További autoimmun betegségek és ezek specifikus autoantigénjei és/vagy a kezelésükhöz használható célszövetek leírása taláható Schwartz, R.S. és munkatársai Fundamental Immunology [Second edition; Paul W.E., Ed., 819-859. oldal, Raven Press, NY, 1989] című művében.
A találmány céljára szolgáló autoantigéneket az adott autoimmun betegség célszövetéből nyerhetjük ki. Például a sclerosis multiplex kezelésére szolgáló mielin-bázisú proteint munkatársai (ld. alább) által alkalmazott módszerrel nyerjük ki emlősökből, majd tisztítjuk, amint az alábbi 1. példában látható.
A reumás arthritis tüneteit mutató betegség kezelésére a kollagént Trentham és munkatársai [J. Exp.
Med., 146.
857, 1977] módszerével nyerjük ki és tisztítjuk.
A tisztított S-antigént az uveoretinitis kezeléséhez a 379,778 sz. USA függő szabadalmi bejelentés szerinti módon állíthatjuk elő.
A találmány céljára szolgáló autoantigének fragmentumait és analógjait a szakmában ismert szilárd fázisú eljárásokkal szintetizálhatjuk. Ilyenek leírása található például az alábbi helyeken: Merrifield, R.B.
21,
A.R.
Tam,
Ex. Bioi.,
412, 1962 és J. Am. Chem . Soc 85, 2149, 1963] és Mitchel,
és munkatársai [J. Am. Chem. Soc., 98, 7357, 1976] valamint
J. és munkatársai [J. Am. Chem. Soc., 105, 6442 , 1983].
Analógokat úgy építhetünk fel, hogy meghatározunk egy ekvivalens aminosavszekvenciát, majd a fent ismertetett peptid-szintetizá• · · · ·· ·« • · · · · « « · * • ····«·· ·· ·« lási módszereket alkalmazzuk.
Például az ismert GB-MBP aminosav-szekvencia felhasználásával a fenti módszereket alkalmazó G. Hashim [Myelin: ChemistRy and Biology, Alán R. lisa, N.Y., 1980] vagy Eyler, E.H. [Advances in Experimental Medicine and Biology, 98. 259-281, 1978] álltai ismertetett módszerekkel állíthatunk elő analógokat. így például egy, a tengerimalac MBP (GP-MBP) 72-85. aminosav-szakaszának megfelelő szekvenciájú peptidet - melyet Hashim ír le - a fent ismertetett módszerekkel kémiai úton szintetizálhatunk oly módon, hogy a terminális aszparagint glutaminra cseréljük (aminosav-szubsztitúció). A peptid betegség-elfojtó hatását orális vagy enterális beadás esetén az alábbi 2. példában leírt módszerekkel vizsgálhatjuk.
A betegséget elfojtó analógok és fragmentumok a szakmában ismert rekombinációs DNS technikákkal is előállíthatok .
A találmány további tárgya autoimmun betegségekben szenvedő emlősök kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények, melyek egy szinergistából az AD-szuppresszív anyag hatásának fokozásához elegendő mennyiséget és egy gyógyászatilag elfogadható hordozó- vagy hígító anyagot tartalmaznak. A készítmény tartalmazhat továbbá egy, az autoimmun betegségre nézve specifikus AD-szuppresszív anyagot olyan mennyiségben, amely (az anyagot önmagában vagy a szinergista adott mennyiségével együtt alkalmazva) hatásosan gátolja az autoimmun betegség klinikai tüneteinek kifejlődését. A találmány szerinti kezelést követkően az autoimmun betegség akár egyetlen tünetének statisztikusan szignifikáns mértékű csökkenése a találmány oltalmi körébe tartozik.
··
A találmány szerinti készítmények mindegyike tartalmazhat a szakmában ismert inért komponenseket, így gyógyászatilag elfogadható hordozó-, hígító-, bilizáló vagy emulgeálószerekett sókat.
hagyományos eljárásokkal, a szakmában töltőanyagokat, szoluPéldául tablettákat a ismert hordozóanyagok alkalmazásával formulálhatunk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott kapszulákat bármely gyógyászatilag elfogadható anyagból előállíthatjuk, így például zselatinból vagy cellulózszármazékokból. Alkalmazhatunk továbbá a hatóanyagot késleltetten leadó rendszereket és/vagy az orálisan beadott dózisformákhoz enterális bevonatokat, melyeknek leírása megtalálható például a
4,704,295 (1987. november 3.), a 4,309,404 (1982. január 5.) valamint a 4,306,406 (1982. január 5.) számú USA-beli szabadalmi leírásban.
Szilárd hordozóanyagként használhatunk keményítőt, cukrot, bentonitot, szilikagélt vagy más szokásosan alkalmazott hordozóanyagot. A találmány szerinti készítményekben alkalmazható hordozó- és hígítóanyagokra további példaként említjük a sóoldatot (nátrium-klorid), szirupot, dextrózt és vizet.
Megjegyezzük, hogy az egyes dózisformák hatóanyag-tartalma önmagában nem képez hatásos mennyiséget, hiszen azt több dózisegység (pl. kapszula vagy tabletta vagy ezek kombinációi) beadása révén érhetjük el.
A találmány szerinti szinergistát előnyösen orálisan vagy enterálisan adjuk be. Az előnyös orális vagy enterális gyógyszerforma lehet pl. egy tabletta vagy kapszula, mely az adott autoimmun betegségre nézve specifikus AD-szuppresszív anyag hatásos mennyiségével együtt vagy anélkül körülbelül 1 és • ·
300 mg közötti mennyiségben egy vagy több, a találmány szerinti szinergistát tartalmaz.
Az autoantigént, annak fragmentumát vagy analógját általában orálisan vagy enterálisan adjuk be az emlősnek, körülbelül napi 15 mikrogramm/testtömegkg és 15 mg/testtömegkg közötti, előnyösen körülbelül napi 300 mikrogramm/testtömegkg és 12 mg/testtömegkg közötti mennyiség-ben, egyszeri vagy többszöri dózis alakjában.
A szinergistát előnyösen orálisan vagy enterálisan adjuk be az emlősnek, széles határok - körülbelül napi 15 mikrogramm/testtömegkg és 15 mg/testtömegkg, előnyösen körülbelül napi 300 mikrogramm/testtömegkg és 12 mg/testtömegkg - között változtatható mennyiségben, egyszeri vagy többszöri dózis alakjában. A szinergistát orálisan vagy enterálisan beadhatjuk az adott autoimmun betegségre nézve specifikus autoantigén, annak fragmentumának vagy analógjának beadása előtt (legfeljebb 24 órával), azzal egyidejűleg vagy utána (legfeljebb 24 óra múlva). Amint azt a szakmában jártasak tudják, a pontos dózis és beadási gyakoriság az AD-szuppresszív anyag és a szinergista hatásosságának, a kezelendő beteg korának, nemének, testtömegének és fizikai erőnlétének valamint az adott esetben együttesen alkalmazott egyéb kezeléseknek függvénye. Tehát a dózist és a beadási időrendet ezen tényezők alapján kísérletileg kell meghatározni. Ez a meghatározás azonban csak rutin-kísérleteket igényel, amilyeket az EAE-re vonatkozóan pl. Higgins és Weiner ír le [J. Immunoi., 140. 440-445, 1988].
Mint az alábbi 8. példában látható, az IL-1 szubkután adagolása megnövelte az orálisan beadott MBP AD-szupp• · resszív hatását. Ez annyiban nagyon meglepő, hogy az IL-l-ről kimutatták, hogy a helper (az immunválaszt elősegítő) T-sejtekre - melyek az EAE közvetítői - immunstimuláló hatást gyakorol, így inkább azt várnánk tőle, hogy súlyosbítja a betegség tüneteit. Tehát, bár az IL-1 termelését és/vagy kiválasztását indukáló szinergistát előnyösen orálisan vagy enterálisan adjuk be, az IL-1 parenterális, előnyösen szubkután beadása egy emlősnek körülbelül 0,2 mg és körülbelül 60 mg/testtömegkg közötti koncentrációban, az AD-szuppresszív anyag (fenti dózisokban) történő orális vagy enterális beadásával kombinálva, ugyancsak a találmány oltalmi körébe tartozik. A találmány alkalmazásához használható IL-1 sokféle kereskedelmi forrásból beszerezhető, így pl. Boehringer Mannheim (Indianapolis, IN), Amgen Biologicals (Thousan Oaks, CA) vagy ICN Biochemicals (Cleveland, OH).
Ha az AD-szuppresszív anyagot és a szinergistát orálisan adjuk be, akkor bekeverhetjük különböző táplálékokba, és megetethetjük szilárd, félig szilárd, szuszpenziós vagy emulziós formában, továbbá bekeverhetünk gyógyászatilag elfogadható hordozó- és ízesítőanyagokat, valamint egyéb adalékokat is.
Ha az AD-szuppresszív anyagot és a szinergistát enterálisan adjuk be, akkor ezt megtehetjük szilárd, félig szilárd, szuszpenziós vagy emulziós alakban, továbbá belekeverhe tünk bármely jól ismert, gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot, mint pl. víz továbbá szuszpendáló- vagy emulgeálószereket.
Az AD-szuppresszív anyagot és a szinergistát beadhatjuk együtt, ugyanazon dózisformán belül, vagy egyidejűleg, de külön dózísformában, vagy egymás után, külön dózisformában.
A 2.-8. példában egy szinergistának és egy AD » · szuppresszív anyagnak a találmány szerinti együttes alkalmazását és ennek az együttes alkalmazásnak a specifikus toleranciát fokozó hatását mutatjuk be.
E példák szerint, ha Lewis patkányoknak bakteriális lipopoliszacharidot (LPS) vagy a Lipid A részből és egy pollszacharid részből álló LPS Lipid A részét szinergistaként beadjuk, ez növeli az orálisan beadott MBP védőhatását az EAE-vel szemben. Az AD-szuppresszív anyagnak orálisan egymagában történő alkalmazásához képest a betegség indukciója, súlyossága és a betegségi index egyaránt csökkent, mikor az AD-szuppresszív anyagot egy szinergistával együtt alkalmaztuk. A találmány szerinti szinergisták akkor is hatásosan elnyomták a betegség tüneteit, ha azokat a betegség aktív fázisában az autoantigénnel együtt alkalmaztuk, amint a 6. példából látható, melyben tengerimalacok krónikus EAE-jét használtuk modellként.
Az MBP + LPS vagy MBP + Lipid A beadása a kezelt állatok késői túlérzékenységi reakcióit (DTH) is jelentős mértékben csökkentette. Mind az EAE-t mind pedig a DTH-t CD4 + T-sejtek által közvetített jelenségnek tartjuk. Tehát a DTH csökkenése igazolja a találmány szerinti szinergista hatását. A Lipid A vagy az LPS önmagában, az autoantigén MBP nélkül adagolva mind az EAE mind pedig a DTH esetében kicsi vagy semmiféle hatást nem fejt ki. Tehát a szinergistának a toleranciát fokozó hatása nem tekinthető nonspecifikusnak.
Feltételezhető, hogy a találmány szerinti szinergisták más autoimmun betegségek - így pl. arthritis, diabetes valamint az 1. táblázatban felsorolt betegségek - kezelése során is javítják, vagyis növelik az orálisan vagy enterálisan beadott
- 21 AD-szuppresszív anyag hatását.
« «
• fi
Ezen kívül, amint a 7. példából látható, az orálisan beadott MBP + LPS a kezelt állatok bélhámjából izolált sejtekben csökkentette a II.
osztályú hisztokompatibilitási molekulák expresszióját (termelését) az MBP-vel kezelt patkányok I osztályú hisztokompatibilitási molekuláinak expressziójához képest. Anélkül, hogy egy elmélet mellett köteleznénk el magunkat, feltételezzük, hogy a II. osztályú expresszió megkülönböztetett csökkentésével az LPS csökkentheti a CD4+ T-sejtek (az indukáló helper T-sejtek) ellen irányuló antigén prezentációt. A tolerancia orális előidézése feltehetően egy másféle mechanizmus szerint - a szuppresszor T-sejtek indukciója útján - működik, ezért az LPS és MBP együttes adagolásakor szinergetikus hatás észlelhető.
Az alábbi példák a találmány további szemléltetésére szolgálnak, annak oltalmi körét nem befolyásolják.
1. Példa:
A találmány szerinti módszer alkalmazásához használt autoantigéneket az alábbi módszerekkel állítottuk elő:
A GP-MBP-t tengerimalac agyszövetből a Diebler, G.E. és munkatársai [Prep. Biochem., 2., 139, 1972] által leírt tisztítási módszerrel állítottuk elő vagy Pel Freeze-től (Rogers, Arkansas) szereztük be. Röviden: a központi idegrendszer szöveteit izoláltuk és kloroform-metanol elegyben homogenizáltuk, acetonnal extraháltuk, leszűrtük, majd ugyanazon oldószerben reszuszpendáltuk. Az oldatot acetonnal extraháltuk, leszűrtük, vízben reszuszpendáltuk, a pH-ját 3,0-ra állítottuk be, majd 1 órán át inkubáltuk. Ezután az oldatot lecentrifugáltuk, 8 M karbamid oldattal extraháltuk, CM-5-öt adtunk hozzá, a pH-ját 11-re állítottuk be, az oldatot leszűrtük, és karbamidban kétszer reszuszpendáltuk. Ezután az oldatot ismét leszűrtük, vízben kétszer reszuszpendáltuk, leszűrtük, 0,121 N sósav-oldatban reszuszpendáltuk, ismét leszűrtük, 10-szeres térfogatú desztillált vízzel szemben dializáltuk, és felhasználás előtt liofilizáltuk.
2. Példa: LPS beadása növeli az orálisan beadott MBP védőhatását az EAE-vel szemben
Egy kísérlet-sorozatban 6-8 hetes Lewis patkányok (Harlan-Sprague Dawley, Indianapolis, IN) gyomrába 18-as méretű rozsdamentes betápláló tűvel (Thomas Scientific, Swedesboro, NJ) PBS-ben 1 mg MBP-t vagy (ugyancsak PBS-ben) 1 mg LPS-t intubáltunk külön-külön vagy kombinációban 1 mg MBP-t + 1 mg LPS-t. Ezt a műveletet az immunizálás előtt 5-ször végeztük el (összes dózis: 5 mg). Az LPS (Sigma Chemlcal Co.z St. Louis, MO) a 0127:B8 E.colí törzstől származott. Az utolsó inkubálás után 2 nappal a patkányokat mindegyik talpi zsírpárnájukon immunizáltuk azonos térfogatú komplett Freund-féle adjuvánsban (CFA) 25 mikrogramm MBP-t és 4 mikrogramm Mycobacterium tuberculosis-t (Difco, Detroit, MI) tartalmazó keverékkel, és a következő 2-3 héten figyeltük őket az EAE betegség szempontjából. A betegség paralízís alakjában jelentkezett. Súlyosságát a következő pontrendszerrel értékeltük: 0 - normál, 1 = petyhüdt farok, 2 = a hátsó láb bénulása, 3 = inkontinencia (visszatartási képtelenség), 4 = • ·£ * · 44 4 • 4 4 4 ···4
HM 4 · ··« • 44« «··· ·*··
- 23 tetraplegia (a négy végtag együttes bénulása) és 5 = haldokló. Az EAE súlyossága a kísérlettől függően 2 és 5 között változott. A betegség súlyosságát az ú.n. betegségi index-szel is értékeltük. Ezt úgy számítottuk az egyes állatokra, hogy a betegség időtartamát (napokban) szoroztuk az elért legmagasabb betegségi pontszámmal. A pontozás klinikai úton, a minták titkosításával történt. Az eredmények az alábbi 2. táblázatban láthatók:
• *♦ • ·»··«·· • · · * ·« ·* ···· · · » · 9 • ··· ··· ·· V·
Az orálisan beadott LPS növeli az MBP orálisan indukált EAE-elnvomó hatását
1 1 X 1 co o aj co o co rH o 03 r- 05
H ω i X X X X
0 Q 1 CM t—< 1 o in
'tó X 1 o
0 Η 1 + 1 +1 +1 +1 X
o 1 o
w 1 o in co CM V
H 1 kO r-1 co Γ-- a
ω 1 X X X X
CQ 1 co in CM
H 0 1
tó '< 1
'<! co i 05 o o
X 0 1 co m co 0 aJ
Η Ο 1 co co r-H Ό ω
X ίχ 1 X X X X '05
<1 tó 1 o o O o uo -P
XO 1 o Ή
0 1 +1 + 1 +1 +1 r—I
0 1 o a
O 1 co 03 o co V o
0 1 03 00 4—< in d ω
< 1 X s X X 03
J 1 cm r-H rH o X5
— 1 X O o ω ω ω X d
X Cl 1 03 co o 0 Φ Φ Φ Φ ω
< oj i co in in 0 d d d β N
Eh β I s X X V •Φ 'Φ 'Φ Ή •p
tó — I o o o o aj X X X Φ ·>
< I X
Eh I +1 +1 +1 +1 • N N N 'φ
:O I ω O O O X -P
Q I in co Γ- X X X ín
H I 00 in CM CTi 'fű '03 >05 'Φ -P Ή
I X ·. X X X X X a o
I kD co X β β β d Φ r-»
I I •H ε •H ε H ε tó Oj r—< <x fű
H I r—1 ·—1 X CQ <—>
0 >H | aj Ή •—1 >—1 X -P
'tó X 1 o o o ω
Q '<í 1 X) X in Sn P u N
ω tó 1 CM xr 03 σ> o X X X fű 05
0 < 1 cm CM CM 0 X β β β
w 1 \ \ \ o o o o V) -p
Eh 1 CM o •s—1 0 V X X X 'Φ Φ
tó 1 CM CM CM ^H Λ
tó 1 fű ro <Ű tó Pí
0 1 <Ű CQ Φ X
tó 1 ^-x ω X Λΐ >1
X 1 Ή '05 i£> τ—1 o + 'Φ rj
1 <—1 X O o o 0 -P
1 Ο Π5 tó p '05
1 P Φ o o o tó 'Φ P
1 -P CÜ <0 X fű
0 1 d ω ω V V V N a
tó 1 o 'fű ><ű 0 03
tó 1 x X tó d d d
tó 1 -— 03 <n tó 05
co 1 Φ Φ tű X o X —.
w 1 H X) X +
tó 1 £
1 £ 0 tó tó
1 Φ tó CQ CQ
1 ω tó X X
• · · · ·· ·· ···· « « · · · • ··· ···· ·· ··
- 25 A fenti kísérletek azt mutatják, hogy az LPS és MBP együttes adagolásával kezelt állatokban a betegséggel szembeni védettség jelentős mértékben javult azokhoz képest, amelyeket csak MBP-vel kezeltünk. Az LPS és MBP együttes adagolása csökkentette a megbetegedési arányt (29 közül 12 állat betegedett meg, szemben a kontrollminta 22-ből 22-es és az MBP-vel kezelt minta 29-ből 21-es arányával), továbbá a betegség időtartamát, az átlagos maximális súlyosságot és a betegségi index értékét. Figyelemre méltó, hogy az LPS önmagában kisebb hatást gyakorolt az állatok EAE-re való hajlamára, mint az MBP akár önmagában, akár az LPS-sel együtt. Az eredmények világosan mutatják az AD-szuppresszív anyag (MBP) és egy szinergista (LPS) együttes alkalmazásának szuperadditív, vagyis szinergetikus hatását a betegség elfojtásában .
3. Példa: Az LPS Lipid A része ugyanolyan hatásos
Az LPS egy lipid részből és egy poliszacharid láncból álló szerkezet [Chiller, J.M. és munkatársai, Proc. Nat. Acad. Sci USA 70: 2129-2133, 1973]. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a Lipid A az EAE-vel szembeni védelemben ugyanolyan jó vagy még jobb szinergistaként működik, mint az LPS. Patkányoknak 9-10 fős csoportokban fejenként 75 mikrogramm, Salmonella minnesota Re 595-től származó, a Sigma Chemical Co.-tól beszerzett Lipid A-t adtunk be a fenti 2. példában leírt eljárást követve. Az EAE-t ugyancsak a 2. példa szerinti módon indukáltuk. Az eredmények a 3. táblázatban láthatók.
- 26 co
Lipid A az LPS molekula aktív része
X
ω
Q <3 τί
tó Ό
Η 1 X Γ- σ> τ—1 Φ
H 1 X X X
0 1 τ—I r~I CQ m
'W 1 + 1 o
ω 1 +1 +1 +1 X
0 1 ο o
ω 1 CQ co σ o V
Eh 0 1 χ C0 r- m Q<
W < 1 X X
CQ ω ι CQ *—1 c£>
ω ι CQ r—1
Ο ι
>Η |
J ι
ο ι (ΰ o ΤΣ)
ω ω ι Ο co σ
H ι «—i CQ CQ CM Φ
j ι X X X X
ι ο ο O o <—
ι o
H ι +1 +1 +1 +1 X
X ι o
ι ο CO V co
ι τ—( σ> o a '<XJ
ι X X X +J
ι CO co r—| o Ή
ι <—1
ι Cl
— ι o
a I co
ω ι Φ
C I n o XO
— 1 <0 in LŰ <D
1 CQ co r—1 Φ N
£ 1 X X X X co
< 1 ο ο o r—( in co
Eh 1 o O
tó 1 +1 +1 +1 +1 X
1 o Λ!
Eh 1 ο kO o V Φ
Ό 1 Γ~ LO Λ C
Q 1 X X X X —' •H
H 1 Γ- o <0 CO .tó
>Η 1 'Φ
tó 1 -P
'< 1
H tó 1 'Φ
ω < 1
'W 1 a
Q 1
w 1 .__
0 1 <
M 1
Eh 1 Ό
W 1 •H
CQ 1 ο o a
0 1 I σ> s—1 σ' m •H
ω 1 \ \ \ íQ J
£ 1 ο ω o CO cö +
1 <—< r—1 Λί O,
1 Ή CQ
1 +4 £
1 •Η -—'
1 —| C
1 ι—] t? N
1 0 < •H ω
1 Μ N
1 -Ρ Ό co vH CO
1 α H LŰ rH Ο 'Φ
1 ο a e o o o
1 Λί •H φ - - ÍX
ω 1 — < J α o o O CQ
1 £
j 1 •Η + V V V V
ω 1 H N
Ν 1 ε Λ CU CX, a a a a Φ
ω 1 ο •H CQ CQ
tó 1 ω £ £ η λ o Ό Φ
I I I
Amint a fenti 3. táblázaton szereplő eredmények mutatják, a Lipid A 74 mikrogrammos orális dózisban az MBP-vel együtt beadva jelentősen növeli az EAE-vel szembeni védelmet, ugyanakkor a kontrollcsoportnál mért 12,12-ről illetve az MBP-vel kezelt csoportnál mért 11,6-ról 0,06-ra csökkenti a betegségi indexet. Ráadásul, az (MBP+Lipid A) val kezelt patkányok megbetegedési aránya kisebb (az összes többi csoport 100 %-os értékével szemben csak 33 %), betegségük időtartama rövidebb és súlyossága is alacsonyabb fokozatú, mint a csak MBP-vel vagy Lipid A-val kezelt állatoké .
4, Példa: Késői túlérzékenységi reakció
A fenti 2. és 3. példa szerinti kísérletekben a betegség kifejlődését a paralízis mérése útján vizsgáltuk. Egy sor kísérletet hajtottunk végre annak eldöntésére, hogy hogy más immunológiai mérésekkel is kimutatható-e szuperadditív hatás a szinergisták használatakor. Minthogy az EAE-t CD4+ T-sejt-függő betegségnek tartják, és ez a sejttípus elsődleges szerepet játszik a késői túlérzékenységi (DTH) reakciókban, LPS-sel kezelt állatok DTH reakcióit mértük, hogy megállapítsuk: észlelhető-e a betegség elfojtása. E DTH reakciókat a szokásos módon hoztuk létre: előzetesen MBP-vel nem kezelt, MBP 200-zal szenzitivizált és/vagy 1 mg MBP-vel és/vagy 1 mg LPS-sel kezelt patkányok fúlkagylójába 50 míkroliter autoantigént (MBP, 200 mikrogramm/ml) fecskendeztünk be, majd 48 óra elteltével mértük a fúl duzzadását. Kontrollként az MBP-vel szenzitivizált
- 28 patkányoknak 50 mikroliter Micobacterium tubercolosis-t (Mt) adtunk be 200 mikrogramm/ml koncentrációban. A méréseket a J. Immunoi., 125. 483, 1980 alapján végeztük, a fülduzzadás átlagértékét mm-ben fejeztük ki. Az eredmények az 1. és 2. ábrán láthatók, ahol az ordináta a patkányfül vastagságának az MBP beinjektálása előtt mért és a 48 múlva mért értéke közötti különbséget mutatja. Az 1. ábrán az LPS-sel, a 2. ábrán pedig a Lipid A-val kezelt patkányok DTH eredményei láthatók.
Azoknál az állatoknál, melyeket MBP és Lipid A vagy LPS kombinációjával kezeltünk, a DTH reakciók határozott és szignifikáns (45 %-os) csökkenése észlelhető. Önmagában alkalmazva sem a Lipid A, sem pedig az LPS nem fejt ki semmiféle, a fülduzzadást gátló hatást (lásd az 1. illetve 2. ábrán). A DTH-nak az MBP és Lipid A vagy LPS kombinációjának beadását követő elnyomása antigén-specifikus, mert az Mt-re adott DTH reakciókat nem érintette.
5. Példa: A beadás módia befolyásolna a szineroista hatást
A találmány szerinti szinergista hatásmechanizmusának vizsgálatára a 2. példában leírt kísérletet ezúttal úgy hajtottuk végre, hogy az 5 alkalommal orálisan (PO) vagy szubkután (SQ) beadott 1-1 mg MBP-vel együtt mindig beadtunk 1 mg szinergistát (LPS). A kontrollmintákat csak MBP-vel injektáltuk be. Az eredmények az alábbi 4. táblázatban láthatók.
• ·
- 29 i i I I I I I I I I I
Kz. LPS orálisan beadva lobban növeli a toleranciát mint más úton beadva
X 1
ω i
Q 1 Ό
X 1 00 ιη fÚ υ
Η Η 1 Γ* ν co 00 Ο
0 1 X X 03 03
«ω i CO CN X ΙΓ) X X
ω i 03 ο co ιη
0 1 + 1 +1 X Φ
ω i +1 ο +1 +1 ΙΛ
H 1 00 ο V 03 ιη 'Φ
ω i X X <Ώ Λ ιη ο Χ>
X 0 1 ο X X X Ή
'< 1 03 1 co ιη 03 '—1
ω i Τ—< 03 α
ω ω ι ο
Η ο I ω
X >< I Φ
X | Λ Λ
SO I ο* θ' Ά υ Λ Φ
η ω ι co co TJ ιη ιη Ν
X ι X X 03 03 ω
rf 1 ο ο X ιη X X <Ό
£ 1 ο ο ο ο Ο
1 + | +1 X
ω ι +1 ο +| +1 ΛΙ
ο ι 03 00 V ιη φ
0 ι X X C0 Λ θ' Ο- α
< — ι CO τ—1 X '—' X χ Η
X ο. ι ο 03 χτ Φ
Η <Ö 1
α ι 'Φ
— I -Ρ
1 Φ Ρ
X 1 1 Ο Λ Ο υ 'Φ
< ι ιη V 5—1 Ό s—1 ο-
Η 1 X X <—1 Λ
ι ο ο X ιη X X
< 1 ο ο ο ο Ο
eh 1 +1 + 1 X ω
Ό 1 +1 ο +1 +1
Q 1 ιΏ V ν ω
Η I χ X 00 (X ο ο X
tx 1 Ο ιη X — X X χ
Η X I «Η ιΏ ιη +
ω <; ι X
« χ ι X
Q < 1 X
ω ι
0 ι Ν
Μ I ιη ιη ιη V ν Φ
Eh 1 \ \ \ \
ω ι ιη ιη (Ν ν ν ω
X ι 'Φ
0 ι
ω ι
X ι —χ Ο
ι —ι X
ι <—ι
I Ο ω
1 Ρ Ο Ο X
1 -Ρ Φ IX ω χ
1 α W 1 ιη +
1 ο 'Φ ω ω Ο ο X
1 λ: Ό IX X X χ X
ω ι —- Φ χ χ ο ο s
Ή 1 Φ Ο
X 1 Η Ό + + ω V V Ν
Μ 1 ε ω Φ
Ν 1 £ X X X ω ΡΡ-Ζ
« 1 φ CQ X ω X
X 1 ω X X X χ rö Λ UO
• · · · · • « · • ······· ·· ··
- 30 Az orálisan beadott LPS a betegségi indexet a kontrollcsoport 23,04-es illetve az MBP-vel kezelt csoport 8,0-as értékéről 0,26-ra csökkentette. A szubkután beadott LPS viszont megszüntette az MBP beadása után kialakult toleranciát, a betegségi index az önmagában adagolt MBP esetén mért 8,0-ról 16,5-re növekedett (4. táblázat). Ezekben a patkányokban mértük az MBP-re adott DTH reakciókat az eredmények megfelelnek azoknak, melyeket a klinikai betegség vizsgálatánál kaptunk. Ha az MBP mellett LPS-t is adtunk be orálisan, ez jobban elnyomta a DTH reakciókat, mint az MBP magában (ezeket az adatokat itt nem közöljük).
6, Példa: Szinercista beadása az EAE kiváltása után
A találmány szerinti szinergista egy aktív, fokozódó autoimmun betegségre gyakorolt hatásának vizsgálata céljából egy krónikus EAE-modellt tanulmányoztunk. A 13-as törzsből származó tengerimalacokat (Associated Rabbit Industries, East Bridgewater, MA) tengerimalac-mielin (beszerzési forrás: Pel-Freez, Rogers, AR) és steril fiziológiai sóoldat valamint vele azonos térfogatú, 4 mikrogramm - hővel elpusztított - Mycobactérium tűbercu1osis-t (Difco, Detroit, MI) tartalmazó inkomplett Freund-féle adjuváns 1:1 arányú elegyével szenzitivizáltunk oly módon, hogy a nyakszirti terület különböző helyeire a fenti reagensből 0,4 mlt injektáltunk be.
Az EAE első támadása az immunizálást követő 32. napon lépett fel. Ettől kezdve az állatok hetenként háromszor 10 mg szarvasmarha-mielin készítményt (Biopure,
- 31 Boston, MA) kaptak 150 mikrogramm Lipid A-val vagy anélkül, a 2. példa szerinti módon. Az állatokat 120 napon át minden másnap vizsgáltuk a betegség fellépése szempontjából. A vizsgálók a csoportok összetételét nem ismerték. A betegséget a hátsó láb bénulásával és az inkontinenciával jellemeztük. A betegség klinikai súlyosságát a következőképpen osztályoztuk: 0 = semmi abnormalitás; 1 = gyengeség, sántítás, az aktivitás csökkenése; 2 = enyhe bénulás; 3 = részleges bénulás; 4 = súlyos bénulás; 5 = halál. A klinikai pontszámokat úgy számítottuk, hogy a tényleges pontszámokat az észlelt esetek számával szoroztuk, majd osztottuk a teljes lehetséges maximális kockázati pontszámmal (ez azt az esetet jelenti, mikor mindegyik állat a 4-es klinikai súlyossági állapotban van), és a kapott értéket szoroztuk 100-zal. Az eredmények a 3. ábrán láthatók.
A 3c ábra a kontrollcsoport eredményeit mutatja. Itt az állatok klinikai pontszáma 61 és 87 közötti érték, átlagosan 73 (a 3a - 3c ábrán mindegyik oszlop egy-egy állatot jelent). A szarvasmarha-mielin orális beadása a klinikai pontszámot 19 és 72 közötti (átlagosan 53, 3b ábra), a szarvasmarha-mielin + Lipid A orális beadása pedig 19 és 26 közötti (átlagosan 22, 3a ábra) értékre csökkentette. Ez azt mutatja, hogy az AD-szuppresszív anyaggal együtt orálisan beadott szinergista hatásosan alkalmazható egy fokozódó autoimmun betegség kezelésére.
7. Példa: Az MBP + LPS-sel kezelt állatok bélhámseltlei eltérő mennyiségben exoresszáliák az I. és II, osztályú molekulákat
Ezekben a kísérletekben a bélhámsejteket
6-8-hetes nőstény Lewis patkányokból izoláltuk, melyeket előzőleg MBP-vel vagy MBP + LPS-sel kezeltünk. A bélnyálkahártya-hámsejteket normál Lewis patkányokból nyertük a Bland, P.W. és munkatársai [Immunoi., 58 , 1, 1986] által leírt módon. A vékonybelet (beleértve a nyombelet és a jejunum [éhbél] közeli szakaszát is) hosszirányban megnyitottuk, Hank-féle kiegyenlített sóoldattal (HBSS) alaposan átmostuk, majd 5 percen át 0,5 mM EDTA-t tartalmazó HBSS-ben szobahőmérsékleten inkubáltuk. A bolyhos epitheliumot és a nyálkát úgy távolítottuk el, hogy a nyálkahártyát egy gumizászlócskával borított üvegrúddal dörzsöltük.
A kapott csomókat Pasteur pipetta alkalmazásával oszlattuk szét egysejtes szuszpenzióvá.
Ezután a sejteket 10 % magzati borjúszérumot (FCS) tartalmazó közegben
1640/perc fordulatszámon mostuk, majd hemo-citométerben (vérsejtszámláló) számláltuk.
Ezután a sejteket az I. vagy II.
osztályú determinánsok antitestjeivel megfestettük, és a Santos, L.M. és munkatársai [Cellular Immunoi (nyomtatás alatt)] által leírt módszer alkalmazásával, ímmunfluoreszcenciás sejtosztályozó (FACS) készülékkel megszámoltuk.
A beadott mennyiség 1 mikrogramm MBP volt 1 mikrogramm LPS-sel együtt vagy anélkül.
A sejtek az alábbi arányban expresszálta II.
osztályú antigént: a kontrollcsoport tagjaiból származó hámsejtek
53,8 az MBP-vel kezelt patkányok 65,9 %-a, az MBP + LPS-sel kezelt patkányok 61 %-a. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az MBP + LPS adagolása eltérő módon hat a hámsejtek II. osztályú hisztokompatibilitási antigén-termelésére. Ezek alapján feltételezhető, hogy az LPS egyik lehetséges hatásmechanizmusa magába foglalja a hámsejtek II. osztályú expressziójának differenciált csökkentését (az I. osztályúhoz képest). Tehát ezek a sejtek nem prezentálják preferenciálisan az a antigént a CD4 + sejtekkel szemben, melyek a szuppresszor sejtekkel ellentétben indukáló (vagyis helper) sejtek.
8. Példa:
A találmány szerinti készítmények szinergísta hatásmechanizmusának vizsgálatára Lewis patkányokat, melyekben EAE-t idéztünk elő a 2. példa szerinti módon, 5 fős csoportokba osztva a következőképpen kezeltünk: a) 1 mg GP-MBP beadása egymagában orálisan; b) 1 mg GP-MBP + 1 mg LPS beadása orálisan; c) 200 mikrogramm IL-1 intraperítoneálisan; vagy d) 1 mg GP-MBP bevezetése a gyomorba, majd 2-3 nappal az utolsó adag után 200 mikrogramm IL-1 intraperitoneálisan beinjektálva; és mértük a betegségi indexet. Az eredmények az alábbi 5. táblázatban láthatók.
5. Táblázat
Kezelés Beteosécri
semmi (kontroll) 23
GP-MBP 19
GP-MBP + LPS 17
IL-1 28
GP-MBP + IL-1 4
Az 5. táblázaban feltüntetett eredmények azt mutatják, hogy 1 mg GP-MBP orális beadására a betegségi index 23-ról 19-re csökkent, és az LPS hozzáadásával ez az érték tovább csökkent 17-re. 200 mikrogramm IL-l-et magában beinjektálva (intraperitoneálisan) az index 28-ra emelkedett. Ha viszont orálisan beadunk 1 mg GP-MBP-t és így injektálunk be 200 mikrogramm IL-l-et, akkor a betegségi index értéke 4-re csökken.
Tehát a fenti eredmények azt mutatják, hogy a parenterálisan beadott IL-1 és az orálisan beadott MBP között szinergetikus hatás léphet fel.

Claims (16)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás emlősökben a sclerosis multiplex tüneteit kiváltó autoimmun betegség (AD) kezelésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy
    a) a kezelendő emlősnek orálisan vagy parenterálisan beadunk legalább egy, az alábbi csoportokból választott AD-szuppresszív hatóanyagot:
    (i) az adott autoimmun betegségre nézve specifikus autoantigének, (ii) ezen autoantigének AD-szuppresszív fragmentumai vagy (iii) a mondott autoantigének vagy fragmentumok ADszuppressziv analógjai; és
    b) legalább egy olyan vegyületet, mely a fenti hatóanyag AD-szuppresszív hatását növelni képes, a fenti a) és b) pont szerinti anyagokat olyan mennyiségben alkalmazva, hogy együttesen képesek legyenek a mondott tünetek elnyomására.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy autoantigénként mielinbázisú proteint alkalmazunk .
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületként bakteriális lipo-poliszacharidot alkalmazunk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal « i t
    jellemezve, hogy a
    b) pont szerinti vegyületként
    Lipid A-t alkalmazunk.
  5. 5.
    igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a
    b) pont szerinti vegyületet orálisan vagy enterálisan adjuk be.
  6. 6.
    Az 5.
    igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az
    a) pont szerinti hatóanyagot és a b) pont szerinti vegyületet egyidejűleg adjuk be.
    Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az emlősnek a hatóanyagból olyan mennyiséget adunk be, amely önmagában elegendő a mondott betegség klinikai tüneteinek elnyomására vagy megelőzésére.
    Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az emlősnek a hatóanyagból és a
    b) pont szerinti vegyületből olyan mennyiséget adunk be amely együttesen elegendő a mondott tünetek elnyomásához.
  7. 9. Eljárás T-sejt álttal közvetített vagy Tsejt-függő autoimmun betegség (AD) kezelésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy a kezelendő emlősnek a mondott betegség elfojtásához hatásos mennyiségben beadunk
    a) orálisan vagy parenterálisan legalább egy, az alábbi csoportokból választott AD-szuppresszív hatóanyagot: (i) az adott autoimmun betegségre nézve specifikus autoantigének
    5 ** 1 • · Λ 9 ·· · · «··· · · · · * • ··»···· ·1 · ·
    - 37 resszív fragmentumai vagy (iii) a mondott autoantigének vagy fragmentumok AD-szuppresszív analógjai; és
    b) legalább egy olyan vegyületet, mely a fenti hatóanyag AD-szuppresszív hatását növelni képes.
  8. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületként bakteriális lipo-poliszacharidot alkalmazunk.
  9. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületként Lipid A-t alkalmazunk.
  10. 12. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületet a hatóanyag beadását megelőzően adjuk be.
  11. 13. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületet az a) pont szerinti hatóanyaggal lényegében egyidejűleg adjuk be.
  12. 14. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületet orálisan vagy enterálisan adjuk be.
  13. 15. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) pont szerinti vegyületet parenteráli• · » · * · ·· «»·« · · «V · • ·<·»··· *· · ··
    - 38 san adjuk be.
  14. 16. Eljárás T-sejt álttal közvetített vagy T-sejt-függő autoimmun betegség (AD) kezelésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy a kezelendő emlősnek
    a) orálisan vagy parenterálisan beadunk legalább egy, az alábbi csoportokból választott ADszuppresszív hatóanyagot: (i) az adott autoimmun betegségre nézve specifikus autoantigének, (ii) ezen autoantigének ADszuppresszív fragmentumai vagy (iii) a mondott autoantigének vagy fragmentumok AD-szuppresszív analógjai; továbbá
    b) az emlősnek beadunk legalább egy olyan vegyületet, mely a fenti hatóanyag AD-szuppresszív hatását növelni képes, a fenti a) és b) pont szerinti anyagokat olyan mennyiségben alkalmazva, hogy képesek legyenek a II. osztályú hisztokompatibilitási autoantigének expresszióját differenciáltan csökkenteni az emlős bélhámsejtjeinek I osztályú hisztokompatibilitási autoantigén-termeléséhez képest.
  15. 17. Gyógyszerkészítmény autoimmun betegségek klinikai tüneteinek megelőzésére vagy elfojtására, azzal jellemezve, hogy hatásos mennyiségben tartalmaz
    a) legalább egy, az alábbi csoportokból választott AD-szuppresszív hatóanyagot: (i) az adott autoimmun betegségre nézve specifikus autoantigének, (ii) ezen autoantigének AD-szuppresszív fragmentumai vagy (iii) a to ·« V « · · · »« t · ·· ·*
    9 · · · « · · · 4 ··· ···· ·* *· r* ’
    - 39 mondott autoantigének vagy fragmentumok AD-szuppresszív analógjai; és
    b) legalább egy olyan vegyületet, mely a fenti hatóanyag AD-szuppresszív hatását növelni képes; továbbá tartalmaz
    c) egy gyógyászatilag elfogadható hordozó- vagy hígítóanyagot.
  16. 18. AD-szuppresszív anyag hatásának növelésére szolgáló gyógyszerkészítmény orális dózisformában, azzal jellemezve, hogy legalább egy, az AD-szuppresszív anyag hatását növelni képes vegyületből hatásos mennyiséget és egy fiziológiailag elfogadható hordozóanyagot tartalmaz.
HU9202808A 1990-03-02 1991-03-04 Process for producing orally administrable pharmaceutical compositions comprising autoantigenes, suitable for improving down-control of autoimmune diseases HUT61896A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US48773290A 1990-03-02 1990-03-02

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9202808D0 HU9202808D0 (en) 1992-12-28
HUT61896A true HUT61896A (en) 1993-03-29

Family

ID=23936898

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9202808A HUT61896A (en) 1990-03-02 1991-03-04 Process for producing orally administrable pharmaceutical compositions comprising autoantigenes, suitable for improving down-control of autoimmune diseases
HU95P/P00088P HU210813A9 (en) 1990-03-02 1995-03-07 Enhancement of the down-regulation of autoimmune diseases by oral administration of autoantigens

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU95P/P00088P HU210813A9 (en) 1990-03-02 1995-03-07 Enhancement of the down-regulation of autoimmune diseases by oral administration of autoantigens

Country Status (13)

Country Link
EP (2) EP0782859A1 (hu)
JP (1) JPH05508621A (hu)
AT (1) ATE157257T1 (hu)
AU (1) AU651097B2 (hu)
BR (1) BR9106114A (hu)
CA (1) CA2077340A1 (hu)
DE (1) DE69127470T2 (hu)
DK (1) DK0594607T3 (hu)
ES (1) ES2107459T3 (hu)
HU (2) HUT61896A (hu)
IL (1) IL97446A (hu)
NO (1) NO923395L (hu)
WO (1) WO1991012816A1 (hu)

Families Citing this family (44)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6645504B1 (en) 1987-06-24 2003-11-11 Autoimmune Inc. Bystander suppression of type I diabetes by oral administration of glucagon
US5268454A (en) 1991-02-08 1993-12-07 La Jolla Pharmaceutical Company Composition for inducing humoral anergy to an immunogen comprising a t cell epitope-deficient analog of the immunogen conjugated to a nonimmunogenic carrier
IL99699A (en) 1990-10-10 2002-04-21 Autoimmune Inc Drug with the option of oral, intra-intestinal, or inhaled dosing for suppression of autoimmune response associated with type I diabetes
KR0140841B1 (ko) * 1990-10-15 1998-06-01 조앤 월리스 자기항원의 경구 투여에 의한 자기면역 질병의 치료
EP0627933B1 (en) * 1992-02-28 2002-11-27 Autoimmune, Inc. Bystander suppression of autoimmune diseases
US5891435A (en) * 1993-04-16 1999-04-06 Research Corporation Technologies, Inc. Methods and compositions for delaying or preventing the onset of autoimmune disease
NZ266739A (en) * 1993-06-02 1997-07-27 Tvw Telethon Inst Child Health Inducing immunologic tolerance by administering a cryptic peptide derived from the antigen der pi
GB9319429D0 (en) 1993-09-21 1993-11-03 London Health Ass Methods and products for controlling immune responses in mammals
CA2203629A1 (en) * 1994-10-25 1996-05-02 Dawn Smilek Compositions and treatment for multiple sclerosis
US6379670B1 (en) 1994-11-18 2002-04-30 Neurocrine Biosciences, Inc. Methods for treatment of multiple sclerosis using peptide analogs of human myelin basic protein
ATE213499T1 (de) 1994-11-18 2002-03-15 Neurocrine Biosciences Inc Peptidanaloge des menschlichen, basischen myelinproteins mit substitution an position 91 zur behandlung der multiplen sklerose
US6329499B1 (en) 1994-11-18 2001-12-11 Neurocrine Biosciences, Inc. Methods for treatment of multiple sclerosis using peptide analogues of human myelin basic protein
US6251396B1 (en) 1994-11-18 2001-06-26 Neurocrine Biosciences, Inc. Methods for treatment of multiple sclerosis using peptide analogs of human myelin basic protein
CA2221568C (en) * 1995-06-07 2010-05-04 Terrapin Technologies, Inc. Metabolic effects of certain glutathione analogs
US6488933B2 (en) 1995-07-05 2002-12-03 Yeda Research And Development Co. Ltd. Preparations for the treatment of T cell mediated diseases
IL124834A0 (en) * 1996-01-05 1999-01-26 Autoimmune Inc Method for preparation of type ii collagen
US5849886A (en) * 1996-07-10 1998-12-15 Oy Aboatech Ab Extraction of myelin basic protein
US6211160B1 (en) 1996-09-06 2001-04-03 The Trustees Of The University Of Pennsylvania Method for tolerizing a mammalian patient to administration of gene therapy virus vectors
JP4086928B2 (ja) * 1997-02-13 2008-05-14 大日本住友製薬株式会社 タイプ２ヘルパーｔ細胞型サイトカイン産生選択的抑制剤
US7097845B2 (en) 1997-04-23 2006-08-29 Jacob Sten Petersen Combinations of antigen and mucosal binding component for inducing specific immunological tolerance
US7790856B2 (en) 1998-04-07 2010-09-07 Janssen Alzheimer Immunotherapy Humanized antibodies that recognize beta amyloid peptide
US6913745B1 (en) 1997-12-02 2005-07-05 Neuralab Limited Passive immunization of Alzheimer's disease
US6710226B1 (en) 1997-12-02 2004-03-23 Neuralab Limited Transgenic mouse assay to determine the effect of Aβ antibodies and Aβ Fragments on alzheimer's disease characteristics
US6761888B1 (en) 2000-05-26 2004-07-13 Neuralab Limited Passive immunization treatment of Alzheimer's disease
US6750324B1 (en) 1997-12-02 2004-06-15 Neuralab Limited Humanized and chimeric N-terminal amyloid beta-antibodies
US6923964B1 (en) 1997-12-02 2005-08-02 Neuralab Limited Active immunization of AScr for prion disorders
US20080050367A1 (en) 1998-04-07 2008-02-28 Guriq Basi Humanized antibodies that recognize beta amyloid peptide
TWI239847B (en) 1997-12-02 2005-09-21 Elan Pharm Inc N-terminal fragment of Abeta peptide and an adjuvant for preventing and treating amyloidogenic disease
US6743427B1 (en) 1997-12-02 2004-06-01 Neuralab Limited Prevention and treatment of amyloidogenic disease
US6787523B1 (en) 1997-12-02 2004-09-07 Neuralab Limited Prevention and treatment of amyloidogenic disease
US20030147882A1 (en) 1998-05-21 2003-08-07 Alan Solomon Methods for amyloid removal using anti-amyloid antibodies
US6787637B1 (en) 1999-05-28 2004-09-07 Neuralab Limited N-Terminal amyloid-β antibodies
UA81216C2 (en) 1999-06-01 2007-12-25 Prevention and treatment of amyloid disease
US7897575B2 (en) 2000-05-24 2011-03-01 The United States Of America As Represented By The Department Of Health And Human Services Treatment and prevention of vascular dementia
CA2410563C (en) 2000-05-24 2013-04-23 John M. Hallenbeck Methods for preventing strokes by inducing tolerance to e-selectin
US7700751B2 (en) 2000-12-06 2010-04-20 Janssen Alzheimer Immunotherapy Humanized antibodies that recognize β-amyloid peptide
MY139983A (en) 2002-03-12 2009-11-30 Janssen Alzheimer Immunotherap Humanized antibodies that recognize beta amyloid peptide
PE20050627A1 (es) 2003-05-30 2005-08-10 Wyeth Corp Anticuerpos humanizados que reconocen el peptido beta amiloideo
US8916165B2 (en) 2004-12-15 2014-12-23 Janssen Alzheimer Immunotherapy Humanized Aβ antibodies for use in improving cognition
WO2009017467A1 (en) 2007-07-27 2009-02-05 Elan Pharma International Limited Treatment of amyloidogenic diseases
US8784810B2 (en) 2006-04-18 2014-07-22 Janssen Alzheimer Immunotherapy Treatment of amyloidogenic diseases
US8003097B2 (en) 2007-04-18 2011-08-23 Janssen Alzheimer Immunotherapy Treatment of cerebral amyloid angiopathy
JO3076B1 (ar) 2007-10-17 2017-03-15 Janssen Alzheimer Immunotherap نظم العلاج المناعي المعتمد على حالة apoe
US9067981B1 (en) 2008-10-30 2015-06-30 Janssen Sciences Ireland Uc Hybrid amyloid-beta antibodies

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4309406A (en) 1979-07-10 1982-01-05 American Home Products Corporation Sustained release pharmaceutical compositions
US4309404A (en) 1979-08-09 1982-01-05 American Home Products Corporation Sustained release pharmaceutical compositions
US4704295A (en) 1983-09-19 1987-11-03 Colorcon, Inc. Enteric film-coating compositions
US4556552A (en) 1983-09-19 1985-12-03 Colorcon, Inc. Enteric film-coating compositions
JPS60149386A (ja) * 1984-01-17 1985-08-06 Dainippon Pharmaceut Co Ltd インタ−ロイキン１をコ−ドする伝令リボ核酸及びその調製法
US4695459A (en) * 1984-12-26 1987-09-22 The Board Of Trustees Of Leland Stanford Junior University Method of treating autoimmune diseases that are mediated by Leu3/CD4 phenotype T cells
DE19848246A1 (de) 1998-10-20 2000-04-27 Krauss Maffei Kunststofftech Thermoplastteil mit eingespritzter Elastomerdichtung
EP2112920B1 (en) 2003-06-26 2018-07-25 Intellipharmaceutics Corp. Proton pump-inhibitor-containing capsules which comprise subunits differently structured for a delayed release of the active ingredient

Also Published As

Publication number Publication date
IL97446A0 (en) 1992-06-21
HU9202808D0 (en) 1992-12-28
ATE157257T1 (de) 1997-09-15
HU210813A9 (en) 1995-08-28
EP0594607A4 (en) 1993-04-20
EP0594607B1 (en) 1997-08-27
NO923395D0 (no) 1992-08-31
JPH05508621A (ja) 1993-12-02
CA2077340A1 (en) 1991-09-03
DE69127470D1 (de) 1997-10-02
EP0782859A1 (en) 1997-07-09
NO923395L (no) 1992-08-31
EP0594607A1 (en) 1994-05-04
DE69127470T2 (de) 1998-02-19
WO1991012816A1 (en) 1991-09-05
AU651097B2 (en) 1994-07-14
AU7578991A (en) 1991-09-18
IL97446A (en) 1996-03-31
BR9106114A (pt) 1993-03-09
ES2107459T3 (es) 1997-12-01
DK0594607T3 (da) 1998-04-14

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT61896A (en) Process for producing orally administrable pharmaceutical compositions comprising autoantigenes, suitable for improving down-control of autoimmune diseases
EP0553291B1 (en) Treatment of autoimmune diseases by oral administration of autoantigens
EP0359783B2 (en) Treatment of autoimmune diseases by oral administration of autoantigens
Ridge et al. Suppression of experimental allergic encephalomyelitis by mitoxantrone
JP3712260B2 (ja) 自己免疫疾患のバイスタンダー抑制
Khoury et al. Suppression of experimental autoimmune encephalomyelitis by oral administration of myelin basic protein: III. Synergistic effect of lipopolysaccharide
US8454967B2 (en) Compositions and methods for modulating the immune system
HUT61487A (en) Process for producing aerosol pharmaceutical composition comprising autoantigens
US5961977A (en) Method of treating or preventing autoimmune uveoretinitis in mammals
JPH09511990A (ja) 経口寛容および／またはＴｈ２増強サイトカインを用いた自己免疫疾患の治療
EP0977586B1 (en) Combinations of antigen and mucosal binding component for inducing specific immunological tolerance
JPH09511745A (ja) 経口寛容および／またはタイプｉインターフェロンを用いた自己免疫疾患の治療
BRPI0923832B1 (pt) Uso de um peptídeo tipo apl para o tratamento de doenças inflamatórias intestinais e diabetes tipo 1.
KR100263164B1 (ko) Ii형 콜라겐의 펩티드를 유효성분으로 함유하는 콜라겐 관절염 치료제
JPH08500823A (ja) レトロウィルス関連神経疾患のバイスタンダー抑制
Virella et al. Organ-specific autoimmune diseases
JPH0959176A (ja) 経口慢性関節リウマチ治療剤及び機能性食品
EP0385373A2 (en) Treatment of autoimmune diseases

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee