HU224295B1 - Eljárás kisnyomású kisülőlámpa gyújtására, glimmgyújtó, glimmindító, a glimmindítót tartalmazó világítótest, a glimmgyújtót tartalmazó kompakt kisülőlámpa, valamint a kompakt kisülőlámpát tartalmazó világítótest - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás kisnyomású kisülőlámpa gyújtására, amelynéla glimmgyújtó (2) fénykibocsátó anyagot (5) tartalmaz, amely fénytbocsát ki, amellyel egy anyagot vagy anyagkombinációt gerjesztenek akisnyomású kisülőlámpa gyújtási folyamatához fotoelektronokkibocsátása érdekében. A találmány szerinti eljárás során afénykibocsátó anyagot (5) nap- és/vagy mesterséges fény segítségéveltöltik fel. A találmány tárgya glimmgyújtó (2) gázzal töltöttüvegburával (6), amelyben két elektróda (9, 10) van elhelyezve,amelyek közül legalább az egyik hőbimetálból van kialakítva, valaminttartalmaz a glimmgyújtó gyújtási folyamata alatt fotoelektronokattermelő anyagot vagy anyagkombinációt. A fotoelektronokat termelőanyag- vagy anyagkombinációt gerjesztő eszköz a találmány szerint nap-és/vagy mesterséges fénnyel feltölthető fénykibocsátó anyagot (5)tartalmaz. A találmány tárgya még a glimmgyújtót (2) tartalmazóglimmindító (1), a glimmindítót (1) tartalmazó világítótest, aglimmgyújtót (2) tartalmazó kompakt kisülőlámpa, valamint a kompaktkisülőlámpát tartalmazó világítótest.

Description

A találmány kisnyomású kisülőlámpa gyújtási eljárására vonatkozik hagyományos gyújtóáramkörrel („fojtás”), ahol a lámpa a kisülés begyújtásához glimmgyújtóval van ellátva. Ez a glimmgyújtó, a rúd alakú kisülőlámpáknál külön házban is el lehet helyezve (erre a következőkben „glimmindító”-ként hivatkozunk). A kompakt kisülőlámpáknál a glimmgyújtó a lámpa házán belül van elhelyezve.

A találmány tárgya még glimmgyújtó, a glimmgyújtóval kialakított kompakt kisülőlámpa, a kompakt kisülőlámpával kialakított világítótest, glimmindító és a glimmindítót tartalmazó kisnyomású kisülőlámpával ellátott világítótest.

A kisnyomású kisülőlámpa indításához szükséges gyújtófeszültség eléréséhez sok alkalmazásban használnak a fojtó-indítókapcsolás elvére épülő glimmindítót, ami hagyományos esetben egy glimmgyújtót és zavarszűrő kondenzátort tartalmaz. A glimmindító a lámpával párhuzamosan, míg a lámpaelektródákkal sorosan van csatlakoztatva. Ennek az ismert glimmgyújtónak két elektródája van, amelyek közül legalább az egyik hőbimetálból van elkészítve. Az elektródák a töltőgázzal megtöltött glimmgyújtóburában vannak elhelyezve. Az elektródákat feszültség alá helyezve - szokásos módon ez a hálózati feszültség -, az ezzel együtt járó elektródák közti glimmkisülés felmelegíti a hőbimetált, ezért a két elektróda által meghatározott kontaktus záródik, és a fojtó teljes rövidzárási árama a lámpa elektródáin keresztül folyik. A zárt kontaktusok mellett nem lép fel glimmkisülés, ezért a hőbimetál lehűl, és a rövidzár a kontaktusok nyitásával megszűnik. Az áram ilyen módon való megszakadása a fojtóban feszültségimpulzust indukál, ami jelentősen nagyobb, mint a hálózati feszültség, és elegendő az kisnyomású kisülőlámpa begyújtásához. A KLL glimmgyújtó a szokásos módon párhuzamosan kapcsolt zavarszűrő kondenzátorral, közvetlenül a KLL fejrészén van elhelyezve, és funkcióját tekintve hasonló a glimmindítóhoz.

A lámpa indításának feltétele, hogy a glimmgyújtóburán belül bizonyos minimális számú szabad elektronnak kell lennie ahhoz, hogy az ionizálási folyamat és az elektródák felhevítéséhez szükséges glimmkisülés meginduljon. Túl kevés számú szabad elektronnál a gyújtási folyamatnak a gyakorlati alkalmazásoknál nem elfogadható késése (gyújtáskésés) és legrosszabb esetben a glimmgyújtó gyújtásának elmaradása következhet be.

Tapasztalatok szerint a glimmgyújtók egyáltalán nem, vagy csak csekély gyújtáskésést mutatnak, ha a kisnyomású kisülőlámpa indítása világosban (napfény, mesterséges fény mellett) következik be. Ennek az oka az, hogy a glimmgyújtó elektródáira eső fény, a fotoelektromos hatás alapján és/vagy a töltőgáz gerjesztett atomjainak fotoionizálásával szabad elektronokat termel.

A lámpa sötétben való gyújtásakor viszont különösen érezhető a gyújtáskésés, mert az erősítés az elektródák közti elektromos mezőben olyan csekély, hogy a kisszámú létrejött töltéshordozó - különösen az elektronok - a különböző veszteségi folyamatok miatt ilyen például a rekombináció, a szennyeződésekkel való rugalmatlan ütközések - elvesznek, így az elektronlavina kialszik, mielőtt elérne az anódhoz.

Ezt a problémát idáig radioaktív töltőanyagok - például: kripton 85, trícium vagy tórium - hozzáadásával oldották meg. Ezeknek a radioaktív töltőanyagoknak az ionizálóhatása miatt kiegészítő töltéshordozók keletkeznek, így az elektronlavina kialvása sötétben való gyújtási folyamatnál is megelőzhető.

A sugárvédelmi és a szállítási előírások tervezett változtatása, valamint nyilvánosság részéről a lámpagyártókra nehezedő egyre növekvő nyomás miatt elkerülhetetlen a radioaktív tartalmú anyagok elhagyása a glimmgyújtókban. Azért azonban jelentős konstruktív és eljárástechnikai intézkedések szükségesek, hogy a bevezetőben leírt gyújtáskésést a lámpa sötétségben való indításakor minimalizáljuk.

Az US 5,512,799 számú szabadalmi leírás szerinti radioaktivitásmentes glimmgyújtóban elektromosan lumineszkáló világítóanyagot használnak, hogy a gyújtási folyamat alatt fényt emittáljanak. Ezt az elektromosan lumineszkáló fénykibocsátót gerjesztő váltakozó feszültség megegyezik a glimmgyújtó elektródáin lévő feszültséggel.

Az US 5,512,799 számú szabadalmi leírásból ismert megoldás hátránya, hogy a fénykibocsátó (világítóanyag) huzalozása és helyzetpozicionálása eszközigényes és bonyolult gyártástechnológiát igényel.

A találmánnyal megoldandó feladat egy eljárás kisnyomású kisülőlámpa gyújtására, ehhez glimmgyújtó, ilyen glimmgyújtóval kialakított kompakt kisülőlámpa, ilyen kompakt kisülőlámpával felszerelt világítótest, glimmindító, és ilyen glimmindítóval üzemelő világítótest létrehozása, ahol a gyújtáskésés minimális eszközráfordítással minimalizálható.

Ez a feladat, az 1. szabadalmi igénypontban ismertetett eljárással, továbbá a 2-12. szabadalmi igénypontoknak megfelelő glimmgyújtóval, továbbá ilyen glimmgyújtóval kialakított, a 20-25. szabadalmi igénypontoknak megfelelő kompakt kisülőlámpával, egy ilyen kompakt kisülőlámpával felszerelt, a 26. szabadalmi igénypontnak megfelelő világítótesttel, a 13-18. szabadalmi igénypontoknak megfelelő glimmindítóval, és egy ilyen glimmindítóval kivitelezett, a 19. szabadalmi igénypontnak megfelelő világítótesttel van megoldva.

A találmány szerint a glimmgyújtó olyan fénykibocsátó anyagot tartalmaz, ami nap- és/vagy mesterséges fény, például egy kisülőlámpa fénye segítségével feltöltődik. Ez a fénykibocsátó anyag feltöltés után a sötétben is fényt bocsát ki egy meghatározott spektrumtartományban, így a glimmgyújtóban elegendő szabad töltéshordozó áll rendelkezésre annak érdekében, hogy az ionizálás az indítási folyamat alatt meginduljon. Ezt a fénykíbocsátó anyagot huzalozás nélkül, egyszerű módon lehet a megfelelő pozícióban elhelyezni, így az előállítás költsége lényegesen kisebb, mint a bevezetőben leírt megoldásnál.

A fénykibocsátó anyag például a glimmgyújtóburára lehet felhordva, mégpedig közvetlenül bevonat formájában vagy közvetve további hordozóelem felszerelésével, amely a fénykibocsátó anyag hordozójaként szolgál

HU 224 295 Β1 vagy tartalmazza azt (például fénykibocsátó anyaggal ellátott átlátszó műanyag fólia alkalmazásával). A glimmindítónál is alternatíva lehet a fénykibocsátó anyagot valamilyen módon egy másik glimmindító-komponensre rögzíteni, például a burát körülvevő tokra, ami a glimmgyújtót körülveszi (például a műanyag granulátumhoz adalékolva). A továbbiakban a glimmgyújtónál is fennáll a lehetőség, hogy a fénykibocsátó anyagot valamilyen módon a glimmgyújtót körülvevő lámparészekhez vagy a kondenzátorhoz rögzítsük, (például a lámpafejet alkotó műanyaghoz való hozzákeveréssel).

Glimmindítóknál egy különösen egyszerű megoldás szerint a tok fröccsöntő eljárással műanyagból van elkészítve, és a fénykibocsátó anyag por formájában van hozzákeverve a granulátumhoz, így a tokba van integrálva. Ez a változat átlátszó alapanyagok felhasználását feltételezi a tok elkészítésénél.

A glimmgyújtóknál alkalmazható különösen egyszerű megoldás szerint a glimmgyújtó átlátszó műanyag fóliával van ellátva, amely a fénykibocsátó anyagot adalékként tartalmazza.

A fent említett két különösen egyszerű változat (a műanyaghoz adalékolás) előnye, hogy a műanyagba való helyezés által a fénykibocsátó anyag a környezeti hatások, például vízfelvétel ellen védve van, ezáltal az öregedés is megelőzhető.

A szabad töltéshordozók képződése feltételezi, hogy a glimmgyújtó elektródáinak környezetében, legalább egy anyag rendelkezésre áll, amely a fénykibocsátó anyag fényével besugározva elegendő mennyiségben fotoelektronokat ad le, hogy az ionizálás meginduljon. Ennek a bevonata lantánból, cériumból vagy lantánt és cériumot tartalmazó ötvözetből van, mert ezek különösen megfelelőnek bizonyultak. A bevonatot előnyösen erősebb potenciálgradiens környezetben, tehát a legkisebb elektródatávolság környezetében képezzük ki.

A fénykibocsátó anyagot előnyösen úgy választjuk meg, hogy az a fényt a glimmgyújtóburához felhasznált üveg áteresztőtartománya és az elektródák elektronemissziójához fontos határ-hullámhosszúság közti hullámhossztartományban sugározza ki. Ez a határhullámhossz a felhasznált elektródanyagok kémiai összetételétől, valamint ezek beviteli és összekötési módjától függ.

A következőkben a találmány két, előnyben részesített kiviteli alakját ismertetjük részletesebben a mellékelt rajzok segítségével, ahol az

1. ábra a glimmindító leegyszerűsített metszeti rajza, a

2. ábra a találmány szerinti glimmindító és a fénykibocsátó anyag nélküli glimmindító gyújtási késleltetését összehasonlító diagram, a

3. ábra kompakt kisülőlámpa vázlatos rajza a találmány szerinti beépített glimmgyújtóval, a

4. ábra a találmány szerinti glimmgyújtó és a fénykibocsátó anyag nélküli glimmgyújtó gyújtási késleltetésének összehasonlító diagramja.

A glimmindító (1. ábra) és a glimmgyújtó (3. ábra) megfelelő komponensei az áttekinthetőség érdekében azonos számozással vannak ellátva.

Az 1. ábrán vázlatosan ábrázolt 1 glimmindítónak van egy 2 glimmgyújtója, amely zavarszűrő 3 kondenzátorral együtt, 4 tokból és 14 alaplemezből álló házban van elhelyezve. A 2 glimmgyújtónak üveg- 6 burája van, amelynek 7 belső tere a 8 szívócsonk fölött ki van ürítve, és töltőgázzal van megtöltve. A töltőgáz rendszerint legalább egy nemesgázt tartalmaz.

A glimmgyújtó 7 belső terében két 9, 10 elektróda van kiképezve, amelyek 11 lapítás által egymáshoz relatívan helyzetpozicionáltak. Legalább az egyik, például a 9 elektróda hőbimetálból van, így a 9,10 elektródák a hőbimetál melegítése révén egymással érintkezésbe hozhatók.

A 11 lapítás környezetében mindkét 9, 10 elektróda, át van vezetve a 12 tányérlemezen, amely a glimmgyújtó 6 burájának alapját képezi, és a 14 alaplemez elektromos csatlakozást biztosító érintkező-13 csapjaihoz van csatlakoztatva. A szemléltetett kiviteli példában a 4 tok fröccsöntő eljárással átlátszó műanyagból van elkészítve, ahol az 5 fénykibocsátó anyag a műanyag granulátum részeként van hozzáadva. Egy ilyen 5 fénykibocsátó anyag képes arra, hogy napfénynél és/vagy a glimmindítóhoz tartozó kisnyomású kisülőlámpa működésénél fényt tároljon, és azt később hosszabb időn át leadja. Ez a folyamat összehasonlítható az elektromos akkumulátor töltési folyamatával, amely az energiát a rákapcsolt elektromos fogyasztónak adja le. Az 5 fénykibocsátó anyag ezáltal „segédmegvilágítóként” működik, amely a 2 glimmgyújtónak fényt ad le.

Az 5 fénykibocsátó anyagnak a fröccsöntő eljárásnál a 4 tokba ágyazása helyett azt például rétegként is fel lehet hordani a 4 tok belső vagy külső határoló felületére, vagy a glimmgyújtó 6 burájának külső vagy belső felületére. Egy ilyenfajta fénykibocsátó anyag, kisülőlámpával való néhány perces feltöltés után, gyenge ibolyakéken fénylik néhány órán keresztül. Hosszabb idő múlva (például 64 óra elteltével) emberi szemmel már nem lehet fénykibocsátást észlelni, de a leadott fotonok a glimmgyújtóban még mindig elegendőek a glimmkisülés gyújtásának javításához. A fénykibocsátó anyag, a tok és glimmgyújtóbura anyagának kiválasztásánál arra kell figyelni, hogy a fénykibocsátó anyag emissziós sávja a rövidhullámú oldalnál, azaz a fotoelektromos és a fotoionizáló hatás határhullámhosszának tartományában a tok, illetve a glimmgyújtóbura anyagával való kölcsönhatás által ne szűküljön le.

Az ábrázolt kiviteli példánál az egyik 10 elektródára a minimális elektródatávolság-tartományba egy 15 fémlemez van felhegesztve. Ennek a 15 fémlemeznek az anyaga úgy van megválasztva, hogy azt az 5 fénykibocsátó anyag fényével besugározva elegendő mennyiségű fotoelektron keletkezik, ami a glimmgyújtó 9, 10 elektródái közti gyújtási folyamatot elősegíti. A tesztvizsgálatoknál a cériumötvözet használata különösen megfelelőnek bizonyult, ahol a cériumötvözet az erősebb potenciálgradiens környezetben, tehát a legkisebb elektródatávolság környezetében lett felszerelve. Az 5 fénykibocsátó anyag és az elektródák környezetében járulékosan elhelyezett 15 fémlemez ennek meg3

HU 224 295 Β1 felelően úgy van megválasztva, hogy az 5 fénykibocsátó anyag által kibocsátott elektromágneses sugárzás legalább részben rövidebb hullámhosszú, mint a 15 fémlemez elektronemissziójához szükséges határ-hullámhosszúság. Ezenfelül szükséges, hogy ezt a sugárzást minden egyes közbeeső anyag (például a glimmgyújtóbura üvege) legalább részben átengedje.

Mérések alapján kiderült, hogy a megfelelő 5 fénykibocsátó anyag emissziós sávja, a 390 nm-től 530 nm-ig terjedő hullámhossztartományban van, míg a cériumötvözet összetevő elemeinek, a cériumnak és a prazeodímiumnak a határhullámhossza 430 nm-nél, illetve 460 nm-nél van (ezeknek az elemeknek az aránya a cériumötvözetben 48-55 tömeg%, illetve 4-7 tömeg% között van). Tehát az 5 fénykibocsátó anyag emissziós spektrumának egy része a cérium határhullámhossza alatt van. Az 5 fénykibocsátó anyag fényemissziója azt okozza, hogy a 15 fémlemezzel ellátott 10 elektróda szabad elektronokat termel, amelyek a glimmgyújtó feszültség alá helyezésénél townsendlavinát indítanak, így az 1 glimmindító gyújtása említésre méltó gyújtáskésés nélkül lehetséges.

Ezt az effektust a következő összehasonlító vizsgálat nyomán ismertetjük.

Az 1. ábra szerinti radioaktivitásmentes 1 glimmindítót állítottunk elő, ahol a 4 tok átlátszó makrolonból van előállítva, amely 3% 5 fénykibocsátó anyagot tartalmaz a fent megadott emissziós sávval. Az összehasonlító vizsgálatoknál azonosan felépített glimmindítót használtunk fel, amelyeknél a 4 tok nem tartalmazott fénykibocsátó anyagot. A megvizsgált glimmindítóknál az egyik elektróda hőbimetálból volt elkészítve, míg az ellenelektróda cériumötvözésű fémlemezzel volt ellátva.

A 2. ábra egy diagramot mutat, amelyen a vizsgált glimmindítók gyújtásviselkedése van ábrázolva.

Az 1 -es számmal megjelölt görbe mutatja a fénykíbocsátó anyag nélküli radioaktivitásmentes glimmindító gyújtáskésleltetését. Amint az a diagramon jól látható, az ilyen glimmindítóknak jelentékeny gyújtáskésése van, és 25 másodperc múlva is csak a vizsgált glimmindítók 25%-a gyújtott be.

A 2-es számú görbe a radioaktív adalék anyagokkal ellátott hagyományos glimmindítók gyújtáskésleltetését mutatja.

A 3, 4, 5 számú görbék a találmány szerinti glimmgyújtó gyújtáskésleltetését mutatják, 4 órán keresztüli sötétben tárolás (3-as görbe), 17 órán keresztüli sötétben tárolás (4-es görbe), és 64 órán keresztüli sötétben tárolás (5-ös görbe) után. Eszerint az 1 glimmindító még 17 órán keresztüli sötétben tárolás után is jelentősen jobb gyújtáskésést mutat, mint a hagyományos glimmindító radioaktív adalék anyagokkal. 64 órán keresztüli sötétben tárolás után a találmány szerinti glimmindító gyújtáskésése csaknem abban a tartományban van, mint amit a hagyományos glimmindító is mutat. Azaz egy hétvége után sötétben gyújtásnál a radioaktivitásmentes glimmindító nem rosszabb, mint a hagyományos szabványos indító.

További összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyújtáskésés csökkentése érdekében az elektródákat egy anyaggal kell ellátni, amelynek határhullámhossza a fénykibocsátó anyag emissziós spektrumán belül helyezkedik el. Ha a 390 nm és 530 nm közötti emissziós hullámhosszúságú fénykibocsátó anyagot radioaktivitásmentes glimmgyújtóval használjuk, amelynek érintkezői hőbimetálból vannak, illetve amelyekre semmifajta, a fényemisszióhoz szükséges magasabb határhullámhosszú kiegészítőanyag nincs felhordva, akkor nem állapítható meg a gyújtáskésés javulása. Ezt azzal lehet indokolni, hogy a bevonat nélküli elektródák anyagának (Fe, Ni, Mn és Cr) jelentősen magasabb az elektronkilépési munkája és a határhullámhossza, a fénykibocsátó anyag emissziós spektrumához képest rövidebb hullámhosszúságoknál van, így az elektronlavina kiváltásához szükséges fotoelektromos hatás nem érhető el.

A 3. ábra a 16 kompakt kisülőlámpa sematikus ábráját mutatja metszeti ábrázolásban. A 16 kompakt kisülőlámpának foszforeszkáló 18 réteggel bevont 17 kisülőedénye van, amely 19 fejrészhez van erősítve, amely szokásos módon két műanyag részből van összeillesztve, és amelyen elektromos érintkező- 20 füleket találunk, a 16 kisülőedényben rögzített 21 spirálelektródák elektromos érintkezéséhez. A 19 fejrészben található a találmány szerinti, a 16 kompakt kisülőlámpa elektródáival sorosan kapcsolt 2 glimmgyújtó és a 2 glimmgyújtóval párhuzamosan kapcsolt zavarszűrő 3 kondenzátor.

A szóban forgó kiviteli példában a 2 glimmgyújtó 5 fénykibocsátó anyag bevonattal van ellátva, a glimmgyújtó-üveg- 6 bura külső felén. A glimmgyújtó egyik elektródája hőbimetálból áll, a másik elektróda Ni/Fe/Cr ötvözésű drót, amely az elektródák legkisebb távolságánál egy vékony lantánbevonattal van ellátva.

Hasonlóan a fent ismertetett találmány szerinti 1 glimmindító kiviteli példájához, a 2 glimmgyújtó esetében is a feltöltött állapotú 5 fénykibocsátó anyag emissziója által okozott elekromágneses sugárzás, fotoelektronok emisszióját okozza a bevont glimmgyújtó elektródán, ami a 2 glimmgyújtóban a glimmkisülést a sötétben könnyebbé teszi. Az 5 fénykibocsátó anyag feltöltése a lámpa működése folyamán a 17 kisülőedény alsó végén kilépő sugárzás által, valamint a 17 kisülőedény üvegfalán keresztül a 19 fejrész belsejébe jutó idegen fény által következik be.

A lantán elektronemissziójának határhullámhossza 375 nm-nél van, és így valamelyest a fénykibocsátó anyag emissziós spektrumának rövidhullámú határhullámhossza (390 nm) alatt van. A lantánt rétegek formájában felhordva azonban határfelületi hatások lépnek fel a lantán és az alapanyag között, amelyek a határhullámhosszt a hosszabb hullámhosszúságok felé tolják el. Például a lantánréteg határhullámhosssza volfrámon a 446 nm. Az 5 fénykibocsátó anyag hatása a glimmgyújtó gyújtására, erre az effektusra vezethető vissza.

Ez a radioaktivitásmentes, lantánbevonat nélküli elektródáknál, a glimmgyújtó gyújtáskésésmérései alapján is kimutatható.

A 4. ábra néhány radioaktivitásmentes fénykibocsátó anyag nélküli (1-es görbe) glimmgyújtó gyújtáskésésének és néhány, a találmány szerinti radioaktivitás4

HU 224 295 Β1 mentes, 5 fénykibocsátó anyagréteggel rendelkező 2 glimmgyújtó gyújtáskésésének összehasonlítását mutatja (2-es, 3-as görbék). A 2-es görbe 18 órán keresztüli sötétben tárolás mérési eredményeit tartalmazza, a 3-as görbe 64 órán keresztüli sötétben tárolás után mutatja a gyújtáskésést. Világosan felismerhető, hogy a találmány szerinti 2 glimmgyújtó gyújtáskésleltetése egy hétvégi sötétség után is, ellentétben a radioaktivitásmentes, és fénykibocsátó anyag nélküli glimmgyújtóval, jelentősen javult.

A találmány többek közt egy eljárást ismertet a radioaktivitásmentes glimmgyújtó gyújtáskésleltetésének csökkentésére, amelynél fénykibocsátó anyagot alkalmazunk, amely a nap- és/vagy mesterséges fény segítségével feltölthető, és amely a sötétségben fényt emittál, ami támogatja a glimmgyújtón belül a szabad töltéshordozók képződését.

Claims (26)

1. Eljárás kisnyomású kisülőlámpa gyújtására, amelynél a kisnyomású kisülőlámpához kívül, például egy glimmindító (1) részeként, vagy belül, a lámpa (16) részeként egy glimmgyújtó (2) van hozzárendelve, amellyel a kisnyomású kisülőlámpa gyújtásához szükséges gyújtófeszültséget indukálunk, és a glimmgyújtó fénykibocsátó anyagot (5) tartalmaz, amelynek fényével egy anyagot vagy anyagkombinációt gerjesztünk a kisnyomású kisülőlámpa gyújtási folyamatához fotoelektronok kibocsátása érdekében, azzal jellemezve, hogy a fénykibocsátó anyagot (5) nap- és/vagy mesterséges fény segítségével töltjük fel.

2. Glimmgyújtó (2) gázzal töltött üvegburával (6), amelyben két elektróda (9, 10) van elhelyezve, amelyek közül legalább az egyik hőbimetálból van kialakítva, valamint tartalmaz a glimmgyújtó gyújtási folyamata alatt fotoelektronokat termelő anyagot vagy anyagkombinációt, azzal jellemezve, hogy a fotoelektronokat termelő anyag vagy anyagkombináció gerjesztését végző eszköz nap- és/vagy mesterséges fénnyel feltölthető fénykibocsátó anyagot (5) tartalmaz.

3. A 2. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a glimmgyújtóban (2) fotoelektronokat termelő anyag vagy anyagkeveréknek a fotoelektronok termeléséhez szükséges határhullámhossza a fénykibocsátó anyag (5) emissziós spektrumának legkisebb hullámhosszú része felett van.

4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a fénykibocsátó anyag (5) fényének hullámhossz-tartománya a glimmgyújtó (2) üvegburájának áteresztőhatára és a fotoelektronok termeléséhez használt anyag vagy anyagkombináció legnagyobb hullámhosszúságú fényelnyelési határa között van.

5. A 3. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy az anyag vagy anyagkombináció az elektródákra (9, 10) a legkisebb elektródatávolságnál van felerősítve.

6. A 3. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy az anyag vagy anyagkombináció cériumtartalmú fémlemez (15), amely az egyik elektródára (9, 10) van felerősítve.

7. A 3. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy az anyag vagy anyagkombináció egyedi hordozóanyagon kialakított lantánbevonat.

8. A 7. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a lantánbevonat hordozóanyaga nikkel-vas-króm ötvözet.

9. A 2. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a glimmgyújtó vagy a glimmgyújtó része a fénykibocsátó anyag (5) hordozójaként szolgál.

10. A 9. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a fénykibocsátó anyagot (5) a bura (6) hordozza.

11. A 9. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy fénykibocsátó anyag (5) bevonatként van felhordva a burára (6).

12. A 9. igénypont szerinti glimmgyújtó (2), azzal jellemezve, hogy a bura (6) teljesen vagy részben a fénykibocsátó anyagot (5) tartalmazó műanyag fóliával van körülvéve.

13. Glimmindító (1) legalább egy, a 2. igénypont szerinti glimmgyújtóval (2), egy kondenzátorral (3), valamint a kondenzátort és a glimmgyújtót befogadó tokkal (4), továbbá elektromos érintkezőkkel (13), azzal jellemezve, hogy a fénykibocsátó anyagot (5) a tok (4) hordozza.

14. A 13. igénypont szerinti glimmindító (1), azzal jellemezve, hogy a tokba (4) alaplemez (14) van elrendezve, ahol a tok (4) műanyagból van előállítva, amelybe a fénykibocsátó anyag (5) bele van olvasztva.

15. A 13. igénypont szerinti glimmindító (1), azzal jellemezve, hogy a tokba (4) alaplemez (14) van elrendezve, ahol a tok (4) fénykibocsátó anyaggal (5) van bevonva.

16. A 13. igénypont szerinti glimmindító (1), azzal jellemezve, hogy a tokban (4) alaplemez (14) van elrendezve, ahol a tok (4) műanyagból van előállítva, és az alaplemez (14) hordozza a fénykibocsátó anyagot (5).

17. A 13. igénypont szerinti glimmindító (1), azzal jellemezve, hogy a kondenzátor (3) a fénykibocsátó anyag (5) kiegészítő hordozójaként szolgál.

18. A 13. igénypont szerinti glimmindító (1), azzal jellemezve, hogy a házba további fénykibocsátóanyag(5) hordozó van beépítve.

19. Világítótest kisnyomású kisülőlámpával, azzal jellemezve, hogy a 13-18. igénypontok bármelyike szerinti glimmindítót (1) tartalmazza.

20. Kompakt kisülőlámpa (16), azzal jellemezve, hogy a kompakt kisülőlámpa fejrészébe (19) integrált, a 2-12. igénypontok bármelyike szerinti glimmgyújtóval (2) rendelkezik.

21. Kompakt kisülőlámpa (16) a 2. igénypont szerinti glimmgyújtóval (2), azzal jellemezve, hogy a kompakt kisülőlámpa egy alkotórésze hordozza a fénykibocsátó anyagot (5).

22. A 21. igénypont szerinti kompakt kisülőlámpa (16), azzal jellemezve, hogy a kompakt kisülőlámpának fejrésze (19) van, amely a fénykibocsátó anyagot (5) hordozza.

HU 224 295 Β1

23. A 21. igénypont szerinti kompakt kisülőlámpa (16), azzal jellemezve, hogy a kompakt kisülőlámpának kisülőedénye (17) van, amely hordozza a fénykibocsátó anyagot (5).

24. A 21. igénypont szerinti kompakt kisülőlámpa 5 (16), azzal jellemezve, hogy a kompakt kisülőlámpa egy kondenzátorral van ellátva (3), amely a fénykibocsátó anyagot (5) hordozza.

25. A 20. igénypont szerinti kompakt kisülőlámpa (16), azzal jellemezve, hogy a glimmgyújtó (2) közelében további fénykibocsátóanyag- (5) hordozó van beépítve.

26. Világítótest, azzal jellemezve, hogy a 20-25. igénypontok bármelyike szerinti kompakt kisülőlámpát (16) tartalmazza.