HU220916B1 - Casing wall for casing and/or door of thereof, especially local area network or cabel distribution casing, for receiving electrical and/or electronic assemblies - Google Patents

Description

A találmány tárgya szekrénykorpuszfal egy szekrény, különösképpen villamos és/vagy elektronikai egységeket befogadó hálózat- vagy kábelelosztó szekrény részére és/vagy ezen szekrény ajtaja részére, amely szekrénykorpuszfal egy szekrénykorpusz külső fallal és egy ettől távközzel elrendezett szekrénykorpusz belső fallal rendelkezik, ahol a szekrénykorpusz belső fal hővezető falként van kiképezve.

Ugyancsak a találmány tárgyát képezi egy szekrény, különösképpen kábelelosztó szekrény vagy területi hálózatelosztó szekrény villamos és/vagy elektronikai egységek befogadására egy szekrénykorpusszal, egy tetővel és adott esetben egy ajtóval, ahol a szekrénykorpusz legalább egy szekrénykorpusz külső fallal és egy szekrénykorpusz belső fallal rendelkezik.

Egy ilyen szekrénykorpuszfal, illetve ilyen szekrénykorpuszfalból előállított kábelelosztó szekrény ismeretes a DE-PS 36 14 725 számú iratból. Itt a kábelelosztó szekrény burkolóidomként van kiképezve, és a szekrény elülső oldalában egy szerelőnyílás van kialakítva. A szerelőnyílásba egy reteszelhető fedél van behelyezve, és legalább a fedél és a burkolóidom hátfalának belső oldalán egy-egy válaszfal van távközzel elrendezve, ahol a válaszfalak és a fedél, illetve a burkolóidom hátsó fala között közbenső terek vannak felső és alsó szellőzőnyílásokkal kiképezve. A válaszfalak vezérlő lemezként vannak kialakítva, amelyek erősítő bordákkal, peremprofilokkal, távtartókkal vagy hasonlókkal vannak a fedélre, a burkolóidom hátsó falára és a burkolóidom tetejére szerelve. Ezáltal egy járulékos hőelvezetés érhető el a napsugárzás következtében kialakuló magasabb hőmérsékletek által különösen érintett falfelületeken, minthogy a szekrény, illetve a burkolóidom hátsó falának kettős falú kialakítása következtében kéményhatás jön létre. Ezáltal a megnövekedett külső hőmérséklet, illetve a napsugárzás következtében a szekrény elülső és hátsó falán kialakuló hő, függetlenül a tulajdonképpeni szellőzéstől, rendkívül jól elvezetődik. Az ismert szekrény fal nagyon jól bevált, mégis gyártástechnikai szempontból szükségessé vált a továbbfejlesztése. Ugyancsak javítandó a hőveszteségelvezetés, különösképpen a szekrény belső terében elrendezett építőelemek vonatkozásában, amelyek jelentős hőt termelnek. Ez azokban az esetekben bír különös jelentőséggel, amikor a szekrényen a szellőzőnyílásokat mellőzni kell, különösen az építőelemek portól való megvédése céljából. Az ilyen esetekben különösen indokolt a találmány szerinti megoldás alkalmazása.

A találmány feladata egy szekrénykorpuszfal létrehozása, amelynél a hőveszteség-elvezetés a szekrény belső teréből - különösen területi hálózat- vagy kábelelosztó szekrények esetében, amelyek villamos és/vagy elektronikai egységek befogadására szolgálnak - jelentősen megjavítandó, és ahol ezen szekrénykorpuszfal különböző szekrényszélességek és -mélységek esetén egyszerűen előállíthatók, és ezen változó méretekhez egyszerűen illeszthetők.

A feladat találmány szerinti megoldása szekrénykorpuszfal egy szekrény, különösképpen villamos és/vagy elektronikai egységeket befogadó hálózat- vagy kábelelosztó szekrény részére és/vagy ezen szekrény ajtaja részére, amely szekrénykorpuszfal egy szekrénykorpusz külső fallal és egy ettől távközzel elrendezett szekrénykorpusz belső fallal rendelkezik, ahol a szekrénykorpusz belső fal hővezető falként van kiképezve, ahol a szekrénykorpusz belső falon egy kettős falú panelfal van rögzítve, amely panelfal rossz hővezető anyagból áll és a szekrénykorpusz külső falát képező szekrénykorpusz belső falhoz hozzárendelt panel-belsőfallal és egy ettől távközzel elrendezett panel-külsőfallal rendelkezik, és ahol a panel-belsőfal és a panel-külsőfal között üreges terek helyezkednek el.

A panelek előnyösen üreges profillécekként vannak kiképezve, és átmenő panelkamraként kialakított üreges terekkel rendelkeznek, ahol a panelek és ezáltal a panelkamrák a panelfal hosszirányában vannak elrendezve, és ahol a panelek panelkamrái végoldalaikon zártan vagy nyitottan vannak kivitelezve, valamint adott esetben zárt sejtű habbal ki vannak töltve. A találmány szerinti ezen megoldások segítségével lehetővé válik, hogy a hőveszteségnek a szekrény belső teréből a környezetbe való elvezetése lényegesen javítható legyen. Ez elérhető azáltal, hogy a hővezető lemezként kiképzett szekrénykorpusz belső fal a szekrény belső terében előálló hőt először is a rossz hővezető panelfal felé vezeti tovább. Ekkor a panelfal hőmérséklete például a panelkamrák által létrehozott kéményhatás következtében előnyösen változik, vagyis csökken. Abban az esetben, ha a panelkamrák végoldalaikon nyitottan vannak kialakítva, a gyakorlatilag alacsonyabb hőmérsékletű levegő problémamentesen tud ezeken a panelkamrákon átáramlani, és létrehozza az említett kéményhatást. Ez ahhoz vezet, hogy a panelfal gyakorlatilag hűtésre kerül, és a hővezető belső falról a jelentkező veszteséghő problémamentesen elvezethető. Másrészről a gyenge hővezetőképességű panelfal útján elérhető, hogy például a napsugárzás jelentősen nem befolyásolja a szekrény belső hőmérsékletét. Minthogy a panelfal gyakorlatilag hőszigetelő rétegként fejti ki hatását, ez különösen abban az esetben érvényesül, ha a profilkamrák fent és lent példaképpen lezárásra kerülnek, úgyhogy az álló levegő a panelkamrákban járulékos hőszigetelést alkot. Alternatív megoldásként ugyancsak lehetséges a panelkamrákat zárt sejtű habbal megtölteni a hőszigetelés elősegítésére. Mindazonáltal a belső, hővezető szekrényfal és a külső, hőszigetelő kettős falú rossz hővezető tulajdonságokkal rendelkező panelfal kombinációjával elérhető, hogy egyrészről a belső térben keletkező hő a környezetnek átadódjék, másrészről az intenzív napsugárzás következtében lehetséges felmelegedés megakadályozható legyen. Ez különösen abban az esetben fontos, ha a szekrény belső terében elektronikus építőelemek vannak elrendezve, amelyek pormentes környezetet igényelnek. Ebben az esetben ugyanis az elektronikus építőelemek által létesített hő szellőzőnyílásokkal nem vezethető el. Ebben az esetben a szekrény belső terében szellőzést kell biztosítani, amely az átforgatott meleg levegőt a melegedő házfalak útján kifelé elvezeti. Amennyiben az ilyen hőelvezetés ezen az úton még mindig nem volna kielégítő, úgy szükségessé válik egy

HU 220 916 Bl járulékos klímaberendezés beépítése, minthogy szükséges, különösen elektronikus építőelemek elhelyezése esetén a szekrényt úgy kialakítani, hogy annak belsejében a hőmérséklet egy meghatározott értéket ne lépje túl. Ez a gyakorlatban a találmány szerinti szekrénykorpuszfallal elérhető anélkül, hogy járulékos klimatizáló intézkedésekre volna szükség. Természetszerűen a találmány szerinti szekrénykorpuszfal alkalmazása előnyös területi hálózatelosztó szekrények gyártása esetén is.

Előnyös továbbá, hogy a találmány szerinti szekrénykorpuszfal viszonylag problémamentesen illeszthető különböző adottságokhoz, különösképpen ami a szekrény szélességi és mélységi méreteit illeti. Ennek megfelelően a szekrénykorpusz belső fal mint hővezető lap, előre megválasztott mérettel kerül kialakításra, majd a panelfal, a szétválaszthatóan egymással összekapcsolt panelekkel, a szekrénykorpusz belső falhoz illesztésre és azzal összeerősítésre kerül. Emellett az előállítható szekrényfalméretek abban az értelemben függenek a mindenkori panelméretektől, hogy azok a panelméretek által megadott raszterlépéseknek megfelelően készíthetők el. Ily módon a szekrényfal, illetve a panelfal a kívánt nagyság szerint meghatározott számú, egymással összekapcsolt panelekből áll. Ha például egy kisebb szélesség volna kívánatos, a megfelelő számú panelt el lehet távolítani. Minden esetben lehetséges a szekrényfalat, illetve a szekrénykorpusz belső falra rögzített panelfalat a panelszélesség által meghatározott raszterlépések keretein belül a mindenkor megkívánt követelményeknek, illetve szekrényszélességnek és mélységnek megfelelően illeszteni. Ettől eltekintve a találmány szerinti szekrénykorpuszfal viszonylag könnyű, összehasonlítva az ismert szekrényfalakkal, amelyek például két fémlapból állanak. Egyidejűleg a korábbiakhoz hasonlóan kielégítő elektromágneses árnyékolás érhető el a szekrénykorpusz belső fallal azáltal, ha ez fémből kerül előállításra. - Mindezekben foglalhatók össze a találmány előnyei.

További előnyös kiviteli alakokat az alábbiakban ismertetünk. Ezek szerint a panelkamrák előnyösen mint kettős L kamrák vannak kiképezve, amelyeknek rövidebb L szára a szekrénykorpusz belső falára támaszkodik, és amelyeknek hosszabb L szára egy válaszfalnál csatlakozik, ahol a válaszfalra vonatkoztatva a kettős L kamrák tükörszimmetrikusan vannak elrendezve, és ahol a szomszédos kettős L kamrák szekrénykorpuszfalra támaszkodó rövidebb L szárai egy további üreges teret zárnak be, a panel-belsőfal és a szekrénykorpusz belső fala között. Ezáltal egy különösen funkcionális és stabil felépítés érhető el az üreges profillécekből kiképzett panelek útján. Különösképpen abban az esetben, ha a panelkamrák a panelek végoldalán le vannak zárva, és kéményhatást legalább a további kialakított üreges terek útján kívánunk elérni. Ezáltal a panelek, illetve a panelfal minden esetben kielégítő hűtése biztosítható. Előnyös továbbá a panelek között átmenő, a panelfal hosszirányában elrendezett választókamrákat kialakítani, amelyek mint négyszögprofrlú kamrák a panel-külsőfallal és a panel-belsőfallal határolt keskeny oldalfelületekkel vannak kiképezve, ahol a panel-külsőfal az osztókamra szakaszán hosszirányú horonycsatomákkal rendelkezik az egymással összekapcsolt panelek közötti osztósík meghatározásához, és az osztósíkok mentén osztott kétrészes választókamrák megmaradó U bordáikkal a szekrénykorpusz belső fal és az azon rögzített panelfal közötti kapcsolat létesítésére szolgáló kötőelemek befogadására alkalmasan vannak kialakítva. Ezek a választókamrák következésképpen arra is szolgálnak, hogy a panelfal a szekrénykorpuszfal kívánt szélességének, illetve mélységének megfelelően legyen kialakítható azáltal, hogy a panelek a választókamrák szakaszán az osztósík mentén egymástól szétválaszthatok. Minthogy a választókamrák mint négyszögprofrlú kamrák vannak kiképezve, egy ilyen szétválasztásnál, amely rendszerint egy vágószerszámmal kerül megvalósításra, két U borda jön létre. Ezek az U bordák kötőelemek befogadására alkalmasak, amelyek a panelfalat a szekrénykorpusz belső falán rögzítik. Ezzel az egyes panelek egymástól való szétválasztása és a panelfal kívánt méretének megválasztása problémamentesen megoldható, tekintettel arra, hogy a panel-külsőfal az osztókamrák szakaszán hosszirányú horonycsatomákkal rendelkezik az osztósíkok meghatározására az egymással összekapcsolt panelek között. Ezen a módon lehetséges a vágásokkal a paneleket szétválasztani anélkül, hogy a panelek megsérülnének. Ez fontos körülmény, minthogy a panelek a szekrénykorpuszfal hőszigetelő funkcióját látják el. Ugyanezen okból kifolyólag a választókamrák viszonylag keskenyre vannak kiképezve annak érdekében, hogy a hőelvezetés vonatkozásában a negatív hatások elkerülhetők legyenek. Ez azáltal érhető el, hogy a választókamrák keskeny oldalfelületeit a panelkülsőfal és a panel-belsőfal képezi. A szélesebbik oldalfelületeket ezzel szemben rendszerint a szomszédos üreges profillécek, illetve a panelek képezik. Ebből következően a négyszögprofilú kamraként kiképzett választókamra szélesebb oldalának hosszúsága lényegében a panelfal vastagságának felel meg. A keskenyebbik oldal ennek megfelelően a panelfal vastagságánál kisebbre van kiképezve. A panelfal panelfalrészekből állítható össze, amelyek hornyok és eresztékek segítségével vannak egymáshoz kapcsolva, ahol a hornyok és az eresztékek az U bordákkal együttesen a panelfalrészek keskenyebb oldalainak a végszakaszain kötőelemek befogadására alkalmasan vannak kiképezve, és ahol a panelfalrészek panelekből állanak. Abban az esetben, ha az említett U bordák ugyancsak a szekrénykorpusz belső fal és az azon rögzített panelfal közötti kötőelemek befogadására alkalmasan vannak kiképezve - hasonlóan a választókamrák osztása során képződött U bordákhoz - a kötőelemek az U bordákba behelyezett és a panelfalhoz kapcsolódó rögzítőlécekként vannak kiképezve, amelyek a szekrénykorpusz belső falához vannak rögzítve. Ezen a módon a panelfalat abban az esetben, ha az panelfalrészekből áll, a szekrénykorpusz belső falhoz tökéletesen rögzíteni lehet, minthogy ez a rögzítés független attól, hogy a kötőelemek egy panelt vagy egy panelfalrészt rögzítenek. A hővezető lap előnyösen U alakú fémlapként van kiképezve, ahol a panelfal az U

HU 220 916 Bl szárak között van elrendezve, és legalább az U szárakon van rögzítve, és a panelfal rendszerint műanyagból, különösképpen színezett PVC-ből [poli(vinilklorid)ból] van előállítva. Ezáltal a ráfordítást igénylő lakkozási munkákra nincsen szükség. Végezetül egy, a leírtakban ismertetett szekrénykorpuszfalból kialakított szekrény és ajtajának előállításakor az ajtó egy körbefutó ajtószigeteléssel van ellátva, ahol az ajtószigetelés egy fémesített felülettel vagy egy beágyazott fémszövettel rendelkezik, amely legalábbis részben a szekrénykorpusz belső fallal hővezető kontaktusban áll.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra különböző szélességű találmány szerinti szekrénykorpuszfalak vízszintes metszetei, a

2. ábra a találmány szerinti szekrénykorpuszfallal előállított szekrény vízszintes metszete, a

3. ábra egy kábelelosztó szekrény korpuszának sematikusan szemléltetett függőleges metszete, a

4. ábra egy kábelelosztó szekrény másik kiviteli alakjának fedele sematikusan függőleges metszetben ábrázolva.

Az 1. ábra egy szekrénykorpuszfalat szemléltet egy szekrény különösképpen területi hálózat- vagy kábelelosztó szekrény szekrénykorpuszának és/vagy ajtajának előállításához.

A 2. ábra egy területi hálózati szekrényt ábrázol. Ez a szekrénykorpuszfal egy 1 külső fallal és egy attól távközzel elrendezett 2 belső fallal rendelkezik, ahol a 2 belső fal mint hővezető lap van előre megadott nagyságban kiképezve. A 2 belső falra egy egymással szétválaszthatóan összekapcsolt 3’ panelekből álló kettős falú 3 panelfal van rögzítve. A 3 panelfal egy 3a panelbelsőfallal és egy ettől távközzel elrendezett 3b panelkülsőfallal rendelkezik, amelyek a szekrénykorpusz 1 külső falát képezik. A 3 panelfal rossz hővezető anyagból van kiképezve, a kiviteli példánk esetén műanyagból. A 3a panel-belsőfal és a 3b panel-külsőfal üreges tereket zárnak közre. A 3’ panelek mint üreges profillécek vannak kiképezve és 4a panelkamraként kialakított 4 üreges tereket zárnak be. A 3’ panelek és ezzel a 4a panelkamrák a 3 panelfal hosszirányában vannak elrendezve, ahol a 4a panelkamrák a kiviteli példa esetén a 3’ panelek végoldalainál le vannak zárva. Lehetséges azonban, hogy a 4a panelkamrák ezeken a helyeken nyitva maradnak. Adott esetben feltölthetők zárt sejtű habbal is. A 3’ panelek minden esetben összességükben egy hőszigetelő réteget képeznek.

A 4a panelkamrák kettős L alakú kamraként vannak kialakítva, amelynek a rövidebb L szára a 2 belső falnak támaszkodik, és amelynek a hosszabb L szárai egy válaszfalnál csatlakoznak, ahol a kettős L kamrák az 5 válaszfalra vonatkozóan tükörszimmetrikusan vannak kiképezve. A 2 belső falra támaszkodó rövid L szárak egy további 6 üreges teret zárnak be a 3a panel-belsőfal és a szekrénykorpusz 2 belső fala között. Abban az esetben, ha a 4a panelkamrák a 3’ panelek végoldalain le vannak zárva, a szekrénykorpusz 2 belső falának felmelegedése és egy hidegebb környezeti levegő esetén a üreges térben kéményhatás jön létre. Abban az esetben, ha a 4a panelkamra nyitottan van kiképezve, ez a kéményhatás járulékosan ezekben a 4a panelkamrákban is létrejön. Ezáltal a szekrény belsejében keletkezett hő hatékony elvezetése érhető el az ily módon kiképzett szekrénykorpuszfallal. Egyidejűleg megakadályozható az intenzív napsugárzás következtében a szekrény belsejének felmelegedése a 3 panelfal, illetve a 3’ panelek hőszigetelő hatása segítségével. A 3’ panelek között átmenő, a 3 panelfal hosszirányában elrendezett 4b választókamrák vannak kialakítva. Ezek a 4b választókamrák négyszögprofilú kamraként a 3b panel-külsőfallal és a 3a panel-belsőfallal határolt keskeny oldalfelületekkel vannak kiképezve, ahol a 3b panel-külsőfal a 4b választókamrák szakaszán 7 hosszirányú horonycsatomákkal rendelkeznek az egymással összekapcsolt 3’ panelek közötti T osztósíkok mentén. A T osztósíkok mentén osztott vagy osztható kétrészes 4b osztókamrák két megmaradó 8 U bordája a 2 belső fal és az azon rögzített 3 panelfal közötti kötőelemek felvételére vannak kialakítva. A T osztósíkok különösképpen az 1. ábrán vannak pontvonallal rajzolt vonalakkal jelölve. A 3 panelfal a kiviteli alak esetében több panelrészből van összeállítva, amelyek a 9a hornyok és 9b eresztékek útján egymással össze vannak kapcsolva. A 9a hornyok és a 9b eresztékek, valamint a 8 U bordák kötőelemek befogadására a panelfal részek végein, a keskeny oldalakon vannak kialakítva. A panelfal részek 3’ panelekből állanak. A 8 U bordáknál elrendezett kötőelemek a 3 panelfalat, illetve a megfelelő panelfalrészt vagy a 3’ paneleket kapcsolják össze a 2 belső fallal. Ezt különösképpen az 1. ábra szemlélteti. A kötőelemek a kiviteli példa esetében a 8 U bordákba behelyezett és a 3 panelfallal összekapcsolt 10 rögzítőlécek, amelyek a 2 belső falhoz vannak kapcsolva. A 10 rögzítőlécek a 3 panelfalhoz szegecsek útján kapcsolódnak, amelyek egyidejűleg a 2 belső falhoz való kapcsolódást is biztosítják. Ez a 2 belső fal hővezető U alakú fémlapból van kialakítva, ahol a 3 panelfal a 11 U szárak között van elrendezve, és ezeken a 11 U szárakon van rögzítve. A kiviteli példában a 3 panelfal további rögzítését szegecsek biztosítják az U szárak szakaszán.

A 2. ábra az előzőekben ismertetett szekrénykorpuszfalnak egy területi hálózatelosztó szekrény falának és ajtajának kiképzésére szolgáló alkalmazását szemlélteti egy körbefutó 12 ajtószigeteléssel. Az egyes házfalak 13 sarokprofilokkal vannak egymáshoz csavarozva. Az ajtószigetelés ezen 13 sarokprofilok egyikére van felhúzva. Az ajtószigetelés a kiviteli példában egy fémesített felülettel vagy egy beágyazott fémszövettel rendelkezik, amely részben hővezető kapcsolatban áll a 2 belső fallal. Minthogy a kiviteli példa esetében a 13 sarokprofil fémből van kialakítva, ebből következően egy fémhidat alkot az ugyancsak fémből álló 2 belső fallal. Ezen a módon nemcsak a szekrény belső tere elektromágneses árnyékolásának javítása érhető el, hanem járulékosan a szekrényben létrejövő melegveszteség elvezetése is kedvezőbbé válik.

A 3. és 4. ábra egy 14 kábelszekrényt ábrázol 15 szekrénykorpusszal és 16 tetővel, ahol a szokásos ajtót nem

HU 220 916 Β1 ábrázoltuk. A 15 szekrénykorpusz egy 1 külső fallal és egy 2 belső fallal rendelkezik. Az 1 külső fal és a 2 belső fal között egy 17 közfal egy belső 18 közbülső teret és egy külső 19 közbülső teret képez. Mindkét 18, 19 közbülső tér részére alsó 20 szellőzőnyílások és felső 21 szellőzőnyílások vannak kialakítva. Ezen a módon két egymástól független hűtőlevegő-áram vezethető a 18, 19 közbülső tereken át. Ily módon a külső 19 közbülső téren átvezetett hűtőlevegő azon célra hasznosítható, hogy az 1 külső falnak a nap sugárzása által létrehozott felmelegedését elvezesse anélkül, hogy a 2 belső fal és ezzel a villamos és/vagy elektronikus szerelvények felmelegednének. Továbbá a hűtőlevegő-áram a belső térben el tudja vezetni azt a hőt, amelyet a villamos és/vagy elektronikus szerelvények hoztak létre. A találmány a többrétegű szekrénykorpuszfal-felépítés következtében lehetővé teszi egy olyan szigetelőhatás elérését, ahol a közbülső terek a kéményhatás következtében fellépő légáramok útján egy passzív hűtést biztosítanak, hasonlóképpen egy aktív hűtéshez, amely azonban csak légszállító berendezések elrendezésével volna elérhető. így például a közbülső terekben ható ventilátorokkal vagy füvóberendezésekkel, amelyek légáramlást idéznek elő az alsó szellőzőnyílások irányából a felső szellőzőnyílások felé vagy fordítva. A találmány szerint az 1 külső fal, a 2 belső fal, a 17 közfal és mindkét 18,19 közbülső tér az egyik házoldaltól a másik házoldalig - például a ház hátsó oldalától a ház elülső oldaláig vagy fordítva - ferdén, egy előre megadott hajlásszöggel megy át, miáltal a passzív hűtés és ezzel a hűtőlevegőáramok a kéményhatás következtében optimalizálhatok. A dőlés a kábelelosztó szekrény részére kialakítható a 16 tetővel, vagy a 16 tető alatt, ahol például egy fedél rendezhető el. Az α dőlésszög legfeljebb 45°, előnyösen 10° és 20° között alakítható ki. Az alsó 20 szellőzőnyílások a megfelelő 1 külső fal, illetve 2 belső fal alsó harmada és a 16 tető közötti szakaszon lehetnek elrendezve. A találmány többek között abból a felismerésből indul ki, hogy különösen szélvédett helyeken, sötét alapzaton (aszfalt) a hőmérséklet a talaj fölött közvetlenül meglehetősen magas és a talajtól távolodva csökken. Ebből következően a légelszívás a talajközelből a ház hűtéséhez - a magas külső hőmérsékletek következtében - az ellentétes hatást válthatja ki. Ebből kifolyólag az alsó 20 szellőzőnyílások a légbeeresztés céljából a talaj fölött megfelelő magasságban helyezendők el, nevezetesen a szekrényfal, például a szekrényházfal és az ajtó, valamint a szekrény oldalfalak alsó harmada fölött. A hűtőlevegő-áramokat a kedvezőbb hűtőhatás céljából a 14 kábelelosztó szekrény legmelegebb részén, a tetőszakaszon át vezetjük. A légkiáramlási nyílások, például a felső 21 szellőzőnyílások, passzív hűtés esetén minden esetben a légbeeresztő, illetve alsó 20 szellőzőnyílások fölött helyezkednek el.

A találmány egy kiviteli alakja szerint aló tető egy külső 23 tetőburkolattal, egy belső 24 tetőburkolattal és egy közbülső 25 tetőburkolattal rendelkezik, amelyek egy külső 26 közbülső teret és egy belső 27 közbülső teret képeznek, ahol a tető oldalsó falszakaszán 28 levegő-belépőnyílások és a tető gerincén vagy a tető központjában egy, a 30 levegő-kilépőnyílásokat fedő védőbura van elrendezve. Ennél a kiviteli alaknál a tető pereme le lehet hajtva, ahol a 23, 24, 25 tetőburkolatok az 1 külső falhoz, a 2 belső falhoz, a 17 közfalhoz és a 16 tető 26, 27 közbülső terei az 1 külső fal és a 2 külső fal közötti 18, 19 közbülső terekhez csatlakoznak, és adott esetben hasonlóképpen csatlakoznak az ajtóban kiképzett közbülső terekhez is.

Az ajtó előnyösen egy ajtó-külsőfallal, egy ajtó-belsőfallal és egy közbülső fallal rendelkezik, amelyek ugyancsak egy külső közbülső teret és egy belső közbülső teret képeznek, ahol mindkét közbülső tér alsó és felső szellőzőnyílásokkal rendelkezik a szekrényfalhoz hasonlóan. Az ajtó ezen kiképzése nem került ábrázolásra.

A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint magától értetődő jelentőségű, hogy a 15 szekrényt, hasonlóképpen a 16 tetőt és/vagy az ajtót az ismertetett többkamrás fallal alakítjuk ki, ahol a 2 belső fal egy kettős falú 3 panelfalon van rögzítve, a 3 panelfal egy, a 2 belső falhoz hozzárendelt 3a panel-belsőfallal és egy ettől távközzel elrendezett 3b panel-külsőfallal rendelkezik, amelyek az 1 külső falat alkotják, amely egy rossz hővezető anyagból áll, és ahol a 3a panel-belsőfal és a 3b panel-külsőfal között 4 üreges terek vannak kialakítva, amelyek a fent említett közbülső tereket képezik a passzív vagy aktív léghűtés részére.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szekrénykorpuszfal egy szekrény, különösképpen villamos és/vagy elektronikai egységeket befogadó hálózat- vagy kábelelosztó szekrény részére és/vagy ezen szekrény ajtaja részére, amely szekrénykorpuszfal egy szekrénykorpusz külső fallal és egy ettől távközzel elrendezett szekrénykorpusz belső fallal rendelkezik, ahol a szekrénykorpusz belső fal hővezető falként van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a szekrénykorpusz belső falon (2) egy kettős falú panelfal (3) van rögzítve, amely panelfal (3) rossz hővezető anyagból áll és a szekrénykorpusz külső falát (1) képező, a szekrénykorpusz belső falhoz (2) hozzárendelt panel-belsőfallal (3a) és egy ettől távközzel elrendezett panel-külsőfallal (3b) rendelkezik, és ahol a panel-belsőfal (3a) és a panel-külsőfal (3b) között üreges terek (4) helyezkednek el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szekrénykorpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelfal (3) bonthatóan egymással összekapcsolt panelekből (3’) áll.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szekrénykorpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelek (3’) üreges profillécekként vannak kialakítva, és átmenő panelkamraként (4a) kiképzett üreges terekkel (4) rendelkeznek, ahol a panelek (3’) és ezzel a panelkamrák (4a) a panelfal (3) hosszirányában vannak elrendezve, és ahol a panelkamrák (4a) a panelek (3’) végoldalam zártan vagy nyitottan vannak kiképezve, valamint adott esetben zárt sejtű habbal vannak kitöltve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti szekrénykorpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelkamrák (4a) kettős L kamraként vannak kiképezve, amelyeknek rövidebb L szára a

   HU 220 916 Bl szekrénykorpusz belső falának (2) támaszkodik, és amelyeknek hosszabb L szárai egy válaszfalnál (5) csatlakoznak, ahol a kettős falú L kamrák a válaszfalra (5) vonatkoztatva tükörszimmetrikusan vannak kiképezve, és ahol a szomszédos kettős L kamrák szekrénykorpusz belső falára (2) támaszkodó rövidebb L szárai a panelbelsőfal (3a) és a szekrénykorpusz belső fala (2) között egy további üreges teret (6) fognak közre.
5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti szekrény korpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelek (3’) között átmenő, a panelfal (3) hosszirányában elrendezett választókamrák (4b) vannak kialakítva, amelyek mint négyszögprofilú kamrák a panel-külsőfallal (3b) és a panel-belsőfallal (3a) határolt keskeny oldal-felületekkel vannak kiképezve, ahol a panel-külsőfal (3b) a választókamrák (4b) szakaszán az egymással összekapcsolt panelek (3’) között egy osztósíkot (T) meghatározó hosszirányú horonycsatomákkal (7) rendelkezik, és az osztósík (T) mentén két részre osztott választókamrák (4b) két megmaradó U bordája (8) a szekrénykorpusz belső falat (2) és az azon rögzített panelfalat (3) összekapcsoló kötőelemek befogadására alkalmasan vannak kiképezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szekrénykorpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelfal (3) panelfalrészekből van összeállítva, amelyek horony (9a) és ereszték (9b) kapcsolattal vannak egymáshoz csatlakoztatva, ahol a hornyok (9a) és az eresztékek (9b) az U bordákkal (8) együtt a panelfalrészek keskenyebb oldalainak végén kötőelemeket befogadóan vannak kialakítva, és ahol a panelfalrészek panelekből (3’) állnak.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szekrénykorpuszfal, azzal jellemezve, hogy a kötőelemek az U bordákba (8) behelyezett és a panelfallal (3) összekapcsolt rögzítőlécekként (10) vannak kiképezve, amelyek a szekrénykorpusz belső fallal (2) vannak összekapcsolva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szekrény korpuszfal, azzal jellemezve, hogy a hővezető lapként kiképzett szekrénykorpusz belső fal (2) mint U alakú fémlap van kialakítva, ahol a panelfal (3) az U szárak (11) között van elrendezve, és az U szárakon (11) van rögzítve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szekrény korpuszfal, azzal jellemezve, hogy a panelfal (3) műanyagból, különösképpen színezett PVC-ből [poli(vinil-klorid)ból] van előállítva.
10. 10. Szekrény és ajtó az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szekrénykorpuszfalból kialakítva, azzal jellemezve, hogy az ajtó egy, a szekrénykorpusz belső fallal (2) legalább részben hővezető kapcsolatban álló és egyidejűleg a szekrény belső tere részére elektromágneses árnyékolást biztosító körbefútó ajtószigeteléssel (12) van ellátva, amely fémesített felülettel vagy egy beágyazott fémszövettel rendelkezik.
11. 11. Szekrény, különösképpen kábelelosztó szekrény vagy területi hálózatelosztó szekrény villamos és/vagy elektronikai egységek befogadására egy szekrénykorpusszal (15), egy tetővel (16) és adott esetben egy ajtóval, ahol a szekrénykorpusz (15) legalább egy szekrény korpusz külső fallal (1) és egy szekrénykorpusz belső fallal (2) rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a szekrény korpusz külső fal (1) és a szekrény korpusz belső fal (2) között egy belső közbülső teret (18) és egy külső közbülső teret (19) képező közfal (17) van elrendezve, és a közbülső terek (18, 19) alsó szellőzőnyílásokkal (20) és felső szellőzőnyílásokkal (21) vannak ellátva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy a szekrénykorpusz külső fal (1), a szekrénykorpusz belső fal (2), a közfal (17) és mindkét közbülső tér (18, 19) a szekrénykorpusz egyik oldaláról a szekrénykorpusz másik oldalára egy a hajlásszögű dőléssel megy át.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy az a hajlásszögű dőlést a tető (16) alkotja, vagy a tető (16) alatt célszerűen egy fedél van elrendezve.
14. 14. A 11 —13. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy az a hajlásszög legfeljebb 45°, előnyösen 10-20° között helyezkedik el.
15. 15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy az alsó szellőzőnyílások (20) a szekrénykorpusz külső vagy belső falának (1,2) alsó harmada és a tető között vannak elrendezve.
16. 16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy a két közbülső térben (18, 19) vagy azok egyikében légszállító berendezések, például ventilátorok vagy fúvók vannak az alsó szellőzőnyílásoktól (20) a felső szellőzőnyílások (21) irányába vagy a felső szellőzőnyílásoktól (21) az alsó szellőzőnyílások (20) irányába ható légáramlást előidézőén elrendezve.
17. 17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy a tető (16) egy külső tetőburkolattal (23), egy belső tetőburkolattal (24) és egy közbülső tetőburkolattal (25) rendelkezik, amelyek egy külső közbülső teret (26) és egy belső közbülső teret (27) képeznek, ahol a tető peremszakaszon levegő-belépőnyílások (28) és a tetőgerincén vagy a tető központjában védőburával (29) lefedett levegő-kilépőnyílások (30) vannak kiképezve.
18. 18. A 11-17. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy a tetőperem le van hajlítva, és a tetőburkolatok (23, 24, 25) a szekrénykorpusz külső fallal (1), belső fallal (2), közfallal (17) és a tető (16) közbülső terei (26, 27) pedig a szekrénykorpusz külső fala (1), belső fala (2), közbülső fala (17) által képezett közbülső terekkel (18,19) állnak kapcsolatban.
19. 19. A 11-18. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy az ajtó egy ajtó-külsőfallal, egy ajtó-belsőfallal és egy azok között elrendezett közbülső fallal rendelkezik, amelyek egy külső közbülső teret és egy belső közbülső teret képeznek, és mindkét közbülső tér részére alsó és felső szellőzőnyílások vannak kialakítva.
20. 20. A 11-19. igénypontok bármelyike szerinti szekrény, azzal jellemezve, hogy a szekrénykorpusznál (15) és/vagy a tetőnél és/vagy az ajtónál a szekrénykorpusz belső falra (2) és/vagy a belső tetőfelületre (24) és/vagy

    HU 220 916 Β1 az ajtó belső falára egy kettős falú panelfal (3) van rögzítve, ahol a rossz hővezető anyagból álló panelfal (3) egy, a szekrénykorpusz belső falához (2) és/vagy a belső tetőfelülethez (24) és/vagy az ajtó belső falához hozzárendelt, a szekrénykorpusz külső falát (1) képező 5 panel-belsőfallal (3a) és egy ezektől távközzel elrendezett panel-külsőfallal (3b) és/vagy külső tetőburkolattal (23) és/vagy ajtó-külsőfallal rendelkezik, és ahol a panel-belsőfal (3 a) és a panel-külsőfal (3b) üreges tere két (4) zár közre.