HU218618B - Nemszövött anyag - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya nemszövött anyag, amelynek felső felülete és alsófelülete van, és amelynél ezek között a felületek között szálak vannakelhelyezve, amelyek a szomszédos szálakkal össze vannak sodorva ésössze vannak kuszálva, ily módon az anyagban előre meghatározottmintában nyílások képződnek. A találmány lényege, hogy a nyílások (11)egy részében szálszegmensből hurok (12) van, amely lényegébenpárhuzamos szálszegmenseket tartalmaz, U alakban, és az U alak nyitottvége az anyag (10) egyik felülete, az U alak zárt vége pedig az anyag(10) másik felülete felé mutat, és az anyagnak a redőzési indexeminden irányban legalább 75°. ŕ

Description

Nemszövött anyag, amelynek felső felülete és alsó felülete van és amelynél ezek között a felületek között szálak vannak elhelyezve, amelyek a szomszédos szálakkal össze vannak sodorva és össze vannak kuszáivá, ily módon az anyagban előre meghatározott mintában nyílások képződnek.

Nemszövött anyagok már sok éve ismertek. Sok nemszövött anyagot úgy állítanak elő, hogy a textilfátyolt vagy kártolt fátyolt bundává rétegezik és a bundát kötőanyaggal kezelik, hogy a szálakat összetartsák és a bundának bizonyos szilárdságot adjanak. Más esetekben a nemszövött anyagot úgy állítják elő, hogy a szálbundát vízárammal kezelik, hogy a szálak egymással kapcsolódjanak és így bizonyos szilárdságot adjanak a bundának. Sok eljárást fejlesztettek ki a szálbunda kezelésére, hogy ily módon a nemszövött anyagok megjelenését és fizikai tulajdonságait növeljék.

Az EP 0337 451 számú szabadalmi leírás egy berendezést és eljárást ismertet nemszövött szálasanyag összekuszálására, amelynél a szálasanyagot nyomás alatti széttartó folyadéksugarakkal ütköztetik. A szálasanyagot egy összekuszáló állomáson keresztül szállítják egy szállítóeszközön, amely egy összekuszáló elemet hordoz, és ezen folyadékáteresztő üres területekből álló szimmetrikus minta van. A szállítóeszköz fölött széttartó fúvókák vannak elhelyezve, amelyek folyamatos folyadékfuggönyt irányítanak lefelé a nemszövött szálasanyagra és az összekuszáló elemekkel működnek együtt, hogy az anyag szálait összefüggő hálószerkezetté kuszálják össze. A széttartó fuvókáknak széles nyílásai vannak, amelyek kevésbé bonyolult folyadékáramlást és szűrőrendszert képeznek, mint az ismert oszlopos sugaras eljárások.

Az US 3.336.182 számú szabadalmi leírás egy nemszövött anyagot ismertet, amelynek viszonylag terjedelmes közbenső szálas rétege van, hogy a szorosan csatlakozó, rövidebb, nemszövött, átlagos hosszúságú szálakat egymással összekösse, amely szálas rétegben lyukak vannak kialakítva a réteg felületében egy előre meghatározott minta szerint, valamint egy viszonylag vékonyabb külső rétege van hosszabb szálakból, amely a terjedelmes közbenső szálas réteg ellentétes felületével szomszédosán helyezkedik el, és ezeknek a hoszszabb szálaknak szoros érintkezése van a közbenső réteggel, lényegében csak a felületei mentén és a lyukak közötti felületen és a lyukakban, és a hosszabb szálak elegendően közel vannak egymáshoz, hogy belekötődjenek a rövidebb szálakba és megakadályozzák, hogy azok a hosszabb szálak közül kifoszoljanak.

Az US 3.498.874 számú szabadalmi leírás egy összekuszálással összefont nemszövött textilanyagot ismertet, amelyben nyílások vannak. A szálak helyükben összekuszálással vannak rögzítve egy ismétlődő szálminta szerint, amely cikcakkban fut, párhuzamos csíkok mentén, amelyeket oldalt szálkötegek kötnek egymással össze és ezek a csíkok között nyílássorokat képeznek. Ez az összekuszálás minden irányban olyan mértékű, hogy ha a textilanyag igénybevételnek van kitéve, akkor ez az anyag koherenssé válását és megszilárdítását eredményezi.

Míg a nemszövött anyagok előállítására kifejlesztett eljárások olyan anyagokat hoztak létre, amelyek a szövött vagy kötött anyagok jellemzőivel bírnak, egyetlen tulajdonságot, a redőzést nem tudták megvalósítani. Egyetlen eddig előállított nemszövött anyagnak sincs olyan megjelenése, amely a lánchurkolt kelmék redőzését vagy rugalmasságát mutatná.

A találmány feladata olyan nemszövött anyag létrehozása, amely megjelenésében a lánchurkolt kelmék redőzését adja.

A találmány feladata továbbá egy olyan jó redőzést mutató nemszövött anyag létrehozása, amelynek minden irányban jó szilárdsága van.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a nyílások egy részében szálszegmensből hurok van, amely lényegében párhuzamos szálszegmenseket tartalmaz, U alakban, és az U alak nyitott vége az anyag egyik felülete, az U alak zárt vége pedig az anyag másik felülete felé mutat és az anyagnak a redőzési indexe minden irányban legalább 75°.

Előnyösen a hurkok lényegében a nyílás közepén vannak elhelyezve.

Célszerűen a nyílások az anyagban sorokban helyezkednek el, és a sorok az anyagban hosszanti és keresztirányban futnak.

Előnyösen a hurkok egymástól távközzel elrendezett nyílássorokban helyezkednek el, amelyek az anyag keresztirányában futnak.

Célszerűen a redőzési fok az anyag minden irányában legalább 80°.

Előnyösen az anyag gyártási irányában a redőzési index legalább 80° és az anyag keresztirányában legalább 85°.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti anyag példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a nemszövött anyag mikrofotogramja 20-szoros nagyításban, felülről nézve.

A 2. ábra a nemszövött anyag mikrofotogramja 20-szoros nagyításban, alulról nézve.

A 3. ábra a nemszövött anyag előállítására szolgáló berendezés vázlatos metszete.

A 4. ábra egy másik berendezés vázlatos oldalnézete.

Az 5. ábra a 4. ábrán látható berendezésnél használható terepszerű tartóelemek egyik típusát mutatja perspektivikus nézetben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti nemszövött anyag mikrofotogramja látható 20-szoros nagyításban, felülről nézve. A 10 anyag sok szálból van kialakítva. Amint a mikrofotogramon látható, a szálak össze vannak sodorva és össze vannak kuszálódva és az anyagban 11 nyílásokból mintát képeznek. All nyílások egy része 12 hurkot tartalmaz, amelyet szálszegmensek képeznek. Mindegyik 12 hurok több, lényegében párhuzamos szálszegmensből van kialakítva. A 12 huroknak U alakja van, és az U zárt vége felfelé mutat, a 10 anyag felső felülete felé, amint az a mikrofotogramon látható.

A 2. ábra a 10 anyag másik oldalának mikrofotogramja 20-szoros nagyításban. A 10 anyagban lévő szá2

HU 218 618 Β lak össze vannak sodorva és össze vannak kuszáivá, hogy all nyílásokból álló mintát képezzék. Néhány nyílásban U alakú 12 hurkok vannak, amelyeket lényegében párhuzamos szálszegmensek képeznek. Ha a 10 anyagot az alsó felületéről nézzük, akkor az U alakú hurok nyitott vége a 10 anyag felülete felé mutat.

A 3. ábrán a találmány szerinti anyag előállításához alkalmazott berendezés látható vázlatos metszetben. A berendezés mozgó 55 szállítószalagot tartalmaz, ennek a tetejére és ezzel együtt mozgóan terepszerűen kialakított 56 tartóelem van helyezve. Az 56 tartóelemen sok kiemelkedő, térbeli felület van. Ezek között a kiemelkedő térbeli felületek között az 56 tartóelemen keresztülnyúló lyukak vagy nyílások helyezkednek el, amint azt az 5. ábra kapcsán részletesebben ismertetni fogjuk. A kezelendő 57 szálbundát az 56 tartóelem kiemelkedő térbeli felületeinek tetejére helyezzük. Az 57 szálbunda állhat kártolt szálakból, levegővel fektetett szálakból, olvasztott-füvott szálakból, vagy hasonlókból. Az 57 szálbunda fölött 58 elosztó van, amelyből 59 folyadékot, előnyösen vizet lehet a szálasanyagon keresztülbocsátani, amikor az az 56 tartóelemen van elhelyezve és az 55 szállítószalagon mozog az 58 elosztó alatt. A vizet különböző nyomáson vihetjük föl. Az 55 szállítószalag alatt 60 vákuumelosztó található, hogy eltávolítsa a vizet a területről, amikor az 57 szálbunda és az 56 tartóelem elhaladt a folyadékot kibocsátó 58 elosztó alatt.

Üzem közben az 57 szálbunda az 56 tartóelemre van helyezve, és a kettő együtt halad el az 58 elosztó alatt. Vizet bocsátunk rá a szálakra, hogy átnedvesítsük az 57 szálbundát és ezáltal biztosítsuk, hogy a szálbunda a további kezelés folyamán nem mozdul el helyéről az 56 tartóelemen. Ezt követően az 56 tartóelemet és az 57 szálbundát többször az 58 elosztó alatt bocsátjuk át. Az átbocsátások folyamán az 58 elosztóban a víz nyomását körülbelül 100 psi indulónyomásról 1000 psi vagy annál nagyobb nyomásra növeljük. Az 58 elosztó több nyílásból áll, amikor is 25,4 mm-en 4-100 darab vagy több furat van. Előnyösen az 58 elosztóban 25,4 mm-enként 13-70 darab furat van. A furatok átmérője 0,076-0,25 mm lehet.

A 4. ábrán a találmány szerinti anyag folyamatos előállítására alkalmas berendezést ábrázoltunk vázlatosan, oldalnézetben. A berendezés 80 szállítószalagot tartalmaz, amely egyben tartóelemként is szolgál. A 80 szállítószalag folyamatosan mozog, egymástól közzel elrendezett elemek körül, az óramutató járásával ellentétes irányban, amint ez önmagában ismert. A 80 szállítószalag felett folyadékot betápláló 79 elosztó van elhelyezve, amely több 81 nyílásból álló vonalat vagy csoportot köt össze.

Mindegyik csoportban egy vagy több sor kis átmérőjű furat van, 25,4 mm-enként harminc vagy több furat. A 79 elosztó 88 feszmérőkkel és 87 szabályozószelepekkel van ellátva, hogy mindegyik 81 nyílásokból álló vonalban vagy csoportban szabályozni lehessen a folyadéknyomást. Mindegyik 81 nyílásokból álló vonal vagy csoport alatt 82 szívóelem van elhelyezve, amely a felesleges vizet eltávolítja és megakadályozza, hogy az túlzott méretű elárasztást okozzon.

A kezelendő és anyaggá alakítandó 83 szálbundát rávezetjük a 80 szállítószalagra, vizet poriasztunk a porlasztófúvókán keresztül a 83 szálbundára, hogy azt előnedvesítsük és ily módon elősegítsük a szálak szabályozását, amikor elhaladnak a 79 elosztó alatt.

szívófejet helyezünk el a 84 porlasztófúvóka alatt, hogy a fölösleges vizet eltávolítsa. A 83 szálbunda elhalad a folyadékot betápláló 79 elosztó alatt, amelyben a nyomás fokozatosan nő. így például az első nyílássor 100 psi nyomáson szállítja a vizet, míg a következő 300 psi nyomáson és az utolsó nyílássor 700 psi nyomáson. Bár hat nyílássort ábrázoltunk, a sorok száma nem döntő, de függ a szálbunda szélességétől, a sebességtől, az alkalmazott nyomástól, a sorok számától, az egyes sorokban a furatok számától stb. Miután a 83 szálbunda elhaladt a folyadékot betápláló 84 porlasztófúvóka és a szívófej között, a kialakított anyag egy kiegészítő szívófej felett halad el, hogy az anyagból a felesleges vizet eltávolítsuk.

A tartóelem, azaz a 80 szállítószalag készülhet viszonylag merev anyagból és több rést tartalmazhat. Mindegyik rés a szállítószalag szélessége irányába fiit és egyik oldalán pereme és az ellentétes oldalán válla van úgy, hogy az egyik rés válla a szomszédos rés peremével kapcsolódik, hogy lehetővé tegye a szomszédos rések közötti mozgást, és hogy ezek a viszonylag merev elemek a

4. ábrán látható alakzatban kerüljenek felhasználásra. Mindegyik nyílásokkal ellátott vonal egy vagy több sor nagyon kis átmérőjű furatot tartalmaz, amely átmérő körülbelül 0,18 mm. Körülbelül 25,5 mm-enként 50 darab furat van a nyílásokkal ellátott csíkban, keresztben.

Az 5. ábra egy tartóelemet mutat perspektivikus nézetben, amelyet a találmány szerinti anyag előállítására lehet használni. A tartóelem 90 lapból áll, amelyben 91 nyílások vannak, és ezek a 90 lap teljes vastagságában átérnek. A 91 nyílások egy vonalban helyezkednek el, sorokban, a 90 lap hossza és szélessége mentén. Mindegyik 91 nyílás felső részének kúpos 92 alakja van. A kúpos 92 alak felülete viszonylag sima és változó egyenetlenségek vannak benne, amint az az 5. ábrán látható. A felület, amelyet a kúpos 92 alakok képeznek, az a felület, amelyre a szálbundát ráhelyezzük és kezeljük a találmány szerint.

A következőkben egy példát ismertetünk, a találmány szerinti anyag előállítására.

A példában a kiinduló bunda 100% pamutszálat tartalmaz. A bunda súlya 84,77 g/m² és 50,86 g/m² véletlenszerűen elrendezett bundát tartalmaz, amely 33,9 g/m² kártolt bunda tetejére van rétegelve. A bunda előkötött, azáltal, hogy 100 χ 90 szemű bronz hevederre helyezzük és a bundát és a hevedert oszlopos vízsugáráram alá helyezzük. A vízsugarakat 0,18 mm átmérőjű nyílásokból bocsátjuk ki, amelyek a bunda szélességében vagy keresztirányban fotó sorokban vannak elhelyezve. 30 darab nyílás van 25,4 mm-enként elhelyezve. A bunda 2,80 m/perc sebességgel halad el a vízsugarak alatt. Háromszor bocsátjuk át a bundát 6,8 atm-án és kilencszer 61,2 atm-án. A bunda távolsága a nyílástól 19,0 mm. Az előkezelt bundát eltávolítjuk a szalag felületéről, megfordítjuk és az 5. ábrán látható formázólapra helyezzük.

HU 218 618 Β

A formázólapot és a bundát oszlopos vízsugáráramok alatt bocsátjuk át úgy, ahogy azt az előbb leírtuk. A formázólapot és a bundát a vízsugarak alatt 2,74 m/perc sebességgel bocsátjuk át. Egyetlen átbocsátás 40,8 atm-án és hét átbocsátás 95,2 atm-án megy végbe. Az így kapott anyagot szárítódobokon szárítjuk, hogy abból a vizet eltávolítsuk.

Amint az előzőekben említettük, a találmány szerinti anyagnak nagyon jó redőzőképessége van minden irányban. Míg a redőzőképességet különböző módon le- 10 hét mérni, a találmány szerinti anyag redőzőképességét úgy mértük, hogy vettünk egy 30,5 χ 30,5 mm-es, négyzet alakú anyagot és legalább 6 órán keresztül egy szobában kondicionáltuk 21 °C-on és 65% relatív nedvességtartalom mellett. A kondicionált anyagot sík, víz- 15 szintes felületre helyeztük és az anyag egyik szélét a felület szélén túl engedtük úgy, hogy az anyagból 152,4 mm túlnyúljon a felület szélén és az ne támassza alá. Mértük az anyagnak a vízszintes felülettől való eltérési szögét. Ezt a szöget nevezzük az anyag redőzési in- 20 dexének. Az anyagokat vizsgáltuk a gyártás irányában, keresztirányban és a gyártás irányától 45°-ban és 135°ban eltérő irányokban.

Összehasonlítottuk a találmány szerinti anyag redőzőképességét a korábbi ismert nemszövött anyagoké- 25 val. A találmány szerinti anyagot, amelyet az előző példák szerint készítettünk, kötőanyaggal való impregnálásnak vetettük alá és 20% akril kötőanyaggal impregnáltuk, majd szárítódobokon szárítottuk.

Az egyik ismert összehasonlító mintát úgy készítettük, hogy ugyanazt az alapbundát vettük, a bundát kezeltük és nemszövött anyaggá alakítottuk, a 3.485.706 számú USA szabadalom szerint. A másik összehasonlí5 tó mintát 87,4 g/m²-es bunda felhasználásával készítettük. A bundát kezeltük és anyaggá alakítottuk az 5.098.764 számú USA szabadalom szerint. A találmány szerinti anyagot és az említett két USA szabadalom szerint készített anyagot sugaras festési eljárásnak vetettük alá, hogy tulajdonságait jobban kihozzuk. Az alkalmazott eljárás a szokásos festési eljárás, amelyet sok ruházati anyagon alkalmazunk, hogy az anyagot meglágyítsuk és biztosítsuk az egyenletes színeloszlást. Ilyen kikészítő eljárások a textiliparban általánosan ismertek és számos szövött, kötött és nemszövött anyagnál alkalmazzák.

A másik összehasonlító anyag egy kereskedelemben kapható nemszövött anyag, amelyet a DUPONT cég árul Sontara márkanév alatt. Ez az anyag poliészterből és pépes szálakból áll, amelyek nem olyan merevek, mint a pamutszálak. Az anyagot a kereskedelemben kikészítik, hogy növeljék a lágyságát és redőzését. Pamutot használunk összehasonlításként, mivel annak kicsi a redőzése, a pamut merevsége miatt. Mindhárom anyag redőzési indexét az előbb leírt vizsgálattal határoztuk meg. Mindegyik mintát vizsgáltuk a gyártás irányában, keresztirányban és a gyártás irányától 45°-ban, illetve 130°-ban eltérő irányban. A mintáknak a következő redőzési indexük van :

Táblázat

Redőzési index	Találmány szerinti anyag	3.485.706 számú US szabadalom szerinti anyag	5.098.764 számú US szabadalom szerinti anyag	Sontara
Gyártási irány	80°	65°	75°	72°
Keresztirány	87°	85°	85°	84°
45°	81°	63°	77°	66°
135°	80°	63°	71°	66°

Amint az előző táblázatból látható, a találmány szerinti anyagoknak a redőzési indexe legalább 75°, előnyösen 80° vagy több az anyag minden irányában. Előnyösen a találmány szerinti anyag redőzése a gyártás irányában legalább 80° és keresztirányban legalább 85°.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nemszővött anyag, amelynek felső felülete és alsó felülete van és amelynél ezek között a felületek között szálak vannak elhelyezve, amelyek a szomszédos szálakkal össze vannak sodorva és össze vannak kuszáivá, ily módon az anyagban előre meghatározott mintában nyílások képződnek, azzal jellemezve, hogy a nyílások (11) egy részében szálszegmensből hurok (12) van, amely lényegében párhuzamos szálszegmenseket tartalmaz, U alakban, és az U alak nyitott vége az anyag (10) egyik felülete, az U alak zárt vége pedig az anyag (10) másik felülete felé mutat, és az anyagnak a redőzési indexe minden irányban legalább 75°.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti nemszövött anyag, azzal jellemezve, hogy a hurkok (12) lényegében a nyílás (11) közepén vannak elhelyezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti nemszövött anyag, azzal jellemezve, hogy a nyílások (11) az anyagban (10) sorokban helyezkednek el, és a sorok az anyagban hoszszanti és keresztirányban fütnak.
4. 4. A 3. igénypont szerinti nemszövött anyag, azzal jellemezve, hogy a hurkok (12) egymástól távközzel elrendezett nyílássorokban helyezkednek el, amelyek az anyag (10) keresztirányában futnak.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti nemszövött anyag, azzal jellemezve, hogy a redőzési fok az anyag (10) minden irányában legalább 80°.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti nemszövött anyag, azzal jellemezve, hogy az anyag (10) gyártási irányában a redőzési index legalább 80° és az anyag (10) keresztirányában legalább 85°.