HU214952B - Eljárás halogén-metil-benzoil-cianidok előállítására és új halogén-metil-benzoil-cianidok - Google Patents

Description

A találmány tárgyát az I általános képletű halogén-metil-benzoil-cianid-származékok előállítására szolgáló eljárás, valamint az Γ általános képletű új halogén-metil-benzoil-cianid-származékok képezik.

Az I általános képletben

PH jelentése olyan fenilcsoport, amelyet klór-metilvagy bróm-metil-csoport szubsztituál, és amelynek még egy-négy további, a reakció körülményei között közömbös szubsztituense is lehet.

Általánosan ismert, hogy a benzoil-cianid előállítására, benzoil-kloridot

- higany-cianiddal [lásd F. Wöhler és J. Liebig, Annáién dér Chemie, 3, 249,267 (1832)],

- ezüst-cianiddal [lásd Liebigs’ Annáién dér Chemie, 287, 307 (1895)],

- vízmentes réz(I)-cianiddal [lásd Org. Synthesis, 24, 14 (1944)] vagy

- piridin jelenlétében, vízmentes hidrogéncianiddal reagáltatunk [lásd Chem. Bér., 31, 1023 (1898)].

Az EP-A 352 543 szubsztituált benzoil-cianidokat nevez meg (lásd a leírás 4. oldalán a II általános képletű vegyületet és az 5. igénypontot) többek között, mint lehetséges kiindulási vegyületeket a herbicid hatású 4fenil-pirazol-származékok szintézisénél (lásd 4 reakcióvázlatot a leírás 10. oldalán). A fenti szabadalom azonban nem közöl eljárást ezeknek a benzoil-cianidoknak az előállítására, és az ott megadott általános képletű vegyületen kívül a benzoil-cianidok között nem közöl példákat az egyes vegyületekre sem.

A DE-A 4042282 a 2-(fenoxi-metil)-benzoilcianidok előállítását ismerteti a 2-(fenoxi-metil)benzoil-kloridoknak alkálifém- vagy alkáliföldfémcianidokkal való reakciójával, kívánt esetben hidrogéncianid jelenlétében. Ez az eljárás azonban alkalmatlan az I általános képletű halogén-metil-benzoil-cianidok előállítására, mivel a szakirodalom szerint (lásd Houben-Weyl, „Methoden dér organischen Chemie” VIII. kötet, 4. kiadás, Georg Thieme Verlag, Stuttgart 1952, 294. oldal) az aromás gyűrű α-halogén-alkil oldallánca nagyon könnyen reagál az alkálifémcianidokkal. Példaként hozza fel a benzil-kloridnak a nátrium-cianiddal való reakcióját. Ezenkívül utal a benzil-kloridnak a réz(I)-cianiddal való ismert reakciójára [lásd J. Am. Chem. Soc., 68, 2741 (1946)], amely 150 °C-on, víz kizárása közben megy végbe.

A Houben-Wey 1-ből ismert eljárással analóg módon ennek megfelelően a II általános képletű halogén-metilbenzoil-kloridoknak alkálifém- vagy átmenetifémcianidokkal való reakciójánál ciano-metil-benzoil-kloridból és halogén-metil-benzoil-cianidból álló termékelegy képződése lett volna várható.

A találmány célja ezért az volt, hogy technikai méretekben használható eljárást találjunk az I általános képletű vegyületek előállítására.

A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás az I általános képletű halogén-metil-benzoil-cianidok - a képletben

PH jelentése klór-metil- vagy bróm-metil-csoporttal szubsztituált fenilcsoport, amely adott esetben

1-4 további, a reakció körülményei között inért szubsztituenst hordozhat, amely halogénatom

1-4 szénatomos alkil-,

1-4 szénatomos alkoxi-,

1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, -C(R’)=N-OR’ vagy-C(R’)=N-OR” általános képletű csoport lehet, amelyben R’ 1-5 szénatomos alkilcsoportot és R” 2-5 szénatomos alkenilcsoportot jelent előállítására, amely abban áll, hogy egy II általános képletű halogén-metil-benzoil-kloridot - a képletben PH jelentése a fentiekben megadott - alkálifém- vagy átmenetifém-cianiddal reagáltatunk.

Az I általános képletben PH előnyösen egy a általános képletű csoportot jelent, ahol X jelentése halogénatom, főleg fluor- vagy klóratom,

1-4 szénatomos alkilcsoport, főleg metil- vagy etilcsoport,

1-4 szénatomos alkoxicsoport, főleg metoxi-, etoxivagy izopropoxicsoport,

1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, főleg trifluor-metil-csoport,

-C(R’)=N-OR’ vagy -C(R’)=N-OR” általános képletű csoport, amelyben R’ 1-5 szénatomos alkilcsoportot és R” 2-5 szénatomos alkenilcsoportot jelent, főleg 1(metoxi-imino)-etil-csoport;

m értéke 0, 1, 2, 3 vagy 4 lehet, előnyösen 0; és

Y jelentése klór-metil- vagy bróm-metil-csoport, előnyösen orto-helyzetben, és különösen előnyösen orto-helyzetű klór-metil-csoport.

A találmány továbbá az Γ általános képletű új halogén-metil-benzoil-cianidokra is vonatkozik - a képletben

Y jelentése klór-metil- vagy bróm-metil-csoport.

Előnyös az az Γ általános képletű vegyület, amelyben Y jelentése orto-helyzetű klór-metil-csoport.

Az I általános képletű vegyületek előállításában kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű halogén-metil-benzoil-kloridokat ismert halogénező eljárásokkal állíthatjuk elő a megfelelő metilszubsztituált benzolszármazékból (lásd például DE-A 28 35 440) vagy a megfelelő benzoesavból (lásd például DE-A 4042282) az A reakcióvázlatnak megfelelően.

A találmány szerinti eljárást szokásosan légköri nyomáson vagy csekély túlnyomáson hajtjuk végre, amelynél a -20 °C-tól 100 °C-ig, előnyösen 0 °C-tól 80 °C-ig, főleg azonban a 20 °C-tól 80 °C-ig terjedő reakcióhőmérsékletet ajánljuk.

Az alkálifém-cianidok között előnyös a nátrium- és a kálium-cianid. Alkalmas átmenetifém-cianid például a higany(I)-cianid, az ezüst-cianid és előnyösen a réz(I)-cianid.

A II általános képletű halogén-metil-benzoil-kloridot általában szötchiometrikus arányban reagáltatjuk az alkálifém- vagy átmenetifém-cianiddal. Előnyös azonban a II általános képletű vegyület mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb kétszeres, főleg azonban 1,05-1,5szeres mennyiségű cianidot alkalmazni.

HU 214 952 Β

Amennyiben a reakcióhoz használt II általános képletű halogén-metil-benzoil-klorid nem folyékony halmazállapotú, úgy célszerű a reakcióelegyhez közömbös szerves hígító- vagy oldószert hozzáadni. A reakcióhoz főleg az aprotikus, dipoláros vagy apoláros oldószerek alkalmasak.

Aprotikus-dipoláros oldószerek alatt olyan oldószereket értünk, amelyeknél az oldószermolekulának kifejezett dipólmomentuma van, nincs azonban a hidrogénhíd képződésére képes hidrogénatomja. Az ilyen oldószerek dielektromos állandója nagyobb, mint 15. Az aprotikusdipoláros oldószerek definíciójára vonatkozóan utalunk az alábbi szakirodalmi forrásra: A. J. Parker, Chem. Rév., 69 (1969) 1-32., főleg azonban a 2. oldal.

Alkalmas aprotikus-dipoláros oldószerek például a szulfoxidok, így a dimetil-szulfoxid, dietil-szulfoxid; a szulfonok, így a dimetil-szulfon, dietil-szulfon, metil-etilszulfon és a tetrametilén-szulfon; a nitrilek, így az acetonitril, benzonitril, butironitril, izobutironitril és az m-klór-benzonitril; az N,N-dialkil-karbonsav-amidok, így a dimetil-formamid, tetrametil-karbamid, N,Ndimetil-benzamid, Ν,Ν-dimetil-acetamid, N,N-dimetilfenil-acetamid, N,N-dimetil-ciklohexánkarbonsav-amid, Ν,Ν-dimetil-propionsav-amid, a homológ karbonsavaknak piperidinnel, morfolinnal vagy pirrolidinnel képzett amidjai, a fentiekben megnevezett N,N-dimetil-vegyületeknek megfelelő Ν,Ν-dietil-, Ν,Ν-dipropil-, N,Ndiizopropil-, Ν,Ν-diizobutil-, Ν,Ν-dibenzil-, N,N-difenil, N-metil-N-fenil, N-ciklohexil-N-metil- és N-etil-N-tercbutil-vegyületek, az N-metil-formanilid, N-etilpirrolidon, N-butil-pirrolidon, N-etil-piperidon, N-metilpirrolidon és a hexametil-foszforsav-triamid. A fenti oldószerek elegyeit is alkalmazhatjuk. Előnyös a dimetilacetamid, N-metil-pirrolidon, dimetil-formamid, dimetilszulfoxid, tetrametil-szulfon, aceton és az acetonitril.

Az alkalmas apoláros oldószerek között előnyösek az aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol, ο-, més p-xilol, a klórozott szénhidrogének, így a metiléndiklorid, az alkoholok, így a metanol és az etanol. Különösen előnyös a toluol.

A reakció lefutását katalizátor hozzáadásával kedvezően befolyásolhatjuk. Általában elegendő a II általános képletű vegyület mennyiségére vonatkoztatva 0,005-2, főleg azonban 0,01-0,5-szörös mennyiségű katalizátort alkalmazni.

Erre a célra általában alkalmas katalizátorok: a kvatemer nitrogénvegyületek halogenidjei, cianidjai, hidroxidjai, hidrogén-szulfátjai, 1-4 szénatomos alkilszulfátjai és tetrafluoro-borátjai, valamint az aril- és alkil-foszfónium-halogenidek, így például

- alkilrészenként 1-4 szénatomos tetraalkil-ammónium-halogenidek, így tetraetil-ammónium-klorid, tetraetil-ammónium-bromid, tetrapropil-ammónium-bromid, tetrabutil-ammónium-klorid, tetrabutil-ammónium-bromid, tetrabutil-ammónium-jodid, tetraoktil-ammónium-bromid, tributilmetil-ammónium-klorid, hexadecil-trimetil-ammónium-bromid, hexadecil-trimetil-ammóniumklorid oldata, etil-hexadecil-dimetil-ammóniumbromid és metil-trioktil-ammónium-klorid;

- a következő ammónium-, piperidínium- és morfolíniumionoknak etil-szulfát- vagy bromidionnal, mint ellenionnal képzett sói: ciklohexildietil-butil-ammónium-, az alkilrészben 1-6 szénatomos alkil-benzil-dimetil-ammónium-kloridok, benzil-tributil-ammónium-bromid, benzil-tributilammónium-klorid, benzil-trietil-ammónium-klorid, benzil-trimetil-ammónium-klorid, benzilciklohexil-dietil-ammónium-, benzil-dipropil-etilammónium-, benzil-dibutil-etil-ammónium-, benzil-butil-ciklohexil-etil-ammónium-, butilbisz(metoxi-etil)-etil-ammónium-, benzilbisz(metoxi-etil)-etil-ammónium-, dibenzildipropil-ammónium-, dibenzil-dibutil-ammónium-, dibenzil-dipropil-ammónium-, dibenzildibutil-ammónium-, dibutil-bisz(metoxi-etil)-ammónium-, benzil-butil-bisz(metoxi-etil)-anunónium-, dibenzil-bisz(metoxi-etil)-ammónium-, Nbutil-N-etil-piperidínium-, N-benzil-N-etilpiperidínium-, 4-butil-4-etil-morfolínium-, 4benzil-4-etil-morfolínium-, N,N-dibutil-piperidínium-, N-benzil-N-butil-piperidínium-, 4,4dibutil-morfolínium-, 4-benzil-4-butil-morfolínium-, ciklohexil-dibenzil-etil-ammónium-, Ν,Ν-dibutil-hexametilén-imínium-, N-benzil-Nbutil-hexametilén-imínium-, N,N-dibenzilhexametilén-imínium-, N,N-dibenzil-piperidínium-, 4,4-dimetil-morfolínium-, N,N-dibutilpirrolidínium-, N-benzil-N-butil-pirrolidínium-, Ν,Ν-dibenzil-pirrolidínium-, N-benzil-N-hexilpiperidínium-, N-benzil-N-(2-metil-pentil)piperidínium-, N-benzil-N-(2-etil-hexil)-piperidínium-, l,l-dibutil-2-etil-piperidínium-, 1-benzil1 -butil-2-etil-piperidínium-, 4-benzil-4-hexilmorfolínium-, 4-butil-4-hexil-morfolínium-, 4benzil-4-(2-etil-hexil)-morfolínium-, N-butil-Nizobutil-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-izobutil-hexametilén-imínium-, N-izoamil-N-benzilhexametilén-imínium-, N-benzil-N-butil-3,3,5trimetil-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2metil-butil)-piperidínium-, N-benzil-N-(3-metilbutil)-piperidínium-, N-benzil-N-(2,3-dimetilbutil)-piperidínium-, N-ciklopentil-piperidínium-, N-benzil-N-(2-metil-3-etoxi-propil)-piperidínium-, ciklohexil-dietil-butil-ammónium-, 4-benzil4-(2-metil-pentil)-morfolínium-, 1 -benzil-1,2dibutil-2-etil-piperidínium-, N-benzil-N-etilhexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2-metilpentil)-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(3,5,5trimetil-hexil)-hexametilén-imínium-, N-benzilN-(2-metil-pentil)-3,3,5-trimetil-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2-etil-hexil)-3,3,5-trimetilhexametilén-imínium-, N-benzil-N-ciklohexilhexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2-metoxipropil)-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2butoxi-propil)-hexametilén-imínium-, N-benzilN-[2-(metoxi-etoxi)-propil]-hexametilén-imíni· um, N-benzil-N-(2,3-dimetil-butil)-3,3,5-trimetil· hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(tetrahidropirán-2-il-metil)-piperidínium-, N-benzil-N-(23

HU 214 952 Β metoxi-propil)-piperidínium-, N-benzil-N-(2butoxi-propil)-piperidínium-, N-benzil-N-[2-(2metoxi-etoxi)-propil]-piperidínium-, N-benzil-N(4,4-dimetil-pentil)-piperidínium-, N-benzil-N(tetrahidropirán-2-il-metil)-hexametilén-imínium-, N-benzil-N-(2,3-dimetil-butil)-hexametilénimínium-, N-benzil-N-(2, 3-dimetil-butil)-pirrolidínium-, 4-benzil-4-(2,3-dimetil-butil)morfolínium-, N-benzil-N-propil-hexametilénimínium-, N-benzil-N-izopropil-hexametilénimínium-, butil-(2-metil-butil)-bisz(2-metoxietil)-ammónium-, benzil-(2-metil-butil)-bisz(2metoxi-etil)-ammónium-, butil-(3-metil-butil)bisz(2-metoxi-etil)-ammónium-, benzil-(3-metilbutil)-bisz(2-metoxi-etil)-ammónium-, α,ωbisz(N-etil-hexametilén-imínium)-hexán, α,ωbisz(N-benzil-hexametilén-imínium)-hexán, α,ωbisz(N-butil-hexametilén-imínium)-hexán, α,ωbisz(N-etil-hexametilén-imínium)-oktán, α,ωbisz(N-benzil-hexametilén-imínium)-oktán, α,ωbisz(N-butil-hexametilén-imínium)-oktán, α,ωbisz(N-etil-piperidínium)-hexán, a,m-bisz(Nbenzil-piperidínium)-hexán, a,cú-bisz(N-butilpiperidínium)-hexán, a,m-bisz(N-etil-piperidínium)-oktán, a,ü)-bisz(N-benzil-piperidínium)oktán, a,<O-bisz(N-butil-piperidínium)-oktán, a,<ö-bisz(N-etil-pirrolidínium)-hexán, α,ωbisz(N-butil-pirrolidínium)-hexán, oc,co-bisz-(Netil-pirrolidínium)-oktán, a,cü-bisz(N-benzilp irro li dí nium) - oktán, a,tű-bisz(N-butil-pirrolidínium)-oktán, dibutil-etil-fenetil-ammónium-, butil-(2-metil-butil)-bisz(2-metoxi-etil)-ammónium-, bisz(2-metoxi-etil)-dipropil-ammónium-, bisz(2-metoxi-etil)-dipentil-ammónium; (-)-Nbenzil-kinínium-klorid és (-)-N-dodecil-N-metilefedrínium-bromid;

- alkilrészenként 1-4 szénatomos tetraalkil-ammónium-cianidok, így tetraetil-ammónium-cianid és tetrabutil-ammónium-cianid, valamint tetraetilammónium-hidroxid-oldat, tetrabutil-ammóniumhidroxid-oldat, benzil-trietil-ammónium-hidroxid-oldat, benzil-trimetil-ammónium-hidroxid-oldat, tetrabutil-ammónium-fluorid-trihidrát, tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfát, tetrabutilammónium-tetrafluoroborát, tetraetil-ammóniumtetrafluoro-borát;

— alkil- és arilcsoporttal szubsztituált foszfóniumhalogenidek, így etil-trioktil-foszfónium-bromid, tributil-hexadecil-foszfónium-bromid, tetrabutilfoszfónium-bromid, tetrabutil-foszfónium-kloridoldat, butil-trifenil-foszfónium-klorid, tetrafenilfoszfónium-bromid és tetrafenil-foszfónium-klorid.

Az eddigi ismereteink szerint különösen kedvező katalizátor a tetrabutil-ammónium-klorid, a tetrabutilammónium-bromid és a tetraalkil-ammónium-cianidok. Ezeket előnyösen ~50 tömegszázalékos vizes oldatuk formájában alkalmazzuk.

Ha az alkálifém-cianid vízben, a II általános képletű halogén-metil-benzoil-klorid pedig szerves fázisban van oldva, úgy célszerű a reakcióelegyhez, a reakció gyorsítása céljából fázistranszfer-katalizátort adni. Fázistranszfer-katalizátorokként szerepelhetnek a koronaéterek, így a benzo-l,4,7,10,13-pentoxa-ciklopentadekán, trisz[2-(2-metoxi-etoxi)-etil]-amin, diciklohexil1.4.7.10.13.16- hexaoxa-ciklooktadekán és az

1.4.7.10.13.16- hexaoxa-ciklooktadekán-tetrakarbonsav, amelyek erre a célra különösen alkalmasak.

A fázistranszfer-katalizátort a II általános képletű vegyület mennyiségére vonatkoztatva célszerűen 0,001-1, főleg azonban 0,001-0,08 mólszázalékos mennyiségben alkalmazzuk.

A találmány szerinti eljárást mind szakaszosan, mind pedig folyamatosan végrehajthatjuk. Folyamatos üzemmód esetén a kiindulási vegyületeket csőreaktoron vagy kaszkádsorba kötött keverős reaktorokon vezetjük át. Az I általános képletű terméket a szokásos módon, például desztillációval tisztíthatjuk.

A találmány szerinti eljárással technikailag egyszerű módon nyeljük a nagyon tiszta I általános képletű halogén-metil-benzoil-cianidokat. A 2-(halogén-metil)benzoil-cianidok előállításánál melléktermékként keletkező 2-(halogén-metil)-benzoesavakat ftálidokká alakíthatjuk át, amelyeket azután a II általános képletű vegyületek előállítására újra felhasználhatunk.

Az I és Γ általános képletű halogén-metil-benzoilcianidok értékes köztitermékek különböző növényvédő szer hatóanyagok, például a herbicid 4-fenil-pirazolok (lásd EP-A 352 543) szintézisénél.

Ezenkívül az I és Γ általános képletű termékeket az aril-glioxilsav-észterek (lásd DE-A 4042271) szintézisénél is alkalmazzuk. Az ott leírt Pinner-reakcióval nyert, fenil-glioxilsav-észterekből és ketáljaikból álló nyers reakcióelegyet - a DE-A 40 42 272 szerint - minden további tisztítás nélkül fenil-glioxilsav-észterek A általános képletű E-oximétereivé alakíthatjuk át, a képletben Ar adott esetben szubsztituált fenilcsoportot jelent. Az A általános képletű vegyületeket a növényvédelemben mint gomba-, atka- és rovarölő hatóanyagokat használják (lásd például EP-A 253 213 és 254426).

Szintézispéldák

1. példa

2-(Klór-metil)-benzoil-ciamd előállítása toluol/viz-elegyben,fázistranszfer-katalízis körülményei között

117,6 g (2,4 mól) nátrium-cianidnak 400 g vízzel készült oldatához hozzáadunk 1 g (3 mmol) tetrabutilammónium-bromidot. Az így kapott elegy pH-ját -200 g 1 tömegszázalékos sósavval 10,5-re állítjuk be, majd ehhez az elegyhez hozzáadunk 1000 g toluolt. Ebbe a kétfázisú reakcióelegybe fél órán belül beadagoljuk 378 g (2,0 mól) 2-(klór-metil)-benzoil-kloridnak 1000 ml toluollal készült oldatát.

A reakcióelegyet 25-35 °C-on 2-3 órán át keverjük, majd a fázisokat szétválasztjuk. A szerves fázist 200 ml vízzel egyszer, majd 200 ml 1 tömegszázalékos sósavval egyszer mossuk, magnézium-szulfáttal megszárítjuk és bepároljuk. Az így kapott nyers terméket frakcionált desztillációval (100 °C/0,3 bar) tisztítva 292,34 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 82%).

HU 214 952 Β

2. példa

2-(Klór-metil)-benzoil-cianid előállítása acetonitril/víz-elegyben

9,45 g (0,05 mól) 2-(klór-metil)-benzoil-kloridnak 100 ml vizes acetonitrillel készült oldatához hozzáadunk 4,9 g (0,1 mól) nátrium-cianidot, és a reakcióelegyet 25-30 °C-on 24 óra hosszan keverjük. HPLC-vizsgálat alapján a reakcióelegy összetétele: 19 t% ftálid és 2-(klór-metil)-benzoesav, 761% 2-(klór-metil)-benzoilcianid és 5 t% dimer benzoil-cianid.

A reakcióelegyből a terméket Kieselgel-tölteten végzett kromatográfiával vagy frakcionált desztillációval (lásd 1. példát) különítjük el. így 6,3 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 70,5%).

Forrpontja: 100 °C/0,3 mbar.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás (I) általános képletű halogén-metilbenzoil-cianidok - a képletben

   PH jelentése klór-metil- vagy bróm-metil-csoporttal szubsztituált fenilcsoport, amely adott esetben 1^4 további, a reakció körülményei között inért szubsztituenst hordozhat, amely halogénatom, 1^4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, -C(R’)=N-OR’ vagy -C(R’)=N-OR” általános képletű csoport lehet, amelyben R’ 1-5 szénatomos alkilcsoportot és R” 2-5 szénatomos alkenilcsoportot jelent előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű halogén-metil-benzoil-kloridot - a képletben PH jelentése a fenti - alkálifém- vagy átmenetifémcianiddal reagáltatunk.

   Elsőbbsége: 1993. 04. 08.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót szerves oldószerben hajtjuk végre.

   Elsőbbsége: 1993. 04. 08.
3. 3. példa

   2-(Klór-metil)-benzoil-cianid előállítása réz(I)-cianiddal

   9,45 g (0,05 mól) 2-(klór-metil)-benzoil-kloridnak 100 ml acetonitrillel készült oldatához hozzáadunk 8,9 g (0,1 mól) réz(I)-cianidot, és a reakcióelegyet ₀ °Con 24 órán át keveijük. HPLC-vizsgálat alapján a reakcióelegy 24 t% ftálidból, 62 t% 2-(klór-metil)-benzoilcianidból és j01% dimer benzoil-cianidból áll.

   A reakcióelegyből a terméket Kieselgel-tölteten végzett kromatográfiával (futtatószer: hexán/toluol = 1:1 térfogatarányú elegye), vagy frakcionált desztillációval (lásd 1. példát) különítjük el. így 5,27 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 58%).

   Forrpontja: 106 °C/0,5 mbar.

   3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót katalizátor jelenlétében hajtjuk végre.

   Elsőbbsége: 1993. 04. 08.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületet szerves oldószerben, fázistranszfer-katalizátor jelenlétében vizes nátrium- vagy kálium-cianid-oldattal reagáltatjuk.

   Elsőbbsége: 1993. 04. 08.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 2-(klór-metil)-benzoil-cianidot állítunk elő.

   Elsőbbsége: 1993. 04. 08.
6. 6. (Γ) általános képletű halogén-metil-benzoilcianidok, a képletben Y jelentése klór-metil- vagy bróm-metil-csoport.

   Elsőbbsége: 1994. 07. 01.
7. 7. Egy 6. igénypont szerinti vegyület, ahol a képletben Y jelentése 2-klór-metil-csoport.

   Elsőbbsége: 1994. 07. 01.