HU214748B - Eljárás csökkentett koleszterintartalmú zsiradék, előnyösen vajzsiradék előállítására, valamint berendezés ezen zsiradék előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás csökkentett kőleszterintartalmú zsiradék,előnyösen vajzsiradék előállítására, a zsiradék melegítésével ésvízgőzzel történő kezelésével. Az eljárás lényege, hőgy a zsiradékőt,előnyösen vajzsiradékőt egy vagy több vízszintes vagy enyhén lejtős,belsejében 195–250 řC hőmérsékletű, 0,5–5 mbar nyőmású legalább egyreakciócsőbe vezetjük, s a vízgőzt legalább egy, a reakciócső teljeshősszában, az áramló főlyékőny zsiradékban elhelyezkedő és falazatábangőzkimeneti nyílásként fűratőkat tartalmazó gőzbevezető csövönkeresztül bespricce jük, majd ezt követően a párát és a gőztkőndenzáltatjűk, a szabad zsírsavakat és a kőleszterint elválasztjűk,és a zsiradékba adőtt esetben adalékanyagőt keverünk. A találmánytárgya tővábbá berendezés zsiradékban, előnyösen vajzsiradékban lévőkőleszterintartalőm csökkentésére hőcserélő tartályők, csővezetékek ésszivattyúk felhasználásával. A berendezés lényege, hőgy a zsiradékőtfelmelegítő hőcserélőt (1), legalább egy reakciócsövet (2, 3), areakciócső (2, 3) tengelyével párhűzamős tengelyű gőzbevezető csövet(11) tartalmaz, a gőzbeve ető cső (11) falazatában a vízgőz számárakimeneti nyílásők vannak kiképezve, tartalmaz tővábbá páraelvezetésére szőlgáló vezetéket (6), egy gőzelvezető kőndenzátőrt (7),valamint tisztítőtt zsiradé őt elvezető vezetéket (8), tővábbá egyhűtőberendezést (9), valamint egy, a kőleszterinszegény zsiradékőtösszegyűjtő tartályt, és adőtt esetben tartalmaz egykeverőszerkezetet. ŕ

Description

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 214 748 Β en a párát és a gőzt kondenzáltatjuk, a szabad zsírsavakat és a koleszterint elválasztjuk, és a zsiradékba adott esetben adalékanyagot keverünk.

A találmány tárgya továbbá berendezés zsiradékban, előnyösen vajzsiradékban lévő koleszterintartalom csökkentésére hőcserélő tartályok, csővezetékek és szivattyúk felhasználásával.

A berendezés lényege, hogy a zsiradékot felmelegítő hőcserélőt (1), legalább egy reakciócsövet (2, 3), a reakciócső (2,3) tengelyével párhuzamos tengelyű gőzbevezető csövet (11) tartalmaz, a gőzbevezető cső (11) falazatában a vízgőz számára kimeneti nyílások vannak kiképezve, tartalmaz továbbá pára elvezetésére szolgáló vezetéket (6), egy gőzelvezető kondenzátort (7), valamint tisztított zsiradékot elvezető vezetéket (8), továbbá egy hűtőberendezést (9), valamint egy, a koleszterinszegény zsiradékot összegyűjtő tartályt, és adott esetben tartalmaz egy keverőszerkezetet.

A találmány tárgya eljárás csökkentett koleszterintartalmú zsiradék, előnyösen vajzsiradék előállítására, valamint berendezés ezen csökkentett koleszterintartalmú zsiradék előállítására.

A vaj, illetőleg a vajban lévő vajzsiradék olyan értékes tápanyag, amelyet az étkezésből nem lehet kihagyni. A vajat általában tejből vagy tejszínből készítik víz, étkezési konyhasó segítségével úgy, hogy ezeket megfelelő módon összekeverik.

Különféle vaj fajták ismeretesek, például a savanyútej szín-vaj vagy az édes tejszín-vaj vagy félsavanyú tejszín-vaj. A vaj fajtája lényegében attól függ, hogy mi volt a kiindulási termék, és milyen módon került feldolgozásra. Ettől eltekintve azonban a vaj összetétele kémiailag nem egyértelműen megállapított összetétel, mivel mind az összetétel, mind az állag, mind pedig a szín függ a tehén táplálásától, illetőleg a tartási körülményeitől.

A vajzsiradékot általában olyan vajból nyerik ki, amelyből a vizet és a tej egyéb alkotóelemeit kivonják. Ily módon étkezési célra a vajzsiradék jobban tartható el, és rendkívül jól alkalmazható ipari körülmények között, többek között élelmiszerek gyártásánál, például fagylalt vagy különféle sütemények készítésénél. Maga a vajzsiradék természetesen közvetlenül is fogyasztható.

Azon túlmenően, hogy táplálkozás szempontjából igen értékes étel, a vajat, illetőleg a vajzsiradékot általában íz szempontjából is nagyon szeretik az emberek. Ismeretes azonban az is, hogy a modem világban a táplálkozási szokások mozgásszegény tevékenységgel kapcsolódva komoly, egészséget veszélyeztető problémát is jelentenek. Itt különösen lényeges szempont, amelyet szem előtt kell tartani, a különféle élelmiszereknek a koleszterintartalma.

A nem megfelelő táplálkozás, de adott esetben különféle enzimhiányok miatt is a szérumkoleszterin szintje egyes embereknél rendkívül magas lehet. A szérumkoleszterin szintjének a növekedése artériaoszklerózist okozhat, amely azután szív- és keringési problémákért is felelős lehet. Azok a vélemények azonban, amelyek szerint a koleszterint tartalmazó ételek fogyasztás és a magas koleszterinszint között szoros összefüggés van, megoszlanak. Ismeretes ugyan az, hogy a koleszterin értékét az élelmiszerrel, illetőleg a fogyasztott ételekkel befolyásolni lehet, vannak azonban olyan tapasztalatok is, hogy a koleszterinszint növekedését pszichikai terhelés, alkoholfogyasztás stb. szintén fokozhatja. Egyesek szerint olyan olajok, amelyekben sok a telítetlen zsírsav, képesek arra, hogy a vérben lévő koleszterintartalmat csökkentsék, és sok esetben az artériaoszklerózis ellen hassanak. Tény azonban az, hogy ezek a telítetlen zsírsavak, illetőleg azok az élelmiszerek, amelyek ezeket a telítetlen zsírsavakat magukba foglalják, jóllehet igen értékes étkezési elemeket tartalmaznak, a természetes vajhoz sem ízben, sem pedig külső megjelenésben nem érnek fel.

A WO 8802989 PCT-beli közrebocsátási iratban egy olyan eljárást ismertetnek, ahol a zsiradékok koleszterintartalmát úgy csökkentik, hogy a zsiradékot vízgőzzel kezelik. Ehhez első lépésben a kezelendő zsiradékhoz vákuumban 204-208 °C hőmérsékletű vízgőzt vezetnek, majd ezt követi egy gyors párologtatás. A következő lépésben a reakciókeveréket egy filmbepárlóba vezetik, ahol nagyon vékony filmréteg és a zsiradék és vízgőz keverékéből képezett szórt köd van. A gyors párologtatás során a zsiradék-vízgőz keverékéből a koleszterin egy részét kivonják, és a maradék zsiradékot vezetik el a filmbepárlóba. A koleszterintartalom kivonására tehát mindenképpen legalább két technológiai lépésre van szükség, és mindenképpen szükség van egy függőlegesen elhelyezett fílmbepárlóra, ahol a zsiradék fölülről a vízgőz pedig alulról ellenáramban van bevezetve.

Az itt leírt vékonyrétegű gőzölögtetési eljárás hátránya, hogy igen nagy mennyiségű gőzre van szükség az eljárás lefolytatására, ezen túlmenően a zsiradékban is komoly veszteség lép fel, ugyanakkor a koleszterin optimális leválasztása illetőleg kinyerése nincs megvalósítva.

A zsiradékban, előnyösen vajzsiradékban a nemkívánatos anyagok közé tartozik a koleszterin, illetőleg olyan anyagok, amelyek a zsiradék avasodását segítik elő. Ilyenek például a szabad zsírsavak illetőleg magas peroxidértékű anyagok. Nemkívánatos továbbá az sem, hogy a már feldolgozott vajban a peszticidek megmaradjanak, azok, amelyek a tejet adó állat táplálkozása során jutnak a vaj zsiradékba.

A találmány feladatául tűzte ki a természetes zsiradék, előnyösen vajzsiradék olyan feldolgozását, amelynek során a zsiradékkomponensek természetes összetétele nem változik meg, nagyon kevés nemkívánatos melléktermék keletkezik, ugyanakkor azonban a technika állásának hátrányait egyértelműen kiküszöböli. Mindezt a találmány szerint úgy kívánjuk elérni, hogy vegyi adalékanyagot nem használunk.

HU 214 748 Β

A találmányunk felismerése az volt, hogy ha a filmbepárlót elhagyjuk, és helyette vízszintesen vagy ferdén elhelyezett reakciócsövet alkalmazunk, amelyet folyékony zsiradékrétegbe helyezünk, és a vízgőzt a kezelendő zsiradékba vezetjük, akkor egyetlen technológiai lépésben tudjuk az eljárást úgy megvalósítani, hogy a zsiradék koleszterintartalma az ismert eljárásoknál elért értéknél erőteljesebben csökken. Ezzel az eljárással ugyanis a zsiradék, előnyösen vajzsiradék és a vízgőz optimális keveredése valósul meg.

A találmány tehát eljárás csökkentett koleszterintartalmú zsiradék, előnyösen vajzsiradék előállítására, a zsiradék melegítésével és vízgőzzel történő kezelésével.

Az eljárás lényege, hogy a zsiradékot, előnyösen vajzsiradékot egy vagy több vízszintes vagy enyhén lejtős, belsejében 195-250 °C hőmérsékletű, 0,5-5 mbar nyomású legalább egy reakciócsőbe vezetjük, és a vízgőzt legalább egy, a reakciócső teljes hosszában, az áramló folyékony zsiradékban elhelyezkedő, és falazatában gőzkimeneti nyílásként furatokat tartalmazó gőzbevezető csövön keresztül bespricceljük, majd ezt követően a párát és a gázt kondenzáltatjuk, a szabad zsírsavakat és a koleszterint elválasztjuk, és a zsiradékba adott esetben adalékanyagot keverünk.

A gőzbevezető csövek falazatában kiképzett kimeneti nyílások száma és nagysága, amelyeken át tehát a vízgőz a folyékony zsiradékba jut, a gőzbevezető csőben lévő nyomástól, a reakciócsőben lévő nyomástól, az olajréteg magasságától és hőmérsékletétől függ.

A gőzbevezető csőben lévő furatok helyzetét a találmány szerinti eljárás során úgy választottuk meg, hogy a zsiradékban optimális gőzeloszlás következzen be, és megfelelően átkeveredjen az egész. Előnyös, ha a furatokat a gőzbevezető cső keresztmetszetét tekintve úgy képezzük ki, hogy a gőzbevezető cső középpontja és a kimeneti nyílást összekötő egyenesek egymással 120°os szöget záijanak be, és egy ilyen összekötő vonal a gőzbevezető cső tengelyére merőlegesen a reakciócső fenékrészének irányába mutasson.

A fent leírt bespriccelési eljárással elérhető, hogy a kilépő, finoman elosztott gőzbuborékok a reakciócső tengelyirányába áramló zsiradékon függőleges irányban átáramoljanak, és ideális keresztáramot képezzenek.

Különösen előnyös lehet az a kiviteli alak, ahol a zsiradékréteg magassága a reakciócső átmérőjének 15-35%-a.

Előnyös továbbá az is, ha a gőzbevezető csöveket a zsiradékrétegbe úgy helyezzük el, hogy a rétegnek az a része, amely a csövek fölött van, a réteg magasságának 70-85%-a legyen.

A találmány szerinti eljárás előnyösen 200-245 °C hőmérsékleten hajtandó végre, előnyös tartomány még a 205-235 °C-os tartomány illetőleg a 205-240 °C-os tartomány, nyomásként pedig előnyös a vákuum.

A zsiradékot, előnyösen vajzsiradékot közvetlenül is lehet a reakcióhőmérsékletre melegíteni, a zsiradékot kímélendő azonban kedvezőbb, ha lépcsőzetesen melegítjük fel. Különösen kedvező lehet a hőcserélő alkalmazásával történő melegítés.

Az alkalmazott vákuum előnyösen 0,5-5 mbar nyomású, előnyösebb azonban, ha a nyomás 1-4 mbar, illetőleg 1-3 mbar az, ami a legelőnyösebbnek tekinthető.

A hőkezelés során különféle hordozóanyagok, illetőleg hordozó gőzök is alkalmazásra kerülnek. A találmány szerinti eljárás során a vízgőzt találtuk a legelőnyösebbnek, mivel ez a reakció feltételei mellett a zsiradéktól könnyen elválasztható, hiszen természetes módon könnyen kondenzálható. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy jóllehet a vaj zsiradéknak az ízkompozíciója, illetőleg a kinyert vajzsíradék íze nem, vagy nem jelentősen változott a hőkezelés során a vízgőznek a hozzávezetésével, a koleszterinszint mégis jelentősen csökkent. Nyilvánvaló az is, hogy az alkalmazott körülményekkel az átésztereződés, és ennek következtében a vaj zsiradék összetételének, az ízének és az illatának a megváltozása elkerülhető.

A hőkezelés során a gőz képzéséhez bevezetett víz mennyisége változó, előnyös, ha a bevezetett zsiradék tömegéhez viszonyítva a víz 0,5-2,5 tömeg%. Különösen kedvező azonban, ha a bevezetett víz a 0,8-2,0 tömeg% értéket tesz csak ki, legelőnyösebb azonban, ha 1-1,8 tömeg%.

A kiválasztott paraméterektől függően a találmány szerinti eljárásnál a reakció eltérő időtartamokat igényelhet. Elképzelhető olyan kezelés is, hogy csak 30 percig van szükség a kezelésre, ugyanakkor azonban a kezelés időtartama adott esetben néhány óra is lehet. A legcélszerűbbnek tartott időtartam az 1,5-3,5 óra.

A zsiradék fölött lévő gőzt és párát a találmány szerinti eljárás során vízszintesen elhelyezett, és a zsiradékréteg fölé nyúló nyílásokkal ellátott gőzelevezető vezetékkel lehet elvezetni úgy, hogy ezeket a gőzelevezető vezetékeket a reakciócső felső tartományába a zsiradék fölött helyezzük el. Ily módon a gőz gyorsan és egyenletesen vezethető el. A vízelvezető cső terelőlemezekkel árnyékolható, így el tudjuk érni azt, hogy a gőzáramban lévő zsiradékcseppecskéket visszatartsuk, amelyeket azután egy megfelelő csövön keresztül a zsiradékbevezető csőbe lehet visszavezetni.

A találmány szerinti eljárás során a gőzrészecskéket folyamatosan vagy lépcsőzetesen lehet a gőztérből elvezetni. Ez tartalmazza a koleszterint, a szabad zsírsavakat és egyéb zsírban oldódó anyagot. Ezek a kondenzálóberendezésből visszanyerhetők. Ezeken kívül lehetőség van arra is, hogy a legalább részben eltávolított szabad zsírsavakat, vagy a tokoferolt a végtermékbe kívánt mennyiségben ismét beadagoljuk.

A már megtisztított zsiradékot azután 40-45 °C hőmérsékleten vezetjük el a reakciócsőből, ezt azért tesszük így, hogy az esetleges peroxidképződést megakadályozzuk.

A találmány szerinti eljárás során meglepődve tapasztalatuk, hogy a bevezetett zsiradék, előnyösen vajzsiradék koleszterintartalma jelentősen csökkent. Általánosságban a kiindulási koleszterinérték legalább 70%-os csökkenését lehetett a találmány szerinti eljárással elérni. A találmány szerinti eljárás során lehetőség nyílik természetesen arra is - ez részben valamivel

HU 214 748 Β hosszabb reakció-időtartamot is igényel hogy a koleszterin kiindulási értéke még erősebben, előnyösen 80-90%-kal csökkenjen.

A felnőtt ember szervezetében körülbelül 1-2 g koleszterin az, amit a szervezet naponta szintetizálni tud, zsírszegény étkezés esetén 0,04-0,1 g, zsírban gazdag étkezés esetén pedig 1,4 g koleszterin az, amit naponta a szervezetbe be lehet vinni. A „Römpp Chemie Lexikon” 8. kiadásának első kötetében a 734. oldalon közölt adatok szerint 100 g vajban 244 mg, 100 g margarinban 186 mg, 100 g marhahúsban pedig 90 mg koleszterin van.

A találmány szerinti eljárással lehetséges, hogy a vajzsiradékban lévő koleszterin kiindulási értékét oly mértékben csökkentsük, hogy a kezdeti 0,2-0,4 g koleszterin/100 g vajzsiradék értéke 0,01-0,1 tömeg%-ra csökkenjen. A találmány szerinti eljárással arra is lehetőség van, hogy a koleszterintartalmat 0,01-0,08, sőt adott esetben egészen 0,01-0,06 tömeg%-ra csökkentsük. Ugyanakkor a szabad zsírsavtartalom is igen kis értéken gyakorlatilag nullán állhat be. Elérhető továbbá az is, hogy a peszticidtartalom, azaz a lindán-, aldrin-, tiodán-, dieldrin-, metoxiklór- és DDT-tartalom, valamint a metabolitok mennyisége a kimutatható határérték alá essen.

A találmány szerint előállított vajzsiradék esetében a koleszterintartalom az ismert eljárásokkal előállított vajzsiradékok koleszterintartalmánál sokkal kisebb úgy, hogy nemkívánatos hatása nincs, és elértük azt is, hogy az eljárás során a zsiradék, például vaj zsiradék vesztesége minimális, azaz 1-1,5 tömeg% értékű legyen, ugyanakkor az eljárás során a szükséges gőzmennyiség is alacsony értéken tartható. Ily módon tehát a találmány szerinti eljárás gazdasági szempontból is meglepő előnyöket mutatott.

A találmány szerinti eljárás során olyan vaj zsiradékterméket hoztunk tehát létre, amelynek koleszterintartalma 0,1 tömeg% alatt, előnyösen 0,01-0,08, még előnyösebben pedig 0,01-0,06 tömeg% alatt maradt. A találmány szerint előállított vaj zsiradékban a szabad zsírsavtartalom is 0,1 tömeg% alatt volt, peszticidtartalmat egyáltalán nem tudtunk kimutatni.

A találmány szerint vajzsiradék elkészíthető úgy is, hogy a csökkentett koleszterintartalmú zsiradékhoz különféle adalékanyagokat is vezetünk, amelyeknek a természetes zsírrészecskéi, valamint az íze alig különböztethető meg a vajzsiradékétól, azonban jelentősen kisebb a koleszterintartalma, illetőleg egyáltalán nincs benne koleszterin.

A fenti adalékanyagok lehetnek azok is, amelyeket akkor nyertünk, amikor a vajból a találmány szerinti eljárással a zsiradékot leválasztottuk. Általában vizet és különféle tej-alkotóelemeket, mint például fehéijeanyagokat vagy tejcukrot adagolunk a csökkentett koleszterintartalmú vajzsiradékhoz. Ezen túlmenően még különféle ízanyagokat és konzerválóanyagokat is adagolhatunk, amelyekkel azonban a vaj állagát és ízét alapvetően nem befolyásoljuk, és amelyet egyébként a vajkészítésnél használnak is. Ilyen anyagok például a tokoferol, a karotinoid, a só. Adott esetben az élelmiszeriparban megengedett különféle oxidációgátló anyagok, például ciromsav, természetes aromaanyagok adagolása, mivel a találmány szerinti eljárással előállított koleszterinszegény zsiradéknál a könnyen illő különféle íz- és aromaanyagok illetőleg konzerválókomponensek, például a tokoferol szintén leválasztásra kerülnek, legalább is részben.

A találmány tárgya továbbá berendezés zsiradékban, előnyösen vaj zsiradékban lévő koleszterintartalom csökkentésére hőcserélő tartályok, csővezetékekés szivattyúk felhasználásával.

A berendezés lényege, hogy a zsiradékot felmelegitő hőcserélőt, legalább egy reakciócsövet, a reakciócső tengelyével párhuzamos tengelyű gőzbevezető csövet tartalmaz, a gőzbevezető cső falazatában a vízgőz számára kimeneti nyílások vannak kiképezve, tartalmaz továbbá pára elvezetésére szolgáló vezetéket, egy gőzelvezető kondenzátort, valamint tisztított zsiradékot elvezető vezetéket, továbbá egy hűtőberendezést, valamint egy, a koleszterinszegény zsiradékot összegyűjtő tartályt, és adott esetben tartalmaz egy keverőszerkezet.

Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti csökkentett koleszterintartalmú vajzsiradékot nagy mennyiségben előállítsuk, lehetővé teszi továbbá, hogy a nemkívánatos kísérőanyagokat, például peszticideket, eltávolítsuk. Az ily módon készült koleszterinszegény illetőleg koleszterinmentes termék azután az élelmiszeriparban, elsősorban diétás termékeknél, de minden olyan területen jól felhasználható, ahol vajzsiradékot használnak.

A találmány szerinti eljárást megvalósító berendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével a mellékelt ábrákon is bemutatjuk, ahol az

1. ábrán látható a találmány szerinti berendezés a folyamatábrájával együtt, míg a

2. ábrán a reakciócső keresztmetszete látható a kiegészítő elemeivel.

Az 1. ábrán látható tehát a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza, ahol látható, hogy az az anyag, amelynek a koleszterintartalmát csökkenteni kell 10 gázmentesítőbe van vezetve, onnan azután a feldolgozandó zsiradék illetőleg vaj 1 hőcserélőn keresztül a 3 reakciócsőbe jut, ahol újabb hőcserének van kitéve. Ezt követően az anyag a 2 reakciócsőbe van továbbítva, azután ismét a 3 reakciócsőbe úgy, hogy a 2 és 3 reakciócsövekbe folyamatosan vízgőzt is adagolunk, továbbá a hőkezelésnél vákuumot alkalmazunk. A szükséges hőt 4 vezetékeken vezetjük be, például nagynyomású gőzként vagy elektromos energiaként, vagy hőhordozó olajként. A vízgőzt a 11 gőzbevezető csövön keresztül vezetjük a 2 és 3 reakcióscövekbe folyamatosan adagolva. A fennmaradó gőzt azután 6 elmenő vezetéken keresztül vezetjük egy 7 kondenzátorba, amelyből azután a zsíros anyagokat, illetőleg a vizet a fejrészébe illetőleg gyűjtőteknőbe hagyjuk lecsapódni, és itt választjuk el őket egymástól. A 2 és 3 reakciócsövekből kilépő csökkentett koleszterintartalmú zsiradék 8 vezetéken keresztül, valamint az 1 hőcserélőn keresztül van azután egy 9 hűtő berendezéshez továbbvezetve. Az ábrán nem mutattuk be, de a csökkentett koleszterintartal4

HU 214 748 Β mú illetőleg koleszterinmentes zsiradék illetőleg a különféle egyéb adalékanyagok számára még külön tartályok is vannak, valamint adott esetben egy keverőtartály is megtalálható, amelyben a csökkentett koleszterintartalmú zsiradékot a különféle adalékanyagokkal össze lehet keverni.

A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott berendezés egy további kiviteli alakja látható. Az itt látható la’ reakciócsőbe annak tengelyével párhuzamosan futnak az lb’ gőzbevezető csövek. Az lb’ gőzbevezető csövek falában kimenőnyílások vannak. Az la’ reakciócső 2’ kimenete egy kettős csőként kiképezett függőleges szerkezettel van összekapcsolva, és maga a 2’ kimenet ennek a kettős csőnek a külső 3’ köpenycsövébe torkollik. Ebben a folyadék a 4’ belső kifolyócső magasságáig tud emelkedni, ez a túlfolyó magasság, és ez egyúttal az la’ reakciócsőben lévő zsiradék szintjének megfelelő magasság is. A 4’ belső kifolyócsőhöz egy cserélhető 5’ végdarab tartozik, amely kialakítható 6’ menetes rúdból is, és ennek segítségével lehet az la’ reakciócsőben a zsiradékréteg szintjét szabályozni. Adott esetben ez a szabályozás egy automatával is megvalósítható. A maradék leürítése a 7’ szelep segítségével történik, amely a 3’ köpenycsőhöz van csatlakoztatva. Az la’ reakciócső ezenkívül még egy gőzelvezető 8’ vezetékkel is el van látva. Az ábrán nem szereplő, de adott esetben a berendezésben megtalálható terelőlemezek is hozzátartozhatnak az la’ reakciócsőhöz, amelyek azt megosztják, és adott esetben a fütő illetőleg a bespriccelő csöveknek a tartását is biztosítják, és az la’ reakciócső falához lazán fekszenek fel.

A találmány szerinti berendezéssel megvalósított terméket, például vajat, vaj zsiradékot a továbbiakban egy példán is bemutatjuk.

Példa

Az 1. ábrán bemutatott berendezéssel és a 2. ábrán bemutatott reakciócső elrendezéssel a következő paraméterekkel rendelkező vaj zsiradékot, röviden vajat dolgoztuk fel:

szabad zsírsavtartalom : 0,8 tömeg%, nedvességtartalom : 0,1 tömeg%, koleszterin : 0,3 tömeg%, peroxidszám : 0,5.

A vaj zsiradékot először az 1 gázmentesítőn vezettük át, ebben a tartományban a hőmérséklet 90 °C volt, majd az 1 hőcserélőben 145 °C-ra melegítettük. Ezt követően a 3 reakciócsőbe a hőmérsékletet hőcserélő segítségével 190 °C-ra emeltük, majd a terméket a hőkezeléshez a 2 reakciócsőbe vezettük be. Itt 230 °C-os illetőleg 195 °C-on 1,5 mbar nyomással kezeltük, összesen 13 kg vízgőz/t zsiradékanyagot használtunk. A reakcióidő körülbelül 2 óra volt. A hőkezelés során a 230 °C-os és a 195 °C-os hőmérsékleten is a gőzt folyamatosan elvezettük, és a 9 kondenzáló berendezésbe gyűjtöttük össze. A hőkezelt terméket hőcserélőn keresztül a 9 hűtő berendezésben lehűtöttük, és a megfelelő tárolóhelyre elvezettük.

Az így kapott vaj zsiradék a következő paraméterekkel rendelkezik:

szabad zsírsavtartalom : 0,05 tömeg%, nedvességtartalom : 0,0 tömeg%, koleszterintartalom : 0,07 tömeg%, peroxidtartalom : 0,0.

Claims (5)

1,5-3,5 órán keresztül tartjuk.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy zsiradékhoz adalékanyagként vizet, tejösszetevőket, valamint tokoferolt, karotinoidot és/vagy sót adagolunk.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 0,2-1 tömeg% szabad zsírsavat, 0,2-0,4 tömeg% koleszterint tartalmazó zsiradékot, előnyösen vajzsiradékot hőkezeljük.

11. Berendezés zsiradékban, előnyösen vaj zsiradékban lévő koleszterintartalom csökkentésére hőcserélő tartályok, csővezetékekés szivattyúk felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a zsiradékot felmelegítő hőcserélőt (1), legalább egy reakciócsövet (la’, 2, 3), a reakció5

HU 214 748 Β cső (la’, 2, 3) tengelyével párhuzamos tengelyű gőzbevezető csövet (lb’, 11) tartalmaz, a gőzbevezető cső (lb’, 11) falazatában a vízgőz számára kimeneti nyílások vannak kiképezve, tartalmaz továbbá pára elvezetésére szolgáló vezetéket (6), azzal sorba kötve egy gőzelvezető kondenzátort (7), valamint tisztított zsiradékot elvezető vezetéket (8), amely egy hűtőberendezéshez (9), valamint az egy, a koleszterinszegény zsiradékot összegyűjtő tartályhoz kapcsolódik, és adott esetben

1. Eljárás csökkentett koleszterintartalmú zsiradék, előnyösen vajzsiradék előállítására, a zsiradék melegítésével és vízgőzzel történő kezelésével, azzal jellemezve, hogy a zsiradékot, előnyösen vajzsiradékot egy vagy több vízszintes vagy enyhén lejtős, belsejében 195-250 °C hőmérsékletű, 0,5-5 mbar nyomású legalább egy reakciócsőbe vezetjük, és a vízgőzt legalább egy, a reakciócső teljes hosszában, az áramló folyékony zsiradékban elhelyezkedő és falazatában gőzkimeneti nyílásként furatokat tartalmazó gőzbevezető csövön keresztül bespricceljük, majd ezt követően a párát és a gőzt kondenzáltat]uk, a szabad zsírsavakat és a koleszterint elválasztjuk, és a zsiradékba adott esetben adalékanyagot keverünk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsiradékot a reakciócsőben úgy áramoltatjuk, hogy a zsiradékréteg magassága a reakciócső átmérőjének 15-35%-a.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőzbevezető csöveket a zsiradékrétegbe úgy helyezzük be, hogy a zsiradékrétegnek az a része, amely a gőzbevezető csövek fölött van, a réteg magasságának 70-85%-a.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevezetett zsiradék, előnyösen vajzsíradék tömegéhez viszonyítva a hőkezelés során a gőz képzéséhez 0,5-2,5 tömeg% vizet adagolunk.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárást 200-245 °C hőmérsékleten 1-3 mbar nyomásnál és a gőzképzéshez a vajzsiradék tömegéhez viszonyítva 1-2 tömeg% víz folyamatos bevezetésével végezzük.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsiradékot a reakció hőmérsékletére fokozatosan, előnyösen hőcserélő közbeiktatásával melegítjük fel.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsiradékot a reakciócsőbe

5 tartalmaz egy keverőszerkezetet.