HU214713B - Rákelszerkezet rotációs mélynyomógéphez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya rákelszerkezet rőtációs mélynyőmógéphez, amelyfőrmahengerről (1) fölösleges festéket leszedő és a főrmahenger (1)főrgástengelyével párhűzamősan elrendezett rákelt tartal az, amelyheza rákelt a főrmahenger (1) palástfelületének nyőmó rákeltartó vantársítva. A rákel hajlékőny és hősszirányára nézve keresztirányútengely körül fel- és letekercselhető rákelszalagként ( 0) vankialakítva, amely a rákeltartóban (25) annak hősszirányábanelcsúsztathatóan van ágyazva és megvezetve, tővábbá a rákelszalag (20)hősszúsága lényegesen nagyőbb, mint a főrmahenger (1) tengely rányúhősszúsága, tővábbá a főrmahenger (1) tengelyirányban vetthőmlőkőldali végeinél a rákelszalagőt (20) fel- és lecsévélő csévélőszerkezetek (28, 29) vannak elrendezve, amelyekhez a rákelszalagő (20)nyőmtatás közben hősszirányban elcsúsztató és az egyikcsévélőszerkezetről (28, 29) letekercselő és a másikcsévélőszerkezetre (29, 28) feltekercselő hajtószerkezet kapcsőlódik. ŕ

Description

A találmány tárgya rákelszerkezet rotációs mélynyomógéphez, amely formahengerről fölösleges festéket leszedő és a formahenger forgástengelyével párhuzamosan elrendezett rákelt tartalmaz, amelyhez a rákelt a formahenger palástfelületének nyomó rákeltartó van társítva.

A rotációs mélynyomógépek formahengerére a nyomtatandó anyagra átviendő nyomdafestéket oly módon viszik fel, hogy a nagy fordulatszámon forgó formahenger palástfelületének a formahenger teljes hosszára kiterjedő része nyomdafestékfurdőbe merül, amely festékkádban van elhelyezve. Itt a nyomdafesték kitölti a formahenger palástfelületén kiképzett mélyedéseket. Mivel azonban a nyomdafestékfürdőből való kilépés után a formahenger palástfelületének a mélyedésekkel el nem látott palástfelületére is felesleges nyomdafesték feltapad, ezért elkerülhetetlen a nyomóhengeren egy úgynevezett rákel elrendezése is, amelynek segítségével ezt a felesleges nyomdafestéket el lehet távolítani, le lehet húzni, mielőtt még a formahenger felületének vonatkozó tartománya bele nem lép a nyomtatási tartományba és ott érintkezésbe lép a nyomandó anyag sávjával.

Szokásosan az általános rákeleket viszonylag merev fémléc formájában alakítják ki, amelynek hosszúsága némileg nagyobb, mint a hozzá tartozó formahenger tengelyirányú mérete. Egy ilyen rákelt mereven egy ugyanilyen hosszú, erős rákeltartóba fognak be, amelynek segítségével úgy helyezik el a formahenger mentén, hogy egy hidraulikus vagy pneumatikus szerkezet segítségével a formahenger forgástengelyével párhuzamosan futó palástvonal mentén rányomhatok a formahenger palástfelületére.

Annak elkerülésére, hogy a rákel által a formahenger palástfelületére gyakorolt nyomás miatt helyi túlmelegedések és ezzel a formahenger felületének rongálódása bekövetkezzen, ismert módon a teljes rákelelrendezést, vagyis a rákelt a hozzá tartozó rákeltartóval és a teljes rányomó szerkezettel együtt a formahenger tengelyével párhuzamos irányban periodikusan néhány centiméter távközzel altemálóan elmozgatják.

Az ezt megvalósító ismert rákel elrendezéseknek azonban számos hiányossága van. Magának egy ilyen rákelnek az élettartama hibamentes üzemvitel esetén is a nyomóhenger mintegy 500 000-700 000 körülfordulására korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy nagy példányszámban kinyomtatott nyomdatermékek előállítása esetén - mikor is a példányszám akár 12 milliót is elérhet a nyomtatás alatt egy ilyen elrendezésben minden egyes nyomóműben a rákelt többször ki kell cserélni. Ehhez az szükséges, hogy a rotációs mélynyomó berendezést annyi időre le kell állítani, amíg a cserélendő rákeleket kiveszik, és azokat újjal nem pótolják. Az ezzel járó gépidőkiesés a gépen nyomott példányszám elkészítését késlelteti és növeli a költségeket. Ezen túlmenően egy nagy sebességgel működő rotációs nyomdagép nem állítható le hirtelen, illetve álló helyzetből nem gyorsítható fel a legnagyobb fordulatszámra. Az egyes rákelcserék előtt és után a fordulatszám csökkentése és növelése alatt nagy mennyiségű makulatúra keletkezik, mivel gyakorlatilag nincs lehetőség a mélynyomó gép fordulatszámának változása alatt a különböző nyomóművek regiszterállásának kellő pontossággal szabályozott helyzetben tartására.

Ez a probléma még jelentősebbé válik azáltal, hogy bármely pillanatban, vagyis akár néhány száz körülfordulás után, a rákel megsérülhet egy festékcsomó vagy hasonló csomó miatt, amely benyomódhat a formahenger palástfelülete és a rákel közé. Egy ilyen jellegű sérülés azonnal észrevehetővé válik azáltal, hogy a nyomandó anyagsávon folyamatos, de a rákel előbb említett alternáló irányú mozgása miatt cikcakk alakú, alternálva ellentétes irányban ferdülő festékcsík látható. Ilyen esetben mostanáig a rotációs mélynyomó gépet azonnal le kellett állítani és ki kellett cserélni a meghibásodott rákelt, ez pedig a korábban említett hátrányokat vonja magával.

Ehhez viszonyítva a találmány révén megoldandó feladatnak a bevezetőben említett fajtájú rákelszerkezet olyan értelmű továbbfejlesztését tekintettük, amelynek révén igen nagy példányszámok nyomtatása esetén is nagymértékben elkerülhető a berendezés leállítása és az ezzel kapcsolatos időkiesés, továbbá a rákel sérülése miatt keletkező makulatúra mennyiségének lényeges csökkentése.

A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben említett fajtájú rákelszerkezetet továbbfejlesztettük, amely továbbfejlesztés értelmében a rákelt rugalmas, hosszirányához képest keresztirányú tengely körül fel-, illetve lecsévélhető szalag képezi és a rákelt képező szalag a rákeltartóban annak hosszirányában elcsúsztathatóan van ágyazva és megvezetve, továbbá a rákelszalag hosszúsága lényegesen nagyobb, mint a formahenger tengelyirányú hosszúsága és a formahenger axiális irányban vett végein levő homlokfelületeknél egy-egy csévélőszerkezet van elhelyezve a rákelszalag fel-, illetve lecsévéléséhez. A szerkezet továbbá hajtószerkezetet tartalmaz, amellyel a rákelszalag nyomtatás közben hosszirányban elcsúsztatható, miközben a rákelszalag az egyik csévélőszerkezetről a másik csévélőszerkezetre felcsévélődik.

A továbbfejlesztés különös jelentőségét adja, hogy a találmány szerinti rákelszalag lényegesen hosszabb, mint a hozzá tartozó formahenger, például 200 m hosszúságú rákelszalag is használható, amely először a két tekercselőszerkezet közül az egyikre fel van tekercselve, amely üzem közben alternáló mozgás sebességével azonos sebességgel lassan és folyamatosan elhúzható a formahenger mentén, miközben az egyik csévélőszerkezetről lecsévélődik és az ellentétes oldalon levő cséveszerkezetre felcsévélődik.

Ha a kiment példányszám kinyomtatása előtt a rákelszalag teljesen átcsévélődik, akkor mozgási iránya megfordítható és a rákelszalag az eredeti cséveszerkezetre visszacsévélődik. Igen nagy példányszámok esetében ez az irányváltás többször is megtörténhet. A rákelszalag igen kis előtolási sebessége miatt az irányváltásoknál igen gyorsan megállítható és ellentétes irányú mozgásba hozható, és ezáltal semmiféle észrevehető megszakadás nem észlelhető a formahenger és a rákelszalag közötti viszonylagos mozgásban. A rákelszalag mozgásirányá2

HU214 713B nak ilyen módon való megváltoztatásához ezért nincs is szükség a nyomdagép nyomtatási sebességének lecsökkentésére vagy egyáltalán megállítására.

Mivel a rákelszalag minden szakasza csupán rövid ideig érintkezik a formahengerrel, ezért a rákelszalag kopása nagymértékben lecsökken. így a találmány szerinti rákelszerkezettel akár 10-12 milliónyi példányszám is lenyomtatható anélkül, hogy ezalatt a rotációs mélynyomógépet a rákel kicserélése miatt meg kellene állítani. Ily módon tehát lecsökkennek mind az üzemkiesési idők, mind a keletkező makulatúra mennyisége.

A rákelszalag előnyösen vékony fémlap, amelynek a formahengerrel érintkező homlokfelülete az egyik csévélőszerkezettel a másikra való átcsévélése közben automatikusan hozzácsiszolódik a formahenger palástfelületének alakjához.

Egyrészt a rákelszalag megfelelő jóságú megvezetéséhez, másrészt a rákelszalag átcsévéléséhez szükséges erő lehetőséghez képesti csökkentéséhez a rákeltartóban a rákelszalag számára kialakított résnek azok a felületei, amelyekhez a rákelszalag nekitámaszkodik és amelyek mentén elcsúszik, előnyösen köszörülve vannak.

Mivel a találmány szerinti rákelszerkezet esetében sem zárható ki a rákelszalag sérülése, festékcsomók vagy ehhez hasonló szemcsék miatt, amelyek keresztülnyomódnak a formahenger felülete és a rákelszalag között, ezért a rákelszalagot átcsévélő hajtószerkezet egy rendes alacsony értékű előtolási sebességről egy ennél lényegesen nagyobb előtolási sebességre átkapcsolható módon van kialakítva annak érdekében, hogy ezek a meghibásodott helyek keletkezésük után gyorsan elmozdíthatok legyenek a formahenger felületével való érintkezési tartományból. Az ilyen meghibásodási helyek keletkezése előnyösen megfelelő érzékelőszerkezetekkel ismerhető fel.

Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a rákelszerkezet tárolóegységeket tartalmaz, amelyekben a rákelszalagon fellépő meghibásodások helyei tárolhatók. Ezen adatok alapján azután a rákelszalag ismételt átcsévélésekor a hajtószerkezet azonnal nagyobb sebességre kapcsolható át, mindahányszor egy ilyen meghibásodási hely a formahenger felületével való érintkezési tartományba belép. Ily módon lehetővé válik az ilyen meghibásodási helyek miatt keletkező makulatúra mennyiségének igen kis értéken való tartása, miközben a rákelszalag továbbra is használható, amennyiben nincs még túl sok ilyen meghibásodási hely.

Egy különösen előnyös kiviteli alak esetében a rákeltartó úgy helyezkedik el, hogy a rákelszalag a formahenger palástján egy olyan vonalnak nyomódik, amely forgási irányt tekintve a festékfürdő mögött helyezkedik el, a formahenger keresztmetszetének közepéhez képest nem feljebb, de előnyösen annál lejjebb. Ezen intézkedés révén a nyomdafestéknek az a mennyisége, amely a festékfürdő felszíne, a festékfürdő felszínéből felmerülő formahengerfelület, a fölösleges nyomdafestéket leszedő rákelszalag és a leszedett festéket a nyomdafestékfürdőbe visszavezető vezetőfelület között kering, igen kis értéken tartható. Annak köszönhetően, hogy ezáltal csökken a festék örvénylése és annak lehetősége, hogy a festék levegővel keveredik, egyúttal lényegesen lecsökken a rákelszerkezet környezetében keletkező festékpor mennyisége, ezáltal pedig lényegesen kisebb mértékben piszkolódik el mind az egész rákelszerkezet, mind a környező tartomány, különösen a forma- és a nyomóhenger csapágyai.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. ábra rotációs mélynyomó gép részletének vázlatos nézeti képe a találmány szerinti rákelszerkezettel és a 2. ábra az 1. ábra II-II vonala mentén vett keresztmetszet.

Az 1. és 2. ábra rotációs mélynyomógép nyomóművét mutatja, amelyben 1 formahenger helyezkedik el és ennek 4 nyomóhenger nyomtatandó 3 papírcsíkot nyom neki. A nyomtatási tartományhoz függőleges irányban közelítő 3 papírcsíkot vízszintes irányba, majd a nyomtatási zónán átfutott 3 papírcsíkot ismételten függőleges irányba egy-egy 6, 7 vezetőhenger irányítja át.

Nyomatékosan utalunk azonban arra, hogy a találmány szerinti rákelszerkezet teljesen független a papírvezetés ezen meghatározott módjától, és akkor is alkalmazható, ha például a 3 papírcsík egymást követően több nyomóművön halad át anélkül, hogy haladási iránya megváltozna, egyenes vonalban, vízszintesen vagy függőlegesen van kiképezve.

Amint az különösen a 2. ábráról jól látható, az 1 formahenger palástjának alulsó része 8 festékkádban található 10 nyomdafestékbe merül, amelyet palástján például plüssből kiképzett 12 festékhenger belenyom az 1 formahenger mélyedéseibe.

A 8 festékkád vázlatosan feltüntetett és pneumatikusan vagy hidraulikusan üzemeltetett 14 emelőszerkezet segítségével függőleges irányban állítható. így egyszerű módon lesüllyeszthető, mikor a nyomómű formahengerét ki kell cserélni, amihez a nyomóműből vízszintes irányban F nyíl irányában kifelé kell elmozdítani. Ezen túlmenően egyetlen nyomóműben különböző átmérőjű 1 formahengerek alkalmazhatók, amihez az szükséges, hogy a 8 festékkád magasságát az éppen használt 1 formahenger átmérőjétől függően úgy lehessen beállítani, hogy az 1 formahenger palástfelülete a feltüntetett módon mindig bemerüljön a 10 nyomdafestékbe, és a palástfelület a 8 festékkáddal együtt mozgó 12 festékhengerrel érintkezzen.

A 8 festékkád hosszirányában fekvő 16 cső segítségével mindig annyi 10 nyomdafesték juttatható be, amennyi a nyomtatás során elhasználódik.

Az 1 formahenger az ábrán feltüntetett R nyíl irányában forog és érintkezik a 12 festékhengerrel, amelynek elhagyása után az 1 formahenger felületére fölösleges festékmennyiség tapad fel. Ennek eltávolítására az 1 formahenger forgásirányát tekintve a 8 festékkád után 18 rákelszerkezet van elrendezve, ami arra szolgál, hogy a jelen esetben vékony fémszalagként kialakított 20 rákelszalagot az 1 formahenger forgástengelyével párhuzamos palástvonal mentén úgy rányomja, hogy a 20 rákelszalag 1 formahenger felé eső köszörű 22 éle hozzáidomuljon az 1 formahengerhez.

HU 214 713 Β

Amint az különösen a 2. ábráról látható, a találmány szerinti 18 rákelszerkezet az 1 formahengerhez képest úgy van elhelyezve, hogy a 20 rákelszalag 22 éle olyan vonal mentén érintkezzen az 1 formahenger palástfelületével, amely az 1 formahenger legnagyobb vízszintes átmérője alatt helyezkedik el. Ezen intézkedés révén csökkenthető a (nem ábrázolt) nyomdafesték mennyisége és torlónyomása, amely az 1 formahenger forgómozgása és a 20 rákelszalag letörlő hatása miatt a rákel alatt összegyűlik és igyekszik eltávolodni az 1 formahenger palástfelületéről.

A 20 rákelszalagot 25 rákeltartó 24 hornya tartja meg, amelynek szélessége kismértékben nagyobb, mint a 20 rákelszalag vastagsága. A jobb érthetőség kedvéért a 2. ábrán a 24. horony szélességét és a 20 rákelszalag vastagságát az egyéb részekhez képest nagyítva ábrázoltuk. Az összegyűlt nyomdafesték torlónyomása és az 1 formahengerrel való súrlódás miatt a 22 rákelszalag a 24 horonyban kismértékben elbillen, ami által az 1 formahenger felé forduló elülső tartományának felső oldala, míg az 1 formahengerrel átellenes oldalán levő hátulsó tartományának alulsó oldala a 24 horony megfelelő falának támaszkodik. Mindkét horonyfal köszörülve van és így a 20 rákelszalag a nyomtatás alatt a horonyfalakhoz képest hosszirányban túlzott erő kifejtése nélkül elcsúsztatható. Ezen előtolási mozgás létrehozásához az 1. ábrán feltüntetett 28, 29 csévélőszerkezetek vannak elrendezve, amelyek nem ábrázolt hajtószerkezetekkel úgy hozhatók forgásba, hogy közülük az egyik a 20 rákelszalagot feltekercseli, míg a másik csévélőszerkezet letekercseli. Az 1. ábrán feltüntetett kétirányú S nyíl jelzi, hogy ezen csévélő mozgás iránya és ezzel együtt a 20 rákelszalag hosszirányú mozgásiránya megfordítható. Annak érdekében, hogy a két 28,29 csévélőszerkezeten található rákelszalag tekercsek átmérőjének változása ellenére a 20 rákelszalag pontosan be-, illetve kivezethető legyen, a 25 rákeltartó 24 hornyába, illetve hornyából, a két 28, 29 csévélőszerkezet mindegyike és a 25 rákeltartó között egy-egy forgatható görgőként kialakított 30, 31 vezetőszerkezet van elrendezve. A 30, 31 vezetőszerkezetek görgői vagy szabadon együtt forognak a 20 rákelszalaggal, de előnyösen egyúttal a 20 rákelszalag meghajtására is szolgálhatnak, aminek révén a 20 rákelszalag egyenletes hosszirányú mozgatásához állandó forgási sebességgel működhetnek. Az a 28 vagy 29 csévélőszerkezet, amelynek irányába a 20 rákelszalag mozog, mindig kismértékben gyorsabban hajtható, mint a másik 29 vagy 28 csévélőszerkezet annak érdekében, hogy a 20 rákelszalag hosszirányban meghatározott mértékben feszített állapotban legyen. Ennek révén a 28 és 29 csévélőszerkezetek egyúttal mentesülnek a 20 rákelszalag húzó hatásától. Ez a 20 rákelszalagot felcsévélő 28 vagy 29 csévélőszerkezetet egy olyan pillanatnyi sebességgel kell meghajtani, hogy a 20 rákelszalag felcsévélése ne legyen túlságosan laza.

A két 28 és 29 csévélőszerkezet úgy van méretezve, hogy olyan hosszúságú 20 rákelszalagot képesek befogadni, amely lényegesen nagyobb, mint az 1 formahenger tengelyirányú hosszúsága és például akár 200 m is lehet. A rendes üzemmenet során a 20 rákelszalag hosszirányú sebessége igen csekély, nagyságrendje másodpercenként néhány mm és néhány cm között lehet. Ennélfogva az az időtartam, amíg a 20 rákelszalag a 28, 29 csévélő szerkezetek egyikéről a másikára átcsévélődik, 3-10 óra nagyságrendjében lehet. Ennél hosszabb ideig tartó nyomtatáshoz azután a 28, 29 csévélőszerkezetet a 20 rákelszalag mozgásának észrevehető megszakítása nélkül meg lehet fordítani, és a 20 rákelszalagot ugyanilyen nagyságrendű sebességgel vissza lehet csévélni. Ily módon igen nagy nyomtatási példányszám esetén sincs arra szükség, hogy a nyomdagépet csupán a rákel kicseréléséhez meg kelljen állítani.

Amennyiben a 20 rákelszalagot a 10 nyomdafestékben található csomó vagy egyéb szilárd részecske megsérti, akkor a hajtószerkezetet rövid időre nagyobb sebességre kell átkapcsolni annak érdekében, hogy a károsodott részt gyorsan el lehessen távolítani az 1 formahengerrel való érintkezési tartományból. Ennek megtörténte után a 20 rákelszalag ismét a korábbi kis sebességgel csévélhető tovább. Egy nem ábrázolt érzékelőszerkezettel lehetőség van a 20 rákelszalagon a sérült szalagok helyzetének megállapítására. Ezek a helyzetek tárolóban rögzíthetők, amelynek segítségével a 20 rákelszalag irányváltoztatása után mindahányszor, mikor a 20 rákelszalag károsodott része az 1 formahengerrel való érintkezés tartományába belép, gondoskodni lehet arról, hogy az átcsévélési sebesség nagymértékben megnövekedjen annak érdekében, hogy ez a károsodott rész lehetőleg gyorsan elmozduljon az 1 formahenger mentén és ezáltal az emiatt keletkező makulatúra mennyisége alacsony értéken tartható.

Amint az ábrákról leolvasható, a 25 rákeltartó homlokoldali végeihez egy-egy 32, 33 kar csatlakozik, amelyekkel forgathatóan ágyazott és az 1 formahenger forgástengelyével párhuzamosan elrendezett 35 tengelyhez kapcsolódik. A 32, 33 karoknak a 25 rákeltartóval ellentétes oldali végei forgásmereven kapcsolódnak a 35 tengelyhez. Ezáltal a 25 rákeltartó a 28, 29 csévélőszerkezetekkel és az általuk megvezetett 20 rákelszalaggal együtt elfordíthatok az 1 formahengertől, illetve az 1 formahengerhez közelíthetők oly módon, hogy a 20 rákelszalag a megkívánt nyomóerővel nyomódjon neki az 1 formahenger palástfelületének. Ezen elfordítás útján való hozzányomás és meghajtó mozgás végrehajtásához a szerkezet pneumatikus vagy hidraulikus 37, 38 munkahengereket tartalmaz, amelyeknek 39, 40 dugattyúrúdjai egymáshoz képest távköznyire úgy csatlakoznak a 25 rákeltartónak az 1 formahengerhez képest ellentétes oldalához, hogy a 37, 38 munkahengerek erőhatása keresztirányú a 25 rákeltartó hosszirányára nézve.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rákelszerkezet rotációs mélynyomógéphez, amely formahengerről fölösleges festéket leszedő és a formahenger forgástengelyével párhuzamosan elrendezett rákelt tartalmaz, amelyhez a rákelt a formahenger palástfelületének nyomó rákeltartó van társítva, azzal jellemezve, hogy a rákel hajlékony és hosszirányára nézve keresztirányú tengely körül fel- és letekercselhető rákelszalagként (20) van kialakítva, amely a rákeltartóban (25) annak hosszirányában elcsúsztathatóan van ágyazva és megvezetve, továbbá a rákelszalag (20) hosszúsága lényegesen nagyobb, mint a formahenger (1) tengelyirányú hosszúsága, továbbá a formahenger (1) tengelyirányban vett homlokoldali végeinél a rákelszalagot (20) fel- és lecsévélő csévélőszerkezetek (28, 29) vannak elrendezve, amelyekhez a rákelszalagot (20) nyomtatás közben hosszirányban elcsúsztató és az egyik csévélőszerkezetről (28,29) letekercselő és a másik csévélőszerkezetre (29, 28) feltekercselő hajtószerkezet kapcsolódik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rákelszalag (20) fémszalagként van kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rákelszalag (20) a rákeltartóban (25) hosszirányban kialakított horonyban (24) van ágyazva és megvezetve, valamint a horonynak (24) azok a felületei, amelyeknek a rákelszalag (20) nekifekszik és amelyek mentén elcsúszik, köszörülve vannak.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rákelszalagot (20) előtoló hajtószerkezet előtolási sebessége rendes üzemmódhoz tartozó kis előtolási sebességről nagy előtolási sebességre - a rákelszalag (20) megkárosodott részének a formahengerrel (1) való nekitámaszkodási tartományból való gyors eltávolításához - átkapcsolhatóan van kialakítva,
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtószerkezet hajtásirányát megváltoztathatóan, és a rákelszalag (20) a két csévélőszerkezetről (28,29) alternálva letekercselhetően és arra feltekercselhetően van kialakítva.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rákelszalag (20) meghibásodott részeinek hosszirányú helyzetét tároló tárolószerkezetet tartalmaz, amely a hajtószerkezettel az előtolási sebességet korábbi átfutás során a rákelszalag (20) meghatározott károsodott helyénél későbbi átfutás során a formahengerrel (1) való érintkezési szakaszba éréskor előtolási sebességre a károsodott résznek az érintkezési tartomány elhagyásakor alacsony előtolási sebességre visszakapcsoló vezérlő kapcsolatban van.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti rákelszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rákeltartó (21) a rákelszalagot (20) a formahengemek (1) forgási irányt tekintve a festékkád (8) mögötti és a formahenger (1) keresztmetszetének közepénél nem magasabb palástvonala mentén a formahengerhez (1) nyomó helyzetben van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti rákelszerkezet, azzaljellemezve, hogy az a palástvonal, amelynek mentén a rákelszalag (20) a formahengemek (1) nyomódik, a formahenger (1) keresztmetszetének közepe alatt helyezkedik el.