HU212293B

HU212293B - Fire gun with recoil buffers

Info

Publication number: HU212293B
Application number: HU9301613A
Authority: HU
Inventors: Jean-Louis Gathoye
Original assignee: Herstal Sa
Priority date: 1992-06-03
Filing date: 1993-06-02
Publication date: 1996-05-28
Also published as: IL105702A0; KR940000846A; ES2049686T1; GR940300015T1; BE1005891A3; DE69306310T2; EP0573093A1; KR100289012B1; HUT67365A; EP0573093B1; JP3143544B2; JPH0650696A; CN1032332C; DE573093T1; ATE145982T1; ES2049686T3; CN1080716A; US5347912A; DE69306310D1; HU9301613D0

Description

A találmány tárgya lőfegyver rugáscsillapítóval, amely lőfegyver házában mozgórésszel összekapcsolt mobil csőtest, továbbá ütőszeg és azt működtető, elsütő billentyűvel rendelkező elsütőszerkezet van elrendezve, aho a rugáscsillapítás során a csőtest a mozgórésszel együtt mozog hátrafelé.

Kétféle működési elvű rugáscsillapítási megoldás ismeretes lőfegyverek elsütés utáni rugáscsillapítására. A találmányban egy harmadik működési elvet valósítunk meg, amelyben a csőtest nincs rögzítve a házhoz (mint a „blowback” elvnek megfelelő megoldásban, sem a závárzattal nem képez szilárd egységet (mint a „short recoil” elvet megvalósító megoldásban a visszarúgás első néhány milliméterén).

Az előbbi ismert elv szerint működő rugáscsillapítás megoldásban a mozgórész viszonyag nagy tömegű, emiatt az egész lőfegyver súlyos. Az utóbbi ismert elv szerint működő rugáscsillapító megoldás nagyon bonyolult: egy a mozgórészt a csőtesthez olymódon rögzítő reteszt foglal magába, amely a visszarúgás kezdetén magával viszi a mozgórészt, majd egy nagyon rövid idő után oldja ezt a kapcsolatot. További hátránya e megoldásnak, hogy néhány tártípus alkalmazásához a mozgórészt olyan könnyűre kellene készíteni, hogy az már a gyakorlatban nem is valósítható meg.

Célunk a találmánnyal az ismert kialakítások hiányosságainak kiküszöbölése olyan rugáscsillapítóval ellátott lőfegyver megalkotásával, amely kellően könnyű és nem rendelkezik a fentemlített korlátokkal.

A feladat találmány szerinti megoldásában a mozgórész és a csőtest között a házban csapágyazott, egykarú emelő kar van elrendezve, amely kar elülső részén a mozgórész ütközőfelületével a mozgórész visszarugási útjának csak egy szakaszán kapcsolódó, a mozgórész további útján az ütközőfelületet elhagyó ütköző van kialakítva, míg a kar hátsó részén további, a csőtest ütközőfelületén a visszarúgás alatt feltámaszkodó, a csőtestet a mozgórésznél kisebb sebességgel hátravivő ütköző van kialakítva.

Előnyösen a mozgórészen a kar ütközőjével a visszarúgás útjának elején kapcsolódó ütközőfelület van kialakítva.

Célszerűen a mozgórész ütközőfelületével kapcsolódó elülső ütköző a kar szabad végén, míg a csőtest ütközőfelületével kapcsolódó hátsó ütköző a kar szabad vége és forgáspontja közötti, közbenső szakaszán van kialakítva.

Előnyösen nyugalmi állapotban a kar mindkét ütközője felfekszik a vele együttműködő ütközőfelületen.

Célszerűen a kar nyugalmi állapotában a rugóval megtámasztott mozgórész az ütközőfelületével felfekszik a kar ütközőjén.

Előnyösen a kar nyugalmi állapotában a rugóval megtámasztott csőtest az ütközőfelületével felfekszik a kar ütközőjén.

Célszerűen a csőtest ütközőfelülete a csőtest nyúlványán van kialakítva.

Előnyösen a mozgórész ütközőfelülete belső bordaként van kialakítva.

Célszerűen a kar egy U-profilú kar, amely hátul zárt

U-profil két szárát áthidaló középrészen van a csőtest ütközőfelületével együttműködő hátsó ütköző kialakítva, míg a mozgórész ütközőfelületével együttműködő elülső ütköző az U-profil ké szárán van kialakítva.

Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra a lőfegyver rugáscsillapítójának elemei, részben metszetben, nyugalmi helyzetben, a

2. ábra az 1. ábra szerinti elemek közbenső helyzetben, a

3. ábra az 1. ábra szerinti elemek a visszarugási út végére jellemző helyzetben, a

4. ábra lőfegyver hosszmetszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti V-V metszet, a

6. ábra a 4. ábra szerinti lőfegyver elemeinek második helyzetében, a

7. ábra a 4. ábra szerinti lőfegyver elemeinek harmadikjellemző helyzetében.

Az 1-3. ábrákon lőfegyver rugáscsillapító elemei vannak ábrázolva, három különböző helyzetben.

Ilyen elem főként a lőfegyver házában rögzített 2 tengely körül billenthetően csapágyazott, egykarú emelőként működő 1 kar, amely a házhoz képest mozgathatóan elrendezett 3 mozgórész és 4 csőtest között teremt kapcsolatot.

Az 1. ábrán a fenti elemek a lőfegyver nyugalmi állapotában vannak ábrázolva. A 3 mozgórész és a 4 csőtest között 7 rugó van elrendezve, amely a 3 mozgórészt a 4 csőtesthez képest előre irányban nyomja. Mindkét elemet, tehát a 4 csőtestet és a 3 mozgórészt együtt előre irányban nyomja egy a 4 csőtestet hátulról támaszó 10 rugó. Az 1 kar elülső részén a 3 mozgórész 5 ütközőfelületével a 3 mozgórész visszarugási útjának csak egy szakaszán kapcsolódó, a 3 mozgórész további az 5 ütközőfelületet elhagyó 6 ütköző van kialakítva, míg az 1 kar hátsó részén további, a 4 csőtest ütközőfelületén a visszarúgás alatt feltámaszkodó, a 4 csőtestet a 3 mozgórésznél kisebb sebességgel hátravivő 9 ütköző van kialakítva. Az 1 karon a 9 ütköző a kar 2 tengelyétől L2 távolságban van kialakítva, a 6 ütköző L1 távolságban, következésképp az együttmozgás azon szakaszában, amelyben a 9 ütköző a 4 csőtest 8 ütközőfelületén, a 6 ütköző pedig a 3 mozgórész 5 ütközőfelületén feltámaszkodik, a 3 mozgórész L1/L2 arányban nagyobb sebességgel mozog, mint a 4 csőtest.

A 3. ábrán a 4 csőtest, a 3 mozgórész és az 1 kar a leghátsó helyzetében van ábrázolva, amelyben a 9 ütköző feltámaszkodik a 4 csőtest 8 ütközőfelületén, a 3 mozgórész viszont elcsúszik a lebillent 1 kar 6 ütközője fölött.

A 2. ábrán az a közbenső állapot van ábrázolva, amelyben - mozgásiránytól függően - a 6 ütköző és az 5 ütközőfelület éppen kapcsolódik (előre mozgás) vagy szétkapcsolódik (hátra mozgás). Az együttes előre mozgás mindkét 6, 9 ütköző ill. 5, 8 ütközőfelület összekapcsolt állapotában fejeződik be, amikoris a 4 csőtest és a 3 mozgórész visszatértek nyugalmi állapotukba. A 4 csőtest hátsó részében töltényfészek van kialakítva, amelyben 11 töltény foglalhat helyet.

HU 212 293 Β

Lövéskor - hagyományos módon - a keletkező lökés hatására F erő hat a 3 mozgórészre és hátrafelé lüki azt. a mozgást a 3 mozgórészről a 3 mozgórész 5 ütközőfelületén 6 ütközőjével feltámaszkodó 1 kar a 2 tengelye körül elbillentve átviszi a 4 csőtestre is a 9 ütközőjén és a 4 csőtest azon feltámaszkodó 8 ütközőfelületén át és a 4 csőtestet hátrafelé mozgatja.

A fenti működésből következik, hogy a lökést nem csak a 3 mozgórész, hanem a 4 csőtest tömege is fékezi.

Az olyan lőfegyvereknél, amelyekbe vállas hüvelyű töltény helyezhető, a mozgó részek mozgását csökkenti az az előremozgató erő, amely a tölténykamrában fellépő nagy nyomásból származik.

A 3 mozgórész és a 4 csőtest együttes tömege vesz részt a lökéscsillapításban a 2. ábrán vázolt helyzet eléréséig, ahol az 1 kar 6 ütközővel ellátott vége az elfordulás következtében a 3 mozgórész alá kerül és a kinetikus kapcsolat az 1 kar és a 3 mozgórész között megszűnik. A visszaugrási (csillapítási) út további szakaszán a 3 mozgórész mozgását már csak a 7 rugó rugóereje fékezi, a 4 csőtest már nem vesz részt a mozgás csillapításában.

A 4-7. ábrákon kézi lőfegyver - pisztoly - van részben metszetben - ábrázolva, amely lőfegyverben az 1-3. ábra szerinti elemek vannak beépítve.

A 3 mozgórész a pisztoly 12 házában van megvezetve, a 3 mozgórészben van megvezetve a 4 csőtest és egy 13 ütőszeg. A 13 ütőszeg mögött a 12 házban elfordíthatóan előfeszített (nem ábrázolt) rugóval megtámasztott 14 kalapács van elrendezve, amely a rajzon csak jelképesen ábrázolt, ismert kialakítású 15 elsütőszerkezettel van kapcsolatban. A 15 elsütőszerkezet vezérlő eleme egy a 12 házban 17 tengely körül billenthető elsütő 16 billentyű 27 fogantyújában a 11 töltények 26 tára van kivehetően elrendezve.

A 4 csőtest oldalának alsó részén 18 nyúlvány van kiképezve, amelynek hátsó homlokfelületében 19 rugófészek van kialakítva. A 19 rugófészekben a 12 ház hátsó falán feltámaszkodó 20 rugó foglal helyet. A találmány szerinti rugáscsillapító 1 karja a 4 csőtest 18 nyúlványa előtti térben van elrendezve a 1 2 házban rögzített 2 tengely körül billenthetően.

Az 1 kar egy U-profilú, hátul részben zárt lemezkar, amely U-profil két 22, 23 szárát áthidaló 21 középrész alkotja a 4 csőtest 18 nyúlványának elülső homlokfelületén kialakított 8 ütközőfelülettel kapcsolódó 9 ütközőt, míg az U-profil két 22, 23 szárának a kar végén lévő része alkotja a 3 mozgórész 5 ütközőfelületével kapcsolódó 6 ütközőt. Az 5 ütközőfelület belső 24, 25 bordaként van kialakítva.

A 4-7. ábra szerinti lőfegyver működését az alábbiakban ismertetjük:

Miután a 26 tárat a 27 fogantyúba helyeztük, az első 11 töltényt a 4 csőtest végében kialakított töltényfészekbe a 3 mozgórész ismert módon történő mozgatásával helyezzük, amely mozgással a 14 kalapácsot is felhúzott állapotba hozzuk. (4. ábra szerinti állapot)

Ebben az állapotban a lőfegyver lövésre kész. A lövés indítására az elsülő 16 billentyű szolgál, amelyet

FI nyíl irányában elmozgítunk. A 16 billentyű része annak a kinetikus láncnak, a 15 elsütőszerkezetnek, amely a felhúzott 14 kapalács reteszelését oldja, így az előfeszített rugóval támasztott kalapács a 13 ütőszeg végére üt (6. ábra).

All töltény töltetének robbanása hatására a 3 mozgórész hátrafelé mozdul el, magával vive a 2 tengely körül elforduló, a 24, 25 bordákkal 22, 23 szárainál fogva kapcsolódó 1 kart.

Az 1 kar viszont magával viszi a hátsó 9 ütközőjén, azaz a kar U-profiljának két szárát összekötő 21 középrészen feltámaszkodó 18 nyúlványánál fogva a 4 csőtestet.

Ekkor a 4 csőtest tömegén kívül a vállas töltényhüvely által kifejtett előremozgató erő is fékezi a 3 mozgórész mozgását. Ez a működési állapot mindaddig, amíg a 3 mozgórész a hátrafelé mozgása során a 7. ábra szerinti helyzetbe nem kerül, amely helyzetben az 1 kar már annyira lebillent, hogy a 22, 23 szárainak vége a 24, 25 bordák alá kerül, megszüntetve a 3 mozgórész és az 1 kar közötti kinetikus kapcsolatot. Eközben az 1 kar és a rajta feltámaszkodó 4 csőtest kapcsolata továbbra is megmarad a 4 csőtestet támasztó 10 rugó összenyomott állapota mellett.

Ezután a 3 mozgórész önálóan folytatja hátrafelé irányuló mozgását, kiveti a töltényhüvelyt a töllényfészekből és hátrafelé billentve felhúzza a kalapácsot támasztó rugó ellenében a 14 kalapácsot, lehetővé téve a 26 tár számára újabb 11 töltény beugratását a töltényfészekbe.

Ezután a 3 mozgórészt a 7 rugó előre mozgatja nyugalmi helyzetébe, útközben az 1 kar 6 ütközője kapcsolódik a 3 mozgórész 5 ütközőfelületévcl és vele a 20 rugó által támasztott 4 csőtest is társul ehhez a mozgáshoz.

A kar ütközőinek Ll, L2 távolsága és a 3 mozgórész és 4 csőtest sebességének L1/L2 aránya az alkalmazott töltény méreteitől és típusától függ.

A találmány szerinti rugáscsillapító megoldás nagyon egyszerű szerkezeti megoldású, nagy működési biztonságú szerkezetet eredményez. Elünyös továbbá, hogy a kinematikus ciklus minden fázisában a 3 mozgórész és a 4 csőtest egyértelmű kapcsolatban van egymással és a 12 házzal, így a fellépő kopások kicsik és hatásuk elhanyagolható.

A találmány nem korlátozódik a példa szerinti megoldásra.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Lőfegyver rugáscsillapítóval, amelynek házában mozgórésszel összekapcsolt mobil csőtest, továbbá ütőszeg és azt működtető, elsütő billentyűvel rendelkező elsütőszerkezet van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a mozgórész (3) és a csőtest (4) között a házban (12) csapágyazott, egy karú emelő kar (1) van elrendezve, amely kar (1) elülső részén a mozgórész (3) ütközőfelületével (5) a mozgórész (3) visszarugási útjának csak egy szakaszán kapcsolódó, a mozgórész (3) to3

HU 212 293 B vábbi útján az ütközőfelületet (5) elhagyó ütköző (6) van kialakítva, míg a kar (1) hátsó részén további, a csőtest (4) ütközőfelületén (8) a visszarúgás alatt feltámaszkodó, a csőtestet (4) a mozgórésznél (3) kisebb sebességgel hátravivő ütköző (9) van kialakítva.
2. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver rugáscsillapítóval, azzal jellemezve, hogy a mozgórészen (3) a kar (1) ütközőjével (6) a visszarúgás útjának elején kapcsolódó ütközőfelület (5) van kialakítva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lőfegyver rúgáscsillapítóval, azzal jellemezve, hogy a mozgórész (3) ütközőfelületével (5) kapcsolódó elülső ütköző (6) a kar (1) szabad végén, míg a csőtest (4) ütközőfelületével (8) kapcsolódó hátsó ütköző (9) a kar (1) szabad vége és forgáspontja közötti, közbenső szakaszán van kialakítva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver rugáscsillapítóval, azzal jellemezve, hogy a nyugalmi állapotban a kar (1) mindkét ütközője (6, 9) felfekszik a vele együttműködő ütközőfelületen (5, 8).
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver rugáscsillapítóval, azzal jellemezve, hogy a kar (1) nyugalmi állapotában a rugóval (7) megtámsztott mozgórész (3) ütközőfelületével (5) felfekszik a kar (1) ütközőjén (6).
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver, azzal jellemezve, hogy a kar (1) nyugalmi állapotában a rugóval (10) megtámasztott csőtest (4) ütközőfelületével (8) felfekszik a kar (1) ütközőjén (9).
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver, azzal jellemezve, hogy a csőtest (4) ütközőfelülete (8) a csőtest (4) nyúlványán (18) van kialakítva.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver, azzal jellemezve, hogy a mozgórész (3) ütközőfelülete (5) belső bordaként (24, 25) van kialakítva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti lőfegyver, azzal jellemezve, hogy a kar (1) egy U-profilú kar, amely hátul zárt U-profil két szárát áthidaló középrészen (21) van a csőtest (4) ütközőfelületével (8) együttműködő hátsó ütköző (9) kialakítva, míg a mozgórész (3) ütközőfelületével (5) együttműködő elülső ütköző (6) az U-propfil két szárán van kialakítva.