HU212074B - Method for cloth pressing - Google Patents

Description

A jelen találmány tárgya eljárás természetes szálból vagy túlnyomórészt természetes szálból: gyapjúból, pamutból, selyemből vagy lenből készült szövetek mintanyomására, amelynek során a mintával ellátandó felületre átlátszó lakkot viszünk fel és az így előkészített felületre transzferpapírról szublimálható festéket viszünk át.

A találmány szerinti eljárás alkalmazható textíliák darabnyomására vagy méteráru nyomására. A darabnyomás kész textíliákra, például garbókra történik, míg a méteráruk nyomását olyan cégtextíliáknál alkalmazzák, amelyek felülete nem mutat kellő affinitást a transzferpapírról szublimált festék megkötésére.

A transzfernyomó vagy hőnyomó eljárások részletes ismertetése található például a Michael Huber GmbH információs füzeteiben: „Transzfemyomás - általános ismertetés” (1989. augusztus, 40.02 sz. közlemény), „Transzfernyomás - transzfer színezékek offset nyomáshoz” (1989. október, 40.05 sz. közlemény) és „Transzfernyomás pamutra” (1989. október, 40.06 1—40.06-7 sz. közlemények).

A transzfemyomás azon az elven alapul, hogy szublimálható színezékeket először papírra nyomunk, majd ezt követően a papírról a festéket hőhatás mellett textíliára vagy egyéb hordozóra visszük át. A transzferpapír helyett használhatók bizonyos esetekben egyéb anyagok is.

A Michael Huber GmbH 1989. augusztusi, 40.01 sz. közleményéből ismeretes, hogy a transzferpapírra felvitt szublimálható festékanyag az előírt 190-220°-os nyomási hőmérsékleten szilárd halmazállapotból közvetlenül gáz halmazállapotúvá válik - szublimál - és monomolekuláris állapotba kerül. A transzfemyomást azután olyan anyagokra lehet elvégezni, amelyek a nyomás során ugyancsak felmelegítve lehetővé teszik, hogy a festékmolekulák saját molekulaszerkezetükbe beépüljenek és ott már a nyomás alatt megkötődjenek. Ilyen anyagok elsősorban a műszálak, például poliészterek, poliamidok, poliakrilnitridek vagy a triacetát.

Az olyan anyagok azonban, amelyek természetes szálakból vagy túlnyomórészt természetes szálakból vannak, nem rendelkeznek kellő affinitással a transzferpapírról szublimált festékanyag befogadására.

Ilyen anyagok még (amelyek a festéket nem fogadják be) többek között az üveg, porcelán, műanyag vagy fa. A Michael Huber GmbH 1989. októberi 40.05 sz. közleményében a transzfemyomáshoz alkalmazott hordozóanyagokat ismerteti. E szerint a természetes anyagokból (pamut, gyapjú, selyem, lenvászon) vagy túlnyomórészt ilyen természetes szálakból álló szövetek, valamint regenerált cellulóz szálakból álló szövetek nem, vagy csak megfelelő előkezelés után alkalmasak transzfer nyomás elvégzésére. Az 1989. októberi 40.06-2 sz. közleményben kifejezetten pamut transzfemyomásáról van szó. A pamut a transzfemyomás előtt olyan kezelést kap, amelynek során elsősorban gyantát és még néhány egyéb komponenst tartalmazó anyaggal kezelik.

Az ismertetett összetételű anyaggal kezelt szövetet megszárítják és ezzel a transzfemyomáshoz alkalmassá teszik.

Az ilyen vagy hasonló módon előkezelt, majd transzfer nyomott pamutanyagok vagy pamutot tartalmazó szövetet azonban kellemetlen tulajdonságokkal rendelkeznek. A szövetre juttatott gyanta ugyanis zárt filmréteget alkot és az így kezelt szövet már nem engedi át a levegőt, illetve az izzadságot. Ennek következtében az előállított termékek, például garbók nem biztosítanak kellemes viseletét.

A jelen találmánnyal ezért olyan új eljárás kidolgozása a célunk, amely lehetővé teszi olyan anyagok transzfemyomását, amelyek nem rendelkeznek kellő affinitással a szublimált festékanyag megkötéséhez. Olyan eljárást kívántunk kidolgozni, amely a természetes szálakból álló vagy azokat tartalmazó anyagok transzfernyomását lehetővé teszik, mégpedig oly módon, hogy a mintanyomás után az anyag megőrizze a levegő és nedvesség áteresztő képességét és ezáltal megfelelő komfortérzést biztosítson.

A kitűzött feladatot olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során a nyomással ellátandó felületre átlátszó lakkot viszünk fel és az így előkezelt felületre transzferpapírtól szublimálható festéket viszünk át, mégpedig a találmány szerint oly módon, hogy a szövetre természetes gyantától mentes lakkot viszünk fel, a lakkot megszárítjuk és a transzfer papírról szublimált festéket ehhez a megszárított lakkréteghez kötjük.

Találmányunk alapja tehát az a felismerés, hogy a transzfernyomás minden további nélkül elvégezhető természetes anyagokból készült textíliákra is, amennyiben előkezelésükhöz teljesen gyantamentes vagy legalábbis természetes gyantáktól mentes lakkot alkalmazunk.

A ilyen gyantamentes lakkok a szövetszálakon olyan réteget alkotnak, amely alkalmas a festékanyag felvételére és megkötésére, ugyanakkor meglepő módon csak a vetülék és láncvonalak anyagát nedvesítik, a közöttük lévő pórusokat érintetlenül hagyják. Ezáltal a textília megőrzi „lélegzőképességét”, azaz a levegői és a nedvességet, izzadságot átengedi és ezáltal a belőle készült ruhaneműk a hordás során megfelelő komfort érzést biztosítanak. Ezen túlmenően maga a textília sem lesz merevebb a mintanyomás helyén.

Jóllehet mindenféle lakk felhasználható, amely természetes gyantáktól mentes, jól alkalmazhatók olyan lakkok is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak gyantát.

Ilyen lakkok a kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők. Jól alkalmazhatók a találmány szerinti eljáráshoz az ún. Ormocer lakkok, amelyek nevüket „ORganically MOdified CERamics” elnevezés rövidítéséből nyerték. Ezeket a Frauenhofer cég fejlesztette ki és velük egy olyan új anyag típust hozott forgalomba, amelyet a szerves és szervetlen polimerek közé lehet besorolni. Az Ormocereket általában Sol-Gél eljárással, alkoszid, valamint a szilícium, alumínium, titán és cirkónium gél hidrolízisével és kondenzációjával állítják elő.

Az eljárás során a mintanyomáshoz kiválasztott szövetfelületre célszerűen vízzel oldható lakkot viszünk fel. A lakkot a transzfemyomó eljárás végrehajtása előtt általában hőkezeléssel szárítjuk meg. Felvi2

HU 212 074 Β télkor a lakkot célszerű több rétegben alkalmazni és a lakkréteget egyenként megszárítani.

A mintanyomás során általában folyamatos nyomást, illetve simító hengerezést lehet alkalmazni. Egy másik foganatosítási módnál a felülnyomás lehet szakaszos (például mángorlás).

A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott lakkokat célszerű úgy kiválasztani, hogy a környezetbarát lakkok csoportjába tartozzanak, ugyanakkor a mintanyomással ellátott textília többszöri mosását és tisztítását tegyék lehetővé károsodás nélkül.

A találmány szerinti eljárással nyomott textíliákat független intézetekben megvizsgáltatva azt az eredményt kaptuk, hogy a fenti paramétereknek jól megfelelnek. Ha a vizsgálatok eredményét 0 (igen rossz tulajdonságok) és 8 (rendkívül jó tulajdonságok) között osztályozzuk, a találmány szerinti eljárással mintanyomott textíliák az 5 és 7 érték között vannak. Ezáltal a találmány szerinti eljárás nem csupán abban különbözik a hagyományos megoldástól, hogy a mintanyomott textíliák karakterét és komfort érzet biztosító képességét megtartják, hanem abban is, hogy az így készített minták lényegesen tartósabbak, mint a hagyományos módon, például szitanyomással készített minták.

A találmány további részleteit kiviteli példán ismertetjük.

1. Példa

Pamutgarbók mintanyomását végeztük el a találmány szerinti eljárással. A garbók mintanyomáshoz kiválasztott részét természetes gyantákat nem tartalmazó lakkal vontuk be, majd a lakkot mángorlással rászárítottuk a felületre. Ezután a lakkal előkezelt részre a szokásos módon transzferpapír segítségével vittük fel a festékréteget. A szokásosan alkalmazott offset nyomópapírt mintegy 15-30 másodpercig tartottuk a felületen, miközben 150-250” hőmérsékletet alkalmaztunk, a transzferpapír és a szövet minőségétől függően. A nyomási mángorlással végeztük.

A transzferpapír eltávolítása után a lakkozott felületen színekben gazdag nyomatot nyertünk. A terméket a korábban szokásos eljárással előállított termékekkel összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a textília felülete lényegesen lágyabb maradt, gyakorlatilag nem változott az eredeti állapothoz képest, míg a hagyományos előkezelt textíliák viszonylag merevek.

Claims (9)

1. Eljárás természetes szálból vagy túlnyomórészt természetes szálból: gyapjúból, pamutból, selyemből vagy lenből készült szövetek mintanyomására, amelynek során a mintával ellátandó felületre átlátszó lakkot viszünk fel és az így előkezelt felületre transzferpapírról szublimálható festéket viszünk át, azzal jellemezve, hogy a szövetre természetes gyantától mentes lakkot viszünk fel, a lakkréteget megszárítjuk, majd a transzferpapírról szublimált festéket ehhez a réteghez kötjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy teljesen gyantamentes lakkot alkalmazunk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mintanyomáshoz kiválasztott textil felületre vízben oldható lakkot viszünk fel.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mintanyomáshoz kiválasztott textil felületre Ormocer lakkot viszünk fel.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lakkot a transzfernyomás előtt hőkezeléssel szárítjuk meg.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lakkot több rétegben visszük fel.

7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lakkréteget egyenként szárítjuk meg.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy folyamatos nyomást, illetve simító hengerezést végzünk.

9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szakaszos nyomást, illetve mángorlást végzünk.