HU209491B - Wear reducing compositions and process for forming multimolecular layer which is able to reduce wear - Google Patents

Wear reducing compositions and process for forming multimolecular layer which is able to reduce wear Download PDF

Info

Publication number
HU209491B
HU209491B HU893619A HU361989A HU209491B HU 209491 B HU209491 B HU 209491B HU 893619 A HU893619 A HU 893619A HU 361989 A HU361989 A HU 361989A HU 209491 B HU209491 B HU 209491B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
composition according
composition
wear
weight
carrier
Prior art date
Application number
HU893619A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT56389A (en
HU893619D0 (en
Inventor
Jack Schofield
Jozsef Fodor
Original Assignee
British Tech Group
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by British Tech Group filed Critical British Tech Group
Publication of HU893619D0 publication Critical patent/HU893619D0/hu
Publication of HUT56389A publication Critical patent/HUT56389A/hu
Publication of HU209491B publication Critical patent/HU209491B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10L—FUELS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NATURAL GAS; SYNTHETIC NATURAL GAS OBTAINED BY PROCESSES NOT COVERED BY SUBCLASSES C10G, C10K; LIQUEFIED PETROLEUM GAS; ADDING MATERIALS TO FUELS OR FIRES TO REDUCE SMOKE OR UNDESIRABLE DEPOSITS OR TO FACILITATE SOOT REMOVAL; FIRELIGHTERS
    • C10L10/00—Use of additives to fuels or fires for particular purposes
    • C10L10/08—Use of additives to fuels or fires for particular purposes for improving lubricity; for reducing wear
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10L—FUELS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NATURAL GAS; SYNTHETIC NATURAL GAS OBTAINED BY PROCESSES NOT COVERED BY SUBCLASSES C10G, C10K; LIQUEFIED PETROLEUM GAS; ADDING MATERIALS TO FUELS OR FIRES TO REDUCE SMOKE OR UNDESIRABLE DEPOSITS OR TO FACILITATE SOOT REMOVAL; FIRELIGHTERS
    • C10L1/00—Liquid carbonaceous fuels
    • C10L1/10—Liquid carbonaceous fuels containing additives
    • C10L1/14—Organic compounds
    • C10L1/22—Organic compounds containing nitrogen
    • C10L1/232—Organic compounds containing nitrogen containing nitrogen in a heterocyclic ring
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M107/00—Lubricating compositions characterised by the base-material being a macromolecular compound
    • C10M107/40—Lubricating compositions characterised by the base-material being a macromolecular compound containing nitrogen
    • C10M107/44—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M133/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen
    • C10M133/02—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen having a carbon chain of less than 30 atoms
    • C10M133/38—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M133/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen
    • C10M133/02—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen having a carbon chain of less than 30 atoms
    • C10M133/38—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C10M133/40—Six-membered ring containing nitrogen and carbon only
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M169/00—Lubricating compositions characterised by containing as components a mixture of at least two types of ingredient selected from base-materials, thickeners or additives, covered by the preceding groups, each of these compounds being essential
    • C10M169/04—Mixtures of base-materials and additives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M173/00—Lubricating compositions containing more than 10% water
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00—Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/02—Water
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/22—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/22—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C10M2215/221—Six-membered rings containing nitrogen and carbon only
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/22—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C10M2215/225—Heterocyclic nitrogen compounds the rings containing both nitrogen and oxygen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/22—Heterocyclic nitrogen compounds
    • C10M2215/225—Heterocyclic nitrogen compounds the rings containing both nitrogen and oxygen
    • C10M2215/226—Morpholines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/30—Heterocyclic compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/0403—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/041—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds involving a condensation reaction
    • C10M2217/0415—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds involving a condensation reaction used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/042—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds between the nitrogen-containing monomer and an aldehyde or ketone
    • C10M2217/0425—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds between the nitrogen-containing monomer and an aldehyde or ketone used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/043—Mannich bases
    • C10M2217/0435—Mannich bases used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/044—Polyamides
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/044—Polyamides
    • C10M2217/0443—Polyamides used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/045—Polyureas; Polyurethanes
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/045—Polyureas; Polyurethanes
    • C10M2217/0453—Polyureas; Polyurethanes used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/046—Polyamines, i.e. macromoleculars obtained by condensation of more than eleven amine monomers
    • C10M2217/0465—Polyamines, i.e. macromoleculars obtained by condensation of more than eleven amine monomers used as base material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2050/00—Form in which the lubricant is applied to the material being lubricated
    • C10N2050/01—Emulsions, colloids, or micelles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Lubricants (AREA)
  • Magnetic Record Carriers (AREA)
  • Moulds For Moulding Plastics Or The Like (AREA)
  • Polishing Bodies And Polishing Tools (AREA)

Description

A találmány tárgya kopást csökkentő készítmény, valamint eljárás kopás csökkentésére alkalmas multimolekuláris réteg kialakítására.
A kenés elsődleges célja mozgó felületek elválasztása a súrlódás és kopás minimalizálása céljából. A kenés területén általában számos különböző állapotot különböztetnek meg. így a folyadékfilmes kenés esetén a terhelést teljes egészében a felületeket elválasztó folyadékfilmben fellépő nyomás veszi fel. Ezt a filmnyomást gyakran az érintett felületek viszonylagos mozgása hozzá létre, amely a kenőanyagot a szűkülő, ék alakú zónába szivattyúzza. Az ilyen csapágyak hidrodinamikai viselkedése teljes mértékben a kenőanyag viszkózus viselkedésétől függ. Mind a terhelést felvevő olajfilm nyomása, mind az energiaveszteség a kenőanyag viszkozitásának, továbbá a geometriai viszonyoknak és a csapágy üzemeltetési viszonyai által kiváltott nyírási körülményeknek a függvénye.
Az előzőekben tárgyalt, kenéstechnikai szempontból kívánatos állapota, amikor a teljes terhelést a kenőanyagfilm veszi fel, általában a berendezések állandósult (stacionárius) állapotában áll fenn. Ilyenkor a szóban forgó két felület nem érintkezik egymással, tehát kopás is csak a kenőanyagfilmben lévő részecskék csiszoló hatása révén léphet fel. Ennek alapján ezt a kenési állapotot a „három-test-kopás” vagy a „csiszoló kopás” kifejezéssel jelöljük.
A kenéstechnika területén végzett hagyományos fejlesztés arra irányult, hogy a kenőanyagokhoz különböző (a kenőanyagfilm mechanikai terhelhetőségét, viszkozitását, az alkalmazhatóság hőmérséklet-tartományát és egyéb tulajdonságait befolyásoló) adalékokat használva az egyes alkalmazási viszonyoknak jobban megfelelő kenőanyagkompozíciókat hozzanak létre.
Az adalékok sajátos példáját szemléltetik a 3 779920 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint belső égésű motorok kenőanyagaihoz adagolt, oxigént és nitrogént tartalmazó szerves vegyületek (közöttük a 8-hidroxi-kinolin). Az adott kenőolajok a belső égésű motorokban működésük során keletkező savak semlegesítésére karbonátos adalékot tartalmaznak, amelyek viszont növelik a fémalkatrészek kopását. Az oxigént és nitrogént tartalmazó vegyületek a karbonátos adalékkal komplexet képeznek és ezáltal közvetett módon csökkentik a kopást.
A leírásban közölt 5. és 6. példa adatai szerint a 8-hidroxi-kinolin mennyiségének 0,1 tömeg%-ról 0,5 tömeg%-ra növelése a kopás növekedésével jár együtt. Szakembernek ez azt sugallja, hogy a vegyület 0,1 tömeg%-ot lényegesen meghaladó mennyiségben hátrányos a kenőanyagkompozíciókra.
A fenti megoldás alkalmazhatóságát jelentős mértékben korlátozza az a körülmény, hogy csak nagyon nagy bázisszámú kenőolaj használható. Ezenkívül környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen az, hogy a tárgyalt vegyület a belső égésű motorokban keletkező savakat semlegesítő karbonátos adalékot komplex vegyületté alakítja.
Az üzemeltetési körülmények szempontjából a terhelés növelésével elérhetünk viszont egy pontot, amikor a terhelést az olajfilm már nem képes teljes mértékben felvenni. Az érintkező felületek érdességéből adódó kiemelkedő felületi pontok a kenőanyagban terhelés alatt nyírást okoznak, és a kenési állapot a teljes kenőfilm állapotból eltolódik a kevert film állapotába, majd a határfelületen nagy terhelés, kis sebesség, kis viszkozitású kenőanyag, az egytengelyűségtől való eltérés, nagy felületi érdesség vagy elégtelen kenőanyagellátás következik be. A határfelületi kenés esetén a kenőanyagkészítményben lévő kémiai adalékok és a két súrlódó felületet magában foglaló kémiai, metallurgiai és mechanikai tényezők szabják meg a kopás mértékét és a súrlódás fokát.
A határfelületi kenés viszonyai között az olajfilmen keresztül a fémfelület kiemelkedő részeinek érintkezése és ezt követően a fém mikroszkopikus méretű felszakadása következik be. A terhelés növekedésével ezek az érintkezések egyre gyakoribbá válnak, ami nagyobb mértékű képlékeny alakváltozást, magasabb hőmérsékletet és esetleg bruttó kopást eredményező összehegedéseket okoz, A szigorú csúszási körülményeknek és ezzel együtt nagy érintkezési feszültségeknek kitett hipoid csapágyak különösen érzékenyek ilyen típusú károsodásra. Az általában jelen lévő szerves kenőfilm hatástalanná válik a fokozott hőhatás következtében, amely nagyon magas felületi hőmérsékletekhez vezet.
A közvetlenül érintkező szilárd-szilárd felületek tehát az előzőekben tárgyalt esetektől alapvetően különböző kenéstechnikai helyzetet jelentenek, amelyet megkülönböztetésül a „két-test-kopás”, „száraz csúszás” vagy a „tapadó kopás” kifejezéssel jelölünk.
Megjegyezzük, hogy az egymással közvetlenül dörzskapcsolatban lévő szerkezeti anyagok kopása jelentősen meghaladja a folyadékfilmmel kent rendszerekben lévő részecskék által kiváltott csiszoló kopás mértékét. A leírás további részében a száraz csúszást tárgyaljuk.
Extrém terhelési viszonyok közötti hegedősek elkerülése céljából extrém nyomású kenőanyagokat fejlesztettek ki. Ezek a kenőanyagok olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek a magas érintkezési hőmérsékleteken reakcióba lépve magas olvadáspontú szervetlen kenőanyagfilmet képeznek a fémfelületeken, amely meggátolja a kiterjedt összehegedést és a tönkremenetelt. Ezek az adalékanyagok általában kén-, klór-, foszfor- és ólomvegyületeket tartalmaznak, amelyek vagy alacsony nyírószilárdságú rétegeket képeznek a fém felszakadásának csökkentésére, vagy folyósítószerként szolgálva szennyezik a fémfelületet, és megakadályozzák az összehegedést. Mivel valamennyi extrém nyomású adalékanyag kémiai kölcsönhatás, azaz kovalens kötések kialakulása révén hat, a lehetséges korróziós károsodások elkerülésére általában eltekintenek alkalmazásuktól.
A fém-fém érintkezést magában foglaló száraz csúszás esete nem túl ritka még akkor sem, ha megfelelő folyadékfilmes kenésről gondoskodnak. Száraz csúszás előfordulhat például gépek indításakor, az egytenge2
HU 209 491 B lyűségtől való eltérés vagy a bejáratás során az alkatrészek nem megfelelő játéka esetén, a mozgásirány megváltoztatásakor és a kenőfolyadék ellátásában beálló bármilyen késleltetés vagy megszakítás során. Olyan esetekben, amikor hagyományos olajok és zsírok a rendkívül magas hőmérséklet, nagy vákuum, sugárzás vagy szennyeződés miatt nem alkalmazhatók, száraz kenőanyagok vékony bevonatát alkalmazzák a nagyobb súrlódás és nagyobb mértékű kopás csökkentésére, amely egyébként a szerkezeti anyagok egymással történő érintkezése esetén bekövetkezik.
A kenés célja ezekben az esetekben tehát annak a kopásnak a kiküszöbölése és azon súrlódás minimális értékre csökkentése, amellyel egyébként a száraz csúszás járna. Amíg ez a súrlódó felületek teljes elválasztása, a folyékony kenőanyagok egész felületre kiterjedő filmje által teljesül, nem lehetséges a felületek ilyen teljes elkülönítése valamennyi üzemeltetési feltétel között. Ennek eredményeként felület-kémiai hatásokat juttattak érvényre a határfelületi kenésben az ilyen körülmények között fellépő súrlódás és kopás csökkentésére. így kopásellenes adalékokat adagoltak folyékony kenőanyagokhoz, amelyek a csúszó alkatrészeken kémiai vagy fizikai adszorpciós mechanizmus útján felületi filmet alkotnak, a film határfelületi kenés viszonyai között csökkenti a súrlódást és kopást.
A vegyületek széles választékát alkalmazták a kenés javítására a határfelületi kenés viszonyai között. Alkalmaztak oxigéntartalmú vegyületeket, így zsírsavakat, észtereket és ketonokat, ként vagy oxigén és kén kombinációját tartalmazó vegyületeket, szerves klórvegyületeket, így klórozott viaszokat, szerves kénvegyületeket, így kénezett zsírokat és kénezett olefineket, mind klórt, mind ként tartalmazó vegyületeket, szerves foszforvegyületeket, így trikrezilfoszfátot, tiofoszfátokat és foszfitokat, valamint szerves ólomvegyületeket is.
Ha a határfelületi kenés viszonyai enyhék, a fémfelületeken tapadó adszorbeált film biztosítására poláris adalékokat alkalmaztak, amelyek a molekula egyik végén poláris csoportot, a molekula másik végén pedig oldhatóságot növelő csoportot - a kenőolajban való oldhatóság növelésére általában hosszú szénláncú szénhidrogéncsoportot - tartalmaznak. A súrlódás módosítását és az üzemanyag-gazdaságosság javítását biztosító adalékok gyanánt alkalmazható heterociklusos vegyületek egy osztályát tárja fel a WO 87/05926 számú nemzetközi közrebocsátási irat, amely vegyületek az (I) általános képlettel írhatók le, a képletben Z jelentése kénatom, NR, N-C(A)-AR,
NC(A)-NHR, N-C(A)-R, PR vagy PRA képletű csoport, a képletekben A jelentése oxigén- vagy kénatom, és R jelentése hidrogénatom vagy alkil-, alkenil-, hidrokarbil-acil-, hidrokarbil-fenolát-csoport vagy -(CH2)mQ általános képletű csoport, amelyben m értéke 1-től 12-ig terjedő szám, és Q jelentése O-alkil- vagy N-alkil-csoport,
X jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy
-COOH, -NH2, -CONH2, -NHNH2, -OH, -SH vagy -CN képletű csoport vagy -OR, -COR vagy -NHR általános képletű csoport, a képletekben R jelentése a fenti, p értéke O-tól 2-ig terjedő szám, e értéke O-tól 2-ig terjedő szám, továbbá e+pértéke 2-től 4-ig terjedő szám,
T jelentése -NH2 képletű csoport, -SH, -OH csoport vagy tautomerjeik, vagy -NHR általános képletű csoport - a képletben
R jelentése a fenti - vagy hidrokarbil-acid- vagy hidrokarbil-fenolát-csoport, és
Y jelentése -CN, -CO2H vagy -CH2NH2 képletű csoport, vagy —C(A)—NH2 általános képletű csoport, a képletben
A jelentése a fenti.
Adalékanyagok ilyen adszorbeált filmjei eddig csak viszonylag enyhe határfelületi kenés viszonyai között voltak sikeresek, elsősorban azért, mert az ilyen filmek vastagsága nagyon csekély, és általában 1 nm nagyságrendben van. A határfelületi kenés nagyobb igénybevételt jelentő feltételei között olyan anyagokat találtak szükségesnek, mint a trikrezil-foszfát vagy cink-dialkil-ditiofoszfátok, és extrém súrlódási feltételek között, ahol egyébként súlyos következményekkel járó fémfém érintkezés jönne létre, aktív kén-, klór- és ólomvegyületeket találtak alapvetőnek. Ezek az adalékanyagok azonban kémiai reakcióban vesznek részt, és alacsony nyírófeszültségű felületi régeteket, így ólomszulfidot, vas-kloridot vagy vas-szulfidot alkotnak. Ez a felületi réteg azután megakadályozza a roncsoló hatású összehegedést, a fém túlságos kopását és a felület komoly meghibásodását. A csúszó alkatrészek felületével kapcsolatos ilyen kémiai reakcióképesség általában nemkívánatos, és csak olyan esetben alkalmazható, amikor más megoldás nem áll rendelkezésre.
A fentiek szerint előnyben részesítendők azok a poláris típusú vegyületek, amelyek a mozgó felületeken tapadó adszorbeált filmet képeznek, azonban a kenőanyagkészítményekben eddig ismert adalékanyagok alkalmazása útján létrehozott ilyen filmek vastagsága nem volt kielégítő ahhoz, hogy az enyhe igénybevételi viszonyokat meghaladó viszonyok között kifejtsék hatásukat.
A találmány célkitűzése olyan kenési állapot elérése, amely által a poláris anyag tapadó adszorbeált filmjeinek vastagsága akár 1000-szerese az eddig lehetségesnek.
A találmány a kenés ugrásszerű javítására vonatkozik, amit a védendő felületeken adszorbeált multimolekuláris rétegek biztosítanak, amelyek így szokásoshoz viszonyítva vastag védőfilmek felépítését teszik lehetővé a tapadó kopásnak kitett felületeken. Meglepő módon azt állapítottuk meg, hogy bizonyos molekulák képesek ilyen multimolekuláris rétegek kialakítására a felülettel érintkezve, vivőanyagba történő bevitel útján, amely a védendő felület legalább egy részével folytonosan vagy szakaszosan érintkezik. Azok a molekulák, amelyeknél ilyen tulajdonságot állapítottunk meg, he3
HU 209 491 Β teropoláris, különálló gyűrűt vagy kondenzált telítetlen gyűrűrendszert tartalmaznak, amelyekben legalább egy
6-atomos telítetlen heterociklusos gyűrű van. A molekuláknak legalább egy heterociklusos hidrogénakceptor molekularésze van, és legalább egy hidrogéndonor molekularészt is tartalmaznak.
A találmány kopást csökkentó' készítmény, amely vivőanyagként kenőolajat, vizes rendszert, zsírszerű kenőanyagot vagy szilárd műanyagkompozitot, továbbá oxigént és nitrogént tartalmazó szerves adalékanyagot tartalmaz.
A készítmény legfeljebb 30 tömeg% hidroxilcsoporttal egy- vagy kétszeresen és adott esetben
1- 4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált kinolint, hidroxilcsoporttal egy- vagy kétszeresen szubsztituált pteridint, hidroxilcsoporttal egyszeresen helyettesített purint, fenantridint, fenantrolint vagy fenazint vagy hidroxilcsoporttal kétszeresen helyettesített piridint, pirimidint vagy kinoxalint tartalmaz a vivőanyag mellett.
A találmány továbbá eljárás szilárd gyártmány kopásának csökkentésére. Az eljárás során a találmány szerinti készítményt ismert módon érintkeztetjük a gyártmány felületével.
A találmány értelmében használt szerves adalékanyagra a kenési viszonyok alábbi, a hatásmechanizmust is érintő tárgyalása során a heteropoláris molekula kifejezést alkalmazzuk.
A hidrogénakceptor molekularészek heteroatomként nitrogénatomot tartalmaznak -N= csoport alakjában. A hidrogéndonor molekularész hidroxilcsoport. Mindkét molekularész előfordul a találmány szerinti készítmény egyik előnyös heteropoláris vegyületében, a (II) képletű 8-hidroxi-kinolinban. A találmány szerinti készítményekben hasznos heteropoláris vegyületekben lévő kondenzált gyűrűrendszerek legfeljebb négy -N= csoportot tartalmaznak, előnyösen legfeljebb két ilyen csoportot gyűrűképző atomként a gyűrűk valamelyikében. A találmány szerinti készítmények szempontjából hasznos további szubsztituálatlan heteropoláris vegyületek a (III) képletű 2,3-dihidroxi-piridin, a (IV) képletű 4,6-dihidroxi-pirimidin, a (V) képletű 2-pteridinol, a (VI) képletű 2,4-kinolindiol, a (VII) képletű
2,3-dihidroxi-kinoxalin, a (VIII) képletű 2,4-pteridindiol, a (IX) képletű 6-purinol, a (X) képletű 3-fenantridinol, a (XI) képletű 2-fenantrolinol és a (XII) képletű
2- fenazinilol.
Az előzőek értelmében az előnyös heteropoláris vegyületek szubsztituálatlan anyagok. Lényeges, hogy a 8-hidroxi-kinolin alkilcsoport szubsztituense ne okozzon szterikus gátlást, amely megakadályozza a hidrogéndonor és -akceptor molekularészek kölcsönhatását. így a 8-hidroxi-kinolin hidrogénakceptor -N= csoportjához viszonyítva orto-helyzetű metilcsoport jelenléte, amely által a 2-metil-8-hidroxi-kinolin vegyiilethez jutunk, nem befolyásolja a heteropoláris molekula aktivitását fémfelületeken képződő adszorpciós filmek tekintetében. A heteropoláris molekulában még elfogadható szubsztituens mérete a molekulában lévő hidrogéndonor és -akceptor molekularészek számától és helyzetétől függ. A szubsztituens alkilcsoportban lévő szénatomok száma legfeljebb 4 (azaz butilcsoport), előnyösen legfeljebb 2 szénatomot, és még előnyösebben csak 1 szénatomot tartalmaznak.
Annak eldöntésére, hogy a szterikus gátlás nehézségeket okoz-e, alkalmas módszer a kérdéses vegyület adszorpciós szabadenergiájának meghatározása. Ha a rézfelületen mért adszorpciós szabadenergia a 12,6—
25,1 kJ/mól tartományban van, akkor szterikus gátlás valószínűleg nem okoz nehézségeket.
A találmány szerinti készítménnyel elért kenési állapot multimolekuláris rétegei úgy épülnek fel, hogy kezdetben egyetlen molekularéteg adszorbeálódik a védendő felületre, amit további molekulák adszorpciója követ a kezdeti rétegre, ezáltal egy második réteget alkotva, és további adszorpció útján további rétegek képződnek, amíg a filmek vastagsága eléri az 1 pm értéket. Úgy véljük, hogy a heteropoláris molekulában egyaránt jelen lévő hidrogéndonor és hidrogénakceptor molekularészek teszik lehetővé ezt az adszorpciót.
A találmánynak megfelelően alkalmazott vegyületekre érvényes, hogy előnyösek a szubsztituálatlan molekulák. Az alkalmazott vegyületek molekulái tartalmazhatnak azonban szubsztituenseket is, feltéve, hogy azok külön vagy együttesen szterikus gátlás útján nem akadályozzák meg a hidrogéndonor és -akceptor molekularészek kölcsönhatását. Ezért az alkilcsoportok előnyösen legfeljebb 2 szénatomot tartalmaznak. Ha a szubsztituens a heteroatomhoz vagy a hidroxilcsoporthoz viszonyítva orto-helyzetű, a szterikus gátló hatás valószínűleg nagyobb, mint amikor a szubsztituens a heteroatomhoz vagy a hidroxilcsoporthoz viszonyítva méta- vagy para-helyzetű.
A találmány szerinti készítmény segítségével a kopás csökkenthető súrlódó erőknek kitett felületeken. Ennek során a felületen multimolekuláris rétegeként védőréteget alakítunk ki és tartunk fenn. A vegyület mentes olyan szubsztituenstől, amely önmagában vagy más szubsztituenssel vagy szubsztituensekkel együtt oldhatóságát a kiválasztott vivőanyagban növeli, és így a heteropoláris vegyületnek a vivőanyag/kömyezet határfelülethez történő migrációját meggátolja. A kopás csökkentésére szolgáló multimolekuláris védőréteget a védendő felületen alakítjuk ki, ehhez a készítményt a felület legalább egy részével ismert módon érintkeztetjük.
Megállapítottuk, hogy a heteropoláris molekulák a vivőanyagon keresztül migrációval jutnak el a kenni szándékozott felületre, és azon multimolekuláris rétegeket alkotnak. A vivőanyag lehet folyadék, így olaj, belsőégésű motor szénhidrogén üzemanyaga zsír, félszilárd anyag (nem-Newtoni folyadék) vagy akár vizes közeg is. Szilárd vivőanyagok szintén alkalmazhatók, így elkopott gépalkatrészek, meghajtótengelyek és hasonlók javítására használt poliamid típusú műanyagok.
Ha a vivőanyag folyadék, a heteropoláris vegyület mennyisége 0,5-4 tömeg% lehet a készítmény össztömegére vonatkoztatva, zsírok vagy nem-Newtoni fo4
HU 209 491 B lyadékok esetén pedig 3-10 tömeg% a készítmény össztömegére vonatkoztatva. Folyadék esetén a heteropoláris vegyület mennyisége előnyösen nagyobb mint 1 tömeg%, tehát 1,1-4 tömeg% a készítmény össztömegére vonatkoztatva. A szilárd vivőanyagban szükséges koncentráció a szilárd vivőanyag típusától függ. Azonos eredmények elérésére poliamidok esetén valamelyest több heteropoláris vegyület szükséges, mint félszilárd anyagok esetében általában szükséges. Poliamid csapágyaknál a gyártmány össztömegére vonatkoztatva 10 tömeg% heteropoláris vegyület esetén kielégítő eredményt tapasztalunk. Előnyösen 10 tömeg%-ot meghaladó, azaz 10,1-30 tömeg% heteropoláris vegyületet alkalmazunk.
Vizsgálataink szerint heteropoláris vegyületek a műszaki gyakorlat számos területén kenést nem igénylő anyagként alkalmazott teflon esetén is jelentősen csökkentik a súrlódást. Heteropoláris vegyületnek műanyagba történő bevitele nemcsak a műanyag felületén teszi lehetővé heteropoláris molekulák multimolekuláris rétegének kialakulását a műanyagon keresztül lejátszódó migráció útján, hanem a műanyag felületével súrlódó másik felületre történő átvitel útján ezeken az érintkező felületeken is.
Azt is megállapítottuk, hogy a heteropoláris molekulák laterális migrációja is bekövetkezik az általuk borított felületről a vivőanyaggal érintkező felület határain túl. Ezért nem szükséges a vivőanyagnak az egész védendő felülettel való érintkezése ahhoz, hogy az egész védendő felületen kialakuljon heteropoláris molekulák kenést biztosító rétege. Az sem szükséges, hogy a vivőanyag és a kezelendő felület között folytonos érintkezés legyen, a szakaszos érintkezés is hatásos. A multimolekuláris réteg természetesen nem pillanatszerűen képződik, hanem egy bizonyos időtartam alatt. A vivőanyag és a védendő felület viszonylagos elmozdulása meggyorsítja a védendő felületen a heteropoláris molekulák multimolekuláris rétegének képződését és fenntartását.
A heteropoláris molekulák migrációja végbemegy a vivőanyag és az azt körülvevő környezet határfelületére. A találmány értelmében szerves adalékanyagként használt vegyületek rendelkeznek ezzel a migrációs tulajdonsággal. Mivel a találmány szerinti készítményekben alkalmazott vegyületeket elsősorban olajokban és zsírokban használjuk fel, alapvető fontosságú, hogy az oldhatóságuk ne növekedjen olyan mértékben, hogy megszűnjön migrációjuk. Következésképpen az alkilcsoport szubsztituensek ezért legfeljebb 4 szénatomot, előnyösen legfeljebb 2 szénatomot tartalmaznak.
A következőkben a találmányt példákkal szemléltetjük.
1. példa
SAE 30 típusú motorolajba 0,5 tömeg% 8-hidroxikinolint adagolunk, az olajat teljesen felműszerezett.
Whirlepeel rendszerben történő Vizsgálat során alkalmazzuk. Ennek során az 1-5. táblázatokban feltüntetett eredményeket nyerjük.
1. táblázat
Kompresszió 8-hidroxi-kinolin nélkül 8-hidroxi-kinolinnal
henger 12 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6
kompresz szió, 101 * * * 5 Pa 28 22 26 24 2422 30 30 28 26 26 26
2. táblázat
Üzemanyagfogyasztás (100 km út után)
(a) 8-hidroxi-kinolin nélkül (b) 8-hidroxi-kinolinnal (c) 8-hidroxi-kinolinnal 15000 km út után
100 km útra eső üzemanyagfogyasztás
40 km/h 50 km/h 60 km/h 70 km/h
sebességnél
(a) 22,83 27,39 33,55 42,73
(b) 20,96 25,97 31,25 39,84
(c) 20,32 23,47 28,49 35,59
3. táblázat Kopási sebesség
8-hidroxi-kinolin nélkül 0,006 g Fe/óra
8-hidroxi-kinolinnal 0,003 g Fe/óra
4. táblázat Súrlódás
8-hidiOxi-kinolin nélkül 170,5 kPa közepes súrlódási nyomás
8-hidroxi-kinolinnal 162,5 kPa közepes súrlódási nyomás
5. táblázat
Emisszió (Bosch egység) (a) alapgázzal (b) teljes gázzal (megengedett legnagyobb értéke 1,5)
8-hidroxi-kinolin nélkül 8-hidroxi-kinolinnal
(a) (b) (a) (b)
0,9 1,7 0,6 1,2
A következő példák különböző kenőanyagokhoz adagolt szerves adalékanyag extrém nyomásviszonyok között kifejtett hatását mutatják.
2. példa
Extrém nyomásviszonyok közötti hatás
Shell-típusú négygolyós berendezés Kenőközeg: 3 tömeg% szerves adalékanyagot tartalmazó lítiumzsír.
Szerves adalékanyag nélkül: összehegedés a 128-249 N tartományban
HU 209 491 Β
Szerves adalékanyag jelenlétében
2.3- dihidroxi-piridin: összehegedés a 1349-1725 N tartományban,
4,6-dihidroxi-pirimidin: összehegedés a 1349-1725 N tartományban,
8-hidroxi-kinolin 1
2- metil-8-hidroxi-kinolin I
2.4- kinolindiol I
2.3- dihidroxi-kinoxalin 1 2187 N esetén nem ta2.4- pteridindiol j pasztaiható összehege6-purinol f dés
3- fenantridinol I
2-fenantrolinol I
2-fenazinol 1
3. példa
Falex kenőanyagvizsgáló berendezés
A L.P. 241/69 típusú vizsgálathoz 0,5 tömeg% 8hidroxi-kinolint alkalmazunk.
Befogópofa Törésig terhelés eltelt idő
SAE típusú olaj 8hidroxi-kinolin nélkül 3000 N 3 perc 10 S
SAE típusú olaj 8hidroxi-kinolinnal 4000 N 5 perc. Megjegyzés: A befogópofa terhelés növekménye perc időtartam alatt 1000 N.
4. példa
Kompozit anyagok tömeg% MoS2-tartalmú kompozit poliamid csapágyat hasonlítunk össze hasonló, 10 tömeg% 8hidroxi-kinolint tartalmazó csapággyal. A 8-hidroxi-kinolint tartalmazó poliamid csapágy a súrlódást 30%kal csökkenti az MoS2 adalékot tartalmazó csapágyhoz képest.
5. példa
Zajcsökkentés
A 8-hidroxi-kinolin alkalmazása hátsó tengely differenciálmű kenőanyagában 2 dB egységgel csökkenti a zajt. A heteropoláris vegyületet Vauxhall Astra motor kenőanyagában alkalmazva a zaj 86 dB-ről 80 dB-re csökken.
6. példa
Víz-bázisú vivőanyag
A vizsgálatokhoz a 3. példában alkalmazott Falex típusú berendezést használjuk. A vizsgálat során a tanulmányozott folyadékba merülő két V alakú tömb között adott terhelésű rudat forgatunk két perc időtartamig, és mérjük a forgatónyomatékot. A forgatónyomatékból a súrlódási együtthatót kifejezve a
0,075 T μ = —jegyenletet kapjuk, amelyben T jelentése a forgatónyomaték (mxN mértékegységben), és
ID jelentése a rúd terhelése (N mértékegységben).
Minél nagyobb a forgatónyomaték, annál nagyobb a súrlódás, azaz a forgatónyomaték csökkenése a kenés javulását jelzi.
A vizsgálatok során vizes közegként limonádét és Coca-Colát, szerves adalékanyagként pedig 0,4 tömeg% 8-hidroxikinolint használtunk. A kapott eredményeket az 1. ábra tünteti fel, amely szerint a terhelés széles tartományában jelentősen csökkent a súrlódás.

Claims (14)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Kopást csökkentő készítmény, amely vivőanyagként kenőolajat, vizes rendszert, zsírszerű kenőanyagot vagy szilárd műanyagkompozitot, továbbá oxigént és nitrogént tartalmazó szerves adalékanyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 30 tömeg%, hidroxilcsoporttal egy- vagy kétszeresen és adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált kinolint, hidroxilcsoporttal egy- vagy kétszeresen szubsztituált pteridint, hidroxilcsoporttal egyszeresen helyettesített purint, fenantridint, fenantrolint vagy fenazint vagy hidroxilcsoporttal kétszeresen helyettesített, piridint, pirimidint vagy kinoxalint tartalmaz a vivőanyag mellett.
  2. 2. A 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy vivőanyagként kenőolajat tartalmaz.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a kenőolaj legalább egy telítetlen szénhidrogént tartalmaz.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 1,1-4 tömeg% szerves adalékanyagot tartalmaz a készítmény össztömegére vonatkoztatva.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy vivőanyagként vizes rendszert tartalmaz.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy vivőanyagként belső égésű motor üzemanyagául szolgáló folyékony szénhidrogént tartalmaz.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy vivőanyagként kenőzsírt vagy zsírszerű anyagot tartalmaz.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 3-10 tömeg% szerves adalékanyagot tartalmaz a készítmény össztömegére vonatkoztatva.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy vivőanyagként szilárd műanyagot tartalmaz.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy szilárd műanyagként poliamidot tartalmaz.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 10,1-30 tömeg% mennyiségű szerves adalékanyagot tartalmaz a készítmény össztömegére vonatkoztatva.
  12. 12. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy szerves adalékanyagként 8-hidroxi-kinolint tartalmaz.
  13. 13. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jelle6
    HU 209 491 Β mezve, hogy szerves adalékanyagként 2,3-dihidroxi-piridint, 4,6-dihidroxi-pirimidint, 2-pteridinolt, 2-metil8-kinolinolt, 2,4-kinolindiolt, 2,3-dihidroxi-kinoxalint,
    2,4-pteridindiolt, 6-purinolt, 3-fenantridinolt, 2-fenantrolinolt vagy 2-fenazinolt tartalmaz. 5
  14. 14. Eljárás szilárd gyártmány kopásának csökkentésére alkalmas multimolekuláris réteg kialakítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti készítményt ismert módon érintkeztetjük a gyártmány felületével.
HU893619A 1988-05-18 1989-05-17 Wear reducing compositions and process for forming multimolecular layer which is able to reduce wear HU209491B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB888811696A GB8811696D0 (en) 1988-05-18 1988-05-18 Method of reducing friction & wear between bodies in relative motion

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU893619D0 HU893619D0 (en) 1991-05-28
HUT56389A HUT56389A (en) 1991-08-28
HU209491B true HU209491B (en) 1994-06-28

Family

ID=10637071

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU893619A HU209491B (en) 1988-05-18 1989-05-17 Wear reducing compositions and process for forming multimolecular layer which is able to reduce wear

Country Status (16)

Country Link
EP (1) EP0420868B1 (hu)
JP (1) JPH03504252A (hu)
KR (1) KR900701977A (hu)
AU (1) AU622912B2 (hu)
CA (1) CA1337292C (hu)
DE (1) DE68909236T2 (hu)
DK (1) DK274090D0 (hu)
ES (1) ES2017252A6 (hu)
FI (1) FI905592A0 (hu)
GB (1) GB8811696D0 (hu)
HU (1) HU209491B (hu)
IE (1) IE61949B1 (hu)
NO (1) NO302300B1 (hu)
NZ (1) NZ229188A (hu)
WO (1) WO1989011518A2 (hu)
ZA (1) ZA893729B (hu)

Families Citing this family (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB2416172B (en) * 2004-07-13 2009-04-22 Alan Edwin Jemmett Rapeseed oil lubricant
HU228573B1 (hu) * 2010-04-12 2013-04-29 Jozsef Dr Fodor Növényi olajok kopást csökkentõ kenéstechnológiai alkalmazása

Family Cites Families (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2030033A (en) 1933-06-10 1936-02-04 Standard Oil Co Treatment of cracked petroleum distillates
US3078228A (en) * 1959-11-06 1963-02-19 Houghton & Co E F Imide compounds and lubricants containing the same
NL6704601A (hu) * 1966-04-06 1967-10-09
GB1209919A (en) * 1967-07-21 1970-10-21 Geigy Uk Ltd Substituted benzotriazoles and the use thereof as metal deactivators
US3779920A (en) * 1971-02-05 1973-12-18 Atlantic Richfield Co Lubricating oil composition
FR2249879A1 (en) * 1973-11-06 1975-05-30 Poudres & Explosifs Ste Nale 2,3-Dialkoxy-quinoxalines - for use as thermally stable lubricant base oils
US4075111A (en) * 1976-04-19 1978-02-21 Hughes Aircraft Company Heavy metal chalcogenide-polyimide lubricative composites
SU939527A1 (ru) 1980-05-22 1982-06-30 Особое Конструкторско-Технологическое Бюро Специального Материаловедения При Новочеркасском Политехническом Институте Металлоплакирующа смазка
US4392968A (en) * 1980-08-13 1983-07-12 Nippon Oil Company, Limited Metal deactivator and composition containing same
US4295861A (en) * 1980-10-24 1981-10-20 Phillips Petroleum Company Motor fuel
US4367152A (en) 1981-07-02 1983-01-04 Exxon Research And Engineering Co. Selected heteroaromatic nitrogen compounds as antioxidant/metal deactivators/electrical insulators in lubricating oils and petroleum liquid fuels
JPS58225196A (ja) * 1982-06-24 1983-12-27 Nippon Mining Co Ltd デイ−ゼルエンジン用潤滑油
DE3232921A1 (de) * 1982-09-04 1984-03-08 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Inhibitoren gegen die korrosion von co(pfeil abwaerts)2(pfeil abwaerts) und h(pfeil abwaerts)2(pfeil abwaerts)s in wasser-in-oel-emulsionen
JPS60229994A (ja) * 1984-04-27 1985-11-15 エクソン・リサ−チ・アンド・エンジニアリング・カンパニ− ジアルキル芳香族及び水素化されたジアルキル芳香族の合成潤滑油及び特殊油
US4784782A (en) * 1986-03-27 1988-11-15 The Lubrizol Corporation Heterocyclic compounds useful as additives for lubricant and fuel compositions
EP0243026A3 (en) * 1986-04-14 1989-08-02 Exxon Research And Engineering Company Functional fluid or lubricant

Also Published As

Publication number Publication date
AU3697789A (en) 1989-12-12
NO904941D0 (no) 1990-11-14
NO302300B1 (no) 1998-02-16
IE891588L (en) 1989-11-18
HUT56389A (en) 1991-08-28
NZ229188A (en) 1991-04-26
HU893619D0 (en) 1991-05-28
IE61949B1 (en) 1994-11-30
AU622912B2 (en) 1992-04-30
ES2017252A6 (es) 1991-01-16
GB8811696D0 (en) 1988-06-22
DK274090A (da) 1990-11-16
WO1989011518A3 (en) 1990-02-08
EP0420868A1 (en) 1991-04-10
DE68909236T2 (de) 1994-03-17
CA1337292C (en) 1995-10-10
WO1989011518A2 (en) 1989-11-30
EP0420868B1 (en) 1993-09-15
DK274090D0 (da) 1990-11-16
NO904941L (no) 1990-11-14
ZA893729B (en) 1991-01-30
KR900701977A (ko) 1990-12-05
DE68909236D1 (de) 1993-10-21
JPH03504252A (ja) 1991-09-19
FI905592A0 (fi) 1990-11-12

Similar Documents

Publication Publication Date Title
CN102965178B (zh) 一种高速链条润滑脂及其制备方法
Kajdas et al. Encyclopedia of tribology
US7419941B2 (en) Lubricant oils and greases containing nanoparticles
JPWO2006049280A1 (ja) 振動対応グリース組成物及びこれを用いた案内装置
JP2001089778A (ja) 樹脂用グリース組成物
US7718585B2 (en) Lubricant compositions and methods
US5064547A (en) Lubricant compositions for metals containing dicarboxylic acids as a major constituent
Abere Improved performance of bio-lubricant by nanoparticles additives
HU209491B (en) Wear reducing compositions and process for forming multimolecular layer which is able to reduce wear
Kandeva et al. Influence of additives and selective transfer on wear reduction in the lubricated contact
JP3130427B2 (ja) 継手用グリース組成物
Das et al. Boundary lubricated tribology of an aluminium-silicon alloy sliding against steel
JPH1172120A (ja) 転がり軸受
KR20090071950A (ko) 베어링용 수용성 연삭 가공액 및 그 사용 방법
JP4489387B2 (ja) 機械要素部品の潤滑方法
Thorpe et al. Antiseizure properties of boundary lubricants
Minami et al. Investigation of antiwear additives for synthetic esters
US3050466A (en) Roll oil containing a phosphorus acid ester and an oil-miscible dicarboxylic acid
US2426852A (en) High temperature lubricant
RU2139920C1 (ru) Пластичная смазка
JP4602041B2 (ja) 耐フレッチング性に優れるグリース組成物
Braithwaite MoS2 second thoughts
US2359063A (en) Lubricating oil
Peterson et al. Lubrication Review: A Digest of the Literature for 1963
LUBRICANTS Lfl to0

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: BRITISH TECHNOLOGY GROUP LTD, GB