HU200875B

HU200875B - Mower

Info

Publication number: HU200875B
Application number: HU871489A
Authority: HU
Inventors: Rino Ermacora
Original assignee: Kuhn Sa
Priority date: 1986-04-17
Filing date: 1987-04-07
Publication date: 1990-09-28
Also published as: JPS62257313A; FR2597293B1; JPH0679526B2; ES2023211B3; EP0242311B1; DK166061C; EP0242311A1; US4771591A; FR2597293A1; HUT45351A; ATE64677T1; DK166061B; DK201087D0; DK201087A; DE3770976D1

Description

A találmány tárgya kaszálógép, amely legalább egy csoport kaszát tartalmaz, amelyek vágórúddal vannak ellátva és ennek felső felületén vágóeszközök vannak elhelyezve és ezek felfelé mutató forgástengelyek körül forognak a vágórúd házában vezetett tengelyek segítségével, továbbá tartószerkezettel, amely a vágórúd fölött, attól bizonyos távolságban van elhelyezve és a vágórúdhoz van kapcsolva és a tartószerkezet a haladás irányára keresztirányú hossztartót tartalmaz, amelyhez láb van kapcsolva és ez lefelé, a vágórúd egyik vágóeszközének irányában nyúlik, a láb pedig csapágy segítségével az említett vágóeszköz tengelyéhez van kapcsolva.

Ismeretes olyan kaszálógép, amelynél az a csapágy, amelynek segítségével a tartószerkezet lába a vágórúd megfelelő végén elhelyezett szélső vágóeszköz tengelyéhez van kapcsolva, golyóscsapágy. Azonkívül ennél az ismert kaszálógépnél a tartószerkezet lába a tartószerkezet hossztartójának egyik végéhez mereven hozzá van kötve. A hossztartó másik vége transzmissziós szerkezethez van kapcsolva, amely a vágórúd megfelelő végénél elhelyezett és első vágóeszköznek nevezett vágóeszköz felett helyezkedik el. Az első vágóeszköz tengelye, amely a vágórúd házában ugyancsak forgóan van vezetve, felfelé meg van hosszabbítva és benyúlik a transzmissziós szerkezetbe, ahol két másik csapágy vezeti forgóan. Ez a tengely hozza forgásba az első vágóeszközt és adja át a mozgást a transzmissziós szerkezetről a vágórúd házának belsejében elhelyezett hajtóelemeknek és ilymódon forgásba hozza a további vágóeszközöket. Egyidejűleg ez a tengely kapcsolja a vágórúd házát a transzmissziós szerkezethez éppen úgy, mint a szélső vágóeszköz tengelye, amely a házat a tartószerkezet lábához kapcsolja.

Ennek az ismert kaszálógépnek a következő hiányosságai vannak:

Az első hiányossága, hogy a felvett erőhatásokat és lökéseket, amelyek a munka folyamán a házra hatnak, egyenlőtlenül osztja szét. Valójában a munka folyamán a kaszálógép háza a talajon csúszik. Következésképpen folyamatosan a haladással szembeni erőhatásoknak van alávetve, amelyek vízszintesen élőiről- hátrafelé mutatnak és állandóan változnak, annak következtében, hogy a talaj, amelyen a kaszálógép halad, sohasem szigorúan véve sík. Ez az erőhatás néha lökésként jelentkezik, amikor a ház a talajon lévő akadálynak ütközik. Mivel a vágórúd vége, ahol a tartószerkezet lába található, golyóscsapágyak segítségével van a lábhoz kapcsolva, a nyomatékot, amely a vágórúd házát hátrafelé akarja elfordítani, és amelyet a haladással szembeni ellenállás és az akadállyal való találkozásból adódó lökések hoznak létre, az első vágóeszköznek a transzmissziós szerkezet alatt elhelyezkedő és ennek belsejében behatoló tengelyét vezető csapágyak teljesen felveszik. Ebből következik, hogy az említett csapágyak élettartama viszonylag rövid.

Az ismert kaszálógép másik hiányossága, hogy a tartószerkezetet nehezen lehet a vágórúdra rászerelni. Valójában a vágórúd háza hajlított lemezekből van kialakítva, mig a tartószerkezet hegesztett kivitelű. Ebből adódik, hogy a viszonylag nagy gyártási tűrésekre van szükség. Ezenfelül az elemekben bizonyos kezdeti deformációk lehetnek. Ezért, amikor a tartó2 szerkezetet a vágórúdra felszerelik a vágórúdat deformálni kell, mert ez a leghajlékonyabb elem, úgy, hogy már kezdettől fogva nem elhanyagolandó feszültségeket vezetnek be a csapágyakba, amelyek a szélső vágóeszközök tengelyeit vezetik.

Ez az ismert kaszálógép ezenkívül még egy további hiányosságai is rendelkezik. Valójában a golyós-csapágy, valamint a tartószerkezet lábának egy része a szélső vágóeszköz fölött elhelyezett dob belsejébe nyúlik be. A golyóscsapágy miatt, - amely a szélső vágóeszköz tengelyét és a dob tengelyét a lábhoz kapcsolja, - viszonylag nagy helyre van szükség a dob felső felülete és a láb között. Ezért növényi száldarabok és por tud bejutni a dob belsejébe. Amikor a növény száldarabok és a por mennyisége jelentős mértéket ér el, akkor kiegyensúlyozatlanság keletkezik, ami növeli a forgó csapágy terhelését. Ezen túlmenően súrlódások jelentkeznek, amelyek felmelegítik a forgó csapágyat olymódon, hogy élettartama lényegesen lecsökken.

Ismeretes egy másik kaszálógép, amelynél a tartószerkezet két lábbal van ellátva és ezek a tartószerkezet egy-egy végén vannak elhelyezve. A lábak lefelé mutatnak, a vágórúd megfelelő végeinél lévő vágóeszközök irányába. A lábak mindegyike a szélső vágóeszköz tengelyéhez van kapcsolva, amely tengelyek a vágórúd házában vannak vezetve két csapágy segítségével. A csapágy forgástengelye egybeesik a megfelelő vágóeszközök tengelyvonalával. Mindegyik szélső vágóeszköz tengelye a tartószerkezet hossztartójának szintjéig ér, ahol fogaskerekes áttétel segítségével a tartószerkezet hossztartójának belsejében forgóan vezetett hajtótengellyel kapcsolódik. A szélső vágóeszközök tengelyei hozzák forgásba a vágóeszközöket a vágórúd házának belsejében elhelyezett hajtóelemek segítségével. Hasonlóképpen ezek a tengelyek kötik össze a vágórúd házát a tartószerkezettel.

Ennek az ismert kaszálógépnek a következő hiányosságai vannak:

Az első hiányosság ennél is, hogy a tartószerkezetet nehéz felszerelni a vágórúdra. Valójában - tekintettel a viszonylag nagy gyártási tűrésekre, amelyek a vágórúd és a tartószerkezet gyártásánál szükségesek - a vágórúdat, amely a leghajlékonyabb elem, ismét deformálni kell ahhoz, hogy a tartószerkezet lábaiban vezetett szélső vágóeszközök tengelyeinek tengelyvonalait a vágórúd két görgős csapágyának tengelyeihez - amelyekbe a két szélső vágóeszköz tengelyeinek végei be kell, hogy hatoljanak - csatlakoztatni lehessen.

Az ismert kaszálógép másik hiányossága, hogy rendkívül jelentős feszültségek lépnek fel és ezeket munka közben azoknak a csapágyaknak kellene felvenniök, amelyek a két szélső vágóeszköz tengelyeit forgóan vezetik. Valójában munka közben a vágórúd háza a talajon csúszik, amelyen több-kevesebb jelentős egyenetlenség van. Ez a vágórúd házára alulról-felfelé mutató erőhatásokat fejt ki, ami a ház meggörbüléséhez vezet. Ez alatt a meggörbülés alatt a ház a szélső vágóeszköz tengelyeinek végére nagy erőt fejt ki, tekintettel ennek az erőhatásnak az irányára a kapcsolódáskor fellépő erők irányához képest. Ezt a rendkívül jelentős erőhatást teljes mértékben azok a csapágyak veszik fel, amelyek a szélső vágóeszköz

HU 200875 Β tengelyeit forgóan vezetik. Ebből következik, hogy ezeknek a csapágyaknak az élettartama is viszonylag nagyon rövid.

Az ismert kaszálógépek ilymódon a mezőgazdák számára nagyon nagy javítási költséget okoznak, amit azok nehezen fogadnak el. Ezenfelül, ha a csapágyak abban az évszakban törnek el, amikor a kaszálógépre leginkább szükség van, akkor a termés nagy részét elveszíthetik, ami sokuk számára katasztrófát jelent.

A találmány feladata az ismert kaszálógépek fent említett hiányosságainak kiküszöbölése és olyan kaszálógép létesítése, amelynél a csapágyak élettartama meg van hosszabbítva, azáltal, hogy az azokat terhelő erők felvételét részben egyenletesen osztja el, részben kiküszöböli ezeket az erőhatásokat.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az alátámasztás - önmagában ismert módon gördülőcsapágyból áll, amelynek tengelyvonala egybeesik az említett vágóeszköz tengelyének tengelyvonalával és, hogy a lábat a hossztartóval összekapcsoló összekötőeszköz hengeres ívet tartalmaz, amelynek tengelyvonala a vágóeszköz tengelyvonalait tartalmazó síkra közel merőleges.

Ennek a jellemzőnek a következtében a csapágyaknak - amelyek a vágóeszközök tengelyeit forgóan vezetik és amelyeknek segítségével a vágórúd háza egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerkezethez van kapcsolva - az élettartama lényegesen megnőtt, egyrészt azért, mert a haladással szembeni ellenállás által kifejtett erők egyenletesebben oszlanak el, másrészt a talaj egyenetlenségéből származó, a vágórúd felfelé hajlításából keletkező erők sokkal kisebbek.

Valójában akkor, amikor az első ismert kaszálógépnél a nyomatékot, amely a vágórúd házát hátrafelé kívánja elforgatni és amely a haladással szembeni vízszintesen elölről hátrafelé mutató ellenállásból származik, egyedül az első vágóeszköznek a transzmissziós szerkezet alatt fekvő tengelyét forgóan vezető görgős csapágyak veszik fel, a találmány szerinti kaszálógépnél ezt a nyomatékot azok a csapágyak veszik fel, amelyek a két vágóeszköz tengelyeit amelyek segítségével a vágórúd háza egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerkezethez van kapcsolva forgóan vezetik. Az első vágóeszköz tengelyét forgóan vezető csapágyakra ható erők így lényegesen csökkennek, ami ezeknek a csapágyaknak az élettartamát növeli.

Ezen túlmenően akkor, amikor a második ismert kaszálógép esetében a vágórúd házára alulról felfelé ható erők a szélső vágóeszközők tengelyeire nagyon erős húzóhatást fejtenek ki, amit teljes mértékben a szélső vágóeszközök tengelyeit forgóan vezető csapágyak vesznek fel, a találmány szerinti kaszálógépnél ez a húzóerő gyakorlatilag nulla, annak következtében, hogy a láb a hossztartóhoz képest a hengeres ívnek a vágóeszközök forgástengelyeit tartalmazó síkra lényegében merőleges síkban fekvő tengelye körül el tud fordulni.

Előnyösen a hengeres ív tengelyvonala azon vágóeszköz tengelye tengelyvonalának a közeli szomszédságáig ér, amelyhez a láb van hozzákapcsolva.

Célszerűen a hengeres ív tengelyvonala metszi azon vágóeszköz tengelyének tengelyvonalát, amelyhez a láb van hozzákapcsolva.

A találmány egy további igen fontos jellemzője szerint a tartószerkezet a vágórúd és/vagy a tartószerkezet deformációit és/vagy a gyártási tűréseit kiegyenlítő eszközöket, például ívet, szögvasakat, nyílásokat, csapot, furatot tartalmaz.

Ennek a jellemzőnek a következtében a tartószerkezetet szabályozni lehet olymódon, hogy fel lehessen szerelni a vágórúdra anélkül, hogy az deformálódna, mint az ismert kaszálógépek esetében. Ilymódon kiküszöbölhető, hogy a vágóeszközök tengelyeit forgóan vezető és a vágórúd házát egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerkezethez kapcsoló csapágyakba kezdeti feszültségeket vezessünk be.

Előnyösen a tartószerkezet és/vagy a vágórúd deformációit és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközök, mint például ív, szögvasak, nyílások, csap, furat, olyan szerkezetűek, hogy lehetővé teszik a vágórúd házával párhuzamos irányában összeadódó hibák kiegyenlítését.

Ez a jellemző lehetővé teszi, hogy a tartószerkezetet könnyen hozzáigazítsuk a vágórúd alakjához. Valójában a tartórúd háza elég gyakran kezdeti görbületet mutat, ami azt eredményezi, hogy annak a vágóeszköznek a tengelye, amelyhez a láb hozzá van kapcsolva, nem függőleges. Mivel a hossztartó és a tartószerkezet lába közötti kapcsolat ívelt, annak a csapágynak a tengelyvonala, amely meghatározza a lábat, egyvonalba hozható az említett vágóeszköz tengelyének tengelyvonalával. A csapágynak a láb által meghatározott tengelyvonalának az említett vágóeszköz tengelyének tengelyvonalával való egyvonalba hozása azt vonja maga után, hogy a tartószerkezet a vágórúd azon részéhez képest, ahol azt rögzíteni kell, a vágórúd házának irányával párhuzamos irányban eltolódik. Mivel azonban a deformációkat és a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközök lehetővé tesznek ilyen eltolódást, a tartószerkezetet a vágórúd megfelelő részéhez lehet rögzíteni anélkül, hogy a vágórudat deformálni kellene.

A találmány további jellemzői szerint a tartószerkezet és/vagy a vágórúd deformációit és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközök, mint például ív, szögvasak, nyílások, csap, furat, olyan szerkezetűek, hogy lehetővé teszik a lényegében függőleges irányban összeadódott hibák, továbbá a vágórúd házára merőlegesen, lényegében vízszintes irányban összeadódott hibák és végül a tartószerkezet lábtól távoleső végének szögeltéréséből származó hibák kiegyenlítését.

Ezeknek a jellemzőknek a következtében a tartószerkezetet igen egyszerű módon lehet a vágórúdra felszerelni.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti kaszálógép példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a gépet hátulnézétben ábrázolja, részben metszetben.

A 2. ábra ismét egy hátulnézet részben a 3. ábra II-II vonala mentén vett metszetben, amelyen a tartószerkezet rögzítése látható a vágórúd azon végéhez, ahol a vágórúd transzmissziós szerkezete van.

A 3. ábrán a 2. ábra III-ΙΠ vonala mentén vett metszet látható.

A 4. ábrán az 5. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet látható, amely a tartószerkezet lábának és a hossztartónak a kapcsolódását mutatja.

HU 200875 Β

Az 5. ábra a tartószerkezet lábának és a hossztartó kapcsolódásának felülnézete.

Az 1. ábra szerinti kaszálógép egy csoport 1 kaszát tartalmaz, amelyek 2 vágórúddal és 3 tartószerkezettel vannak ellátva, amelynek az a feladata, hogy a 2 vágórudat merevítse.

A 2 vágórúd 4 házból áll, amely több 5, 6, 7 vágóeszközt hordoz. Az 5, 6, 7 vágóeszközök a 4 ház felső 8 felületén helyezkednek el. Az 5, 6, 7 vágóeszközök 9, 10, 11 tengelyekre vannak szerelve, amelyek a 4 ház felső 8 felületéhez rögzített 12, 13, 14 görgőscsapágyakban forgnak. A 12, 13, 14 görgőscsapágyak egyidejűleg arra is valók, hogy a megfelelő 9, 10, 11 tengelyt tengelyirányban a 4 házhoz kapcsolják. Az 5, 6, 7 vágóeszközök ilymódon a felfelé mutató, célszerűen függőleges 15 tengelyvonalak körül forognak.

Valamennyi 5, 6, 7 vágóeszköz megfelelő számú 16 vágószerszámmal van ellátva. A két szélső 5 és 7 vágóeszköz fölött 17 dob van. A 17 dobok a két szélső 5 és 7 vágóeszközzel együtt forognak és ilymódon csökkentik a levágott, a 2 vágórúd mögöt lerakott szénarend szélességét.

Az 5, 6, 7 vágóeszközöket a rajzon nem ábrázolt hajtóművek hozzák forgásba, amelyek a szakember számára ismert módon a 2 vágórúd 4 házának belsejében vannak elhelyezve. Az 5, 6, 7 vágóeszközöket az első 5 vágóeszköz 9 tengelyének meghajtásával hozzuk forgásba. Ennek érdekében a 9 tengelyt felfelé meghosszabbítjuk úgy, hogy benyúljon a 18 transzmissziós szerkezetbe, amely 19 szekrényből és 20 lábazatból áll. Ez utóbbi a 19 szekrényből lefelé, az első 5 vágóeszköz felé nyúlik ki. A 19 szekrény önmagában ismert transzmissziós eszközöket tartalmaz, amelyek rugalmas 21 kapcsolat révén az első 5 vágóeszköz 9 tengelyének felső végéhez vannak kapcsolva. A 18 transzmissziós szerkezet belsejében elhelyezett transzmissziós eszközöket univerzális kapcsolódású 22 tengely hozza forgásba, amely a szakember számára ismert módon van - a rajzon nem ábrázolt - traktor erőátadó tengelyéhez kapcsolva, amely traktorhoz munka közben a kaszálógép is hozzá van kapcsolva.

Az 1. ábrán többek között látható az is, hogy az első 5 vágóeszköz 9 tengelyének felső része a 20 lábazatban van forgathatóan vezetve a 324 alátámasztás segítségével, amely két 23, 24 gördülőcsapágyból áll. A 324 alátámasztás ilymódon a 9 tengely számára hengeres megvezetést képez. Látható még azonkívül, hogy a 9 tengely tengelyirányban össze van kötve a 20 lábazatban az alsó 24 gördülőcsapággyal, amely egyrészt a 20 lábazat 25 vállára, másrészt a 20 lábazatba beépített 26 alátétre támaszkodik. Végül látható, hogy a 20 lábazaton 27 karima van, amely a 17 dob felső részét lefedi és az első 5 vágóeszköz fölött fekszik.

A 4 ház felett bizonyos távolságban helyezkedik el a 3 tartószerkezet, amely a 28 hossztartóból és 29 lábból áll. A 28 hossztartó lényegében párhuzamos a 4 házzal, míg a 29 láb lefelé, a szélső 7 vágóeszköz felé nyúlik. A 28 hossztartó és a 29 láb ilymódon abban a síkban fekszik, amely az 5, 6 és 7 vágóeszközök 15 tengelyvonalait tartalmazza. A 3 tartószerkezet két végénél fogva a 2 vágórúd két végéhez van rögzítve. Valójában a 28 hossztartónak a 29 4 lábtól távol eső vége a 18 transzmissziós szerkezet 19 szekrényére van rögzítve a 30 rögzítőeszköz segítségével, amelyet később ismertetünk, míg a 29 láb a 7 vágóeszköz 11 tengelyéhez van kapcsolva. Ebből a célból a szélső 7 vágóeszköz 11 tengelye felfelé meg van hosszabbítva és benyúlik a 29 láb belsejébe. A 29 láb és a 11 tengely felső része közötti kapcsolatot a 132 alátámasztás segítségével valósítjuk meg, amely két 31, 32 gördülőcsapágyból áll. A 132 alátámasztás ilymódon a 11 tengelyt megvezeti. A hengeres megvezetés tengelye ilymódon egybeesik a 11 tengely 15 tengelyvonalával. Látható továbbá, hogy a 11 tengely tengely irány bán, a 29 lábon belül, össze van kötve az alsó 32 gördülő csapággyal, amely egyrészt a 29 láb 33 vállára, másrészt a 29 lábba szerelt 34 alátétre támaszkodik. Végül látható, hogy a 29 lábon 27 karima van, amely a 17 dob felső részét lezárja és a külső 7 vágóeszköz fölött fekszik.

A 17 dobok azonkívül, hogy a levágott és a 2 vágórúd mögött lehelyezett szénarendek szélességét csökkentik, megakadályozzák, hogy a levágott szénaszálak rátapadjanak a 20 lábazatra és/vagy a 29 lábra.

A 28 hossztartó és 29 láb közötti kapcsolatot a összekötőeszközzel hozzuk létre, amelyet részletesen később ismertetünk. Ez lényegében hengeres ívből áll, amelynek 37 tengelyvonala lényegében merőleges arra a síkra, amely az 5, 6, 7 vágóeszközök 15 tengelyvonalait tartalmazza és a szélső 7 vágóeszköz 11 tengelyének 15 tengelyvonalát metszi.

A 2. és 3. ábrákon részletesebben látható az a 30 rögzítőeszköz, amellyel a 3 tartószerkezetet a 2 vágórúdra vagy pontosabban a 2 vágórúd 18 transzmissziós szerkezetének 19 szekrényére lehet rögzíteni. Ebből a célból a 28 hossztartónak a 19 szekrény felé eső vége 38 fejjel van ellátva, amely két 41, 42 szögvas 39, 40 szára között helyezkedik el. Ez a 38 fej három 43 nyílással van ellátva. A 43 nyílások a 2 vágórúd 4 házával párhuzamos irányban hosszúkás alakúak. A 38 fejben kialakított hosszúkás 43 nyílásokkal szemben a 41, 42 szögvasak 39, 40 száraiban 44 nyílások vannak kialakítva. A 44 nyílások az ábrázolt kivitelnél köralakúak. A találmány értelmében azonban éppen úgy, mint a 43 nyílások, a 2 vágórúd 4 házával párhuzamosan hosszúkás alakúak is lehetnek. A 43 és 44 nyílásokon csapok mennek át, amelyekkel a 38 fejet a 41, 42 szögvasakra lehet erősíteni.

A hosszúkás 43 nyílások következtében a 38 fejet és következésképpen a 3 tartószerkezet 28 hossztartóját a 2 vágórúd 18 transzmissziós szerkezetének 19 szekrényére lehet rögzíteni még akkor is, ha a 38 fej elméleti helyzetéhez képest a 2 vágórúd 4 házának irányával párhuzamos irányban egyik vagy másik oldalra el van tolódva. Valójában a hosszúkás 43 nyílások lehetővé teszik, hogy a 3 tartószerkezet hosszát a 36 ív és a 3 tartószerkezetnek a 29 lábtól távol eső vége között változtatni lehessen.

A 41, 42 szögvasak maguk részéről a 19 szekrényre csavarok segítségével vannak felerősítve, amelyek a 41, 42 szögvasak 48, 49 száraiban lévő 47 furatokon mennek át és a 19 szekrény menetes 50 furataiba vannak becsavarozva. Az ábrázolt kivitelnél mindegyik 41, 42 szögvas a 19 szekrényre van rögzítve 46 csavarok segítségével.

HU 200875 Β

A 2. és 3. ábrákon látható még, hogy a 41, 42 szögvasak 48, 49 száraiba kialakított 47 furatok átmérője nagyobb, mint a 46 csavarok átmérője. A 41, 42 szögvasak és következésképpen a 3 tartószerkezet 28 hossztartójának 38 feje ilymódon a 2 vágórúd 18 transzmissziós szerkezetének 19 szekrényére rögzíthető még akkor is, ha a 28 hossztartónak az a vége, ahol a 38 fej és a 41, 42 szögvasak elhelyezkednek, elméleti helyzetéhez képest a 2 vágórúd 4 házának irányára merőleges vízszintes irányban és/vagy függőleges irányában az egyik vagy másik oldalra el van tolódva. Hasonlóképpen a rögzítésre akkor is mód van, ha a 28 hossztartó hosszanti 51 tengelyvonala körül kissé elcsavarodik.

A 4. és 5. ábrák a 28 hossztartó és a 3 tartószerkezet 29 lába közötti 35 összekötőeszközt ábrázolják részleteiben. Ez, amint már említettük hengeres 36 Ívből áll, amelynek 37 tengelyvonala lényegében merőleges arra a síkra, amely az 5, 6, 7 vágóeszközök 15 tengelyvonalait tartalmazza. Ebből a célból a 29 láb felső része 52 persellyel van ellátva, amelynek két 53, 54 szára van. Ezek között helyezkedik el a 28 hossztartó. A 28 hossztartó 55 gyűrűvel van ellátva olymódon, hogy a 28 hossztartót a 29 lábhoz lehessen kapcsolni 56 forgattyúcsap segítségével, amely átmegy az 52 persely 53, 54 szárán és a 28 hossztartó 55 gyűrűjén. Ha egyszer be van szerelve, akkor az 56 forgattyúcsap tengelyirányú elmozdulása ellen két 57 szegeccsel reteszelve van.

A 3 tartószerkezet felszerelése a 2 vágórúdra a következőképpen történik: A 3 tartószerkezet 29 lábát először felszereljük a szélső 7 vágószerkezet 11 tengelyére a 31, 32 gördülőcsapágyak és a 34 alátét segítségével. Ezután a 28 hossztartót a 29 lábhoz kötjük az 56 forgattyúcsap segítségével. Ezután rögzítjük a 41, 42 szögvasakat a 28 hossztartó 38 fejére a 45 csapok segítségével anélkül, hogy azokat azonban tövig megszorítanánk. Ezután a 41, 42 szögvasakat a 19 szekrénnyel érintkezésbe hozzuk és a 46 csavarokkal rögzítjük. Végül rögzítjük a 45 csapokat, avégből, hogy a 28 hossztartó 38 fejét szilárdan hozzárögzítjük a 41, 42 szögvasakhoz.

A 3 tartószerkezetet ilymódon a 2 vágórúdra lehet felszerelni anélkül, hogy a csapágyakba, amelyek a szélső 5, 7 vágóeszközök 9, 11 tengelyeit forgásba hozzák, kezdeti feszültségeket vinnénk be, még akkor sem történhet ez, ha a 2 vágórúd 4 háza és/vagy a 28 hossztartó többé-kevésbé deformálódtak, vagy oldalaik a tűrések szélső határaihoz közelednek. Ha a 4 ház deformálódott, akkor a szélső 7 vágóeszköz 11 tengelyének 15 tengelyvonala szigorúan nem párhuzamos az első 5 vágóeszköz 9 tengelyének 15 tengelyvonalával. A felszerelésre mégis mód van, annak következtében, hogy a 3 tartószerkezet a deformációkat és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközöket tartalmaz, úgymint a 36 ivet, a 28 hossztartó 38 fejében lévő hosszúkás 43 nyílásokat és a 41, 42 szögvasakban lévő 47 furatokat, amelyeknek átmérője nagyobb, mint az azokon átmenő 45 csavarok átmérője. Ilymódon a 29 láb és a 28 hossztartó közötti szöget változtatni lehet és a 28 hossztartónak a 29 lábtól távol eső vége az elméleti helyzettől eltérő helyzetet vehet fel, ugyanakkor felerősíthető a 18 transzmissziós szerkezetre. A 28 hossztartó említett végének valóságos helyzete az elméleti helyzetéhez képest az alábbi irányokban tolódhat el:

- a 2 vágórúd 4 házának irányával párhuzamos irányban a hosszúkás 43 nyílások következtében;

- lényegében függőleges irányban a 41, 42 szögvasakban lévő 47 furatok következtében;

- lényegében vízszintes irányban a 2 vágórúd 4 házának irányára merőlegesen a 47 furatok következtében és

- szögben a 47 furatok következtében.

Munka közben a kaszálógép traktorhoz van kapcsolva, amely azt A irányba húzza és az 5, 6, 7 vágóeszközöket forgásba hozza. Ez alatt a munka alatt a kaszálógép 1 kaszákból álló csoportja a talajon csúszik. Tekintettel arra a súlyra, amellyel a 4 ház a talajon nyugszik, a csúszás folyamán ellenállás fejlődik, ami bizonyos esetekben jelentős lehet, tekintettel a talaj alakjára, amelyen a 4 ház csúszik. Ezt a csúszási ellenállást a kaszálógépben a görgőscsapágyak veszik fel, amelyek a két szélső 5 és 7 vágóeszköz 9 és 11 tengelyeit forgóan vezetik.

Azonkívül, mivel a 2 vágórúd 4 háza felfelé deformálódik, amikor a talaj egyenetlenségein megy át, az ebből a deformációból keletkező erők, amelyek az első 5 vágóeszköz 9 tengelyére átadódnak, viszonylag kicsik maradnak, annak következtében, hogy a 29 láb a 28 hossztartóhoz képest a 36 ív 37 tengelyvonala körül forogni tud.

Az 5 vágóeszköz 9 tengelyét forgóan vezető csapágyak élettartama így lényegesen megnő.

A találmány szerinti szerkezetnél természetesen különböző változtatások eszközölhetők anélkül, hogy a találmány tárgyköréből kilépnénk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kaszálógép, amely legalább egy csoport kaszát tartalmaz, amelyek vágórúddal vannak ellátva és ennek felső felületén felfelé mutató forgástengelyek körül - a vágórúd házában forgó tengelyek segítségével - forgó vágóeszközök vannak elhelyezve, továbbá tartószerkezetet, amely a vágórúd fölött, attól bizonyos távolságban van elhelyezve és a vágórúdhoz van kapcsolva és a tartószerkezet a haladás irányára keresztirányú hossztartót tartalmaz, amelyhez láb van kapcsolva és ez lefelé a vágórúd egyik vágóeszközének irányába nyúlik, a láb pedig alátámasztás segítségével az említett vágóeszköz tengelyéhez van hozzákapcsolva, azzal jellemezve, hogy az alátámasztás (132) - önmagában ismert módon - gördülőcsapágyakból (31, 32) áll, amelyeknek tengelyvonala egybeesik az említett vágóeszköz (7) tengelyének (11) tengelyvonalával (15), és hogy a lábat (29) a hossztartóval (28) összekapcsoló összekötőeszköz (35) hengeres ívet (36) tartalmaz, amelynek tengelyvonala (37) a vágóeszközök (5, 6, 7) vonalait (15) tartalmazó síkra közel merőleges.
2. Az 1. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a hengeres ív (36) tengelyvonala (37) azon vágóeszköz (7) tengelye (11) tengelyvonalának (15) a közeli szomszédságáig ér, amelyhez a láb (29) van hozzákapcsolva.
3. A 2. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a hengeres ív (36) tengelyvonala (37) metszi

HU 200875 Β azon vágóeszköz (7) tengelyének (11) tengelyvonalát (15), amelyhez a láb (29) van hozzákapcsolva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) végeinél fogva a vágórúd (2) végeihez van kapcsolva, a láb (29) pedig a hossztartó (28) egyik végéhez van kapcsolva és a vágórúd (2) megfelelő végénél elhelyezkedő szélső vágóeszköz (7) irányába lefelé nyúlik.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a hengeres ív (36) a láb (29) felső részéhez rögzített perselyből (52) áll, amelynek szárai (53, 54) között helyezkedik el a hossztartó (28), továbbá a persely (52) szárain (53, 54) és a hossztartón (28) átmenő forgattyúcsapból (56) áll.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (28) önmagában ismert módon - a vágórúd (2) házával (4) közel párhuzamos és a hossztartó (28) és a láb (29) megközelítőleg a vágóeszközök (5, 6, 7) tengelyvonalait (15) tartalmazó síkban fekszenek.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) a vágórúd (2) és/vagy a tartószerkezet (3) deformációit és/vagy a gyártási tűréseit kiegyenlítő eszközöket, mint például ívet (36), szögvasakat (41, 42), nyílásokat (43, 44), csapot (45), furatot, (47), tartalmaz.
8. A 7. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) a vágórúd (2) házával (4) párhuzamos irányban összeadódott hibák kiegyenlítését lehetővé tévő szerkezetű, a deformációkat és a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközöket, mint például ívet (36), szögvasakat (41, 42), nyílásokat (43, 44), csapot (45), furatot (47) tartalmaz.
9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a lényegében függőleges irányban összeadódott hibák kiegyenlítését lehetővé tevő szerkezetű, a deformációkat és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközei, mint például ive (36), szögvasai (41, 42), nyílásai (43, 44), csapja (45), furata (47) vannak.
10. A 7., 8. vagy 9. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágórúd (2) házára (4) merőlegesen, lényegében vízszintes irányban összeadódott hibák kiegyenlítését lehetővé tévő szerkezetű, a deformációkat és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközei, mint például íve (36), szögvasai (41, 42), nyílásai (43, 44), csapja (45), furata (47) vannak.
11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) lábtól (29) távoleső végének szögeltéréséből, származó hibák kiegyenlítését lehetővé tévő szerkezetű, a deformációkat és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközei, mint például íve (36), szögvasai (41, 42), nyílása (43, 44), csapja (45), furata (47) vannak.
12. A 11. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabok, például szögvasak (41, 42) a hossztartónak (28) a lábtól (29) távol eső vége és a vágórúd (2) megfelelő része között fekszenek.
13. A 8. vagy 12. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) hosszának az ív (36) és a tartószerkezetnek (3) a lábtól (29) távol eső vége közötti változását lehetővé tévő közvetítő darabjai, például szögvasai (41, 42) vannak.
14. A 13. igénypont szerinti kaszálógép azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabok, például szögvasak (41, 42), csapok (45) segítségével vannak a hossztartóra (28) erősítve, amelyek a szögvasakban (41, 42) kialakított nyílásokon (44) és a hossztartóban (28) kialakított nyíláson (43) egyidejűleg hatolnak át és a hossztartóban (28) kialakított nyílásoknak (43) és/vagy a szögvasakban (41, 42) kialakított nyílásoknak (44) a tartószerkezet (3) hosszát a vágórúd (2) házával (4) párhuzamos irányban változtató alakja van.
15. A 14. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) hosszát a vágórúd (2) házával (4) párhuzamos irányban változtató alakú nyílások kizárólag a hossztartóban (28) vannak kialakítva.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (3) hosszának változtatását lehetővé tevő nyílások (43, 44) alakja hosszúkás és lényegében a vágórúd (2) házának (4) irányával párhuzamosak.
17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabok, például szögvasak (41,42) csavarokkal (46) vannak a szekrényre (19) erősítve, amelyek a szögvasakban (41, 42) lévő furatokon (47) mennek át és a szekrényben (19) kialakított menetes furatokba (50) vannak becsavarva.
18. A 9. vagy 17. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabokban, például szögvasakban (41, 42) kialakított furatoknak (47) a szögvasaknak (41, 42) a szekrényben (19) kialakított furatokhoz (50) képesti, közel függőleges irányú eltolódását lehetővé tevő alakjuk van.
19. A 10. vagy 17. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabokban, például szögvasakban (41, 42) kialakított furatoknak (47) a szögvasaknak (41, 42) szekrényben (19) kialakított furatokhoz (50) képesti, a vágórúd (2) házának (4) irányára merőlegesen, közel vízszintes irányban való eltolódását lehetővé tévő alakjuk van.
20. A 11. vagy 17. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabokban, például szögvasakban (41, 42) kialakított furatoknak (47) a szögvasaknak (41, 42) a szekrényben (19) kialakított furathoz (50) képesti, a hossztartó (28) hosszanti tengelyvonala (51) körüli szögbeni elmozdulását lehetővé tévő alakjuk van.
21. A 18-20. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közvetítő darabokban, például szögvasakban (41, 42) kialakított furatok (47) mérete nagyobb, mint az azokon átmenő csavarok (46) átmérője.
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a hossztartónak (28) a lábtól (29) távoleső vége - önmagában ismert módon - a vágóeszközök (5, 6, 7) forgatására

HU 200875 Β szolgáló és a vágórúdra (2) erősített transzmissziós szerkezethez (18) van rögzítve.
23. A 22. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a transzmissziós szerkezet (18) önmagában ismert módon - a vágórúd (2) egyik 5 vágóeszköze fölött fekszik és a vágóeszközök (5,

6, 7) forgásba hozására az említett vágóeszközön (5) átmenő, a transzmissziós szerkezetet (18) a vágórúd (2) házában (4) elhelyezett hajtóelemekkel összekötő tengelye (9) van.
24. A 23. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a transzmissziós szerkezet (18) a vágórúd (2) egyik végéhez van rögzítve.