HU190694B - Process for producing phenoxy-benzoic acid derivatives - Google Patents

Process for producing phenoxy-benzoic acid derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU190694B
HU190694B HU822398A HU239882A HU190694B HU 190694 B HU190694 B HU 190694B HU 822398 A HU822398 A HU 822398A HU 239882 A HU239882 A HU 239882A HU 190694 B HU190694 B HU 190694B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
phenoxybenzoic acid
formula
products
phenoxy
acid derivative
Prior art date
Application number
HU822398A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Thomas J Giacobbe
Grace Tsien
Original Assignee
Rhone Poulenc Agrochimie
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Rhone Poulenc Agrochimie filed Critical Rhone Poulenc Agrochimie
Publication of HU190694B publication Critical patent/HU190694B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/49Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by carboxyl groups
    • C07C205/57Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by carboxyl groups having nitro groups and carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of the carbon skeleton
    • C07C205/59Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by carboxyl groups having nitro groups and carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of the carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by singly-bound oxygen atoms
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/07Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms
    • C07C205/11Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms having nitro groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C201/00Preparation of esters of nitric or nitrous acid or of compounds containing nitro or nitroso groups bound to a carbon skeleton
    • C07C201/06Preparation of nitro compounds
    • C07C201/16Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás gyomirtószerek hatóanyagként használható fenoxi-benzoesav-szérmazékok kinyerésére és tisztítására. Ezek a vegyületek gyomirtószerek hatóanyagaiként alkalmazva - elsősorban szója ültetvényekben lávő - különböző gyomok kikelése utáni irtására nagyon hatásosak, ás a következő nágylápáses eljárással állíthatók elő.
Az 1. lépést az [A] reakcióvázlat szemlélteti, M jelentése alkálifématom vagy amóniumkation.
A második reakciólápás a vegyületek öszszekapcsolása, amit a [B] reakcióvázlat szemléltet; a vegyületek képletében:
- X1, X* áa X’ egymástól függetlenül hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot vagy trifluor-metil-, trifluor-metoxi-, clano-, fenll-, O-alkil-, nitro- vagy -OCFaCHZ, általános képletű csoportot jelent; az utóbbi általános képletben Z jelentése klór-, fluor- vagy brómatom; vagy -COiR vagy -SOiR általános képletö csoportokat jelent - R 1-4 szánatomos alkilcsoport;
- M jelentése a már megadott; és
-X4 fluor-, klór- vagy brómatomot jelenthet, azzal a megszorítással, hogy az X1, X1 és X1 szubsztltuensek legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű.
A reakció harmadik, oxidációs lépését a [C] reakcióvázlat szemlélteti; a (IV) ás az (V) általános képletekben a szubsztituensek jelentése a már megadott.
A reakció negyedik lépése nitrálás ((Dl reakcióvázlat). X1, X’ és X3 jelentése a fent megadott.
A karboxilcsoport bevitelének célja, a későbbiekben különböző más származékok, például sók, észterek és amidok előáUitésa önmagában ismert módszerek szerint.
A fent vázolt négylépéses szintézis különösen előnyösen alkalmazható acifluorfen, vagyis 6-(2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-benzoesav előállítására; ennek nátriumsója a kereskedelemben gyomirtóezerré formálva van forgalomban. Az acifluorfen szerkezete a (II) képlettel mutatható be.
A gyakorlatban azonban a 2. lépés öszszekapcaolási és a 4. lépés nitrálási reakciói izomerek és más nemkívánatos vegyületek keletkezéséhez vezetnek, és ezek a vegyületek az előállítási eljárás befejeztáig jelen vannak. így például a kereskedelmi minőségű
acifluorfenben a következő izomereket éa
szennyezéseket mutattuk ki: t%
3-[2-klór-5-(trifluor-metil)- -fenoxil-benzoesav S 0,5
3-[2-któr-4-(trifluor-metil)- -fenoxij-benzoesav 0,5
4-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxij-nltro benzol í 0,5
2-nitro-5-[2-klói—4- (tr if luoi—
-metil)-fenoxi]-toluol í. 0,5
4-nitro-5-[2-klór-4-(trifluor- -metil)-fenoxi]-bezoesav í. 3,0
2-nitro-5-( 2-klór-5- (trifluor-metil)-fenoxi]-benzoeBav í. 3,0
2-nitro-3-[2-klór-4-(trifluor- -metil)-fenoxi]-benzoeeav £ 16,0
2,4-dinitro-5-[ 2-klór-4- (tr ifluor-metil)-fenoxi]-benzoesav í. 0,5
Tehát igény van általánosságban fenoxi-benzoesav-szérmazékok - elsősorban acifluorfen - kinyerésére és tisztítására szolgáló eljárásra.
A fenoxi-benzoesav-szérmazákok előállításét és gyomirtószerek hatóanyagaiként való alkalmazását a 2 311 638. számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírás, a 4 031 131. ás a 4 046 768. Bzámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, a 19 388. számú európai nyilvánosságrahozott szabadalmi bejelentés és a Chem. Abstr. 83. 127 S04m ismertetik.
Az ismert eljárásoknál a fenoxi-benzoesav-származékokat a reakcióelegyből úgy különítik el, hogy a fenoxi-benzoesav-szérmazékot szelektíven oldják és a szennyezések, illetve melléktermékek oldatlan állapotban maradnak.
Az ismert eljárásokkal azonban - a számos melléktermék képződése miatt - a fenoxi-benzoesav-Bzármazékok kellő tisztaságban nem állíthatók elő.
Találmányunk szerint a melléktermékeket oldjuk szelektíven, és az oldatban fenoxi-benzoesav-ezérmazékot különítjük el.
A találmány (I) általános képletű fenoxi-benzoesav-származékok nyerstermékekből való kinyerésére és tisztítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az (I) általános képletben
- Y -COOR vagy -COOH csoport - R 14 szánatomos alkilcsoport-;
- X1, X3 és X3 egymástól függetlenül hidrogén-, fluor-, klór- és brómatomot vagy trifluor-metil-, ciano-, trifluor- metoxi-, feni]-, 1-4 szénatomos Ο-alkil-, nitrocsoportot vagy -OCFaCHZa általános képletű csoportot - Z klór-, fluor- vagy brómatom - vagy COjR vagy SOjR általános képletű csoportot jelent - R 1-4 szánatomos alkilcaoport;
azzal a megszorítással, hogy X1, X’ és X’ közül legalább egy hidrogénatomtól eltérő jelentésű.
A találmány szerinti eljárásnak megfelelően a nyers fenoxi-benzoesav-származékot vagy sóját közömbös szénhidrogén vagy klórozott Bzénhidrogén oldószerrel 65-122 *C-on érintkeztetjük - 1 mól fenoxi-benzoesav-származékra 0,35-0,48 mól oldószert alkalmazva amely a nemkívánatos izomerek és/vagy a sav mellett található más mellék-25 termékek jelentős mennyiségét szelektíven oldja; ezután a fenoxi-benzoesavat vagy sóját az izomerek ée/vagy egyéb nemkívánatos melléktermékek oldatától elválasztjuk.
Az eljárás egyszerű ás gazdaságos, és a kívánt vegyületet jó kitermeléssel szolgáltatja.
A találmány szerinti eljárást az alábbiakban az aclfluorfennek a fent leirt négylépéses eljárással való előállításán mutatjuk be.
I. Az acifluorfen szintézise
1. lépés: Sóképzée mól m-krezolt ammónium-hidroxiddal vagy alkálifém-hidroxiddal - például 1 mól 50 t%-os vizes kálium-hidroxid oldattal - reagáltatjuk. A víz 50-60 tf%-át 102 *C-on és 66,6 mbar nyomáson végrehajtott desztillálással kiűzzük, majd folyamatosan egy másik oldószert, például dimetil-acetamidot adunk az oldathoz. A dimetil-acetamid koncentrációját a reakcióelegyre vonatkoztatva 3-8 tf% között tartjuk, és egyidejűleg vizet és dimetil-acetamidot űzünk ki 80 és 102 *C között, 40-67 mbar nyomáson a reakcióelegyből. A dlmetil-acelamid/viz gőzöket kondenzáljuk, és a két összetevőt frakcionáló oszlopban szétválasztjuk; ily módon vízmentes dimetil-acetamidot nyerünk vissza. A kálium-krezolát/dimetil-acetamid elegy (3-8 tf% dimetil-acetamid) oldatként marad vissza, ha az olvadási hőmérséklet (30-50 fölötti hőmérsékleten tartjuk, és viszkozitása 2·104Ν·βό*4 alatt marad, ha a hőmérsékletet 70 *C fölött tartjuk.
2. lépés: összekapcsolás
Az összekapcsoláshoz a kállum-m-krezolátot 3,4-diklór-(trifluor-metil)-benzollal dimetil-acetamidban reagáltatjuk. 4 mól száraz kálium-m-krezolátot vízmentes dimetil-acetamidban feloldunk, és 1 mól 3,4-diklór-trifluor-metil-benzolt adunk hozzá, miközben a hőmérsékletet 80 °C alatt tartjuk. Ha a 3,4-diklór-(trifluor-metil)-benzolt 113 °C fölött adjuk az oldathoz, akkor több, magas forráspontú, nemkívánatos melléktermék képződik. Az összekapcsolási reakció kitermelését a víz jelenléte csökkenti. Optimális kitermelést akkor érünk el, ha a reakcióelegy nem tartalmaz vizet. Ezért legfeljebb 0,2 tf% víz jelenléte engedhető meg; ha ilyen mennyiségű víz van az oldatban, a kitermelés, az optimumra vonatkoztatva, 2-3 tf%-kal csökken.
Az oldatot keverés közben 113-116 °C-re hevítjük, ekkor erőeen exoterm reakció indul meg. Ezért a hevítést abbahagyjuk, a reakcióelegy hőmérséklete pedig az exoterm jellegű reakció folytán 149-155 *C-ra nő. Az exoterm reakció befejeztével a hómérsékletet hevítés közben 2 óra hosszat 149 eC-on tartjuk, majd a reakcióelegyet 65 *C-ra lehűtjük, és a dimetil-acetamidot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk.
A kálium-kloridot centrifugában gyűjtjük össze, és egy kg nedves csapadékra 0,75-1,0 kg frissen előállított dimetil-acetamidot számítva, mossuk. Ezzel a mosással eltávolítjuk a közbülső termékként keletkezett fenoxi-toluolt, amellyel a csapadék impregnálva van. A nedves kélium-kloridot exszikkátorban, légköri nyomáson 180 Ό-ra való hevítéssel vagy csökkentett nyomáson, alacsonyabb hőmérsékleten szárítjuk.
A fenoxi-toluol közbülső vegyületet elválasztjuk, az anyalúgot a kálium-klorid mosási szüredékével egyesítjük, és ebből a dimetil-acetamidot maximálisan 110 ®C-on és 33-67 mbar nyomáson ledesztilláljuk. A dimetil-ace tanúd ledesztilláléBa után visszamarad folyadékot hig vizes, 8 tfX-os káliumvagy nétrium-hidroxid-oldattal (1 kg folyadékra 0,33 kg-ot számítva) mossuk; ezáltal az át nem alakult m-krezol és a vízben oldható szennyezések, illetve kísérő anyagok extrahálódnak. A vizes oldatot kiöntjük. A végtermékben jelenlévő m-krezol mennyisége általában nem haladja meg a 0,1 tfX-ot. Az m-krezolból keletkezett fenoxi-toluol közbenső vegyület kitermelése 90-92%. 6-7 tf% mennyiségben nemkívánatos izomer is képződik, ez képezi a közbenső célvegyület szenynyezéseinek nagy részét.
3. lépés: Oxidáció
A második lépésben közbenső termékként kapott fenoxi-toluol megfelelő fenoxi-benzoesavvá való oxidálását valamilyen oxigénforrás és oxidációs katalizátor segítségével hajthatjuk végre. Gazdaságossági okok, továbbá az eljárás egyszerű és biztonságos végrehajtása miatt előnyösen a levegő oxigénjét használjuk fel. A reaktorba légköri nyomáson és szobahőmérsékleten be töltünk 1 mól, 2. lépésben kapott fenoxi-toluol-szórmazékot 7,3 mól ecetsavat, 0,063 mól kobalt-acetát-tetrahidrátot, 0,046 mól nátriura-bromidot és 0,19 mól hidrogén-peroxidot.
Az említett közbenső vegyületet és az ecetsavat 1 : 7,3 mőlarányban alkalmazva, az oxidáció befejeztével körülbelül 42 tf% benzoesav-származékot tartalmazó oldatot kapunk. Az oxidációt úgy irányíthatjuk, hogy a végső koncentráció meghaladja a 42 tf%-ot, de ebben az esetben, a nagyobb koncentráció következtében, nehezebbé válik a kívánt termék centrifugálással való elválasztása. Az elegybe levegőt vezetünk, a hőmérsékletet 94-96 “C-ra hevítve és ezen a hőmérsékleten tartva. Mivel a reakció sebeBBége az oxigén résznyomásával arányos, az átalakulás ideje a nyomás és a befuvatott gáz oxigénkoncentrációjának növekedésével csökken. A reakció nyomását légköri nyomás és 7,7 bar-t megha-37 ladó abszolút nyomás között választhatjuk meg. A levegő térsebessége minimálisan 1,0 liter/percllter reakcióoldat (a gáz tárfogatát normális hőmérsékleti- és nyomáskőrúlmények között mérve). A fenoxi-benzoesav közbenső vegyűlet kitermelése 98-99%.
A kobalt és bromidalapú katalizátorokat visszavezethetjük úgy, hogy a reakcióelegyet 15-19 *C-ra lehűtjük, a terméket centrifugában gyűjtjük, és a katalizátort tartalmazó anyalúgot a továbbiakban ismét felhasználjuk. A visszavezetett anyalúg szintén tartalmaz - körülbelül 15 tf%-fenoxi-benzoesav jellegű közbenső terméket. Ezért ennek a közbenső termék-adagnak a mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a befejeződött oxidáció után a termék koncentrációja 42 t% maradjon. A reakcióban résztvevő vizet a visszavezetett anyalúgból önmagában ismert módon eltávolíthatjuk, például frakciónál! desztillállásaal vagy ecetsav-anhidrid hozzáadásával. A víztartalom a visszavezetett anyalúgban előnyösen maximálisan 1 t%, a vizes peroxid hozzáadása után pedig maximálisan 2 t%. A leszúrt fenoxi-benzoesav csapadékban lévő katalizátor és ecetsav úgy nyerhető viasza, hogy a Bzűrőlepényt metilén-kloridban oldjuk (egy kg nyers fenoxi-benzoesavra 4,1 kg-ot számítva 21 *C-on), és ezt az oldatot vízzel extraháljuk (15 kg viz/100 kg metilén-klorid oldat). Az ecetsav, a kobalt-acetát és a nátrlum-broraid és vizes fázisba mennek át, ás ez a visszavezetett anyalúggal ' egyesíthető. Minden visszavezetéskor, illetve minden körfolyamatban körülbelül 88 t% ecetsav és több, mint 95 t% kobalt és bromid nyerhető vissza.
A közbenső termékként kapott fenoxi-benzoesavat előnyösen oldat alakjában például diklór-metánban tároljuk; ez az oldat a következő nitráláai lépésben felhasználható. A diklór-metánt légköri nyomáson deeztillálással űzzük ki a közbülső termék diklór-metánoa oldatából egészen addig, amíg az oldatban egy kg közbenső és a megfelelő izomerekre vonatkoztatva 2,67 kg diklór-metán marad vissza. Bkkor a reakcióelegyhez 1 mól közbenső termékre, és a megfelelő izomerekre vonatkoztatva 1,4 mól ecelsav-anhidridet adunk, ezáltal a közbenső termék oldódása 67 t%-kal megnő, és kristélyképzódésre még 2 *C-on kerül sor.
4. lépés: Nitráláe
A harmadik lépésben közbenső termékként kapott fenoxi-benzoesav acifluorfenné való nitrálását önmagában ismert módon hajthatjuk végre, például salétromsav és kánsav elegyével. Előnyösen ecetsav-anhidridet adunk az oldathoz, hogy a reakció közben keletkező vizet és a felhasznált salétromsavval és kénsavval bevitt vizet megkösse. Ha a reakcióelegyet ecetaav-anhidrid segítségével vízmentesen tartjuk, javul a reakció acifluorfenre vonatkoztatott szelektivitása.
Keveröa reaktorba a közbenső vegyületként kapott fenoxi-benzoesav diklór-metán és ecetsav-anhidrid elegyével készült oldatát töltjük; a három vegyűlet súlyaránya 1 : 2,66 : 1,4. Ezután 30 percen belül folyamatosan hozzáadjuk a kénsav (2 mól 96 t%-os kéneav 1 mól fenoxi-benzoesavra) és salétromsav (1,2 mól 95 t%-os salétromsav 1 mól fenoxi-benzoesavra) elegyét. A hőmérsékletet szobahőmérsékletről 45 ‘C-ig hagyjuk emelkedni, és ezt a hőmérsékletet 3 érén át tartjuk. A keverést abbahagyjuk, és a reakcióelegyet ülepedni hagyjuk. A két folyékony réteget 38-49 ‘C-on választjuk szét. A felső réteget (a metilén-kloridos oldal) vízzel kétszer moesuk (1 kg nyers acifluorfenre mindkét esetben 0,8 kg-ot használva). A metilén-kloridot ledesztilléljuk, például légköri nyomáson. Λ desztilállást akkor hagyjuk abba, amikor a reakciókeverék hőmérsékletet eléri a 90 C-ot. Kétfázisú rendszer marad vissza: a felső vizee fázie és sűrű, szilárd anyag/folyadék fázist, amelynek viszkozitása 70 °C felett 2·10’Ν·β·ιη·* alatt marad. Az acifluorfen kitermelése 84-85%; a maradék nemkívánatos izomerekből áll.
Az alábbiakban nagy általánosságban megadjuk az acifluorfen kinyerésének és tisztításának feltételeit.
Ehhez minden olyan közömbös oldószer használható, amely szelektíven oldja a fenoxi-benzoesav-származák cólvegyület izomerjelt és/vagy egyéb szennyezéseit. Alkalmas oldószerek a szénhidrogének, így a pentán, hexán, heptán, ciklopentán, ciklohexán, cikloheptán, benzol, toluol, xilol, ás izomerjei elegye, etil-benzol, kumol, pszeudo-kumol, etil-toluol, trimetil-benzol etb.; a klórozott szénhidrogének, például az 1,2-diklór-etán, metilén-klorid, kloroform, klór-benzol, atb.
Altalánoeségban, ha a nyers acifluorfenre vonatkoztatva növeljük a szelektív oldószer mennyiségét, az acifluorfen tisztasága is fokozódik, de ugyanakkor kitermelése csökken. Ezért célszerű annyi oldószert használni, hogy a kinyert acifluorfen tisztasága és kitermelése optimális legyen.
A xilolok (ο-, m- és p-xilolok és elegyeik) a találmány szerint előnyösen alkalmazható oldószerek; optimális mennyiségük 1 mól nyers acifluorfenre számítva 0,35-0,48 mól xilol (ok).
Az izomereket ás más melléktermékeket széles hőmérséklet-tartományban oldhatjuk szelektíven. Előnyösen az oldószert adjuk a még forró, a nitráláai műveletből származó kétfázisú oldathoz vagy mérsékelt hőmérsékleten hajtjuk végre az oldást. Xilol használata eeetén például jó eredményt kapunk, ha a hőmérséklet 65-122 *C, előnyösen 76-88 ‘C.
1. példa
Az előzőkben ismertetett nitrálási lépésben kapott cseppfolyóa/szilárd fázis visszanyerését és tisztítását xilol segítségével hajtjuk végre; az acifluorfent szilárd alakban nyerjük ki. A xilol szelektivitása következtében a legtöbb izomer és egyéb, nemkívánatos melléktermék feloldódik, és szilárd, kristályos acüfluorfen marad vissza. A xilol izomerelegyet az acifluorfen ás melléktermékei 1 kg-jár a számítva 0,115 kg mennyiségben alkalmazzuk, és a nitráláskor kapott forró {76-88 *C-oe) kétfázisú elegyhez adjuk; a reakcióelegyet keverjük, és 25 *C-ra lehűtjük, majd ezen a hőmérsékleten 1 óra hosszat tartjuk. Az acifluorfent centrifugálással különítjük el. 96-97%-os kitermelést érünk el; az acifluorfen tisztasága, az illékony alkotórészeknek 65 ®C-on, rotációs bepárlóban, 26 mbar nyomáson végrehajtott eltávolítása után 82%.
2. példa
A következő anyagokat keverjük össze: az 1. példában használttal azonos 609 g cseppfolyós/ezilárd anyag (a nitrálási lépésbél),
428 g diklór-metán nyomnyi mennyiségű ecetsav,
160 ml víz
A reakcióelegyet 40 *C-ra (a diklór-metán forráspontjára) hevítjük, ennek kiűzése céljából. Amikor a reakcióelegy hőmérséklete elérte a 80 *C-ot, 23,9 g xilolt adunk hozzá, és 30 percig 80-85 *C-on keverjük; ezután szobahőmérsékletre hútjük és egy óra hosszat állni hagyjuk. A lehűlt reakcióelegy sűrű emulzióhoz hasonló. A szilárd acilfluorfent ezután centrifugáljuk; kitermelés 82%, tisztasága 80%.

Claims (3)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás az (I) általános képletű fenoxi-benzoesav-származékoknak és sóiknak a
    5 nyers fenoxi-benzoesav-származékoknak vagy sóiknak az előállítása Borán keletkezett izomerekkel és/vagy melléktermékekkel alkotott elegyóből való kinyerésére és tisztítására - a képletben
    10 - Y jelentése karboxilcsoport vagy COOR általános képletű csoport R 1-4 szánatomos alkilcsoportot jelent -;
    - X1, X3 és X* egymástól függetlenül hid15 rogán-, fluor-, klór- vagy brómatomot vagy trifluor-metil-, ciano-, trifluor-metoxi-, fenil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, nitrocsoportol vagy -OCFtCHZi általános képletű
    20 csoportot - Z klór-, fluor- vagy brómatom - vagy -COiR vagy SOjR általános képletű csoportot jelent - R 1-4 szénatomos alkilCBoport 25 azzal a megszorítással, hogy X1, X* és X’ közül legalább egyik hidrogénatomtól eltérő jelentésű -;
    azzal jellemezve, hogy a nyers fenoxi-benzoesav-származékot vagy sóját közömbös
    30 szénhidrogén vagy klórozott ezénhidrogén oldószerrel - 1 mól fenoxi-benzoesav-származékra 0,35-0,48 mól oldószert alkalmazva 65-122 ®C-on elegyítjük, és a fenoxi-benzoesav-származékot vagy sóját az izomerek
    35 és/vagy a nemkívánatos melléktermékek oldatából kiszűrjük.
  2. 2. Az 1. igénypont ezerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a fenoxi-benzoesav-származékként 5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-240 -nitro-benzoesavat alkalmazunk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szénhidrogénként xilolt vagy xilolok elogyét alkalmazzuk.
HU822398A 1981-07-27 1982-07-26 Process for producing phenoxy-benzoic acid derivatives HU190694B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US06/286,996 US4405805A (en) 1981-07-27 1981-07-27 Process for recovering and purifying herbicidal phenoxybenzoic acid derivatives

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU190694B true HU190694B (en) 1986-10-28

Family

ID=23101031

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU822398A HU190694B (en) 1981-07-27 1982-07-26 Process for producing phenoxy-benzoic acid derivatives

Country Status (22)

Country Link
US (1) US4405805A (hu)
JP (1) JPS5838235A (hu)
KR (1) KR890001806B1 (hu)
BE (1) BE893942A (hu)
BR (1) BR8204352A (hu)
CA (1) CA1203811A (hu)
CH (1) CH652710A5 (hu)
DD (1) DD202423A5 (hu)
DE (1) DE3227846A1 (hu)
DK (1) DK333582A (hu)
ES (2) ES514354A0 (hu)
FR (1) FR2510102B1 (hu)
GB (1) GB2103214B (hu)
HU (1) HU190694B (hu)
IE (1) IE54596B1 (hu)
IL (1) IL66357A (hu)
IT (1) IT1156314B (hu)
LU (1) LU84297A1 (hu)
NL (1) NL8202995A (hu)
PL (1) PL144334B1 (hu)
PT (1) PT75324B (hu)
RO (1) RO85386B (hu)

Families Citing this family (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3129826A1 (de) * 1981-07-29 1983-04-28 Grillo-Werke Ag, 4100 Duisburg Zinksalz der hydrolisierten tricarbonsaeure aus diels-alder-addukten von maleinsaeureanhydrid an undecylensaeure, verfahren zur herstellung derselben und ihre verwendung
US5446197A (en) * 1994-10-04 1995-08-29 Basf Corporation Method of purifying acifluorfen
US6028219A (en) * 1995-09-13 2000-02-22 Zeneca Limited Process for the nitration of diphenylethers
US5910604A (en) * 1995-09-13 1999-06-08 Zeneca Limited Purification process
GB9518704D0 (en) * 1995-09-13 1995-11-15 Zeneca Ltd Chemical process
GB9518705D0 (en) * 1995-09-13 1995-11-15 Zeneca Ltd Chemical process
GB9930369D0 (en) * 1999-12-22 2000-02-09 Zeneca Ltd Chemical process

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4046798A (en) * 1973-02-12 1977-09-06 Rohm And Haas Company Herbicidal 4-trifluoromethyl-4'nitrodiphenyl ethers
US3798276A (en) * 1972-03-14 1974-03-19 H Bayer Herbicidal 4-trifluoromethyl-4'-nitrodiphenyl ethers
US3928416A (en) * 1972-03-14 1975-12-23 Rohm & Haas Herbicidal 4-trifluoromethyl-4{40 nitrodiphenyl ethers
CA1079303A (en) * 1973-02-12 1980-06-10 Horst O. Bayer Herbicidal 4-trifluoromethyl-4'-nitrodiphenyl ethers
US3979437A (en) * 1973-09-19 1976-09-07 Mobil Oil Corporation Substituted phenoxybenzoic acids and derivatives thereof
US4031131A (en) * 1975-09-29 1977-06-21 Rohm And Haas Company Process for preparing phenoxybenzoic acids
DE3071736D1 (en) * 1979-06-22 1986-10-09 Rhone Poulenc Agrochimie Process for preparing 2-nitro-5-(substituted-phenoxy) benzoic acids and salts thereof
DE3061064D1 (en) * 1979-07-18 1982-12-16 Ici Plc Herbicidal compositions comprising a diphenyl ether compound in admixture with another herbicide

Also Published As

Publication number Publication date
FR2510102B1 (fr) 1985-10-11
LU84297A1 (fr) 1984-03-22
GB2103214A (en) 1983-02-16
CH652710A5 (fr) 1985-11-29
GB2103214B (en) 1986-07-02
US4405805A (en) 1983-09-20
ES8400386A1 (es) 1983-10-16
PT75324B (fr) 1985-11-29
FR2510102A1 (fr) 1983-01-28
BR8204352A (pt) 1983-07-19
ES8500210A1 (es) 1984-10-01
KR890001806B1 (ko) 1989-05-23
IE54596B1 (en) 1989-12-06
IL66357A0 (en) 1982-11-30
IL66357A (en) 1986-04-29
RO85386B (ro) 1984-11-30
DE3227846A1 (de) 1983-02-10
CA1203811A (en) 1986-04-29
IT1156314B (it) 1987-02-04
KR840000478A (ko) 1984-02-22
JPS5838235A (ja) 1983-03-05
IT8222547A0 (it) 1982-07-23
PT75324A (fr) 1982-08-01
ES523320A0 (es) 1984-10-01
RO85386A (ro) 1984-11-25
DK333582A (da) 1983-01-28
ES514354A0 (es) 1983-10-16
IT8222547A1 (it) 1984-01-23
DD202423A5 (de) 1983-09-14
PL237635A1 (en) 1984-08-13
BE893942A (fr) 1983-01-26
PL144334B1 (en) 1988-05-31
NL8202995A (nl) 1983-02-16
IE821784L (en) 1983-01-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR100449282B1 (ko) 방향족카르복실산,방향족알데히드및방향족알코올의제조방법
JPS5818332A (ja) 芳香族モノカルボン酸の製法
EP1003699B1 (en) Purification of difluoromethane by extractive distillation
EP0055951B1 (fr) Procédé pour la préparation de l'anthraquinone et de ses dérivés substitués
HU190694B (en) Process for producing phenoxy-benzoic acid derivatives
US4748278A (en) Process for the isolation of p-hydroxybenzaldehyde
US4504665A (en) Process for producing chloronicotinic acid compounds
US4057583A (en) Process for the preparation of pinacolone
US4594440A (en) Process for recovering and purifying herbicidal phenoxybenzoic acid derivatives
JPS62212340A (ja) 2,6−ナフタレンジカルボン酸とトリメリツト酸の併産方法
HU203714B (en) Process for producing diphenyl-ether-derivatives
US4259522A (en) Process for the production of isophtahalic acid
US5910604A (en) Purification process
JPS6238346B2 (hu)
EP0461154B1 (en) Iodo compounds
SU566450A1 (ru) Способ получени дихлормальсинового ангидрита
US6072080A (en) Purification process
US3100798A (en) Process for preparation of succinic acid
JPS6115863A (ja) 2−クロル−4−ニトロ安息香酸の製造法
JPH04217639A (ja) 4,4’―ビフェニルジカルボン酸の製造法
JPH026340B2 (hu)
JPS6314693B2 (hu)
JPH1072397A (ja) 2−インダノン類の製造方法
JP2003026621A (ja) 1,2−インダンジオール類の製造方法
JPS5842851B2 (ja) 2−(4′−アルキルフエニル)プロピオン酸の製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee