HU186425B - Process for cleaning from contaminations, especially of gas, liquid and paste reminescences andequipment for this process - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás szennyezőmaradványok, különösen gáz halmazállapotú, folyékony és pasztaazerű maradványok tisztítására, valamint berendezés az eljárás megvalósítására. Pontosabban meghatározva a találmány tárgya eljárás és berendezés szenynyező maradványok tisztítására szerves jellegű biológiai szűróalkalmazásával, amellyel a maradványok tisztítását éa egyidejűleg a szűrőhordozó anyag vagy a szűrőanyag átalakítását is elérjük, miközben éghető végtermék keletkezik, amely a szűrőhordozóból és a szennyező maradványokból képződik tisztítás után.

Az ismert berendezések két csoportba sorolhatók:

- azok, amelyek arra korlátozódnak, hogy a szennyezömaradványok alkotóelemeit fizikailag szétválasszák és

- azok, amelyek ezen szétválasztáson túlmenően a megtisztítandó termék biológiai átalakítását is elérik.

Az elaö csoporthoz tartoznak mindazok a szűrőberendezések, amelyeknél a szűröhordozó átalakíthatatlan és például olyan porózus anyagból áll, mint a homok vagy az olyan fizikai szétválasztó berendezések, mint az elektrosztatikus leválasztok,

A második csoporthoz olyan szennyvíztisztító berendezések tartoznak, amelyeknél egy fermentációs eljárás és egy dekantációsleválasztó folyamat kerül alkalmazásra, ahol ezeket az eljárásokat egy filtráciös fázissal lehet kombinálni. A dekantációs fázisnál maradványként iszap marad vissza, melynek eltüntetése manapság jelentős problémát jelent.

Mindegyik fentnevezett esetben csak a tisztítandó termék kezelését tűzik ki célul, s eredményül szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyag keletkezik, amelyek ' ennek a terméknek egy részét képezik és gyakorlatilag használhatatlanok. A szennyvizek keletkezésénél legjobb esetben olyan iszap keletkezik, amelyet szárítás után trágyaként lehet felhasználni.

Másfelől a hagyományos tisztító berendezések létesítési és üzemeltetési költségei olyan magasak, hogy sok esetben létesítésükről lemondanak, vagy pedig a létesítés esetén a maradványokat további kelelés nélkül helyezik a környezetbe, ami a környezet szennyezését eredményezi.

A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás és megfelelő berendezés megalkotása, amellyel a szennyezőmaradványok tisztítása biológiai szűrő segítségével van megoldva, amely egy szerves tulajdonságokkal rendelkező azűröhordozóból vagy szűrőanyagból áll, amely biológiai hatás alá kerül és a tisztítandó maradványok szűrése közben átalakul, miközben a maradványok is biológiai átalakuláson mennek át, s mindez úgy történik, hogy a végén egy olyan termék keletkezik, amely az átalakított szűrőhordozóból és a megtisztított maradványból áll és végül igen előnyösen tüzelőanyagként hasznosítható.

Ily módon a találmány szerinti eljárással nemcsak a maradványok tisztítását érjük el, hanem egy szilárd termékhez is jutunk, amely hasznosítható és amelynek magas értékénél fogva a berendezés rentábilissá válik.

A megtisztítandó szennyezőmaradványok lehetnek gáz halmazállapotúnk - például az iparból -, folyékonyak - például állattenyésztő telepek hulladékvize stb. - vagy pasztaszerüek - például derítőüzemek esetében.

A találmány által megoldandó további feladat olyan eljárás és berendezés létrehozása szennyezömaradványok tisztításához, amellyel a folyékony termékeket a tisztítás során vagy folyadék vagy gőz formájában lehet hatástalanítani anélkül, hogy kellemetlen szagok vagy bármilyen más szennyeződés keletkezne.

Ezen túlmenően még az is találmány által megoldandó feladatokhoz tartozik, hogy a szennyezömaradványok tisztításához olyan eljárást hozzunk létre, amelynél hasznos fűtőgázok keletkeznek.

A találmány szerint a tisztítandó gáz halmazállapotú, folyékony vagy pasztaszerű szennyezőmaradvényokat olyan biológiai szűrőn vezetjük keresztül, amelynek szűrőhordozója szerves eredetű anyagból áll, különböző gyorsított fermentációs szakaszokkal vagy fajtákkal. Az az anyag, amely a szűrőhordozót képezi, állhat növényi maradékokból, például fahulladékból vagy szemétből vagy szemét és fahulladék keverékéből. Ez a lehetőség a találmány szerinti eljárást igen értékessé teszi, mivel olyan eredetű hulladékok felhasználását és hatástalanítását valósítja meg, amely napjainkban számos problémát eredményez. Ebben az esetben a találmány szerinti eljárást azzal az egy feladattal is lehet alkalmazni, hogy hulladékokat hatástalanítson, miközben ezen túlmenően egy olyan végtermék keletkezik, amelyet tüzelőanyagként lehet felhasználni.

A különbőzó fermentációs szakaszokat a szűrőhordozóban mikroorganizmus-kultúrákkal, pl. baktériumokkal, gombákkal stb. válthatjuk ki, amelyeket előzetesen úgy készítünk elő, hogy a szennyezömaradványokkal szemben, amelyeket velük kezelni akarunk, reziezteneek (ellenállóak) legyenek.

Nyilvánvaló, hogy a mikroorganizmusok, amelyek a fermentációt kiváltják és folyamatban tartják, a médiummal szemben, amelyben élniük kell, ellenállók kell legyenek és ezen túlmenően rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy a maradványok elbontását és tisztításét elvégezzék. Ezért E:zükségee a mikroorganizmusokat előzőleg úgy tenyészteni, hogy létrejöjjön ahhoz a kÖ2;eghez való alkalmazkodásuk, amelyben élni fognak. Amint olyan mikroorganizmusokhoz jutottunk, amelyek a szennyezömaradványok egy bizonyos

-2186425 fajtájával szemben ellenállóaknak mutatkoznak, rendelkezésükre áll a kezeléshez és tisztításhoz szükséges bázis.

Megtörténhet, hogy azok a törzsek, amelyeket a találmány szerinti eljárásban egy bizonyos szennyezőmardvány-fajtánál alkalmazunk, folyamatosan degenerálódnak és a szűrőben való alkalmazás számára nem megfelelőek. Ilyen esetben szükséges a kultúrák megújítása.

Az alkalmazott mikroorganizmusoknak abban a helyzetben kell lenniük, hogy szenynyezómaradványok és a szűrőtestet képező anyag bomlását elő tudják idézni olyan formában, hogy ezeket szilárd termékekké alakítják, melyek tüzelőanyagként hasznosíthatók, valamint olyan nem káros folyékony termékké, amelyeket folyékony vagy gáz halmazállapotú formában hatástalanítani lehet, továbbá éghető vagy nem szennyező gáz halmazállapotú termékekké.

A szűrőtest a találmány szerint három egymásután következő fermentációs szakasszal rendelkezik, ahol az elsőben és a harmadikban ún. aerob fermentáció, míg a másodikban anaerob fermentáció zajlik le.

Az első és harmadik szakaszban atmoszférából bevezetett levegőt viszünk a rendszerbe, míg a második szakaszból gázokat és folyadékokat vezetünk el, aholis mindegyik szakasz összedolgozik, hogy a hőmérsékleteket fenn lehessen tartani.

Az első és harmadik fermentációs szakasz ezen túlmenően azon gázok és folyadékok szűrőjeként is üzemel, amelyek a második szakaszban keletkezhetnek, s ezáltal biztosítható, hogy azok lehetséges elvezetése rossz szagok nélkül történjen meg.

Azok a gázok, amelyeket közvetlenül a második fermentációs szakaszból vonunk el és amelyek pontosan azok, amelyek rossz szagokat fejlesztenek, igen magas százalékban tartalmaznak éghető gázokat, s ezért égetés vagy felhasználás céljából egy kamrába vezetjük őket, megfelelő kezelés után.

A szűrőhordozó anyagát állandóan meg kell újítani, ezért az első fermentáció szakaszból a másodikba, ebből a harmadikba vezetjük, ahonnan átlakílás után végül a megtisztított maradvánnyal együtt kivonjuk. Egyidejűleg új szűrőanyagot vezetünk az első fermentációs szakaszba, ami állal folyamatos eljárást hozunk létre. Ugyanebben az időben, amikor a szürőhordozót megújítjuk, vezetjük be a tisztítandó szennyezőmaradványt, amely az első vagy a második fermentációs szakaszba kerül bevezetésre.

A szűrőhordozó és vele a tisztítandó maradványok felújításának gyorsasága akkora, hogy biztostható legyen a maradványok teljes elbomlása és a baktériumok életfeltételeinek biztosítása mind a három fermentációs szakaszban.

Az első és a harmadik fermentációs lépés során a megfelelő oxigénbevezetési feltételek biztosítása érdekében gázkivezetéeeket ée az atmoszférával való közvetlen összeköttetéseket lehet létrehozni.

Nyilvánvaló, hogy a szűrőhordozó zónái közölt, amelyek a három fermentációs lépésnek felelnek meg, átmeneti zónák vannak, amelyekben a feltételek fokozatosan azon értékek tartományában változnak, amelyek a határállapotoknak felelnek meg.

Azok a folyékony termékek, amelyek a második fermentációs lépés során keletkeznek, részben gőz formájában az ebben a tartományban fejlődő gázokkal együtt, részben pedig folyékony formában elfolyással vagy elszívással távoznak.

A három fermentációs lépést együttesen vagy elválasztva lehet elvégezni, ami a környezeti feltételektől, a tisztítandó maradványok tulajdonságaitól, a szürőhordozó adottságaitól, a kívánt tisztítási sebességtől, stb. függ.

A három fermentáciÓB lépést kőzóeen egy tartályban is el lehet végezni, ahol az első és a harmadik fermentációs szakasz a tartály külső zónáiban helyezkedik el, míg a második fermentációs szakasz a középső részben kap helyet. A három Bzakasz előnyösen függőlegesen egymás alatt vari elhelyezve, ahol az első lépés fent, a harmadik lent zajlik le. Ezen a módon a szürőhordozó kivétele a megtisztított maradványokkal együtt a nehézségi erő hatására történik, ahol a szűrőhordozó új anyagát a tartály felső részében vezetjük be, a tisztítandó maradványokat pedig az arra legmegfelelőbb helyen juttatjuk be. Gázok tisztításnál például azokat a második fermentációs szakaszba vezethetjük, miközben az első és a harmadik szakasz tiszlítószűrőkénl szolgál azon gázok számára, amelyek áthaladnak ezen szakaszokon keresztül, s így büzfejlódés nélkül kibocsáthatók a környezetbe.

Amennyiben a tisztítandó maradványok folyékonyak vagy pasztaszerüek, össze lehet keverni őket a szürőhordozó anyagával, amelyet az első szakaszon keresztül adagolunk be, de beadagolhalók e. második szakaszban is.

A három fermentációs lépés létrehozható elkülöníteti tartályokban is. Az első tartályban kerülne sor az első, aerob fermentációs lépésre, ahonnan a szóróanyagot egy második tartályba vezetnénk, ahol sor kerülne az anaerob fermentációra, s ahonnan az anyagot egy harmadik tartályba, a harmadik aerob fermentációs lépé:3 számára ál kell vezetni. A maradványok adagolása, a gázok és folyadékok elvezetése, a fermentációs feltételek felügyelete, stb. ει mór ismertetett formában valósulna meg.

Végű) fenáll még az a lehetőség, hogy ez első fermentáciÓB lépés és a második kezdete a szabadban zajlik le, ti ezt követően a szüröhordozót a tisztítandó maradványokkal együtt egy tartályba vezetjük, ahol a maso-37 dik lépés lezáródása és a harmadik lépés zajlana le. Az is lehetséges ,hogy mindhárom lépési a szabadban hajtsuk végre.

A találmány egy további előnyös foganatositási módja szerint a különböző fermentációs lépések vagy azok egy része befejezése után, elvégezzük a szürőhordozó anyagában, vagy a tisztítandó maradványokban előforduló idegen anyagok, mint kövek, fémtárgyak, üveg stb. leválasztását. Az ilyen idegen anyagok leválasztása a három fermentációs lépés vagy azok egy része után igen nagy előnyt jelent, különösen ha a szürőhordozó egészen vagy részben szemétből áll, mivel ilyen feltételek mellett a ezürőhordozó anyaga már kisebb darabokra szétoszlik vagy kis energiaráfordítással könnyen feldarabolható, β így a nem feldarabolt tárgyak szűréssel vagy súrűségellérés alapján leválaszthatók, mint azt a későbbiekben ismertetjük.

Amint a szűrőhordozó és a szennyeződési maradványok a különböző fermentációs lépésekben áthaladtak és az idegen tárgyak leválasztása megtörtént, a terméket őrlési eljárásnak vetjük alá, amit megkőnnyít az az állapot, amibe a termék került, hiszen a fermentáció a terméket könnyen darabolhatóvá teszi.

A megőrölt termék kitűnő tüzelőanyagot képez, amit egy szárítási folyamat után, melynek célja a nedvességtartalom csökkentése, brikettesítés lehet, hogy tüzelőanyagként hasznosithatóvá váljék.

A megőrölt és megszáritott termékből brikettesítés helyett port is elő lehet állítani, amit előnyösen befújható tüzelőanyagként alkalmazhatunk.

Mint fentebb már említettük, a három fermentációs lépést vagy azok egy részét előnyösen egy függőleges tengelyű, hengeres tartályban végezzük el, melynek alapja nyitott és felső vége lezárt. Ebbe a tartályba egy bevezető nyíláson keresztül, amely a felső, lezárt végén helyezkedik el, vezetjük be azt az anyagot, ami a szűröhordozót alkotja. A megtisztítandó maradványt ehhez az anyaghoz hozzátéve vagy külön, a megfelelő fermentációs szakaszhoz vezetjük a tartályba. A tartály megtöltése történhet szállítószalaggal, serleges szállítóval, adagolóval, pneumatikus szállítóval stb. A szállítószalaghoz csatlakozhat szitával felszerelt őrlő berendezés is, hogy a viszonylag nagyobb méretű tárgyakat, mint műanyagzacskók, üvegek stb. szétőrölje és leválassza.

A találmány szerint a tartályt tartóváz vagy külső támasztólábak tartják, amelyek a tartály körül, sugárirányban bizonyos távolságú pontokban végződnek.

A tartály alatt talapzat van kiépítve, amelyen a szűrőhordozó helyezkedik el és amely nem ér fel a tartály faláig, úgy, hogy a kettő között egy gyűrűformájú nyílás képződik, amelyen keresztül sugárirányú szállítócsiga van átvezetve, amely az említett nyílásban elforgatható. A talapzatnak középen elhelyezkedő nyílása van, amely kilépő nyilasként van kialakítva és amelyhez alul egy pneumatikus elszívóként üzemelő kihordó vonal van csatlakoztatva.

A szállítócsiga belső vége forgócsapágyon nyugszik, amely a termék kilépő nyílásának középső részében van elhelyezve. A szállítócsiga külső vége egy meghajtó szerkezetre van csatlakoztatva, amely tengely körüli forgását ée szögelfordulósát hozza létre.

Ilyen feltételek mellett a szállítócsiga azon szűrőanyagon keresztül mozog, amely a tartály alsó pereme fölött kezdődik és a talapzaton végződik. A szállítócsiga forgásával eltolja a szűrőanyagot a középső kilépő nyíláshoz, amely a talapzatban van kiképezve és ahonnan a kihordó szerkezet eltávolítja. Egyidejűleg a szállítócsiga szőgelfordulása azt eredményezi, hogy a szállítócsiga a talapzat teljes keresztmetszetében mozog és állandóan a szűrőanyag szélébe kap bele, amelyet a kilépő nyíláshoz visz el. Amennyiben a szállítócsiga a szögelfordulás sorántúlságosan nagy ellenállásba ütközik, és a szögelfordulást létrehozó meghajtó mechanizmus motorteljesítménye egy előre meghatározott érték alatt van, úgy amennyiben az ellenállás hatására túllépi ezt az értéket, a mechanizmus csúszik, és a szállítócsiga ezesetben csak forog, de nem szállít anyagok a kilépő nyíláshoz, hsnem az akadályt eltávolítja, hogy folytatni tudja a szögelfordulást..

A középső kilépő nyílás eltömódésének megakadályozására egy légbevezető csatorna szolgál, amely függőlegesen a tartály belsejében helyezkedik el, annak kózépeő részében, kezdete a tartály felső falánál van, vége pedig közvetlenül a középső kilépő nyilas felett. Ezen az úton halad a kilépő nyílásból jövő levegő, amelyet a kihordó vonal elszív, a középső csövön keresztül és ezen kívül azon a nyíláson át, amelyet a szállítócsiga nyit meg, miközben állandóan hordja a terméket, amelyet a szállítócsiga a középső nyílás irányába tol.

A tartály támaszlólábai sugárirányban olyan távolságra vannak a talapzattól elhelyezve, hogy egy körpálya számára hely maradjon, emelyen a szállítócsiga raeghajtómechanizmusa ágyazva van és azon el tud mozdulni.

A találmány szerint a tartály egy sor függőlegesen elhelyezett csővel is el van látva, a már említett középponti csövön kívül, amelyek, mint a középső cső a felső, a zárt tartályfedélen áthatolnak, de csak addig a magasságig érnek le, amely a különböző fermentációs lépéseknek megfelel. Azon csövek, amelyek az aerob fermentáció szakaszáig érnek le, amely a különböző fermentációs lépéseknek megfelel. Azon csövek, amelyek az aerob fermentáció szakaszáig érnek, a szakaszok légbevezetőjeként működnek. Ezzel szemben azok a csövek, amelyek az anaerob fermentáció magasságáig érnek, a gázok ée gözök kivezetésére szolgálnak. Ezek a csövek teszik lehetővé az oxigénbevitelt, és az egyes szakaszokban a hőmérséklet szabályozását. A csövek egy része, amelyek az anaerob fermentáció zónájáig érnek, meghoszszabbíthatók egy ferde csatornával lefelé, s ez a csatorna oldalirányban kivezethet a tartályból, β ezáltal a folyadékok elfolyáBát teszi lehetővé.

Az anaerob fermentáció zónájáig érő, említett csövek alsó vége le lehet zárva, hogy a folyadékok ott összegyűljenek és időnként leezlvhatók legyenek.

A különböző csövek csapokkal ás sugárirányú nyílásokkal vannak ellátva, amelyek abban a fermentációs zónában, amelyhez tai— toznak, különböző magasságban helyezkednek el.

A kihordó vonalban van egy kamra a nehéz darabok, mint kövek, fémtárgyak, üvegdarabok atb. leválasztására. A szűrőhordozó anyagát képező teljes ezerves anyag és a megtisztított maradványok, a három fermentációs lépésen való áthaladás után lényegesen kisebb sűrűséggel rendelkeznek, mint azok a részecskék, vagy tárgyak, amelyek ebben a szerves anyagban előfordulhatnak, amelyek szerves részeket tartalmazó ásványi anyagokból állhatnak, s nagyságuknál fogva a fermentáció során nem alakulnak át. A nevezett leválasztó ezt a sűrűségkülönbséget használja ki, hogy elkülönítse a részecskéket vagy tárgyakat.

A találmány szerint a leválasztó egy kamrából áll, amely a pneumatikus kihordó vonal alatt helyezkedik el és azzal kapcsolatban áll. Ebben a kamrában egy szállítócsiga van elhelyezve, amelyet a megfelelő motor hajt meg és vízszintesen a kamra két fala között van elhelyezve. Ezen kívül a kamra oldalirányban egy lefelé ferdén futó csatornában végződik, melynek alsó vége a szabadba vezet. A szállítócsiga feladata az, hogy a kihordó vonalból jövő anyagot összekeverje és a ferde csatornához szállítsa. Ennek a ferde csatornának a nyitott alsó vége egy állítható nyílással rendelkezik. A kihordó vonalban uralkodó vákuum hatására a ferde csatornában a kihordó vonal irányában légáramlás jön létre, amely az ajtó nyílásának megfelelően állítható. Ez a légáramlás a könnyebb részecskéket magával ragadja az említett vonalig. A ferde csatorna alsó végében levő zárható nyílás állításával a kihordó vonalig eljutó légmennyiség variálható, s így a levegő szívóereje elegendő ahhoz, hogy kevésbé nehéz részecskéket a kihordó vonalhoz visszaszállítsa. Ezek a könnyű részecskék megfelelnek a fermentált szerves termékeknek, míg a nehéz részecskék a cső alsó végéből kiesnek, ahonnan elszállithatók.

Ezzel a berendezéssel egyszerű és biztos módon elkülöníthetők a nehéz tárgyak és részecskák, mint föld, kövek, üveg, fémtárgyak Btb.

A kihordó vonal a leválasztó kamra után egy tölcsérben végződhet, ahonnan a terméket szintén egy pneumatikus vezetéken keresztül egy őrlő berendezéshez vezetjük, ahol a részecekenagyságot csökkentjük. Ezt a munkafolyamatot megkönnyíti, hogy az idegen anyagokat már eltávolítottuk a szitán ill. a leválasztó kamrában, valamint az az állapot, amibe az anyag a fermentációt követően került, s ami lehetővé teszi a könnyű őrlési folyamatot.

Az őrlő berendezés kimenetétől egy vezeték a terméket egy szitához viszi, ahol a nagyobb részecskéket leválasztjuk. Onnan a termék egy ciklonba kerül, amelyből porszerű anyagként jön ki, ami tulajdonságainál fogva befújható tüzelőanyagként felhasználható. A termék fennmaradó részeit, amely a nagyobb részecskékből áll, egy briketlezőgépbe vezetjük, ahol szilárd, tömör darabokat állítunk elő, melyek könnyen kezelhetők és tüzelőanyagként hasznosíthatók.

A következőkben a találmányt rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját tünteti fel vázlatosan.

'K rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának vázlatos felülnézete;

a 2. ábra annak a tartálynak függőleges metszete, amelyben a fermentáció lezajlik;

a 3. ábra az 1. ábra III-ΠΙ vonala szerinti metszet a kihordó vonalon keresztül;

a 4. ábra a 3. ábra IV-1V vonala szerinti metszet.

A rajzon ábrázolt berendezés úgy van felépítve, hogy a három fermentációs lépés egyazon tartályban zajlik le. Mint azt azonban már kifejtettük, ezeket a fermentációs lépéseket elválasztva, különböző tartályokban is létre lehel hozni, ahol az első és a másodiknak legalább egy része vagy mindegyik együtt, a szabadban is elvégezhető. Ilyen eseteken a szűrőhordozó anyaga megfelelő magasságú halniokl képez, amelyekbe az aerob fermentációs lépésekhez szükséges levegő bevezetése valamint az anaerob fermentáció során keletkező gázok kivezetése csövek segítségével megoldható, amit az említeti halmokba, megfelelő mélységig behelyezett csövekkel biztosítunk. Ebben az esetben a tisztítandó szennyezőmaradványokai a legmegfelelőbb fermentációs lépésnek megfelelő halomba vezetjük.

Mint az az 1. ábrán látható, a berendezés függőleges tengelyű hengeres 1 tartályból áll, amelyben a három fermentációs lépés lezajlik. A szűrőhordozót képező szerves anyag adagolása 2 serleges szállítóval történik, de természetesen bármilyen más adagoló készülékei is lehetne alkalmazni. A szerves eredetű anyag, amely egy tárolórészból érke-5II zik, 3 adagoló berendezésbe jut, ahonnan 4 szállítószalag indul, amely az 5 órló berendezést táplálja. A 3 adagoló berendezéssel szabályozzuk azt a mennyiséget, amely az 5 órló berendezéshez jut, hogy abban ne keletkezzenek dugulások. Az 5 órló berendezés feladata egy durvább őrlési folyamat, amely a nagyobb részeket széttöri. Amennyiben például a szerves eredetű anyag teljesen vagy részben szemétből áll, úgy az őrlő berendezés azt a célt szolgálja, hogy szemeteszsákokat, dobozokat, üvegeket stb. feldarabolja.

Az 5 őrlő berendezésből a termék egy szitára vagy 6 szétválasztó berendezésre jut, ahol csak nagy, műanyag, fém, üveg stb. tárgyakat választunk szél. A leválasztott tárgyakat a 7 vezetéken keresztül távolítjuk el, míg a maradékot a 2 serleges szállítóra juttatjuk. Ez a serleges szállító 8 kamrához van csatlakoztatva, ahonnan a terméket 9 adagoló vonal az 1 tartályba juttatja.

Az 1 tartálynak, mint ezt jobban a 2. ábrán láthatjuk, hengeres 10 fala van, amelyet olyan anyaggal burkolunk, amelyet a fermentáció nem támad meg vagy nem rombol szét. Felső részén található a 11 lezáró fedél, mig az alsó vége nyitott. A 11 lezáró fedélen van egy anyagadagoló készülék, például 12 ciklon, ameddig a 9 adagoló vonal elér. Az 1 tartály egy tartóvázra vagy 13 külső lábakra van felszerelve. Az 1 tartály alatt található a 14 talapzat, amely lehet betonból vagy vasból, és amelytől a 10 hengeresfal alsó széle egy kis távolságra van elhelyezve. A 14 talapzat középső részében 15 kilépő nyílás van kiképezve, ahonnan 16 pneumatikus kihordó vonal indul, amely sugárirányban kifelé vezet.

Az 1 tartályban függőleges központi 17 cső van elrendezve, amelyet például 18 függesztő horgonyokkal akasztunk fel, és a 17 cső fentről egy olyan pontból indul, amely szűrőhordozó legmagasabb szintje fölött helyezkedik el, lent pedig a 15 kilépő nyílás főlőtt végződik. A 17 cső felső végén lehet egy 19 lefedés, amely a 12 ciklon által bevezetett anyagnak a csőbe való behatolását akadályozza meg. A 17 cső teljes hosszában el lehet látva 20 nyílásokkal, amelyek a felső részéi a 21 terelő lapok segítségével védjük a szűrőhordozó anyagának behatolása ellen, és amely 20 nyílások a mindenkori fermentációs lépés során keletkező gázok és gőzök elszívására szolgálnak. Amennyiben ezen gázokat hasznosítani akarjuk, úgy függőleges elszlvóvezelékeket kell beépíteni, melyek áthatolnak a 11 lezáró fedélen és a 26 zónából indulnak, amely az anaerob fermentációs lépésnek felel meg.

Mint már említettük, a három fermentációs lépés között átmentet! zónák vannak. A leírás egyszerűsítése végett a három zónát, melyekben a három fermentációs lépés lezajlik, és 24 választóvonalakkal határoljuk el, ahol a felső 25 zóna az aerob fermentációs lépést képviseli. A középső 26 zóna felel meg a második, anaerob fermenlécióe lépésnek, és az alsó 27 zóna felel meg a harmadik szintén aerob fermentációs lépésnek.

A 25 és 27 zónákba a levegő bevezetését függőleges vezetékekkel oldjuk meg. Ezeknek a 28 vezetékekneek radiális nyílásaik vannak, azon a falszakaszokon, amelyek a 25 és 27 zónákon ét vezetnek. A 22 vezetékeknek abban a tartományban vannak nyílásai, amelyek a 26 zónában helyezkednek el.

A tartály hengeres 10 falának alsó széle és a 14 talapzat között sugárirányú 29 szállítócsiga van elhelyezve, melynek az a feladata, hogy a 27 zónában lezajló fermentációs lépés végén előálló ezűrőanyagot a középső 15 kilépő nyilashoz szállítsa. A 29 szállítócsigát kívülről 30 motorcsoport hajtja meg, a belső vége pedig 31 forgó csapágyon nyugszik. A 30 motorcsoport kerekek vagy valamilyen más szerkezet segítségével 32 hajtómű fölött van elhelyezve, amely a 13 külső lábak és a 14 talapzat közölt van felszerelve. A 30 motorcsoport úgy halad a 32 hajtóművön, hogy a 29 szállítócsiga ne csak forgómozgást, hanem szögelfordulást is végezzen, amellyel a szállítócsiga a fermentációs terméket a harmadik 27 zónából, annak teljes keresztmetszetében elszállítja.

A motor, amely a 30 motorcsoport eltolását hozza létre, egy előre meghatározott érték alatt van, így ha a 29 szállítócsiga erős ellenállásba ütközik, amely megakadályozza szögelforduláeának folytatását, csak forog, s Így az ellenálló homlokfelület annyi ideig dolgozik, amíg a szögelfordulást folytatni lehet.

Ezt a hatást például úgy lehet elérni, hogy a 30 motorcsoport meghajtckerekei a 32 hajtóművön csúeznak, amikor az ellenállás, amelybe a 29 szállítócsiga szögelfordulása során ütközik, egy meghatározott értéket meghalad.

A 29 szállítócsiga belső 31 forgó csapágya úgy van elhelyezve, hogy ne jelentsen akadályt a 15 középső kilépő nyíláson való távozás számára, amelyet elősegít a központi 17 cső és a pneumatikus elszívás közötti légáram.

Az 1. ábrán látható 16 kihordó vonalban , 33 leválasztó készülék van a nehéz részek részére elhelyezve, amely - mint ez a 3. és

4. ábrákon látható - egy 34 kamrából áll, amely a 16 kihordó vonal alatt van elhelyezve, s azzal 35 nyíláson keresztül áll összeköttetésben. A 35 nyílás mértéke 36 tolóajtóval változtatható. A 34 kamrában egy vízszintes 37 szállítócsiga van elhelyezve, amely a 16 kihordó vonalhoz képest keresztirányú, s 38 motorcsoport hajtja meg. A 34 kamra egy alsó, ferde 39 vezetékbe csatlakozik, aminek alsó 40 végződése nyitott és állítható 41 ajtóval van ellátva, mint például 42 állító szerkezettel lehet működtetni.

-613

Ugyanebben a 16 kihordó vonalban, a 33 leválasztó készülék után van a 43 ventillátor elhelyezve, amelynek szívóhatása a 16 kihordó vonalon a 2. ábrán látható 15 kilépő nyílástól kezdve érvényesül.

A szívás hatására a 16 kihordó vonalban vákuum keletkezik, amellyel a 29 szállítócsiga által eltolt anyagot a 15 kilépő nyílásig szívhatjuk. Ezen túlmenően a szívás levegőbelépést idéz elő a 17 csövön keresztül, amelyet maga a szállítócsiga hoz létre működése közben, s ezáltal elkerüljük azt a légáramlást, ami a 15 kilépő nyílást eldugaszolhatná. A 17 csövön keresztül létrehozott szívás biztosítja, hogy a felső 12 ciklonon keresztül levegő lépjen be.

Egyidejűleg a 3. és 4. ábra figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a 16 kihordó vonalban levő vákuum azt is biztosítja, hogy a 40 végződésen keresztül levegő lépjen be, melynek intenzitását a 41 ajtó nyitottsági foka szabályozza.

A 16 kihordó vonal által megszívott anyag a 34 kamrába esik, amint a 36 ajtó nyitva van. A 37 szállítócsiga megkeveri a termékeket és egyidejűleg eltolja őket a ferde 39 vezetékhez. A 41 ajtó nyílását úgy szabályozzuk, hogy az alsó 40 végződésen keresztül belépő levegőáram a kevésbé nehéz részecskéket a 16 kihordó vonalba szállítsa, s így azok folytassák útjukat, míg az olyan nehezebb részecskék, mint például kövek, fémtárgyak, üveg stb. a 41 ajtóra hullanak, s annak kinylló-becsukó nyílásán keresztül a szabadba kerülnek.

A 16 kihordó vonal a 43 ventillátor mögött 44 őrlő készülékbe csatlakozik, amellyel a fermentált anyagot a kívánt szemcseméretre daraboljuk. Ezt a munkafázist megkönnyíti a részecskék fermentációt kővető csökkent konzisztenciája. A megőrölt anyag ezt követően egy szitán, aztán pedig 45 ezárítókamrán át haladhat, melynek 46 tüzelőrészében a korábban leválasztott maradványokat lehet elégetni. Figyelembe kell venni, hogy ezen a helyen az anyag nedvességtartalma igen alacsony, mivel a különböző fermentációs lépések során az anyagban uralkodó hőmérséklet hatására a gőz már eltávozott.

Ezt kővetően a szárított terméket 47 silóban lehel tárolni, ahonnan azt fúvóval ellátott, 48 pneumatikus szállító segítségével leszívhatjuk és 49 ciklonba vezetjük, ahol egy igen finom szemcsenagyságú port nyerünk, amely már alkalmas kazánban való égetésre, végül a port 50 silóban tároljuk. Egyidejűleg durvább szemcseméretű terméket is kapunk, melyet 51 brikettkészíló berendezésbe szállítunk, amely a termékből könnyen kezelhető, kompakt, szilárd, számos alkalmazási terület részére kiváló tüzelőanyagot készít. A terméket az 51 briketlkészilö berendezés kimenetéből például 52 szállítószalag viheti az 53 tárolóba.

Látható, hogy a berendezés azokon a pontokon, ahol tárolás tűnik célszerűnek, silókkal egészíthető ki. Lehetőség nyílik arra is, hogy két, párhuzamos 1 tartályt ugyanaz az adagoló és kihordó készülék lásson el.

Az 1 tartály közelében 54 tároló van elhelyezve, amely a kezelendő maradványokat tartalmazza, β amelyeket 55 csővezetéken keresztül vezetünk az 1 tartályba. A maradványokat, amennyiben az első fermentációs lépéshez kell vezetni őket, adagolhatjuk azzal az anyaggal keverve, amely a szűróleslet alkotja. Ez a folyamat az 1 tartály bemeneténél eé még a tartályba való belépés előtt zajlik le. Amennyiben a maradványokat a második fermentációs lépéshez vezetjük, akkor az 1 tartályon keresztül a maradványok bevezetéséhez ennek megfelelő csövek vezetnek, ahol a 2. ábra szerinti 22 vezetékeket is használhatjuk.

A 2. ábrán látható 22 vezetékeket vagy azok egy részét egy ferde vezetékkel lefelé meghosszabbíthatjuk úgy, hogy azok a tartály 10 falát áttörve az anaerob fermentáció 26 zónájában keletkező folyadékokat kivezessék. Másfelől a csövek alsó vége lezárt is lehet, hogy a folyadékok összegyűljenek és később leszívhatok legyenek.

Miután a találmány lényegét és gyakorlati kiviteli alakját ismertettük, meg kell állapítani, hogy az előzőekben ismertetett elrendezések egyes részleteiben megváltoztathatók az alapelv változtatása nélkül.

Claims (16)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás szennyezómaradványok, különösen gáz halmazállapotú, folyékony és pasztaszerű maradványok tisztítására, azzal jellemezve, hogy a maradványokat szerves anyagbázisú szűrőhordozóból álló biológiai szűrőn, mégpedig a gyorsított fermentáció különböző - a kezelendő maradványokkal szemben ellenálló és azokat, valamint a szűróhordozó anyagát ártalamatlan szilárd, gáznemű vagy folyékony termékekké átalakitó mikroorganizmus-kultúrák révén kiváltott fokozatait magában foglaló szűröhordozóból álló biológiai szűrőn vezetik keresztül, ahol a szűrőhordozó egyes szakaszaiban három különböző fermentációs lépést hajtunk végre, melyek közül az első és a harmadik lépés ezen lépések megfelelő szüröhordozó-szakaszaiba való légbevezetéssel szabályozott aerob fermentációból éli, míg a második fermentációs lépésnek megfelelő szakaszból - a szakaszok magasságának, valamint a folyamatot aktiváló hőmérsékleti és nedvességtartalmi feltételeknek megfelelő határok között való tartására - gázokat és folyadékokat szívunk el, miközben a szürőhordozól képező anyag felújítására a lebomlott szűrőhordozóanyagot és a maradványok ezen anyag által magával vitt, ártalmatlan szilárd termékeit a

   -715 harmadik fermentációs lépés végén leszívjuk, ugyanakkor az új szűrőhordozóanyagot ezen anyag és az eltávolítandó maradványok különböző fermentációs szakaszokon való fokozatos áthaladását, egyúttal pedig a maradványok teljes lebomlását és a mikroorganizmusok életfeltételeinek folyamatosságát a szüróhordozón belül mindhárom fermentációs szakaszban biztosító módon adagoljuk be az első fermentációs szakasz elején.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő maradványokat az első fermentációs szakaszba vezetjük be.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő maradványokat a második fermentációs szakaszba vezetjük be.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első és harmadik fermentációs szakaszt gázkivezetések révén közvetlenül összekötjük az atmoszférával.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második fermentációs szakaszból vagy lépésből leszívott gázokat egy égetőkamrába vezetjük vagy későbbi elégetés céljára előkezeljük.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a három fermentációs lépésnek megfelelő szűrőhordozó-szakaszok között a szomszédos lépéseknek megfelelő értékek között fokozatosan változó állapotú átmeneti zónákat alakítunk ki.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második fermentációs lépésből származó folyékony termékeket részben gázalakban, az ebből a lépésből származó gázokkal együtt, részben pedig folyékony formában vezetjük el vagy leszívjuk.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a három fermentációs lépést egyetlen tartályon belül hajtjuk végre, ahol az első és a harmadik lépést a tartály külső két végén, míg a második lépést a tartály középső részében végezzük.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a három fermentációs lépést független tartályokban hajtjuk végre.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legalább az első fermentációs lépést a szabad levegőn végezzük.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első fermentációs lépést és a második fermentációs lépés legalább egy részét a szabad levegőn végezzük.
12. 12. Berendezés szennyezőmaradványok, különösen gáz halmazállapotú, folyékony és pasztaezerű maradványok tisztítására, amely szűróhordozót befogadó tartályból, a szűrőhordozót a tartályba juttató adagoló készülékből és a fermentáció során keletkezett, ártalmatlan szilárd termékek eltávolítására szolgáló kihordó készülékből, áll, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) alsó vége nyitott és alatta a tartály (1) falának alsó szélétől kis távolságra talapzat (14) van kialakítva, míg a tartály (1) belsejében egy sor cső (17, 22, 28) van elrendezve, amelyek felső vége kifelé nyitott, alul pedig csal: a tartály (1) közepén végigfutó cső (17) vége nyitott és ezen nyitott vég a talapzat (14) közelében helyezkedik el, míg a többi cbő (22, 28) a különböző fermentációs lépések magasságában kialakított nyílásokkal van ellátva, ahol az aerob fermentáció megfelelő szakaszáig érő, a gázok, gőzök és folyadékok kilépését biztosító csövek (28) kihordó készüléke egy, a tartály (1) nyitott alja alatt sugárirányban elhelyezett, a terméket közép felé toló és egy középen kialakított nyílás (15) körül szögben elfordítható szállítócsigából (29) áll, mig a középső cső (17) közvetlenül a kilépő nyíláe (15) felett végződik, ezen kilépő nyílás (15) alatt pedig egy szívó hatással dolgozó, és a szállítócsiga (29) által odaszállító terméket továbbító pneumatikus kihordó vonal (16) kezdődik, amelybe egy, a nehéz részecskék számára kiképzett leválasztó berendezés van beszerelve, amely egy, a pneumatikus kihordó vonal (16) alatt elhelyezett és azzal összeköttetésben levő kamrából (34) áll, melyben egy motorral hajtott, a kihordó vonalból (16) lehulló terméket megkeverő és a kamrából (34) egy oldalirányban kiinduló, ferdén lefelé irányuló csatornába (39) juttató szállítócsiga (37) van elrendezve, amely ferde csatorna (39) nyitott alsó vége a belépő levegő mennyiségét szabályozó állítható ajtóval (41) van ellátva.
13. 13. A 12. igénypont ezerinli berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály külső lábakra (13) van felállítva, amelyek a tartály (1) közelében; de attól a szállítócsiga (29) hajtásának elhelyezését megengedő sugárirányú távolságban végződnek, míg a tartály (1) alatt a szűrőhordozó Bzámára létesített talapzat (14) a tartály falának (10) alsó szélétől a szállítócsiga (29) elhelyezését megengedő távolságban van kialakítva, és ezen talapzat (14) középső részében van a középső kilépő nyílás (15) kiképezve.
14. 14. A 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szállítócsiga (29) belső végével egy forgó csapágyon (31) van ágyazva, amely a kilépő nyílás (.15) középső részén, a kilépő nyilas (15), valamint a középső, függőleges cső (17) végződése között van elrendezve, mig külső vége egy, a szállítócsiga (29) forgó és szögelforduló mozgását biztosító működtető mechanizmushoz van kapcsolva, ahol a szállíló9

    -817 csigának (29) adóit szögelfordulási előtolással szembeni ellenállásérték meghaladása esetén a szállítócsigát (29) csak saját tengelye körül forgató, kettős motorcsoportból (30) álló hajtása van.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szállítócsiga (29) működtető mechanizmusa a talapzaton (14) kívül van elhelyezve és görgős elem közbeiktatásával egy, a talapzatot (14) körülvevő pályán (32) van megvezetve.
16. 16. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az 5 anaerob fermentációnak megfelelő magasságig érő csövek (22) legalább egy része a tartály falát oldalt áttörő ferde csatornával van meghosszabbítva.