HU186313B - Retainer - Google Patents

Description

A találmány rögzítőelem, különösen csövek vagy kábelek falra, födémre, mennyezetre történő rögzítésére, amelynek adott esetben, hoszszában osztott szára és a száron levő feszítőtestei vannak, a furattal történő erőzáró kapcsolat létrehozásához.

Villamos csővezetékeknek, kábeleknek vagy hasonlóknak falakra történő szereléséhez a falban azonos távolságokban furatokat készítenek, majd a furatokba rögzítőékeket tolnak és a rögzítőékekbe különböző szerelőelemeket csavaroznak. A szerelés egyik egyszerű megoldása szerint a furatokba feszítőékeket helyeznek és azt erővel bepréselik, amely feszítőékek a tartókengyelekkel egy darabot alkotnak.

A csavarozással történő szerelés nagyon munkaigényes és drága, nehezen hozzáférhető helyeken pedig nehézkes. Az utóbb említett feszítőékeknél pedig a betoláshoz nagyobb erőre van szükség, ugyanakkor szinte ugyanolyan erővel a rögzítőelemek a falból kihúzhatok. Ezért az ilyen rögzítőelemek nagyobb terheléseknél nem is alkalmazhatók.

A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan rögzítőelem létesítése, amely szerszám nélkül kis erővel a furatba behelyezhető, ugyanakkor a legkisebb húzóerő esetén a furat falára kapaszkodik és a gyakorlatban előforduló terhelésnek ellenáll. Ezt a célt a bevezetőben említett típusú rögzítőelemmel azáltal érjük el, hogy a feszítőtestek excenterekként vannak kialakítva, amelyek forgáspontja, illetve forgástengelyei a szár felülete tartományában vannak és az excenterek a rögzítőelem kihúzásakor történő elfordulási irányban a szár felületétől növekvő távolságú excenter felülete van. A rögzítőelem betolásakor az excenterek kitérnek és a furat fala mentén elcsúsznak. Amennyiben viszont a rögzítőelemre húzóerő hat, a terhelt .szár a furat falára felfekvő excentereket kifelé mozgatja, azaz növekszik az excenterek felfekvési pontjainak átmérője. Így minél nagyobb a húzóerő, annál nagyobb a tartóerő. A találmány szerinti rögzítőelem különböző átmérőjű furatokhoz is alkalmas. Nincs szükség pontos furatokra és azonkívül az sem játszik szerepet, ha a fal anyaga porózus és így a furat átmérője egy furaton belül is változik. Az excenterek a furat falán mindaddig legördülnek, míg az excentereknek a fallal történő erőzárása a vonóerőnek meg nem felel. Az excentereknek sugár irányú előfeszítése azt eredményezi, hogy terheletlen rögzítőelem esetén is már bizonyos tartóerőt fejt ki a furat falára.

Célszerű, ha az excenterfelület egy golyófelület, amelynek középpontja a forgástengelyen, illetve forgásponton kívül van. A golyófelület a szár tengely irányában legördül a furat falán és keresztmetszetet tekintve a furatfal teljes kerületén lényegében felfekszik. Az excenter olyan testként is kialakítható, amelyet két sík egy golyóból vág ki, amely két sík egymást metszi és a metszésvonal a golyó középpontján kívül fekszik. A metszési vonal tartományában van az excenter forgástengelye. Az excenter azonban lehet trapéz alakú, körte alakú vagy ovális és egy ponton, azaz forgásponton vagy egy egyenes azaz forgástengelyen keresztül lehet a rögzítőelem szárával összekötve. A könnyebb elfordíthatóság érdekében az excenter és a szár között egy borda lehet. A rögzítőelem, mint tömegtermék műanyagból, fémből vagy más hasonló anyagból készülhet. A csúszás kiküszöbölésére az excenter felület durva felület lehet vagy bcrdázott lehet. Tulajdonképpen a fal anyagától függ, hogy az excenter felületét hogyan ke l kiképezni. Például porózus anyagoknál előnyösebben mutatkozott sima excenter felületet alkalmazni.

A találmány egy különleges kiviteli példája, amikor a szár négyszög keresztmetszetű és az excenterek a rögzítőelemet homloknézetben oválisra egészítik ki, amelynek kisebb átmérője a furat névleges átmérőjének felel meg. Ezt az ovális alakot akkor kapjuk, ha az excenternek sík felír ete a szárra fekszik fel.

A találmány szerinti rögzítőelem különleges hatása abban van, hogy különböző furatátmérőkhöz magától hozzáigazodik és, hogy azonos terhelésnél állandó tartóerővel kapaszkodik, függetlent a furat átmérőjétől. Az excenterek oly mértékben vannak előfeszítve, hogy minden esetben a furat falára felfekszenek.

A ta'álmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük;

az 1 ábra a találmány szerinti rögzítőelem szárának oldalnézete, az le ábra a szár részmetszete, az lb ábra egy excenter kiviteli példája, a 2. ibra a szár keresztmetszete, a 3. ábra a szár egy ferde metszete, a 4., 5. és 6. ábrák a rögzítőelemet különböző átmérőjű furatokban szemléltetik, a 7., 8. és 9. ábrák egy komplett rögzítőelemet szemléltetnek különböző szerelési fázisban, a lf., 11., 12. és 13. ábrák a rögzítőelem szárához csatlakozó különböző kialakítású rögzítőpofák it szemléltetnek.

Az 1. ábrán a rögzítőelem 1 szára látható, amelyen 2 excenterek vannak billenthetően elrendezve. A 2 excenterek ennél a példánál a rögzítőelem gyártása után az ábrán látható helyzetet veszik fel. Ez a helyzet azonban megváltoztatható az excenterek többé vagy kevésbé lehetnek lefeszítve. Az 1 szárak a 2 excenterekkel együtt előnyösen műanyagból készülnek, amikor a rögzítőelemet berendezési tárgyak, kábelek vagy csövek falra szereléséhez alkalmazzák. Nagyobb terheléseknél az 1 szár és a 2 excenterek fémből vagy más anyagból is előállíthatok.

Mindegyik 2 excentert egy 3 gömbfelület és két 4, 5 sík határol, ahol a golyó középpont a 2 exceiter 6 forgástengelyén kívül esik. Amenynyibin az 1 szár egy keresztmetszeti síkjába eső két 2 excentert ugyanazon értelemben elforgatjuk, akkor a rögzítőelem hatásos átmérője a szár tartományában megváltozik. Az 1. ábra szerinti 6 fo ’gástengely, mint érintkezési pont helyett a

-2186313 excenter borda révén is rögzíthető az 1 szárhoz. Az la ábra egy olyan megoldást szemléltet, ahol a 2 excenter a száron 6’ bordával, illetve egy széles 6” bázisfelülettel van a száron rögzítve, amelyek azonban az excenter elbillentését lehetővé teszik. A szár és az excenter között tehát ezek a kapcsolási módok is lehetségesek. Az 1. ábra szerinti 2 excenter ferde metszetben a 3. ábrán látható. A 2 excenterek golyóelemek, amelyek forgáspontja nem esik össze a golyóközépponttal.

Mint ahogy az lb ábra mutatja a 2 excenter laposan is kialakítható. Az 1 száron forgathatóan ágyazott 18 lap egy lapos építési részt hordoz, amelynek kifelé görbített 3 excenter felülete van.

A 4., 5. és 6. ábrákon különböző átmérőjű 7, 8. 9 furatok láthatók, amelyekbe ugyanolyan rögzítőelemek vannak. A 4., 5. és 6. ábrákon az 1 szárak a 2’, 2”, 2”’ excenterek azonos méretűek. A 7., 8 és 9 furatok rövidebbre vannak ábrázolva, mint amilyen a valóságban, hogy egy-egy pár 2 excenter gyártási alaphelyzeté·· ben maradjon és így összehasonlítást lehessen tenni. A furatba betolt 1 száron a 2’ excenter úgy van elforgatva, hogy legkisebb kinyúlást éri el. A 2’ excenterek a furat falára az anyagtól függő rugalmasságuktól függő erőfeszítéssel fekszenek fel. Amennyiben az 1 szárra húzóerőt fejtünk ki, akkor az excenterek igyekeznek az 1 szár hatásos átmérőjét a furáiban növelni és a 2’ excenter radiális irányi erőt fejt ki a furat falával szemben, ami a rögzítőelem szilárd ülését biztosítja.

Az 5. ábra nagy átmérőjű 8 furatot szemléltet, amelyben az 1 szár behelyezésre kerül, am kor is a 2”, excenterek középhelyzetbe fordulnak el. Az 5. ábra szerint is a szárra ható húzóerő a hatásos átmérő növelését eredményezi, amikor is a 2’ excenterek a furat falán legördülnek. így ebben az esetben is horgonyzás következik be. Ugyanez érvényes a még nagyobb átmérőjű 9 furat esetén is, amelynek falán a kiinduló helyzetből csak kis mértékben elfordított 24”’ excenterek felfekszenek. 6. ábra). Azért, hogy a terheletlen szárra is egy bizonyos húzóerő hasson a szár fejtartományában ferde 10, 11 szárak lehetnek (7. ábra) amelyek a teljesen betolt szár esetén ferde helyzetüktől ellapított, nyújtott helyzetükbe kerülnek. Ezek reakcióereje aztán a rögzítőelemre húzó értelemben hat és a rögzítőelemet előfeszíti. A 7., 8. és 9. ábrák szerint a 10, 11 szárak 12 fogazást hordanak és a 13 rögzítőpofák 14 toldatokkal rendelkeznek a fogazással történő kapcsolódás céljából. Amennyiben a rögzítőelemet tengely irányú ütközésig tengely irányban betoljuk a furatba (8. ábra) a 14 toldatok a 12 fogazásba kapaszkodnak és ezáltal a 13 rögzítőpofák központi helyzete biztosítva van. Tekintettel arra, hegy a 7, 8, 9. ábrák szerinti kiviteli példának az 1 szár felső tartományában elhajlást tesz lehetővé (9. ábra) a 13 rögzítőpofák a szár betolásakor excentrikusán is rögzíthetők a 12 fogazásbm. Ez a lehetőség akkor fontos, ha a furatok egy egyenes vezeték rögzítésére szolgálnak, viszont mégse esnek egy egyenesbe. Így kisebb eltérések lefelé is felfelé is korrigálhatok, a végszerelésnél, anélkül, hogy új furatokat kellene készíteni. Így a vezeték még nem pontos fúrások esetén is egyenesen szerelhető.

A 10—13. ábrák az 1 száron elrendezett különböző rögzítési megoldásokat szemléltetnek. A 10. ábra szerint az 1 szár két része és a két Γ, 1” fél 14 hurokkal van összekötve, amely műanyagból vagy hasonlóból készülhet. A 14 hurokba kábelt vagy csövet lehet behelyezni, majd az Γ, 1” szárfeleket össze kell nyomni és így kell a furatba dugni. Így olyan rögzítőelemet kapunk, amely gyorsan és biztosan szerelhető. A 11. ábra olyan rögzítőpofát szemléltet, amelybe egy szerelőcső bereteszelhető. Két, egymással párhuzamos vezeték rögzítésére szolgál a 12. ábrán látható rögzítőelem. Itt az 1 száron 16 kettős kengyel van, amely a vezetékeket átfogja és rögzíti. A 13. ábra egy szeget szemléltet, amely 1 szárból és arra felhelyezett 17 fejből áll. Ilyen rögzítőelem olyan tárgyak felerősítésére szolgál, amelyeken lyukak vannak, mint például tájékoztató táblák stb. felerősítésére. Azonban számos egyéb rögzítési megoldás megvalósítható, csupán az 1 szárra kell különböző toldatokat helyezni. Így például az 1 szár hordozhat kampót vagy meghosszabbítható egy menetes csappal és így a tárgyak a falra, menynyezetre vagy padlóra felcsavarozhatók. Amenynyiben a menetes csapra először egy lyuggatott lapot helyezünk, majd azt anyával felerősítjük, akkor további számos rögzítési mód válik lehetségessé.

Például a 10. ábra szerinti osztott szár esetén az excenternek előfeszítése a 14 hurok szétfeszítő hatása révén biztosítható. Ekkor az excenterek a száron előfeszítés nélkül tetszőleges helyzetben lehetnek elhelyezve. Ekkor a 90°-os helyzet az előnyös, amikor is a rögzítőelem teljes keresztmetszete legnagyobb, és ekkor használható az fel a legnagyobb lukmérettartományhoz.

A felhasználási terület növelése céljából a szárak közé magok tolhatok, és a szárak egymástól távolságban tarthatók, ekkor az excenterek olyan furatban tartást biztosítanak, amelyből mag nélkül kiesnének. Ezek a magok olyan nyelvszerű lapkák lehetnek, amelyek a rögzítőelemen függenek, vagy az átmérő növelés céljából a szár felek közé dughatok.

Lehetséges a rögzítőelemeket több szárral kialakítani, amelyek azonban egymással adott esetben rugalmasan és sugár irányú előfeszítéssel össze vannak kötve.

Amennyiben a szárak a 10. ábra szerinti kiviteli példánál trapéz vagy háromszög keresztmetszetűek, akkor a furatba egy második 90°-ban elfordított rögzítőelem is behelyezhető az előzőleg említett rögzítőelemmel együtt. Ekkor a furatban négy szár van. Ilyen módon nagyobb furatokhoz alkalmas rögzítőelem kombináció jön létre. Ekkor például a 14 hurok a szerelendő csövet veszi körül, míg a 90°-ban elfordított rög-3186313 zítőelem hurka a cső alátétjeként szolgálhat, illetve azt kifelé szorítja. Így az egyik rögzítőelem száraira húzóerő ébred, aminek következtében különleges erős kapcsolódás jön létre a rögzítőelem és a furat fala között.

Claims (12)

Szabadalmi igénypontok

1. Rögzítőelem, különösen csövek vagy kábelek falra, födémre, mennyezetre történő rögzítésére, amelynek adott esetben hosszában osztott szára, továbbá a száron feszítőtestei vannak a furattal történő erőzáró kapcsolat létrehozásához, azzal jellemezve, hogy a feszítőtestek excenterekként 2, 2’, 2”, 2”’ vannak kialakítva, amelyek forgáspontja, illetve forgástengelyei (6) a szár (1) felülete tartományában vannak és az excentereknek a rögzítőelem kihúzásakor történő elfordulási irányában a szár (1) felületéről növekvő távolságú excenterfelület (3) van.

2. Az 1. igénypont szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenterfelület (3) a szár (1) hossz irányában vett metszetében kifelé hajlított vagy a szártól (1) elfelé irányban hajlított, illetve törten futó vonalat alkot, amely például kör alakú, elliptikus lehet, vagy egy sokszög kerületének megfelelően fut.

3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenterfelület (3) golyófelületként van kialakítva, amelynek középpontja a forgástengelyen (6) illetve forgásponton kívül van.

4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenter felület (3) egy hengeres felület, amelynek tengelye az excenter forgástengelyén (6) kívül van.

5 rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenter (2) a forgástengely (6) tartományában borda révén van a szárral (1) öszekötve. (1. ábra).

5. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a golyófelület vagy hengeres felület középpontja közelebb van, mint az excenter forgáspontja vagy ugyanabban a magasságban helyezkedik el.

6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve,

15 hogy a szár (1) négyszög keresztmetszetű és az excenterek (2) a rögzítőelemet homloknézetben oválisrí egészítik ki, amelynek kisebb átmérője az excenter (2) egyik síkjának (4) a szárra (1) történő felfekvésekor mintegy a furat névleges

20 átmérőjének felel meg. (4. ábra).

9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenterek (2) forgás irányban a legnagyobb átmérőre vannak előfeszítve.

25

10. A 9. igénypont szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb átmérőre történő előfeszítésnél az excenterfelület vagy az excenter (2) egy másik felülete (5) a szárra Ί) felfekszik.

3q

10 rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excenterfelületek (3) durva, különösen bordázott felületek.

11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárnak (1) a szár csúcsával ellentétes végén ’egalább egy szára (10, 11) van, amelyek a szár (1) csúcsával szemben döntve vannak és

35 a szárhoz (1) képest rugalmasan elfordíthatok. (7. ábra).

12. A 11. igénypont szerinti rögzítőelem kiviteli alíkja, azzal jellemezve, hogy két, átlósan egymással szemben fekvő szár (10, 11) van, ame40 lyeken fogazás (12) van, míg a rögzítőpofán (13) toldatok (14) vannak, amelyek a szárak (10, 11) fogazáíával (12) együttműködnek.