HU177419B

HU177419B - Process for preparing threedimensional,retentive polymers consisting of cyclodextrin and polyvinylalcohol units,capable of forming inclusion complexes in the form of bead,fibre or mainly block

Info

Publication number: HU177419B
Application number: HU78CI1845A
Authority: HU
Inventors: Jozsef Szejtli; Eva Fenyvesi; Sandor Zoltan; Bela Zsados; Ferenc Tuedoes
Original assignee: Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszet
Priority date: 1978-07-13
Filing date: 1978-07-13
Publication date: 1981-10-28
Also published as: DE2927733C2; DK293379A; FR2430954A1; CH644386A5; FI792180A; NO792322L; DK166028B; FI65444B; SU1227118A3; DK166028C; NO153967C; US4274985A; BE877653A; SE446453B; NO153967B; CS214764B2; FI65444C; DE2927733A1; AT369402B; DD145108A1

Description

Eljárás gyöngy, szál, fólia vagy tömb formájú, zárványkomplex képzésére alkalmas, térhálós szerkezetű, alaktartó ciklodextrin és polivinilalkohol egységekből álló polimerek előállítására

A találmány eljárás gyöngy, szál, fólia vagy tömb formájú, zárványkomplex képzésre alkalmas, térhálós szerkezetű, alaktartó cildodextrin-polivinilalkohol polimerek előállítására.

A ciklodextrinek a-1,4 kötéssel kapcsolódó D-glükóz egységekből felépülő, igen jól definiált belső átmérőjű, nem redukáló ciklikus dextrinek, melyek zárványkomplexeket tudnak képezni. Az alfa-ciklodextrin 6, a béta-ciklodextrin 7, a gamma-ciklodextrin 8a-D-glükóz egységből áll.

Ciklodextrinek megfelelő többfunkciós reagensekkel nagy molekulájú termékekké alakíthatók, amelyekben a ciklodextrinek komplexképző képessége a polimer tulajdonságaival kedvezően párosul. Az így előállított termékek különféle speiciális célokra használhatók.

Az 1 344 248 sz. amerikai szabadalmi leírásban ciklodextrinek és más szénhidrátok keverékéből tömbpolimerek előállítását ismertetik.

Az 1 244 990 sz. brit szabadalmi· leírás szerint ciklodextrin tartalmú gyöngypolimerek készíthetők. Ciklodextrinek keverékét és más szénhidrátokat is tartalmazó gyanták előállítására a 6,505,361 sz. holland közzétett bejelentés ismertet eljárást. Ugyanez a leírás olyan úgynevezett zárványgyanták készítését is megadja, amelyek vízben oldhatatlan szintetikus polimerekben (pl. poliamid, polivinilacetát, poliakrilamid) diszpergált, kémiailag nem kötött ciklodextrineket tartalmaznak.

Ismeretes, hogy a ciklodextrineket (alfa, béta és gamma) tartalmazó polimerek megfelelő méretű és alakú molekulákkal zárványkomplexeket képeznek. Az ilyen komplexeket legtöbbször vizes oldatokból 5 állítják elő. Vízben nem oldódó ciklodextrin-polimerek célszerűen és gazdaságosan alkalmazhatók például különféle anyagok kivonására és koncentrálására vizes oldatokból, bomlékony anyagok tartósítására zárványkomplexek formájában, inklúziós 0 kromatográfia céljaira, füstszűrésre és katalizátorként reakciók gyorsítására. A ciklodextrin-polimerekkel képzett komplexek az oldatokból egyszerű módon - szűréssel vagy ülepít éssel - elválaszthatók, a polimerek pedig könnyen regenerálhatok.

és újra felhasználhatók.

Gyakorlati célokra laza szerkezetű, jól átjárható, vízben jól duzzadó polimer-készítmények a legmegfelelőbbek, mert a komplexképzés sebességét a polimerbe épült ciklodextrin gyűrűk hozzáférhető) sége határozza meg. Ugyanakkor duzzasztott állapotban e készítményeknek megfelelő szilárdságúaknak, rugalmasaknak és formatartóknak is kell lenniük. A korábbi, ismert módszerekkel előállítható jól duzzadó ciklodextrin-polimerek kevésbé szilár; dák és rugalmasak, és ez korlátozza alkalmazásukat: pl. fóliát és szálat ezekből nem is lehet készíteni.

Célul tűztük ki egy olyan polimer előállítását, amelyet az eljárási műveletek megfelelő megválasz) fásával különféle formában nyerhetünk, és amely polimer vízben jól duzzad, duzzadt állapotban rugalmas, alaktartó, kémiailag stabilis, többszöri felhasználás, tisztítás és szárítás után sem veszti el eredeti tulajdonságait, mikroorganizmusok nem támadják meg, ezért gyakorlatilag komplexképzési célokra más készítményeknél előnyösebben alkalmazható.

Arra a felismerésre jutottunk, hogy a fenti követelményeknek mindenben megfelelő polimert akkor kapunk, ha ciklodextrint és polivinilalkoholt epiklórhidrinnel, illetve az etilénglikol-biszepoxipropiléterrel összekapcsoljuk.

A találmány szerint úgy járunk el, hogy α-, ffvagy γ-cildodextrin, vagy ezek egymással és egyéb vízben oldható szénhidrátokkal képezett elegyei

15—75 g ciklodextrin 100 ml koncentrációjú, lúgos, vizes oldatát, amely 1 súlyrész ciklodextrinre számolva 0,05—0,5 súlyrész alkálifém-hidroxidot tartalmaz,

a) gyöngy formájú polimer előállításánál 1 súlyrész alkohollal és 0,2-2,0 súlyrész ciklodextrinre számítva 0—2,0 súlyrész ΙΟ⁴—10⁶ átlagos molekulasúlyú polivinilacetátot tartalmazó toluolos oldattal keverjük el, és a kapott emulziót állandó keverés közben 40—80 °C hőmérsékleten 1 súlyrész ciklodextrinre számolva 0,5—2 súlyrész epiklórhidrin vagy etilénglikol-biszepoxipropiléter hozzáadásával 1 —5 órán át térhálósítjuk, vagy

b) szál, fólia vagy tömb formájú polimer előállításánál·. az oldatot 1 súlyrész ciklodextrinre számolva 0,2-2 súlyrész 10⁴-10⁶ átlagos molekulasúlyú polivinilalkohollal keveijük el, majd 20-80 °C hőmérsékleten 1 súlyrész ciklodextrinre számolva 0,5—2 súlyrész epiklórhidrinnel vagy etilénglikol-biszepoxipropiléterrel formában reagáltatjuk és térhálósítjuk, vagy fólia vagy szál előállítása esetében még a gélesedés előtt fóliát vagy szálat képezünk a reakcióelegyből.

A találmány szerinti eljárásban α-, ff- vagy γ-ciklodextrint, illetve ezek egymással és/vagy egyéb vízben oldható szénhidrátokkal képezett keverékeit egyaránt alkalmazhatjuk. A kiindulási anyag megválasztásánál abból indulunk ki, hogy mekkora üreg átmérőjű terméket kívánunk előállítani. Mint ismeretes, a ciklodextrineknek meghatározott méretű apoláros belső üregük van. Ez az a-ciklodextrinnél 0,57 nm, a 0-ciklodextrinnél 0,78 nm, a γ-ciklodextrinnél pedig 0,95 nm. Minthogy a ciklodextrin a zárványkomplexbe vitt molekulákat ebben az apoláros üregben köti meg magától értetődő, hogy például a vendégmolekula apoláros részének méretétől függően a ciklodextrinek az egyes vendégmolekulákat nem egyforma stabilitású komplex keletkezése közben viszik zárványkomplexbe. Ez lehetővé teszi a megfelelő üregméretű ciklodextrin felhasználásával bizonyos szétválasztási feladatok megoldását. A ciklodextrinek a találmány szerinti polimerekben megtartják eredeti üregátmérőjüket, és a polimer jó duzzadóképessége folytán a polimer belsejében is hozzáférhetők a vendégmolekula számára.

A fentiek értelmében tehát azt a ciklodextrint célszerű kiindulási anyagul választani, amelyik a megfelelő — a vendégmolekula méreteihez igazodó - üregátmérővel rendelkezik. így kisebb molekulák esetén az α-, míg nagyobbaknál a ff- vagy a γ-ciklodextrinből készíthető el a polimer. Bizonyos esetekben — például ha heterogén összetételű a komplexbe zárni kívánt anyag, mint amilyenek például az oldószergőz keverékek, vagy a cigarettafüst - célszerűen a ciklodextrinek keverékéből készítjük a polimert. Bizonyos esetekben, például szennyvizek oldószer-, illetve fenolmentesítésekor, nincs arra szükség, hogy tiszta ciklodextrinből, illetve ciklodextrin keverékből induljunk ki. Ilyenkor eredményesen használhatjuk a ciklodextringyártás során kapott nyers fermentlé bepárlásával kapható, ciklodextrineket és egyéb vízben oldható szénhidrátokat is tartalmazó úgynevezett konverziós elegyet is.

A reakcióelegy meglúgosítására bármelyik alkálifém-hidroxid alkalmas. Célszerűen nátrium-hidroxidot használunk.

A reakcióban felhasznált polivinilalkohol, illetve polivinilacetát molekulasúlya széles határok között változhat, előnyös mechanikai tulajdonságú polimer előállítására azonban a 10⁴-10⁶ átlagos molekulasúlyúak az alkalmasak. A gyöngy formájú polimer előállításánál használt polivinilacetát a toluolos fázis és a vizes fázis határfelületi feszültségét csökkenti, majd a vizes fázisba polivinilalkoholként átoldódva beépül a polimerbe. Polivinilacetátként alkalmazható a polivinilalkohol parciális acetilezésével nyert polivinilacetát is, ugyanis a reakcióelegyben a lúgos kémhatás következtében a polivinilacetát mindenképpen polivinilalkohollá hidrolizál, és a vizes fázisban már csak mint ilyen van jelen.

Az a) eljárásváltozat szerint gyöngy formájában kapjuk a polimert, míg a b) eljárásváltozat tömb formájú polimert eredményez. Ha ezen utóbbi eljárás során a reakcióelegyet még a gélesedés bekövetkezte előtt szállá, vagy fóliává alakítjuk (például kicsapófürdőbe történő sajtolással, vagy sima felületre történő felvitellel), akkor a térhálósodás után szál vagy fólia formájú polimert kapunk. Ezen két utóbbi forma igen előnyösen használható fel folyadékok és gázok szűrésére, tisztítására szolgáló szűrőbetétek előállítására. Itt ugyanis fontos szerepe van a szűrőbetét könnyű átjárhatóságának. A tömb formájú polimerből mechanikus aprítással jutunk el a megfelelő szemcseméretű termékhez. A gyöngy és a tömb aprításával nyert szemcsés termék olyan felhasználásra alkalmas ahol nem követelmény a jó átjárhatóság. Ilyenek a különböző kromatográfiás oszlopok például.

Az a) vagy b) eljárásváltozattal kapott polimert legtöbb esetben az előállítás után lúg- és sómentesíteni kell. Ez a legegyszerűbben vizes mosással történhet. A víz egyúttal eltávolítja a polimerből a kapcsolószer maradékait, a mellékreakciók vízoldható termékeit és az eleve vízoldható, de fel nem használódott reakciókomponenseket is.

A találmány szerint előállított polimerek kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel gázokból, vagy oldatokból bizonyos molekulákat adott esetben szelektíven megkössünk, és ezáltal kivon-7 junk. A polimerek ezen tulajdonságát az oldószer gőzök „megfogásán”, a szennyvíztisztításon, vagy a füstszűrésen kívül igen előnyösen hasznosíthatjuk különféle kromatografálási feladatok megoldására is. Mindezen felhasználási lehetőségek csak példa- ⁵képpen kerültek megemlítésre, a polimerek ennél jóval szélesebb körben használhatók.

A megkötött vendégmolekulákat a polimerből célszerűen vízgőzdesztillációval, vagy más oldószerrel, vagy oldószereleggyel történő átmosással 10 távolítjuk el. Ilyen oldószerként adott esetben víz, vagy vizes puffer-oldatok is használhatók.

A találmány további részleteit a kiviteli példák szemléltetik a találmány korlátozásának szándéka nélkül. 15

1. példa °C-on termosztált reaktoredénybe 35 ml 6%

10⁶ átlagos molekulasúlyú polivinilacetát-tartalmú 20 toluolt öntünk. 4 g (0,0035 M) 0-ciklodextrint feloldunk 6 ml 1 N NaOH oldatban, és intenzív keverés közben a toluolos fázishoz adjuk. Víz az olajban típusú emulzió keletkezik. Kb. fél óra keverés után hozzáadunk 4 ml (4,5 g, 0,026 M) 2: etilénglikol-biszepoxipropilétert. További 3,5 óráig, folytatjuk a keverést 80 °C-on. Ezután lehűtjük a rendszert szobahőfokra, majd kb. 50 ml toluollal hígítjuk és ülepedni hagyjuk. A leülepedett szemcsékről leöntjük a toluolos fázist, és újabb adag 3< toluollal szuszpendálva, ülepítve, dekantálva mossuk a terméket. Ezután háromszor mossuk acetonnal, majd desztillált vízzel addig, míg a mosóvíz semleges kémhatású lesz. Ezután egyre töményebb aceton-víz eleggyel dehidratáljuk a gyöngypolimert, 3: majd acetonban hagyjuk állni legalább két órán át. Ezután 105 °C-os szárítószekrényben szárítjuk 3 órán át. A termék súlya 6 g, ciklodextrin-tartalma 45%, polivinilalkohol tartalma 0,8%. Vízvisszatartása 2 g víz/g száraz gél, gélágy térfogata 6 miig. 4(

A polimer polivinilalkohol- és ciklodextrintartalmát az Acta Chim. Acad. Sci. Hung., 100, 265—273. (1979) szakcikkében megadott módon határoztuk meg. Ennek lényege, hogy a polimert hidrolizáljuk, és a hidrolizátumban meghatározzuk 4í a redukáló cukor-tartalmat jodometriásan, és a polivinilalkohol-tartalmat bórsavas jód-komplexének színintenzitása alapján.

A példákban megadott ,,gélágytérfogat” az a térfogat, amelyre 1 g száraz polimer vízfelvétellel 5( megduzzad. A „vízvisszatartás” a kicentrifugált duzzasztott polimer víztartalma grammban 1 g száraz polimerre vonatkoztatva.

2. példa 55

Mindenben az 1. példában megadottak szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 6 ml 1 N NaOH oldat helyett 12 ml 25 súly%-os NaOH oldatot, és 4 ml etilénglikol-biszepoxipropiléter helyett 3 ml 60 epildórhidrint és 18 ml 2 súly%-os toluolos polivinilacetát oldatot használunk. A kapott gyöngypolimer ciklodextrin-tartalma 50%, polivinilalkohol-tartalma 2%, vízvisszatartása 5 g/g, gélágytérfogata 12 ml/g. 65

3. példa

Mindenben az 1. példában megadottak szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 4 g helyett 1 g 0-ciklodextrint veszünk, és a lúgos-vizes ciklodextrin-oldat 5 súly% 10^s átlagos molekulasúlyú polivinilalkoholt is tartalmaz. A térhálósítást 1,5 ml etilénglikol-biszepoxipropiléterrel végezzük. A termék ciklodextrin-tartalma 40%, polivinilalkohol-tartalma 15%, gélágytérfogata 20 ml/g, vízvisszatartása 5 g/g.

4. példa

Mindenben a 3. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a lúgos-vizes ciklodextrin-oldatba polivinilalkohol helyett 0,3 g 13 mólszázalékban acetilezett 10^s átlagos molekulasúlyú polivinilalkoholt mérünk be. A termék ciklodextrin-tartalma 40%, polivmilalkohol-tartalma 15%, gélágytérfogata 20 ml/g, vízvisszatartása 5 g/g.

5. példa

Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 4 g 0-ciklodextrin helyett 4 g γ-ciklodextrint használunk. A termék ciklodextrin-tartalma 50%, polivinilalkohol-tartalma 0,5%, gélágytérfogata 7 ml/g, vízvisszatartása 2,5 g/g.

6. példa

Mindenben az 1. példa szerinti járunk el azzal az eltéréssel, hogy 4g 0-ciklodextrin helyett 4g α-ciklodextrint alkalmazunk. A termék ciklodextrin-tartalma 46%, polivinilalkohol-tartalma 0,3%, gélágytérfogata 4 ml/g, vízvisszatartása 2 g/g.

7. példa

Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 4 g 0-ciklodextiin helyett 4 g porlasztva szárított konverziós elegyből (40% β-, 7% aés 5% γ-ciklodextrint, valamint 48% vízoldható szénhidrátokat tartalmazó keverékből) indulunk ki. A konverziós elegyet az elcsirizesített keményítő ciklodextrin-transzglükoziláz enzimmel való fermentálásával nyert fermentlé szűrésével kapjuk. A ciklodextringyártás során ebből preparáljuk ki az egyes ciklodextrineket.

A kapott polimer termék össz-szénhidrat-tartalma 47%, polivinilalkohol-tartalma 0,3%, gélágytérfogata 5 ml/g, vízvisszatartása 2 g/g.

8. példa g 0-ciklodextrinböl és 2ml IN NaOH oldatból készített oldatot 5 g 10 súly%-os 10^s átlagos molekulasúlyú polivinilalkohol-oldattal elegyítünk keverés közben 80° C-on. Homogenizálódás után hozzáadunk 1 ml etilénglikol-bisz-epoxipropilétert, és a keveréket ismét homogenizáljuk. A reakcióelegyet bedermedés (gélesedés, térhálósodás) előtt sima felületre visszük fel, majd szobahőmérsékleten egy napig állni hagyjuk. A kapott fóliát vízzel lúgmentesre mossuk, levegőn szárítjuk. A tennék ciklodextrin-tartalma 40%, duzzadásnál 1 g polimer 4 g vizet képes felvenni.

9. példa g IN NaOH-oldatban feloldunk melegítés közben 15 g 10^s átlagos molekulasúlyú polivinilalkoholt, 15 g (3-ciklodextrint és 3 g etilénglikol-biszepoxipropilétert. Az oldatot 80 °C-ra melegítjük, majd még a bedermedés előtt 25 °C-os, 20 súly%-os nátrium-szulfát-oldatba vezetjük, és szálat húzunk belőle. A terméket vízzel mossuk, szárítjuk. Ciklodextrin-tartalma 6%.

10. példa

Az 1, példa szerint előállított gyöngypolimer szemcseméretoszlását meghatározzuk száraz állapotban. A szám szerinti átlag méret 53 μ a térfogat szerinti átlag 67 μ. 1 napig duzzasztjuk a mintát. Duzzasztott állapotban a szemcseméret szám szerinti átlaga 85 μ, térfogat szerinti átlaga 107 μ. Ezután többször egymás után kiszárítjuk és újra duzzasztjuk, és minden alkalommal meghatározzuk a gyöngyök átlagos méretét. Még a tizedik szárítás és duzzasztás után sem változik az eloszlás: a szám szerinti átlag állapotban 53 μ térfogat szerinti 66 μ, duzzasztott állapotban pedig 84 μ, illetve 107 μ. A példa igazolja, hogy a ciklodextrin-polivinilalkohol polimerek többször felhasználhatók, regenerálhatok, a szemcsék nem töredeznek, nem deformálódnak többszöri tartós igénybevételre sem.

11. példa

Az 1. és az 5. példa szerint előállított gyöngy polimerrel megtöltünk cigaretta szűrőbetéteket (100 mg polimer betétenként), majd a cigarettákat meggyújtva azonos körülmények között füstjüket a szűrőbetéten szívjuk át. A betétekben meghatározzuk a megkötött nikotin mennyiségét. Ez az 1. példa szerint készült polimereknél 1,7 mg, míg az 5. példa szerintieknél 1,8 mg volt, a betétek hatékonysága 42,5%, illetve 45,0%.

12. példa

Egy 1,6 x 40 cm-es kromatografáló oszlopot megtöltünk az 1. példa szerint előállított gyöngypolimerrel, majd 1 ml desztillált vízben oldott 3 mg alantot, 0,2 mg tirozin-hidrokloridot és 0,3 mg triptofánt viszünk fel rá. Az eluálást 0,001 N sósav-oldattal végezzük 40 πύ/óra eluálási sebességgel. Az egyes aminosavakat egymástól elkülönülve fogjuk fel a következő retenció (V_e/V_t) értékekkel: triptofán = 2,00, tirozin-hidroklorid = = 1,20, alanin = 0,73.

13. példa

A 12. példa szerinti oszlopra 1 ml desztillált vízben oldva 3 ml alifás aminosav-keveréket (a komponensek: glicin, alanin, valin, leucin, izoleucto, szerin, treonto, cisztein, metionin, aszparaginsav, glutaminsav, lizin, argtoin, hisztidin, prolin, hidroxilprolin), 0,1 mg fenilalanint és 0,3 mg triptofánt viszünk fel. Az oszlopot 40 ml/óra sebességgel desztillált vízzel eluáljuk. Az egyes aminosavak az alábbi retenció értékekkel jelentkeznek: triptofán =2,40, fenilalanto = 1,10, alifás aminosavak = 0,73.

14. példa

Ismeretes [Acta Him. A. S. H., 91/1, 67—72. (1976)], hogy az O,O-dimetü4-hidroxi-2,2,2-triklóretil-foszfonát sósav lehasadásával 0,0-dimetil-0-(2,2-diklórvinil)-foszfáttá alakul, és ezt a reakciót a ciklodextrin katalizálja. Azt találtuk, hogy a találmányunk szerinti polimerek katalitikus hatása erősebb a szabad ciklodextrinénél.

A fenti cikkben megadott módon 200 mg (3-dklodextrtot és 200 mg, a 2. példa szerint készült polimert hasonlítottunk össze. Az első esetben 10 perc alatt csak 1,5 · ΙΟ^-5 M, míg a második esetben 2,1 · 10^_s M O,O-dimetil-O-(2,2-diklórvinil)-foszfát keletkezett. A bomlási sebesség tehát

1,5-szörösére györült fel.

15. példa

50—50 ml vizet kloroformmal, illetve benzollal telítettünk. Az oldatokba 1-1 g 1. példa szerint készített gyöngypolimert szórtunk, majd az oldatokat 4 órán át szobahőmérsékleten kevertük, majd az oldatot oldószemyomokra megvizsgáltuk. Oldószert nem találtunk benne.

16. példa

Az 1. példa szerint készült gyöngypolimerrel megtöltünk egy 1,2x20 cm-es kromatografáló oszlopot, majd 50 ml 0,07 súly% benzol-tartalmú vizet vezetünk át rajta 40 ml/óra sebességgel. Az oszlopról távozó víz benzolmentes. A vízből kivont benzolt a gyöngypolimerből úgy távolítjuk el, hogy azt vízzel forraljuk. A távozó vízgőz kondenzáltatásánál a benzol külön fázisként elkülönül.

17. példa *

A 16. példát megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 50 ml 03 súly% p-krezol-tartalmú vizet vezetünk át az oszlopon. Az oszlopról távozó víz krezolmentes.

18. példa

A 16. példát ismételjük meg ^zzal az eltéréssel, hogy 25 ml 0,05 súly%, Ο,Ο-dimetil-l- hidroxi-2,2,2-triklór-etil-foszfonát-tartalmú vizet vezetünk át az oszlopon. Az elfolyó víz nem tartalmaz 0,0-dimetil-l-hidroxi-2,2,2-triklóretil-foszfonátot.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Eljárás gyöngy, szál, fólia vagy tömb formájú, zárványkomplex képzésére alkalmas, térhálós szerkezetű, alaktartó ciklodextrin- és polivinilalkohol egységekből álló polimerek előállítására, azzal jellemezve, hogy α-, β- vagy γ-ciklodextrin, vagy ezek egymással és egyéb vízben oldható szénhidrátokkal képezett elegyei 15-75 g ciklodextrin 100 ml koncentrációjú, lúgos, vizes oldatát, amely 1 súlyrész ciklodextrinre számolva 0,05—0,5 súlyrész alkálifém-hidroxidot tartalmaz

a) gyöngy formájú polimer előállításánál: 1 súlyrész ciklodextrinre számítva 0—2,0 súlyrész ΙΟ⁴ —10⁶ átlagos molekulasúlyú polivinilalkohollal és 0,2-2,0 súlyrész 10⁴-10⁶ átlagos molekulasúlyú polivinilacetátot tartalmazó toluolos oldattal keverjük el, és a kapott emulziót állar. j keverés közben 40-80 °C hőmérsékleten 1 sulyrész ciklodext rinre számolva 0,5-2 súlyrész epiklórhidrin vág etilénglikol-biszepoxipropiléter hozzáadásával 1 órán át térhálósítjuk, vagy

5 b) szál, fólia vagy tömb formájú polimer előálli tásánál: 1 súlyrész ciklodextrinre számolv;

0,2—2 súlyrész 10⁴- 10⁶ átlagos molekulasúlyú po livinilalkohollal keverjük el, majd 20-80 °( hőmérsékleten 1 súlyrész ciklodextrinre számoivr 0 0,5—2 súlyrész epiklórhidrin vagy etilénglikol-bi szepoxipropiléter hozzáadása mellett 1—5 órán ál formában reagáltatjuk és térhálósítjuk vagy fólia vagy szál előállítása esetében még a gélesedés bekövetkezte előtt fóliát vagy szálat képezünk a 5 reakcióelegyből.
2. Az 1. igénypont bármely eljárásváltozatának foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ciklodextrinként α-ciklodextrint alkalmazunk.
3. Az 1. igénypont bármely eljárásváltozatának 0 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ciklo- dextrinként /3-ciklodextrint alkalmazunk.
4. Az 1. igénypont bármely eljárásváltozatának foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ciklodextrinként γ-ciklodextrint alkalmazunk.
5 5. Az 1-4. igénypontok bármelyikének foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkálifém-hidroxidként nátrium-hidroxidot alkalmazunk.