HU177160B - Device for dewatering piece-like products particularly piece-like textiles - Google Patents

Description

A találmány tárgya^- berendezés végszerű termékek, főként végszerű textíliák víztelenítésére, melynek vízelvezető sajtolóelemei, célszerűen furatos sajtolóhengerei között két, a víztelenítendő anyagot közrefogó, célszerűen végtelenített szitalemez van elrendezve.

A találmány tárgykörébe vágó szakterületen ismert, ún. kettős szalagpréseken a hengerpárok vagy sajtolólapok közé szita- vagy filclemezek között feladott víztelenítendő terméket annyira kisajtolják, hogy a művelet eredményeként szűrőlepényszerű szárazanyaghoz jussanak. Sajtolóelemként sima, homyozott, furatos vagy más, olyan felületi tulajdonságokkal rendelkező hengereket használnak, melyek révén a sajtolózónában kapott vizet csekély áramlási ellenállás mellett lehet elvezetni. A szitalemezeket fém- vagy műanyaghuzalokból vagy fonalból készítik. A szitalemezeket a követelményeknek megfelelően egy vagy több rétegben egymásra fektetve lehet használni. Az előtérben mindig az az igény áll, hogy a szitalemezek élettartama megfelelő víztelenítési és futási tulajdonságok mellett is kedvező legyen.

Az is ismert, hogy a víztelenítésre szövött vagy tűzött filclemezeket, illetve ilyenek kombinációit alkalmazzák. Az ilyen filclemezekkel dolgozó berendezéseket főként végszerű textíliák víztelenítésére használják. Ismert továbbá az, hogy a filclemez alá egy drótból készített szitalemezt fektetnek a filclemez keresztirányú víztelenítésének javí2 tására. Ebben az esetben a víztelenítendő textilvéget a fildemezre, a filclemezt pedig a szitalemezre fektetik és ezeket együtt vezetik be a sajtolórésbe.

A kizárólag sajtolóelem és szitalemez segítségével végzett víztelenítés ázzál a hátránnyal jár, hogy a kedvezőtlen nyomáseloszlás tönkreteszi a víztelenítendő terméket.

A szitalemezzel dolgozó hengerszékeknél a 10 visszanedvesedés ténye hátrányos, a hengerek hornyaiból vagy furataiból a sajtolónyomás megszűnésekor a kisajtolt víz egy része ugyanis visszalép a víztelenített anyagba.

Ugyancsak a visszanedvesedés a hátránya annak 15 a megoldásnak, amely esetében a víztelenítendő textilvéget filclemezre, a filclemezt pedig szitalemezre fektetve viszik be a sajtolózónába.

A víztelenítést gátolja, ha a textilvégre filclemezt fektetnek fel, mert a határrétegben a nyomás 20 hatására különösen sűrű szálszerkezet alakul ki, amelynek folyadékáteresztő képessége egészen kicsi, ez nagy nyomásveszteséget okoz.

Víztelenítő berendezés van az 1 426 084 sz. angol szabadalmi leírásban leírva. Itt a rostos vagy 25 szálas szövedék- vagy papírpálya közvetlenül tömör acélszalagra fekszik fel, amely közvetlenül érintkezik a hengerrel. Ehhez a például papírpályához csatlakozik keresztmetszetben nézve a porózus acélvagy műanyagszalag, amelyre filcszalag van fek30 tetve, A másik oldali henger és a filcszalag között szintén tömör acélszalag van. A szűrőzónában áthaladó anyagpálya keresztmetszete tehát a következő: tömör acélszalag, szárítandó anyagpálya, vékony, porózus lemez, filclemez, tömör acéllemez, henger. Ebből jól látható, hogy a szárítandó anyagpályát csak egy oldalról érinti kapilláris hézagokkal rendelkező szalag, ez itt a porózus acél- vagy műanyagszalag. Ebből folyóan a szárítandó anyagpálya csak az egyik oldalról vízteleníthető, míg a másik oldalon a tömör acélszalag következtében a nedvesség az anyagpályában marad.

Végtelenített anyagpályák szárítására való berendezést ír le az 536 475 sz. svájci szabadalmi leírás. Itt támaszelemként hosszirányban elrendezett műanyagszálak szolgálnak és erre nem-szőit textília van tűskezelés útján rádolgozva. A nem-szőtt textília azonban ebben a megoldásban is csak a szárítandó anyagpálya egyik oldalán található meg, úgy hogy a víztelenítés csak az egyik oldalon történik meg.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a víztelenítést szolgáló ismert berendezések lényeges hátrányokkal rendelkeznek. Ilyen például a nem kielégítő, csak az egyik oldalon történő víztelenítés. Ehhez járul a víztelenítendő anyagok esetleges károsodása a víztelenítési folyamat során.

A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan berendezés kialakítása, amely a víztelenítendő anyagpálya károsodása nélkül teszi lehetővé az anyagok fokozott mértékű víztelenítését.

A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően, a víztelenítés mértékének fokozásában és a sajtolózóna nyomáseloszlásának javításában jelölhetjük meg.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha az anyagpálya mindkét oldalát szabályozott módon tesszük alkalmassá a kivont víz elvezetésére.

A találmány szerinti berendezés tehát olyan ismert víztelenítő berendezés továbbfejlesztése, amelynek vízelvezető sajtolóelemei, célszerűen furatos sajtolóhengerei között két, a víztelenítendő anyagot közrefogó, célszerűen végtelenített szitalemez van elrendezve. A továbbfejlesztés vagyis a találmány abban van, hogy a sajtolóhengerek és a szitalemezek között egy-egy, laza fémlemez van elrendezve. Ez tehát azt jelenti, hogy a víztelenítendő fnyagpálya mindkét oldalán van egy-egy filclemez, méghozzá nem közvetlenül az anyagpályával érintkező módon elrendezve, hanem az anyagpályától szitalenrezekkel elválasztva. Mint látni fogjuk, ez az intézkedés viszonylagos egyszerűsége ellenére is maradéktalanul biztosítja a fentiekben említett összetett követelmények egyidejű kielégítését.

A találmány értelmében célszerű, ha a laza filclemez végtelenített kialakítású.

A kivont nedvesség elvezetése érdekében célszerű, ha a szitalemezek kapilláris szívómagassága azonos a sajtolóhengerek kapilláris szívómagasságával, a laza filclemezek kapilláris szívómagassága ennek 10-100-szorosa.

Szintén a biztos folyadékelvezetést segíthetjük elő azzal, ha a szitalemezeket egyrétegű, kis víztárolókép ,ségű anyagból alakítjuk ki. ₍

A filclemezek és a sajtolóhengerek közötti megfelelő érintkezést segíthetjük elő azzal, ha a találmány szerint, célszerűen a laza filclemezeket a szitalemezek terelőgörgőitől független, külön terelőgörgőkkel vezetjük meg.

A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a berendezés vázlatos oldalnézete, a

2. ábra a sajtolózóna metszete nagyított léptékben, a

3. ábra a sajtolózóna kapilláris viszonyait mutató kép.

Az 1. ábrán jól látható, hogy esetünkben a sajtolóelem egy felső 1 sajtolóhengerből és egy alsó 2 sajtolóhengerből összeállított hengerszékként van kiképezve. A hengerek tengelyeit összekötő síkban legkisebb a sajtolórés mérete, következésképpen a hengerszékre feladott, illetve a sajtolózónába bevezetett anyagokat itt terheli a legnagyobb nyomás. A felső 1 sajtolóhenger felszínére egy felső 3 filclemez, erre pedig egy 5 szitalemez van felfektetve. Ennek tükörképeként az alsó 2 sajtolóhengerre elsőként egy alsó 4 filclemez, majd egy 6 szitalemez van felfektetve. Végül üzem közben a víztelenítendő 7 vég a két 5 és 6 szitalemez van elrendezve. Találmányunk szempontjából lényeges az, hogy a filclemezek és a szitalemezek nincsenek összefűzve, hanem üzem közben egymástól elválasztva, külön-külön pályákon futnak. így a 3 és 4 filclemezek a 8 és 9 terelőgörgőkön, az 5 és 6 szitalemezek pedig a 10 és 11 terelőgörgőkön vannak a berendezésben megvezetve. Következésképpen a filc és a szita csak az 1 és 2 sajtolóhenger között kerül egymással érintkezésbe. Az 1 és 2 sajtolóhengerek felszíne önmagában ismert módon van a víz elvezetésére kiképezve. Találmányunk szempontjából rendkívül lényeges az, hogy a 3 és 4 filclemezek kapilláris szívómagassága 10—1000-szerese az 5 és 6 szitalemezek kapilláris szívómagasságának.

A sajtolózónának a 2. ábrán nagyítva feltüntetett keresztmetszetében látható, hogy esetünkben az 1 és 2 sajtolóhengerek felszíne 12 és 13 furatokkal van ellátva a víz elvezetésére. Az anyagrétegek elrendezését az 1. ábra kapcsán ismertettük. Üzem közben az 1 és 2 sajtolóhengerek nyomóerejének hatására a 7 végben bekövetkező átmeneti alakváltozás sajtolja ki a vizet ennek kapillárisaiból. A kisajtolt víz az 5 és 6 szitalemezeken, a 3 és 4 filclemezeken, végül a 12 és 13 furatokon keresztül távozik a sajtolózónából.

A 3. ábrán a sajtolózóna kapilláris viszonyait érzékeltettük. A vizet a 7 vég finom kapillárisaiból az 5 és 6 szitalemezek nagy átmérőjű kapillárisaiba vezetjük, ahonnan az a 3 és 4 filclemezekbe, illetve onnan a 12 és 13 furatokba áramlik. A 3 és 4 filclemezekben levő víznek a 7 végbe történő visszalépését annak révén akadályozzuk meg a sajtolónyomás megszűntekor, hogy az 5 és 6 szitalemezek kapillárisai jóllehet igen nagy átmérőjűek, számbavehető mennyiségű vizet nem képesek tárolni. A találmány szerinti berendezésen különösen előnyös egyrétegű 5 és 6 szitalemezek alkalmazása, mert ezeknek legkisebb a víztároló képessége.

Miután az 5 és 6 szitalemezekben levő vizet a nyomásesés hatására a 3 és 4 fílclemezek, illetve a 7 vég felvette, további vízátadás már jöhet létre.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Berendezés végszerű termékek, főként végszerű textíliák víztelenítésére, melynek vízelvezető sajtolóelemei, célszerűen furatos sajtolóhengerei (1, 2) között két, a víztelenítendő anyagot (7) közre-fogó, célszerűen végtelenített szitalemez (5, 6) van 15 elrendezve, azzal jellemezve, hogy a sajtolóhengerek (1, 2) és a szitalemezek (5, 6) között egy-egy, laza filclemez (3, 4) van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a laza filclemez (3, 4) végtelenített kialakítású.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés
4. 5 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szitalemezek (5, 6) kapilláris szívómagassága azonos a sajtolóhengerek (1, 2) furatainak (12, 13) kapilláris szívómagasságával, a laza filclemezek (3, 4) kapilláris szívó magassága pedig ennek 10-100-szorosa.
5. 10 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szitalemezek (5, 6) egyrétegű, kis víztárolóképességű anyagból vannak kialakítva.

   5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a laza filclemezek (3, 4) a szitalemezek (5, 6) terelőgörgőitől (8, 9) független, külön terelőgörgőkkel (10, 11) vannak megvezetve.

   1 rajz, 3 ábra

   A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

   824398 - Zrínyi Nyomda, Budapest