HU229013B1 - Integral joining - Google Patents

Description

A ta iáimány tárgya átjárás testek összekapcsolására kötöeiernek segítségével.

Az ipari termékek előállttásárái az egyik legfontosabb probléma az alkatrészek összekapcsolásának ésszerű negoioása. Különösen tetéz a porozás anyagok (például fa, prespánlemoz, porózus kövek és hasonló anyagok ’j megmankálása, A hagyományos, mechanikus rögzítöeiamek alkalmazásán alapuló módszereken kívül egyéb technikák is ismertek., ilyen például a ragasztás.

igyam. bizonyos anyagok megomlesztésén alapuló termikus eljárások is egyre gyakrabban kertinek alkalmazásra. Ezeknél az egyesítendő felületeket ·· például dörzsölés mellett - oly mődon préselik egymáshoz, hogy a súrlódási bő segítségévei vagy magukat az egyesíteni kívánt részeket vagy egy további anyagot megolvasztanak ímegömleszíerek}, és ezáltal egyesítik az említett részeket. A jelenleg ismert eljárásoknak különféle hiányosságaik vannak. A mechanikus kötőelemek, például csavarok, szegek, amelyek alarzárö vagy súrlódásos kötést biztosítanak, részben költségesek, részben nagy íeszüitséghalmozéöást eredményeznek, ugyanakkor idővel könnyen kiszakadnak vagy meglazulnak. Különösen gyakori ez a probléma a prespániemezekbői vagy hasonló anyagokból készült bútorok esetében, ahol a rögzítési helyek hamar

IáéiAiJ.WUS

ί

-χ· φ *

ΦΧ X Φ β * «φ « ΧΦΦ φ φ * χ »φψ *φ φ χ φ X * * Φ * φ * * φφφ ΦΧ ΦΦ Φ*#* elengednek vagy meglazulnak, Ez a jelenség a feszültség, illetve a terhelés nagy mértékű koncent rációt a miatt lép

A régóta ismert szegek esetében jelentős az az előny, hegy igen egyszerűen, különösebb előkészület nélkül és igen rövid idő alatt lehet velük kötéseket létrehozni, Hátrányt jelent viszont, hogy a szegek segítségével létrehozott kötések kizárólag a súrlódáson alapulnak, és ezért osak viszonylag kis terheléseket viselnek el. Ezen túlmenően az Ilyen zenések az alapanyag kiszorítása következtében gyakran okoznak repedéseket, hasadásokat az összekötni kívánt alkatrészekben.

Az ön. anyagzárő vagy integrális - például ragasztással létrehozott - kötések nem eredményeznek repedéseket az egyesítendő alkatrészekben, ezeknek azonban más hiányosságaik vannak, ilyen hiányosság például az, hogy az összekötni kívánt alkatrészeket hosszabb ideig összenyomva keli tartani; valamint az, hogy a ragasztóanyag csak kis mélységig hatol be az egyesítendő alkatrészekbe. Hiányosságot jelent az is, hogy a ragasztóanyag mennyiségét nehéz pontosan ellenőrizni (egy része elfolyik;,

Az anyagok megömlesztésér alapuló, a racionális megmunkálás vonatkozásában helyes irányba mutató termikus eljárások két osoportra oszthatók. Az első csoportra az jellemző, hogy pl. két olyan alkatrészt, amelyek közül az egyik hőre lágyuló műanyagból van, felületeikkel egymáshoz

2CÜ2. 4. 57.

iSőlSsp.wps ♦ X fc

X * ♦ fcfc préseinek, és egymáshoz képesti párhuzamos irányú mozgatásukkal súrlódási hót hoznak létre. Az ily módon megőmiesziett műanyag a kihűlés után anyagzárő íIntegra 1 is) kötési hoz léire a két alkatrész között. Sz azonban a gyakorlatban az alkatrészek feleletére szorítkozik. A megolvasztott anyag csak kis mélységig hatol be, és a sajtolási nyomás is kicsi, ezért az ilyen kötések csak igen korlátozott mértékben terhelhetők. Bgy megfelelő alkalmazás például a GB 2 col 183 sz. iratból ismert.

A második csoport esetében előzőleg kialakított furatba - általában megolvasztható műanyagból készült elemet, például faliéket (j'tipllt) nyomnak be, majd ezt az elemet mechanikai gerjesztés és nyomás alkalmazásával megöml.esziik. Ilyen eljárást ismertet például a rCT/Eágt/02527 sz. szabadalmi bejelentés. Lényeges szempont, hogy az ily módon egyesíteni kívánt alkatrészeken minden esetben előre ki kell alakítani a tiplit befogadó furatot vagy járatot, és a tiplit csak ezután lehet behelyezni abból a célból, hogy a furat oldalfalának meghatározott részeivel (a furat végei és a tipli hossza mentén kijelölt tartományokban) megolvasztás útján kötésbe lehessen hozni. Az ehhez szükséges hőenergiát hősugárzás vagy ultrahang segítségével gerjesztett súrlódás útján hozzák létre. Mivel furatok (pontos) előzetes kialakítását igényli, ez az eljárás több munkafázisból áll,

A PCT/CH98/001Ö9 jelű irat eljárást ismertet két

2S02. 4. 17.

156 kép. a-ps testnek kötőelem segítségével történő egyesítésére·.. A kötőelemet olyan furatba vetetik be, amely némi játékkal veszi köréi art. izeién a kötőelemet részben megolvasztják, miáltal felületi kapcsolat jön létre.

Az SP 0 263 957 jelű irat eljárást ismertet fóliák egyesítésére. Ennél a megoldásnál hőre lágyaié műanyagból készült kihegyezett kötőelemet vezetnek át a fólián vagy lemezen, amelyet előzőleg melegítés útján részben plasztikussá tesznek. Az egyik kiviteli alak esetében a részben plasztikus fólián át nem hőre lágyuló anyagból készült alapba szeget vernek be. Ez az eljárás nem alkalmas nagyobb méreté alkatrészek egyest tétére.

A jelen találmány feladata olyan eljárás létrehozása, amelynek segítségévei gazdaságosan hozhatók létre testek közötti kötések, ugyanakkor elkerülhetők a káros feszültség-koncentrációk, és mén nagy mértékben porózus anyagok esetében is egyenletes terheléseloszlás biztosítható, A feladat megoldását képező találmány meghatározását ez igénypontok tartalmazzák.

A jelen leírásban ismertetett találmány tárgya eljárás porózus anyagok közötti kötések létrehozására, illetve terhelés-átadási pontoknak porózus és más jellegű anyagokban való kihorgonyzására. Az ezen eljárással létrehozott kötések anyag- és siakzáró jellegnek. áz eljárás során - előnyösen megolvasztható műanyagból készült - kötőelemeket oly módon nyomunk rá egy felületre, hogy , 56 í$sp. wps

2002:.4 17.

S Φ Φ « « Φ ΦΦΦ

ΦΦΦ »Φ * » β

X Φ Φ Φ Φ Φ ♦

ΦΦΦ Φφ ΦΦ *« ΦΦΦΦ meghatározótt kötőé leseket ezek a felületet áttörve behatolnak a test felület mögötti részébe. Egy msgraoéru estt terhelési szint és/vagy egy behatolási .mélység elérése etán a a külső terhelés fenntartása veilett.

ultrahang alkalmazásával mechanikus gerjesztésnek vetjük alá, és ennek segítségével a kötőelemeket - szabályozható módon - részben magömlésétjuk. A mechanikus gerjesztés természetesen más módon ~ például a kötőelem, forgatásával ~ is megvalósítható. A megömlesztés minden esetben atban a mélyedésben történik, amelyet a kötőelemnek az alapanyag felületén át történő behatolása által hozunk létre. A kötőelem meg nem; olvadt része - hidraulikus murkshengerek dugattyúihoz, hasonló módon - feiütközik a mélyedésben, amelyet tömitett módon kitölt. Mivel a kötőelem megolvadt anyaga a mélyedésből nem tud eltávozni, a külső terhelés hatására nagy hidraulikus nyomás jön létre. Ennek a nyomásnak, valamint az ultrahang által keltett rezgéseknek köszönhetően a megömiesztett anyag benyomódik . az alapanyagban meglevő és/vagy újonnan kialakult üregekbe. A behatolási mélység az alapanyag minőségétől, a hőmérséklettől, az .amplitúdótól, az előtolás sebességétől, továbbá a kötőelemre kívülről ható erő nagyságétól, valamint a kötőelem geometriai kialakításétól és anyagától függ. Az alapanyagba besajtolt anyag mennyiségét a kötőelem megolvasztható térfogatának nagysága határozza meg. Ha igen nagy mennyiségű anyagra van szükség, vagy nem ismert az *φφ alapanyagban meglevő üregek nagysága és száma, akkor folytonos, ''vég nélküli'' utánpótlást biztosító kötőelemeket is alkaimazhatunk.

A kötőelemek mechanikus besajtoiása olyan tömörödést eredményez az alapanyagban, amely előnyösen befolyásolja a szilárdsági jellemzőket. Normái körülmények között a kiszorított és összenyomódott anyag helyi feszültségeket és repedéseket eredményezne. Az ultrahang és a külső mechanikus nyomás célirányos és Összehangolt alkalmazása, valamint a kötőelemek jelen találmány szerinti kialakítása azonban lehetővé teszi a fellépő feszültségek megszüntetését és az egyesítendő részek károsodásának megelőzését. Az esetlegesen mégis létrejövő üregeket és réseket a megömlesztott anyag azonnal kitölti. A jelen találmány tehát elsőként teszi lehetővé kötőelemek mélységben hatékony, egy lépésben végrehajthatő, előfutárt nem igénylő alkalmazását különféle anyagokban, különösen olyan, porózus anyagokban, mint a fa, a prespánlemez vagy a gázbeton, illetve ezek kombinációi. Az anyagnak a szomszédos zónákban tartományonként szabályozott módon történő tömörítése következtében még nagy porozitású anyagokban is jól rögzülnek a kötőelemek. ily mádon igen nagy kitápöerő-értékek érhetők el. A tömörített kihorgonyzási zóna kiterjesztése, valamint a felület alatti szomszédos tartományoknak a kötőelem megolvasztott anyagával nagy nyomás alatt történő térbítöltése útján az

2002. v 17.

15öi9sp.wps eddiginél· lényegesen nagyobb mértékben megszilárdíthatő a kíhorgonyzást zóna tömörített anyaga.. ily módot egyenletesebben oszlanak el a terhelések, és rém lépnek fel helyi feszültségosúesok. Ezáltal első Ízben válik lehetővé, hogy példán! még melaminréteggel ellátott .forgács!emezekben is egy lépésben, előfúrás nélkül indánk létesíteni tartós, teherbíró módon kíhorgcnyzoft terhelési helyeket. Λ bevitt hő és as alkalmazott nyomás képlékeny alakváltozást eredményez a faanyagban, ezért a belső feszültségek nagy mértékben csökkentet vagy kiegyenlítődnek.

A jelen találmány szerinti, kötőelemek - az ismertektől eltérően - az egyesítendő elemeknek nemcsak a felületeik tartományában, hanem előnyösen azok belsejében is hatnak. Azon túlmenően, hogy az egyesíteni kívánt alkatrészeken nem kell előzetesen furatokat kialakítani, ami gyártástechnológiai szempontból különösen előnyös, a kí.horgonyzási pontok teherbíróképessége is nő azokhoz az ismert megoldásokhoz képest, amelyeknél szükség van ezekre az előzetesen létrehozott furatokra, További előnyt jelent, hogy a munkafolyamatok során messzemenően vagy teljes .mértékben kí küszöbölhető a porképződés. Azál tal, hogy az alapanyagban célirányosan megakadályozzuk a helyi feszültséggócok kialakulását, előzetes furatkészítés nélkül tudunk akár igen vastag kötőelemeket ís rögzíteni még igen vékony elemekben is. Kísérletek igazolták, hogy például egy kb. S mm vastagságú, találmány szerinti, kötőelem előfórás iS619sp.eps '2002. 4. 17.

** φ « * * * * ** * » * β Φ * * *: ♦ χ * $> ♦ «♦♦♦»«♦*♦*<

nélkül beültethető egy kb. 20 m vastag prespániemez élfelületébe. Különféle terhelési pontoknak nagy kötési helyeknek porózus anyagokba való beültetése tehát nagy mértékben racionalizálható. Azáltal# hogy feleslegessé válik at alkatrészek előzetes megfúrása, illetve ~ szükség esetén - a fúrás ugyanabban az egy lépésben történik meg (például oly módon, hogy a kötőelem a magömlésétés előtt eiöfórást hajt végre), egyrészt Időt takarítunk meg, másrészt költséges népek alkalmazása válik feleslegessé; ugyanakkor az előzetes fúrásra egyébként általában érvényes pontossági követelmények is kevésbé szigorúakká válnak. Az itt bemutatott eljárás alkalmazásával tehát ugyanolyan, egyszerű módon hozhatók létre kötések különféle alkatrészek között, mint például szegek felhasználása esetében. Az egyesítendő alkatrészek egymásra helyezése után egy lépésben tudunk létrehozni anyagzáro (integrális) és alafczárő kötést ezek között. A szagaién esetétől eltérően azonban itt többek között egyenletesebben oszlanak el a feszültségek.

A találmány szerinti eljárás nem zárja ki, hogy szükség esetén az egyesítendő alkatrészek egyikén elöfűrást alkalmazzunk. Ebben az esetben az előzetesen létrehozott furat megvezetésként szolgái a kötőelem számára. Az előfúrt alkatrésznek furat nélküli alkatrésszel való egyesítése a hagyományos megoldáshoz képest komoly mértékű racionalizálást jelent, mivel nincs szükség olyan

5619spAvss

2(502. 4. i 7.

Ο· φφ «« φ» φ φ » φ

pontosságú fúrásra, mint amikor két furatot keli egymással fedésbe hozni.

A kotbelemernek előnyösön ultrahang segítségévei {vagy azzal egyenértékű egyéb eszközzel) történő gerjesztése azt eredményezi, hogy az egymáson seriődö felületek között, különösen az egyesítés fő irányával párhuzamosan., igen nagy nyíróhatás lep fel. Ennek követ kéziében a megömiesztésre kerülő anyagok {általában hőre lágyuló műanyagok) higfoiyöasá válnak, és mélyen behatolnak az egyesítendő alkatrészekbe. Ez igen komoly előnyt jelent az Ismert e 1.járásokhoz képest, amelyek például forgatással előidézett súrlódáson alapulnak {súrlódásos hegesztés), és ezért csak viszonylag csekély nyíróhatást eredményeznek. Ezen túlmenően a súrlódásos hegesztésnél a hegesztés Irányéra merőleges mozgást hoznak létre, ami közismerten negatív hatással van a kihorgonyzási mélységre.

Célszerűen hőre lágyuló műanyagból . készült kötőelemeket alkalmazunk, á hőre lágyuló műanyagokra nagy mechanikai csillapítás jellemző, ami irreverzibilis energiaelnyelésben nyilvánul meg. A műanyagot ugyanakkor rossz hővezető);, amí különösen nagy frekvenciával {pl. ultrahanggal) gerjesztett alkatrészek esetében figyelhető meg, amennyiben esek ellenőrizhetetlenül olvadnak meg. Azáltal, hogy olyan anyagokat keverünk a műanyagokba, amelyek segítségével célirányosan szabályozható a mechanikai csillapítás, első ízben válik lehetővé a

156 i Ap.wps kötőelemek

Ily módon terhelésnek fedőrétegük ellenőrizhetetlen megolvadásának kiküszöbölése, az alkalmazás során nagyobb mechanikai lehet alávetni a kötőelemeket. Különösen a mechanikus áttörése során viselkedik robusztusáéban a kötőelem, ami másodlagosan kihat a későbbiek során való terhelhetőségre is. Különösen előnyösek az olyan izotröp anyagok, mint például a mészpor vagy a faliszt, illetve az anizotrop megerősítő rostok stb. Az adalékanyagok mennyiségének változtatásával célirányosan állíthatók be a kötőelemek jellemzői. A kötőelemek egyes részei vagy zónái nagyobb koncérarációban tartalmazhatják az adalékanyagokat. Ily módon az egyes megölvadász tartományok küiőn-külön is szabályozhatók.

A kötőelemek vibrációs hatás alatti visel kedése a frekvencia, a geometriai kialakítás, a tőmegelosziás, valamint az anyagösszetétel változtatása htján állítható be. Annak érdekében, hogy a kötőelemekben különösen nagy kitérítések lépjenek fel, az ultrahang frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy a kötőelemek rezonanciafrekvenciájukon, illetve sajátfrekvenciájakon rezegjenek. A kívánt rezgetési, különösen a saját!rekvencíán történő rezgetési {vibrálás!) viselkedést a megfelelő geometriai kialakítással is elősegíthetjük. Például a megfelelő helyeken alkalmazott tömegkoncentráciö vagy sűrüségváltozás lehetővé teszi, hogy a kötőelem egy vagy több rugóból és tömegből álló ingaként viselkedjek. A kötőelemek anyagában

156i9sp.wps

2002. 4. 17.

♦♦ * * ·Φ * * φ « «Χφ ΦΦ Φ * Φ φ « Φ β Λ Φ Φ Φ

ΧΦΦ Φ* X* ΦΦ ΦΦ* célirányosan alkalmazott anizotrópia segítségével. 1rányfüggövé tehető a hangátvitel. ás ily rúdon létrehozott űn. hanghidek lehetővé testié a hangenergiának mégha tarosét t helyekre való irányítását , illetve szükség esetén koncentrálását. Ilyen hanghidak például rostok alkalmazásával alakíthatók ki. Az anyagösszetétel helyfüggő változtatása htján befolyásolható a mechanikai csillapítás, amely - többek körött - a parciális energiaelnyelés mértékét is meghatározza. Ezáltal elérhető, hogy a kötőelemek csak jól meghatározott diszkrét helyeken melegedjenek fel. Ennek az elrendezésnek van egy további jelentős előnye is: a kötőelemek - az ismert megoldásoktól eltérően ~ nem két, egymáson sűriődo felület súrlódási hője követkéziében, hanem belső felmelegedés következtében forrósodnak fel. a fenti jellemzőkkel bíró kötőelemek példánl termopiasztikos anyagszerkezetű rostok extrodáiása útján vagy többkomponensű anyagok fröccsöntése útján állíthatók elő. A kötőelemek elláthatók önmagokban ismert energiatereiő irányító) elemekkel is.

Az ultrahang frekvenciájával és a geometriai kialakítással - többek között - aktív módon meghatározhatók a kötőelemek rezgésformái, és befolyásolható a megolvadás módja. Szükség esetén ezért célszerű a frekvenciát a kötőelem behatolási mélységétől függően oly módon beállítani, hogy az a zóna, amelyben a kötőelem megolvad, megfelelő mélységben legyen az alapanyag felülete mögött.

!5ői9sp.v,ps

2002. 4. Π.

» »β ΦΦ ΦΧ X Φ

X X Φ ♦: Φ * « Φ φ φ »«Φ ♦ » X « Φ

Φ « φ φ χ φ φ φ Φφφ φ» ΦΦ XX ΧΦΦΦ

Az optimális frekvenciát például a kötőelem rezgőszakaszának hosszát folyamat osan meghatározó érzékelő segítségével határozhat jak meg-. Az ul trahangos rezgések előállítása kereskedelmi forgalomban. beszerezhető ultrahangos hegesztő-berendezés segítségével történhet, A berendezést sz aktív frekvenoiavozérlásnek megfelelően kell átalakítani.

A találmányt a következőkben a rajzokon példák kapcsán ismertetjük részletesebben. A gondolat természetesen nem. korlátozödik a bemutatott találmányi bemutatott kiviteli alkokra. A rajzokon az

1. ábra metszésben mutatja a találmány szerinti eljárás lényeges lépéseit; a

2. ábra különféle kivitelű kötőelemeket mutat; a

3. ábra egy további kiviteli formát szemléltet; a

4. ábra a 3. ábra szerinti kötőelem, alkalmazásával megvalósított eljárás egyes lépéseit mutatja; az

5. ábra két alkatrész összekötésének egyes fázisait szemlélteti; a

6. ábra ugyancsak két alkatrész összekötésének egy lehetséges módját mutatja; a

7. ábra azt szemlélteti, hogy miképpen lehet szabályozott, módon alkalmazni egy kötőelemet; a

8. ábra kötőelemmel ellátott alkatrész vázlatos í5619s-p.wps

2002 4. 17.

X ΦΦ «X *♦ 9 4

Φ Φ Φ Φ Λ Φ Φ Φ

Φ ΦΦΧ ΦΦ * X Φ Φ Φ Λ φ Φ Φ XX

ΦΧΦ ΦΦ ΦΧ ΦΦ Φφφ metszete? a

9. ábra a δ. ábrán jelölt részlet kinagyított rés ze t. ea

10. ábra egy műanyag nyíröhetáaa. és viszkozitása közötti összefüggést szemléltető diagram.

Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás lényeges lépéseit szemlélteti vázlatosan. A bemutatott példa esetében hosszúkás tipliként kialakított 1 kötőelemet horgonyzunk ki porózus anyagból.,· például fából, prespánlemezböl vagy gázbetonbői készült 10 alapanyagban. Ehhez az 1 kötőelem ideiglenes megfogására szolgálő, előnyösen férből készült, 3 fészekkel ellátott 2 befogöelemet alkalmazunk. A 3 fészek oly módon van kialakítva, hogy bizonyos mértékig tartja és vezeti az I kötőelemet, és hogy az 1 kötőelem a felhasználás során nem esik ki belőle. {Az 1 kötőelem természetesen külső eszköz segítségével is megfogható.) Különösen előnyös, ha a 3 fészek és az 1 kötőelem és a 2 befogoelem közötti, kapcsolat olyan módon van kialakítva,· hogy az I kötőelem ne ellenőrizhetetienüi kezdjen megolvadni. A 2 befogoelem (közelebbről nem ábrázolt) ultrahang-generátorral és sajtoló-berendezéssel van munkakapcsolatban. A sajtolőfoerenöezés segítségével a 2 befogóelem utján F erőt fejtünk ki az 1 kötőelemre.

Első lépésben (la ábra) az 1 kötőelemet tárté 2 befogőelemet oly módon illesztjük a 10 alapanyag i íSíhösp.wps

2Ö02. 4.

Φ Φ Φ X « Φ X Φ Φ «

Φ ΦΦΧ ♦ « Φ « φ « φ « Φ φ Φ X Α ΧΦ φφ ΦΧ Φχ «ΦΦ felül étéhez, fogy az .1 kötőelem egyik, 5 csúcsként kialakított vége a 4 felülethez ér. Ezután a (közelebbről nem. ábrázolt; sajtoló-berendezés segítségével F erőt hozunk létre. Érnek következtében. az 1 kötőelem 5 estese áttöri a alapanyag 4 felületét, és behatol a 10 alapanyagba. A 10 alapanyag ennek következtében tömörödik az adott tartományban. Amikor az 1 kötőelem 5 csúcsa elér egy bizonyos behatolási mélységet (lb ábra), illetve az E erő elér egy meghatározott értéket, az 1 kötőelemet a 2 befogéelemmel kapcsolatban áll6 (közeletörői nem ábrázolt) ultrahang-generátor segítségével a z tengelynek megfelelő irányban rezgésbe hozzuk. Ezt a folyamatot 12 nyilakkal jelöltük. A rezgetés frekvenciáját az 1 kötőelem, geometriai kialakításának, különösen hosszának, anyagösszetételének ás tömegeiosziásánar megfelelően állítjuk te. Ennek következtében az 1 kötőelem egy, a 1 felület mögötti, előre meghatározott 13 zóna tartományában olvad meg. Mint az lb ábrán látható, az 1 kötőelem csepp alakjában 11 nyílásban ül, és azt hidraulikus henger dugattyújához hasonlóan tömd tetten kitölti. Az 1 kötőelem megolvadt anyaga nem tud kilépni, és a rá ható F erő következtében nagy nyomás alatt áll. Ezért az 1 kötőelem megolvadt anyaga benyomódik a 10 alapanyagba, és kitölti az abban meglevő üregeket (le ábra) . Az ultrahang által, kiváltott rezgések és a keletkező hő hatása elősegíti ezt a folyamatot,

A bemutatott kiviteli slak esetében az 1 kötőelem

15619sp.wp$ «»

Μ 9 φ

Φ Φ«Φ «Φ

φ. Φ Φ »

ΦΦΦ Φ« ΦΦ *Φ ΦΦβφ folyamatosan olvad meg a 13 zónában. Az 1 kötőelemnek a 11 nyíláson át a 13 zónába történő benyomása. (előtolása) és az. E erő fenntartása következtében a 4 felület alatti nyomás megmarad. A megolvadás 13 zónáját a rezgetesi frekvencia és egyéb eljárási paraméterek változtatása utján befolyásoljak. Ebben az 1 kötőelem L hossza Is szerepet játszik? mivel ez - többek között - összefüggésben van a rezgést viselkedéssel. A 13 zónában bekövetkező megolvadás? valamint az 1 kötőelem. 11 nyíláson át történő bevezetése telötoiáaa) miatt az 1 kötőelem 1 hossza megváltozik. Ezért a változó értékek (pl. az L hosszt függvényében szükség esetén ellenőrizzük és az eljárás során megfelelő módot megváltoztatjuk a további eljárási paramétereket. Az 1 hossz értékét ezért például (nem ábrázolt) értékelő segítségévei mérjük? és szabályozási változóként alkalmaztuk az ultrahang frekvenciájának beállításánál. Ily módon optimális olvadási feltételeket biztosítunk az 1 kötőelem számára.

A. 2, ábra példaképpen hat különféle 20 kötőelemet mutat be. Az egyes kiviteli formák különféle alkalmazások és anyagok esetében előnyösek. Természetesen nagy mértékben el lehet térni a bemutatott formáktól. A különféle anyagok és alkalmazási területek számításba vétele érdekében a különféle kötőelemeket célirányosan a laki tjük ki,. A bemutatott kötőelemek egyik 21 végét a felhasználásnál (itt nem ábrázolt) befogöeiembe illesztjük? és annak

I5SP>sp.wps

2002. 4. m.

♦ fcfc X* fcA ' * * * * * fc * χ fc * ♦ fc Vfc ft> ft ♦ * ♦ fc fc fc X fcfcfc ~ .. **» *♦ ·« ** Xfcfcfc segítségével hajtjuk végre az alkalmazást. Alkalmazásonként más es más lehat a legkedvezőbb anyagösszetétel, etért ezt

mindig a	feladatnak megfelelően választjuk meg. A
mechanikai	csillapítás befolyásolása céljából a 20
kötőelemek	különféle adalékanyagokat (pl. mészport vagy

erősitőrostokat) tartalmaznak. Etek az alkalmazás során tovább növelik a mechanikai terhelhetőséget, vagyis nagyobb

terhe lések	vagy karcsúbb kötőelemek valósithatők meg. A
kötőelemek	22 végeinek kialakítási módja nagy mértékben
befolyásoij;	3 a 20 kötőelemek viselkedését, és egyben
meghatároz z<	x az anyag későbbi eloszlását az alapanyagban. A
22 végek	nahát elsősorban az alapanyag minőségének

megfelelően vannak kialakítva, A laposabb 22 végek (2 a, 2d ábrák; hajlamosak arra, hogy maguk előtt tolják az anyagot, és a 2ö kötőelem, előtt erősen tömörített zónát hozzanak létre. Ez viszont elősegíti a megolvadt anyag oldalirányú szétosztását. Éles 23 peremek és 24 csúcsok alkalmazása esetén könnyebb a 4 felület (fedőréteg) áttörése (lásd az I. ábrát). Ezek befolyásolják a 20 kötőelemek megolvadást viselkedését Is. A kötőelem hosszirányával párhuzamos 25 bordákként kialakított energíateraiő (-irányító; elemek segítségével koncentrálható a mechanikai úton (pl, ultrahanggal) megvalósított gerjesztés energiája, ami helyi megolvadást eredményez. Például 26 megvastagítások útján létrehozott helyt tomagkonoentráció segítségévei befolyásolható a 20 kötőelemek rezgési viselkedése. Ilyen

ISbhésp.wps

2002. 4. Π.

tömegkonoentrácíó a 2ö kötőelemek beíseneoen r s me g va1ó s1thato.

A 3k ábra eqy további 30 kötőelemet matat, amelynek hengeres 31 résre, valamint központosán elrendezett hegyes 32 eleme van, A 32 elem 33 bordákkal van ellátva, és felületáttörésre szolgál (lásd a 4. ábrát), A o2 eléé; továbbá, körvonal mentén el terme tett 34 vágóé 1 emek kel is el van látva, amelyek szintén felületáttörésre szolgálnak CXásó a 4. ábrát;. A 34 vágóeiemek ékszert 35 élekkel vannak ellátva. A foemotatott kötőelem például {nem ábrázolt) zsanér részét képezheti, vagy példát1 zsanér vagy más terheiésátadási pont rögzítésére szolgái bútorok és más, forgácslemezekből vagy hasonló anyagokból készült termékek esetében, illetve önmagában is elláthat kiegész időleges funkciókat. Alkalmazható példát! további elemek, például csavarok stb. felvételére is. Különösen előnyösen alkalmazható porozna anyagokban (fa, gázbeton stb.) történő kihorgonyozás céljára. Az egyesítendő felületek előfúrása szükségtelen. A 30 kötőelem olyan, hőre lágytlő műanyagból készül, amely különféle: töltőanyagokat tartalmaz, A töltőanyagok segítségévei befolyásol·juk a belső mechanikai csillapítást, és ezáltal a mindenkori alkalmazásnak megfelelő· megöl vadász viselkedést érünk el. A kötőelemet előnyösen fröccsöntéssel állítjuk elő. Több komponens feldolgozásával az egyesíteni kívánt alapanyagokkal összhangba hozott sűrűséget alakítunk ki a

ISübsp.wps

2002. 4. h kötőelemben. Nehéz anyagok megmunkálásának meg kön nyn.se ss érdekében a 32, 34 eJ.es-.ar oly módon, is kialakíthatók, hogy váoöhatásnkaf másodlagos morgás sorozza. feídaui oly .wöon is kiaiakithatök, hogy forgatásokkal elösegithatö az alapanyag áttörésének folyamata. A 30 zöfőeJomea ebben az esetben oly módon alakítják ki, hogy a másodlagos mozgás ne eredményezze anyagának megolvadását.

á 4. ábra a 3. ábra szerinti 30 kötőelem felvitelének három fázisát mutatja vázlatos metszetben. Természetesen csak elvi vázlatról van sző. A 30 kötőelem a bemutatottól eltérő geometriai kialakítású is lehet, illetve más elemekkel (vasalatok, más rögzitőelemek vagy zsanérok; is el lehet látva, illetve össze lehet kapcsolva. Első lépésben a 30- kötőelemet 41 alapanyag 40 felületéhez illesztjük (4a ábra). Az alapanyag jelen esetben porózus anyagbői készült termék, amelynek 43 magrészböí, valamint ennél nagyobb sűrűségű felületközéli 42 rétegekből éli. (Természetesen egyenletes sűrűségű alapanyagoknál is alkalmazható a kötőelem,) Az alapanyagot kívülről 44 fedőrétegek borítják, A 40 felület fölé helyezett 30 kötőelemet F erő alkalmazásával {4b ábra) a 40 felülethez nyomjuk. Ennek következtében a 32, 34 elemek áttörik a 40 felületet, és meghatározott mélységig behatolnak a 41 alapanyagba. A. behatolási mélység többek között a 41 alapanyag minőségétől, a 32, 34 elemek kialakításától és az

F erő nagyságától függ. Például· forgatással megvaiösitött ί 5619sp. wps

2002,

♦.·* másodlagos mozgás alkalmazásával elősegíthető a 30 kötőelem behatolása, agy meghatározott behatolási mélység elérése után a 30 kötőelemet ultrahang segítségévei megvalósított meohanikai gerjesztésnek vetjük alá (ezt 12 jelű nyilakkal jelöltük) . Λ meohanikai gerjesztést előnyöset a 40 felületre merőleges irányban alkalmazzuk. A 30 kötőelem a fellépő súrlódás és/vagy belső mechanika). csillapítás következtében főimé... égsz ik. Ennek eredményeképpen a 32, 24 elemek a 40 felület alatt szabályozott módon .megolvadnak, Az F erő hatására a kötőelem: egyre beljebb hatol, és a folyamatosan megolvadó anyag nagy nyomás alatt heprésslodík a 41 alapanyagba, á 30 kötőelem megolvadt anyaga minden üreget kitölt, miáltal a 42 alapanyag jártlékos megerősítést kap. Az ultrahangos rezgés, a hőhatás és az alkalmazott nyomás következtében a 42 alapanyag összetömörödlk és megszilárdul, ugyanakkor a. 30 kot belem könnyebben hatol be, A 30 kötőelemnek a 41 alapanyagban való kihorgonyzá-Sát a 4c ábra mutatja vázlatosan.

Az 5. ábra két - például faanyagból készült - 50, 51 testnek hosszúkás 52 kötőelem segítségévei történő egyesítését szemlélteti vázlatosan, Az 51 test itt 53 furattal van ellátva, de ez nem feltétlenül szükséges. Az 50, 51 testeket első lépésben egymásra fektetjük (Sa ábra). Ezt 54 jelű nyíllal jelöltük. Ezután következik a két test véghelyzetben való rögzítése. Második lépésben az 52 kötőelemet bevezetjük az 53 furatba (5b ábra), és (nem

Sálösp.wps

1002. 4. 17, φ * * * φ φ

Φ-* »·♦ ábrázoltί sajtoiő-berendezéssei, valamint (nem ábrázolt) ultrahang-generátorral munkakapcsolatban álló 5b nyomótej segítségévei F erőt fejtünk ki az 11 kötőelemre, amely igy tenyomcoia az 50 test felületébe. Amikor az E erő és/vagy a behatolási mélység elér egy előre meghatározott értéket, az 52 kötőelemet a (nem ábrázolt) ultrahang-generátor ságit régével mechanikai gerjesztésnek tesszük ki (ezt 12 jelű nyilakkal jelöltük) . Ennek következtében megkezdődő az 52 kötőelem célzott megolvadása és az 50 testbe való behatolása (ős ábra). Ennek során az 50 test anyaga célzottan tömdrődík, és az 52 kötőelem megolvadt anyaga kitölt minden üreget, Az 5é kötőelemen alkalmazott gf bordák vagy hasonló hatást kifejtő más elemek lehetővé teszik, hogy amikor az 52 kötőelem meghatározott mélységre behatol az 50 testbe, az 51 test és az 52 kötőelem között kötés alakuljon ki. Miután a kötőelem elérte a kívánt mélységet, az 50, 52 testek között szilárd kapcsolat jön létre. Mivel nem kell mindkét testen eiőférást alkalmazni, ez a kötés egyetlen lépésben rendkívül gazdaságos módon valósítható meg. At 52 kötőelem felülete szükség esetén további, elemekkel látható el. Ennek következtében az 52 kötőelemnek az E erő hatása alatt végrehajtott másodlagos mozgatása (pl. hossztengely körüli forgatása) mellett könnyebben megy végbe a behatolás, bár közben némi forgács is keletkezik. Ez a -másodlagos mozgás azonban néz: eredményezi az 52 kötőelem ellenőrizetlen megolvadását. A.

I5éi9sp.v,gs

2002. 4. Π.

* φ * φ* két 56, 5.1 test közötti kapcsolat megerősítése vagy bizonvos: zőzt zónaZás elérése érdekéken az os, bö feiüieteket oéiszerü megolvasztható anyagból kialakított réteggel ellátni. Az 52 kötőelem útján vagy közvet lenni bevitt ultrahangos rezgések segítségével elérhető, hogy ez a réteg a súrlódás és/vagy a belső mechanikai csillapítás következtében megolvadjon. Ily módon egyrészt megerősítjük az 50, 51 testek között az 52 kötőelem segítségével létrebozott kapcsolatot, másrészt tömítést is biztosítunk. Az itt bemutatott eljárás különösen előnyösen alkalmazható ablakkeretek és hasonló elemek kötési helyeinek kialakításánál. Ezáltal első ízben válik lehetővé- igen vékony, karcsú testek pontos előfürás nélküli, maximális terhelhetőséget biztosító egyesítése.

A ha ábra első 65- testet és második 66 testet, valamint 67 kötőelemet matat. Az első 65 test faanyagból készült gerenda, a násocik 66 test pedig, például gázbeionból készült, faielem. A 67 kötőelem hőre lágyuló műanyagról, valamint - szükség esetén - a hőre lágyuló anyag belső esi napozását szabályozó adalékanyagból készül. A 6b ábra a 67 kötőelemet, valamint a 65, 66 testeket metszetben mutatja az alkalmazási eljárás közben. A pillanatfelvételként bemutatott fázisban a 67 kötőelem, már áthatolt az első 65 testen, és behatolt a második 66 testbe. A 67 kötőelemre F erő hat. Ugyanakkor a 67 kötőelemet hossztengelye irányában ultrahang alkalmazásával üUüüsp.wps

0)02.4. 17.

« fc fc * fc ♦ fcfc fc x fc fcfc mechanikai Gerjesztésnek vetjük alá (ezt 12 jelű nyíllal jelöltük;. Ennek következtéken a. 22 kötőelem a második ét test belsejében, 65 zónában szabályozott .módon megolvad, ha kiégészidőleges megvezetest kívánunk biztosítani a 67 kötőelem. számára, az első 66 testen elöfurást alkalmazhatunk. A. 67 kötőelem 69 magrésze a megolvadás! folyamat során kezdetben szilárd marad, ami - többek között - azt eredményezi, hogy a második 66 test alapanyaga egy 71 zónában szabályozott módon tö.mörödlk anélkül, hogy káros feszültséggócok alakulnának ki. Az F erő biztosit ja a 67 kötőelem folyamatos előtolását, tehát a 67 kötőelem 66 zónában megolvadt anyaga 6 nyilakkal jelölt hidraulikus nyomás alatt áll, és besajtolódik a második 66 test belsejébe. Ennek következtében, valamint segítségével az ultrahang gerjesztésnek a 66 test megvalósított mechanikai célzott tődön leépülnek köszönhetően alapanyagában kialakuló káros feszültségek. A 67 kötőelem energiairányitó 70 elemekkel van ellátva í 6a ábra), amelyek azt eredményezik, hogy meghatározott behatolási mélység elérése után a 67 kötőelem az első 65 test tart ómén yában részben megolvad, és ezzel anyagzárő kötésbe lép. Ezt 72 jelű nyilakkal jelöltük. A megoivact anyag kihűlése után a kötőelem anyag- és alakzáró kötést biztosit a 65, 66 testek között, ami nagy teherbírású mechanikai kapcsolatok létrehozását teszi lehetőre. Annak érdekében, hogy az első test és a második 66 test érintkezési felületei a

ISőíösp.wps

2002. 4. 17 ·» « » « » 4 « X ♦ « környezeti behatásokkal szemben töméivé legyenek# az érintkezési felületeket valamely megolvasztható lakkból vagy más alkalmas anyagból kialakított, az ultrahang alkalmazásával. történő mechanikai. gerjesztés hatására megolvadó bevonattal láthatják el. Ennek következtében az érintkezési felületek között kiegészitoleges tömitent kötés alakul ki. Ά 60 ábra olyan, a 65, 66 testek egyesítésére alkalmas további 75 kötőelemet mutat, amely annyiban tér el a 67 kötőelemtől (6a ábra), hogy fúróhoz hasonló kialakítású. A 75 kötőelem egyik. 7 6 vége ügy van kiképezve, hogy egy másodlagos mozgás szuperponalása útján elősegíti legalább az egyik 65, 66 testbe való részleges behatolást. Ez a másodlagos mozgás példáz! olyan, a hossztengely körüli nógatással válásul mag, amely nem eredményezi a 75 kötőelem, ellenőrizetlen megolvadását - Egy bizonyos behatolási mélység elérése után a 75 kötőelemet már ugyanúgy alkalmazzuk, mént a 67 kötőelemet (6a, 6b ábra).

A 7< ábra arra mutat példát, hogy miképpen lehet optimálisan szabályozni a találmány szerinti eljárást 80 kötőelemnek 82 test 81 felélőiébe való behatolása során, .áz alkalmazási folyamat szempontjából releváns paraméterek többek között ~ a következők lehetnek; a 80 kötőelem szabad

1/ hossea, a megolvadt anyag ΐ hőmérséklete és a környezeti hőmérséklet. Ezeket mértékadó módon az F erő nagysága, az ultrahangos rezgések energiája (frekvencia, amplitúdó), valamint a kötőelem 81 felületen át történő behatolásának méháp.wps

AXP. 4. ] 7.

.«·* előtolási sebessége határozza meg. A 80 kötőelem optimális alkalmazása érdekében a folyamat során ellenőrizzük ezeket a paramétereket, és a kapott értékek alapján számítják ki a mindenkor szükséges beállítási érzékeket. A T hőmérséklet előnyösen közvetett módon - történő meghatározását, valamint a szabad, lő hossz meghatározását 83.1 és 83.2 jelű nyilakkal jelöltük. A beállítási értékeket alkalmas 84 szárnitőegység segítségével határozzuk meg, és a kapott értékeket használjuk fel az F erő (85.1 nyíl}, kötőelemre alkaimazott előtolási sebesség jelölve), valamint az ultrahang-frekvencia és amplitúdó (85.2 nyíl) szabályozására, ily mődon optimális, mélységben ható kötést tudunk létrehozni a 8ö kötőelem, valamint a 82 test között.

a 80 nincs külön

A 8. ábra perspektivikus metszete vázlatosan és nagy mértékben leegyszerűsítve mutatja be a találmány· szerinti el. járás során megvaiösniö hidraulikus folyamatokat. Mint látható, 6 test 1 felületén át 1 kötőelem hatol be. A 6 test belsejében 7 üreg van, amely keskeny 8 csatornákkal vagy kapillárisokkal van összeköttetésben, és az 1 kötőelem által van lezárva. A 8 csatornákat és a 7 üreget megolvadt 14 anyag tölti ki. .Az 1 kötőelembe (közelebbről nem ábrázolt) ultrahang-generátor által keltett longitudinális hullámokat csatolunk be erő- vagy aiakzáröan. Azáltal, hogy erősen inhomogén a feszül tségeiosziás, és azokban a. tartományokban, amelyekben kötést akarunk kialakítani,

ISőlüsp.v-'ps

29Ö2. 4. 17.

Φ ΦΦ ΧΦ φ* ** φ β « « * » φ « * φ «Φ Φ * Φ

Φ φ. # X Φ φ # * χ«» ♦♦ χφ >Φ ΦΦΧ»

- 25 maximális a feszültség-koncentrád a a mechanikai energia átalakításával hőenergiát állítunk elő. a hőenergia tipikusan veszteség, például mechanikus hiszterézis (hiszterézis-veszteség) eredményeképpen vagy súrlódás útján jön létre, .áz 1 kötőelemnek inhomogén vagy porózus felületbe való bevezetése során az 1 kötőelem mikroszkopikus tartományaiban nagy belső nyíröhatás lép fel (9. ábrái. Ez a nyiráhatás a hőmérséklet-növekedéssel együtt az 1 kötőelem anyagénak megolvadását eredményezi, és az olvadék viszkozitása nagy mértékben csökken. az ultrahang találmány szerinti alkalmazása lehetővé teszi, hogy a kívánt tartományban célzott mohon hozzunk létre kis viszkozitása olvadékot, amely hidraulikus nyomás alatt behatol a finom pórusokba, repedésekbe és kari Harisokba (ezt 9 jelű nyilak jelzik). Az olvadék általában anizotrop, tehát irányfüggő jellemzőkkel rendelkezik. Különösen ultrahang alkalmazása esetén figyelhető meg az, hogy az olvadék viszkozitása, az ismert eljárásoktól eltérően, több nagyságrenddel csökkenthető. A nagy mértékű oseppfoiyösodás, valamint az 1 kötőelemnek a 7 üregbe való besajtoiása következtében kialakuló hidraulikus nyomás eredményeképpen a megolvadt anyag egészen a kötőanyag pörusrendszerének mikroszkopikus tartományáig be tud hatolni. Az 1 kötőelem olvadéka ennek során lényegében követi a 10 alapanyag irányitóltságát, és megerősíti, illetve megvasalja az alapanyagot. Ily módon olyan,

15619sp.mps

2002. 4, 17.

* A A «X A A A* » » A A -9 A A * « 99» A A A X A

A A A X A A A *

AA* AA ·<· AA AA* kompoz.it szerű kötés jön létre, amelynél a 10 alapanyag ée az 1 kötőelem között folyékony átmenet ven, a '7 üreg körüli zóna célzót tan meg ven erősítve, és a magrész homogén és szilárd. Ezáltal a kötések létrehozására irányulóhagyományos, ismert eljárások alkalmazásával előállítottakhoz képest ~ különösen a szilárdsági jellemzők tekintetében - nagy mértékben javított kötéseket kaphatónk. A 5. ábra a 0, ábrán jelölt részletet kinagyítva matatja,

A át ábra a 8. ábra szerinti modellszert nézet 18' részletét kinagyítva szemlélteti, Az ábrán jói látható az 1 kötőelem, továbbá a 7 üreg és a 10 alapanyagba benyúló kát. k csatorna. A megolvadt 14 anyag kitölti a 7 üreget és a 8 csatornákat, és 15 nyilakkal jelölt hidraulikus nyomás alatt áll. Az 1 kötőelemet ultrahang alkalmazásával mechanikai gerjesztésnek vetíts alá, aminek következtében 13 olvadékzóna jön létre. Ebben a zónában a nagy nyirőbatás következtében felmelegszik és megolvad az anyag. Az 1 kötőelemben a mechanikai gerjesztés következtében fellépő mozgásokat és az ezek következtében, jelentkező nyírőhatást 12 nyilak jelképezik. Az 1 kötőelemnek a 7 üregbe való besajtolása nyomán keletkező nagy hidraulikus nyomás a megolvadt anyagot a 8 csatornákba kényszeríti. A megolvadt anyag, a benyomódott anyag és a kívülről pótolt anyag között egyensúly áll fenn, tehát megszakitás nélküli folyamat alakul ki,

A 10. ábra három 46, 47, 48 görbéje egy, az 1 kötőelem

2002. 4. i ?.

I56i9sp.wps ο -X Φ φ * *φ

Φ * Φ * X φ Φ X Φφφ Φ X Φ Φ φφ φφ φφφφ előállításánál felhasználható hőre lágyuló műanyag nyírőhatása (x tengely; és viszkozitása (y tengely} között;, tipikus összefüggést szemlélteti. 1 három 4 6, 47, 41 görbe különféle hőmérsékletek esetére mutatja ar anyag viselkedését. A 46 görbe alacsony hőmérséklet, a 4? görbe ennél magasabb hőmérséklet, a 46 görbe pedig még magasabb hőmérséklet esetére vonatkozik. Láthaté, hogy a viszkozitás (y tengely; a nyirohatás ·χ tengely; növekedésével, illetve a hőmérséklet növekedésével csökken. Magasabb hőmérsékletek és nagyobb nyirőhatásck esetében tehát hígfolyösahbá válik a műanyag, é jenen találmány esetében ez annyit jelent, hogy a megolvasztandó anyag viselkedése befolyásolható azáltal, hogy az ultrahang alkalmazásával meg velősitor 1 mechanikai gerjesztést a frekvencia és az amplitúdó változtatásával intenzivebbé tesszük. Mivel általában nem alkalmazunk külső termikus energiaforrást, a 7 üreg belsejében hlásd a 8-9. ábrákat} a mechanikai paraméterektől és a környezet hővezető-képességétől függő hőmérséklet áll be. Az anyag viselkedését oly módon szabályozzuk, hogy a környezet és a kötőelem anyaga a lehető legkedvezőbb kölcsönhatásban legyen, és ne következdessen Pe az 1 kötőelem ellenőrizetlen megolvadása.

2002. 4. 17.

-28φφφ* * φ φφφ φφφ *

X φ· *

Φ φ Φ φ φχ * * φφφφ X * Φ «·

Claims (14)

1. Eljárás testek (41, 50, 51, 65, 66) közötti kötések létrehozására kötőelem (X, 20, 30, 52, 67, 75, 80) kémikus úton történő megolvasztásával, ahol a kötőelemet (1, 20, 30, 52, 67, 75, 80) irányított erő (F) alkalmazásával besajtol.juk legalább az egyik testbe (91, 50, 5X, 65, 66), miközben mechanikai gerjesztést keltőnk oly siódon, hogy a kötőelemnek (1, 20, 30, 52, 67, 75, 80) a legalább az egyik testbe (91, 50, 51, 65, 66) történő behatolása során, az előtolásnak az irányított erő (E) segítségével, a megolvasztásnak pedig a mechanikai gerjesztés segítségével történő fenntartásával a megolvasztott anyagot hidraulikus úton kiszorítjuk a kötőelem környezetébe, azzal Jellemezve, hogy a mechanikai gerjesztést megelőzően a kötőelemet az irányított erő segítségével az egyik test egy felületén keresztül benyomjuk ezen testbe.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal

Jalleasaew», hogy a mechanikai gerjesztést azt követően alkalmazzuk, hogy a kötőelem (1, 20, 30, 52, 67, 75, 60) az egyik testben (91, 50, 51, 65, 66) elért egy előre meghatározott behatolási mélységet és/vagy az irányított erő (E) elért egy előre meghatározott terhelési szintet.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal hogy a. mechanikai gerjesztést ultrahang alkalmazásával hajtjuk végre.

9, A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal JeXXam&rw, hogy a mechanikai gerjesztést forgatással 15619sgp 2013.01.15.

<29 Φ Φ Φ * * * φ χΦΦ ΦΦΦ * * * * ?

φφφφ φφ φφ·* e hajtjuk végre,

5, áz X. igénypont szerinti eljárás? azzal yalXemozve? hogy a kötőelemnek (1? 20? 30? 52? 57? 75?

00) az egyik testbe (41? 50? 51? 65? 66) való behatolására a behatolást támogató másodlagos mozgást

s zuperponá1unk. igénypont szerinti eljárás? azzal 6, Az 5. gallMsrw? hogy másodlagos mozgásként forgatást alkalmazunk. 7, áz X. igénypont szerinti eljárás? azzal

áelleswwe? hogy egy kötőelemmel (1? 20? 30? 52? 67? 75? 50) legalább két test (41? 50? 51? 65? 66) körött hozunk létra kötést.

8. A 7, igénypont szerinti eljárás? azzal ^eX2«erw? hogy az egyesítendő testek (41? 50? 51? 65?

66) közös felületei <53? 60) között megolvasztható anyagból kialakított? mechanikai gerjesztés hatására megolvadó? a testek (41? 50? 51? 65? 66) közötti kötést elősegítő? illetőleg tömítést biztosító kíegészltőleges réteget alkalmazunk.

9. A 7. igénypont szerinti eljárás? azzal J&XXamezw? hogy a testek (41? 50? 51? 65? 66) egyikét a kötőelemet (52) befogadó furattal (53) látjuk el.

10, Az X. igénypont szerinti eljárás? azzal gallimarvr? hogy sz egyesítendő testek (41? 50? 51? 65? 66) közül legalább az egyik porózus anyagból van,

11, Kötőelem az X. igénypont szerinti eljárásban való alkalmazásra? amely kötőelem (20) hőre lágyuló műanyagból van? csapszerű, kialakításé? és legalább egy líköálgj bUÁÖUS# Φ Φ* ΦΦΦ Φ λ'φφφί Φ ❖ Φ Φ * *

Φ φφ* £*Φ *

Φ * Φ *

Φ-χ*Φ Φ* «·** * kisebb keresztmetszetű. tartománnyal# valamint legalább egy nagyobb ksreszfcmetszetű tartománnyal rendeltetik, azzal yeliaasezve# bogy a kötőelem legalább az egyik tartományban hosazirányú bordákként (25, 33} kialakított enargiairányité elemekkel van ellátva.

12, A 11, igénypont szerinti kötőelem, azzal

J»XX«sb»«w, hogy a kötőelem (20, 30} legalább egy hosszanti szakaszon kör keresztmetszetű,

13, A 11, vagy 12, igénypont szerinti kötőelem, azzal geXXaevnevo# hogy a kötőelem (20) felölet áttörésére alkalmas hegyes vagy lapos véggel rendelkezik,

14, A 11, vagy 12, igénypont szerinti kötőelem, azzal yellameave, hogy a kötőelem (20) fedőréteg (4) áttörésénél a vágobatást fokozö éles peremmel (23} rendelkezik,

15, A 11, igénypont szerinti kötőelem, azzal hogy a kötőelem (30} hengeres résszel (31) rendelkezik, amelynek egyik homlokoldalén hegyes elem <32} van központosán elrendezve# és a hegyes elem (32) körvonal mentén elrendezett elemekből (34) álló gyűrűvel van körülvéve, lé. A IS. igénypont szerinti kötőelem, azzal gellé»aw# hogy a körvonal mentén elrendezett elemek (34} felület (áö) áttörését biztositő éllel <35} vannak ellátva,

17. A 15, vagy 15. igénypont szerinti kötőelem (30), azzal jallnnazve, hogy a kötőelem (1# 20, 30, 52# 57# ?5,

30) rögzitöeiom vagy zsanér felvételére alkalmas kialakitásű.

154 iá® ááiiötis.

φ* φφ** #***

18 , Αζ 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárással és egy vagy több, a 11-17, igénypontok bármelyike szerinti kötőelem alkalmazásával létrehozott kötés, azzal hogy egy kötőelem (67) megolvadt anyaga egy test (66) tömöritett alapanyagának szövetén belül van kőkeményitve.