HU225469B1

HU225469B1 - A drainable collection bag for human body wastes

Info

Publication number: HU225469B1
Application number: HU0203336A
Authority: HU
Inventors: Buelow Martin Von; Birthe Vestbo Andersen; Jan Rolin Frederiksen; Soren Hansen
Original assignee: Coloplast As
Priority date: 1999-10-20
Filing date: 2000-10-18
Publication date: 2006-12-28
Also published as: JP4562338B2; CA2387735C; ES2234679T3; ATE284190T1; CN1229086C; CA2387735A1; CN1379646A; AU761906B2; JP2003511203A; DE60016616D1; EP1221916B1; DE60016616T2; WO2001028470A1; AU7902300A; HUP0203336A2; EP1221916A1

Description

A találmány tárgya üríthető gyűjtőtasak emberi ürülék számára, még pontosabban olyan gyűjtőtasak, amely az ürítés céljaira újrazárható ürítőnyílással van ellátva azon a nyíláson kívül, amely a bemeneti nyílása, és amely a tasakot a testnyíláshoz csatlakoztatja.

A fent említett üríthető típusú gyűjtőtasakokat gyakran használják osztómiás tasakokként. Ileosztómiában vagy kolosztómiában szenvedő betegek esetében a székletnek a szabályozás nélküli ürítése történik, amely több-kevesebb folyadékot is tartalmaz, és ugyanez az eset az urosztómiás betegek esetében is, ahol folyadék ürítése történik. Ezekben az esetekben ugyanis a gyűjtőtasakokat sokkal gyakrabban kell üríteni, mint a többi esetben, és a záróelemnek olyannak kell lenni, hogy könnyen lehessen kinyitni, és az ürítést követően könnyen lehessen bezárni úgy, hogy egyidejűleg biztosítva legyen az is, hogy a működés közbeni tömítés megbízható és elég biztonságos maradjon például az egyes ürítések között is.

Az osztómiás tasakok esetében többféle, különböző típusú záróelemet fejlesztettek ki, amelyek az előbb említett követelményeknek megfelelően lettek kifejlesztve, és amelyek jól ismertek.

Ilyen záróelemre találhatunk példát többek között az US-A-2,520,831, az US-A-5,125,133, az US-A-4,988,434, a WO 96/19164, a GB-A-2,000,683 és végül a GB-A-2,268,065 számú szabadalmi leírásokban.

A WO 99/25278 közzétételi számú nemzetközi szabadalmi bejelentésből egy olyan záróeszköz ismerhető meg, amely a tasaknak a nyitását és a zárását két fokozatban teszi lehetővé, egy első és egy második záróelem egymás után történő működtetésével, és ez a két különálló fokozat egy olyan tasakkal van elválasztva, amely egy közbenső helyzetben van, amely helyzetben csak az első záróelem van működésben. Az első záróelem tartalmaz egy pár érintkezőfelületet két első és második hajtási vonal között, és az első hajtási vonal és egy határolóvonal között, amelyek úgy vannak egymással érintkezésbe hozva, hogy az ürítőrészt az első hajtási vonal mentén visszahajtjuk, és ezeket a közbenső helyzetben éppúgy, mint a tasak használata közben egymással érintkezésben tartjuk. A második záróelem egy második pár érintkezőfelületet tartalmaz, amelyek csak akkor vannak egymással érintkezésben, amikor a tasak használati helyzetben van.

A tasak nyitásának első szakaszában a második záróelemet kinyitjuk, és az ürítőrészt a WC vagy hasonló eszköz fölött megfelelő helyzetbe elhelyezzük, miközben a tasak közbenső helyzetben van. A következő második szakaszban az első záróelemet nyitjuk, és ily módon valósítjuk meg a tasak tartalmának a szabályozott ürítését. Azt követően, hogy az ürítőrésznek a kiürítése befejeződött, a tasak zárása ismét két különálló szakaszban történik, mégpedig az első záróelemet zárjuk, majd ezt követően zárjuk a második záróelemet, aminek az az előnye, hogy az ürítőrészt a tasak kiürítését követően a közbenső helyzetben át tudjuk öblíteni, és ily módon el tudjuk távolítani az ürítőnyílásból azokat a szennyező anyagokat a közbenső helyzetben, amelyet a közben kiürített ürülék okozott.

Ez a fent ismertetett megoldás jelentős előnyöket kínál a korábbi eszközök működéséhez képest, mivel használatához kisebb kézügyességre van szükség, és a működtetéshez szükséges lépések sorrendje logikus és kézenfekvő. Ezek a lépések az első és a második záróelemek aktiválása, illetve dezaktivizálása úgy, hogy eközben a szivárgással szemben nagyobb biztonság, mivel az első záróelem a tasakot közbenső helyzetben zárva tartják, és zárt helyzetben a további szivárgás elleni védelmet jelent a második záróelem. A hajtogatási műveletekhez azonban szükség van arra, hogy az ürítőrészt a használati helyzetből a közbenső helyzeten keresztül nyitott állapotba hozzuk, és fordítva, és ehhez az ürítőrész és a hozzácsatlakozó oldalperemek külső körvonala között egy olyan minimális szélességet kell hagyni, amely lehetővé teszi, hogy osztómiás betegek, akiknek egy jelentős része csökkentett kézügyességgel rendelkezik, kézzel könnyen tudja működtetni az eszközt. Tipikusan az ürítőrésznek a szélessége sík helyzetében 60-80 mm.

Mivel az ilyen típusú osztómiás tasakokban az ürítőjáratának a keresztmetszete a tasak belsejéből az ürítőrészen keresztül az ürítőnyílás irányába az ürítőnyílás végéig varratokkal van határolva, amelyek általában hegesztési varratok vagy ragasztott varratok, vagy egyéb más típusú csatlakozásai az ürítőrész oldalperemeinek, az ürítőjáratnak a mérete és ennek nagysága elsősorban az ürítőrész azon minimális szélessége által van meghatározva, amely ahhoz szükséges, hogy az ürítőrészt könnyen lehessen visszahajtani és kihajtani.

Az ilyen típusú gyűjtőtasakokkal végzett kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy a tasak tartalma kiürítésének a szabályozását, amikor a tasakot teljesen kiürítik, a felhasználók többsége kiválóan megvalósítja, ebbe beleértjük az ileosztómiás betegeket is, amelyeknél a tasak tartalma adott esetben kevés is lehet, a kiürítés szabályozása azonban kevésbé kielégítő akkor, amikor a tasak tartalma többé-kevésbé folyadék, ami például az urosztómiás betegek esetében, vagy a frissen operált ileosztómiás betegek esetében áll fenn, és az ürítőjárat szélességének a következtében van így.

A találmánnyal célul tűztük ki a fent említett kellemetlenségek kiküszöbölését, és egy olyan megoldás kidolgozását, amely a folyadék vagy nagyon híg testürülék ürítésének a szabályozását is jelentősen javítja, ugyanakkor azonban az ürítőrésznek a külső szélessége elegendő ahhoz, hogy alkalmas legyen az ürítőrész hajtogatással történő kézi működtetésére is.

A találmány szerinti megoldással egy olyan gyűjtőtasakot dolgoztunk ki emberi ürülék számára, amely tartalmaz egy tasakot, amely két vékony filmlemezből van kialakítva, amelyeknek a szélei egymáshoz vannak csatlakoztatva, a tasak tartalmaz egy bemeneti nyílást, amely az egyik filmlemezen van kiképezve, tartalmaz egy csatlakozóelemet, amely ezt a nyílást körülveszi, és amely alkalmas arra, hogy a tasakot a testnyíláshoz csatlakoztassa, tartalmaz továbbá egy hosszú2

HU 225 469 Β1 kás ürítőrészt, amelynek a közelebbi vége a tasakkal van csatlakoztatva, és adott távolságra van a tasak bemeneti nyílásától, a távolabbi vége pedig egy ürítőnyílást képez, és az ürítőrész lényegében párhuzamos oldalperemekkel van kiképezve, és az oldalperemek közötti minimális szélesség lehetővé teszi az ürítőrésznek adott hajtásvonal mentén történő hosszirányú összehajtását, ahol a hajtási vonal az ürítőrész távolabbi és a közelebbi vége között van, és az ürítőrészt a nyitott hajtogatás nélküli állapotból egy zárt hajtogatott állapotba hozhatóvá teszi, és fordítva. A megoldás lényege, hogy egy lekeskenyített ürítőjáratot képezünk ki az ürítőrészen az oldalperemek között, és ennek a járatnak a szélessége az ürítőrész minimális szélessége 60%-ánál kevesebb.

Azáltal, hogy az ürítőjáratot az ürítőrész teljes külső szélességéhez képest lekeskenyítjük, jelentősen fog javulni a folyadék vagy nagyon híg testfolyadék ürítésének a szabályozhatósága, amikor a gyűjtőtasakot teljesen kiürítjük, ugyanakkor egyidejűleg az ürítőrész külső szélessége biztosítja azt, hogy az ürítőrész hajtogatása kézzel jól megvalósítható legyen továbbra is.

A találmány egyik példakénti kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az ürítőrészt a filmlemezek két végtartománya képezi, amelyek az oldalsó peremeik mentén egymáshoz vannak csatlakoztatva, és az ürítőjáratot azok a peremek, és/vagy varratok képezik, amelyek a két végtartományt lényegében párhuzamosan az oldalperemekkel összekapcsolják. A távolság a csatlakozóvarratok között nagyobb, mint 10 mm, de kisebb, mint az ürítőrész egymáshoz csatlakoztatott oldalsó peremei külső körvonala közötti távolság 60%-a.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt rajzokon ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábrán a találmány szerinti gyűjtőtasak első példakénti kiviteli alakjának felülnézete látható arról az oldalról, amely a felhasználó felől távolabb esik, és teljesen nyitott helyzetben van, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti gyűjtőtasak ll-ll vonal mentén vett hosszirányú metszete látható, a

3. ábrán vázlatosan látható a találmány szerinti gyűjtőtasak oldalnézete közbenső helyzetében úgy, hogy csak a tasak megfelelő részei vannak feltüntetve, a

4. ábrán az 1. ábrán bemutatott tasak látható a tasak teljesen zárt helyzetében, az

5. ábrán vázlatosan látható a 3. ábrán bemutatott kiviteli alak egyik részlete teljesen zárt helyzetében, a

6-10. ábrákon az 1-5. ábrákon bemutatott kiviteli alak alapján kialakított, s a találmány további második kiviteli alakját képező tasak látható, a

11. és 12. ábrán pedig a találmány két további kiviteli alakjának térbeli rajza látható.

Az 1-5. ábrákon a találmány szerinti gyűjtőtasak önmagában ismert osztómiás tasakként van kiképezve. Az 1-5. ábrákon látható kiviteli alaknál a gyűjtőtasak tartalmaz egy 1 tasakot, amely két 2 és 3 filmlemezt képez, amelyek a peremeik mentén 4 varrattal vannak összekapcsolva. A 4 varratok lehetnek hegesztési varratok, vagy egyéb, önmagában ismert módon kialakított kapcsolások. A 2 és 3 filmlemezek megfelelően rugalmas műanyag lapokból vagy fóliából készülhetnek.

A példakénti kiviteli alaknál a 3 filmlemez az, amely használat során a felhasználó felé esik, és ily módon az 1 tasaknak a hátlapját képezi, és el van látva önmagában ismert módon egy 5 bemeneti nyílással, amelyet egy 6 csatlakozóelem vesz körül, amely 6 csatlakozóelem teszi lehetővé, hogy az 1 tasakot a testnyíláshoz lehessen kapcsolni, azaz ebben az esetben a hasfalon kivezetett bélnyíláshoz, ami egy úgynevezett sztóma, és amely a gyűjtőtasak használójának az alhasi falában van kiképezve.

Az ábrákon a 6 csatlakozóelemek, mintegy csatlakozórendszer részét képezik, de adott esetben ez a csatlakozórendszer egyetlen olyan csatlakozóelemként is kialakítható, amely egy körgyűrű alakú tapadótárcsa, amely közvetlenül tapasztható és ragasztható a felhasználó bőrére.

Ahogyan ez legvilágosabban a 2. ábrán látható, egy 7 takaróréteg, amely tulajdonképpen az 1 tasak megfelelő komfortos viseléséhez van kiképezve, és egy másik anyagból van kialakítva, mint amiből a 2 és 3 filmlemezek vannak kiképezve, és a hátsó 3 filmlemezre elhelyezve.

Az 5 bemeneti nyílástól adott távolságra az 1 tasak egy lekeskenyített, hosszúkás 8 ürítőrésszel van ellátva, amely egy közeli, vagy nyakvégből indulva egy távoli, vagy záróvéghez tartóan van kiképezve. A 8 ürítőrészt a 2 és 3 filmlemezek két végtartománya képezi, és az oldalperemei ezeknek is össze vannak kapcsolva lényegében párhuzamos 33 és 34 varratokkal, amelyek lehetnek hegesztési varratok, és amelyek az oldalperemek külső 35 és 36 körvonala mentén vannak kialakítva. A példakénti kiviteli alaknál a 8 ürítőrésznek a szélessége sík állapotban egy b távolságot jelent a külső 35 és 36 körvonalak között, és értéke 60-80 mm, például 65 mm.

A 8 ürítőrész távolabbi vége közelében egy 9 ürítőnyílás van kiképezve, amelyet a két 2 és 3 filmlemez végei közötti rés képez, amelyen keresztül az 1 tasak tartalma kiüríthető.

A találmány szerinti megoldásnál egy lekeskenyített 37 ürítőjárat van a 8 ürítőrészben kialakítva két különálló hegesztési 38 és 39 varrattal, amelyek lényegében párhuzamosak a külső 35 és 36 körvonalak belső oldalával. A 37 ürítőjárat úgy van méretezve, hogy a 8 ürítőrész átlagos szélességét figyelembe veszi, és az a távolság a 38 és 39 varratok között, amely meghatározza a 37 ürítőjáratnak a szélességét, a 8 ürítőrész síkra összehajtható állapotában kevesebb mint 60%-a a 8 ürítőrész oldalán lévő külső 35 és 36 körvonalak közötti b távolságnak. Az 1-5. ábrákon látható példakénti kiviteli alaknál, ahol a 37 ürítőjáratnak a falai vannak megfelelően leszűkítve, a tasak tartalmának a szabad

HU 225 469 Β1 kiürülése a leszűkített 37 ürítőjáraton keresztül akkor történik meg, amikor a 8 ürítőrészt a zárt, visszahajtott állapotából a nyitott, kihajtott állapotába visszük át, és a szabad kifolyást azáltal biztosítjuk, hogy ez a távolság nagyobb, mint 10 mm. Egy átlagos 8 ürítőrésznek a b távolsága 60-80 mm, a 38 és 39 varratok közötti távolság pedig tipikusan 15 és 36 mm között van, például 25 mm, tehát nagyobb, mint 10 mm.

Annak érdekében, hogy az 1 tasakot a nyitott vagy ürítőhelyzetéből, amely az 1. és 2. ábrán látható, használati helyzetébe hozzuk, azaz, amikor az 1 tasak zárva van, a gyűjtőtasakot egy záróelemmel el kell látni, amely például a WO 99/25278 közzétételi számú nemzetközi bejelentésben is ismertetve van. Erre a bejelentésre a leírás során még utalunk.

Az 1-5. ábrákon látható példaként! kiviteli alaknál a záróelem a 8 ürítőrész távolabbi végénél elhelyezett első záróelemet tartalmazza, amely egy pár 10 és 11 érintkezőfelületből van kialakítva, ahol az egyik az első és a második 12 és 13 hajtási vonalak között van elhelyezve, míg a másik az első 12 hajtási vonal és egy 14 határolóvonal között van elhelyezve. Az egyik érintkezőfelület egy 15 hordozólemezen van, amely az elülső 2 filmlemezre van rögzítve. A 15 hordozólemez az első 12 hajtási vonalon túlnyúlik a 9 ürítőnyílás irányába. A másik 11 érintkezőfelületen a 15 hordozólemez egy 16 ragasztóréteggel van ellátva, amely képes arra, hogy ismétlődően megtapadjon, és előnyösen még mosható is. A 15 hordozólemez valamilyen habos anyagból van kialakítva, de más egyéb, az adott célra alkalmas anyagból is kialakítható, így például műanyagból vagy szálasanyagból, és az a feladata, hogy a záróelemeknek megfelelő szoros tömítést biztosítson.

Az 1 tasak zárásának első lépésében a 8 ürítőrészt az első 12 hajtási vonal mentén visszahajtjuk, és ily módon az első pár 10 és 11 érintkező felületeket egymással érintkezésbe hozzuk, és ebben a helyzetben meg is tartjuk a 16 ragasztóréteg segítségével. Annak érdekében, hogy a hajtási művelet egyszerű legyen, egy 15 hordozólemezt is alkalmazunk, amelyen 32 horony van kiképezve, amely előnyösen az első 12 hajtási vonal mentén van, vagy adott esetben a 10 és érintkező felületek különálló hordozólemezeken helyezhetők el, és ezek között van egy adott rés hagyva.

A 16 ragasztóréteg a 11 érintkezőfelületen részben egy 17 fedőréteggel van beborítva annak érdekében, hogy könnyebb legyen a ragasztókapcsolatnak egy következő lépésben történő megszüntetése. Azért, hogy optimális zárófunkciót valósítsunk meg, a 16 ragasztórétegnek és/vagy a 17 fedőrétegnek a mérete és a helyzete változtatható, mégpedig attól függően, hogy az alkalmazott ragasztóanyagnak milyen a ragasztási szilárdsága vagy erőssége. A 16 ragasztóréteg a 10 érintkezőfelületen is elhelyezhető az első és második 12 és 13 hajtási vonalak között, de adott esetben elhelyezhető mind a 10, mind pedig a 11 érintkező felületeken. Abban az esetben, hogy ha a 16 ragasztóréteg csak a 10 érintkezőfelületen van kialakítva, a 8 ürítőrésznek a tisztítása kissé könnyebb lesz, azonban a 8 ürítőrészt mindenképpen át kell öblíteni az első hajtási vonalig a távoli végtől anélkül, hogy az a ragasztóréteggel érintkezésbe lépne.

Az első zárófokozatot követően, minekután az 1 tasak a közbenső helyzetbe került, a 8 ürítőrésznek a távoli részét zárjuk be a második záróelemmel.

A második záróelem egy második pár 18 és 19 érintkezőfelületet tartalmaz, amelyek közül a 18 érintkezőfelület egy billenő- vagy szárnyas elem alsó részénél van rögzítve az első vagy elülső 2 filmlemezhez egészen a harmadik 21 hajtási vonalig. Ennek a szárnyas elemnek a felső része van szárnyként kiképezve. A 25 szárnynak a szerepére a későbbiekben még kitérünk. A 18 érintkezőfelület a szárnyas elem azon végétől, amely a 8 ürítőrésszel szemben helyezkedik el, a harmadik 21 hajtási vonalig tartóan adott távolságra van az első 12 hajtási vonaltól elhelyezve, amely távolság lényegében megfelel annak a távolságnak, amely az első 12 hajtási vonal és a 8 ürítőrész távolabbi vége között van. A 8 ürítőrész távolabbi végénél a másik 19 érintkezőfelület található meg, amely a második záróelemnek a részét képezi, és ez a 19 érintkezőfelület részben az első 2 filmlemezen van, részben pedig a hátsó 3 filmlemez 3a nyúlványán, ahogyan ez a 2. ábrán jól megfigyelhető.

A 3. ábrán látható helyzetben a 18 és 19 érintkező felületek egymással érintkezésbe vannak hozva, és egy 22 ragasztóréteggel, amely a szárnyelem 18 érintkezőfelületén van kialakítva, vannak egymáshoz rögzítve. Egy további 23 fedőréteg, amely a 18 érintkezőfelületen van kialakítva, egy lényegében U alakú ragasztófelületet képez annak érdekében, hogy ennek a ragasztókapcsolatnak a következő szükséges lépésben történő feloldását megkönnyítse. Ugyanúgy, ahogy a 16 ragasztóréteg az első pár 11 és 12 érintkező felületeken a 22 ragasztóréteg is olyan, ami képes arra, hogy többször egymás után lehessen ragasztási funkcióra használni, és adott esetben szintén mosható anyagból van.

A 3. ábrán látható helyzetből azután a 8 ürítőrészt ismét visszahajtjuk az 1 tasakra a második 13 hajtási vonal mentén és a 14 határolóvonal mentén, amely ebben a helyzetben a második 13 hajtási vonalat átfedi. A következő lépésben a 25 szárnyat hajtjuk vissza a harmadik 21 hajtási vonal mentén úgy, hogy a 26 érintkezőfelületet a 25 szárnyon érintkezésbe hozzuk egy másik 27 érintkezőfelülettel, amely a másik részét képezi annak az érintkezőfelület-párnak, amelyek a hátsó 3 filmlemezen vannak az első pár 10 érintkezőfelületével szemben az elülső 2 filmlemezen az első és második 12 és 13 hajtási vonallal szemben elhelyezve. Ily módon a 25 szárnyon lévő 26 érintkezőfelületet egy olyan 28 ragasztóréteg fedi be, amelyet szintén többször lehet használni, tehát ismételt ragasztásra is képes, és amely célszerűen szintén mosható anyagéból van kialakítva. A 25 szárny legkülső részét egy 29 fedőréteggel fedjük be, amely lehetővé teszi, hogy a gyűjtőtasakot könnyebben lehessen nyitni, amikor a 25 szárnyat kissé megemeljük annak érdekében, hogy a 26 és 27 érintkező felületek közötti érintkezést megszakítsuk. Ahogyan a 2. ábrán jól látható, valamint

HU 225 469 Β1 megfigyelhető a 7. ábrán is, a 22 és 28 ragasztórétegek egy egységet képezően is kialakíthatók egy 30 hordozólemezen, amely a 25 szárny teljes felületén van kialakítva, és amely valamilyen habanyagból, műanyagból vagy szálasanyagból is készíthető. Annak érdekében, hogy a 25 szárny megemelése még könnyebb legyen, egy 31 fedőréteget is alkalmazhatunk, amely a 25 szárnynak azokat a felületeit fedi be, amelyek az első példaként! kiviteli alaknál a 25 szárny alatt helyezkednek el. Ugyanezek a megfontolások figyelembe vehetők a 22 és 28 ragasztórétegek és a 23 és 31 fedőrétegek méreténél és helyzeténél is, továbbá a ragasztóanyag erősségénél is, amelyet alkalmazunk, az érintkezőfelületek közül a második és a harmadik pár felületekre.

A gyűjtőtasak most tehát használatra kész helyzetben van, és ez a 4. és 5. ábrán jól megfigyelhető. A 8 ürítőrész teljes egészében vissza van hajtva az 1 tasakra, de nem képezi az 1 tasak külső kontúrjának a részét, ily módon nagyon kompakt kialakítás készíthető. Meg kívánjuk jegyezni azonban, hogy az 1 tasak működése során, amikor a tasaknak a tartalma az első záróelemre nyomást fejt ki, az első pár 10 és 11 érintkezőfelületek további tömítést és zárást kapnak a 25 szárnyelemen lévő 26 érintkezőfelület és a 8 ürítőrészen lévő 27 érintkezőfelület közötti érintkezés következtében.

Amikor a gyűjtőtasak egy adott ideig használatban volt, és legalább részben megtöltődött, az 1 tasakot megint egy műveletsorozattal lehet kinyitni.

A művelet első lépésében a 26 és 27 érintkező felületek között, amelyek a harmadik pár érintkező felületeket képezik, a ragasztókapcsolatot megszüntetjük azáltal, hogy a 25 szárnyat kissé megemeljük, és kihajtjuk a harmadik 21 hajtási vonal mentén. Ily módon a második záróelemet most már működésen kívül helyezzük, és a második pár érintkezőelem közül az egyik 19 érintkezőfelületet, amely a 8 ürítőrész távolabbi végénél van, lehúzzuk az első 18 érintkezőfelületről, amely a 25 szárnyon van kialakítva. Ezt követően lehet a 8 ürítőrészt is kihajtani, és így elértük a közbenső helyzetet. Itt kívánjuk megjegyezni azt is, hogy az 1 tasak tartalma még ebben a helyzetben sem folyhat, mivel az első záróelem még mindig aktív állapotban van. Csak amikor a 8 ürítőrész távolabbi végét egy megfelelő helyzetbe hoztuk vagy irányítottuk, például egy WC-tartály fölé, csak akkor következik be az első záróelem működésének a megszüntetése azáltal, hogy a 8 ürítőrész távolabbi végét kihúzzuk, és ily módon az 1 tasak az 1. és 6. ábrán látható nyitott helyzetébe kerül, és a tartalma most már ki tud áramolni a például WC-tartályba.

A következő lépésben a felhasználó a tasak tartalmát, ami esetleg még benne van, araszoló és masszírozó mozdulatokkal a 9 ürítőnyílás irányába kinyomhatja. Amikor az 1 tasak kiürült, a 8 ürítőrészt még alaposan át lehet öblíteni.

A gyűjtőtasak zárása a fentiek alapján történik másik irányba is.

A 6-10. ábrákon a találmány szerinti gyűjtőtasak további kiviteli alakja látható, amely hasonlóan, mint az első példaként! kiviteli alak, osztómiás fásakként lett kialakítva, és tartalmaz egy, a 6., 7. és 8. ábrán látható 101 tasakot, amely két 102 és 103 filmlemezből van kialakítva, amelyek a peremeik mentén 104 varrattal vannak egymáshoz csatlakoztatva, amely lehet hegesztési varrat vagy egyéb, önmagában ismert módon létrehozott varrat. A 102 és 103 filmlemezek műanyagból vagy adott esetben fóliából készülhetnek.

A 103 filmlemezen, amely a használat közben a felhasználó felé esően van elrendezve, és ily módon az 1 tasak hátlapját képezi, van egy 105 bemeneti nyílás kialakítva, amely önmagában ismert módon adott esetben egy 106 csatlakozóelemmel van ellátva, amelynek segítségével az 1 tasakot a testnyíláshoz lehet csatlakoztatni, vagy a bélnyíláshoz, amely az úgynevezett sztóma, és amely a felhasználó hasfalán van kiképezve.

Az 1-5. ábrákon bemutatott példaként! kiviteli alakhoz hasonlóan, ahol a 6 csatlakozóelemet mutattuk be, a 6 csatlakozóelem egy csatlakozórendszer egyik részét képezheti, de adott esetben egyetlen elemként is kialakítható, ebben az esetben egy körgyűrű alakú tapadó ragasztótárcsaként, amely közvetlenül illeszthető és ragasztható a felhasználó bőrére.

A 7. ábrán látható példaként! kiviteli alaknál szintén megtalálható a 107 takaróréteg, amely más anyagból van kialakítva, mint a 102 vagy 103 filmlemezek, és a hátoldalt képező 103 filmlemez hátoldalára van felragasztva. Adott esetben mindkét 102 és 103 filmlemez ellátható ilyen, a komfortos viselést elősegítő 107 takaróréteggel, amely önmagában szintén ismert módon nemszövött szálasanyagból van kialakítva.

A 105 bemeneti nyílástól adott távolságra a 101 tasak úgy van kialakítva, hogy elkeskenyedik, majd egy hosszúkás 108 ürítőrészben végződik, amely 108 ürítőrésznek a kezdete az 1 tasak közelebbi 108a nyakrészétől kezdődik, és a 108 ürítőrész távolabbi, 108b végéig tart. A 108 ürítőrészt a 102 és 103 filmlemezek két végtartománya képezi, és szintén 133 és 134 varratokkal, amelyek lehetnek hegesztési varratok, egymáshoz vannak csatlakoztatva, amelyek a 108 ürítőrész egymással szembeni párhuzamos oldalai külső 135 és 136 körvonala mentén vannak kialakítva. Ennél a példaként! kiviteli alaknál is a 108 ürítőrész sík állapotában b’ távolságot képezően van kialakítva a külső 135 és 136 körvonalak között, és ez a b’ távolság 60-80 mm, például 65 mm.

A 108 ürítőrész távolabbi, 108b vége közelében van a 109 ürítőnyílás, amelyen keresztül a 101 tasakot ki lehet üríteni, amely lényegében a 102 és 103 filmlemezek közötti részt képezi.

Ennél a példaként! kiviteli alaknál is megtalálható a 108 ürítőrészben lévő elkeskenyített 137 ürítőjárat, de eltérően az 1-5. ábrákon bemutatott példaként! kiviteli alaktól, ez az elkeskenyített 137 ürítőjárat növekvő szélességű 133 és 134 varratokkal van ellátva oly módon, hogy a 133 és 134 varratok között egy a’ távolság van kiképezve, amely a 137 ürítőjárat szélességét képezi a 108 ürítőrész síkban összehajtott változatában. Ez az a’ érték nagyobb, mint 10 mm, de kisebb, mint a külső 135 és 136 körvonalak közötti b’ távolság 60%-a.

HU 225 469 Β1

Ennél a példaként! kiviteli alaknál a 137 ürítőjárat szélessége a 108 ürítőrész síkra összehajtott állapotában tehát az a’ távolság, amely a 133 és 134 varratok között van kialakítva, és értéke 15-36 mm tartományban van, például 25 mm.

Annak érdekében, hogy a tasakot a nyitott vagy ürítőhelyzetből, amely az 1. és 2. ábrán látható, abba a helyzetébe hozzuk, amikor a tasak zárva van, a gyűjtőtasak tartalmaz egy záróelemet, amely a példaként! kiviteli alaknál visszahajtható 112 és 113 zárócsíkokként van kiképezve, amelyek a 108 ürítőrész távolabbi végénél a külső 135 és 136 körvonalakat képező oldalperemekből kinyúlóan vannak kialakítva.

A kifelé álló és visszahajtható 112 és 113 zárócsíkok, amelyek adott esetben egy egységet képezhetően kialakíthatók a 102 és 103 filmlemezekkel, 110 és 111 záróelemekkel vannak ellátva, amelyek egymásba illeszkedő, például tépőzáras jellegű záróelemek lehetnek, ilyen például a VELCRO márkanéven ismert anyag, de lehetnek különböző típusú ragasztóanyagok is, és ezek oldhatóan kapcsolódnak egy második 114 és 115 záróelemekből állható illesztőegységhez, amelyek a hátsó 103 filmlemezen vannak elhelyezve. Itt jegyezzük meg, hogy maga a záróelrendezés másképpen is kialakítható, alkalmazható például a PA 1999800805 bejelentési számú dán bejelentésben alkalmazott megoldás is, vagy egyéb, hagyományos kapcsolóelemek vagy csipesszerű elemek.

Egy rugalmas tömítőelem, amely lehet például egy összenyomható 138 tömítőlemez, van a hátsó 103 filmlemez 103a nyúlványán, és az elülső 102 filmlemez végén szintén hasonló tömítő rugalmas elem helyezhető el, amely például lehet egy 139 tömítőlemez formájában kialakítva. A 138 és 139 tömítőlemezek megfelelő rugalmas anyagból, például habanyagból alakíthatók ki, ezeknek azonban a merevsége nagyobb, mint a 102 és 103 filmlemezeknek a merevsége, és a 138 és 139 tömítőlemezek a 108 ürítőrész teljes szélessége mentén elnyúlóan vannak a 109 ürítőnyílás bármelyik oldalán elhelyezve, amely 109 ürítőnyílás a 103 filmlemez 103a nyúlványa és a 102 filmlemez 102a pereme között van kialakítva.

A példaként! kiviteli alaknál a 138 és 139 tömítőlemezek általában négyszögletes alakúak, és az első hosszirányú oldalperemeik, amelyek egymással szemben helyezkednek el, lényegében párhuzamosan vannak elhelyezve egy olyan 140 réssel is, amelynek értéke a 138 és 139 tömítőlemezek rugalmasságától vagy összenyomhatóságától, és a 102 és 103 filmlemezek rugalmas feszültségétől és nyújthatóságától függ, mivel ezekre vannak a 138 és 139 tömítőlemezek elhelyezve.

Amikor a 101 tasakot zárjuk, a 108 ürítőrészt visszahajtjuk oly módon, hogy a távoli végéből kiindulva először visszahajtjuk a 109 tömítőlemezt a 138 tömítőlemezhez úgy, hogy erre felhasználjuk a 140 rést, amely közöttük mintegy hajtási vonal van kiképezve. A kezdeti visszahajtás következtében a 138 és 139 tömítőlemezeknek legalább az a része, amely a 140 réssel szomszédos, és hajtási vonalat képez, összenyomódik, amihez hozzájárul a 102 és 103 filmlemezeknek az ebben a hajtási tartományban kifejtett feszültsége is, és ily módon a 109 ürítőnyílásnak egy igen jó hatásfokú zárása valósul meg.

A következő lépésben, tehát a kezdeti összehajtást követően, a 108 ürítőrészt ennél a példaként! kiviteli alaknál többször visszahajtjuk mindaddig, amíg a 114 záróelem és a 115 záróelem a 112 és 113 zárócsíkokkal egy vonalba kerül, amely 112 és 113 zárócsíkokat azután továbbhajtjuk és a 110 és 111 záróelemeket összekapcsoljuk a 114 és 115 záróelemekkel.

A 138 és 139 tömítőlemezek használatával, amelyek összenyomható rugalmas anyagból, például habanyagból vannak, a 108 ürítőrésznek a kezdeti visszahajtása a 109 ürítőnyílásnál egy az előzőeknél kedvezőbb tömítést hoz létre. A habanyag összenyomhatósága, és a 102 és 103 filmlemezek anyagának az összeszorítása együttesen képes arra, hogy a 108 ürítőrészben lévő részecskéket megakadályozza abban, hogy a 109 ürítőnyílás felé mozduljanak el, ahol ugyanis ezek a részecskék adott esetben egy áramlási járatot hozhatnak létre, aminek viszont az a következménye, hogy a tasak szivárgásának a kockázata fennáll. Ennél a példaként! kiviteli alaknál mindegyik 102 és 103 filmlemezen egy-egy tömítőelem van elhelyezve, és ezek közül az egyik, például itt a 138 tömítőlemez a 103 filmlemeznek, amely a hátsó elemét képezi a tasaknak, a 103a nyúlványára van felvive úgy, hogy a rugalmas elemek lényegében egymás meghosszabbításaként vannak kialakítva. Ez az elrendezés a gyüjtőtasak optimális működését biztosítja, de egyéb elrendezések is, beleértve azt is, hogy csak egyetlen rugalmas elemet használunk csak egy filmlemezen, nem rugalmas érintkező felületekkel a másik filmlemezen, szintén alkalmazható.

Amikor a gyűjtőtasak már egy ideje használatban van, és legalább részben megtöltésre került, a tasakot ki lehet nyitni úgy, hogy a 110 és 111 záróelemeket feloldjuk, ugyancsak feloldjuk a 114 és 115 záróelemek összekapcsolását, majd ezt követően a 108 ürítőrészt kihajtjuk, és a távolabbi részét megfelelő helyzetbe hozva helyezzük el, például a WC fölé. Ezen művelet során a 109 ürítőnyílás még mindig tömített helyzetben tartható akkor, ha a 138 és 139 tömítőlemezeket összenyomva tartjuk. A101 tasak ezt követően felveszi a nyitott helyzetét akkor, hogy ha a 138 és 139 tömítőlemezeket egymástól eltávolítjuk, és a tasak tartalmát ekkor ki tudjuk vezetni.

A következő lépésben a felhasználó a tasakból kinyomhatja a benne lévő tartalmat egy masszírozó jellegű vagy tolómozgással a 109 ürítőnyílás irányába. Amikor a 101 tasak megfelelően kiürült, a 108 ürítőrészt még alaposan át is öblíthetjük.

Amennyiben szükséges, úgy a 101 tasakot az előbb leírt módon ismét bezárhatjuk.

A 11. és 12. ábrán a találmány egy-egy további példaként'! kiviteli alakjának térbeli rajza látható, ahol látható a két 201 és 301 tasak, amelynek a fő elemei lényegében megegyeznek a korábban említett kiviteli alakkal, azaz két filmlemezzel vannak összeállítva,

HU 225 469 Β1 amelyek a 204, illetve 304 varrat mentén a peremeiknél össze vannak egymással kapcsolva hegesztéssel, vagy egyéb, önmagában ismert módon.

A 201 vagy 301 tasaknak az ábrán nem látható a bemeneti nyílása, azonban ez ugyanúgy van kialakítva, mint a korábbi kiviteli alakoknál, adott távolságra a bemeneti nyílástól, a 201 vagy 301 tasak azután el van keskenyítve, és van egy hosszúkás keskeny 208 vagy 308 ürítőrésze, amelyeknek van egy 208a és 308a közelebbi része, ez a nyakrész, amely a 201 vagy 301 tasakkal van összekapcsolva, és van egy távolabbi, 208b és 308b vége, amelyen a 209, illetve 309 ürítőnyílások vannak, és a 208, illetve 308 ürítőrész 237 és 337 ürítőjárattal van kialakítva.

A korábbi ábrákon bemutatott példaként! kiviteli alakokkal összehasonlítva a 11. és 12. ábrán látható kiviteli alakoknál a 237 és 337 ürítőjáratok lényegében cső alakúra vannak kiképezve, és egy lényegében nyitott csövet képeznek a 208 ürítőrészbe. Azáltal, hogy biztosítjuk a 237 és 337 ürítöjáratok elkeskenyített henger alakú vagy cső alakú formáját a 208 és 308 ürítőrész nyitott, össze nem hajtott állapotában, az 1-10. ábrákon bemutatott példaként! kiviteli alakoknál említett minimális szélesség az elkeskenyített ürítőcsatornáknál, amelyik nagyobb, mint 10 mm volt, ebben az esetben nem szükséges, és a tasaknak a kiürítése önmagában ismert módon valósítható meg. Lehetőség van arra is, hogy egy hagyományos dugószerű csatlakozót alkalmazzunk, amely könnyen illeszkedik a 237 és 337 ürítőjáratokba.

A 11. ábrán látható példaként! kiviteli alaknál a 208 ürítőrész hasonló módon van kialakítva, mint az előbb említett kiviteli alakoknál, és egy egységet képez magával a 201 tasakkal, van rajta egy elkeskenyített 237 ürítőjárat, amely ürítőcsatornákat két 233 és 234 varrat zár le oldalról, amelyek lehetnek hegesztési varratok, és amelyek párhuzamosak a 208 ürítőrész külső 235 és 236 körvonalával, amely a 208 ürítőrészt kívülről veszi körül. A lényegében cső alakú 237 ürítőjárat a 208 ürítőrész nyitott állapotában egy megfelelően elrendezett magelemmel látható el a filmlemezek végeinél a 208 ürítőtartományban, legalább a 233 és 234 varratok mentén. A 11. ábrán látható példaként! kiviteli alaknál a keskeny 237 ürítőjárat falait a 201 tasakot képező filmlemezek végtartományai képezik, és elegendő, sőt előnyös, ha a mag elemet egy olyan 241 rövid elem képezi, amely rugalmas tömlőelem, amely rugalmas, hőre lágyuló műanyag polimerből van kialakítva. Ilyen célra alkalmazható például polisztirén, polietilén/butilén polisztirén kopolimerek közül egy vagy több. Egy ilyen rugalmas tömlő a 237 ürítőjáratban marad akkor, amikor a teljes hegesztés megtörténik, és a lényegében cső alakú 237 ürítőjáratnál a 208 ürítőrész nyitott állapotában is megtalálható, de ugyanakkor lehetővé teszi a 208 ürítőrésznek a visszahajtását a zárt helyzetébe.

A 12. ábrán egy olyan példaként! kiviteli alak látható, ahol a 308 ürítőrész külön elemként van kiképezve, és a 301 tasakhoz hegesztéssel vagy egyéb, önmagában ismert módon van csatlakoztatva.

A 308 ürítőrész, amelyben a cső alakú 337 ürítőjárat van kiképezve, 342 és 343 oldalsó elemek között van elhelyezve, amelyek ennek a 308 ürítőrésznek a részét képezik, és olyan szélességű 308 ürítőrészt választunk, amely kézzel könnyen kihajtható vagy visszahajtható az előzőekben említett módon. Ez például előszállítható megfelelő hőre lágyuló polimerek fröccsöntésével. Polimerként felhasználható polisztirén, polietilén/butilén polisztirén kopolimerek közül egy vagy több.

A külön kialakított 308 ürítőrész falvastagságát úgy kell megválasztani, hogy biztosítva legyen a 337 ürítőjárat lényegében cső alakja a 308 ürítőrész nyitott állapotában, ugyanakkor azonban biztosítva legyen az is, hogy a 308 ürítőrész könnyen visszahajtható legyen a zárt állapotához. Előnyös lehet, ha egy rövid rugalmas 341 tömlőszerű elemet is alkalmazunk elasztomer hőre lágyuló anyagból a 337 ürítőjáratba, annak megfelelő ürítőképességét tovább biztosítandó.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Gyüjtőtasak emberi ürülék számára, amely gyűjtőtasak tartalmaz:

- egy tasakot (1, 101, 201, 301), amely két filmlemezből (2, 3; 102, 103) van kialakítva, amelyeknek a peremei egymással össze vannak kapcsolva,

- bemeneti nyílást (5, 105), amely az egyik filmlemezen (3; 103) van kialakítva,

- csatlakozóelemet (6, 106), amely a bemeneti nyílást (5, 105) körülvevően van elrendezve, és a tasaknak a testnyíláshoz történő csatlakoztatására van kiképezve,

- hosszúkás ürítőrészt (8, 108, 208, 308), amelynek van egy közelebbi vége, amely a tasakhoz van csatlakoztatva adott távolságra a bemeneti nyílástól (5; 105) és van egy távolabbi vége, amely egy ürítőnyílást (9, 109, 209, 309) képezően van kialakítva, az ürítőrésznek (8,108; 208; 308) lényegében párhuzamos oldalperemei vannak, és az oldalperemek külső körvonalai (35, 36; 135, 136; 235, 236) között egy olyan minimális szélesség van kiképezve, amely lehetővé teszi az ürítőrésznek (8, 108, 208, 308) a kézi úton történő visszahajtását hosszirányban egy olyan hajtási vonal mentén, amely az ürítőrész távolabbi vége és közelebbi vége között van elhelyezve, és lehetővé teszi azt, hogy az ürítőrész a nyitott, hajtás nélküli helyzetéből egy zárt, visszahajtott helyzetébe legyen helyezhető és fordítva, azzal jellemezve, hogy lekeskenyített ürítőjárat (37, 137, 237, 337) van az ürítőrészben (8, 108, 208, 308) az oldalperemek között úgy kiképezve, hogy az ürítőjáratoknak (37, 137, 237, 337) a szélessége kisebb, mint az ürítőrész (8, 108, 208, 308) minimális szélességének a 60%-a.
2. Az 1. igénypont szerinti gyüjtőtasak, azzal jellemezve, hogy egy záróeszköz van az ürítőrésznél (8, 108, 208, 308) elrendezve a tasak (1, 201, 301) nyitá7

HU 225 469 Β1 sára és zárására, amely két, egy első és egy második záróelemből áll, amelyek egymást követően működtethetők használat közben úgy, hogy az egymást követő műveleteket egy olyan közbenső fokozat választja szét, amelyben csak az első záróelem van aktiválva, továbbá

- az első záróelem első pár érintkező felületeket (10, 11) tartalmaz egy első hajtási vonal (12) és egy második hajtási vonal (13) továbbá egy első hajtási vonal (12) és egy határolóvonal (14) között, az érintkező felületek (10, 11) az ürítőrésszel (8) az első hajtási vonal (12) mentén történő visszahajtással vannak egymással érintkezésbe hozva, és a közbenső helyzetben és a tasak használati helyzetében ebben a helyzetben vannak megtartva,

- az első pár érintkező felületek (10,11) egy hordozólemezen (15) vagy hordozólemezeken vannak elhelyezve, amelyek az egyik filmlemezhez vannak rögzítve.
3. Az 1. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy tartalmaz legalább egy olyan tömítőlemezt (138,139), amelynek nagyobb a merevsége, mint az ürítőrészé (108), és a tömítőlemez (138,139) az ürítőrész (108) egyik oldalára van az ürítőnyílás (109) közelében elhelyezve úgy, hogy az ürítőrész (108) másik oldalán egy érintkezőfelülettel kapcsolódik, és ily módon zárja ezen hajtás során az ürítőnyílást (109).
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy egy záróelem van az ürítőrésznél (108) elhelyezve a tasak zárására az ürítőrész (108) visszahajtott, zárt állapotában.
5. A 4. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a záróelem visszahajtható zárócsíkokat (112, 113) tartalmaz, amelyek az ürítőrész (108) egymással szemben lévő külső körvonalairól (135, 136) kinyúlóan vannak kiképezve, és egyik felületük egy első záróelemmel (111, 110) van ellátva, amely egy második záróelemmel (114,115) kapcsolódóan van kiképezve, és a második záróelem (114, 115) az ürítőrész (108) azon felületén van elhelyezve, amely a hajtást követően a zárócsíkokkal (112, 113) egy vonalban helyezkedik el.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrész (8, 108) minimális szélessége 60 és 80 mm között van, míg az ürítőjáratok (37, 137) szélessége kisebb, mint 30 mm.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrész (8, 108) két filmlemez (2, 3; 102, 103) végtartományánál van kiképezve, és ezek a végtartományok külső körvonalaik (35, 36; 135, 136) mentén egymáshoz vannak csatlakoztatva, és az ürítőjáratot (37; 137) ezen végtartományok összekapcsolásával létrehozott varratok (38, 39; 133, 134) határolják, amelyek a külső körvonalak (35, 36; 135,136) oldalperemeivel lényegében párhuzamos végtartományt határolják, és a varratok (38, 39; 133, 134) közötti távolság több, mint 10 mm, de kisebb, mint az ürítőrész (8, 108) egymáshoz csatlakoztatott külső körvonalai (35, 36; 135, 136) közötti távolság 60%-a.
8. A 7. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőjáratot (137) meghatározó varratok (38, 39) azoktól a varratoktól (33, 34), amelyek az ürítőrész (8, 108) külső körvonalait (35, 36) kapcsolják össze, külön vannak kiképezve.
9. A 7. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrész (108) külső körvonalait (135, 136) összekötő varratok párhuzamos varratokkal (133, 134) vannak összekapcsolva, és így határolják körül az ürítőjáratot (137).
10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a varratok (38, 39; 133, 134) hegesztett varratok.
11. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőjárat (237, 337) az ürítőrész (208, 308) nyitott, visszahajtás nélküli helyzetében lényegében cső alakú.
12. A 11. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrész (208) a filmlemezek két zárótartományából van kiképezve, ezek a zárótartományok oldalsó külső körvonalaik (235, 236) mentén össze vannak kapcsolva, és a cső alakú ürítőjárat (237) a külső körvonalakkal (235, 236) lényegében párhuzamos varratok (233, 234) által összekapcsoltan van kiképezve.
13. A 12. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőjárat (237) egy olyan magelemmel van kialakítva, amely a végtartományok között van elhelyezve, legalább a párhuzamos varratok (233, 234) hegesztése során.
14. A 13. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a magelemet egy rugalmas tömlőből kiképezett rövid elem (241) képezi.
15. A 14. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a tömlőként kiképezett rövid elem (241) rugalmas, hőre lágyuló anyagból van kialakítva.
16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a tömlőként képezett rövid elem (241) a hegesztés után is az ürítőjáratban (237) maradóan van elhelyezve.
17. A 11. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrészt (308) egy külön elem képezi, amely a tasakkal (301) össze van kapcsolva.
18. A 17. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy az ürítőrészt (138) fröccsöntéssel rugalmas, hőre lágyuló polimerből van kialakítva.
19. A 18. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a polimert polisztirén polietilén/butilén polisztirén kopolimerek egyikéből vagy többől van kiválasztva.
20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a rugalmas tömlőelemet képező rövid elem (341) az ürítőjáratban (337) van elhelyezve.
21. A 20. igénypont szerinti gyűjtőtasak, azzal jellemezve, hogy a tömlőszerű rövid elem (341) hőre lágyuló rugalmas anyagból van.