HU223393B1 - Eljárás és berendezés rátétes üvegáram létrehozására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés külső rátétüveg általkörülvett magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására, ahol egyelső üvegforrásból egy első kifolyónyíláson (22) keresztül magüvegetszállítanak egy, az első kifolyónyílás (22) alatt függőlegesen adotttávolságra és azzal egy vonalban elrendezett második kifolyónyílásba(28), amely egy kamra által van körülvéve, amely ezen másodikkifolyónyílással (28) egy, az első és a második kifolyónyílás (22, 28)közötti adagolórésen (42) keresztül áll összeköttetésben, és ahol egymásodik üvegforrásból a kamra (30) egyik oldalához rátétüvegetszállítanak, hogy az első és második üvegforrásból gravitációs útonérkező üvegáramok a kifolyónyílásokon (22, 28) keresztül egy rátétesüvegáramot képezzenek. A találmány lényege az, hogy az adagolórés (42)változó méretű körben a kamra (30) mentén, nagyobb ellenállástlétesítve az adagolórésen (42) átlépő üvegáramlással szemben azadagolórésnek (42) a kamra (30) rátétüveg-- bemenetével (44)szomszédos oldalán, és kisebb ellenállást létesítve az adagolórésen(42) átlépő üvegáramlással szemben az adagolórésnek (42) a kamra (30)rátétüveg-bemenettől (44) távol eső oldalán. ŕ

Description

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 223 393 Β1

A találmány üvegáram létrehozására vonatkozik üvegadagoknak vagy üvegcseppeknek a kialakításához üvegtermékek gyártásánál, és alapvető tárgya eljárás és berendezés többrétegű, úgynevezett rátétes üvegáram létrehozására, ahol egy belső magüveget egy külső rátétüvegréteg vesz körül.

Már korábban is javasolták egy rátétes üvegáram biztosítását többrétegű falszakaszokkal rendelkező üvegtermékek kialakításához. Az EP 0 722 907 A2 és az EP 0 722 908 A2 számú szabadalmi bejelentések olyan technológiákat ismertetnek egy ilyen rátétes üvegáram létrehozására, amelyeknél egy első üvegforrásból magüveget szállítanak egy első kifolyónyíláson keresztül. Az első kifolyónyílás alatt függőleges térközzel és vele egy vonalban egy második kifolyónyílás van elrendezve, amely egy gyűrű alakú kamra által van körülvéve, amely a második kifolyónyílással az első és a második kifolyónyílás közötti résen keresztül áll összeköttetésben. Egy fűtött cső szállítja a rátétüveget egy második üvegforrásból a második kifolyónyílást körülvevő gyűrű alakú kamrába. Az üveg a gravitáció hatására az első és második üvegforrásból úgy folyik át az első és második kifolyónyíláson keresztül, hogy egy rátétes üvegáram lép ki a második kifolyónyílásból. A rátétes üvegáram hagyományos technológiával elnyírható egyedi rátétes üvegcseppek kialakítása céljából a hagyományos egyedi szekciós üvegformázó gépek ellátásához.

Habár a fent említett szabadalmi bejelentésekben ismertetett technológiák a technika állásában már régen fennálló problémákkal foglalkoznak, és ezeket meg is oldják, további tökéletesítések is kívánatosak. így például továbbra is problémát jelent a rátétüveg vastagságának egyenletes elosztása a magüvegáram kerülete körül. A fentebb hivatkozott EP 0 722 908 A2 kitanítása szerint az első és második kifolyónyílás közötti adagolórés méretei, mind a rajta átlépő üvegáramlással párhuzamos, mind pedig a rajta átlépő üvegáramlásra merőleges irányban, úgy vannak megválasztva, hogy egyenletes áramlási ellenállást fejtsenek ki a rátétes üvegárammal szemben valamennyi pontban körben az egyes rések kerülete mentén. Ezen korábbi bejelentés előnyös kiviteli alakjainál az egyes rések méretei, mind az üvegáramlással párhuzamosan, mind pedig arra merőlegesen, egyformák körben a rés mentén. Ezen technológia megvalósítása során megállapítást nyert, hogy a rátétüveg vastagsága egészen a 2:1 arányig változhat a magüvegáram kerülete körül.

A fentiek alapján a jelen találmány alapvető célja olyan eljárás és berendezés létrehozása a fentebb említett szabadalmi leírásokban ismertetett jellegű rátétes üvegáram létrehozására, amelyek a rátétüveg egyenletesebb vastagságát biztosítják a rátétes üvegáram kerülete mentén. Egy további és speciálisabb célja a találmánynak olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amelyeknél az egy vonalba eső kifolyónyílások közötti adagolórés a körülvevő kamrára és a rátétüveg forrásából érkező betáplálásra való tekintettel úgy van méretezve, hogy egy egyenletesebb ellenállás alakuljon ki a rátétüvegárammal szemben a rátétüvegáram teljes pályáján, vagyis a rátétüvegkamrába történő és az adagolórésen keresztüli betáplálásától kezdve. A jelen találmány további célja olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amelyeknél egyszerre több rátétes üvegáram van létrehozva a magüvegnek és a rátétüvegnek több, a rátétüvegkamra által körülvett kifolyónyíláspáron keresztül történő betáplálásával, ahol az egyes kifolyónyíláspárok közötti adagolórések egymásra, a körülvevő kamrára, valamint a rátétüveg-betáplálásra való tekintettel úgy vannak méretezve, hogy lényegében egyenletes és azonos rátétüveg-vastagság jöjjön létre valamennyi rátétes üvegáramnál.

A találmány szerinti berendezés, amely egy külső rátétüvegréteg által körülvett belső magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására szolgál, egy első üvegforrásból magüveget fogadó első kifolyónyílást és egy, az első kifolyónyílás alatt függőleges térközzel elrendezett és vele egy vonalban levő második kifolyónyílást tartalmaz. A második kifolyónyílást egy kamra veszi körül, amely a második kifolyónyílással egy az első és a második kifolyónyílás közötti adagolórésen keresztül áll összeköttetésben. A rátétüveget egy második üvegforrásból szállítjuk a kamra egyik oldalára oly módon, hogy a gravitáció hatására üveg folyik át mind az első, mind pedig a második üvegforrásból a kifolyónyílásokon keresztül, rátétes üvegáramot képezve. A jelen találmány egyik előnyös kiviteli alakjának értelmében a kifolyónyílások közötti adagolórés változó méretű körben a kamrában, nagyobb ellenállást tanúsítva az adagolórésen átlépő üvegáramlással szemben az adagolórésnek a kamra rátétüveget a második üvegfonásból fogadó oldalával szomszédos oldalán, és kisebb ellenállást kifejtve az adagolórésen átlépő üvegáramlással szemben az adagolórésnek a kamra rátétüveget fogadó oldalától távol eső oldalán.

A találmány előnyös kiviteli alakjai értelmében a kifolyónyílások közötti adagolórés úgy van méretezve, hogy az üvegáramlással szembeni ellenállás előre meghatározott szögfüggvényként, előnyösen egy azonos szögfüggvényként változik körben a gyűrű alakú kamra és az adagolórés mentén. Az adagolórés üvegáramlással párhuzamos mérete legelőnyösebben állandó marad az adagolórés mentén, míg az üvegáramlásra merőleges mérete szögfüggvényként változik az adagolórés mentén. Legelőnyösebben az adagolórés üvegáramlásra merőleges mérete egymással szöget bezáró síkokon levő szemközti résfelületeket képezve változik, így ez a méret trigonometrikusán változik körben az adagolórés mentén.

A jelen találmány egyik kiviteli alakjánál, amely egy vonalba eső párokban elrendezett és mindegyik párnál egy-egy adagolórés által elválasztott több első és második kifolyónyílással rendelkezik, ahol valamennyi kifolyónyíláspár körül van véve a rátétüvegkamra által, az adagolórések legalább egyike eltérően van méretezve a többi adagolóréstől, hogy kiegyenlítse az üvegáramlással szembeni eltérő ellenállást az adagolórések között a rátétüvegforrástól a kamrán keresztül. A találmány ezen vonatkozásának előnyös megvalósításánál három kifolyónyíláspár van egy vonalban elrendezve a rátétüvegforrással összekötött kamra oldalával párhuza2

HU 223 393 Bl mosan. A középső kifolyónyíláspár adagolórése ezen kifolyónyíláspámak a rátétüveg-betáplálástól távolabbi oldalán úgy van méretezve, hogy kisebb ellenállást képezzen az üvegáramlással szemben, mint a másik két kifolyónyíláspár megfelelő oldalain.

Ily módon az eddigieknél egyenletesebb ellenállást tudunk biztosítani az üvegáramlással szemben a rátétüveg-betáplálástól a kamrán át és körben a kamrában a különböző adagolóréseknek mind az elülső, mind pedig a hátsó oldaláig.

A találmányt részletesebben, annak további jellemzőivel és előnyeivel együtt, kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy a jelen találmány szerinti előnyös kiviteli alakkal összhangban levő üvegszállító berendezést tüntet fel, részleges vázlatos függőleges metszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti üvegszállító berendezés nyíláshordozó gyűrűjének és adagolórésének nagyobb méretarányú részleges függőleges metszetét mutatja, lényegében a 3. ábra 2-2 vonala szerint, míg a 3. ábra egy találmány szerinti háromáramú kiviteli alak üvegáramlását szemlélteti egy vázlatos, vízszintes keresztmetszeti nézetben.

Az 1. ábra egy rátétes üvegáramot létrehozó üvegszállító 10 berendezést tüntet fel. Itt egy első 12 adagolócsatorna magüveget szállít egy 14 adagolótálba, amely az alján egy 16 nyílással van ellátva. A 14 adagolótál egy előnyösen nem mágneses fémből, például rozsdamentes acélból készült 18 védőburkolat által van körülvéve. Egy 20 cső szabályozza a 14 adagolótálból a 16 nyíláson keresztül kibocsátott magüveg mennyiségét legalább egy 22 kifolyónyílás felé, amely(ek) egy a 14 adagolótál alatt elrendezett felső 24 nyíláshordozó gyűrűben van(nak) kialakítva. Egy alsó 26 nyíláshordozó gyűrűben legalább egy második 28 kifolyónyílás van kialakítva, amely(ek) a 22 kifolyónyílás(ok) alatt és azzal (azokkal) tengelyirányban egy vonalban van(nak) elrendezve. A 28 kifolyónyílás egy a 24, 26 nyíláshordozó gyűrűk között kialakított gyűrű alakú 30 kamra által van körülvéve. A 30 kamra a 28 kifolyónyílással egy a 22, 28 kifolyónyílások közötti oldalsó adagolórésen vagy adagoló térközön keresztül áll összeköttetésben. A gyűrű alakú 30 kamra egy 32 szállítócsövön keresztül össze van kötve a rátétüveg 36 adagolótáljának alján kialakított 34 nyílással. A 36 adagolótál egy mennyiségszabályozó 38 csövet foglal magában, és össze van kötve a rátétüveg 40 adagolócsatomájával. A 32 szállítócső egy 42’ vezérlőegység által ellenállásfutéssel van melegítve az üvegáramlás fenntartására a 30 kamra felé. Az eddig leírtak tekintetében az 1. ábrán bemutatott 10 berendezés lényegében megfelel a bevezetőben említett európai szabadalmi bejelentésekben szereplő megoldásnak. Ezen szabadalmi bejelentések egyike (EP 0 722 907) elsősorban a rátétüveg 32 szállítócsövének kialakítására irányul, míg a másik (EP 0 722 908) főként a 24,26 nyíláshordozó gyűrűk kialakításával foglalkozik.

Amint az a 2. ábrán látható, a 42 adagolórés, amely a rátétüveg áramát a 30 kamrából a 28 kifolyónyílásba adagolja, egyrészt egy, a 42 adagolórésen keresztül átlépő üvegáramlás irányával párhuzamos (a 2. ábrán vízszintes) első mérettel, másrészt pedig egy, a 30 kamrából a 42 adagolórésen keresztül átlépő üvegáramlás irányára merőleges (a 2. ábrán függőleges) második mérettel rendelkezik. A találmány 2. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alakjával összhangban a 42 adagolórésnek az üvegáramlásra merőleges második mérete a 42 adagolórés azon oldalán, amely a rátétüveg- 30 kamrába vezető 44 bemenetétől távolabb esik, nagyobb, mint a 42 adagolórés 44 rátétüveg-bemenettel szomszédos oldalán. Minthogy a 44 rátétüveg-bemenet csak a 30 kamra egyik oldalára nyílik rá, nem pedig teljesen körben a 30 kamra körül, így a rátétüvegnek nagyobb távolságon kell áramolnia a 44 bemenettől a 30 kamrában körbe a 42 adagolórés hátsó oldaláig, mint a 44 bemenettől közvetlenül a 30 kamrán keresztül a 42 adagolórés elülső oldaláig.

Ez a nagyobb áramlási távolság nem csupán nyomáseséssel jár a súrlódási ellenállás következtében, hanem hőveszteséggel és hőmérsékleteséssel is, ami növeli a viszkozitást. A 42 adagolórés fentiekben vázolt nem egyforma méretezésével az üvegáramlással szembeni ellenállás magán az adagolórésen keresztül legalább részben, előnyösen pedig lényegében teljes kompenzálást nyújt a nagyobb távolságú üvegáramoltatás számára, egy lényegében azonos üvegáramlással szembeni ellenállást biztosítva végig a teljes üvegáramlási pályán a 44 bemenettől a 30 kamrán keresztül a 28 kifolyónyílásig. A 2. ábrán bemutatott speciális kiviteli alaknál a 28 kifolyónyílást körülvevő 26 nyíláshordozó gyűrű felső felülete vízszintes síkban van kialakítva, míg a 22 kifolyónyílást körülvevő 24 nyíláshordozó gyűrű ezzel szemközti alsó felülete egy a vízszintessel szöget bezáró síkban húzódik, így az üvegáramlás keresztmetszeti mérete trigonometrikusán változik a 42 adagolórés 44 bemenettel szomszédos oldalától a 42 adagolórés 44 bemenettől távol eső oldaláig.

A 3. ábra a jelen találmány egy háromrátétes üvegáramot biztosító kiviteli alakját szemlélteti vázlatosan. Ennél a kiviteli alaknál három pár egymással egy vonalba eső 22a, 28a; 22b, 28b és 22c, 28c kifolyónyílás van elrendezve annak a 30 kamrának az egyik oldalával párhuzamos vonalban, amelybe a 44 rátétüveg-bemenet nyílik. A 3. ábrából kitűnik, hogy az üvegáramlás pályája a 44 bemenettől körben a 30 kamrában a 22b, 28b kifolyónyíláspár hátsó oldaláig lényegesen hosszabb, mint az áramlási pálya a 22a, 28a és a 22c, 28c kifolyónyíláspárok hátsó oldaláig. Ennélfogva a találmány ezen kiviteli alakjánál, a 22b, 28b kifolyónyíláspár adagolórését a 22a, 28a és a 22c, 28c kifolyónyíláspárokéhoz képest eltérően méretezhetjük, különösen a 22b, 28b kifolyónyíláspár hátsó oldalánál, hogy javítsuk az üvegáramlással szembeni ellenállás egyenletességét valamennyi pontban az összes adagolórés mentén, és ezáltal a rátétüveg lerakódásának nagyobb egyenletességét érjük el a magüvegáramok kerületei körül.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés külső rátétüveg által körülvett magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására, amely berendezés egy első üvegforrásból egy első kifolyónyíláson keresztül magüveget szállító eszközöket, az első kifolyónyílás alatt függőlegesen adott távolságra és azzal egy vonalban elrendezett második kifolyónyílást képező eszközökeL ahol a második kifolyónyílás egy kamra által van körülvéve, amely ezen második kifolyónyílással egy, az első és a második kifolyónyílás közötti adagolórésen keresztül áll összeköttetésben, valamint egy második üvegforrásból a kamra egyik oldalához rátétüveget szállító eszközöket tartalmaz, ahol az első és második üvegforrásból gravitációs úton érkező üvegáramok a kifolyónyílásokon keresztül egy rátétes üvegáramot képező módon vannak összevezetve, azzal jellemezve, hogy az adagolórés (42) körben a kamra (30) mentén változó méretű, nagyobb ellenállást kifejtve az adagolórésen (42) átlépő üvegáramlással szemben az adagolórésnek (42) a kamra (30) egyik oldalával szomszédos oldalán, és kisebb ellenállást kifejtve az adagolórésen (42) átlépő üvegáramlással szemben az adagolórésnek (42) a kamra (30) előbbi oldalától távol eső oldalán.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolórés (42) úgy van méretezve, hogy az üvegáramlással szembeni ellenállás egy előre meghatározott szögfüggvény szerint változik körben a kamra (30) mentén.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az előre meghatározott függvény egy azonos szögfüggvény.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolórésnek (42) egy, az üvegáramlással párhuzamos első mérete és egy, az üvegáramlásra merőleges második mérete van, ahol az első és a második méret egyike körben az adagolórés (42) mentén azonos, míg a másik méret körben az adagolórés (42) mentén változó.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első méret körben az adagolórés (42) mentén azonos, míg a második méret körben az adagolórés (42) mentén változik.
6. 6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolórésnek (42) egy, az ezen adagolórésen (42) átlépő üvegáramlásra merőleges mérete van, amely körben az adagolórés (42) mentén változó.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolórést (42) az első és a második kifolyónyílásnál (22, 28) levő, egymással szemközti sík felületek képezik, ahol legalább az egyik felület szöget zár be a kifolyónyílások alapsíkjához képest.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy több, egymással egy vonalba eső párokban elrendezett és egymástól egy-egy adagolórés (42) által elválasztott első és második kifolyónyílást (22, 28) tartalmaz, ahol ezen kifolyónyíláspárok (22a, 28a; 22b, 28b; 22c, 28c) mindegyike körül van véve a kamra (30) által, és ahol az adagolórések (42) legalább egyike a második üvegforrásból érkező üvegáramlással szembeni ellenállást az egyes adagolórések között kiegyenlítő módon, a többi adagolóréshez képest eltérően van méretezve.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy három kifolyónyíláspár (22a, 28a; 22b, 28b; 22c, 28c) van egy, a kamra (30) egyik oldalával párhuzamos vonal mentén elrendezve, ahol a középső kifolyónyíláspár (22b, 28b) adagolórése (42) a kamra (30) említett oldalától távol eső oldalán úgy van méretezve, hogy az üvegáramlással szemben kisebb ellenállást fejtsen ki, mint a másik két kifolyónyíláspámak (22a, 28a; 22c, 28c) a kamra (30) említett oldalától távol eső oldalain.
10. 10. Eljárás rátétes üvegáram létrehozására, amelynek során üveget szállítunk egy első üvegforrásból egy pár, egymással egy vonalba eső és egy adagolórés által egymástól elválasztott kifolyónyíláson keresztül, emellett pedig üveget szállítunk egy második üvegforrásból egy, az adagolórés körüli kamrába oly módon, hogy az első üvegforrásból származó üveg a gravitáció hatására az adagolórésen keresztül keveredik a második üvegforrásból származó üveggel, amely rátétet képez az első üvegforrásból származó belső üvegmag körül, azzal jellemezve, hogy az adagolórést nem egyformán méretezzük körben az adagolórés mentén, és így az adagolórés egyik oldalán kisebb ellenállást létesítünk az üvegáramlással szemben, mint a másik oldalán.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második üvegforrásból származó üveget a kamra egyik oldalán tápláljuk be, és az adagolórést nem egyformán méretezzük körben az adagolórés körül, és így kisebb ellenállást létesítünk az adagolórésnek az üvegáramlással szemben a kamra betáplálási oldalától távol eső oldalán.
12. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adagolórést úgy méretezzük, hogy az üvegáramlással párhuzamos irányú mérete egyforma, míg az üvegáramlásra merőleges irányú mérete változó legyen.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adagolórés üvegáramlásra merőleges irányú változó méretét a kifolyónyílásoknál egymással szemközti sík felületek által képezzük, ahol ezen felületek legalább egyikét szöget bezáróan állítjuk be a kifolyónyílások alapsíkjához képest.
14. 14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy többszörös rátétes üvegáramot hozunk létre, amelynek során üveget szállítunk egy első üvegforrásból egymással egy vonalban elrendezett kifolyónyílások párjaihoz, amelyek egy kamra által körülvett adagolórésekkel rendelkeznek, ahol az adagolórések méretezését úgy végezzük, hogy ezek egymástól eltérőek legyenek, és mindegyik adagolórésnél lényegében ugyanazt az ellenállást létesítjük az üvegáramlással szemben a kamrán keresztül az adagolórésekhez.