HU219927B - Szerkezet csővezeték két elemének az összekapcsolására, valamint csővezetékek elemeinek, különösen csöveknek tömített és reteszelt összekapcsolása - Google Patents

Description

A találmány tárgya szerkezet csővezeték két elemének, egy sima csonknak és egy karimának az összekapcsolására, amely egy tengelyirányú nyomással szemben tömített elasztomer tömítést tartalmaz, és ez a tömítés egy testet tartalmaz, amely a tömítés ellenkarimájára támaszkodik, és a test elején, azzal egy darabból álló, a karimára támaszkodó talpa van, és sugárirányban a testen kívül egy felület van, amely az ellenkarima reakciófelületére támaszkodik, és sugárirányban a testen belül egy felület van, amely a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, és a talpnak elülső végső felülete a karimára támaszkodik, hogy a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét biztosítsa.

Az „elülső” és „hátsó” szavak az ellenkarima elmozdulási irányára utalnak a tömítés nyomás alá helyezésekor.

A szerkezetet csövek, különösen duktilis öntöttvas csövek összekapcsolására használják, vagy pedig egy cső és egy csaptelep összekapcsolására. Egy ilyen összekapcsoláshoz általában először felhúzzák az ellenkarimát, majd a szerkezetet az első cső sima csonkjának elülső végére, és ezt a sima csonkot a második cső karimájához vagy a csaptelephez közelítik. Az ellenkarima általában össze van kötve a karimával csavarok segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy azok megszorításával az ellenkarimát a karimához lehessen közelíteni, és így biztosítani lehessen a tömítés nyomás alá helyezését. A tömítés testei ekkor a gyűrű alakú nyomókamrában helyezkednek el, amelyet az ellenkarima reakciófelülete és a sima karima sugárirányban külső felülete határol.

A tömítésnek egyaránt jól kell a szerepét betölteni abban az esetben, ha a sugárirányú játék az ellenkarima és a sima csonk és/vagy a tengelyirányú játék a sima csonk és a karima között jelentős, és abban az esetben is, ha ez a két játék minimális, hogy alkalmazkodni tudjon az általánosan előforduló különböző alakokhoz.

Ugyanakkor ezek a követelmények nem kompatibilisek. Valójában az első esetben az összenyomott tömítés elasztomer anyagának a kiteijedéséhez rendelkezésre álló tér viszonylag nagy. Következésképpen a tömítésnek kielégítő méretekkel kell rendelkeznie, hogy a szerepét be tudja tölteni. A második esetben azonban a tömítés elasztomer anyagának a kiterjedéshez rendelkezésre álló tér sokkal kisebb. Nagyon gyakran meg lehet állapítani, különösen minimális sugárirányú játék esetében, hogy a tömítés rosszul van elhelyezve a nyomás alá helyezéskor, azaz a talp és a karima között, ami a tömítettség hiányosságaihoz vezet.

A csővezeték két eleme közötti reteszelt összekapcsolás céljából általában betéteket alkalmaznak a test egyik hátsó, végső csonkjában. Mindegyik betétnek egy sugárirányban belső felülete van, amelyen egy kapcsolódomborulat van kialakítva, amely az első csövön lévő sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, hogy a csővezeték két elemének összekapcsolását reteszelje. Ilyen jellegű megoldások ismerhetők meg az EP 794 378 számú és DE 2 010 020 számú szabadalmi leírásokból.

Minimális játék, különösen a sugárirányú minimális játék esetén ugyancsak felmerülnek a tömítés elhelyezésének problémái azáltal, hogy például az ellenkarima külső felületén az elasztomer anyagból expanziós dudorok jelennek meg a karima mögött és/vagy a betétek körül az elasztomer hullámosodása jelenik meg, ami a csővezeték két elemének összekapcsolásánál a tömítettség meghibásodásához vezet.

A találmány feladata a fent említett problémáknak a megoldása, és különösen egy olyan tömítéssel ellátott szerkezet létrehozása, amelyet könnyű felszerelni és leszerelni, a helyigénye kicsi, előállítása olcsó, és a csővezeték elemeinek összekapcsolásánál jó tömítettséget biztosít az összekötendő elemek közötti nagyjátéktartományban, azaz az ellenkarima és a sima csonk közötti minimális sugárirányú játéktól egészen a viszonylag nagy, körülbelül 16 bar nyomásig.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy szerkezettel valósítjuk meg csővezeték két elemének, egy sima csonknak és egy karimának az összekapcsolására, amely egy tengelyirányú nyomással szemben tömített elasztomer tömítést tartalmaz, és ez a tömítés egy testet tartalmaz, amely a tömítés ellenkarimájára támaszkodik, és a test elején, azzal egy darabból álló, a karimára támaszkodó talpa van, és sugárirányban a testen kívül egy felület van, amely az ellenkarima reakciófelületére támaszkodik, és sugárirányban a testen belül egy felület van, amely a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, és a talpnak elülső végső felülete a karimára támaszkodik, hogy a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét biztosítsa. A szerkezet lényege, hogy a testben legalább egy, az összenyomott tömítés elasztomer anyagának a kitelj edésére szolgáló vájat van, és a szerkezet a talp sugárirányban kifelé való kiterjedését korlátozó eszközzel van ellátva.

A találmány előnyös kivitele szerint a szerkezet az alábbi jellemzőkből egyet vagy többet tartalmazhat.

Előnyösen a vájat egy gyűrű alakú vájat, amely a test sugárirányban belső felületén vagy sugárirányban külső felületén van kialakítva.

Célszerűen a vájat a test sugárirányban belső felületén van kialakítva, és ez a vájat egy üreget képez, amely legalább részben a tömítés egy részével, amely gyűrű alakú ajkat képez, le van zárva, és a szerkezetnek egy megtartóeleme van, amely az ajkat a sima csonk sugárirányban külső felületén tartja, és ez az elem az üregben van elhelyezve.

Előnyösen a megtartóelem egy hasított gyűrű.

Célszerűen a vájat a test sugárirányban belső felületén van kialakítva, és hogy legalább egy másik gyűrű alakú vájat van a test sugárirányban külső felületén kialakítva, és a két vájat tengelyirányban egymáshoz képest el van tolva.

Előnyösen a talp kiterjedését határoló elem egy merev gyűrű, nevezetesen fémgyűrű, amely a talp sugárirányban külső részébe van helyezve.

Célszerűen a talp kiteijedését határoló elem egy gyűrű alakú rugó, amely a talp sugárirányban külső részébe van helyezve.

Előnyösen a talp elülső végső felületének legalább egy része ferde és hátrafelé széttartó, és a tömítés nyomás alá helyezésekor a nyomófeszültségeket a talp su2

HU 219 927 Β gárirányban belső elülső részébe koncentrálja, és ezáltal a talp kiterjedését sugárirányban kifelé korlátozza.

Célszerűen a test sugárirányban külső felületének általában a tömítés hátsó vége felé összetartó alakja van.

Előnyösen a test sugárirányban külső felületének elülső része, amely vájattól mentes, előrefelé széttartó, és ez a rész arra való, hogy az ellenkarima reakciófelületének megfelelő részére támaszkodjon a tömítés nyomás alá helyezésekor.

Célszerűen a test sugárirányban külső felületének legalább két része, nevezetesen egy hátsó része és egy elülső része előrefelé széttartó, és hogy az elülső rész jobban széttart, mint a hátsó rész, és ez a két rész az ellenkarima reakciófelületének megfelelő részeire támaszkodik a tömítés nyomás alá helyezésekor.

Előnyösen a talp sugárirányban belső felületében legalább két sugárirányú kiugrás van, amelyek a sima csonkon a szerkezet tengelyirányú elhelyezőütközőit képezik, és ezek az ütközők a sima csonk tengelyirányú végének ütköznek a tömítés nyomás alá helyezése előtt.

Célszerűen legalább két, fémből lévő rögzítőbetétje van, amelyek a test hátsó végének szakaszában vannak elhelyezve, mindegyik betérnek egy sugárirányban belső felülete van, amelynek kapcsolódomborulata arra szolgál, hogy a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodjon, hogy a csővezeték két elemének összekapcsolását reteszelje a tömítés nyomás alá helyezésekor.

Előnyösen az összenyomott tömítés elasztomer anyagának kiterjedésére egy homlokoldali hátsó vajat van kialakítva a betétek között, a test hátsó végének felületében.

Célszerűen legalább egy betérnek az egyik sugárirányban külső felületén egy lényegében sugárirányú kiemelkedés van, hogy az ellenkarima reakciófelületének lényegében sugárirányú ütközőfelületének egy részével együttműködjön, és így a betét sugárirányú elmozdulását határolja a tömítés nyomás alá helyezésekor.

A találmány tárgya továbbá csővezetékek elemeinek, különösen csöveknek tömített összekapcsolása, amelyek egy sima csonkot tartalmaznak a csővezeték első eleménél és egy karimát a csővezeték második eleménél és egy ellenkarimát, amely a sima csonkot körülveszi, és a karimára van erősítve. Ennek lényege, hogy az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezetet tartalmazza, és a test sugárirányban külső felülete az ellenkarima egyik reakciófelületére támaszkodik, és a test sugárirányban belső felülete a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, és a talp elülső végfelülete a karimára támaszkodik, és biztosítja a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét.

Végül a találmány tárgya csővezetékek elemeinek, különösen csöveknek tömített és reteszelt összekapcsolása, amely a csővezeték első eleménél egy sima csonkot és a csővezeték második eleménél egy karimát tartalmaz, és egy ellenkarimát, amely a sima csonkot körülveszi, és a karimára van erősítve. Ennek lényege, hogy a 13-15. igénypontok szerinti szerkezetet tartalmazza, és a tömítés sugárirányban külső felülete az ellenkarima egyik ferde reakciófelületére támaszkodik, a test sugárirányban belső felülete, valamint a betétek kapcsolódomborulata a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, és a talp elülső végfelülete a karimára támaszkodik, biztosítva a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét és reteszelését.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a csövek összekapcsolását mutatja a találmány szerinti szerkezet segítségével hosszmetszetben, a felső félmetszet az összekötést mutatja a tömítés öszszenyomása előtt, az alsó félmetszet az összekapcsolást mutatja a tömítés összenyomása után.

A 2. ábra az 1. ábra II részletét mutatja nagyobb léptékben.

A 3. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet egy másik változatának egy darabját mutatja összenyomás előtt, hoszszanti metszetben.

A 4. ábra az 1. ábrához hasonló metszet, amelynél a csövek összekapcsolására a 3. ábra szerinti szerkezetet alkalmazzuk.

Az 5-7. ábrák részleges hosszanti metszetek, amelyek az 1. ábra szerinti szerkezet egy változatát mutatják összenyomás előtt.

A 8. ábrán a találmány szerinti szerkezet egy második kivitele látható hosszanti metszetben, félnézetben.

A 9. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, amely a csövek összekapcsolását mutatja a 8. ábra szerinti szerkezettel.

A 10. ábra a 8. ábrához hasonló nézet, amelyen a

8. ábra szerinti megoldás egy változata látható.

All. ábrán a 8-10. ábrákon alkalmazható betét egy változata látható, hosszanti metszetben.

Az 1. ábra felső részén félmetszetben egy első 2 cső sima 1 csonkját és egy második 4 cső 3 karimáját ábrázoltuk, amelyek összekapcsolásra készek. A 2 és 4 csövek, amelyek lényegében koaxiálisán vannak elhelyezve, egy csővezeték egymást követő csöveit képezhetik, különösen duktilis öntöttvas csövekét, amelyeknél mindegyik cső egyik végén egy sima 1 csonk és a másik végén egy 3 karima van.

A 3 karima a 4 cső hátsó 5 végéből sugárirányban nyúlik ki az 1. ábrán baloldalt, és 6 nyílásokkal van átfúrva, amelyek szögben egyenletesen vannak elosztva.

Egy 7 szerkezet, amely egy 8 tömítésből és egy folytonos, fémből lévő 9 gyűrűből áll, veszi körül a sima 1 csonk elülső 10 végét, az 1. ábrán jobb oldalon.

A sima 1 csonkot körülvevő 11 ellenkarima van induláskor a 8 tömítés mögött elhelyezve. Ennek a 11 ellenkarimának egy hátsó 12 része van, amely észrevehetően csonka kúp alakú, és előrefelé széttartó, és a 2 csővel lényegében koaxiális. A 12 rész előrefelé meg van hosszabbítva egy közbenső 12A résszel, amely kevésbé széttartó. A 12A rész elülső végén egy sugárirányban kifelé kiálló 13 gallér van kialakítva, amelyben 14 nyílások vannak szögben szabályosan elosztottan kialakítva, amelyek a 6 nyílásokkal szemben helyezkednek el. A rajzon nem ábrázolt csavarok haladnak át az egymással szemben álló 6 és 14 nyíláson.

A 8 tömítés elasztomer anyagból készül, és egy gyűrű alakú 15 teste van, amelynek elülső végén egy gyűrű

HU 219 927 Β alakú 16 talp van, amelynek keresztmetszete lényegében négyszögletes.

Amint a 2. ábrából kitűnik, a 16 talp sugárirányban belső, hengeres 17 felülete meghosszabbítja a 15 test sugárirányban belső, hengeres 18 felületét úgy, hogy a 8 tömítés sugárirányban belső 19 felülete hengeres. Ez a 19 felület a sima 1 csonk sugárirányban külső 20 felületére támaszkodik.

A 16 talp sugárirányban külső, gyűrűs 21 része a 15 test sugárirányban külső 22 felületéből sugárirányban kifelé kiáll. Ez a 22 felület a 16 talp sugárirányban külső 23 felületével van összekötve egy sugárirányú, gyűrűs 24 váll útján.

A 21 részben egy gyűrű alakú 25 horony van, amely a 24 vállba torkollik. A 25 horony belső átmérője lényegében kisebb, mint a 15 test elején lévő 22 felület átmérője.

A 15 test 22 felületének általában csonka kúp alakja van, amely a 8 tömítés hátsó vége felé összetartó. Az összetartás szöge lényegében állandó a 8 tömítés tengelyéhez viszonyítva. Három azonos, gyűrű alakú 26 vájat van a 22 felületben kialakítva, amelyeknek félkör keresztmetszete van, és egymáshoz képest tengelyirányban el vannak tolva.

All ellenkarima hátsó 12 részének belső 27 felülete a 11 ellenkarima hátsó 28 vége felé összetartó. A közbenső 12A résznek egy belső 27A felülete van, amely a 22 felülettel lényegében együttműködik. A 27 és 27A felületek egy reakciófelületet képeznek.

A következőkben ismertetjük a két cső összekapcsolását.

Várakozási helyzetben, mint ahogyan azt az 1. ábrán látható felső félmetszet mutatja, all ellenkarima közbenső 12A részének belső 27A felületét úgy helyezzük el, hogy érintkezzen a még nem összenyomott 8 tömítés 15 teste 22 felületének hátsó részével.

A sima 1 csonk 29 szakasza lényegében sík, és a 3 karima hátsó 30 felületével érintkezik.

A 16 talp elülső 31 felülete lényegében sík, és a 8 tömítés a sima 1 csonkra van helyezve úgy, hogy a 31 felület a 3 karima ugyancsak sík 30 felületével érintkezzen. A két 2 és 4 cső között a tengelyirányú játék tehát zérus vagy gyakorlatilag zérus.

All ellenkarima hátsó 28 végének belső átmérője kissé nagyobb, mint a sima 1 csonk külső átmérője úgy, hogy az átmérőirányú játék all ellenkarima és a sima 1 csonk között minimális. A 11 ellenkarima belső 27, 27A felülete egy 32 kamrát határol a sima 1 csonk körül.

Ahhoz, hogy a 2 és 4 csöveket tömített módon össze lehessen kapcsolni, meghúzzuk all ellenkarimát a 3 karimával összekötő csavarokat, aminek eredményeképpen all ellenkarima előrefelé elmozdul.

Az 1. ábra alsó része a 2 és 4 csöveket a csavarok megszorítása után mutatja. A 8 tömítés ekkor a 3 karima és a 11 ellenkarima között össze van nyomva, és a deformált 22 felület rátámaszkodik a 27, 27A reakciófelületre, a 19 felület pedig a sima 1 csonk 20 felületére van rászorítva, a 16 talp 31 felülete pedig a 3 karima 30 felületére támaszkodik. A 15 test ekkor gyakorlatilag teljesen a 32 kamrában helyezkedik el, a 26 vájatok ekkor többé nem láthatók az elasztomer deformációjának következményeként.

A 26 vájatok az elasztomer számára expanziós tereket képeztek a 8 tömítés nyomás alá helyezése folyamán, lehetővé téve így, hogy a 15 test gyakorlatilag teljes egészében a 32 kamrában helyezkedjen el.

A 13 gallért tehát a legnagyobb mértékben közelíteni lehetett a 3 karimához, lehetővé téve ezáltal, hogy a 16 talpnak az elasztomer összenyomása alatt létrejövő sugárirányú kiteijedésére rendelkezésre álló szabad teret korlátozzuk. Ezt a sugárirányú kiterjedést a 9 gyűrű is határolta, amely a 16 talp 21 részét sugárirányban megfogja.

A fent ábrázolt összekapcsolási viszonyok, azaz a tengelyirányú és az átmérőirányú minimális játék a legfontosabbak ahhoz, hogy jó tömítettséget biztosítsunk. Valójában ilyen körülmények között viszonylag nagymennyiségű elasztomer áll egy kis expanziós tér rendelkezésére.

Pontosabban, ha vájatok nélküli testekkel kialakított tömítést alkalmazunk, akkor ugyanilyen körülmények között megállapítható, hogy a 15 test nem hatol be teljesen a 32 kamrába. A 13 gallér és a 3 karima közötti távolság nagyobb, mint az 1. ábra szerinti szerkezet esetében, és ekkor megállapítható a 16 talpnak a nem ellenőrzött kiterjedése kifelé, a 2 és 4 csövek nyomás alá helyezése folyamán, ami a 16 talp 31 felülete és a 3 karima 30 felülete között szivárgásokat eredményezhet.

Ezzel ellentétben egy ilyen kiterjedés a nyomás alá helyezés folyamán az 1. ábra szerinti szerkezetnél a 26 vájatok és a 9 gyűrű együttes hatásával meg van akadályozva.

Az 1. ábra szerinti szerkezettel a tömítettség tökéletes minimális átmérőirányú és/vagy axiális játék esetében, és kielégítő marad akkor is, ha ez a két játék jelentős.

Azonkívül az 1. ábra szerinti szerkezet rendkívül gazdaságos és könnyen beszerelhető, mivel egy olyan 8 tömítést tartalmaz, amely egyetlen darab elasztomerből készül, amelyhez egy fémből lévő 9 gyűrű van csatlakoztatva, és ez a 25 horonyban van tartva. Az is megfigyelhető, hogy a 26 vájatok egyrészt megkönnyítik a csövek összekapcsolását azáltal, hogy csökkentik a 8 tömítés súrlódását a 27, 27A felületeken, másrészt megkönnyítik all ellenkarima leszerelését, mivel a 8 tömítés erről jobban levehető a 26 vájatok jelenléte miatt.

A 9 gyűrű általánosabban egy merev gyűrű, amely arra való, hogy a 16 talp sugárirányban kifelé való kiterjedését korlátozza. Helyettesíthető egy csavarrugóval, amely a 25 horonyban van elhelyezve, amely horony egy nyitott üreget képez, vagy a rugó a 16 talpba lehet besüllyesztve. Más változatban maga a talp lehet a merev gyűrűre vagy a rugóra ráöntve.

A 3. ábra az 1. ábrán látható szerkezet egy változatát mutatja részleges hosszmetszetben. Ezt a szerkezetet kizárólag a 8 tömítés képezi, amely az 1. ábrán látható tömítéstől kizárólag aló talp alakjában tér el. A 16 talp a 8 tömítés 15 testét előrefelé meghosszabbítja anélkül, hogy kifelé sugárirányban kiállna, azaz a 8 tömítés sugárirányban külső 33 felülete általában hátrafelé összetartó,

HU 219 927 Β és az összetartás szöge lényegében állandó a 8 tömítés tengelyéhez képest, a hátsó végétől az elülső végéig.

Az elülső 35 vájat elülső 34 fala lényegében egyenes vonalú lejtő, és ily módon ennek a 35 vájatnak a tengelyirányú méretét növeli a másik két, félkör keresztmetszetű 26 vájathoz képest.

A 16 talp 31 felülete a sugárirányú síkhoz képest állandó α szöggel meg van döntve. A 31 felület csonka kúp alakú, és a 16 talp elülső vége felé összetartó.

Ez utóbbi jellemző lehetővé teszi a 16 talp sugárirányban belső, elülső 36 részének a merevítését, amikor a 31 felület a 3 karima 30 felületére támaszkodik, mint ahogyan az a 4. ábra alsó félmetszetén látható.

Összekapcsolás előtt, mint ahogyan az a 4. ábra felső félmetszetében látható, egyedül a 31 felület sugárirányban belső 37 széle érintkezik a 3 karima 30 felületével. A 3 karimát és a 11 ellenkarimát összekötő csavarok meghúzása folyamán a 16 talp 36 része összenyomódik, míg a 31 felület fennmaradó része fokozatosan támaszkodik a 3 karima 30 felületére. A csavarok megszorítása után tehát a nyomófeszültségek a 16 talp 36 részében koncentrálódnak.

A 2 és 4 csövek nyomás alá helyezése során a 36 résznek nagyobb szilárdsága lesz a folyadéknyomással szemben, amely folyadék a 16 talpat kifelé akaqa kibővíteni, mint a szokásos 8 tömítések esetében, amelyekben nincsen a 16 talp sugárirányú kiterjedését korlátozó elem, és amelyeknél a 31 felület sugárirányú.

Azonkívül a 31 felületnek az ily módon való kialakítása a 16 talp elasztomer anyagának deformációját sugárirányban befelé igyekszik terelni a csavarok meghúzása alatt, nevezetesen amikor a tengelyirányú játék a sima 1 csonk és a 3 karima között nem zérus. Az α szög általában 15° lehet.

Az 5. ábrán a 7 szerkezet egy más változata látható, amely a 3. ábrán látható kiviteltől kizárólag abban különbözik, hogy a 15 test 22 felületén két 26 vájat van kialakítva, és hogy a 22 felület elöl két egymást követő 38, 39 résszel van ellátva, amelyeknek általában hátrafelé összetartó alakjuk van, és az összetartás szöge a 8 tömítés tengelyéhez képest különböző. így az elülső 39 rész jobban összetartó, mint a hátulsó 38 rész, és a két 38, 39 rész összekötése az elülső 26 vájat szintjén történik.

Ez a két 38, 39 rész arra való, hogy all ellenkarima közbenső 27A felületének nagyjából egymásnak megfelelő lejtésű elülső és hátulsó részére támaszkodjon. A csavarok meghúzása alatt a 39 rész all ellenkarima 27A felületére támaszkodva a 16 talpat sugárirányban befelé kényszeríti, és a csavarok meghúzása után részt vesz a 16 talp 31 felületével együtt a 16 talp sugárirányban kifelé történő kiterjedésének korlátozásában, javítva ezáltal a 16 talp és a 3 karima közötti kapcsolat tömítettségét.

A 6. ábrán a 7 szerkezet egy másik változata látható, amely a 3. ábrán látható kiviteltől kizárólag abban tér el, hogy gyűrű alakú 40 vájatok vannak kialakítva a 8 tömítés 15 testének mind a 22 felületén, mind pedig a 18 felületén. A 40 vájatok mélyebbek és egyenesebbek, mint a 2. ábrán látható 26 vájatok. A 40 vájatok egymáshoz képest el vannak tolva, a 8 tömítés ekkor egy felfújt alakot mutat.

A 7. ábrán a 7 szerkezet egy további változata látható, amely kizárólag abban tér el a 3. ábra szerintitől, hogy egyetlen gyűrű alakú 41 vájat van kialakítva a 15 testben, annak 18 felületén.

Ez a 41 vájat egy gyűrű alakú 42 üreget képez, amely hátrafelé részben le van zárva a 8 tömítés egy részével, amely gyűrű alakú 43 ajkat képez. Egy kemény műanyagból vagy fémből lévő hasított, kör keresztmetszetű 44 gyűrű van beillesztve a 42 üregbe, és a 43 ajakra támaszkodik.

Amikor a 8 tömítést nyomás alá helyezzük, akkor a 44 gyűrű a 43 ajakra támaszkodik a 15 test sugárirányban külső részével, és így a 43 ajkat az 1 csonk 20 felületén támaszkodva tartja, hogy a 2 és 4 csövek összekapcsolásának jó tömítettségét biztosítsa. Ugyanakkor a 41 vájat expanziós teret biztosít az elasztomer számára, amely a 42 üreget a hasított 44 gyűrű körül bezárja, és lehetővé teszi a 15 test teljes behatolását a 32 kamrába.

A 8. ábra ismét egy további kivitelt ábrázol, amely abban tér el az 1. ábrán bemutatott kiviteltől, hogy fémből lévő 45 reteszelőbetéteket alkalmaz, amelyek a 8 tömítés 15 testének hátsó, végső 46 szakaszába vannak besüllyesztve.

A 45 betétek blokkok, amelyek szögben szabályosan vannak elosztva, és kerületükön a 15 test köti azokat össze. Sugárirányban belső 47 felületük 48 kapcsolófogakkal van ellátva, és ezek arra valók, hogy a sima 1 csonk 20 felületébe kapcsolódjanak, hogy a 2 és 4 csövek közötti összekapcsolást reteszeljék.

A 46 szakasz sugárirányban külső 49 felülete jobban összetartó, mint a 15 test 22 felülete.

A 15 test hátsó homlokoldalának 51 felületébe 50 bemélyedések vannak kialakítva a 45 betétek között úgy, hogy az 51 felületben tengelyirányú mélyedések vannak, amelyek lényegében tengelyirányban terjednek, egészen az egyes 45 betétek hátsó végéig.

A 16 talp 17 felületében elöl azonos 52 kiugrások vannak szögben szabályosan elosztva. Ezek az 52 kiugrások trapéz keresztmetszetű blokkok, amelyeknek elülső, homlokoldali 53 felülete a 16 talp sugárirányú 31 felületét hosszabbítja meg, és amelynek hátsó homlokoldali 54 felülete sugárirányban kifelé és tengelyirányban hátrafelé meg van döntve.

Az 52 kiugrások beállítóütközőket képeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy automatikusan egy minimális távolságot tartsunk a sima 1 csonk elülső 10 vége és a 3 karima 30 felülete között a csavarok meghúzása előtt, mint ahogyan az a 9. ábra felső félmetszetében látható. Az 1. ábrán látható kiviteltől eltérően a 2 és 4 csövek közötti tengelyirányú játék itt nem minimális.

Az összekapcsolás során (lásd 9. ábra) a 8 tömítést a sima 1 csonkra fűzzük fel úgy, hogy az 52 kiugrások 54 felületei a sima 1 csonk elülső végére támaszkodjanak, amely le van sarkítva, és a 16 talp 31 felülete és az 52 kiugrások 53 felületei a 3 karima 30 felületére támaszkodjanak.

Szükséges, hogy egy ilyen minimális távolságot tartsunk a csavarok megszorítása előtt, hogy a tömítettség biztosítva legyen a reteszeléstől függetlenül. Valójában a két 2 és 4 cső közötti reteszelés akkor jön létre, ami5

HU 219 927 Β kor all ellenkarimát a 3 karimára szorítjuk all ellenkarima 27 felülete és a 45 betétek sugárirányban külső felületei közötti együttműködés következtében, amely 45 betétek így tengelyirányban előrefelé és sugárirányban befelé tolódnak.

A 8 tömítésnek a sima 1 csőre való automatikus elhelyezésén kívül az 52 kiugrások lehetővé teszik a sima 1 csonk 29 szakasza esetleges lebegésének a kiigazítását.

Az a tény, hogy az 54 felületek ferdék, a szerelés optimalizálását teszi lehetővé a ferdén levágott vagy nem levágott 1 csonk 29 szakaszával.

Ha az 1 csonk 29 szakasza ferdén le van vágva, az kiugrások 54 felületei a 29 szakasz ferdén levágott részével működnek együtt, mint ahogyan az a 9. ábrán látható, és a 29 szakasz ferdén levágott része ily módon az 52 kiugrások között egy kiegészítő expanziós teret képez az elasztomer számára, minimális átmérőirányú játék esetén.

A 45 betétek közötti 50 bemélyedések lehetővé teszik az összekapcsolás tömítettségének növelését a 45 betétek szintjén, és megkönnyítik az összekapcsolás szétszerelését.

így minimális átmérőirányú játék esetén, mint ahogy a 9. ábrán látható, ezek az 50 bemélyedések megakadályozzák az elasztomer gyűrűk képződését all ellenkarima külsején, all ellenkarima mögött.

Az 50 bemélyedések azonkívül megkönnyítik all ellenkarima leszerelését, ami sokkal egyszerűbb a fent említett gyűrűk jelenléte hiányában, és azonkívül növelik a sima 1 csonk szögbeni eltérésének lehetőségét a 3 karimához képest.

Azonkívül az 50 bemélyedések megakadályozzák az elasztomer hullámok képződését, minimális átmérőirányújáték esetén a 8 tömítés 22 felületének a szintjén és a 45 betétek közelében. Egy ilyen hullámosodás a tömítettség meghibásodásához vezethet, és a betétek korrózióját idézheti elő a külső, környező levegő hatására.

A 26 vájatok megkönnyítik és javítják a csövek reteszelt összekapcsolását azáltal, hogy a 8 tömítés 15 teste és a 11 ellenkarima közötti súrlódást korlátozzák.

A 10. ábrán a 8. ábra szerinti szerkezet egy további változata látható hosszanti félmetszetben, amelynél a 16 talp és a 8 tömítés 22 felületének az alakja hasonló az 5. ábrán bemutatott megoldáséhoz.

így a 10. ábrán látható szerkezet lényegében abban tér el a 8. ábrán látható szerkezettől, hogy a 16 talp 31 felülete a sugárirányú síkhoz képest meg van döntve, mint az 5-7. ábrákon, és hogy a 22 felületnek a 45 betétek előtt két 38, 39 része van, amelyeknek az összetartási szöge a 8 tömítés tengelyéhez képest különböző, mint az 5. ábrán, és hogy az 52 kiugrások elülső felületei a 16 talp 31 felületének elülső 37 széle mögött vannak elhelyezve.

Azonkívül csupán két gyűrű alakú 55 vájat van kialakítva a 15 test 22 felületében. A 38, 39 részek csatlakozása az 55 vájatok szintjén történik.

Az 55 vájatok elülső 56 oldalai lényegében egyenes vonalban vannak megdöntve úgy, hogy az 55 vájatok tengelyirányú hossza nagyobb, mint a 8. ábra szerinti tömítés 26 vájataié. Az 55 vájat elülső 56 oldala meghosszabbítja a 22 felület 39 részét.

Hasonlóképpen, mint a 4. ábrán látható változatnál, a 16 talp ferde 31 felülete lehetővé teszi a 16 talp merevítését a 8 tömítés összeszorítása folyamán. A ferde 31 felület a 22 felület 39 részével együtt biztosítja a 16 talp sugárirányú kiterjedésének korlátozását a 2 és 4 csövek nyomás alá helyezésekor. Ezen túlmenően a 31 felület az elasztomer kiterjedését sugárirányban befelé vezeti a 8 tömítés nyomás alá helyezése folyamán.

Azonkívül az 52 kiugrások 53 felületei és a 16 talp 31 felületének 37 széle közötti távolság egy kiegészítő szabad teret létesít az elasztomer kiteijedése számára a 8 tömítés nyomás alá helyezése folyamán.

A 11. ábrán egy 45 betét hosszmetszete látható, amely a 8. vagy 10. ábrák szerinti 7 szerkezetben alkalmazható abban az esetben, ha a sima 1 csonk műanyagból áll.

A 45 betét sugárirányban külső 57 felületén elöl egy sugárirányú 58 kiugrás van, amely az 57 felülethez egy 59 ütközővállal csatlakozik, amely ugyancsak sugárirányú. Az ilyen kialakítású 45 betétek arra valók, hogy a 8 tömítés 46 szakaszába legyenek besüllyesztve, amint az a 8 -10. ábrákon látható.

Mindegyik 45 betét 59 ütközőválla arra szolgál, hogy all ellenkarima 27 felületének lényegében sugárirányú megfelelő részével dolgozzon együtt a 8 tömítés nyomás alá helyezése folyamán.

Ily módon a 45 betétek sugárirányú elmozdulását ellenőrizni lehet all ellenkarima megszorítása folyamán, és meg lehet akadályozni a 45 betétek sugárirányú túl mély behatolását a sima 1 csonkba, ami annak megsérüléséhez vagy átszakadásához vezethetne.

Claims (17)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szerkezet csővezeték két elemének, egy sima csonknak és egy karimának az összekapcsolására, amely egy tengelyirányú nyomással szemben tömített elasztomer tömítést tartalmaz, és ez a tömítés egy testet tartalmaz, amely a tömítés ellenkarimájára támaszkodik, és a test elején, azzal egy darabból álló, a karimára támaszkodó talpa van, és a testen sugárirányban kívül egy felület van, amely az ellenkarima reakciófelületére támaszkodik, és a testen sugárirányban belül egy felület van, amely a sima csonk sugárirányban külső felületére támaszkodik, és a talpnak elülső végső felülete a karimára támaszkodik, a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét biztosító módon, azzal jellemezve, hogy a testben (15) legalább egy, az összenyomott tömítés (8) elasztomer anyagának a kiteqedésére szolgáló vájat (26, 35, 40, 41, 55) van, és a szerkezet (7) a talp (16) sugárirányban kifelé való kiterjedését korlátozó eszközzel van ellátva.

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vájat (26, 35,40,41, 55) egy gyűrű alakú vájat, amely a test (15) sugárirányban belső felületén (18) vagy sugárirányban külső felületén (22) van kialakítva.

HU 219 927 Β

3. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vajat (41) a test (15) sugárirányban belső felületén (18) van kialakítva, és ez a vájat (41) egy üreget (42) képez, amely legalább részben a tömítés (8) egy részével, amely gyűrű alakú ajkat (43) képez, le van zárva, és a szerkezetnek (7) egy megtartóeleme van, amely az ajkat (43) a sima csonk (1) sugárirányban külső felületén (20) tartja, és ez az elem az üregben (42) van elhelyezve.

4. A 3. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a megtartóelem egy hasított gyűrű (44).

5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vájat (40) a test (15) sugárirányban belső felületén (18) van kialakítva, és hogy legalább egy másik gyűrű alakú vájat (40) van a test (15) sugárirányban külső felületén (22) kialakítva, és a két vájat (40) tengelyirányban egymáshoz képest el van tolva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (16) kiterjedését határoló elem egy merev gyűrű (9), nevezetesen fémgyűrű, amely a talp (16) sugárirányban külső részébe (21) van helyezve.

7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (16) kiterjedését határoló elem egy gyűrű alakú rugó, amely a talp sugárirányban külső részébe (21) van helyezve.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (16) elülső végső felületének (31) legalább egy része ferde és hátrafelé széttartó, és a tömítés (8) nyomás alá helyezésekor a nyomófeszültségeket a talp (16) sugárirányban belső, elülső részébe koncentrálóan, és ezáltal a talp (16) kiterjedését sugárirányban kifelé korlátozóan van kialakítva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a test (15) sugárirányban külső felületének (22) a tömítés (8) hátsó vége felé összetartó alakja van.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a test (15) sugárirányban külső felületének (22) elülső része (39), amely vájattól mentes, előrefelé széttartó, és a tömítés (8) nyomás alá helyezésekor az ellenkarima (11) felületének (27, 27A) megfelelő részére támaszkodik.

11. A 10. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a test (15) sugárirányban külső felületének (22) legalább két része (38, 39), nevezetesen egy hátsó része (38) és egy elülső része (39) előrefelé széttartó, és hogy az elülső rész (39) jobban széttart, mint a hátsó rész (38), és ez a két rész (38, 39) a tömítés (8) nyomás alá helyezésekor az ellenkarima (11) felületének (27, 27A) megfelelő részeire támaszkodik.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (16) sugárirányban belső felületében (17) legalább két, sugárirányú kiugrás (52) van, amelyek a sima csonkon (1) a szerkezet (7) tengelyirányú beállítóütközőit képezik, és ezek az ütközők a sima csonk (1) tengelyirányú végének (10) ütköznek a tömítés (8) nyomás alá helyezése előtt.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy legalább két, fémből lévő rögzítőbetétje (45) van, amelyek a test (15) hátsó végének szakaszában (46) vannak elhelyezve, mindegyik betétnek (45) egy sugárirányban belső felülete (47) van, amelynek kapcsolófoga (48) arra szolgál, hogy a sima csonk (1) sugárirányban külső felületére (20) támaszkodik a csővezeték két elemének (2, 4) összekapcsolását reteszelő módon a tömítés (8) nyomás alá helyezésekor.

14. A 13. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az összenyomott tömítés (8) elasztomer anyagának kiterjedésére egy homlokoldali hátsó bemélyedés (50) van kialakítva a betétek (45) között, a test (15) hátsó végének felületében (51).

15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy legalább egy betérnek (45) az egyik sugárirányban külső felületén (57) egy sugárirányú kiugrás (58) van, amely az ellenkarima (11) felületének (27, 27A) sugárirányú ütközőfelületének egy részével együttműködik, és így a betét (45) sugárirányú elmozdulását határolja a tömítés (8) nyomás alá helyezésekor.

16. Csővezetékek elemeinek, különösen csöveknek tömített összekapcsolása, amelyek egy sima csonkot tartalmaznak a csővezeték első eleménél és egy karimát a csővezeték második eleménél, és egy ellenkarimát, amely a sima csonkot körülveszi, és a karimára van erősítve, azzal jellemezve, hogy az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezetet (7) tartalmazza, és a test (15) sugárirányban külső felülete (22) az ellenkarima (11) egyik felületére (27, 27A) támaszkodik, és a test (15) sugárirányban belső felülete (18) a sima csonk (1) sugárirányban külső felületére (20) támaszkodik, és a talp (16) elülső végfelülete (31) a karimára (3) támaszkodik, és biztosítja a csővezeték két eleme (2,4) összekapcsolásának tömítettségét.

17. Csővezetékek elemeinek, különösen csöveknek tömített és reteszelt összekapcsolása, amely a csővezeték első eleménél egy sima csonkot és a csővezeték második eleménél egy karimát tartalmaz, és egy ellenkarimát, amely a sima csonkot körülveszi, és a karimára van erősítve, azzal jellemezve, hogy a 13-15. igénypontok szerinti szerkezetet (7) tartalmazza, és a tömítés (8) sugárirányban külső felülete (22) az ellenkarima (11) egyik ferde felületére (27, 27A) támaszkodik, a test (15) sugárirányban belső felülete (18), valamint a betétek (45) kapcsolófoga (48) a sima csonk (1) sugárirányban külső felületére (20) támaszkodik, és a talp (16) elülső felülete (31) a karimára (3) támaszkodik, biztosítva a csővezeték két eleme összekapcsolásának tömítettségét és reteszelését.