HU219519B

HU219519B - Keringtetett örvényágyas kazán belső részecskeleválasztóval és -visszatáplálással

Info

Publication number: HU219519B
Application number: HU9502791A
Authority: HU
Inventors: Kiplin C. Alexander; Felix Belin; David E. James; David J. Walker
Original assignee: The Babcock And Wilcox Co.
Priority date: 1993-03-25
Filing date: 1994-03-23
Publication date: 2001-04-28
Also published as: SK282785B6; EP0689654B1; CN1041232C; CA2119690A1; CZ239495A3; DE69425430D1; TW218908B; DE69425430T2; EP0689654A4; UA39123C2; RO116745B1; BG62579B1; RU2126934C1; WO1994021962A1; SK116095A3; ATE195171T1; US5343830A; CZ287126B6; HUT74197A; EP0689654A1

Abstract

A találmány szerinti keringtetett örvényágyas kazánnak (30) – részbenburkolófalakkal (34) meghatározott kazánköpenye (32), ennek alsó része(36), felső része (38) és a felső rész (38) kimeneténél kiképzettkilépőnyílása (40); – elsődleges, ütközéses típusú, a kazánköpeny (32)felső részében (38) elrendezett, a kazánköpeny alsó részéből (36)annak felső részébe (38) áramló gáz által felragadott részecskéketleválasztó részecskeleválasztója (58); – a részecskeleválasztóhozcsatlakozó, az abból kihulló részecskéket befogadó ürege (70); és –teljesen a kazánköpenyen (32) belül elhelyezett, az üreghez (70)csatlakozó, a részecskéket (80) az üregből (70) közvetlenül és akazánköpenyen (32) belül annak alsó részébe (36) akadályozatlanszabadeséssel, vezetőcsatornákba tereléstől mentesen, a burkolófal(34) mentén keringtetésre visszajuttató visszaterelő berendezése (72)van, ahol az elsődleges, ütközéses típusú részecskeleválasztó (58)teljesen a kazánköpenyen (32) belül van elrendezve. ŕ

Description

A találmány általános értelemben véve keringtetett örvényágyas kazánra vonatkozik, amely ütközéses típusú részecskeleválasztókkal van ellátva. A találmány közelebbről olyan keringtetett örvényágyas kazánra vonatkozik, amely ütközéses típusú belső részecskeleválasztóval, és az elsődlegesen összegyűjtött összes szilárd anyagnak külső és belső keringtetővezetékek nélkül a kazán alsó részébe való belső visszatáplálására és azt követő keringtetésére szolgáló eszközökkel van ellátva.

Gáz által magával ragadott szilárd anyag eltávolítására ismeretes ütközéses típusú részecskeleválasztók használata. Ilyen részecskeleválasztók jellemző példáit a szakirodalom ismerteti (US 2 083 764, US 2 163 600, US 3 759 014, US 4 253 425 és US 4 717 404 lajstromszámú szabadalmi leírások).

Keringtetett örvényágyas kazánok részecskeleválasztói a külső vagy belső részecskeleválasztók osztályába sorolhatók. A külső részecskeleválasztók a kazán vagy tüzelőberendezés burkolatán kívül helyezkednek el (US 4 165 717, US 4 538 549, US 4 640 201, US 4 679 511, US 4 672 918 és US 4 683 840 lajstromszámú szabadalmi leírások). A belső részecskeleválasztók a kazán vagy tüzelőberendezés burkolatán belül vannak elhelyezve (US 4 532 871, US 4 589 352, US 4 699 068, US 4 708 092, US 4 732 113 és US 4 730 563 lajstromszámú szabadalmi leírások). U profdokat alkalmazó megoldást ismertet az US 4 915 061 lajstromszámú szabadalmi leírás. A profilok csatornáiban a füstgázból összegyűlt szemcsék egy, a fluidágyba vezető csatornába jutnak.

Ez utóbbi, belső részecskeleválasztók vagy a kazánburkolaton belüli egész, szabad, belső részecskeleválasztókkal el nem foglalt térben lángterelőkkel vannak kialakítva, amelyek rögzítése és az eltömődés megszüntetése nehézségeket okoz, vagy pedig a külső részecskeleválasztókra nagyon emlékeztető belső lángterelő- és garatelrendezéssel vannak megoldva.

Az 1-4, ábrákon ipari folyamatok gőzellátására és/vagy gőzeróművekben használt, ismert, keringtetett örvényágyas kazánok sematikus rajza látható. Szokásosan áramló közeggel hűtött csövekből kialakított 2 burkolófalakon belül elhelyezkedő 1 kazán alsó részébe tüzelőanyagot és szorbenst táplálnak be. Az égéshez és az örvényágy létesítéséhez szükséges 3 levegőt 4 szélszekrényen keresztül juttatják be, amely 5 elosztólemez nyílásain át lép be az 1 kazánba. Az 1 kazánon keresztül alulról felfelé 6 füstgáz és felragadott szemcsék áramlanak, miközben hőt adnak le a 2 burkolófalnak. A legtöbb megoldásban pótlólagos levegőt táplálnak be az 1 kazánba a tűztér felett elhelyezett 7 levegőbetápláló csöveken keresztül.

A részecskék leválasztásának és az 1 kazánba történő visszatáplálásának számos megoldása ismert. Az

1. ábrán bemutatott rendszer külső, centrifugális elven működő elsődleges 8 leválasztóval, 9 szifonnal és adott esetben az alább tárgyalt másodlagos részecskegyűjtővel van ellátva. A 2-4. ábrákon bemutatott rendszerek jellemzően kétfokozatú részecskeleválasztást biztosítanak. A 2. ábra szerinti megoldás első fokozata külső, ütközéses típusú 10 részecskegyűjtő, részecsketároló garat és L alakú 12 cső. A 3. és 4. ábra szerinti megoldások belső, ütközéses típusú részecskeleválasztót vagy U alakú 14 terelőelemeket használnak. A belső, U alakú 13 terelőelemek az összegyűjtött részecskéket közvetlenül az 1 kazánba juttatják vissza, míg a külső, U alakú 14 terelőelemek az összegyűjtött részecskéket a részecsketároló 11 garaton és az L alakú 12 csövön keresztül juttatják vissza az 1 kazánba, ahol a 11 és 12 elemeket együtt 15 részecske-visszatápláló rendszernek nevezik. A részecskék L alakú 12 csövön keresztül történő áramlási sebességének szabályozására 16 levegőztetőcsövön keresztül levegőt táplálnak be.

A 6 füstgáz és a felragadott szemcsék a 17 füstjáratba jutnak, amely konvekciós 18 futófelülettel van ellátva. A konvekciós 18 futófelület az alkalmazás kívánt célja szerint lehet elpárologtató, tápvíz-előmelegítö vagy túlhevítő.

Az 1. ábra szerinti rendszerben a 6 füstgáz és felragadott szemcsék áramából a 19 léghevítő további hőmennyiséget von el; a külső, centrifugális elsődleges 8 leválasztón átjutó szemcsék másodlagos 20 részecskegyűjtőben vagy 21 portalanítófülkében gyűjthetők össze igény szerint 22, 23 visszatápláló csőbe történő továbbítás vagy eldobás céljára. A 2-4. ábrákon bemutatott rendszerek jellemzően multiciklon 24 porgyűjtőt használnak igény szerint 25 visszatápláló csőbejuttatás vagy eldobás céljára. Hőkinyerés, illetve hamu összegyűjtése céljából 26 léghevítővei és 27 portalanitófülkével is fel van szerelve a rendszer.

Keringtetett örvényágyas kazánokban a kazánköpenyen belül reagáló és reakcióba nem lépő szilárd anyagokat ragad magával a felfelé áramló gáz, amely szilárd anyagokat szállít a kazán felső részének kilépőnyílásához, ahol a szilárd anyagokat belső és/vagy külső részecskeleválasztókkal elkülönítik. Az összegyűjtött szilárd anyagokat általában belső vagy külső vezetékekben visszatáplálják a kazán alsó részébe. A kazán alsó része és a részecskeleválasztó ürítőnyílása között lévő nagy nyomáskülönbség miatt a visszatápláló vezeték részeként nyomászáró berendezésre (rendszerint szifonszerű nyomászáróra vagy L alakú csőre) van szükség. A kazán kilépőnyílásánál lévő, elsődleges leválasztónak is nevezett leválasztó a keringtetett szilárd anyag legnagyobb részét (jellemzően 95-99,5%-át) összegyűjti. Számos esetben további (másodlagos) részecskeleválasztót és ahhoz kapcsolódó visszatápláló berendezéseket használnak az elsődleges leválasztó kevéssé hatásos volta következtében a keringtetett szilárd anyagban fellépő veszteség csökkentésére.

Az US 4 992 085 lajstromszámú szabadalmi leírás tárta fel a leírásban előbb ismertetett, a 3. és 4. ábrán bemutatott belső, ütközéses típusú részecskeleválasztót. Ez több konkáv ütközőtagból áll, amelyek a kazánköpenyen belül vannak függőlegesen rögzítve, és legalább két sor belőlük a kazán kilépőnyílásán belül is el van helyezve, ennek folytán a leválasztott részecskék akadálytalanul és vezetőcsatomákba terelés nélkül a kazánköpeny mentén a gyűjtótagok alá hullanak. Ez a leválasztó hatásosnak bizonyult a keringtetett örvényágyas kazánban uralkodó átlagos sűrűség növelése tekintetében

HU 219 519 Β anélkül, hogy a kazánon kívül összegyűjtött és onnan visszatáplált anyagáram megnövekedett volna. Ezeket az eredményeket a leválasztó szerkezeti elrendezésének egyszerűsége, az eltömődés elkerülése és a kemence kílépőnyílásánál egységes gázáram mellett érték el. Az utóbbi hatás fontos abból a szempontból, hogy nagy sebességű részecskék ütközése által a kazánköpenyen és a kazánban lévő fűtőfelületeken, így szárnyfalakon lokálisan fellépő eróziót meg lehessen gátolni.

Ebben az ismert megoldásban a két sor ütközőtagból álló belső, ütközéses típusú részecskeleválasztót jellegzetes módon együtt használják egy, az áramlásban elhelyezett külső, ütközéses típusú részecskeleválasztóval, amelyből az összegyűjtött szilárd anyagot külső vezetékben táplálják vissza a kazánba. A külső, ütközéses típusú részecskeleválasztóra és az ahhoz kapcsolódó, a részecskéket visszatápláló berendezésekre, így a részecskéket tároló garatra és az L alakú csőre szükség van, minthogy a két sor ütközőtagból álló belső, ütközéses típusú részecskeleválasztó hatásossága nem elegendő az áramló füstgázba nagy mennyiségű szilárd anyag áthordásának meggátlására, ami a hőátadó felületek erózióját és a másodlagos részecskegyűjtő és visszatápláló berendezés igényelt kapacitásának növekedését okozza.

Ismeretes, hogy az ütközéses típusú részecskeleválasztó hatásossága növelhető, ha az ütközőtagok sorainak számát 2-ről 4-re vagy 5-re növelik. Belső, ütközéses típusú részecskeleválasztó elrendezését ismerteti az US 4 891 052 lajstromszámú szabadalmi leírás. A fenti dokumentumban ismertetett belső, ütközéses típusú részecskeleválasztó hatásossága azonban nem növelhető egyszerűen a sorok számának növelésével, minthogy

a) a kivált részecskéket nagyobb mértékben ragadják magukkal gázok, minthogy a gáz felfelé irányuló sebessége jelentősen nő a kazán közepének irányában, és

b) növekszik a megkerülő gázáram az ütközőtagok leválasztózónájában.

Keringtetett örvényágyas kazánok nyilvánvalóan egyszerűbbé és olcsóbbá válhatnának olyan módon tervezve, ami biztosítaná a teljes belső elsődleges részecskeleválasztást és -visszatáplálást, szükségtelenné téve ezáltal bármilyen külső részecske-visszatápláló berendezést.

A fentiek alapján a találmány központi feladata olyan keringtetett örvényágyas kazán kifejlesztése, amelyben a belső, ütközéses típusú elsődleges részecskeleválasztó a kazánköpenyben van elhelyezve, és az elsődlegesen összegyűjtött szilárd anyag külső és belső visszatápláló vezetékek nélkül van visszatáplálva a kazán alsó részébe, ezt követő keringetés céljából.

A fentiek alapján a találmány keringtetett örvényágyas kazán, amelynek

- részben burkolófalakkal meghatározott kazánköpenye, ennek alsó része, felső része és a felső rész kimeneténél kiképzett kilépőnyílása;

- elsődleges, ütközéses típusú, a kazánköpeny felső részében elrendezett, a kazánköpeny alsó részéből annak felső részébe áramló gáz által felragadott részecskéket leválasztó részecskeleválasztója;

- a részecskeleválasztóhoz csatlakozó, az abból kihulló részecskéket befogadó ürege van, ahol

- az elsődleges, ütközéses típusú részecskeleválasztó teljesen a kazánköpenyen belül van elrendezve, és

- a kazánnak teljesen a kazánköpenyen belül elhelyezett, az üreghez csatlakozó, a részecskéket az üregből közvetlenül és a kazánköpenyen belül annak alsó részébe akadályozatlan szabadeséssel, vezetőcsatornákba tereléstől mentesen a burkolófal mentén keringtetésre visszajuttató visszaterelő berendezése van.

E konstrukció által a kazánban eléijük az áramló gáz/szilárd anyag elegy ének kívánt sűrűségét, ami a kazánban megnövelt hőátadási sebességet, a szén átalakításának megnövelt hatásosságát és a szorbens kihasználásának javítását eredményezi. Ezeket a hatásokat úgy érjük el, hogy közben jelentősen csökkentjük a beruházási költséget a korábban szükséges külső, elsődleges részecske-visszatápláló rendszer (részecskegyűjtő garat, L alakú cső és az ezekhez tartozó szabályozóelemek) kiküszöbölése révén. így jelentős megtakarítások érhetők el a keringtetett örvényágyas kazánhoz szükséges szerkezeti acél és egyéb elemek terén, valamint a kazán számára szükséges gyári alapterület és térfogat tekintetében.

A találmányt jellemző különféle megkülönböztető jellemzőket különösen a leírás részét képező csatolt igénypontokban hangsúlyozzuk. A találmány, a megvalósításából származó előnyök és a használata által biztosított sajátos megtakarítások jobb megértése szempontjából hivatkozunk a csatolt rajzokra és azok ismertetésére, amelyekben a találmány előnyös kiviteli alakjait szemléltetjük.

Az 1. ábra ismert, keringtetett örvényágyas kazán sematikus rajza, amely szifonnal ellátott külső, centrifúgális típusú elsődleges részecskeleválasztóval van kialakítva.

A 2. ábra ismert, keringtetett örvényágyas kazán sematikus rajza, amely ütközéses típusú elsődleges részecskeleválasztóval, nem mechanikus L alakú csővel és másodlagos (multiciklon) részecskeleválasztóval van kialakítva.

A 3. ábra ismert, keringtetett örvényágyas kazán sematikus rajza, amelynek mind belső, mind külső, ütközéses típusú részecskeleválasztója, nem mechanikus L alakú csöve és másodlagos (multiciklon) részecskeleválasztója van.

A 4. ábra a 3. ábrán bemutatotthoz hasonló kialakítású keringtetett örvényágyas kazán sematikus rajza.

Az 5. ábra a találmány egyik kiviteli alakjának megfelelő kazánköpennyel kialakított, keringtetett örvényágyas kazán sematikus oldalnézeti metszetrajza.

A 6., 7. és 8. ábra a találmány szerinti keringtetett örvényágyas kazán felső része további kiviteli alakjainak sematikus oldalnézeti metszetrajza.

A 9. és 10. ábra a 8. ábrán bemutatott kiviteli alak belső részletének sematikus nézeti rajza. A 10. ábra a 9. ábra A irányú nézete.

A 11., 12. és 13. ábrán a találmány szerinti további kiviteli alakok sematikus rajza látható. A 12. ábra a

HU 219 519 Β

11. ábra A irányú nézeti rajza, míg a 13. ábra a 11. ábrán bemutatott kiviteli alak metszetrajza.

A 14., 15. és 16. ábra a találmány szerinti további kiviteli alakok sematikus rajza. A 15. ábra a 14. ábra 1-1 metszeti rajza, míg a 16. ábra a 14. ábrán látható kiviteli alak nézeti rajza.

A 17. és 18. ábra a találmány további kiviteli alakjának sematikus rajza. A 18. ábra a 17. ábra A irányú nézeti rajza.

A 19. és 20. ábra a találmány további kiviteli alakjának sematikus rajza. A 20. ábra a 19. ábra A irányú nézeti rajza.

A 21. és 22. ábra a találmány további kiviteli alakjának sematikus rajza. A 22. ábra a 21. ábra A irányú nézeti rajza.

A leírásban a keringtetett örvényágyas kazán kifejezésen égési folyamat színterét értjük. Bár a találmány különösen kazánokra vagy gőzgenerátorokra vonatkozik, amelyek hőtermeló berendezésként keringtetett örvényágyas kazánt alkalmaznak, a találmány azonban könnyen alkalmazható keringtetett örvényágyas kazánok különböző típusaiban. így a találmány alkalmazható égési folyamattól eltérő kémiai reakciók lefolytatására alkalmazott reaktorban, vagy ahol másutt végbemenő égési folyamatokból származó gáz/szilárd anyag elegyének további kezelése szükséges, vagy ahol a reaktor csupán a tér elhatárolását biztosítja, amelyben nem szükségszerűen égési folyamat melléktermékének minősülő gáz ragad magával részecskéket vagy szilárd anyagot.

A csatolt rajzokkal kapcsolatban általánosan megjegyezzük, hogy azonos hivatkozási jelek azonos elemeket jelölnek a különböző rajzokon. Az 5. ábra a találmány első kiviteli alakjaként szolgáló keringtetett örvényágyas 30 kazánt mutat be. A leírásban adott tárgyalás során a 30 kazán vagy 32 kazánköpeny első részének az 5. ábra bal oldali részét, míg a 30 kazán vagy 32 kazánköpeny hátulsó részének az 5. ábra jobb oldalán bemutatott részét tekintjük, a 30 kazán vagy 32 kazánköpeny szélessége pedig merőleges az 5. ábrát bemutató papír síkjára. Amennyiben ez lehetséges, a többi rajz is használja ezt a konvenciót.

A keringtetett örvényágyas 30 kazán vagy 32 kazánköpeny jellemzően derékszögű síkidom keresztmetszetű, azt részben áramló közeggel hűtött 34 burkolófalak határozzák meg. A 34 burkolófalak általában csövek, amelyeket egymással acélmembrán köt össze gáztömör 32 kazánköpeny kialakítása céljából. A 32 kazánköpenyre jellemző továbbá, hogy 36 alsó része, 38 felső része és a 38 felső rész kimeneténél elhelyezett 40 kilépőnyílása van. A 42 adagolónyíláson keresztül tüzelőanyagot, így szenet és szorbenst, így mészkövet táplálunk be a 36 alsó részbe a szakember számára ismert bármilyen szabályozott módon adagolva. Nem korlátozó jellegű felsorolásként megemlítjük a gravimetrikus adagolóberendezéseket, íves elzárókat és adagolócsigákat. A 36 alsó részbe 44 primer levegőt vezetünk be a 46 szélszekrényen és az ahhoz csatlakoztatott 48 elosztólemezen keresztül. A 36 alsó részből hamut és egyéb hulladékot szükség szerint 50 ágyürítő távolít el. Az égéshez szükséges levegő biztosítására szolgálnak a tűztél feletti 52 és 54 betáplálónyílások.

A keringteti örvényágyas 30 kazánban keletkezett füstgáz/szilárd anyag 56 elegye a 32 kazánköpenyben felfelé áramlik a 36 alsó részből a 38 felső részbe, miközben hőtartalmának egy részét leadja az áramló közeggel hűtött 34 burkolófalaknak. Egy elsődleges, ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó van elhelyezve a 32 kazánköpeny 38 felső részében. Egy előnyös kiviteli alakban az elsődleges, ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó 4-6 sor konkáv 60 ütközőtagot tartalmaz, amelyek két csoportban vannak elhelyezve egy két sorból álló, áramlási irányban első 62 csoportban és egy 2-4. sorban, előnyösen három sorban elrendezett, áramlási irányban második 64 csoportban. A 60 ütközőtagokat a 32 kazánköpeny 66 fedele tartja, ezek kialakítása az US 4 992 085 lajstromszámú szabadalmi leírás kitanításának felel meg.

Az US 4 992 085 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint a 60 ütközőtagok nem laposak, azok lehetnek U, E, W alakúak vagy bármely egyéb konkáv felület alakját ölthetik. A 60 ütközőtagok két első sora egymáshoz képest lépcsőzetesen eltolt, így a füstgáz/szilárd anyag 56 elegye áthalad azok között, miközben a felragadott szilárd részecskék e konkáv felületeknek ütközhetnek. A 60 ütközőtagok második 2-4. sora hasonlóképpen van eltolva egymáshoz képest. Az előnyös kiviteli alakban a 60 ütközőtagok áramlási irányban első 62 csoportja összegyűjti a gáz által felragadott részecskéket, ezáltal a részecskék a füstgáz/szilárd anyag 56 elegyének áramával szemben a 30 kazánon belül szabadon és közvetlenül a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe esnek.

A 60 ütközőtagok a 32 kazánköpeny 38 felső részében vannak elhelyezve a 40 kilépőnyílásra keresztben és az áramlással éppen egyező irányban. A 40 kilépőnyílás elfedésén kívül az áramlási irányban második 64 csoport mindegyik 60 ütközőtagja mintegy 30,5 cmrel túlnyúlik a 40 kilépőnyílás alsó 68 magassági pontján. Az előnyös kiviteli alakban - és ellentétben az áramlási irányban első 62 csoport 60 ütközőtagjaival az áramlási irányban második 64 csoport 60 ütközőtagjai benyúlnak a 70 üregbe, amely teljesen a 32 kazánköpeny belsejében van az áramlási irányban második 64 csoport 60 ütközőtagjairól lehulló összegyűjtött részecskék befogadására. Az alábbiakban a 70 üregnek és a 60 ütközőtagokkal való kapcsolatának a találmány szerinti több kialakítását ismertetjük.

Az áramlási irányban második 64 csoport 60 ütközőtagjai által összegyűjtött részecskéket vissza is kell vezetni a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe. Erre szolgál a 70 üreghez kapcsolt 72 visszaterelő berendezés, amely szintén teljesen a 32 kazánköpeny belsejében van elhelyezve. A 72 visszaterelő berendezés a részecskéket a 70 üregből közvetlenül és belső kialakítással vezeti vissza a 32 kazánköpenybe úgy, hogy azok akadályozatlanul és vezetőcsatomákba terelés nélkül esnek a 34 burkolófal mellett a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe, és azt követően visszajutnak a keringtetett anyagáramba. Ebben a kiviteli alakban a 70 üreg inkább átmeneti anyagtovábbító mechanizmusként szolgál, mintsem a

HU 219 519 Β részecskék jelentős időtartamú tárolására. A részecskék lehullása a 34 burkolófal mellett lecsökkenti annak lehetőségét, hogy újra bekerüljenek a 32 kazánköpenyen keresztül, felfelé áramló füstgáz/szilárd anyag 56 elegyébe. Az alábbiakban a 72 visszaterelő berendezésnek és a 70 üreggel való kapcsolatának a találmány szerinti több kialakítását ismertetjük.

Ily módon látható, hogy a fenti konstrukcióval elérhető a fustgáz/szilárd anyag 56 elegyéből az elsődleges részecskeleválasztás külső részecsketároló garat, összekötő vezetékek vagy L alakú csövek szükségessége nélkül, amelyek az ismert berendezéseknek jellemzően szükséges elemei.

A 32 kazánköpeny 40 kilépőnyílásához csatlakozik a 74 füstjárat. Miután a fustgáz/szilárd anyag 56 elegye áthalad először az áramlási irányban első 62 csoport, majd az áramlási irányban második 64 csoport 60 ütközőtagjain (és szilárdanyag-tartalma jelentősen csökken, de még mindig tartalmaz az elsődleges, ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó által el nem távolított finom részecskéket), elhagyja a 32 kazánköpenyt, és belép a 74 füstjáratba. A 74 füstjáratban van elhelyezve a 30 kazán sajátos tervezésének megfelelő hőátadó 75 felület. Különböző elrendezések lehetségesek; az 5. ábrán bemutatott változat csak egy típus. A 74 füstjáratban hőátadó 75 felület különböző típusai, így elpárologtató felület, tápvíz-előmelegítő, túlhevítő vagy léghevítő lehetnek elhelyezve, amit csak az eljáráshoz szükséges gőz vagy az erőmű követelményei és a szakember számára ismert termodinamikai korlátozások szabnak meg.

Miután a füstgáz/szilárd anyag 56 elegye átjut a 74 füstjáratban elhelyezett hőátadó 75 felületek vagy azok egy része között, egy másodlagos 78 részecskeleválasztóba jut a gázban maradó 80 részecskék nagyobb hányadának eltávolítására. A másodlagos 78 részecskeleválasztó jellemző kialakítása multiciklon típusú porgyűjtő. Ezek a 80 részecskék is visszajutnak a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe, erre szolgál a másodlagos 82 visszaterelő berendezés. A tisztított füstgáz ezután áthalad a 84 léghevítőn, amely 86 ventilátor útján az égéshez szükséges bejövő levegő előhevítését szolgálja. Ezután lehűlt és tisztított 88 füstgáz jut egy végső 89 részecskegyűjtőbe, amely lehet elektrosztatikus leválasztó vagy zsákos szűrő, majd kényszerhuzatú 90 ventilátoron keresztül 91 kéménybejut a 88 füstgáz.

A leírás következő részében a 70 üreg és a 72 visszaterelő berendezés találmány szerinti különböző kiviteli alakjait tárgyaljuk. A 6., 7. és 8. ábra a találmány szerinti keringtetett örvényágyas kazán felső része különböző kiviteli alakjainak sematikus oldalnézeti metszetrajza. E kiviteli alakok közötti alapvető különbségek a következők:

1. a 70 üreg sajátos elhelyezése a burkolat hátsó 94 falának függőleges 92 középvonalához képest,

2. a 62 és 64 csoportok közül csak egyik vagy mindkét csoport 60 ütközőtagjai ürítik az általuk összegyűjtött részecskéket a 70 üregbe, és

3. a 60 ütközőtagok száma a 62 és 64 csoportokban.

A burkolat hátsó 94 falát magában foglaló 34 burkolófal a fentiek értelmében jellemző módon áramló közeggel hűtött csövekből van kialakítva, amelyekhez gáztömör 32 kazánköpeny kialakítása céljából acélmembrán kapcsolódik. A leírásban ismertetett típusú keringtetett örvényágyas 30 kazánok általában felső felfüggesztésűek, ami a függőleges 34 burkolófalakhoz kapcsolódó (az ábrán fel nem tüntetett) szerkezeti acélelemekkel van megoldva. A 34 burkolófalak ezért áramló közeggel hűtött teherviselő elemek. A csövek közül a burkolat hátsó 94 falát képező csöveknek ezért függőlegesen fel kell érniük és át kell haladniuk a 66 fedélen a 100 térbe. Ezeket a csöveket az ábrán fel nem tüntetett függesztőelemek kapcsolják az acélszerkezeti részekhez. A burkolat hátsó 94 falát képező csövek kiegyenlítői a 68 magassági pontnál meg vannak hajlítva, ezáltal a 74 füstjárat áramló közeggel hűtött előterét alakítják ki.

A 6. ábrán a 70 üreg teljesen a 32 kazánköpeny belsejében van, továbbá a függőleges 92 középvonalon belül helyezkedik el. A 70 üreget továbbá a burkolat hátsó 94 fala, 96 terelőlemezek és elülső 98 fal határozzák meg, ahol a 70 üreg az összes, mind az áramlási irányban első 62 csoport, mind pedig az áramlási irányban második 64 csoport 60 ütközőtagjai által összegyűjtött részecskék befogadását szolgálja. Felső végénél a 70 üreg elülső 98 fala legalább 30 cm-rel túlnyúlik a 60 ütközőtagok alsó végéhez képest. Az elülső 98 fal az A és B helyen úgy van meghajlítva, hogy annak alsó E vége a 70 üreget tölcsér alakúvá formálja, amelynek ürítőnyílása szomszédos a burkolat hátsó 94 falával, és a 72 visszaterelő berendezés első kiviteli alakját jeleníti meg. Egy előnyös kiviteli alakban az elülső 98 fal lehet fémlemezből készített, és a 72 visszaterelő berendezés egyik kiviteli alakja a 32 kazánköpeny szélességében derékszögű nyílás vagy megfelelően méretezett, térközökkel elrendezett nyílások sorozata. Az elülső 98 fal azonban ki lehet alakítva egyes, áramló közeggel hűtött csövekből is, amelyek a burkolat hátsó 94 falának síkjából ki vannak hajlítva, ahol a közöttük lévő hézag az egyes csövekhez csatlakoztatott membránnal vagy lemezzel van lezárva. így a 72 visszaterelő berendezés egymással szomszédos csövek közötti, megfelelően méretezett nyílások alakját veszi fel a 32 kazánköpeny szélessége mentén annál a törésvonalnál, ahol a csövek a burkolat hátsó 94 falának síkjától ki vannak hajlítva. A 60 ütközőtagok aljának közelében a 68 magassági pontnál vagy az alatt 96 terelőlemezek vannak elhelyezve. A 96 terelőlemezek jellemző módon vízszintes elhelyezésűek, ezek alkotják a 70 üreg felső részét és az összeköttetést a 60 ütközőtagokkal, amelyekből az elsődleges, ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó ki van alakítva. A 96 terelőlemez kialakítása megfelelhet az US 4 992 085 lajstromszámú szabadalmi leírás szerinti 26 terelőlemeznek. A 60 ütközőtagokban összegyűlt részecskék a 70 üreg tetejét lefedő 96 terelőlemezben lévő kis nyílásokon keresztül átesnek, amelyek azonban nem a 60 ütközőtagok konkáv felületénél vannak elrendezve, meggátolva ezáltal a részecskék gázba történő lehetséges visszajutását, amikor az a 70 üreg tetején átjut.

HU 219 519 Β

A 7. ábrán bemutatott kiviteli alak hasonló a 6. ábra szerintihez, ahol a fő különbség abban áll, hogy a 70 üreg a burkolat hátsó 94 falának függőleges 92 középvonalához viszonyítva kívül van elhelyezve. A 72 visszaterelő berendezés itt a burkolat hátsó 94 falának hajlítása útján van kialakítva, amely az elülső 98 fal E végével együtt a 70 üreget tölcsér alakúvá formálja, amelynek üritőnyílása ismét szomszédos a burkolat hátsó 94 falával. Az elülső 98 fal kialakítható fémlemezből, a 72 visszaterelő berendezés hosszú nyílás vagy egymáshoz képest térközzel elhelyezett nyílásokból áll az E alsó vég és a burkolat hátsó 94 fala között. Egy másik változatként az elülső 98 fal állhat áramló közeggel hűtött csövekből, amelyek egyenesen a 66 fedélig és azon keresztül a 100 térbe nyúlnak. Ebben az esetben a 72 visszaterelő berendezés egymással szomszédos csövek közötti nyílásokból áll a 32 kazánköpeny szélessége mentén annál a törésvonalnál, ahol a burkolat hátsó 94 falát képező csövek ki vannak hajlítva a burkolat hátsó 94 falának függőleges 92 középvonala által meghatározott síkból.

A 6. és 7. ábrán bemutatott kiviteli alakok lehetővé teszik a szemcsék nagy leválasztási hatásosságához szükséges számú 60 ütközőtag használatát, miközben még gondoskodnak a szilárd anyag teljesen belső visszatáplálásáról a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe, és külső vagy belső visszatápláló vezetékek vagy rendszerek használata nélkül visszajuttatják a szilárd anyagot a körforgalomba.

A 8. ábra a találmány 5. ábrán bemutatott kiviteli alakjától eltérő változatot mutat be, és egy előnyös megoldásban legalább négy sor, két 62,64 csoportban elrendezett 60 ütközőtagot alkalmaz. A 60 ütközőtagok első két sora képezi az áramlási irányban első 62 csoportot, amely az összegyűjtött szilárd anyagot a burkolat hátsó 94 fala mentén közvetlenül szabadeséssel kiüríti a 32 kazánköpenybe, míg az áramlási irányban második 64 csoport által összegyűjtött szilárd anyag a 70 üregbe jut, amely ismét teljesen a 32 kazánköpeny belsejében van elhelyezve, a burkolat hátsó 94 falának függőleges 92 középvonalától kifelé. Ezúttal is alkalmazunk 96 terelőlemezt, amely a 70 üreg felső részeként szolgál, valamint az áramlási irányban első 62 csoportot alkotó 60 ütközőtagok elülső két sorának terelőjeként. Az áramlási irányban első 62 csoporton lévő 96 terelőlemez a füstgáz/szilárd anyag 56 elegyét a 60 ütközőtagokon keresztül történő áramlásra kényszeríti, és meggátolja, hogy az US 4 992 085 lajstromszámú szabadalmi leírás kitanítása szerint gáz kerülje meg a 60 ütközőtagokat vagy áramoljon közvetlenül azok mentén felfelé. Ez az elrendezés tovább egyszerűsíti az elsődleges, ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó tervezését, és a 6. ábrán bemutatott változathoz képest lényegesen kompaktabbá teszi annak kivitelét. Azonkívül ez az elrendezés növeli az elsődleges ütközéses típusú 58 részecskeleválasztó hatásosságát azáltal, hogy az első két sorról a szilárd anyagot a további soroktól külön üríti. Ez csökkenti az áramlási irányban első 62 csoport és az áramlási irányban második 64 csoport közötti megkerülő gázáramot és következésképpen a részecskék visszajutását a gázáramba.

A 72 visszaterelő berendezésen keresztül is szükséges a megkerülő gázáramlás meggátlása vagy minimalizálása ugyanazon oknál fogva, mint amiért a 96 terelőlemez a 8. ábra szerinti kivitelben a 60 ütközőtagok első két soránál van felszerelve. A 9. és 10. ábra kinyilvánítja, hogy a 72 visszaterelő berendezésben megfelelően méretezett 102 ürítőnyílások teljesíthetik ezt a feladatot, miközben az összegyűlt szilárd anyag kiürítését is biztosítják anélkül, hogy az összegyűlne a 70 üregben. A 11., 12. és 13. ábra ismertetése szerint a burkolat hátsó 94 falában kialakított, megfelelően méretezett 104 csatornák is alkalmasak a 102 ürítőnyílásokkal kombinálva. A 14., 15. és 16. ábra azt tátja fel, hogy rövid, függőleges 106 csatornák a 70 üreg elülső 98 falához csatlakoztatva közvetlenül a 102 ürítőnyílásokkal szemben szintén meggátolják a gáz kerülő úton való bejutását a 70 üregbe, miközben elősegítik a szilárd anyag visszaterelését a 32 kazánköpeny 36 alsó részébe a burkolat hátsó 94 fala melletti szabadeséssel.

A 72 visszaterelő berendezés 102 ürítőnyílásainak áramlási keresztmetszetét előnyösen úgy választjuk meg, hogy a szilárd anyag tömegárama 100-500 kg/m²is lehessen. A 104 csatornák hossza előnyösen 15—25szöröse legyen a 70 üreg 102 ürítőnyílásán keresztül fellépő, cm vízoszlop mértékegységben kifejezett, várt nyomáskülönbségnek. Az előzőekben tárgyalt, szilárd anyag visszatáplálására szolgáló elrendezések által biztosított nyomászár egyszerűbb az ismert keringtetett örvényágyas kazánokban használt garatokhoz vagy L alakú csövekhez hasonlítva, ahol a szilárd anyag a részecskeleválasztótói vezetékeken keresztül jut vissza a kazán alsó részébe. Ez a 38 felső rész és a 70 üreg közötti viszonylag csekély nyomáskülönbség következtében lehetséges, amely az 1. ábra szerinti, magas hőmérsékletű centrifugális részecskeleválasztó és a 30 kazán 36 alsó része vagy a 2-4. ábrákon a részecsketároló 11 garat és a 36 alsó rész között fennáll. A találmány szerinti megoldás esetén meghatározott nyomáskülönbség (249-373 Pa) értéke 2,54-3,81 cm vízoszlopnak felel meg ismert keringtetett örvényágyas kazánok esetére jellemző (6180-7455 Pa) 63-76 cm vagy akár (9908-11 183 Pa) 101-114 cm vízoszlopnak megfelelő nyomáskülönbséggel szemben.

A 17. és 18. ábra a 72 visszaterelő berendezésnek olyan kiviteli alakját ismerteti, ahol mindegyik 102 ürítőnyílás fölé 108 visszacsapó szelep helyezhető el az elülső 98 falhoz 110 csapok és 112 szemek útján forgathatóan csatlakoztatva. A 108 visszacsapó szelep önműködően szabályozza a 70 üregből a szilárd anyag ürítését lehetővé tevő nyílások keresztmetszetét anélkül, hogy megkerülő gáz jutna azokon keresztül. A 102 ürítőnyílások méretezése előnyösen az előzőekben ismertetett kritériumoknak megfelelően történik.

A 19. és 20. ábra a 72 visszaterelő berendezés további kiviteli alakját szemlélteti, ahol a 102 ürítőnyílás tovább van szűkítve oly módon, hogy szilárd anyagból 132 örvényágy van kialakítva. A 132 örvényágyat enyhe lejtésű 114 fenéklap és meredek lejtésű 116 fenéklap tartja, amelyen keresztül perforált 130 légelosztó csövek nyúlnak be a szilárd anyag 132 örvényágyába. 134 fluidizáló gázt (többek között levegőt) injektálunk be a

HU 219 519 Β

132 örvényágyba a részecskék kívánt mértékű örvénylésének fenntartására, ezáltal a részecskéket folyamatosan kiürítjük a 70 üregből. Az ömlesztett vagy enyhén örvénylő 132 örvényágy olyan nyomászárat biztosít, amely meggátolja az 56 elegy áthaladását a 102 ürítőnyílásokon.

A 19. és 20. ábrán bemutatott nyomászár változatai láthatók a 21. és 22. ábrán. Ebben a kiviteli alakban a 102 ürítőnyílás L alsó éle a 70 üreg 114 fenéklapja fölött van elrendezve. A 114 fenéklapból felfelé meredek lejtésű 116 fenéklap nyúlik ki. Egy 118 terelőlemez 120 első része a 70 üreg elülső 98 falához van kapcsolva, míg egy ehhez csatlakozó 122 második rész a 70 üregbe nyúlik be. A 122 második rész alsó, T vége a 102 ürítőnyílás L élénél alacsonyabban van elhelyezve, ezáltal 124 szifon van kialakítva, ahol az elülső 98 fal, a 114 és 116 fenéklap és a 118 terelőlemez 126 betáplálókamrát és 128 ürítőkamrát határoz meg. A 19. és 20. ábrán bemutatott módhoz hasonlóan 134 fluidizáló gázt injektálunk perforált 130 légelosztó csöveken keresztül a 132 örvényágyba. A 128 ürítőkamrában a szilárd anyag szintje az L alsó élnél vagy azt enyhén meghaladó szinten lesz, miközben szilárd anyag folyik túl és hullik le a kazán hátsó fala mellett. A 126 betáplálókamrában a szilárd anyag szintje önmagát szabályozza be a 32 kazánköpeny 38 felső részében és a 70 üregben lévő nyomáskülönbség kiegyensúlyozására. Minthogy ez a nyomáskülönbség viszonylag csekély, csak csekély nyomású fluidizáló gáz szükséges a 19. és 20., valamint a 21. és 22. ábrán bemutatott kiviteli alakok esetén a nyomászár biztosítására, a technika állásából ismert berendezések esetén szükséges szifonhoz és garathoz hasonlítva.

A fentiek alapján a találmány szerinti keringtetett örvényágyas kazán elrendezése szükségtelenné teszi külső, elsődleges részecskeleválasztók és az azokkal kapcsolódó, a szilárd anyag visszavezetésére szolgáló vezetékek és szifonok vagy L alakú csövek használatát. A találmány további előnye, hogy a fentiekben említett szerkezeti elemek kiküszöbölése megkönnyíti a kazán 36 alsó részébe a szilárd anyag akadálytalan visszatáplálását. Ez keringtetett örvényágyas kazánokban különösen lehetővé teszi a tüzelőanyag és a szorbens egyenletesebb betáplálását, javítva ezáltal az égést és a káros anyagok elnyeletését, valamint egyidejűleg több tüzelőanyag elégetése esetén is előnyökkel jár.

A találmányt sajátos kiviteli alakok kapcsán mutattuk be és írtuk le részletesen a találmány elvének és alkalmazásának szemléltetése céljából. Szakember számára egyértelmű, hogy további változatok lehetségesek a találmány alapelvétől való eltávolodás nélkül, így azok a változatok a találmány oltalmi körébe tartoznak. A találmány így alkalmazható örvényágyas égetőberendezést tartalmazó új konstrukciókhoz, valamint meglévő örvényágyas kazánok helyettesítésére, javítására vagy módosítására. A találmány bizonyos kiviteli alakjai esetén sor kerülhet arra, hogy nem használjuk egyidejűleg a találmány összes jellemzőjét. Valamennyi ilyen változtatás és kiviteli alak a következő igénypontokkal meghatározott oltalmi körbe tartozik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Keringtetett örvényágyas kazán, amelynek

- részben burkolófalakkal meghatározott kazánköpenye, ennek alsó része, felső része és a felső rész kimeneténél kiképezett kilépőnyílása;

- elsődleges, ütközéses típusú, a kazánköpeny felső részében elrendezett, a kazánköpeny alsó részéből annak felső részébe áramló gáz által felragadott részecskéket leválasztó részecskeleválasztója;

- a részecskeleválasztóhoz csatlakozó, az abból kihulló részecskéket befogadó ürege van, azzal jellemezve, hogy

- az elsődleges, ütközéses típusú részecskeleválasztó (58) teljesen a kazánköpenyen (32) belül van elrendezve, és

- a kazánnak (30) teljesen a kazánköpenyen (32) belül elhelyezett, az üreghez (70) csatlakozó, a részecskéket (80) az üregből (70) közvetlenül és a kazánköpenyen (32) belül annak alsó részébe (36) akadályozatlan szabadeséssel, vezetőcsatomákba tereléstől mentesen a burkolófal (34) mentén keringtetésre visszajuttató visszaterelő berendezése (72) van.
2. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a kazánköpeny (32) alsó részébe (36) tüzelőanyagot és szorbenst betápláló berendezése is van.
3. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a kazánköpeny (32) alsó részéhez (36) csatlakozó szélszekrénye (46) is van.
4. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az elsődleges, ütközéses típusú részecskeleválasztónak (58) sorokban elrendezett konkáv ütközőtagjai (60) vannak.
5. A 4. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a leválasztott részecskéket a gázból közvetlenül az üregbe (70) ejtő, sorokban elrendezett konkáv ütközőtagjai (60) vannak.
6. A 4. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a sorokban elrendezett konkáv ütközőtagok (60) két, egy áramlási irányban első csoportban (62) és egy áramlási irányban második csoportban (64), mindkét csoportban legalább két sor konkáv ütközőtagot (60) tartalmazó csoportként vannak kialakítva.
7. A 6. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az áramlási irányban első csoportban (62) a gáz által felragadott részecskéket leválasztó és szabadesés útján a kazánköpenyen (32) belül annak alsó részébe (36) visszatápláló ütközőtagok (60) vannak kialakítva.
8. A 6. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az áramlási irányban második csoportban (64) a gáz által felragadott részecskéket leválasztó és közvetlenül az üregbe (70) visszaejtő ütközőtagok (60) vannak kialakítva.
9. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a kazánköpeny (32) burkolat hátsó falának (94) függőleges középvonala (92) van, és az üreg (70) a kazánköpenyen (32) belül, a függőleges középvonaltól (92) befelé van elrendezve.

HU 219 519 Β
10. A 9. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a burkolat hátsó fala (94), terelőlemez (96) és egy elülső fal (98) által meghatározott ürege (70) van.
11. A 10. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üreg (70) elülső falának (98) a hátsó fal (94) irányában elhajlított alsó végével az üreg (70) a burkolat hátsó falával (94) szomszédos kimenetű tölcsér alakjában van kialakítva.
12. A 11. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a visszaterelő berendezés (72) a kazánköpeny (32) szélessége mentén az üreg (70) elülső falának (98) alsó vége és a burkolat hátsó fala (94) között kiteijedő, derékszögű nyílás vagy térközzel kialakított nyílások formájában van kialakítva.
13. A 10. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a burkolat hátsó fala (94) áramló közeggel hűtött csövekből van kialakítva, és az üreg (70) elülső fala (98) a burkolat hátsó falának (94) síkjából kihajlított, áramló közeggel hűtött csövekből van kiképezve, amelynek révén az üreg (70) tölcsér alakú, a burkolat hátsó falával (94) szomszédos kimenettel van elrendezve.
14. A 13. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a visszaterelő berendezés (72) egymással szomszédos csövek között nyílások alakjában van kialakítva a kazánköpeny (32) szélessége mentén annál a törésvonalnál, ahol a csövek a burkolat hátsó falának (94) síkjától ki vannak hajlítva.
15. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a kazánköpenynek (32) függőleges középvonallal (92) rendelkező hátsó fala (94) van, és az üreg (70) a kazánköpenyen (32) belül, de a függőleges középvonaltól (92) kifelé van elhelyezve.
16. A 15. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a burkolat hátsó fala (94), terelőlemez (96) és egy elülső fal (98) által meghatározott ürege (70) van.
17. A 16. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üreg (70) elülső fala (98) sík, a burkolat hátsó fala (94) annak függőleges középvonalától (92) ki van hajlítva, ezáltal az üreg (70) a burkolat hátsó falával (94) szomszédos kimenetű tölcsér alakjában van kiképezve.
18. A 17. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a visszaterelő berendezés (72) a kazánköpeny (32) szélessége mentén az üreg (70) elülső falának (98) alsó vége és a burkolat hátsó fala (94) között kiteijedő, derékszögű nyílás vagy térközzel kialakított nyílások formájában van kialakítva.
19. A 17. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a burkolat hátsó fala (94) áramló közeggel hűtött csövekből van kialakítva, és az üreg (70) elülső fala (98) a burkolat hátsó falának (94) síkjából kihajlított, áramló közeggel hűtött csövekből van kiképezve, amelynek révén az üreg (70) tölcsér alakú, a burkolat hátsó falával (94) szomszédos kimenettel van kialakítva.
20. A 19. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a visszaterelő berendezés (72) egymással szomszédos csövek között nyílások alakjában van kialakítva a kazánköpeny (32) szélessége mentén annál a törésvonalnál, ahol a csövek a burkolat hátsó falának (94) síkjától ki vannak hajlítva.
21. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az elsődleges, ütközéses típusú részecskeleválasztónak (58) sorokban elrendezett konkáv ütközőtagjai (60) vannak, ahol az áramlási irányban első csoport (62) legalább két sor, a gáz által felragadott részecskéket leválasztó és szabadesés útján a kazánköpenyen (32) belül annak alsó részébe (36) visszatápláló ütközőtagból (60) van kialakítva, az áramlási irányban első csoportnak (62) az ütközőtagokat (60) megkerülő vagy azok mentén közvetlenül felfelé irányuló gázáramlást megakadályozó terelőlemeze (96) van, az áramlási irányban második csoport (64) legalább két sor, a gáz által felragadott részecskéket leválasztó és közvetlenül az üregbe (70) visszaejtő ütközőtagból (60) van kialakítva, és az üregnek (70) felső részeként szolgáló terelőlemeze (96) van.
22. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy ürege (70) a burkolat hátsó fala (94), terelőlemez (96) és egy elülső fal (98) által van meghatározva, és a visszaterelő berendezés (72) a kazánköpeny (32) szélessége mentén elrendezett, a szilárd anyag 100-500 kg/m² s nagyságú tömegáramát biztosítani képes áramlási keresztmetszetű ürítőnyílásokként (102) van kialakítva.
23. A 22. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy a visszaterelő berendezésnek (72) az ürítőnyílásokkal (102) kombinált, a burkolat hátsó falában (94) kialakított csatornái (106) is vannak.
24. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üreg (70) a burkolat hátsó falával (94), terelőlemezzel (96) és elülső fallal (98) van kiképezve, és a visszaterelő berendezés (72) a kazánköpeny (32) szélessége mentén elrendezett ürítőnyílásokként (102) van kialakítva az üreg (70) elülső fala (98) és a burkolat hátsó fala (94) között, és az üreg (70) elülső falához (98) közvetlenül az ürítőnyílásokkal (102) szemben a füstgáznak az üregbe (70) áramlását gátló és a szilárd anyagot a burkolat hátsó fala (94) mentén függőlegesen, szabadeséssel visszatápíáló, rövid, függőleges csatornák (106) csatlakoznak.
25. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üreg (70) a burkolat hátsó falával (94), terelőlemezzel (96) és egy elülső fallal (98) van kiképezve, és a visszaterelő berendezés (72) a kazánköpeny (32) szélessége mentén elrendezett ürítőnyílásokként (102) van kialakítva az üreg (70) elülső fala (98) és a burkolat hátsó fala (94) között, és mindegyik ürítőnyílás (102) fölött az üreg (70) elülső falához (98) forgathatóan csatlakozó visszacsapó szelep (108) van elhelyezve.
26. Az 1. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az ütközőtagok (60) U, E, W keresztmetszettel vagy egyéb hasonló, konkáv alakzatban vannak kialakítva.
27. A 18. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üregbe (70) benyúló, a részecskéket örvénylésben tartva, és így az üregből (70) folyamatosan ürít8

HU 219 519 Β ve a részecskéket az üregen (70) belül a kívánt szinten tartó légelosztó csövei (130) is vannak.
28. A 27. igénypont szerinti kazán, azzal jellemezve, hogy az üreg (70) elülső falához (98) csatlakozó és az üregbe (70) benyúló, szifon (124) típusú nyomászá- 5 rat képező terelőlemeze (118) is van, ahol a szifonnak (124) az üreg (70) elülső fala (98) az üreg (70) fenéklapjai (114, 116) és a terelőlemez (118) által meghatározott betáplálókamrája (126) és ürítőkamrája (128) van.