HU219106B - Acéllemez ajtó - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya acéllemez ajtó, különösen tűzvédett kivitelűacéllemez ajtó. Ez az ajtó az ajtólap egyik széles oldalát képezőszekrényből (1) és az ajtólap másik széles oldalát képező fedélből (2)áll, amely a peremrészein (3) a szekrényperemeknek a széles oldalsíkjával párhuzamos, kifelé álló peremcsíkjaival (4) van összekötve,elsősorban ponthegesztéssel. A fedél (2) peremrészeinek (3) vagy aszekrényperemek peremcsíkjainak (4) az összekötési zónához (5) kifelécsatlakozó peremszakasza (6) egy káva (7) ütközőrészének (9)kialakítása végett a szekrény (1) felé szögben meghajlik, és azösszekötési zónát (5) átfogja. A peremszakasznak (6) van egy első,szélességével a káva vastagságát meghatározó lapot (8) képező, szögbenmeghajlított szakaszrésze, és ezt követően egy második, az ütközőrészt(9) képező, szögben meghajlított szakaszrésze, amely az összekötésizónát (5) nagyjából a lap (8) szélességével megegyező távolságbanátfogja. ŕ

Description

A találmány tárgya acéllemez ajtó. A találmány tárgya különösen tűzvédett kivitelű acéllemez ajtó, amely az ajtólap egyik széles oldalát képező szekrényből és az ajtólap másik széles oldalát képező fedélből áll. A fedél a peremrészein a szekrényperemeknek a széles oldal síkjával párhuzamos, kifelé álló peremcsíkjaival van összekötve, elsősorban ponthegesztéssel. A fedél peremrészeinek vagy a szekrényperemek peremcsíkjainak az összekötési zónához kifelé csatlakozó peremszakasza egy káva ütközőrészének kialakítása végett a szekrény felé szögben meghajlik és az összekötési zónát átfogja.

Az ilyen jellegű ajtószerkezetek mind vékonykávás, mind vastagkávás kivitelben, ismertek. Vékonykávás ajtónál a szekrény peremein kifelé lehajtott peremcsíkon túlnyúló fedelet ezen az átfogási helyen ponthegesztik, úgyhogy a szekrény mélységének megfelelően vastag ajtólap adódik. A fedélnek van egy eredeti kiterjedése, ami a szekrény peremcsíkjain túlmegy, mégpedig peremszakaszok alakjában, amelyeket ponthegesztés után 180°-kal visszahajtanak a szekrény peremcsíkjaira. Ezáltal a peremrészen háromréteges, kis vastagságú kialakítás jön létre, és a fedél meghajlított peremszakaszai a szekrény peremcsíkjai és a fedél peremszakaszai közötti kötés ponthegesztési zónáit átfogják. Ezt a folyamatot vázlatosan a 2. ábrán mutatjuk be.

A szokványos kivitelű, vastagkávás ajtó ugyancsak szekrényből és fedélből áll. A szekrény a vékonykávás kivitellel megegyező vastagsága esetén nagyjából egy kávavastagságnyival kevésbé mély. A fedélnek a szekrényen túlnyúló peremrészeiben van egy, a fedél síkjából derékszögben lehajlított lapja, amihez a szekrény felé irányulva szögben meghajlított ütközőrész csatlakozik. Az ütközőrész a szekrény peremcsíkjait átfogja, és szabadon kifutó élével benyúlik a szekrénytest és a szekrény peremcsíkja közötti szögrészbe. Itt összetűző hegesztést végeznek, ami az ekkor esetleg előforduló hegesztési fföccsenések és beégés miatt hátrányos. Különösen körülményes és ezért gyártástechnológiailag nehézkes mindenekelőtt az, hogy az előbb vázolt vastagkávás ajtó esetében a peremrészein peremezett fedelet csak a peremrészek hosszirányában végzett eltolással lehet a szekrénnyel való hegesztési helyzetbe átvinni, ami például 2 m ajtómagasság esetén megfelelően helyigényes és nehézkes folyamat. Ezt a gyártási módot vázlatosan a 3. ábrán ábrázoltuk.

Találmányunk célja szekrényből és fedélből álló, vastagkávájú ajtó olyan kialakítása, hogy jóval egyszerűbben lehessen kezelni, és a szekrény és fedél közötti kötés módja kevesebb problémát okozzon.

Ezt a feladatot a bevezetésben leírt jellegű acéllemez ajtóból kiindulva a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a peremszakasznak van egy első, szélességével a káva vastagságát meghatározó lapot képező, szögben meghajlított szakaszrésze, és ezt követően egy második, az ütközőrészt képező, szögben meghajlított szakaszrésze, amely az összekötési zónát nagyjából a lap szélességével megegyező távolságban átfogja.

A vastag kávájú, acéllemez ajtó találmány szerinti kialakításakor az a szándék vezetett, hogy a kezelés szempontjából kedvező és különösen a korróziótól védő ponthegesztést azáltal tegyük lehetővé, hogy a fedél előre peremezett peremrészét először nem alakítjuk teljesen végleges, szögben meghajlított alakjára, úgyhogy a szekrény peremcsíkja és a fedél peremrésze közötti összekötési zóna erre merőlegesen, a szekrénynek a fedélre való felhelyezése után hozzáférhető. így a ponthegesztő berendezés megfelelően elhelyezhető. A fedél előperemezett ütközőrészét csak a ponthegesztés elvégzése után hajlítjuk tovább a szekrényhez, úgyhogy a káva ütközőrésze a szekrény peremcsíkja és a fedél peremrésze közötti, ponthegesztett összekötési zónát bizonyos távolságban takarva átfogja.

A találmány értelmében lehetővé válik a fedél és a szekrény közötti kötés ponthegesztéssel való létrehozása. Elegendő a szekrényt a fedélre, illetőleg a fedelet a szekrényre ráhelyezni, és elmarad a szekrény és az előalakított fedél terhes összetolása.

Elvileg a peremkiképzés a lappal és az ütközőfelülettel létrehozható a szekrényen, illetőleg annak peremcsíkjához csatlakozva, de előnyös ezt a fedél területén végezni, hogy a szekrény peremcsíkjának szabad éle is át legyen fogva.

Az alábbiakban a csatolt ábrák alapján ismertetjük megoldásunkat, ahol az

1. ábrán a találmány egyik kiviteli alakja, a

2. ábrán egy vékony kávás ajtó ismert gyártási eljárása, és a

3. ábrán egy vastagkávás ajtó ismert gyártási eljárása látható.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az 1. ábra segítségével, amelyen egy acéllemez ajtó peremrészének vázlata látható.

Az 1 szekrény peremein az ajtó síkjával párhuzamosan, kifelé álló 4 peremcsíkok vannak, amelyek az ajtólap 2 fedelének 3 peremrészeivel egymásra felfekszenek, mihelyt a 2 fedelet és 1 szekrényt összekötési helyzetbe hozzák. Ez az állapot az 1. ábra bal oldalán lévő vázlaton látható. Ebben az állapotban az 1 szekrény peremcsíkja és a 2 fedél 3 peremrészei között ponthegesztést végzünk. Ezt a bal oldali vázlaton a szerszám vázlatos ábrázolása jelképezi.

A bal oldali vázlaton látható, hogy a 2 fedél 3 peremrészének, kifelé az összekötési zóna után csatlakozó 6 peremszakasza vastag káva kialakításához előperemezve van, mégpedig az összekötési zónához csatlakozó 8 lappal és az ehhez derékszögben csatlakozó 9 ütközőrésszel, amely egy ismét, mégpedig 90°-nál nagyobb szögben meghajlított 10 merevítőperemben végződik. A 10 merevítőperem az 5 összekötési zóna (ponthegesztési zóna) felé mutat. A bal ábrarészen látható, hogy a káva vastagságát nagyjából meghatározó 8 lap a fedél síkjához képest csak 90°-nál kisebb szögben van előkészítésként meghajlítva, úgyhogy a ponthegesztő szerszám könnyen elérheti a fedél és a szekrény közötti összekötési zónát. A ponthegesztés elvégzése után a 2 fedél 3 peremrészének 6 peremszakaszát továbbhajlítjuk végleges helyzetébe úgy, hogy a 8 lap derékszögben van meghajlítva a 2 fedél síkjához képest. Ekkor kapjuk az acéllemez ajtónak az 1. ábra jobb ábrarészén

HU 219 106 Β látható alakzatát, amelyben a munkadarab a kezelés és a kötéstechnika tekintetében a nagyon egyszerű és kedvező gyártás ellenére a vastag 7 kávának az 5 összekötést zónát takaró 9 ütközőrésze lesz.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Acéllemez ajtó, különösen tűzvédett kivitelű, acéllemez ajtó, amely az ajtólap egyik széles oldalát ké- 10 pező szekrényből (1) és az ajtólap másik széles oldalát képező fedélből (2) áll, amely a peremrészein (3) a szekrényperemeknek a széles oldal síkjával párhuzamos, kifelé álló peremcsíkjaival (4) van összekötve, elsősorban ponthegesztéssel, és a fedél (2) peremrészei- 15 nek (3) vagy a szekrényperemek peremcsíkjainak (4) az összekötést zónához (5) kifelé csatlakozó peremszakasza (6) egy káva (7) ütközőrészének kialakítása végett a szekrény (1) felé szögben meghajlik, és az összekötést zónát (5) fogja, azzal jellemezve, hogy a peremszakasznak (6) van egy első, szélességével a káva vas5 tagságát meghatározó lapot (8) képező, szögben meghajlított szakaszrésze, és ezt követően egy második, az ütközőrészt (9) képező, szögben meghajlított szakaszrésze, amely az összekötést zónát (5) nagyjából a lap (8) szélességével megegyező távolságban átfogja.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti acéllemez ajtó, azzal jellemezve, hogy a káva (7) ütközőrészét (9) képező, szögben meghajlított szakaszrészéhez az összekötést zóna (5) felé irányuló, merevítőperemet (10) képező, harmadik, szögben meghajlított szakaszrész csatlakozik.
3. 3. A 2. igénypont szerinti acéllemez ajtó, azzaljellemezve, hogy a merevítőperem (10) és az ütközőrész (9) között 90°-nál kisebb szög van.