HU218817B - Elrendezés optikai szálak elkülönített osztásához vagy összekötéséhez - Google Patents

Description

A találmány tárgya elrendezés optikai szálak elkülönített osztásához vagy összekötéséhez, amely elrendezés tartalmaz:

a) optikaiszál-rendezőt, amelynek (i) optikai szálak átvezetésére kialakított több bemenőjárata;

ii) optikai szálak átvezetésére kialakított kimenőjárata;

iii) rendeződobja van, amely rendeződob a járatokhoz képest a közöttük átvezetett szálat külső felületével a szál kritikus hajlítási sugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve, hogy külső palástfelülete a bemenőjáratoktól a kimenőjárathoz vezetett szálak számára a szálak hajlítási sugarát legalább a szálak kritikus hajlítási sugarának értékére beállítótámasztó felületet képez.

Az optikai szálak általában nagyon kicsik, törékenyek, és ennélfogva könnyen sérülnek, és ezért szerelés és használat során igen gondosan kell bánni velük. A károsodás és fény veszteség elkerülése érdekében az optikai szálat nem szabad túlzottan meghajlítani, és nem szabad kedvezőtlen környezeti körülményeknek kitenni. Amint az jól ismert a szakterületen, minden egyes szál úgynevezett kritikus hajlítási sugárral jellemezhető, és ennél kisebb sugarú hajlítás esetén a szálból a fény egy része elvész, vagyis fényveszteség lép fel. Következésképpen egy optikai szálas rendszert oly módon kell kialakítani, hogy a szálak hajlítási sugarai közül egyik se legyen kisebb, mint ez a kritikus érték. Ezenfelül a szálakat még szerelés közben sem szabad egy ennél kisebb sugárnál jobban meghajlítani, amelynél kisebb ívű hajlítás esetén tartós károsodás marad vissza. Ezen követelmények behatárolják az optikai szálas hálózatok alkatrészeinek tervezési feltételeit.

Az optikai szálas rendszerek alkatrészeinek alkalmasaknak kell lenniük az optikai kábelek és az azokat összetevő optikai szálak rendezésére, például a kábelek végénél, hosszabbításánál és leágazásánál. Ez megköveteli a kábelek gondos vezetését, például annak érdekében, hogy könnyen hozzá lehessen fémi az esetleg nagyszámú hosszabbítás mindegyikéhez való hozzáférést, valamint a kábelekből meghagyott tartalékolt szakaszok tárolását.

Ezen követelmények kielégítésére számos javaslat született. Az US 4840449 számú szabadalmi leírás például optikaiszál-rendező és -hosszabbító elrendezést ismertet, amely lehetővé teszi a fölösleges szálak változó hosszúságú szakaszainak tárolását. Ezen szálrendező két, egymástól különálló, párban elrendezett hengert tartalmaz alaplap első téglalap alakú részéből kiindulva, valamint egy hosszabbítótálcát, amelynek egymással szemben fekvő belépőoldalai vannak optikai szál számára egy második téglalap alakú részben elrendezve. A fölösleges szálat az egyik vagy mindkét henger köré és több különböző hosszúságú járaton át egy alatta fekvő hosszabbítótálcára vezetik, és ezáltal tárolják az optikai szálak különböző hosszúságú szakaszait. A szálhosszakat az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban, vagy 8-as alakzatban helyezik el, és ezáltal minden optikai szál végét a hosszabbítótálca előre meghatározott belépőoldalára irányítják, anélkül hogy eközben megsértenék a szál hajlítási sugarára vonatkozó előírásokat.

Az US 4627686 számú szabadalmi leírás optikai szálakhoz és optikai szálas kábelekhez való hosszabbítótálcát ismertet, amely három elemet tartalmaz: alapot, az alaphoz társított több optikaiszál-tároló szerkezetet és az alaphoz erősített optikai szálat fogadó szerkezetet. Az alap kerületén több, felfelé álló oldalfalelem helyezkedik el, amelyek zárószakasza befelé ívelt az alap közepe irányában.

A WO 91/10297 számú szabadalmi dokumentum adaptív tároló és elosztó keretelrendezést ismertet optikai szálas kábelek kezeléséhez. Az elrendezésnek tárolórészei vannak, amelyek olyan falrészekkel vannak kiképezve, amelyek anélkül cserélhetők ki, hogy ehhez a tárolórészben levő kábeleket vagy magát a tárolórészt ehhez el kellene távolítani. Az elrendezés továbbá mozgatható polcokkal ellátott házakat tartalmaz, amelyek alkalmasak optikaiszál-kötések; optikaiszál-csatlakozók vagy optikaiszál-csévék megtartására. A dokumentum 15. és 16. ábrája optikaiszál-rendezőt ismertet, amelynek többféle feladatot ellátó háza van. A házon egyetlen bemenőjárat van kiképezve, és az optikai kábel a 15. ábra jobb felső sarkánál lép be, és hajlítást szabályozó szerkezet nélkül lehet innen továbbvezetni a szálrendező dobra tárolás céljából. Az optikai kábelben levő szálköteget tartalmazó szálcsoportokból néhány kiválasztható, és ezek azután hüvelyekhez vannak vezetve, ahol csatlakozók segítségével összekapcsolhatók a kimenő optikai szálakat tartalmazó kábellel. A kimenő optikai szálakat sorban elrendezett támasztékok vezetik meg, majd innen egyetlen kimeneti hézagon vezethetők ki.

Ezen megoldásnak tehát csupán egyetlen bemenőjárata van, amely mellett nincs hajlítást szabályozó szerkezet. Emiatt ez a megoldás nem alkalmas több optikai kábelből származó szálak rendezésére, és a hajlítást szabályozó szerkezet hiánya miatt előfordulhat, hogy a bevezetett optikai kábel a kritikus hajlítási sugárnál kisebb sugár mentén is meghajlik. További hiányossága ennek a megoldásnak, hogy a szálak tárolása, vezetése és kötése a házban ömlesztve történik, és emiatt a szakember nehezen tudja azonosítani az egyes szálakat, és nehezen fér hozzá azokhoz.

A találmánnyal célunk elrendezés kidolgozása optikai szálak kötésének elkülönített tárolására, valamint az egymással összekötendő optikai szálak rendezésére.

A találmánnyal célunk olyan optikaiszál-rendező létrehozása, amely alkalmas több bemenet kiszolgálására és alkalmas különféle szálak tárolására olyan módon, hogy könnyen hozzájuk lehessen fémi.

A kitűzött cél elérésére olyan elrendezést alakítottunk ki optikai szálak elkülönített osztásához vagy összekötéséhez, amely elrendezés a bevezetőben felsorolt elemeket tartalmazza. A találmány értelmében továbbá az optikaiszál-rendező minden egyes bemenőjárata mellett az azon át a dob palástfelületéhez vezetett szál legkisebb hajlítási sugarát legalább az optikai szál kritikus hajlítási sugarára beállító hajlításszabályozó

HU 218 817 Β szerkezet van elrendezve. Az elrendezésnek továbbá alaplapja van, amelyen optikai szálak osztására kiképzett tálcák vannak, amelyek a kimenőjáraton kilépő optikai szálak és a szálosztó tálcákon levő optikai szálak közötti optikai osztók befogadására vannak kiképezve.

A szálrendező előnyösen egyik szélrésze mentén sorban elrendezett legalább négy bemenőjáratot tartalmaz, és a kimenőjárat előnyösen az optikaiszál-rendező bemenőjáratokhoz képesti szemben fekvő másik szélrészén van elrendezve.

A szálrendező előnyösen legalább két kimenőjáratot és legalább két dobot tartalmaz, és a szálrendező a két dob közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan van kialakítva.

A hajlítást korlátozó szerkezetet előnyösen egymással lényegében koncentrikusan ívelt falak alkotják, amelyek hosszuk mentén lényegében folyamatosak lehetnek, azonban sorban elrendezett kiálló bütykök, tüskék stb. is alkothatják. Ezek az ívelt falak két, a szálrendező mindegyik oldalán egy-egy csoportban rendezhetők el, amelyben a falak egyazon irányban (előnyösen ezen oldal irányában) hajlanak, míg a szálrendező másik oldalán a falak az ellenkező irányban (előnyösen a szálrendező vonatkozó oldalának irányában) hajlanak. Ez az elrendezés különösen akkor előnyös, ha a szálrendező a két szálrendező dob közötti síkra nézve tükörszimmetrikusan van kiképezve.

A szálrendező tálcák előnyösen csuklósán kapcsolódnak az alaplaphoz erősített szerelőelemhez.

A szálrendezőn levő minden egyes dob előnyösen üreges, és az optikai szál szabad végét a bemenőjárattól vagy kimenőjárattól a dob belsejébe történő bevezetésére és dob belsejében az optikai szál maradandó károsodást okozó sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetben megtámasztó belső felülettel van kiképezve. A szálrendezőnek előnyösen a bemenőjáratokat, az egy vagy valamennyi kimenőjáratát és az egy vagy két dobot hordozó egyik homlokfelületétől másik homlokfelületéhez átvezetett járulékos járata van.

Minden egyes bemenőjárat optikai szálat lezáró vagy szétágaztató eszközzel látható el, amely a szálrendezőhöz bonthatóan csatlakozó kapcsolószerkezettel van ellátva, és amelynek nagyobb szálvezető tömlőt megtartó első járata és egy vagy több kisebb szálvezető tömlőt vagy szálat megtartó egy vagy több második járata van, és a járatok a szálaknak a nagyobb tömlő és mindegyik kisebb tömlő közötti számottevő fényveszteség nélküli átvezetésére vannak kiképezve.

A kimenőjárat tehát előnyösen a szálrendezőnek a bemenőjáratokhoz képesti átellenes szélrészén van, és különösen előnyös, ha a bemenőjáratokkal ellentétes szélrészen a szálrendező két, mindkét oldalon egy-egy kimenőjáratot tartalmaz. A bemenőjáratok előnyösen a szálrendező szélessége mentén az egyik oldaltól a másik oldalig terjedő sorban vannak elrendezve. A bemenőjáratokból képzett sor és a két kimenőjárat között előnyösen egymás mellett két dob van elrendezve. A sorban levő bemenőjáratok száma a szálhálózattól függ, de előnyös, ha legalább négy, még előnyösebb, ha legalább nyolc, előnyösen húsz-hatvan közötti számú, például körülbelül 36 bemenőjáratot tartalmaz.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. és 2. ábra korábbról ismert szálrendezők axonometrikus és felülnézeti képe;

a 3. ábra a találmány szerinti optikaiszál-rendező nézeti képe;

a 4A. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alak felülnézete a 4B. ábra a 4A. ábra A-A vonala mentén vett metszet;

a 4C. ábra a 4A. ábra szerinti kiviteli alak hátulnézeti képe a 4A. ábra C nyilai irányából tekintve;

a 4D. ábra szerinti részlet a 4A. és 4B. ábrákon feltüntetett átmenőjáratot mutatja;

a 4E. ábra a dobok vázlatos metszeti képe; az 5A-5E. ábrák az optikaiszál-rendezőn átvezető különböző szálpályák;

a 6A-6E. ábrák szétágaztatóeszközt mutatnak optikai szálhoz;

a 7. ábra kábelkötő ház, amely tartalmazza az optikaiszál-rendezőt;

a 8. ábra a szálrendezőhöz használható rendezőtálca-sorozat.

Az 1. ábra az US 4840449 számú szabadalmi leírásból már ismert optikaiszál-rendezőt mutat. Egy optikai szálas 1 kábel optikai 2 szálakat tartalmaz, és kábelrögzítő 3 szorítónál fogva van hozzárögzítve az optikaiszálrendezőhöz. Az optikai 2 szálak 4 bemenőjáraton haladnak át, és 5 dobok köré vetve tárolhatók, amelyek 6 alaplapból állnak ki. Az optikai 2 szálak kötések számára kialakított 7 tálca alatt haladnak át, és a kötések a 7 tálcán vannak rögzítve. Megjegyezzük, hogy ezen megoldás nem tartalmaz olyan szerkezetet, amely egyenként rendezné a bejövőkábeleket vagy -szálakat, és nem tartalmaz megoldást arra nézve, hogyan lehet kezelni a sötét szálakat, és csupán azon kábelek rendezését képes megoldani, amelyek a 6 alaplap síkjában lépnek be.

A 2. ábra az US 4627686 számú szabadalmi leírásból már ismert optikaiszál-rendezőt mutatja. Itt a bejövő 1 kábelek egymás mellett vannak elrendezve, és a bennük levő optikai 2 szálak egyszerűen körbe vannak vezetve az alaplap körül, és azokat annak oldalfalai tartják meg. Az optikai 1 kábeleket 3 szorító tartja helyükön. Az optikai 2 szálak kötéseit 7 száltartó szerkezetben kialakított hornyok rögzítik, és ez létesít kapcsolatot a kimenőkábellel, amely az ábra bal felső részén van feltüntetve. Habár ezen megoldás lehetővé teszi több 1 bejövőkábel lezárását, azonban a szerkezeti kialakítás csak korlátozottan teszi lehetővé az útvonal és a tárolás rugalmas megválasztását.

A 3. ábra a találmány szerinti optikai szálrendezőt 21 a (7. ábrán) mutatja, amelynek első oldala van, és ezt első (az ábrán baloldalt felül) és második (az ábrán jobboldalt alul) szemben fekvő szélrésze van, és az első oldal:

a) több 8, 9 bemenőjáratot hordoz, amelyek első szélrész mentén vannak elrendezve;

HU 218 817 Β

b) 10, 11 kimenőjáratot hordoz második szélrész mindegyik oldalán;

c) két 13,14 dobot hordoz, amelyek az első és második szélrész között vannak elhelyezve; és

d) 12 átmenőjárattal van ellátva, amely rajta áthaladva a rendező ellentétes oldalához vezet;

a 8, 9 bemenőjáratok szálvezető tömlőt lezáró 34 szétágaztató eszközöket (előnyösen a 6A-6E. ábrákon bemutatott 34 szétágaztatóeszközöket) befogadó és sorban elrendezett réseket és egy sorozat ívelt falakat tartalmaz, amelyek a tömlőket elhagyó 2 szálak túlzott ívelését korlátozó hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezetet képez, amely a 2 szál kritikus hajlítási sugarát legalább elérő minimális hajlítási sugárra korlátoz.

(Ezen résekre előnyösen mint bemenetekre lehet hivatkozni, mivel szerepük a 2 bejövőszálak helyezése; azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy maguk a 2 szálak nem haladnak át a réseken.)

A 13, 14 dobok előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy a hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet és a 10, kimenőjáratok bármelyike között áthaladó 2 szálat az egyik vagy mindkét 13,14 dob külső felülete úgy vezeti meg, hogy a szál minimális hajlítási sugara legalább elérje a szál kritikus hajlítási sugarát, és a 13,14 dobok előnyösen üregesen vannak kialakítva, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik járatból általában a 8, 9 bemenőjáratok valamelyikéből a szál a 13,14 dobok belsejébe bevezethető legyen. A 2 szálakat a 13,14 dobokban olyan minimális hajlítási sugárral feltekerve lehet tárolni, amely nem okoz maradandó károsodást a szálban. Ez a minimális hajlítási sugár nagyobb lehet, mint a 2 szál kritikus hajlítási sugara, mivel egy sötét 2 szál esetében a maradandó károsodás a fontosabb és nem a fényveszteség.

A 12 átmenőjárat a 21 szálrendező oldalának 18 konvex felületrészéből indul ki az ezen résznél levő rádiuszvektorhoz képest szög alatt (vagyis nem sugárirányban és előnyösen megközelítőleg érintőlegesen) oly módon, hogy a 12 járaton áthaladó és a 18 konvex felületrész fölött elhaladó 2 szál hajlítási sugarát korlátozza oly módon, hogy az legalább elérje a kritikus hajlítási sugár értékét.

A 21 szálrendezőnek előnyösen oldalfalai vagy más 19 tartószerkezete van, és a 13, 14 dobokon előnyösen horgok vagy más 20 tartóelemek vannak, amelyek elősegítik a 2 szálak megvezetését.

A 4A-4E. ábrák a találmány szerinti 21 szálrendező további nézeteit mutatják. A 4A. ábráról például látható, ahogyan az 12 átmenőjárat 12a falai a 13, 14 dobok irányában ívelt pálya mentén fekszenek. Ez az ívelés származhat az 12 átmenőjárat keresztmetszeti méretének a 4A. ábrán szemléltetett oldal irányában vett fokozatos szélesedéséből. Ennek eredményeként a 12 átmenőjárat az egyik oldaltól a másik oldal felé haladó lényegében egyenes járat, ami lehetővé teszi az optikai 2 szálak könnyű behelyezését. Ez talán legjobban a 4B. ábráról látható. Ebből kifolyólag felismerhető, hogy a átmenőfuraton a 13,14 dobok irányában átvezetett 2 szál minimális hajlítási sugara korlátozva van.

A 4B. ábra szemlélteti, hogyan kapcsolódik egymáshoz a 18 konvex felületrész és az 12 átmenőjárat.

Különösen a 3. ábráról látható, hogy a 13,14 dobok üregesek, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik 8, 9, 10, 11, 12 járatból egy 2 szál szabad végét be lehessen helyezni a 13,14 dob belsejébe, ahol azután a 2 szál tárolható. A 13, 14 dobok falában 15 rések vannak kialakítva, és az ilyen 2 szálak itt vezethetők át a falon.

A 3. ábra a 4E. ábrával összefüggésben jól szemlélteti a 13, 14 dobok palástját alkotó falak lefelé ívelt kialakítását azon a részen, amely a 3. ábrán jól látható ívelt 19 oldalfala felé esik. Az ívelés hasonló módon látható a 4E. ábra szerinti vázlatos metszeten is. A 4D. ábra a 12 átmenőjárat alakját mutatja alulnézetben, amely megmutatja a 12 járat félkör alakját.

A 8, 9 bemenőjáratokhoz látható módon hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet van társítva, mégpedig lényegében egymással kölcsönösen koncentrikusan ívelt falak alakjában. A bemutatott 21 szálrendező lényegében tükörszimmetrikus kialakítású az A-A vonalhoz képest, és ennélfogva a hajlítást szabályozó 16,17 szerkezetek két csoportban elrendezett ívelt falakat tartalmaznak, amely csoportokban az ívelés egymáshoz képest ellentétes.

Az 5A-5E. ábrák azt mutatják, hogy a találmány szerinti 21 szálrendező milyen rugalmas alakzatokban képes befogadni a 2 szálakat. Az 5A. ábrán a 2 szál a szálrendezőbe a 12 átmenőjáraton át lép be, és azt a és 11 járatokon át hagyja el. Ezenkívül néhány sötét 2 szál jön ki az 12 átmenőjáratból, amelyeket azután a 13 dob tárol. A 21 szálrendező úgy van kialakítva, hogy más alkatrészekkel, például kábelkötő tálcákkal együtt lehessen használni, amelyekben elhelyezhetők a különböző kábelkötések és/vagy -osztók. A szálrendező ilyen tálcákat hordozó alaplappal egy vonalban van elhelyezve, amelynek jobb felé eső oldalán a szálkötő tálcába belépő 2 szálakat befogadó csatorna alakítható ki, míg bal felé eső oldalán a szálkötő tálcát elhagyó 2 szálakat befogadó csatorna képezhető ki. Ezen járatok önkényesen bemenő- vagy kimenőárkoknak nevezhetők, habár ezen jelölés semmiféle módon sem vonatkoztatható a fény haladási irányára.

Az 5B. ábrán a 2 szálak 8 bemenőjáratokon lépnek be (az ábra csak néhányat tüntet fel), majd áthaladnak a hajlítást korlátozó 16 szerkezeten, majd a 21 szálrendezőt az 12 átmenőnyíláson hagyják el. Ezenfelül a 9 bemenőjáratokon belépő 2 szálak a hajlítást szabályozó 17 szerkezeten haladnak át, majd ezután ezek is a 12 átmenőnyíláson távoznak.

Az 5C. ábrán a 2 szálak a 8 bemenőjáratokon lépnek be, majd a 10 kimenőjáraton lépnek ki, továbbá a 9 bemenőjáratokon érkező 2 szálak all kimenőjáraton át távoznak.

Az 5D. ábrán a 2 szálak a 8 bemenőjáratokon át lépnek be, és a 11 kimenőjáraton át távoznak. Az 5E. ábrán a 2 szálak a 10 kimenőjáraton át lépnek be, majd a kimenőjáraton át távoznak.

A 6A-6E. ábrák optikai 2 szálakat szétágaztató 34 eszközt mutatnak. Ezek bonthatóan erősíthetők bele például a 3. ábra szerinti 21 szálrendező 8, 9 bemenőjáratokhoz társított résekbe. Ez megvalósítható például egy rugalmas rögzítőpecek segítségével kialakított 35 kap4

HU 218 817 Β csolószerkezettel, amely például két lábbal van ellátva az ábrának megfelelően, amelyek közül az egyik horoggal van kiképezve, és ez a rést határoló fal alsó felületébe kapaszkodik. A 34 szétágaztatóeszköznek látható módon első 36 járata van egy nagyobb méretű szálvezető tömlő megtartására (az ábra jobb oldalán felül szaggatott vonallal van feltüntetve), továbbá négy második járata van (az ábrán a bal alsó részen) több kisebb méretű szálvezető tömlő megtartásához. Az ilyen tömlőkben levő 2 szálak látható módon át tudnak haladni a nagyobbik tömlő és valamennyi kisebbik tömlő között anélkül, hogy számottevő fényveszteséget okozó módon meghajlanának. Az ábrázolt példa esetében a négy második 37 járat egyetlen üreget alkot, amelyet részlegesen befelé álló 38 kitüremkedések osztanak fel, és amelyek megtartják a benne levő tömlőket. Az ilyen kitüremkedések pontos alakja nem lényeges, azonban az ábrázolt előnyös kiviteli alaknál ezek a kitüremkedések több, egymást részlegesen átfedő körből származtatható keresztmetszeti alakkal kiképzett második 37 járatokból képződnek. Habár az ábrán négy második 37 járatot tüntettünk fel, azonban más szám, például kettő-hat, is kialakítható.

A 7. ábra a fent leírtaknak megfelelő 21 szálrendezőt kábelkötő házba zártan mutatja részben kitört ábrán a 21 szálrendező feltüntetése érdekében. A kábelkötő háznak 22 alapja és serleg alakú 23 fedele van. A 22 alapban különféle kör alakú 24 bemenetek és egy ovális 25 bemenet van kialakítva. A 22 alaphoz keret vagy más fajtájú 26 hordozószerkezet kapcsolódik, és ehhez csatlakozik a 21 szálrendező. A kerethez vagy 26 hordozószerkezethez képest 28 távközzel elkülönítetten második keret vagy 27 hordozószerkezet helyezkedik el. A 28 távközben a bejövő- és kimenőkábelekből származó szálakból képzett hurkok helyezhetők el, amelyeken nincs kötés, és ennélfogva elkerülik a 21 szálrendezőt. A keret vagy 27 hordozószerkezet hátoldalán egy második és ennélfogva nem látható 21 szálrendező helyezhető el. így a két 21 szálrendező egymással a saját 12 átmenőjáratain át közlekedik. A kábelkötő ház 29 belterében szálkötéseket és/vagy szálosztókat hordozó rendezőtálcák helyezhetők el. így a 25 bemenetbe belépő kábelek úgy oszthatók szét, hogy a bennük levő egyes 2 szálak belépnek a 21 szálrendezőbe az 5A-5E. ábrák közül valamelyik szerinti elrendezésben, majd elhagyhatják a 21 szálrendezőt a 29 beltérben elhelyezett valamelyik szálkötő tálca irányában. Itt a 2 szálak eloszthatók vagy összeköthetők, majd azok a 2 szálak, amelyekre szétoszlanak vagy amelyhez hozzá vannak kötve, ismét beléphetnek a 21 szálrendezőbe, majd onnan kiléphetnek, és rajtuk ugyancsak az 5A-5E. ábrák valamelyike szerint rendezhetők el. A bejövőkábelből származó más szálak feltekerve elhelyezhetők a 28 távköz által meghatározott térben, majd a 12 járaton át elhagyják a kábelkötő házat. Általában véve ez úgy valósítható meg, hogy a kábelből mintegy két méter hosszúságú hurkot képezünk, és ezt a hurkot behelyezzük az ovális 25 bemenetbe. A hurkot alkotó 2 szálak közül néhányat egyszerűen tárolás céljából behelyezünk a 28 távköz által képzett térbe, míg a többit elvágjuk, és behelyezzük a 21 szálrendezőbe. Ez a kábelhurok az optikai szálas hálózatban gyűrűt vagy egy kitérő ágat képezhet. A hurok elvágott 2 szálai összekötés után a kör alakú 24 bemeneteken át távoznak és előfizetőkhöz vezetnek, vagy pedig egy további leágazásként használhatók.

A 8. ábra a 29 beltérbe vagy a 21 szálrendezővel együtt másféle módon használható optikaiszál-kötő tálcát szemléltet. A 8. ábra 30 tálcamodult szemléltet, amelybe a szálak előre is beszerelhetők, és lemez alakú 33 alaphoz erősített 32 szerelőelemhez csuklósán csatlakoztatott 31 tálcákat tartalmaz. Látható, hogy a 31 tálcákon szálakból képzett hurkok tárolására szolgáló elemek, valamint szálkötéseket vagy szálelágazásokat rögzítő elemek vannak. Ez a modul bepattinthatóan vagy másféle módon rögzítve helyezkedik a 7. ábra szerinti 29 beltérben, és a benne levő szálak össze vannak kötve a 21 szálrendezőt elhagyó szálakkal.

A kétségek elkerülése érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy a találmány szerinti megoldás különböző alkatrészeket, elrendezéseket, rendszereket és módszereket ad optikai szálak rendezéséhez, tárolásához és védelméhez. Az ismertetett alkatrészek bármelyike együtt használható a többi ilyen alkatrész bármelyikével.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Elrendezés optikai szálak elkülönített osztásához vagy összekötéséhez, amely elrendezés tartalmaz:

   a) optikaiszál-rendezőt (21), amelynek

   i) optikai szálak (2) átvezetésére kialakított több bemenőjárata (8,9);

   ii) optikai szálak (2) átvezetésére kialakított kimenőjárata (10,11);

   iii) rendeződobja (13, 14) van, amely rendeződob a járatokhoz (8, 9, 10, 11) képest a közöttük átvezetett szálat (2) külső felületével a szál (2) kritikus hajlítási sugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve, hogy külső palástfelülete a bemenőjáratoktól (8, 9) a kimenőjárathoz (10,11) vezetett szála (2) számára a szálak (2) hajlítási sugarát legalább a szálak (2) kritikus hajlítási sugarának értékére beállító támasztőfelületet képez;

   azzal jellemezve, hogy az optikaiszál-rendező (21) minden egyes bemenőjárata (8, 9) mellett az azon át a dob (13, 14) palástfelületéhez vezetett szál (2) legkisebb hajlítási sugarát legalább az optikai szál (2) kritikus hajlítási sugarára beállító hajlításszabályozó szerkezet (16,17) van elrendezve, továbbá az elrendezésnek

   b) alaplapja (33) van, amelyen optikai szálak (2) osztására kiképzett tálcák (31) vannak, amelyek a kimenőjáraton (10, 11) kilépő optikai szálak (2) és a szálosztó tálcákon (31) levő optikai szálak (2) közötti optikai osztók befogadására vannak kiképezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kimenőjárat (10,11) az optikai szálrendező (21) bemenőjáratokhoz (8, 9) képesti szemben fekvő szélrészén van elrendezve.

   HU 218 817 Β
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy szélrésze mentén sorban elrendezett legalább négy bemenőjáratot (8, 9) tartalmaz.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hajlítást szabályozó szerkezetet (16) egymáshoz képest koncentrikusan ívelt falak alkotják.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy legalább két kimenőjáratot (10, 11) és legalább két dobot (13, 14) tartalmaz, és a szálrendező (21) a két dob (13, 14) közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan van kialakítva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hajlítást szabályozó szerkezeteket (16, 17) lényegében egymással koncentrikusan ívelt falak alkotják, és a szimmetriasík egyik oldalán levő falak a másik oldalán levő falakhoz képest távolodva íveltek.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrendező tálcák (31) az alaplaphoz (33) erősített szerelőelemhez (32) csuklósán kapcsolódnak.
8. 8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrendezőn (21) levő minden egyes dob (13,14) üreges, és az optikai szál (2) szabad végét a bemenőjárattól (8, 9) vagy kimenőjárattól (10, 11) a dob (13,14) belsejébe történő bevezetésére és a dob (13, 14) belsejében az optikai szál (2) maradandó károsodást okozó sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetben megtámasztó belső felülettel van kiképezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrendezőnek (21) járulé kosán a bemenőjáratokat (8, 9), az egy vagy valamennyi kimenőjáratát (10,11) és az egy vagy két dobot (13, 14) hordozó egyik homlokfelületétől másik homlokfelületéhez átvezetett járulékos járata (12) van.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy minden egyes bemenőjárat (8,9) optikai szálat (2) lezáró vagy szétágaztató eszközzel (34) van ellátva, amely a szálrendezőhöz (21) bonthatóan csatlakozó kapcsolószerkezettel (35) van ellátva, és amelynek nagyobb szálvezető tömlőt megtartó első járata (36) és egy vagy több kisebb szálvezető tömlőt vagy szálat (2) megtartó egy vagy több második járata (37) van, és a járatok (36, 37) a szálaknak (2) a nagyobb tömlő és mindegyik kisebb tömlő kö zötti számottevő fényveszteség nélküli átvezetésére vannak kiképezve.