HU217489B - Elrendezés optikai szálak rendezéséhez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya elrendezés őptikai szálak rendezéséhez, amely kétőptikai szálrendezőt (21) tartalmaz, amelyek mindegyikének elsőtartóelemen elrendezett a) őptikai szálak számára kialakítőttbemenőjárata; b) őptikai szálak számára kialakítőtt kimenőjárata, c) atartóelemen szálat tárőló dőb van, amely a szál kritikűs hajlításisűgarával legalább egyenlő sűgarú külső palástfelülettel vankialakítva, és a járatőkhőz képest úgy van elrendezve, hőgy a bemenő-és a kimenőjáratők között elhelyezett szálat a tárőlószerkezet külsőfelülete megtámasztja úgy, hőgy a szál hajlítási sűgara legalábbegyenlő legyen a szál kritikűs hajlítási sűgarával; d) a tartóelemenátmenőjárat (12) van kialakítva, amely ezen őldaltól a szálrendező(21) ellenkező őldala felé van kiképezve; és az elrendezés két,egymásnak háttal főrdítőtt szálrendezőt (21) tartalmaz, az elsőtartóelemeken lévő dőbők kifelé állnak, és az átmenőjáratők (12)egymás vőnalába esnek. ŕ

Description

A találmány tárgya elrendezés optikai szálak rendezéséhez, amely két optikai szálrendezőt tartalmaz, amelyek mindegyikének első tartóelemen elrendezett

a) optikai szálak számára kialakított bemenőjárata;

b) optikai szálak számára kialakított kimenőjárata,

c) a tartóelemen szálat tároló dob van, amely a szál kritikus hajlítási sugarával legalább egyenlő sugarú külső palástfelülettel van kialakítva, és a járatokhoz képest úgy van elrendezve, hogy a bemenő- és a kimenőjáratok között elhelyezett szálat a tárolószerkezet külső felülete megtámasztja úgy, hogy a szál hajlítási sugara legalább egyenlő legyen a szál kritikus hajlítási sugarával.

Az elrendezés optikai szálas hálózatokban való felhasználáshoz, különösen optikai szálak hosszabbításához, lezárásához és elágaztatásához, használható.

Az optikai szálak általában nagyon kicsik, törékenyek és ennélfogva könnyen sérülnek, és ezért szerelés és használat során igen gondosan kell bánni velük. A károsodás és fényveszteség elkerülése érdekében az optikai szálat nem szabad túlzottan meghajlítani, és nem szabad kedvezőtlen környezeti körülményeknek kitenni. Amint az jól ismert, minden egyes szál úgynevezett kritikus hajlítási sugárral jellemezhető, és ennél kisebb sugarú hajlítás esetén a szálból a fény egy része elvész, vagyis fényveszteség lép fel. Következésképpen egy optikai szálas rendszert oly módon kell kialakítani, hogy a szálak hajlítási sugarai közül egyik se legyen kisebb, mint ez a kritikus érték. Ezenfelül a szálakat még szerelés közben sem szabad egy ennél kisebb sugárnál jobban meghajlítani, amelynél kisebb ívű hajlítás esetén tartós károsodás marad vissza. Ezen követelmények behatárolják az optikai szálas hálózatok alkatrészeinek tervezési feltételeit.

Az optikai szálas rendszerek alkatrészeinek alkalmasaknak kell lenniük az optikai kábelek és az azokat összetevő optikai szálak rendezésére, például a kábelek végénél, hosszabbításánál és leágazásánál. Ez megköveteli a kábelek gondos vezetését, például annak érdekében, hogy könnyen hozzá lehessen férni az esetleg nagyszámú hosszabbítás mindegyikéhez való hozzáférést, valamint a kábelekből meghagyott tartalékolt szakaszok tárolását.

Ezen követelmények kielégítésére számos javaslat született. Az US 4840449 szabadalmi leírás például optikai szálrendező és hosszabbító elrendezést ismertet, amely lehetővé teszi a fölösleges szálak változó hosszúságú szakaszainak tárolását. Ezen szálrendező két, egymástól külön álló, párban elrendezett hengert tartalmaz alaplap első téglalap alakú részéből kiindulva, valamint egy hosszabbítótálcát, amelynek egymással szemben fekvő belépőoldalai vannak optikai szál számára egy második téglalap alakú részben elrendezve. A fölösleges szálat az egyik vagy mindkét henger köré és több különböző hosszúságú járaton át egy alatta fekvő hosszabbítótálcára vezetik, és ezáltal tárolják az optikai szálak különböző hosszúságú szakaszait. A szálhosszakat az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban, vagy 8-as alakzatban helyezik el, és ezáltal minden optikai szál végét a hosszabbítótálca előre meghatározott belépőoldalára irányítják anélkül, hogy eközben megsértenék a szál hajlítási sugarára vonatkozó előírásokat.

Az US 4627686 optikai szálakhoz és optikai szálas kábelekhez való hosszabbítótálcát ismertet, amely három elemet tartalmaz: alapot, az alaphoz társított több optikaiszál-tároló szerkezetet és az alaphoz erősített optikai szálat fogadó szerkezetet. Az alap kerületén több felfelé álló oldalfalelem helyezkedik el, amelyek záró szakasza befelé ívelt az alap közepe irányában.

A WO 90/12334 jelű szabadalmi dokumentum tartólapot ismertet, amely a lapon levő optikai szálakhoz beérkező optikai szálak csatlakoztatására szolgál. Ennek érdekében legalább egy optikai csatolást tartalmaz. Az optikai csatolás a tartólap elülső oldalán helyezkedik el, és két hengeres kinyomással ellátott tárolórekeszben helyezkedik el. A hengeres kinyomások vezetik meg az optikai szálakat a csatlakozáshoz és attól eltávolodva, továbbá megvezetik a beérkező szálakat, amelyek a tartólapon kialakított résből érkeznek, vagy pedig oda vannak kivezetve. A tárolórekeszben többféle feladat oldható meg, beleértve a tartalék szál tárolását, továbbá az optikai csatlakozás vagy kötés elhelyezését. Használat közben ebben a tárolórekeszben összekeveredve egymással többféle feladatot ellátó szál és kötés helyezkedik el, amelyeket nehéz azonosítani és hozzáférésük is nehézkes. Ezen megoldás segítségével nem oldható meg az optikai szálak elkülönített kötése és rendezése vagy kezelése, mivel ebben az esetben a kötések és az optikai csatolások ugyanott helyezkednek el. Ezenfelül a rekeszben levő kinyomások hagyományos kiképzésűek, nincs hasznosítható üregük, mivel csak külső felületük alkalmas a szálak megvezetésére, de belsejükben szál nem tárolható. Ezen megoldás esetében a tartólapon levő csatlakoztatott szálak áthaladnak a résen, és ívelt csatornán át tárolórekeszbe vezethetők. A különböző optikai elemek, továbbá tartalékszálak, valamint más eszközök, például csatolók, kapcsolók, szűrők, ugyancsak ugyanitt helyezendők el. így tehát mindezen eszközök egymással összekeverve helyezhetők csak el, a rekeszen belül nincs lehetőség semmiféle rendezésre vagy szervezésre, így az egyes szálak és eszközök egymással könnyen összetéveszthetők, és nehezen férhetők hozzá.

Az EP-A-341027 jelű dokumentum elrendezést ismertet, amelynek segítségével az optikai szálak csúsztatható fiókban helyezhetők el. Ez a megoldás csak helyigényes és költséges. Optikai hálózatok telepítésének helyszíni körülményei között szinte alig alkalmazható.

A találmánnyal célunk olyan elrendezés kidolgozása, amelynek segítségével az optikai szálak és kábelek nagyobb rugalmassággal helyezhetők el.

A kitűzött cél elérésére olyan elrendezést fejlesztettünk tovább optikai szálak rendezéséhez, amely két optikai szálrendezőt tartalmaz, amelyek mindegyikének első tartóelemen elrendezett

a) optikai szálak számára kialakított bemenőjárata;

b) optikai szálak számára kialakított kimenőjárata;

HU 217 489 Β

c) a tartóelemen szálat tároló dob van, amely a szál kritikus hajlítási sugarával legalább egyenlő sugarú külső palástfelülettel van kialakítva, és a járatokhoz képest úgy van elrendezve, hogy a bemenő- és a kimenőjáratok között elhelyezett szálat a tárolószerkezet külső felülete megtámasztja úgy, hogy a szál hajlítási sugara legalább egyenlő legyen a szál kritikus hajlítási sugarával.

A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a tartóelemen átmenőjárat van kialakítva, amely ezen oldaltól a szálrendező ellenkező oldala felé van kiképezve. Az elrendezés két, egymásnak háttal fordított szálrendezőt tartalmaz, az első tartóelemeken lévő dobok kifelé állnak, és az átmenőjáratok egymás vonalába esnek.

Az elrendezésben alkalmazott optikai szálrendező előnyösen legalább két bemenőjáratot, még előnyösebben nyolc bemenőjáratból képzett sort tartalmaz az egyik szélső részén, és legalább két, az optikai szálrendező ellenkező szélső tartományának mindegyik oldalán egy-egy kimenőjáratot, valamint legalább két szálat rendező dobot tartalmaz. A rendeződobok előnyösen a kimenőjáratok között helyezkednek el. Az optikai szálrendező a két szálat tároló szerkezet közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan (előnyösen tükörszimmetrikusan) alakítható ki.

Az átmenőjárat előnyösen egy konvex résztől olyan szög alatt indul ki, amely ezen rész sugárvektorával szöget zár be (tehát nem sugárirányú és előnyösen közel érintőirányú) oly módon, hogy a nyíláson és ezen konvex felület fölött átvezetett szálat olyan minimális hajlítási sugárral támasztja, illetve vezeti meg, amely legalább akkora, mint a szál kritikus hajlítási sugara. Az átmenőjárat fala a szálat tároló szerkezet irányába vezető útvonal mentén íveken képezhető ki, amely ív minimális hajlítási sugara legalább akkora, mint a szál kritikus hajlítási sugara. Az ívelt falat az átmenő járatnak az oldal irányában fokozatosan szélesedő keresztmetszeti mérete határozhatja meg, és az átmenőjárat az oldaltól az ellenkező oldal felé vezető, lényegében egyenes járatot képez. Ezáltal a szálak könnyen átvezethetők az átmenőjáraton, majd ezután összehajtva tárolhatók a dob körül.

A fokozatos szélesedés az átmenőjárat kerületének csak egy részén képezhető ki, ekkor a nyílás kerületének többi része lényegében véve hengeres. A szélesedő rész és a lényegében hengeres rész találkozásának minimális görbületi sugara legalább akkora, mint a szál kritikus hajlítási sugara. Ekkor az átmenőjáratból kiemelkedő szál valószínűleg ezen találkozás mentén fekszik fel, és ha ennek görbülete helyesen van megválasztva, akkor nincs szükség más egyéb szálvezető eszközre.

A találmány szerinti optikai szálrendező egy vagy több rendezőtálcával együtt használható, amely(ek) előnyösen a bemenőjáratból és/vagy kimenőjáratból származó szálat fogadó helyzetben van(nak).

A találmány szerinti optikai szálrendező előnyösen egyetlen darabból, fröccsöntéssel van kialakítva valamilyen termoplasztikus anyagból.

Az átmenőjárat ugyan kizárólag az oldalra merőlegesen beérkező kábelek kezelésére alkalmas, azonban két ilyen optikai szálrendező egymással háttal fordítva elhelyezve kétszeres kapacitású optikai szálrendezőt eredményez. Ilyen egymással háttal való elrendezés esetében az átmenőjáratok egyetlen járatot képezve kapcsolatot létesítenek a két optikai szálrendező között.

Az elrendezésből számottevő rugalmasság származik: egy bejövő kábel felbontható optikai szálak csoportjára, és mindegyik szál tárolható, összeköthető vagy szétosztható az őket befogadó szálrendező félben vagy átvezetve a két átmenőjáraton, az optikai szálrendező másik felébe átvezetve oldható meg a rendezés.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. és 2. ábra korábbról ismert szálrendezők axonometrikus és felülnézeti képe, a 3. ábra a találmány szerinti optikai szálrendező nézeti képe, a 4A.-4E. ábrák az optikai szálrendező különböző további nézetei, az 5A.-5E. ábrák az optikai szálrendezőn átvezető különböző szálpályák, a 6A.-6E. ábrák szétágaztató eszközt mutatnak optikai szálhoz a 7. ábra kábelkötő ház, amely tartalmazza az optikai szálrendezőt, a 8. ábra a szálrendezőhöz használható rendezőtálcasorozat.

Az 1. ábra az US 4840449 szabadalmi leírásból már ismert optikai szálrendezőt mutat. Egy optikai szálas 1’ kábel 2’ optikai szálakat tartalmaz, és kábelrögzítő 3 ’ cöveknél fogva van hozzárögzítve az optikai szálrendezőhöz. A 2’ optikai szálak bemenő 4’ járaton haladnak át és 5’ dobok köré vetve tárolhatók, amelyek 6’ alaplapból állnak ki. A 2’ optikai szálak kötések számára kialakított 7’ tálca alatt haladnak át, és a kötések a 7’ tálcán vannak rögzítve. Megjegyezzük, hogy ezen megoldás nem tartalmaz olyan szerkezetet, amely egyenként rendezné a bejövő kábeleket vagy szálakat, és nem tartalmaz megoldást arra nézve, hogyan lehet kezelni a sötét szálakat, és csupán azon kábelek rendezését képes megoldani, amelyek a 6’ alaplap síkjában lépnek be.

A 2. ábra az US 4627686 szabadalmi leírásból már ismert optikai szálrendezőt mutatja. Itt a bejövő 1 ’ kábelek egymás mellett vannak elrendezve, és a bennük levő 2’ optikai szálak egyszerűen körbe vannak vezetve a 6’ alaplap körül és azokat annak oldalfalai tartják meg. Az optikai 1 ’ kábeleket 3’ szorító tartja helyükön. A 2’ optikai szálak kötéseit 7’ száltartó szerkezetben kialakított hornyok rögzítik, és ez létesít kapcsolatot a kimenő kábellel, amely az ábra bal felső részén van feltüntetve. Habár ezen megoldás lehetővé teszi több bejövő 1 ’ kábel lezárását, azonban a szerkezeti kialakítás csak korlátozottan teszi lehetővé az útvonal és a tárolás rugalmas megválasztását.

A 3. ábra a találmány szerinti optikai szálrendezőt mutatja, amelynek első oldala van, és ezt első (az ábrán baloldalt felül) és második (az ábrán jobboldalt alul) szemben fekvő szélrésze van, és az első oldal:

HU 217 489 Β

a) több bemenő 8, 9 járatot hordoz, amelyek első szélrész mentén vannak elrendezve;

b) kimenő 10, 11 járatot hordoz második szélrész mindegyik oldalán;

c) két 13, 14 dobot hordoz, amelyek az első és második szélrész között vannak elhelyezve; és

d) átmenő 12 járattal van ellátva, amely rajta áthaladva a rendező ellentétes oldalához vezet;

a bemenő 8,9 járatok szálvezető tömlőt lezáró 34 szétágaztató eszközöket (előnyösen a 6A.-6E. ábrákon bemutatott 34 szétágaztató eszközöket) befogadó és sorban elrendezett réseket és egy sorozat ívelt falakat tartalmaz, amelyek a tömlőket elhagyó szálak túlzott ívelését korlátozó hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezetet képez, amely a szál kritikus hajlítási sugarát legalább elérő minimális hajlítási sugárra.

(Ezen résekre előnyösen mint bemenetekre lehet hivatkozni, mivel szerepük a bejövő szálak helyezése; azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy maguk a szálak nem haladnak át a réseken.)

A 13, 14 dobok előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy a hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet és a kimenő 10, 11 járatok bármelyike között áthaladó szálat az egyik vagy mindkét 13, 14 dob külső felülete úgy vezeti meg, hogy a szál minimális hajlítási sugara legalább elérje a szál kritikus hajlítási sugarát, és a 13, 14 dobok előnyösen üregesen vannak kialakítva, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik járatból általában a bemenő 8,9 járatok valamelyikéből a szál a 13, 14 dobok belsejébe bevezethető legyen. A szálakat a dobokban olyan minimális hajlítási sugárral feltekerve lehet tárolni, amely nem okoz maradandó károsodást a szálban. Ez a minimális hajlítási sugár nagyobb lehet, mint a szál kritikus hajlítási sugara, mivel egy sötét szál esetében a maradandó károsodás a fontosabb és nem a fényveszteség.

Az átmenő 12 járat a szálrendező oldalának 18 konvex felületrészéből indul ki az ezen résznél levő rádiuszvektorhoz képest szög alatt (vagyis nem sugárirányban és előnyösen megközelítőleg érintőlegesen) oly módon, hogy a 12 járaton áthaladó és a 18 konvex felületrész fölött elhaladó szál hajlítási sugarát korlátozza oly módon, hogy az legalább elélje a kritikus hajlítási sugár értékét.

A szálrendezőnek előnyösen oldalfalai vagy más 19 tartószerkezete van, és a 13, 14 dobokon előnyösen horgok vagy más 20 tartóelemek vannak, amelyek elősegítik a szálak megvezetését.

A 4A.-4E. ábrák a találmány szerinti szálrendező további nézeteit mutatják. A 4A. ábráról például látható, ahogyan az átmenő 12 járat 12a falai a 13, 14 dobok irányában ívelt pálya mentén fekszenek. Ez az ívelés származhat az átmenő 12 járat keresztmetszeti méretének a 4A. ábrán szemléltetett oldal irányában vett fokozatos szélesedéséből. Ennek eredményeként az átmenő 12 járat az egyik oldaltól a másik oldal felé haladó lényegében egyenes járatot tartalmaz, ami lehetővé teszi az optikai szálak könnyű behelyezését. Ez talán legjobban a 4B. ábráról látható. Ebből kifolyólag felismerhető, hogy az átmenő 12 furaton a 13, 14 dobok irányában átvezetett szál minimális hajlítási sugara korlátozva van.

Különösen a 3. ábráról látható, hogy a 13, 14 dobok üregesek, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik járatból egy szál szabad végét be lehessen helyezni a dob belsejébe, ahol azután a szál tárolható. A 13, 14 dobok falában 15 rések vannak kialakítva, és az ilyen szálak itt vezethetők át a falon.

A bemenő 8, 9 járatokhoz látható módon hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet van társítva, mégpedig lényegében egymással kölcsönösen koncentrikusan ívelt falak alakjában. A bemutatott szálrendező lényegében tükörszimmetrikus kialakítású az AA vonalhoz képest, és ennélfogva a hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezetek két csoportban elrendezett ívelt falakat tartalmaznak, amely csoportokban az ívelés egymáshoz képest ellentétes.

Az 5A.-5E. ábrák azt mutatják, hogy a találmány szerinti szálrendező milyen rugalmas alakzatokban képes befogadni a szálakat. Az 5A. ábrán 2 szál a szálrendezőbe az átmenő 12 járaton át lép be, és azt a 10 és 11 járatokon át hagyja el. Ezenkívül néhány sötét 2 szál jön ki az átmenő 12 járatból, amelyeket azután a 13 dob tárol. A szálrendező úgy van kialakítva, hogy más alkatrészekkel, például kábelkötő tálcákkal együtt lehessen használni, amelyekben elhelyezhetők a különböző kábelkötések és/vagy -osztók. A szálrendező ilyen tálcákat hordozó alaplappal egy vonalban van elhelyezve, amelynek jobb felé eső oldalán a szálkötő tálcába belépő 2 szálakat befogadó csatorna alakítható ki, míg bal felé eső oldalán a szálkötő tálcát elhagyó 2 szálakat befogadó csatorna képezhető ki. Ezen járatok önkényesen bemenő- vagy kimenőárkoknak nevezhetők, habár ezen jelölés semmiféle módon sem vonatkoztatható a fény haladási irányára.

Az 5B. ábrán a 2 szálak bemenő 8 járatokon lépnek be (az ábra csak néhányat tüntet fel), majd áthaladnak a hajlítást korlátozó 16 szerkezeten, majd a szálrendezőt az átmenő 12 nyíláson hagyják el. Ezenfelül a bemenő 9 járatokon belépő 2 szálak a hajlítást szabályozó 17 szerkezeten haladnak át, majd ezután ezek is az átmenő 12 nyíláson távoznak.

Az 5C. ábrán a 2 szálak a bemenő 8 járatokon lépnek be, majd a kimenő 10 járaton lépnek ki, továbbá a bemenő 9 járatokon érkező 2 szálák a kimenő 11 járaton át távoznak.

Az 5D. ábrán a 2 szálak a bemenő 8 járatokon át lépnek be és a kimenő 11 járaton át távoznak. Az 5E. ábrán a 2 szálak a kimenő 10 járaton át lépnek be, majd a kimenő 11 járaton át távoznak.

A 6A.-6E. ábrák optikai szálakat 34 szétágaztató eszközt mutatnak. Ezek bonthatóan erősíthetők bele például a 3. ábra szerinti szálrendező bemenő 8, 9 járatokhoz társított résekbe. Ez megvalósítható például egy rugalmas rögzítőpecek segítségével kialakított 35 kapcsolószerkezettel, amely például két lábbal van ellátva az ábrának megfelelően, amelyek közül az egyik horoggal van kiképezve, és ez a rést határoló fal alsó felületébe kapaszkodik. A 34 szétágaztató eszköznek látható módon első 36 járata van egy nagyobb méretű szálvezető tömlő megtartására (az ábra jobb oldalán felül szaggatott vonallal van feltüntetve), továbbá négy má4

HU 217 489 Β sodik 37 járata van (az ábrán a bal alsó részen) több kisebb méretű szálvezető tömlő megtartásához. Az ilyen tömlőkben levő 2 szálak látható módon át tudnak haladni a nagyobbik tömlő és valamennyi kisebbik tömlő között anélkül, hogy számottevő fényveszteséget okozó módon meghajlanának. Az ábrázolt példa esetében a négy második 37 járat egyetlen üreget alkot, amelyet részlegesen befelé álló kitüremkedések osztanak fel, és amelyek megtartják a benne levő tömlőket. Az ilyen kitüremkedések pontos alakja nem lényeges, azonban az ábrázolt előnyös kiviteli alaknál ezek a kitüremkedések több, egymást részlegesen átfedő körből származtatható keresztmetszeti alakkal kiképzett második 37 járatokból képződnek. Habár az ábrán négy második 37 járatot tüntettünk fel, azonban más szám, például kettő-hat is kialakítható.

A 7. ábra a fent leírtaknak megfelelő 21 szálrendezőt kábelkötő házba zártan mutatja részben kitört ábrán a 21 szálrendező feltüntetése érdekében. A kábelkötő háznak 22 alapja és serleg alakú 23 fedele van. A 22 alapban különféle kör alakú 24 bemenetek és egy ovális 25 bemenet van kialakítva. A 22 alaphoz keret vagy más fajtájú 26 hordozószerkezet kapcsolódik, és ehhez csatlakozik a 21 szálrendező. A kerethez vagy 26 hordozószerkezethez képest 28 távközzel elkülönítetten második keret vagy 27 hordozószerkezet helyezkedik el. A 28 távközben a bejövő és kimenő kábelekből származó szálakból képzett hurkok helyezhetők el, amelyeken nincs kötés és ennélfogva elkerülik a 21 szálrendezőt. A keret vagy 27 hordozószerkezet hátoldalán egy második és ennélfogva nem látható 21 szálrendező helyezhető el. így a két 21 szálrendező egymással a saját átmenő 12 járatain át közlekedik. A kábelkötő ház 29 belterében szálkötéseket és/vagy szálosztókat hordozó rendezőtálcák helyezhetők el. így a 25 bemenetbe belépő kábelek úgy oszthatók szét, hogy a bennük levő egyes szálak belépnek a 21 szálrendezőbe az 5A.-5E. ábrák közül valamelyik szerinti elrendezésben, majd elhagyhatják a 21 szálrendezőt a 29 beltérben elhelyezett valamelyik szálkötő tálca irányába. Itt a szálak eloszthatók vagy összeköthetők, majd azok a szálak, amelyekre szétoszlanak vagy amelyhez hozzá vannak kötve, ismét beléphetnek a 21 szálrendezőbe, majd onnan kiléphetnek, és rajtuk ugyancsak az 5A.-5E. ábrák valamelyike szerint rendezhetők el. A bejövő kábelből származó más szálak feltekerve elhelyezhetők a 28 távköz által meghatározott térben, majd a járaton át elhagyják a kábelkötő házat. Általában véve ez úgy valósítható meg, hogy a kábelből mintegy két méter hosszúságú hurkot képezünk, és ezt a hurkot behelyezzük az ovális 25 bemenetbe. A hurkot alkotó szálak közül néhányat egyszerűen tárolás céljából behelyezünk a 28 távköz által képzett térbe, míg a többit elvágjuk és behelyezzük a 21 szálrendezőbe. Ez a kábelhurok az optikai szálas hálózatban gyűrűt vagy egy kitérő ágat képezhet. A hurok elvágott szálai összekötés után a kör alakú 24 bemeneteken át távoznak és előfizetőkhöz vezetnek, vagy pedig egy további leágazásként használhatók.

A 8. ábra a 29 beltérbe vagy a 21 szálrendezővel együtt másféle módon használható optikai szálkötő tálcát szemléltet. A 8. ábra 30 tálcamodult szemléltet, amelybe a szálak előre is beszerelhetők, és 33 alaplemezhez erősített 32 szerelőállványhoz csuklósán csatlakoztatott 31 tálcákat tartalmaz. Látható, hogy a 31 tálcákon szálakból képzett hurkok tárolására szolgáló elemek, valamint szálkötéseket vagy szálelágazásokat rögzítő elemek vannak. Ez a modul bepattinthatóan vagy másféle módon rögzítve helyezkedik a 7. ábra szerinti 29 beltérben, és a benne levő szálak össze vannak kötve a 21 szálrendezőt elhagyó szálakkal.

A találmány szerinti elrendezés két, egyszerűen egymásnak háttal fordított helyzetben elrendezett, például a 3. és 4A. ábrák szerint kialakított szimmetrikus 21 szálrendezőt tartalmaz, amelyek 12 átmenőjáratai egy vonalba esnek. A 7. ábrához képest tehát egy második (itt nem ábrázolt, de könnyen elképzelhető helyzetű) szálrendező háttal fordított helyzetben helyezkedik el a 7. ábrán feltüntetett 21 szálrendező mögött.

A kétségek elkerülése érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy a találmány szerinti megoldás különböző alkatrészeket, elrendezéseket, rendszereket és módszereket ad optikai szálak rendezéséhez, tárolásához és védelméhez. Az ismertetett alkatrészek bármelyike együtt használható a többi ilyen alkatrész bármelyikével.

Claims (12)

1. Elrendezés optikai szálak rendezéséhez, amely két optikai szálrendezőt (21) tartalmaz, amelyek mindegyikének első tartóelemen (34) elrendezett

a) optikai szálak számára kialakított bemenőjárata (8, 9);

b) optikai szálak számára kialakított kimenőjárata (10,11);

c) a tartóelemen (34) szálat tároló dob van, amely a szál kritikus hajlítási sugarával legalább egyenlő sugarú, külső palástfelülettel van kialakítva, és a járatokhoz képest úgy van elrendezve, hogy a bemenő- és a kimenőjáratok között elhelyezett szálat a tárolószerkezet külső felülete megtámasztja úgy, hogy a szál hajlítási sugara legalább egyenlő legyen a szál kritikus hajlítási sugarával, azzaljellemezve, hogy

d) a tartóelemen (34) átmenőjárat (12) van kialakítva, amely ezen oldaltól a szálrendező (21) ellenkező oldala felé van kiképezve; és az elrendezés két, egymásnak háttal fordított szálrendezőt (21) tartalmaz, az első tartóelemeken (34) lévő dobok (13, 14) kifelé állnak, és az átmenőjáratok (12) egymás vonalába esnek.

2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendező (21) legalább két bemenőjáratot (8, 9) és legalább két kimenőjáratot (10, 11), valamint legalább két szálat (2) tároló szerkezetet, adott esetben dobot (13, 14) tartalmaz.

3. A 2, igénypont szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az optikai szálren5

HU 217 489 Β dező (21) a két szálat (2) tároló szerkezet közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan van kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendező (21) az átmenőjárat (12) mellett konvex felületrész (18) van kialakítva, és innen olyan szög alatt indul ki, amely ezen konvex felületrész (18) sugárvektorával szöget zár be oly módon, hogy a járaton (12) és ezen konvex felületrész (18) fölött átvezetett szálat (2) olyan minimális hajlítási sugárral támasztja meg, amely legalább akkora, mint a szál (2) kritikus hajlítási sugara.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendező (21) átmenőjáratának (12) fala a szálat (2) tároló szerkezet irányába vezető útvonal mentén ívelten van kiképezve, amely ív minimális hajlítási sugara legalább akkora, mint a szál (2) kritikus hajlítási sugara.

6. Az 5. igénypont szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az ívelt falat az átmenőjáratnak (12) az oldal irányában fokozatosan szélesedő keresztmetszeti mérete határozza meg, továbbá az átmenőjárat (12) az oldaltól az ellenkező oldal felé vezető, lényegében egyenes járatot képez.

7. A 6. igénypont szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy a fokozatos szélesedés az átmenőjárat (12) kerületének csak egy részén van kiképezve, és a járat (12) kerületének többi része lényegében véve hengeres, továbbá a szélesedő rész és a lényegében hengeres rész találkozásának minimális görbületi sugara legalább akkora, mint a szál (2) kritikus hajlítási sugara.

8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy legalább egy járulékos rendezőtálcát tartalmaz, amely bemenőjáratból (8, 9) vagy kimenőjáratból (10, 11) származó szálat (2) fogadó helyzetben van.

9. A 8. igénypont szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy legalább két kimenőjárata (10, 11) van, és a rendezőtálca a kimenőjáratból (10, 11) származó szálakat (2) fogadó helyzetben van.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy a szálat (2) tároló szerkezet üreges dob (13, 14), amely lehetővé teszi a járatok (8-11) közül az egyikből származó szálnak (2) a dob (13, 14) belsejébe való bevezetését, és itt belül maradandó károsodást okozó sugárnál nagyobb, minimális hajlítási sugárnál feltekert helyzetben való tárolását.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendező (21) egyetlen darabból van kialakítva.

12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés optikai szálak rendezéséhez, azzal jellemezve, hogy járulékosan egy rendezőtálcát tartalmaz, amelyhez a bemenő- vagy kimenőjáratokból (8-11) származó szálak vezetnek.