HU216003B - Zárószerkezet öntőüst alsó kiöntőnyílásához - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti zárószerkezetnek üstfenékre szerelt szerelőlapja(10) van, amelyre egy fejlap (13) fekszik fel, a fejlapban (13) azüstből kiöntendő őlvadék számára átömlőnyílás (11) va kialakítva,tővábbá a zárószerkezet a fejlapra (13) rűgalmasan rányőmható, és kétfőrgástengely (18, 20) körül elfőrgathatóan ágyazőtt tőlólapőt (12)tartalmaz. A tőlólap (12) egy házban (16) egy ál ítási iránybaneltőlhatóan van elhelyezve, a ház (16) egy tartókészüléken, előnyösenegy tartókengyel (17) szárai között egy első főrgástengely (18) körülelfőrgathatóan van ágyazva, míg a tartókészü ék, illetve tartókengyel(17) a szerelőlapőn (10) egy másődik főrgástengely (20) körülelfőrgathatóan van ágyazva, tővábbá az első és másődik főrgástengely(18, 20) egymással, valamint a fejlap (13) s a tőlólap (12) közöttitömítőfelülettel párhűzamősan helyezkedik el. ŕ

Description

A találmány tárgya zárószerkezet öntőüst alsó kiöntőnyílásához, melynek üstfenékre szerelt szerelőlapja van, amelyre egy fejlap fekszik fel, a fejlapban az üstből kiöntendő olvadék számára átömlőnyílás van kialakítva, továbbá a zárószerkezet a fej lapra rugalmasan rányomható, és két forgástengely körül elforgathatóan ágyazott tolólapot tartalmaz.

A technika állása szerint ismeretesek különféle zárószerkezetek alsó kiöntésű öntőüst öntőnyílásához, ilyen például a DE-B-1928400 számú NSZK-beli szabadalmi iratban ismertetett megoldás. Ennek az ismert megoldásnak az a jellegzetessége, hogy a tolólap a tömítőfelülethez képest kardántengelyekkel mozgathatóan az üstfenéken elforgathatóan ágyazott kettős vezetőrúd villás szabad végére támaszkodik, ahol az egyik kardántengely egybeesik a villás kialakítású végződésnél levő, vízszintes helyzetű kettős vezetőrúddal, míg a második kardántengelyt a tolólap függőleges tengelye alkotja. Ez a kardánszerkezet lehetővé teszi a tolólap elfordítását két egymásra merőleges tengely körül.

Ezáltal a tolólap egyenletesebb nyomással fekszik fel az öntőüst teljes tömítőfelületére. A tolólap és a tömítőfelület között megvalósított párhuzamosság, valamint az egyenletes nyomóterhelés szavatolja a megbízható tömítést, valamint az együttműködő felületek egyenletes kopását a nyitási és zárási műveleteknél.

Az előbb már említett DE-B-1928400 számú NSZK-beli szabadalmi irat szerinti konstrukciónál azonban maga a kettős vezetőrúd vízszintes tengely körül nem forgatható el, aminek következtében a tolólap beszerelése, illetve kiszerelése viszonylag bonyolult. A zárószerkezet az előbb említett célból nem nyitható ki gyorsan. Erre vonatkozóan még utalásokat sem tesznek, aminek nem utolsósorban az az oka, hogy itt egy forgótolattyús zárszerkezetről van szó.

A DE-B-2704599 számú NSZK-beli szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél a tolólap a hozzá tartozó kerettel és házzal együtt a tolólap beszerelése vagy kiszerelése céljából az üstfenékre rögzített szerelőlapon elforgathatóan van ágyazva. Ennél a megoldásnál nehézséget okoz a tolólap és a fej lap párhuzamos beállítása, amit itt az említett leírás 1. ábráján bemutatott szögemelővel oldanak meg. Ez a konstrukció még ma is eredményesen működik a gyakorlatban. Az ismert szögemelő-konstrukció azonban különösen bonyolult és drága, és ezenkívül használata is nehézkes.

Célunk a találmánnyal egy olyan zárószerkezet létrehozása öntőüst alsó kiöntőnyílásához, amely egyrészt egyszerűen nyitható, illetve zárható, másrészt pedig oly módon biztosítja a tolólap önműködő beállását, hogy a tömítőfelületre egyenletes nyomás hat, és ezáltal megbízható a tömítés, valamint az egymáson felfekvő tolólap és fejlap egyenletesen kopik.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a tolólap egy házban egy állítási irányban eltolhatóan van elhelyezve, a ház egy tartókészüléken, előnyösen egy tartókengyel szárai között egy első forgástengely körül elforgathatóan van ágyazva, míg a tartókészülék, ill tartókengyel a szerelőlapon egy második forgástengely körül elforgathatóan van ágyazva, továbbá az első és második forgástengely egymással, valamint a fej lap és a tolólap közötti tömítőfelülettel párhuzamosan helyezkedik el.

A tolólap két tengely körüli ágyazása következtében a tolózár ajtó vagy ablak módjára nyitható, illetve zárható, továbbá nem fordulhat elő, hogy a tolólap és a fejlap párhuzamostól eltérő helyzetbe kerüljön. A tolólap és a fej lap kényszerű párhuzamossága biztosítja a tömítőfelület egyenletes terhelését, és ezáltal a megbízható tömítést, valamint a tolólap és a fej lap egymáshoz rendelt felületeinek egyenletes kopását a zár nyitásakor és zárásakor.

Különösen jelentős a 2. igénypont szerinti kiviteli alak, amelynél a tolólap házának és a ház tartókészülékének forgástengelyei párhuzamosak a tolólap állítási irányával. Ennél a kiviteli alaknál a tolózár egy hoszszanti éle mentén elfordítható, amely hosszanti él lényegesen hosszabb, mint a keresztirányú él, úgyhogy a tolózár nyitásához nincs szükség sok helyre.

Ezenkívül különösen fontos a 4. igénypont szerinti kiviteli alak, amely a szerkezet zárásához egy hidraulikus vagy hidropneumatikus dugattyú-henger egységgel rendelkezik, amelynek segítségével a tolólap - a tolólap és a fej lap közötti előre meghatározott tömítési előfeszítés leküzdésével - üzemi helyzetbe hozható. Ebben a helyzetben a tolólapot egy tartóhorog vagy hasonló eszköz rögzíti. Az említett dugattyú-henger egység a tolólapot valamivel nagyobb erővel nyomja a fejláphoz, mint a tolólapra ható és a tolólap és a fejlap közötti tömítési előfeszítést előállító nyomórugók ereje, úgyhogy lehetővé válik a mechanikus reteszelés az említett tartóhorog segítségével. A mechanikus reteszelés után a dugattyú-henger egységet ismét eltávolítjuk, vagy esetleg csak egy nyugalmi helyzetbe fordítjuk el. Az említett dugattyú-henger egység előnyösen a zárási és nyitási nyomást megállapító és/vagy beállító nyomásmérő és/vagy beállító berendezéssel van ellátva. Ez a tolólap és/vagy a fej lap túlzott mértékű kopásának megállapítását is lehetővé teszi. Ezenkívül az említett berendezéssel azt is meg lehet állapítani, hogy a javított tolólapok nincsenek-e túl vékonyra csiszolva, a zárszerkezet nincs-e kikopva, nem hibásak-e a tolólap rugói, nem ülnek-e túl mélyen a rugóhüvelyek, vagy nincsenek-e más hasonló hibák, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tolólapot a fejlapra szorító nyomást.

Végül kiemeljük még a 6. főigénypont és a további aligénypontok szerinti zárószerkezetet, amelyre a korábbi kiviteli alakoktól független oltalmat igénylünk, a DE-A-2603003 számú irattól elhatárolva. Ennek az ismert szerkezetnek a kezelése különösen sok erőt igényel, mivel a tolólaphoz hozzárendelt dugattyú-henger egység viszonylag nagy súlya miatt ezt nehéz beakasztani a tartóhevederekre, valamint összekapcsolni a tolólappal, illetve egy ezzel összekötött közdarabbal. A 6. igénypont jellemző része szerint az említett műveleteket úgy könnyítjük meg, hogy a tartóhevedereken levő vájatok előtt a dugattyú-henger egység számára lejtőt alakítunk ki. A dugattyú-henger egység két átellenesen elrendezett radiálcsapszegét csupán a két lejtőre kell helyezni, majd a lejtőkön a megfelelő vájatokba

HU 216 003 Β kell tolni. Ezt a tevékenységet egyetlen személy is elvégezheti, míg az ismert konstrukciónál mindig két személyre volt szükség, akik közül az egyik a dugattyúhenger egységet tartotta, a másik pedig a radiálcsapszegeket vezette be a hozzájuk tartozó vájatokba.

A továbbiakban a találmány szerinti megoldást kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az

1. ábra a találmány szerinti zárószerkezet vázlatos térbeli képe, a

2. ábra az 1. ábrán bemutatott szerkezet zárására szolgáló segédeszköz vázlatos keresztmetszete, a

3. ábra az 1. ábrán bemutatott zárószerkezet reteszelése felülnézetben, a

4. ábra a 3. ábrán bemutatott reteszelés oldalnézetben az „A” nyíl irányában, az

5. ábra a találmány szerinti zárószerkezet egyik további kiviteli alakja részben metszetben, részben vázlatos oldalnézetben, a

6. ábra az 5. ábrán bemutatott berendezés egyik részlete vázlatos oldalnézetben, a

7. ábra az 5. és 6. ábrán bemutatott zárószerkezet hátulnézetben a záró és előfeszítő hengerekkel, valamint a tolólaphoz hozzárendelt dugattyúhenger egységet bevezető lejtőkkel, a

8. ábra az 1. ábrán bemutatott zárószerkezet részletes keresztmetszete egy előnyösen kialakított eszközzel, a

9,9a. és 10. ábra a 8. ábrán bemutatott záróeszköz metszetben és nézetben, kinagyított léptékben.

Az 1. ábrán egy zárószerkezet látható alsó kiöntésű üst öntőnyílásához.

A zárószerkezet magában foglal egy, az üstfenékhez rögzített 10 szerelőlapot, amelyre alulról az 1. ábrán szaggatott vonallal rajzolt 13 fejlap fekszik fel, és amelyben egy 11 átömlőnyílás van kialakítva a folyékony fém részére. A 13 fejlap alsó oldalán fekszik fel üzemi állásban egy 12 tolólap, amelyben szintén egy 14 átömlőnyílás van kialakítva a folyékony fém részére.

A 12 tolólap, amint azt az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk, egy 15 keretben van elhelyezve. A 15 keret a 11, illetve 14 átömlőnyílás középvonalára merőleges síkban ide-oda mozgatható egy 16 házon belül.

A 15 keret és a 12 tolólap között önmagában ismert módon az 1. ábrán közelebbről nem ábrázolt nyomórugók vannak elrendezve, amelyek lefelé a 15 keretre támaszkodnak, és a 12 tolólapra egy felfelé, a 13 fej lap irányába ható nyomóerőt fejtenek ki.

A 12 tolólap a 15 kerettel és a 16 házzal együtt egy U alakú 17 tartókengyel szárai között egy első 18 forgástengely körül elforgathatóan (az 1. ábrán a 19 kettős nyíllal jelöltük) van megvezetve.

A 17 tartókengyel egy második 20 forgástengely körül elforgathatóan van a 10 szerelőlapon ágyazva. A második 20 forgástengely átmegy a 17 tartókengyel mindkét szárának a végén. Amint az 1. ábrán látható, az első és második 18 és 20 forgástengely egymással, valamint a 10 szerelőlappal, illetve a 13 fejlap és a 12 tolólap közötti tömítőfelülettel párhuzamosan helyezkedik el.

A 12 tolólap leírt és az 1. ábrán közelebbről bemutatott kettős forgástengelyű meg vezetése biztosítja, hogy üzemi helyzetben, azaz amikor az öntőüst tolózárja zárt helyzetben van, a 13 fejlap és a 12 tolólap egymásnak megfelelő felületei párhuzamosak legyenek.

A 12 tolólap a zárószerkezet zárásánál önműködően a 13 fej lappal párhuzamosra áll be, éspedig úgy, hogy az előbb említett nyomórugók a 12 tolólapra egyenletes nyomást fejtenek ki. Ennek megfelelően a 12 tolólap és a 13 fejlap között tartósan megbízható tömítés jön létre. A 12 tolólap és a 13 fejlap együttműködő felületei között a kopás is egyenletes, és ezáltal optimális.

Az 1. ábrán bemutatott kiviteli változatnál a 18, 20 forgástengelyek párhuzamosak a 12 tolólap mozgatási irányával. Előnyösen az első 18 forgástengely nagyjából egybeesik a 12 tolólapnak az eltolási irányban elhelyezkedő középvonalával.

A 12 tolólapot és a 15 keretet egy hidraulikus vagy hidropneumatikus 21 dugattyú-henger egység (2. ábra) hozza üzemi helyzetbe. A 21 dugattyú-henger egység egyrészt az elfordítható 17 tartókengyelhez, másrészt pedig a 10 szerelőlaphoz csatlakozik. Az üzemi helyzetbe állításkor a 21 dugattyú-henger egység leküzdi a 12 tolólap és a 15 keret között elhelyezett nyomórugókkal előállított tömítési előfeszítést, amikor a 12 tolólapot a 13 fejláphoz szorítja. Az üzemi helyzetben a 12 tolólapot a 10 szerelőlapon elforgathatóan ágyazott tartóhorog rögzíti, amint azt a 3. és 4. ábrán szemléltettük.

Előnyösen két 22 tartóhorgot alkalmazunk a 21 dugattyú-henger egység két oldalán, ahol a 22 tartóhorgok forgástengelyei párhuzamosak az említett 18,20 forgástengelyekkel. A 22 tartóhorog 23 forgástengelye a

3. és 4. ábrán látható.

A záróberendezés, illetve a 21 dugattyú-henger egység az előfeszítő rugók ellenében annyira a 13 fejláphoz szorítja a 12 tolólapot, hogy a 22 tartóhorgok beakadhatnak a 17 tartókengyel mögé, amint a 3. ábrán látható.

Ezek után tehermentesítjük és eltávolítjuk a 21 dugattyú-henger egységet. A 21 dugattyú-henger egység tehát csupán a leírt zárószerkezet zárására és nyitására szolgál, például a tolólap és/vagy a fej lap be- vagy kiszerelésekor, illetve cseréjekor. Ebből a célból az öntőüstöt olyan helyzetbe hozzuk, hogy a 18, 20 forgástengelyek körülbelül függőlegesen helyezkedjenek el.

Ily módon a zárszerkezet felnyitásához csupán kicsiny hely szükséges. A 17 tartókengyel aló házzal és a 12 tolólappal együtt egy keskeny ajtóhoz hasonlóan nyílik.

A 21 dugattyú-henger egység egy 24 fogantyúval rendelkezik, továbbá a zárási, illetve nyitási nyomás ellenőrzésére, illetve beállítására szolgáló 25 nyomásmérő és/vagy beállító berendezéssel (2. ábra) is összeköthető. Ezen berendezés segítségével megállapítható, hogy a 12 tolólap és a 13 fej lap között fennáll-e a megfelelő illeszkedéshez, illetve tömítéshez szükséges nyomás. Továbbá az is megállapítható, hogy a 12 tolólapot az üzemi helyzetben előfeszítő rugók nem hibásodtak-e meg. Javított tolólap behelyezésekor ugyanezen berendezés segítségével az is megállapítható, hogy a javítás3

HU 216 003 Β nál a 12 tolólapot nem csiszoltuk-e olyan vékonyra, hogy közötte és a 13 fejlap között már nem biztosítható az üzemeltetéshez szükséges nyomás.

Ugyanilyen módon az is megállapítható, hogy a tolózárszerkezet elhasználódott-e, vagy az előfeszítő rugók hüvelyei túl mélyen ülnek-e. Az elmondottak szerint a 25 nyomásmérő és/vagy beállító berendezés rendkívül hasznos segédeszköz.

A 12 tolólapot a szokásos módon egy hidraulikus dugattyú-henger egységgel működtetjük, azaz a kívánt nagyságú öntőnyílás beállításához szükséges mértékben toljuk el.

Ezen dugattyú-henger egység az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál egy 26 csatlakozóhengerhez kapcsolódik, amelyen a 12 tolólappal együtt ide-oda tolható cső vagy rúd alakú 27 közdarab van átvezetve. A 27 közdarabhoz csatlakozik az előbb említett dugattyú-henger egység dugattyúrúdjának szabad vége.

Az 5-7. ábrákon a találmány szerinti zárószerkezet egy további kiviteli alakja látható. Ennél a zárószerkezetnél is egy 10 szerelőlap van a 28 öntőüstfenékhez rögzítve; a 10 szerelőlap alsó oldalára egy 13 fejlap fekszik fel, amelyben egy 11 átömlőnyílás van kialakítva a folyékony fém részére. A 13 fejlap alsó oldalához illeszkedik a 12 tolólap, amelyen egy 14 átömlőnyílás van kialakítva. A 12 tolólap egy 15 keretbe van helyezve, amely az 5. ábrán balról jobbra és viszont egy 16 házban eltoíhatóan van elrendezve. A 15 keret és a 12 tolólap között több 29 nyomórugó található, amelyek lefelé a 15 keretre támaszkodnak, és a 12 tolólapra felfelé irányuló nyomóerőt fejtenek ki.

A 16 ház a 12 tolólappal és a 15 kerettel együtt, az 1-4. ábrák szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan, a 17 tartókengyel két szára között egy első 18 forgástengely körül elfordíthatóan, míg a 17 tartókengyel a 10 szerelőlapon egy második 20 forgástengely körül elfordíthatóan van ágyazva. Az első és második 18, 20 forgástengely párhuzamos egymással, továbbá a 10 szerelőlappal, illetve a 12 tolólap és a 13 fejlap közötti tömítőfelülettel. Ennél a kiviteli változatnál a 18, 20 forgástengelyek merőlegesek a 12 tolólap mozgatási irányára, amelyet a 12 tolólap meghajtóberendezése, célszerűen egy hidraulikusan működtetett 30 dugattyú-henger egység határoz meg. A leírt berendezést ennél a kiviteli változatnál egy hidraulikusan vagy hidropneumatikusan működtetett 21 dugattyú-henger egység záija és nyitja, amelynek dugattyúrúdja beakasztható a 17 tartókengyel 31 összekötő rúdjába. A 21 dugattyú-henger egység átellenes vége, azaz maga a henger, a 32 tengellyel az öntőüsthöz csatlakozik.

A tartós zárást, hasonlóan mint az előbbi kiviteli formánál, pusztán mechanikusan a 22 tartóhorgok révén oldottuk meg, amelyek a 7. ábra szerint a 17 tartókengyel 31 összekötő rúdjához kapcsolódnak. A 22 tartóhorgok hossza szabályozható, amint azt a 7. ábrán a 33 kettős nyíllal jelöltük. Ugyanilyen módon beállítható a 12 tolólap rugójának előfeszítése is. A 22 tartóhorgok a 21 dugattyú-henger egység 32 tengelye körül elforgathatóan az öntőüstön vannak ágyazva, éspedig az öntőüstnek a 12 tolólap hajtóműve felőli oldalán (5. ábra).

Amint fentebb már említettük, a 12 tolólapot a 30 dugattyú-henger egységgel állítjuk, amelynek tengelye üzemi helyzetben a 12 tolólap tömítőfelületével gyakorlatilag párhuzamos síkban fekszik, ahol egyrészt a 35 dugattyúrúdhoz és a mozgatott tolózárrészhez, illetve az azzal összekötött 27 közdarabhoz, másrészt a 36 hengerhez és a 17 tartókengyelhez egy kapcsolószerkezet elemei vannak hozzárendelve oly módon, hogy a kapcsolószerkezet elemei a mozgatott tolózárrész és a dugattyúrúd között a 30 dugattyú-henger egység gyakorlatilag függőleges síkban (ez az 5. és 6. ábra síkja) történő elfordításával kapcsolhatók össze, és a kapcsolatot az elfordítás síkjában ható billentőnyomaték tartja fenn.

A 30 dugattyú-henger egység említett elfordítása érdekében a 36 henger két átellenesen elrendezett 37 radiálcsapszeggel van ellátva, amelyek a 30 dugattyú-henger egység 38 forgástengelyét alkotják, és két térközzel elválasztott tartóhevederen - jelen esetben a 17 tartókengyel két szárán - egy vonalban kialakított két felfelé nyitott 39 vájatba illeszkednek. Ennél a kiviteli alaknál különösen fontos az, hogy a 39 vájatok egy-egy előttük elhelyezkedő 34 lejtőhöz tartoznak.

A 34 lejtők a bemutatott kiviteli változatnál a 17 tartókengyelnek a 31 összekötő rúd felőli végénél, a 17 tartókengyel szárainak belső oldalán vannak kialakítva. A 6. ábrán látható módon a 34 lejtők felülről, azaz az öntőüst irányából nézve csekély mértékben homorúan íveltek.

Ezenkívül a 34 lejtők és a hozzájuk tartozó 39 vájatok közötti átmenet le van kerekítve, hogy a 30 dugattyú-henger egység 36 hengerén elhelyezett 37 radiálcsapszegeket könnyebben be lehessen vezetni a 39 vájatokba. Az említett billentőnyomatékot az biztosítja, hogy a 30 dugattyú-henger egység 40 súlyvonala a 39 vájatok és a 17 tartókengyel 31 összekötő rúdja közé esik.

A fentebb említett kapcsolóelemeket egyrészt a 30 dugattyú-henger egység 35 dugattyúrúdjának szabad végén egymással átellenesen elhelyezett két 41 radiálcsapszeg, másrészt pedig a 12 tolólappal összekötött 27 közdarabnak a 30 dugattyú-henger egység felőli végén kialakított, lefelé nyitott 42 vájatok alkotják. Mind a henger 37 radiálcsapszegei, mind a 30 dugattyú-henger egység 35 dugattyúrúdjának szabad végénél levő 41 radiálcsapszegek párhuzamosan helyezkednek el a 12 tolólap és a 13 fej lap közötti tömítőfelülettel, éspedig előnyösen a 30 dugattyú-henger egység hossztengelyének magasságában, amint azt a 6. ábrán szemléltettük. Ugyanebben a síkban fekszik előnyösen mindkét 18, 20 forgástengely is.

A fent említett 34 lejtők megkönnyítik a 30 dugattyú-henger egység fel- és leszerelését, a rákapcsolását, illetve ennek az egységnek és a mozgatható 12 tolólappal összekötött 27 közdarabnak az össze- és szétkapcsolását. A 30 dugattyú-henger egység lekapcsolásánál és a 39 vájatból történő kiemelésénél nem kell tartani attól, hogy a 30 dugattyú-henger egység a padlóra esik, még akkor sem, ha ezt a műveletet egyetlen személy végzi. A 30 dugattyú-henger egység ugyanis a 37 radiálcsapszegek segítségével a két 34 lejtőre támaszkodik.

HU 216 003 Β

A 34 lejtők a beszerelést is megkönnyítik. A 30 dugattyú-henger egység 37 radiálcsapszegeit először a 34 lejtők szabad végeire helyezzük. Ezután a 30 dugattyú-henger egységet a 34 lejtőkön az ezek belső végénél levő vájatokig toljuk, amíg a 30 dugattyú-henger egység hengerén elrendezett 37 radiálcsapszegek a 39 vájatok belsejébe nem kerülnek. A 35 dugattyúrudat hagyományos módon csatlakoztatjuk a 27 közdarabhoz, mint ahogy azt például a DE-A-2603003 számú szabadalmi irat ismerteti. A 34 lejtők felületének nem szükséges feltétlenül homorúnak lennie: egyenes vonalú felület is megfelelő. A lejtő szabad (a 6. ábrán bal oldali) vége előnyösen körülbelül párhuzamos a 12 tolólap állítási irányával, illetve a 12 tolólap és a 13 fejlap közötti tömítőfelülettel. Ennek következtében a 30 dugattyú-henger egység nem csúszhat, illetve eshet le, amikor a 34 lejtők szabad végeire támasztjuk, és így nem veszélyeztetheti a kezelőt. A lecsúszás veszélye tovább mérsékelhető egy olyan előnyös kiviteli alakkal, ahol a 34 lejtők szabad végeinél egy kicsiny, felfelé álló nyúlvány van kialakítva, amelyen a fel- vagy leszereléskor a 30 dugattyúhenger egységet át kell emelni.

A 30 dugattyú-henger egység összeszerelésének, illetve szétszerelésének megkönnyítésére a 36 henger radiálcsapszegeit előnyösen görgőként alakíthatjuk ki.

Az előbb említett lejtők a hagyományos tolózárszerkezeteknél is előnyösek, és azokon utólag is kialakíthatók. A hivatkozott DE-A-2603003 számú NSZK-beli szabadalmi irat szerinti megoldásnál a lejtőket a dugattyú-henger egység tartóhevedereinek belső oldalán lehetne kialakítani. Egy másik kiviteli változat szerint maguk a tartóhevederek képezhetők ki lejtősre.

A 8. ábrán az 1. ábra szerinti zárószerkezet részletes keresztmetszete látható, ahol az 1. ábrán már bemutatott szerkezeti részek a 8. ábrán is azonos hivatkozási jelet kaptak.

A 8, 9, 9a., valamint a 10. ábrán a 17 tartókengyel egy előnyös záróelemét, illetve tartóelemét ismertetjük. A szóban forgó 43 záró-, illetve tartóelem két, a 10 szerelőlapon egymástól tengelyirányban távközzel elválasztva, elforgathatóan ágyazott 44, 45 tartóhevederből áll (lásd a 9. és 10. ábra), amelyek szabad végein egy keresztirányú, üzemi helyzetben a 17 tartókengyelen kiugró 51 orr mögött elhelyezkedő 46 excenter van forgathatóan ágyazva. Előnyösen a 17 tartókengyel hosszanti ága két egymástól távközzel elválasztott 43 záró-, illetve tartóelemmel van a leírt módon ellátva. A 43 záró-, illetve tartóelem, illetve a 44, 45 tartóhevederek forgástengelyét a 32 tengely képezi.

A 17 tartókengyel hosszanti ágán kialakított 51 orrhoz vagy orrokhoz cserélhetően rögzített 52 támasztóelemek vannak hozzárendelve, amelyek a 46 excenter részére egy 53 támfelülettel vannak ellátva. Amint az a 8. ábrán látható, az 53 támfelület a 46 excenter felületéhez illeszkedően és kissé bemélyítve van kialakítva, úgyhogy a szerkezet zárásánál a 46 excenter - a 29 nyomórugók által a 12 tolólapra kifejtett előfeszítő erőt leküzdve - illeszkedik az 53 támfelületre. Ebben a helyzetben ábrázoltuk a 46 excentert a 8. ábrán. A 46 excenter révén a 12 tolólap és a 13 fejlap között a tömítési előfeszítés be-, illetve utánállítható. Egy ilyen utánállítással kompenzálható a tolózárszerkezeten belüli kopás. Két vagy több, a fentihez hasonló 43 záró-, illetve tartóelem alkalmazásakor magától érthetődik, hogy a 46 excentemek ugyanabban az állásban kell lenni ahhoz, hogy a 12 tolólap hossza és szélessége mentén azonos legyen a ráfeszítőerő.

A már említett 52 támasztóelem a 17 tartókengyel hosszanti ágán az 54 csavarokkal van rögzítve. A 8. ábra szerint a két tartóheveder az átellenesen elrendezett 58 kereszttartókkal mereven össze van kötve.

A 9. és 9a. ábra szerint a forgathatóan ágyazott 46 excenter egyik végén egy nyolcszögletű 56 fej van kialakítva, az átellenes végén pedig egy 55 biztosítószeg van keresztirányban átvezetve. A 46 excenter beállításához, illetve elforgatásához először az 55 biztosítószeget kell eltávolítani.

Ezután lehet a 46 excentert az 59 nyíl irányában, azaz a 9. ábrán jobbra tolni mindaddig, amíg a nyolcszögletű 56 fej a vele szomszédos 44 tartóheveder külső oldalán, a 62 mélyedésben kialakított 57 ütközőfelülettől eltávolodva szabaddá nem válik.

Ezután a 46 excenter jobbra vagy balra elforgatható, miközben ennek megfelelően változik az 51 orral, illetve az 52 támasztóelemmel együttműködő érintkezőfelület helyzete. Ezután a 46 excentert a 60 nyíl irányában visszatoljuk, és az 55 biztosítószeggel rögzítjük. Az 56 fej nyolcszögű keresztmetszete révén a 46 excenter nyolc különböző helyzetben rögzíthető.

A 44,45 tartóhevedereknek a 8. ábrán 65 hivatkozási jellel jelölt tolattyú felőli oldalán még egy 47 biztosítókengyel van elforgathatóan ágyazva, éspedig a 10. ábra szerinti kiviteli alaknál a 44 tartóhevederen. A 47 biztosítókengyel a 48 csapágyazással rendelkezik. Üzemi helyzetben a 47 biztosítókengyel együttműködik a két 44,45 tartóheveder között a 17 tartókengyelhez rögzített 49 biztosítócsappal, éspedig oly módon, hogy a 43 záró-, illetve tartóelem csak akkor fordítható el a 17 tartókengyelt kioldó helyzetbe, ha a 47 biztosítókengyel meg van emelve.

A 49 biztosítócsapot az ismertetett kiviteli példánál az 51 orr szabad homlokoldalán rögzítettük. A 49 biztosítócsap szabad vége egy 50 fejjel van ellátva. A berendezés üzemi, azaz zárt állapotában a 47 biztosítókengyel a 44,45 tartóhevederek és a 49 biztosítócsap 50 feje közé nyúlik be, amint a 8. és 10. ábrán látható. A 47 biztosítókengyelnek a 48 csapágyazással átellenes vége egy 63 fogantyúval van ellátva. A 47 biztosítókengyelnek a 17 tartókengyelt kioldó helyzet felé történő elforgatását a 10. ábrán a 61 nyíllal jelöltük. A 47 biztosítókengyel megakadályozza a zárószerkezet véletlen kinyílását. A bemutatott kiviteli példánál a 47 biztosítókengyel a 49 biztosítócsap felső felének megfelelő, félkör alakú 64 mélyedéssel rendelkezik.

A szabadalmi bejelentésünkben leírt ismérvek egyenként vagy együtt a technika állásához képest újak, és a találmány szerinti megoldás oltalmi köréhez tartoznak.

HU 216 003 Β

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a zárószerkezet akár össze- vagy szétszerelésnél könnyen nyitható, illetve zárható; megvalósul az egymáshoz illeszkedő felületek párhuzamossága, továbbá a szerkezeti felületekre kifejtett egyenletes nyomás révén a tömítés megbízható és a kopás egyenletes.

Claims (14)

1. Zárószerkezet öntőüst alsó kiöntőnyílásához, melynek üstfenékre szerelt szerelőlapja van, amelyre egy fejlap fekszik fel, a fejlapban az üstből kiöntendő olvadék számára átömlőnyílás van kialakítva, továbbá a zárószerkezet a fej lapra rugalmasan rányomható, és két forgástengely körül elforgathatóan ágyazott tolólapot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a tolólap (12) egy házban (16) egy állítási irányban eltolhatóan van elhelyezve, a ház (16) egy tartókészüléken, előnyösen egy tartókengyel (17) szárai között egy első forgástengely (18) körül elforgathatóan van ágyazva, míg a tartókészülék, illetve tartókengyel (17) a szerelőlapon (10) egy második forgástengely (20) körül elforgathatóan van ágyazva, továbbá az első és második forgástengely (18, 20) egymással, valamint a fejlap (13) és a tolólap (12) közötti tömítőfelülettel párhuzamosan helyezkedik el.

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgástengelyek (18, 20) párhuzamosak a tolólap (12) állítási irányával.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az első forgástengely (18) körülbelül egybeesik a tolólapnak (12) az állítási iránnyal párhuzamos középvonalával.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tolólap (12) az elforgathatóan ágyazott tartókengyel (17), célszerűen annak öszszekötő rúdja (31) és a szerelőlap (10) között elhelyezett záróberendezés, előnyösen egy hidraulikus vagy hidropneumatikus dugattyú-henger egység (21) segítségével - a tolólapnak (12) a fejlapra (13) történő rugalmas rászorítása miatt keletkező tömítési előfeszítés leküzdésével - hozható üzemi helyzetbe, amelyben a tolólap (12) egy tartóhoroggal (22) vagy hasonló tartóeszközzel van rögzítve.

5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a záróberendezés egy zárási, illetve nyitási nyomást megállapító, illetve beállító nyomásmérő és/vagy beállító berendezéssel (25) van ellátva.

6. Zárószerkezet öntőüst alsó kiöntőnyílásához, melynek üstfenékre szerelt szerelőlapja van, amelyre egy fejlap fekszik fel, a fejlapban az üstből kiöntendő olvadék számára átömlőnyílás van kialakítva, továbbá a zárószerkezet a fejlapra rugalmasan rányomható, és két forgástengely körül elforgathatóan ágyazott tolólapot tartalmaz, amely tolólap egy házban egy állítási irányban eltolhatóan van elhelyezve, a ház egy tartókészüléken, előnyösen egy tartókengyel szárai között egy első forgástengely körül elforgathatóan van ágyazva, míg a tartókészülék, illetve tartókengyel a szerelőlapon egy második forgástengely körül elforgathatóan van ágyazva, továbbá az első és második forgástengely egymással, valamint a fejlap és a tolólap közötti tömítőfelülettel párhuzamosan helyezkedik el, amely zárószerkezet egy dugattyú-henger egységgel rendelkezik, amelynek tengelye üzemi helyzetben a tolólap tömítőfelületének síkjával lényegében párhuzamos, ahol egyrészt a dugattyú-henger egység dugattyúrúdjához, és a mozgatott tolózárrészhez, illetve az azzal összekapcsolt közdarabhoz, másrészt pedig a dugattyúhenger egység hengeréhez és a rögzített zárrészekhez egy-egy kapcsolószerkezet elemei vannak oly módon hozzárendelve, hogy a dugattyúrúd és a mozgatott tolózárrész közötti kapcsolat a dugattyú-henger egység lényegében függőleges síkban történő elfordításával hozható létre, és a kapcsolatot az elfordítás síkjában ható billentőnyomaték tartja fenn, továbbá a henger két átellenesen elrendezett radiálcsapszeggel van ellátva, amelyek a dugattyú-henger egység forgástengelyét képezik, és a dugattyú-henger egység két egymástól távközzel elválasztott tartóhevederén kialakított, felfelé nyitott két vájatba illeszkednek, azzal jellemezve, hogy a két vájat (39) előtt a dugattyú-henger egység (30) számára lejtő (34) van kialakítva.

7. A 6. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a lejtők (34) fentről, azaz az öntőüst felől nézve kismértékben homorúan íveltek, továbbá a lejtők (34) és a hozzájuk rendelt vájat (39) közötti átmenet le van kerekítve.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első és második forgástengely (18, 20) helyzetétől függően a lejtőkkel (34) ellátott tartóhevederek a ház (16) tartókengyelén (17) vannak kialakítva, vagy a lejtők (34) a tartókengyel (17) két szárának belső oldalán vannak elhelyezve.

9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartóhorog (22) vagy a záró-, illetve tartóelem (43) a tolólap (12) és a fejlap (13) közötti tömítési előfeszítést be-, illetve utánállító készüléket tartalmaz.

10. A 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a záró-, illetve tartóelemet (43) két, a szerelőlapon (10) elforgathatóan ágyazott tartóheveder (44, 45) képezi, amelyek szabad végein egy keresztben elhelyezkedő, a szerkezet üzemi helyzetében a tartókengyelen (17) kiálló orr (51) mögé illeszkedő excenter (46) van elforgathatóan ágyazva, továbbá az excenter (46) alkotja a tolólap (12) és a fejlap (10) közötti tömítési előfeszítést beállító, illetve utánállító berendezést.

11. A 10. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a záró-, illetve tartóelemen (43) egy biztosítókengyel (47) van csapágyazás (48) körül elforgathatóan ágyazva, amely üzemi helyzetben a két tartóheveder (44, 45) között elhelyezkedő és a tartókengyelen (17) rögzített biztosítócsappal (49) működik együtt oly módon, hogy a záró-, illetve tartóelem (43) csak a biztosítókengyel (47) megemelt helyzetében forgatható el a tartókengyelt kioldó helyzetbe.

12. A 11. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a biztositócsap (49) egy radiálisán kiálló fejjel (50) van ellátva, továbbá a biztosítókengyel (47) a

HU 216 003 Β szerkezet üzemi helyzetében a tartóhevederek (44, 45) és a biztosítócsap (49) feje (50) közé nyúlik be.

13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartókengyelen (17) kinyúló orr (51) a záró-, illetve tartóelem (43) excentere (46) számára támfelülettel (53) ellátott, cserélhetően rögzített támasztóelemmel (52) rendelkezik.

14. A 13. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a támfelület (53) az excenter (46) felületére illeszkedően és kissé bemélyedően van kialakítva oly módon, hogy a szerkezet zárásánál az excen5 tér (46) - egy, a tolólapra (12) ható nyomórugó (29) előfeszítését legyőzve - beilleszkedik a támfelületbe (53).