HU215981B - Csőbilincs - Google Patents

Abstract

A csőbilincsnek két őlyan bilincsfele (1, 2) van, amelyeknek az egyikvége egymással csűklósan van összekapcsőlva, és amelyeknek a másikvége egymással összezárható. Az összezáráshőz az el ő bilincsfél (1)végén ütközőkkel ellátőtt léc (7) van őlyképpen, hőgy a léc (7) amásődik bilincsfél (2) pereménél (8) úgy akasztható össze, hőgy egyrűgótag (10) erejének ellenében elbillenthető la (9) kapcsőlódik a léc(7) ütközőihez, ezáltal a két bilincsfél (1, 2) között csavarmenteskötés létesíthető a záróőldalőn. ŕ

Description

A találmány csőbilincsre vonatkozik két olyan bilincsféllel, amelyeknek az egyik végei csuklósán kapcsolódnak egymáshoz és amelyeknek a másik végei olyképpen zárhatók egymással össze, hogy az első bilincsfél összezárható végének lényegében a félbilincs végének irányába folytatódó ütközőkkel ellátott léce van, a második bilincsfél összezárható végének pedig az első bilincsfél léce részére elálló pereme van átvezetőnyílással ellátva oly módon, hogy az átvezetőnyílás részben lefedhető rugóerő ellenében elbillenthető, a léc ütközőihez kapcsolódó nyelv segítségével a peremnek az első bilincsfél felé eső oldalán.

Az itt tárgyalt jellegű csőbilincsek csövek rögzítésére szolgálnak födémeken, falakon, padlókon és hasonlókon. Ilyenkor a rögzítés helyei gyakran a szerelők részére rendkívül nehezen hozzáférhetők. Ebből az okból rendkívül jól szerelhetőnek kell lenni az ilyen csőbilincseknek.

A csőbilincsek szerelése többnyire a csövek első és befejező rögzítésével történik a második munkamenetben az előzőleg elhelyezett csőbilincsek zárása mellett. Mivel a szerelendő csöveknél többnyire merev és részben súlyos tárgyak is szerepelnek, követelmény a csőbilincsekkel kapcsolatban az, hogy egyszerű módon, lehetőleg a szerelő személy csak egyik kezének igénybevétele mellett zárhatók legyenek.

A széles körűen elterjedt csőbilincsek, amelyeknél két félbilincset kell összezárás után egymással zárócsavar segítségével összekötni, az említett követelményeket semmi esetre sem elégítik ki. Ezeknél a csőbilincseknél a szerelő személy egyik keze a félbilincsek összeillesztéséhez szükséges, a másik keze pedig a zárócsavar behelyezéséhez és meghúzásához van igénybe véve. A cső tartásához és beállításához ezért egy további személy szükséges.

Ezek szerint igény van olyan csőbilincsre, amelynél a félbilincseket egyszerű eszközökkel legalább oly módon lehet egymással összekötni, hogy a csövek előre be vannak állítva, és nincs szükség további tartásukra. A zárószerkezetnek különösen oly módon kell egyszerűnek lenni, hogy egy kéz használatával a kezelése lehetséges legyen.

A kezeléssel kapcsolatos nehézségek elkerülésére részben ismertté vált megoldások a gyakorlatban nem valósultak meg kielégítően, mivel még mindig olyan zárócsavarokkal működnek, amelyek célzatos elhelyezést és nehézkes, nagyon időigényes megszorítást követelnek meg.

A DE 32 35 329 számú szabadalmi leírásból a tömlőbilincsek körében olyan szalagbilincs ismert, amelynek a félbilincsei záröcsavar nélkül kapcsolhatók egymással össze. Ez esetben az első félbilincs végén kifelé irányuló fogazattal ellátott léc van. A második félbilincsnek nagyon gondosan kiképzett szeme van az első félbilincs lécének alkalmas átvezetőnyílás kialakításához. Azáltal, hogy viszonylag könnyen alakítható szalaganyagból készített félbilincsről van szó, a kielégítően merev perem kiképzéséhez gondos szemkialakítás szükséges. A szalaganyag könnyű alakíthatósága azonban lehetővé teszi azt is, hogy a szabad végződést az átvezetőnyílás részére mint fedelet használjuk azért, hogy az első, a léccel kiegészített félbilincs visszacsúszását megakadályozzuk. A nagyon könnyen alakítható szalaganyagból álló fedél létrehozásának ez a viszonylag egyszerű lehetősége az átvezetőnyílásnál azonban mindenesetre azt a nagy hátrányt rejti magában, hogy a terhelés következtében fellépő erők csak különösen kicsiny keretek között változhatnak.

A tömlőbilincsek területén ismert, előzőkben említett csavarmentes zárási lehetőség a csőbilincsek területére nem vihető át. Mivel a csőbilincseknél a nagy terhelések következtében egészen más erőjátékok jönnek létre, olyan más anyagokat alkalmaznak, amelyek olyan módon, mint az előzőleg említett szalaganyagok, egyszerűen nem formálhatók.

A találmány alapját az a feladat képezi, hogy olyan nagy terhelési igénybevételeket kiálló csőbilincset készítsünk, amelynek a félbilincseit egyszerű, könnyen kezelhető módon, továbbá különösen kevés időráfordítással lehet összekötni.

Ez a feladat a találmány szerint azáltal oldható meg, hogy a csőbilincsnél, amelynél az első bilincsfél ütközőkkel ellátott léce van, a második bilincsfél pedig a peremén egy nyelvvel részben lefedhető átvezetőnyílással van ellátva, a léc ütközőihez kapcsolódó nyelv Önmagában merev, a peremmel csuklón keresztül összekötött lapként van kiképezve, és rugóerő létrehozására a lapon és a peremen támaszkodó rugótag van elhelyezve.

Az átvezetőnyílást a lap oly mértékben fedi be, hogy a szabadon maradó rész a léc ütközők nélküli tengelyvetületének felel meg. Ha a lécet átvezetjük a lap által fedett átvezetőnyíláson, a lap elbillen úgy, hogy az átvezetőnyílás szabad szakasza az ütközők tengelyvetületének a mértékével megnövekszik. Az átvezetőnyíláson átvezetett léc véghelyzetének elérése után a lap a megfelelő ütköző mögé nyúlva visszabillen úgy, hogy csak az átvezetőnyílásnak a léc tengelyvetülete ütközők nélküli részének megfelelő szakasza marad a laptól fedetlenül. Ekkor a lappal kapcsolódó ütköző megakadályozza a bevezetett léc visszaengedését.

A csőbilincsek az előzőkben ismertetett találmány szerinti záródása lehetővé teszi a csövek kifejezetten egyszerű, kezelés szempontjából kedvező szerelését. Ennek során a csöveket az előzőleg elhelyezett csőbilincsekbe helyezzük, és az egymással csuklósán összekötött félbilincseket összezárjuk ezeknek a szabad végeit összekapcsolva. A két szabad végződés összezárása úgy valósul meg, hogy az első bilincsfél ütközőkkel ellátott lécét a második bilincsfél peremének átvezetőnyílásán átdugjuk, mégpedig olyan mélyen, amíg a végső helyzetben a csukló segítségével a peremmel összekötött lap az első bilincsfél lécén lévő megfelelő ütköző mögé nem kerül. Ezáltal az az előny nyerhető, hogy a csőbilincs zárása zárócsavar nehézkes kezelése nélkül lehetséges. Amennyiben előfordulna az, hogy a lap a megfelelő ütköző mögé kerülve még nem eredményezi a szerelésre váró cső kielégítő megszorítását, akkor megvan az a lehetőség, hogy a két bilincsfél csuklós összekötését az önmagában ismert csavarral valósítsuk meg. Ezzel en2

HU 215 981 Β nek a csavarnak a meghúzásával a csőbilincsen belül a csövet még véglegesen meg lehet szorítani.

Az ismertetett megoldás ily módon nemcsak a kedvezőbb szerelhetőség és a szerelés igényességének csökkentése tekintetében jelent lényeges előnyöket, hanem lényeges lépés a további gazdaságosság irányába. Ez a további gazdaságosság különösképpen azáltal érhető el, hogy a zárócsavar és ezzel mindaz nélkülözhető, ami még ehhez a csavarhoz kell, amely az önmagában ismert módon a csuklós kapcsolat létrehozására szolgál a két bilincsfél között.

Az előállítás szempontjából különösen a perem és a lap közötti csukló kedvező kiképzése érhető el, ha a csuklónak a csőbilincs középtengelyével párhuzamos tengelye van. Ekkor a csukló egyszerű módon egy nyelv formájában képezhető ki azon az alkatrészen, amely a másik alkatrészen lévő kivágásba nyúlik bele. Ekkor kézenfekvő a lapon a nyelvet és a peremen a kivágást létrehozni.

Szerkezeti szempontból előnyös feltételek érhetők el, ha a csukló a perem szabad végének a közelében van. Ezáltal a peremmel párhuzamos síkban a lap kielégítő feszítését lehet elérni még nagy terhelések esetében is.

A rugóerő létrehozására szolgáló rugalmas elem célszerű módon rugalmas gumiként készíthető el. Ez esetben például ezt a rugalmas gumit a peremet és a lapot körbefogó gumigyűrű alakjában lehet kiképezni. Ilyen gumigyűrű helyett gumiból készített olyan tárcsa is lehet, amely például a lap nyelvéhez van rögzítve és a peremhez támaszkodik. Az ilyen tárcsa a húzásra igénybe vett gumigyűrűvel ellentétben hajlításra van igénybe véve.

Az első bilincsfél lécén lévő ütközőknek előnyös módon a csőbilincs középtengelyével párhuzamos síkban lévő ütközőfelületeik vannak. Ezek az ütközőfelületek különböző módon kiképzett ütközők lehetnek.

Az ütközők képzésére szolgáló előnyös kiviteli alak olyan, hogy a lécen fog alakú ütközőfelületek vannak olyképpen, hogy az ütközőfelületek az ilyen fog alakú kiugrások. Előállítás-technikai szempontból ez azt az előnyt jelenti, hogy a fogszerű kiugrások a bilincs külső oldala felé nyitottan vannak kiképezve. A fogszerű kiugrások előállítása a léc oldalának a megfelelő kiképzésével és alakításával történhet meg, vagy a léc síkja lehet közvetlenül az ilyen kiugrásokkal ellátva. A profil alakja és a kiugrások száma ugyancsak változtatható olyképpen, hogy viszonylag kevés, durva profilú kiugrás a terhelés szempontjából előnyökkel jár, de kevesebb kapcsolódási lehetőséget nyújt. Ezzel szemben a kiugrások finomabb profilozása több kapcsolódási lehetőséget jelent, de a terhelhetőség szempontjából a kisebb ütközőfelületek következtében további gondoskodást igényel, különösen a lap tekintetében. Maga a lap nem igényel különleges kiképzést, azaz egyszerű alakban lehet a lap különleges kialakítás nélküli oldaléléit az ütköztetésnél a beakasztáshoz igénybe venni. A lap különleges kiképzése mindenesetre akkor szükséges, ha különleges vezetési feladatba kell bevonni.

A léc ütköztetésének kialakításához további lehetőség az, hogy a lécen ablakszerű áttörések vannak, és így ezeknek az ablakszerű áttöréseknek a megfelelő élei képezik az ütközőfelületeket. Az ilyen kiképzés esetében az szükséges, hogy a lapnak az ablakszerű áttörésekhez kapcsolódó nyelvei legyenek úgy, hogy ezek a nyelvek a lap visszahajtásakor az illető ütköző mögé kerüljenek.

A következőkben a találmányt a kiviteli példákat feltüntető rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A rajzok a következők:

1. ábra: nyitott csőbilincs a középtengelyére merőleges középsík mentén elmetszve;

2. ábra: az 1. ábrán látható csőbilincs megfelelően elmetszve zárt helyzetben;

3. ábra: a 2. ábra szerinti csőbilincs egy részének nézete az A irányból;

4. ábra: a csőbilincs egy további kiviteli alakja az

1. ábrának megfelelő metszetben zárt helyzetben;

5. ábra: a 4. ábra szerinti csőbilincs egyik részletének nézete a B irányban.

Az 1-3. ábra szerinti csőbilincs az 1, első bilincsfélből és a 2, második bilincsfélből tevődik össze. A két, 1 és 2 bilincsfél egymással csuklósán van összekapcsolva, ami itt például a 3 csávánál van megoldva. Erre a célra az 1, első bilincsfémek a 4 peremrésze, a 2, második bilincsfélnek pedig az 5 peremrésze szolgál. A 4 peremrészben a 3 csavart a 4a belső menet tartja és az az 5 peremrészben az 5a hosszúkás lyukon nyúlik át.

A bilincs rögzítéséhez, például menetes rúd segítségével, az 1, első bilincsfél ezenkívül a 6 menetes anyával van ellátva.

Amint ezenkívül az 1-3. ábrák feltüntetik, az 1, első bilincsfél olyan 7 léccel van ellátva, amely ütközők kiképzéséhez a 7b ütközőfelülettel rendelkező 7a kiugrásokat hordozza. Amint különösen a 3. ábra mutatja, ezek a fogszerű 7a kiugrások azoknak a kiképzett éleknek megfelelően helyezkednek el, amelyek az 1, első bilincsfélből vannak felhajlítva.

A 2, második bilincsfélnek 8 jelű pereme van. Ez a 8 perem a 8a átvezetőnyílással van ellátva és felhajtott 8b végződése van. A 8 perem 8a átvezetőnyílását részben olyan 9 lap fedi le, amely csuklóval csatlakozik a 8 peremhez. A csukló kialakításához a 9 lapon olyan 9a nyelv van, amely a 8 peremen lévő 8c kivágáson nyúlik át.

Annak biztosítására, hogy a 8 lap az 1-3. ábrán bemutatott helyzetbe visszabillenjen, a 10 rugótag van elhelyezve. Ez a 10 rugótag az ábrázolt esetben mint olyan gumigyűrű van kiképezve, amely a 9 lapot és a 8 peremet körülfogja.

A 2. és 3. ábrán látható, hogy a csőbilincs zárt állásában a 9 lap az egyik fogszerű 7a kiugrás mögé nyúlik be, és így a 10 rugótag hatására teljesen visszabillent. Ezzel a csőbilincs zárt állapota jött létre, melyből magától többé nem nyílhat ki. Ha ebben az állapotban a cső kielégítő szorítása még nem lett volna elérhető, akkor adott az a lehetőség, hogy a 3 csavar meghúzásával a csövet szilárdan rögzítsük.

A 9 lapnak a 3. ábrán bemutatott kiviteli formája csak egy példa kedvéért bemutatott kiviteli alakot je3

HU 215 981 Β lent. A 9b kivágás csupán a 7 léc további vezetését szolgálja, a 9 lap alapműködéséhez azonban nem feltétlenül szükséges. Hasonlóképpen a fogszerű 7a kiugrás alányúlásához alkalmas a 9 lap egyenes vonalban kiképzett oldalélé.

A 4. és 5. ábra a csőbilincs egy további olyan kiviteli alakját mutatja be, amelynél az 1-3. ábrán látható csőbilincshez képest a bemutatott csőbilincs csak a kapcsának a környékén különbözik. Itt is így egy 11, első bilincsfél és egy 12, második bilincsfél látható, mely egy-egy 14 és 15 peremrésszel van ellátva. A 14 és 15 peremrészhez csatlakozva a 13 csavar létesít olyan csuklós kapcsolatot, amelyben a 13 csavar a 14 peremrészben lévő 14a belső menetben mozog és a 15 peremrészen lévő 15a hosszúkás lyukon nyúlik át.

A csőbilincs rögzítéséhez a 11 első bilincsfélen ismét a 16 menetes anya van rögzítve egy menetes orsó részére.

All, első bilincsfélen olyan 17 léc van, amely ütközők képzéséhez ablakszerű 17a áttörésekkel van ellátva. Ezek képezik a 17b ütközőfelületeket. A 12 második bilincsfél olyan 18 peremmel van ellátva, amelyen a 18a átvezetőnyílás van. A 18 perem 18a átvezetőnyílását az a 19 lap fedi le, amely a 12 második bilincsfél külső körvonala és a 18 perem 18b kiugrása között van csapágyazva. A 19 lap olyan csuklóval csatlakozik, ami a 19 lap 19a nyelvével és a 18 peremben lévő 18c kivágással van megvalósítva. A 11, első bilincsfélen olyan 17 léc van, amely ütközők képzéséhez ablakszerű 17a áttörésekkel van ellátva. Ezek képezik a 17b ütközőfelületeket. A 12, második bilincsfél olyan 18 peremmel van ellátva, amelyen a 18a átvezetőnyílás van. A 18 perem 18a átvezetőnyílását az a 19 lap fedi le, amely a 12, második bilincsfél külső körvonala és a 18 perem 18b kiugrása között van csapágyazva. A 19 lap olyan csuklóval csatlakozik, ami a 19 lap 19a nyelvével és a 18 peremben lévő 18c kivágással van kiképezve.

A 4. és 5. ábrának megfelelő 19 lap visszabillenésének biztosítására szolgál a rugalmas gumiból készült 20 tárcsa. Ezen a 20 tárcsán a 19 lap 19a nyelve áthalad és a 18 peremen támasztja meg.

Amint különösképpen az 5. ábrán látható, a 19 lap olyan 19b nyelvvel van ellátva, amely átnyúlik az ablakszerű 17a áttörésen és a 17b ütközőfelülettel való kapcsolatra szolgál. Ily módon ennél a kiviteli alaknál is - amint ez ismét különösképpen az 5. ábrán látható - a 17 léc a 11, első bilincsfél peremének a felhajtásával állítható elő olyképpen, hogy ebben az esetben nem a perem, hanem a középső rész különleges megmunkálása szükséges.

A cső szerelése az 1-3. ábrák szerinti csőbilincsnek megfelelő szereléshez hasonlóan történik.

Claims (8)

1. Csőbilincs két olyan bilincsféllel (1, 2, 11, 12), amelyeknek az egyik végei csuklósán kapcsolódnak egymáshoz és amelyeknek a másik végei olyképpen zárhatók egymással össze, hogy az első bilincsfél (1, 11) összezárható végének lényegében a bilincsfél végének az irányába folytatódó, ütközőkkel ellátott léce (7, 17) van, a második bilincsfél (2, 12) összezárható végének pedig az első bilincsfél (1, 11) lécét (7, 17) befogadó elálló pereme (8, 18) van átvezetőnyílással (8a, 18a), amely részben lefedhető egy elbillenthető rugótag (10, 20) ellenében a léc (7,17) ütközőihez kapcsolódó nyelv (9a) segítségével a peremnek (8, 18) az első bilincsfél (1, 11) felé eső oldalán, azzal jellemezve, hogy a léc (7, 17) ütközőihez csatlakozó nyelv (9a) önmagában merev, a peremmel (8, 18) csuklón (8c, 9a, 18c, 19a) keresztül összekötött lapként (9, 19) van kiképezve, és rugóerő létrehozására a lapon (9, 19), valamint a peremen (8, 18) támaszkodó rugótag (10, 20) van elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy a csuklónak (8c, 9a, 18c, 19a) a csőbilincs középvonalával párhuzamos billenőtengelye van.

3. A 2. igénypont szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy a csukló (8c, 9a, 18c, 19a) a perem (8, 18) szabad végénél van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy a rugótag (10, 20) rugalmas gumiból készített alkatrész.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy a léc (7, 17) ütközőjének a csőbilincs középtengelyével párhuzamos síkban lévő ütközőfelülete (7b, 17b) van.

6. Az 5. igénypont szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy az ütközőfelületek (7b) a léc (7) fogazatszerű kiugrásain (7a) vannak.

7. A 6. igénypont szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy a fogazatszerű kiugrások (7a) a csőbilincs külső felülete felé nyitottak.

8. Az 5. igénypont szerinti csőbilincs, azzal jellemezve, hogy az ütközőfelületek (17b) a léc (17) ablakszerű áttöréseiben (17a) vannak.