HU209379B

HU209379B - Method for operating machine forming with heat and system forming with heat

Info

Publication number: HU209379B
Application number: HU903689A
Authority: HU
Inventors: Andrew James Watters; John Langford Waite
Original assignee: Hitek Ltd
Priority date: 1989-04-07
Filing date: 1990-04-03
Publication date: 1994-05-30
Also published as: NZ233183A; EP0466737A4; JPH04504544A; DE69030975D1; EP0466737B1; CA2051643A1; EP0466737A1; CA2051643C; WO1990011881A1; HUT59868A; HU903689D0; US5238632A; DE69030975T2; ATE154781T1; RU2054357C1; KR0148348B1; JP2901198B2; ES2103739T3

Description

A találmány tárgya eljárás hővel alakító gép üzemeltetésére, amelynél hővel alakított szalag egymást követő szakaszait alakítjuk és amely eljárásnál műanyagból lévő, hővel alakítható szalagot táplálunk be folyamatosan a hővel alakító gép belépőnyílásába egy szállítószalag lényegében vízszintes ágának kimenő tartóhengeréről, a kimenő tartóhengert előrefelé mozgatjuk a szalag mozgásának irányában és hátrafelé az ellentétes irányban és ezáltal a szállítószalag vízszintes ágának hosszát, amely a szalagot hordozza megnyújtjuk és visszahúzzuk, továbbá a szállítószalag mozgását a szalag azon haladási sebességével, amellyel a szalagot kezdetben a szállítószalagra helyezzük és a hővel alakító gép részét képező, függőleges irányban egymással szemben elhelyezett, alsó és felső alakítószerszámoknak a mozgásával összhangba hozzuk, amely szerszámokat a szalag haladása irányában előrefelé és hátrafelé mozgatjuk vízszintes irányban és erre merőlegesen, függőleges irányban.

A 13236/88 sz. ausztrál szabadalmi leírás eljárást és berendezést ismertet, amelynél termoplasztikus anyagból lévő, felmelegített szalag folyamatos bevezetését kell összhangba hozni a hővel alakító gép szakaszos működésével. Eszerint a szabadalom szerint egy részben hűtött szalagot tartanak egy szállítószalagon, amely a szalagot folyamatosan betáplálja egy hővel alakító gép belépőnyílásába, amíg a szalag hűtött felülete, amely a szállítószalaggal érintkezik, újra felmelegszik a hővel alakítás hőmérsékletére, azonban amelynél a szalag még nem tapad rá a szállítószalagra. Az ebben a szabadalomban ismertetett megoldást jelen leírásba beépítettük.

Az említett szabadalom különböző eljárásokat és berendezés kombinációkat javasol, amelyek szerint a szalag folyamatos betáplálását a hővel alakító gép szakaszos működésével lehet összehozni. Egy ilyen megoldásnál a szállítószalag betáplálja a szalagot a hővel alakító gép belépőnyílásába, amelynek függőlegesen szembenálló alakítószerszámai vannak. A szalagot hordozó szállítószalag hossza változtatható és a szállító kimenő tartóhengere, amelyről a szalag elhagyja a szállítószalagot, az alakítószerszámok szembenálló felületei között nyújtható. Ha a szalagot hordozó szállítószalag teljesen nyújtott helyzetben van a szerszám két szembenálló felülete között, akkor a szerszámokat és a szállítószalagot előrefelé mozgatják az anyag haladási irányában, azzal azonos sebességgel, és a felső alakítószerszámot lesüllyesztik a forró szalagra és vákuumot alkalmaznak, hogy az eltávolítsa a szalagot a szállítószalagról.

Miután a szalagot a szállítószalag felületéről eltávolították, visszahúzzák azt és az alakítószerszámok záródnak, hogy a szalag kívánt részeit formázzák. A szalag és az alakítószerszámok haladó mozgása tovább folytatódik megszakítás nélkül és a kimenő tartóhengerek követik a zárt alakítószerszámokat, amíg az alakítás és hűtés be nem fejeződik. Ezután az alakítószerszámokat szétválasztják és a szalagot az alakított részekkel a felső alakítószerszámból kidobják. Az alsó alakítószerszámot a szállítószalag alá viszik az alakított szalag kidobása alatt és a felső és alsó alakítószerszámok ezután visszatérnek, hogy a ciklus újra kezdődjék. A szerszámok együtt vagy egymást követően mozoghatnak.

A szalag eltávolítása a szállítószalagról a felső alakítószerszám felé vákuum alkalmazásával nagyon bonyolult és a berendezés általános használhatóságát korlátozza, mivel szívólapot kell tervezni és a vákuumot szabályozni kell, hogy a műanyag szalag olvadt fázisát kézben lehessen tartani.

Ezért a találmány feladata olyan eljárás és berendezés létesítése, amely lehetővé teszi a hővel alakítható szalag folyamatos betáplálását a hővel alakító gépbe, ahol az alakítóművelet szakaszosan megy végbe.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a kimenő tartóhengert visszahúzzuk az alsó alakítószerszám elülső végénél lévő helyzetéből és ezáltal a szalagot az alsó alakítószerszámra helyezzük, amikor ezt a szerszámot előrefelé mozgatjuk a szalag haladási sebességével, majd a kimenő tartóhengert és az alsó alakítószerszámot előrefelé mozgatjuk a szalag haladási sebességével, a felső alakítószerszámot pedig, amely szintén a szalag haladási sebességével mozog, lesüllyesztjük és ilymódon érintkezésbe hozzuk a szalaggal és az alsó alakítószerszámmal, majd a szalagot az alakítószerszámokban alakítjuk és hűtjük és ezután az alakítószerszámokat függőleges irányban szétválasztjuk és legalább az alsó szerszámot visszahúzzuk.

A műanyagból lévő szalagot szállító hordozza, amely a ráhelyezett szalagot előrefelé, a szállító kimenő vége felé mozgatja, ahol a szállítószalag a kimenő tartóhenger fölé kerül. A szállító előnyösen végtelenített szállítószalag, amely hengereken halad át. A hengereken áthaladó szállítószalagnak van egy lényegében vízszintes ága, amelyre a szalag rá van helyezve. Ez a vízszintes ág egy kimenő tartóhengerben végződik és a kimenő tartóhenger mozgatásával nyújtható a szalag haladási irányában előrefelé. A kimenő tartóhenger vissza is húzható, úgy hogy a szállítószalag vízszintes ágának hosszát, amely a szalagot hordozza, csökkenteni lehet.

A szállító kimenő tartóhengere a hővel alakító gép belépőnyílásával szomszédosán van elhelyezve. A gép függőlegesen egymással szembenálló alsó és felső szerszámkocsikat hordoz, amelyek közül az egyik külső és a másik belső alakítószerszámot hord. A szerszámkocsik előrehaladó mozgást tudnak végezni a szalag haladási irányában, a szállítószalag hengeregyüttesétől eltávolodva, vagy visszahúzhatok a szalag haladási irányával ellentétes irányban, hogy közelítsenek a henger-együtteshez. A szerszámkocsik függőleges irányban is tudnak mozogni, hogy a felső és alsó szerszámkocsikat egymástól szétválasszuk, vagy összehozzuk az alakító művelet céljából.

A találmány értelmében a még nem alakított szalagot hordozó szállító az alsó alakítószerszám fölé nyúlik, amelynek elülső végénél a kimenő tartóhenger van, majd visszahúzzuk, hogy a szalagot, amely a kimenő véget elhagyja, az alsó szerszámra helyezze le. A szállítószalag haladási sebessége a hengerek körül szinkro2

HU 209 379 Β nizálva van a szalag kezdeti sebességével, amellyel a szállítószalagra lehelyezzük és amelyet ezentúl szalag haladási sebességnek nevezünk. A kimenő tartóhenger haladó mozgásának sebessége, amellyel a szállítószalag vízszintes ágának hosszát meg lehet nyújtani, a szalag haladási sebességével van szinkronizálva, legalábbis a gép működési ciklusának egy része alatt. Amikor a szalag lehelyeződött a kimenő tartóhengerről, az alsó szerszám is előrefelé mozog a szalag haladási sebességével.

Könnyen megérthető, hogy az alsó és felső szerszámot szét kell választani, hogy az alsó szerszám fölött a szállítószalag meg tudjon nyúlni. A szétválasztás elegendő, ha függőleges irányú, hogy közöttük a szállítószalag megnyúljon. Az alakítószerszámokat azonban vízszintesen is szét lehet választani úgy, hogy az alsó szerszám elülső vége el van tolva a felső szerszám hátulsó végétől, hogy a kialakított részeket és a hulladékot el lehessen távolítani.

Amikor a szalag teljesen le van helyezve az alsó szerszámra, a kimenő tartóhenger és az alsó szerszámkocsi előrefelé mozog a szalag haladási sebességével, míg a felső szerszámot, amely szintén előrefelé mozog a szalag haladási sebességével, kapcsolatba hozzuk a szalaggal és az alsó szerszámmal. A szalag alakítása és hűtése az alakítószerszámokban ekkor megtörténik.

Meg kell említeni, hogy amikor a kimenő tartóhengert előrefelé mozgatjuk vagy visszahúzzuk, a szállítószalag vízszintes irányú mozgását korlátozza a kimenő tartóhenger és a szállítószalag vízszintes ágának anyaga, amely a kimenő tartóhengertől hátrafelé a szállítószalag azon része felé nyúlik, amelyre az extruderből vagy újrahevítőből jövő szalagot betápláljuk. A szállító henger-együttesének többi hengere nem mozog. Ezért a következőkben, amikor a „szállító” mozgásáról beszélünk, akkor mindig a kimenő tartóhenger és a szállítószalag vízszintes ágának mozgásáról beszélünk csupán.

Az a mozgás, amely szükséges ahhoz, hogy a felső szerszámot az alsó szerszámmal kapcsolódásba hozzuk, attól függ, hogy hogyan vannak a szerszámok szétválasztva, amikor a szalag rá van helyezve az alsó szerszámra. Ha a szerszámok függőleges irányban vannak szétválasztva, akkor a felső szerszámot egyszerűen függőleges irányban lefelé kell mozgatni, hogy kapcsolódjék az alsó szerszámmal az alakítás céljából. Ha a szerszámok vízszintes irányban vannak szétválasztva, akkor először fel kell emelni a szerszámot, vissza kell húzni, hogy függőleges irányban egyvonalba kerüljön az alsó szerszámmal, majd le kell süllyeszteni, hogy azzal kapcsolódjon.

Amikor az alakítás befejeződött, a szerszámokat függőleges irányban szétválasztjuk és legalább az alsó szerszámot visszahúzzuk. A felső szerszám folytathatja előrehaladó mozgását a szalag haladási sebességével, vagy az alsó és a felső szerszámot együtt visszahúzhatjuk. Amikor legalább az alsó szerszám már vissza van húzva, a műveleti ciklus újra kezdődhet azáltal, hogy a szalagot az alsó szerszámra ráhelyezzük.

A szállító és a felső szerszám mozgása a szerszámok függőleges szétválasztása után a szalag helyzetétől függ. így a szalagot el lehet választani, hogy leválasszuk róla a bejövő alakítatlan szalagot a már alakított szalagszakaszról. A szalag leválasztása végbemehet bármelyik ponton, de előnyös, ha az a kimenő tartóhenger közelében történik, vagy az alakítószerszám másik oldalán, azaz alakítás után. A szövetet előnyösen a szállítóval szomszédosán választjuk le, mert ez biztosítja az alakítatlan szalag tárolását a szállítószalagon azáltal, hogy lehetővé teszi mind az alakítószerszámok, mind a kimenő tartóhenger megnyúlását előrefelé, gyorsabban, mint ahogyan a szalag mozog. Ez lehetővé teszi, hogy a tárolt szalag vágott széle olyan helyzetben legyen, amely távol van a kimenő tartóhengertől. Ilyen hosszú érintkezés hőveszteséget okoz és csökkenti az alakított szalag minőségét.

Előnyösen a szalagot akkor választjuk el, amikor az alakítószerszámokat egymással érintkezésbe hoztuk. A szalag leválasztott szakaszának alakítása és hűtése ekkor az alakítószerszámokban történik, mielőtt azokat függőleges irányban szétválasztanánk és együtt visszahúznánk.

A találmány további jellemzője szerint az alakítószerszámok után nyírószerszámokat alkalmazunk és szinkronizáljuk azokat, hogy együttműködjenek a szállítóval és az alakítószerszámokkal. így a szállító és az alakítószerszámok szinkronizálása, amely a találmány elsődleges jellemzője tovább javítható, ha ezeket a nyírószerszámokkal is szinkronba hozzuk, ami által olyan eljárást hozunk létre, amivel a végtermék előállításához szükséges idő csökkenthető és viszonylag kompakt gép hozható létre, ami a kívánt termékek gyors előállítását teszi lehetővé.

A találmány további jellemzője a szabályozás, amellyel az alakított szalag átvitelét az alakítószerszámtól a nyírószerszámhoz szabályozni lehet. Ez a szabályozás csökkenti a mechanikai erőket, amelyeket a szalagra ki kell fejteni és lehetővé teszi a folyamatos eljárást, például nyírást a szalagnál, még akkor is, ha annak szerkezete még részben olvadt állapotban van és nem képes elviselni a szokásos átviteli eljárásoknál fellépő erőket.

Nehézség mutatkozhat abban, hogy az alakított szalagot a nyírószerszámokban egyvonalba kell hozni. A nehézség egyik oka lehet a műanyag polimerek zsugorodása, ha azokat hűtjük az alakító eljárás egyik lépéseként. Ez a zsugorodás folytatódik az idő és hőmérséklet függvényében, amint a hűtés folytatódik, és nemcsak az alakított rész méreteit befolyásolja, hanem az egyik rész távolságát a másiktól is egy olyan lapban, amelyben több részt alakítunk. Nehézség származhat abból is, hogy az alakított részeket pontosan helyezzük be a nagy sebességgel mozgó nyírószerszámokba, ha több részt alakítunk egyetlen lapban.

A találmány értelmében a szalag átviteli elem elhelyező eszközöket tartalmaz, amelyek előnyösen a szalagban kialakított jellemzők kiegészítői. Az alakított szalagot és a szalag átviteli elemet úgy hozzuk össze, hogy az elhelyező elem és a jellemzők funkcionális

HU 209 379 B viszonyba kerüljenek és biztosítsák az alakított szalag pontos elhelyezését a szalag átviteli elemen. A szalag átviteli elemet ekkor a nyírószerszámokhoz szállítjuk, miközben az alakított szalagot pontosan a helyén tartjuk úgy, hogy a nyírószerszám rácsukódhat arra anélkül, hogy azt újra be kellene állítani, hogy a pontos levágást biztosítsuk.

Előnyösen speciális elhelyező elemeket képeztünk ki a szalagban. Ezek kialakíthatók akkor is, amikor a kívánt végterméket képezzük ki. A speciális elhelyező elemek lehetnek a kívánt végtennék részei is, de nem szükségszerűen, és úgy alakíthatók ki, hogy az átviteli elemben lévő jellemzőkhöz illeszkedjenek.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás kivitelezésére való rendszer példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1-12. ábrákon az 5. példában szereplő berendezés által elfoglalt helyzeteket és a találmány szerinti eljárás különböző szakaszait ábrázoltuk vázlatosan.

A 13-15. ábrákon a 6. példában szereplő berendezés által elfoglalt helyzeteket és a találmány szerinti eljárás különböző szakaszait ábrázoltuk vázlatosan.

A 16-28. ábrákon a 7. példában szereplő berendezés által elfoglalt helyzeteket és a találmány szerinti eljárás különböző szakaszait ábrázoltuk vázlatosan.

A 29. és 30. ábrákon a berendezés egy előnyös kivitele látható.

1. példa

Olyan gépet alkalmazunk, amelybe műanyagból lévő szalagot lehet vízszintesen elhelyezkedő szállítószalag felső felületére betáplálni. A szállító henger-együttes tartalmaz egy vízszintesen mozgatható kimenő tartóhengert és a szállítószalagra betáplált szalagot a szalag vízszintes része viszi a kimenő tartóhengerhez. A kimenő tartóhenger a szállítószalag által hordozott szalagot a belső alakítószerszám felső felületére viszi. Egy külső alakítószerszám, amely a belső alakítószerszámmal dolgozik együtt, a gép mozgásirányához képest mozgatható vízszintesen vagy függőlegesen, a belső alakítószerszámtól függetlenül.

Működés közben a külső és belső alakítószerszámok egymástól vízszintes irányban el vannak választva úgy, hogy a belső alakítószerszám elülső vége a külső alakítószerszám hátulsó végétől eltolódjék és az alakítószerszámok felső és alsó felületei egyvonalba essenek. A szállítószalag kimenő tartóhengerét úgy mozgatjuk előre, hogy a szállítószalag teljesen rányúljon az alsó belső alakítószerszám felső felülete fölé. A szállítószalagot a szalag haladási sebességéhez képest és a külső és belső alakítószerszámok előrehaladó mozgásához képest, amely szinkronizálva van a szalag haladási sebességével, amikor a szállítószalagot visszahúzzuk, gyorsan visszahúzzuk. A szalag így ráhelyeződik az alsó alakítószerszám felső felületére, amikor a szállítószalag vízszintesen hátrahúzódik.

Amikor a szalag fedi az alsó alakítószerszámot, a szállítószalag és az alsó alakítószerszám előrefelé mozog a szalag haladási sebességével, míg a felső alakítószerszámot felemeljük függőlegesen és azután vízszintesen visszahúzzuk. Amikor a felső alakítószerszám függőlegesen egyvonalba kerül az alsó alakítószerszámmal, akkor lesüllyesztjük, hogy azzal kapcsolódjék, és az alakítás és hűtés végbemegy, míg a szállítószalag és mindkét alakítószerszám előrefelé mozog a szalag haladási sebességével. Amikor az alakítás befejeződött, az alakítószerszámokat függőlegesen szétválasztjuk és a felső alakítószerszám tovább folytatja előrehaladó mozgását a szállítószalaggal és a kialakított szalaggal együtt a szalag haladási sebességével, míg az alsó alakítószerszámot vízszintesen visszahúzzuk.

2. példa

Hasonló gépet alkalmazunk, mint az 1. példa szerint, de ennél a gépnél a belső és külső alakítószerszámok vízszintes mozgásukban össze vannak kapcsolva, azonban függőleges irányban egymástól függetlenül mozognak. A szállítószalagról szalagot táplálunk be az alsó alakítószerszám felületére, amely a szalag haladási sebességével mozog előrefelé és visszahúzza a kinyújtott szállítószalagot, miután a felső és alsó alakítószerszámot függőlegesen szétválasztottuk. Amikor a szalag befedi az alsó alakítószerszámot, a szállítószalagot és a felső és alsó alakítószerszámokat előrefelé mozgatjuk, valamennyit a szalag haladási sebességével, míg a felső alakítószerszámot lesüllyesztjük, hogy kapcsolódjék az alsó alakítószerszámmal. Az alakítás és a hűtés megtörténik, miközben a szállítószalag és mindkét alakítószerszám előrefelé mozog a szalag haladási sebességével. Amikor az alakítás befejeződött, az alakítószerszámokat függőleges irányban szétválasztjuk, a szállítószalag továbbhalad előrefelé a szalag haladási sebességével, míg az alakítószerszámokat együtt viszszahúzzuk.

3. példa

Ennél a példánál a szállítószalag és az alakítószerszámok olyanok, mint az 1. példában leírtak, azonban felső és alsó nyírószerszámokkal egészítjük ki azokat közvetlenül az alakítószerszámok után, azokkal egyvonalban. A nyírószerszámok alsó lyukasztó szerszámból és felső üllőből állnak. A nyírószerszámok egymástól függetlenül tudnak mozogni függőleges irányban, de mind függőleges, mind vízszintes irányban össze vannak kapcsolva az alakítószerszámok mozgásával. Ezek a kiegészítő nyírószerszámok növelik a hűtési időt a szalag számára és lehetővé teszik, hogy a nyírás az alakítóformán kívül, azonban az alakító művelethez csatlakozóan, folyamatosan menjen végbe.

Ennél a gépnél az alsó lyukasztó szerszámok hordozzák a szalagot az előzőleg alakított részénél fogva, amikor a szalag ráfekvése az alsó alakítószerszámra megkezdődik. Amint a szalag egyre nagyobb része fekszik rá az alsó alakítószerszámra, valamennyi szerszám előrefelé mozog a gépben a szalag haladási sebességével. Amikor a szalag már befedte az alsó alakítószerszámot, a szerszámok szinkronizált előrefelé mozgása tovább folytatódik, amint a felső szer4

HU 209 379 B számokat lesüllyesztjük a megfelelő alakító- és nyírószerszámukra. Amint az alakítás az alakítószerszámokban megtörténik, az előzőleg alakított részt és hulladékot levágjuk a szalagról és az előzőleg alakított részt eltávolítjuk az üllőről. Amikor az alakítás befejeződött, a szerszámokat függőleges irányban szétválasztjuk és az alsó szerszámokat visszahúzzuk, és a szalag előrefelé mozog anélkül, hogy az alakító- vagy nyírószerszámok alátámasztanák. Amikor a szerszám visszahúzása befejeződött, az alsó szerszámokat felemeljük, hogy a szalagot megtámasszák.

4. példa

Az ebben a példában ismertetett gép hasonló a 3. példában ismertetett géphez, de ebben az esetben az összetartozó alakító- és nyírószerszámok vízszintes mozgásukban vannak egymáshoz kapcsolva és függőleges irányban egymástól függetlenül mozognak. Amikor a szalag ráfektetése az alsó alakítószerszámra megindult, az alsó nyírószerszám előrefelé mozog az alsó alakítószerszámmal együtt a szalag haladási sebességével és az előzőleg alakított részt hordozó szalagot alátámasztja. Amint a szalag lefektetése tovább folytatódik, az alsó szerszám előrehaladó mozgása folytatódik és a felső alakítószerszám felemelkedik az előzőleg alakított részről és visszahúzódik a felső nyírószerszámmal együtt.

A felső alakítószerszámot lesüllyesztjük a szalagra, miután az alsó alakítószerszám be van fedve és amikor az alakító eljárás megkezdődik az alakítószerszámokban, a felső nyírószerszámot lesüllyesztjük az előzőleg alakított részre és a lyukasztó szerszámot működtetjük, hogy leválassza az előzőleg alakított részt és a hulladékot a szalagról és eltávolítsa azt az üllőről. A felső szerszámokat előrefelé mozgatjuk a szalag haladási sebességével, amint azokat lesüllyesztjük és azok együttműködnek a megfelelő alsó szerszámokkal az alakító- és nyíró-művelet során.

Az alsó alakító- és nyírószerszámokat együtt lesüllyesztjük, amikor az alakítás befejeződött, és az alakított szalaggal együtt visszahúzzuk azokat, miközben a felső szerszámok előrehaladó mozgása folytatódik a szalag haladási sebességével. Az alsó szerszámokat azután együtt felemeljük és előrefelé mozgatjuk a szalag haladási sebességével, hogy a szalagot a szállítószalagról eltávolítsuk és az előzőleg alakított részeket alátámasszuk.

5. példa

Ebben olyan gépet ismertetünk, amely hasonló a 3. példában ismertetetthez, azonban az alakító- és nyírószerszámok mozgása úgy van meghatározva, hogy a műanyag szalagot fogva tartsák az egész alakító- és nyíró-művelet alatt. Ez lehetővé teszi, hogy a lyukasztó szerszámot az előzőleg alakított részbe helyezzük be, az alakítószerszám üregébe. A lyukasztó szerszám ilymódon nagyon egyszerűen és pontosan beállítható a szalaghoz és annak részeihez képest.

Mivel ez a legösszetettebb példa, a csatolt vázlatos rajzokhoz egy részletes leírás tartozik, amely a találmány megértését elősegíti.

Az 1-12. ábrák az eljárás fő lépéseit és a berendezés különböző részeinek mozgásait mutatják, amint azt részletesen a következőkben ismertetni fogjuk. Az 112. ábrákon bemutatott lépések egymást követő lépések, de az egyes ábrázolt lépések közötti időtartamok néha nagyobbak, néha kisebbek.

Az 1. ábrán baloldalon a szállító henger-együttes látható, amelyek közül az 1 hajtóhenger hajtja a szállítószalagot a többi henger felett, állandó Vj sebességgel, a gép egész működése alatt. A V j sebesség a szalag haladási sebességének felel meg, amellyel a 30 szalagot a szállító felső felületére tápláljuk be az 1 hajtóhenger és a 2 kimenő tartóhenger között. A szállító hengeregyüttes tovább 3 fogadóhengert tartalmaz, amelyet a 2 kimenő tartóhenger mozgásával szinkronban emelünk és süllyesztünk olymódon, hogy a szállítószalag anyagában állandó feszültséget tartsunk fenn.

Az 1. ábrán az alsó, belső 41 alakítószerszám viszszahúzott helyzetben van és a szállító henger-együttesével szomszédosán helyezkedik el, a felső külső 40 alakítószerszám pedig vízszintesen, előrefelé helyezkedik el, a 41 szerszám elülső végénél. Az 50, 51 nyírószerszámok a 40 alakítószerszámtól vízszintes irányban előrefelé, távolabb helyezkednek el és mind a négy szerszám készen áll arra, hogy mozgását előrefelé Vj sebességgel megkezdje.

A 2. ábrán a 2 kimenő tartóhenger visszahúzott állapotban van, amint azt a 4 nyíllal jelöltük és a szalag rá van helyezve a 41 alakítószerszám felső felületére. A 41 alakítószerszám folytatja mozgását előrefelé V! sebességgel, éppúgy mint a 40 alakítószerszám és 51 nyírószerszám. A 41 alakítószerszám mozgása látható a függőlegesen szaggatott vonallal jelzett kiindulóvonalhoz képest. Az 51 nyírószerszám lefelé mozdult el, amint azt az 5 nyíllal jelöltük és megkezdte visszahúzódását V₂ sebességgel.

A 3. ábrán a 2 kimenő tartóhenger teljesen visszahúzott állapotban van és a szalag lehelyezése a 41 alakítószerszám felületére teljesen befejeződött. Az 51 nyírószerszám visszahúzása is befejeződött és ez a szerszám kezd felemelkedni, hogy kapcsolódjon a 40 alakítószerszámmal, amint azt a 6 nyíllal jelöltük, hogy majd alátámassza a már alakított szalagot. A 2 kimenő tartóhenger kezd ismét előrefelé mozogni V! sebességgel, hogy megtartsa relatív helyzetét a 41 alakítószerszámhoz képest.

A 4. ábrán a szállítószalag és mind a négy szerszám előrefelé mozog Vj sebességgel, mivel a 40 alakítószerszám fel van emelve az alakított szalag fölött, amint azt 7 nyíllal jelöltük. Az alakított szalag az alsó 51 nyírószerszámon marad, amely legfelső függőleges helyzetében van.

Az 5. ábrán a 40 alakítószerszám felfelé és hátrafelé mozdult el, amint azt a 8 nyíllal jelöltük, míg a szállítószalag és a többi szerszám folytatja mozgását előrefelé V! sebességgel.

A 6. ábrán a 40 alakítószerszám teljesen vissza van húzva és le van süllyesztve úgy, hogy kapcsolódjék a 41 alakítószerszámmal, és a szalag alakítása a 10 belső szerszámokkal megkezdődött. (Az egyszerűség kedvé5

HU 209 379 Β ért a szalag alakítását a 10 szerszámokkal sem ezen az ábrán, sem az ezt követő ábrákon nem ábrázoltuk.) A felső 50 nyírószerszám felfelé mozog, amint azt a 9 nyíllal jelöltük. A szállítószalag és a többi 40,41 alakítószerszám és 51 nyírószerszám tovább mozog előrefelé Vi sebességgel.

A 7. ábrán az alakítás folytatódik, mivel a 10 belső szerszámok felfelé mozognak a 41 alakítószerszámtól elfelé, a 40 alakítószerszámba, amint a szállítószalag, a 40, 41 alakítószerszámok és 51 nyírószerszám előrefelé mozgása V! sebességgel folytatódik. Az 50 nyírószerszám hátrafelé mozog, amint azt a 11 nyíllal jelöltük.

A 8. ábrán a szállítószalag és valamennyi 40, 41 alakítószerszám és 50, 51 nyírószerszám előrefelé mozog Vj sebességgel, míg az 50 nyírószerszám lesülylyed, amint azt 12 nyíllal jelöltük, a szalag előzőleg alakított része fölé.

A 9. ábrán az alakítás befejeződött a 40,41 alakítószerszámokban és az 50, 51 nyírószerszámok most rázáródnak az előzőleg alakított szalagra.

A 10. ábrán az 51 nyírószerszám lyukasztóját működtetjük, hogy leválassza az alakított részt a szalagról, amint azt 13 nyíllal jelöltük és hogy a 14 hulladékot eltávolítsa. A szállítószalag és valamennyi 40,41 alakítószerszám és 50, 51 nyírószerszám haladó mozgása V! sebességgel folytatódik. Az újonnan alakított rész hűtése a 40, 41 alakítószerszámokban szintén folytatódik.

All. ábrán az alsó 41 alakítószerszámot lesüllyesztettük, amint a 15 nyíl jelzi, míg a szállító, a 40, 41 alakítószerszámok és az 50, 51 nyírószerszámok haladó mozgása előrefelé V) sebességgel folytatódik.

A 12. ábrán a szállítószalag, a 40 alakítószerszám és az 50, 51 nyírószerszámok haladó mozgása V! sebességgel folytatódik, míg a 41 alakítószerszám visszatér, amint azt a 16 nyíl jelzi. Amikor a 41 alakítószerszám visszatérő mozgása befejeződött, akkor az 1. ábrán ábrázolt helyzetet égük el és a ciklus újra kezdődik.

6. példa

Az ebben a példában ismertetett gép nagyon hasonlít a 3. ábrán leírthoz. Azonban ennél a megoldásnál az alakító- és nyírószerszámok alsó és felső részei egymástól függetlenül mozgathatók függőleges irányban, de vízszintes irányban egymással össze vannak kapcsolva.

Az alakítószerszámok egy párként, és a nyírószerszámok egy párként szinkronizálva mozognak, hogy a szalaggal megfelelő sebesség- és elhelyezési-viszonyba kerüljenek és így létrejöjjön az alakítás és nyírás, mint az előző példákban.

Ebben a példában ismertetett gépnél azonban az alsó nyírószerszám 18 szalag átviteli elemet hordoz, amely általában lap alakú. A 18 szalag átviteli elem a nyírószerszám vízszintes mozgásától függetlenül tud vízszintesen mozogni. A 18 szalag átviteli elem fel van hasítva, hogy nyílások képződjenek, amire szükség van a lyukasztó szerszám és a nyírószerszám más nyíróelemeinek működtetéséhez.

A 13-15. ábrák vázlatosan ennek a gépnek a különböző munkafázisait ábrázolják. A 13. ábrán az 50, 51 nyírószerszámok vissza vannak húzva, amint azt a 17 és 17' nyilak jelölik. A 18 szalag átviteli elem folytatja mozgását előrefelé V! sebességgel a szállítószalaggal és a 40, 41 alakítószerszámokkal együtt. Az így alakított szalagot ebben a fázisban kizárólag a 18 szalag átviteli elem támasztja alá. A 2 kimenő tartóhenger visszahúzása megkezdődött és a 30 szalag fokozatosan ráhelyeződött a 41 alakítószerszámra, amint előrefelé mozog a 40 alakítószerszámmal együtt Vj sebességgel.

Amikor az 50, 51 nyírószerszámok teljesen vissza vannak húzva, akkor megkezdik haladó mozgásukat előrefelé V! sebességgel, a 40, 41 alakítószerszámokkal és a szállítószalaggal együtt. Az 50 nyírószerszámot lesüllyesztjük a szalag előzőleg alakított részére és egy új rész alakítása kezdődik a 40, 41 alakítószerszámokban. A 19 lyukasztót működtetjük, hogy az előzőleg alakított részt leválassza a szalagról és az 50 nyírószerszámon keresztül kidobja.

A 14. ábra az alakított rész kidobását mutatja az 50 nyírószerszámon keresztül (lásd 21 nyíl) és az új rész alakítását a 40, 41 alakítószerszámokban. A 20 és 20' kések segítségével vágjuk le a hulladékot a szalagról.

Ha az újonnan alakított részt eléggé lehűtőttük a 40, 41 alakítószerszámokban, akkor a 41 alakítószerszámot lesüllyesztjük és a 18 szalag átviteli elemet visszahúzzuk a 40, 41 alakítószerszámok között képződött résbe.

A 15. ábrán az újonnan alakított rész kidobásba látható a 40 alakítószerszámból a 18 szalag átviteli elemre. Az újonnan alakított rész kidobása után a 40 alakítószerszámot felemeljük, amint azt a 22 nyíl jelzi, és a 40, 41 alakítószerszámokat visszahúzzuk együtt, hogy a 13. ábrán látható kiinduló helyzetből a ciklus újrakezdődjék.

A 18 szalag átviteli elem elhelyezése az 50, 51 nyírószerszámokon és annak alakja változhat, feltéve, hogy a 18 szalag átviteli elem azt a szerepét, hogy alátámassza a szövetet, be tudja tölteni, viszonylagos mozgás nélkül, miközben az alakító- és nyírószerszámokat emeljük, süllyesztjük, előrefelé mozgatjuk és visszahúzzuk.

7. példa

Ebben a példában az ábrázolt gépnek a 3-6. példákban ismertetett géppel azonos részei vannak. Kiegészítő komponensek alkalmazása és változtatások a műveletek szinkronizált egymást követésében mutatják, hogy a találmány milyen sokoldalú. Kiegészítő komponensként olyan elemeket alkalmazhatunk, amelyek a bejövő szalagot szétválasztják, miután az alakítószerzámok záródtak. Ez lehetővé teszi, hogy a szalag különálló szakaszait vessük alá alakításnak, hűtésnek és nyírásnak.

A 16. ábrán látható a V! sebességgel érkező 130 szalag, amelyet az ugyancsak V) sebességgel mozgó szállítószalag hordoz. A 130 szalag szabad vége a 102 kimenő tartóhenger fölé nyúlik. A 140 és 141 alakítószerszámok éppen befejezték V₂ sebességgel végbeme6

HU 209 379 Β nő visszahúzódó mozgásukat, úgy hogy a szállítószalag fölött fekszenek. A 118 szalag átviteli elem viszi az alakított 170 szalagot a nyíróprés felé, amely a 150, 151 nyírószerszámokat tartalmazza. A terméket eltávolító 160 terméket kezelő elem működését rövidesen ismertetjük.

A 17. ábrán a 102 kimenő tartóhenger vissza van húzva úgy, hogy a 130 szalag az alsó 141 alakítószerszámra helyeződik rá. A 140, 141 alakítószerszámokat együtt előrefelé mozgatjuk a szalag haladási \\ sebességével. A 118 szalag átviteli elem a helyére jutott a nyíróprésben, a 150 és 151 nyírószerszámok közé.

A 18. ábrán a 102 kimenő tartóhenger visszahúzása befejeződött, és a 130 szalag a 141 alakítószerszám felső felületét fedi. A 140, 141 alakítószerszámok folytatják haladó mozgásukat Vj sebességgel. A150 és 151 nyírószerszámok együtt mozognak, hogy megkezdjék az alakított 170 szalag nyírását.

A 19. ábrán a 140 és 141 alakítószerszámok összekapcsolódtak a 142 és 143 vágószerszámokkal, hogy ezek szétválasszák a bejövő 130 szalagot úgy, hogy a szalagnak a 140 és 141 alakítószerszámokba fogott része elváljon a bejövő szövettől. A 150 és 151 nyírószerszámok is kapcsolódnak egymással úgy, hogy az alakított 170 szalag nyírása is befejeződött.

A 20. ábrán mind a 120 kimenő tartóhenger, mind a 140, 141 alakítószerszámok gyorsan mozognak előrefelé V₃ és V₄ sebességgel. A V₃, V₄ sebesség azonos lehet a szalag haladási V! sebességével. A 120 kimenő tartóhenger viszonylag gyors haladó mozgása következtében a bejövő szalag újonnan alakított 131 vezető végét részben a szállítószalag vízszintes ága támasztja alá. A150ésl51 nyírószerszámok szét vannak válva, a felső 150 nyírószerszám tartja az alakított 171 és 172 terméket, míg a maradék lenyírt szalag a 118 szalag átviteli elemen marad.

A 21. ábrán a 120 kimenő tartóhenger folytatja haladó mozgását V₃ sebességgel. A 140 és 141 alakítószerszámok most helytállóak és a szalag leválasztott szakaszának alakítását végzik. A belső 141 alakítószerszám 144 pengéi a szalagot felfelé kényszerítik a külső 140 alakítószerszámba. A 160 terméket kezelő elem a 150 és 151 nyírószerszámok között mozog.

A 22. ábrán a 120 kimenő tartóhenger tovább mozog előrefelé V₃ sebességgel az álló 140 és 141 alakítószerszámok felé, amelyekben az alakítófolyamat befejeződött és az alakított szalag hűtése a 140 alakítószerszámban megkezdődött. A 160 terméket kezelő elem működésbe lép, hogy felemelje a nyírt szalagot a 118 szalag átviteli elemről, míg a 171 és 172 termékek kidobódnak a másik 150 nyírószerszámból a 160 terméket kezelő elemre.

A 23. ábrán a 120 kimenő tartóhenger haladó mozgása leállt, az alakított szalag hűtése a 140 alakítószerszámban folytatódik és a 144 pengék visszahúzása megkezdődött. A160 terméket kezelő elem eltávolodik a 150, 151 nyírószerszámoktól, amelyek az alakított 171 és 172 termékeket és a maradék megnyírt 173, 174 és 175 szalagot hordozzák.

A 24. ábrán a bejövő szalag 131 vezető vége továbbmozog előre a szalag haladási V! sebességével, és a szállító vízszintes ága támasztja alá. Az alakított szalag hűtése folytatódik a 140 alakítószerszámban. A maradék 173, 174, 175 szalag a 160 terméket kezelő elemről kidobódott és a 171 és 172 terméket eltávolítottuk.

A 25. ábrán a bejövő szalag 131 vezető vége közelebb jutott a 120 kimenő tartóhengerhez. Az alakított szalag hűtése a 140 alakítószerszámban folytatódik. A termékeket és a maradék szalag részeket a 160 terméket kezelő elemről eltávolítottuk és a 118 szalag átviteli elemet visszahúztuk a 150 és 151 nyírószerszámok közötti helyzetből.

A 26. ábrán a 118 szalag átviteli elem a 140 alakítószerszámban lévő alakított szalag mellé kerül.

A 27. ábrán a bejövő szalag 131 vezető vége eléri a 120 kimenő tartóhengert. A 140 alakítószerszámot felemeltük, hogy lehelyezze az alakított szalagot a 118 szalag átviteli elemre, amelyet a 141 alakítószerszám támaszt alá.

A 28. ábrán a bejövő szalag 131 vezető vége áthalad a 120 kimenő tartóhenger felett, míg a 118 szalag átviteli elem előrefelé mozog a 150, 151 nyírószerszámok felé, amelyek az alakított szalagot hordják. A műveleti ciklus rövidesen újra kezdődik, amikor a különböző elemek a 16. ábrán ábrázolt helyzetben vannak.

A 29. és 30. ábrák olyan kivitelt mutatnak, amikor a

218 szalag átviteli elem egy előnyös formáját az alakított szalag megfelelő szövetszerkezetével együtt alkalmazzuk, hogy biztosítsuk az alakított szalag pontos elhelyezését a nyírás alatt. Amint látható, a 218 szalag átviteli elemnek egy kiegészítő kiemelkedő 219 része van, amelynek alakja és helyzete az alakított szalagban létrehozott 200 kiugrásoknak felel meg. A kiemelkedő

219 rész lejtősen is kialakítható vagy más formában, ami lehetővé teszi annak könnyű visszahúzását a 200 kiugrásokból.

Amint a 30. ábrán látható, a 218 szalag átviteli elemben 220 nyílások vannak, amelyeken keresztül a 210 lyukasztók át tudnak hatobi a nyíró-művelet során.

Természetesen a különböző részeken és elrendezéseken változtatásokat is eszközölhetünk, anélkül, hogy a találmány tárgyköréből kilépnénk.

Claims

1. Eljárás hővel alakító gép üzemeltetésére, amelynél hővel alakított szalag egymást követő szakaszait alakítjuk és amely eljárásnál műanyagból lévő, hővel alakítható szalagot táplálunk be folyamatosan a hővel alakító gép belépőnyílásába egy szállítószalag lényegében vízszintes ágának kimenő tartóhengeréről, a kimenő tartóhengert előrefelé mozgatjuk a szalag mozgásának irányában és hátrafelé az ellentétes irányban és ezáltal a szállítószalag vízszmtes ágának hosszát, amely a szalagot hordozza megnyújtjuk és visszahúzzuk, továbbá a szállítószalag mozgását a szalag azon

HU 209 379 B haladási sebességével, amellyel a szalagot kezdetben a szállítószalagra helyezzük és a hővel alakító gép részét képező, függőleges irányban egymással szemben elhelyezett, alsó és felső alakítószerszámoknak a mozgásával összhangba hozzuk, amely szerszámokat a szalag haladása irányában előrefelé és hátrafelé mozgatjuk vízszintes irányban és erre merőlegesen, függőleges irányban, azzal jellemezve, hogy a kimenő tartóhengert (2) visszahúzzuk az alsó alakítószerszám (41) elülső végénél lévő helyzetéből és ezáltal a szalagot (30) az alsó alakítószerszámra (41) helyezzük, amikor ezt az alakító szerszámot (41) előrefelé mozgatjuk a szalag (30) haladási sebességével (Vj), majd a kimenő tartóhengert (2) és az alsó alakítószerszámot (41) előrefelé mozgatjuk a szalag (30) haladási sebességével (V!), a felső alakítószerszámot (40) pedig, amely szintén a szalag (30) haladási sebességével (Vj) mozog, lesülylyesztjük és ilymódon érintkezésbe hozzuk a szalaggal (30) és az alsó alakítószerszámmal (41), majd a szalagot (30) az alakítószerszámokban (40, 41) alakítjuk és hűtjük és ezután az alakítószerszámokat (40, 41) függőleges irányban szétválasztjuk és legalább az alsó alakító szerszámot (41) visszahúzzuk. (1989. 04. 07.)

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alakítószerszámokat (40,41) függőleges irányban szétválasztjuk, és így a szállítószalag (30) közöttük halad, mielőtt a szalagot (30) az alsó alakítószerszámra (41) lehelyeznénk. (1989.04. 07.)

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alakított szalagot (30), az alakítószerszámok (40, 41) elhagyása után, a szállítószalag és az alakítószerszámok (40,41) mozgásával szinkronizált nyírószerszámok (50,51) segítségével nyírjuk. (1989. 04. 07.)

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alakított szalagot (30), az alakítószerszámokról (40, 41) való levétel után és mielőtt a nyírószerszámokba (50, 51) belépne, alátámasztjuk. (1989. 04. 07.)

5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alakított szalagot (30) a felső alakítószerszámban (40) tartjuk és az alakítószerszámok (40, 41) közé szalag átviteli elemet (18) iktatunk, amelyet az alakítószerszámokkal (40, 41) és a nyírószerszámokkal (50, 51) együtt előrefelé mozgatunk a szalag (30) haladási sebességével, mialatt a felső alakítószerszámról (40) a szalagot (30) ráengedjük a szalag átviteli elemre (18), ezután az alakítószerszámokat (40, 41) visszahúzzuk addig, amíg az alsó alakítószerszámot (41) hátrafelé felemeljük a szalag átviteli elemről (18), ezután a szalagot (30) lehelyezzük az alsó alakítószerszámra (41), amikor a nyírószerszámokat (50, 51) visszahúztuk és az így alakított szalagot (30) nyírjuk, amikor a szalag (30) következő szakaszát az alakítószerszámok (40,41) között alakítjuk. (1989. 04. 07.)

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szalagot (30) szétválasztjuk, amikor elhagyja a kimenő tartóhengert (2) és ezáltal elkülönítjük a bejövő alakítatlan szalagot (30) a szalag (30) alakítandó szakaszától, és az alakítószerszámokat (40, 41) és a kimenő tartóhengert (2) a szalag (30) haladási sebességénél (Vj) nagyobb sebességgel előrefelé megnyújtjuk. (1989. 04. 07.)

7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alakítandó szalagot (30) az alakítószerszámokban (40, 41) alakítjuk és hűtjük, majd az alakítószerszámokat (40, 41) függőlegesen szétválasztjuk és a szalag átviteli elemet (18) beillesztjük az alakító szerszámok (40, 41) közé és az alakított szalagot (30) a felső alakítószerszámról (40) rábocsátjuk a szalag átviteli elemre (18). (1989. 04. 07.)

8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szalag átviteli elem (18) segítségével az alakított szalagot (30) nyíróprésbe visszük, ahol az alakított szalagot (30) nyíljuk. (1989. 04. 07.)