HU207768B

HU207768B - Tightening key with tightening sleeve

Info

Publication number: HU207768B
Application number: HU10588A
Authority: HU
Inventors: Artur Fischer
Original assignee: Fischer Artur Werke Gmbh
Priority date: 1987-02-21
Filing date: 1988-01-12
Publication date: 1993-05-28
Also published as: CN1011157B; DK28388A; YU45487B; YU32088A; DK169926B1; AU1165388A; ES2018530B3; DK28388D0; BR8800678A; PT86693B; GR3000900T3; NO880769L; CN88101029A; EP0279936A1; NO171469C; NO880769D0; EP0279936B1; NO171469B; HUT48953A; PT86693A

Description

A találmány feszítőék feszítőhiivellyel és csavar révén a feszítőhüvelybe húzható feszítőtesttel, valamint ágyazó elemmel, amelyre a feszítőhüvely a feszítőtest behúzásakor támaszkodik.

A bevezetőben említett típusú feszítőékeket úgy horgonyozzák, hogy a feszítőtestet a feszítőhüvelybe behúzzák, miközben a feszítőhüvely egy ágyazó elemre támaszkodik. Az ágyazó elemet például egy távtartó hüvely alkothatja. Ez a távtartó hüvely a csavar ellenágyára fekszik fel, amit a csavarfej vagy á csavarfejre támaszkodó alátét alkot. Amennyiben ágyazó elemként távtartó hüvelyt alkalmaznak, a feszítőhüvely és a távtartó hüvely között egy járulékos műanyag hüvelyre, mint szorítózónára van szükség, hogy a feszítőéket a rögzítendő tárggyal össze lehessen feszíteni.

A 3.420.375 DE-A-ból ismeretes ilyen feszítőék. A járulékos műanyag hüvelynek azonban csak igen kismértékű tengelyirányú rugalmassága van, és ezért a furat bármely okból történő felbővülésekor a műanyag hüvely már nem tud szilárdan a furat falába kapaszkodni, és így ágyazó elemként már nem hatásos.

Ismeretesek feszítőhüvellyel rendelkező más feszítőékek is, amelyeknél a feszítőhüvely a feszítőtest behúzásakor a furatba kapaszkodik, anélkül, hogy a feszítőhüvely egy ágyazó elemre felfeküdne.

Ilyen feszítőéknek az alkalmazása nagy utánfeszítési képességet követel, hogy a furat repedés következtében történő felbővülésekor a tartó erő megfelelő értéke maradjon. A feszítőék horgonyzása után a feszítőhüvely és a feszítőtest közötti súrlódás következtében a feszítőék a terhelés hatására a furatból kihúzható, mert a repedés miatt előálló furat felbővülés nem kerül kiegyenlítésre.

Az FR-PS 1.179.556-ból ismeretes megoldás, ahol ellenágyként gyűrűs elemet alkalmaznak, amelynek a feszítőhüvely külső átmérőjét meghaladó mérete van és a feszítőéknek a furatba történő behelyezésekor a feszítőhüvely átmérőjére összenyomható. Az ismert gyűrűs elem mint zárt tárcsa van hátra lehajlított széllel kialakítva. A rögzítő elemnek a furatba történő behajtásakor a széle a furat átmérőjére kerül lehajlításra. A rögzítő elem horgonyzásához a feszítőtestet a feszítőhüvelybe húzzák, amely közben szélével a furatba ékelődő tárcsára támaszkodik. A tárcsa szélének összenyomása plasztikus deformáció, amelynek nincs vagy csak nagyon csekély visszatérítő ereje van. A nem megfelelő tágulási lehetőség következtében az ismert tárcsa nem tudja biztosítani a feszítőhüvely támasztását és nem tudja megakadályozni a feszítőtestnek a feszítőhüvelyben való elcsúszását. Ezért ez az ismert feszítőék nem alkalmas olyan helyen történő alkalmazásra, ahol a furatnál repedés, hasadás keletkezésével kell számolni.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú feszítőék olyan mértékű javítása, hogy annak utánfeszíthetősége annyira megnőjön, hogy például a repedés következtében előálló furat felbővülést a feszítőtestnek a feszítőhüvelybe történő behatolása révén kiegyenlítse.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal érjük el, hogy ágyazó elemként a csavarra egy rugógyűru van felhelyezve, amelynek a feszítőhüvely átmérőjét meghaladó külső átmérője van, és amely átmérőre a feszítőhüvely összenyomhaíóan van kialakítva. A találmány szerinti feszítőéknek előkészített fúratba történő behelyezésekor a rugógyűrű a feszítőhüvely legkisebb külső átmérőjének megfelelő furat átmérője kerül öszszenyomásra. Ezáltal a feszítőéknek a furatba történő behelyezésekor jelentős erőre nincs szükség. A feszítőék behelyezése után a csavar el csavarásával a feszítőtestet tengelyirányba mozgatjuk és a feszítőhüvelybe behúzzuk a furatban történő horgonyzás céljából. Eközben a feszítőhüvely közvetlenül vagy közvetve a rugógyűrűre tud támaszkodni, mivel a rugógyűrű szilárdan a furat falára van feszítve. A feszítőhüvely szétfeszítésekor a rugógyűrű egy ellenágy révén a csavarfejre támaszkodhat.

Amennyiben repedés következtében a furat felbővül a rugógyűrű ezen felbővüléshez tud igazodni, és a feszítőhüvelyt tengelyirányú mozgás ellen megtámasztja. Ezáltal viszont szükségszerűen bekövetkezik, hogy a feszítőtestre ható teher a feszítőtest a feszítőhüvely közötti súrlódást legyőzi, és a feszítőtestet a feszítőhüvelybe behúzza. Ily módon a feszítőhüvely további szétfeszítésével a furat kibővülése kiegyenlítésre kerül.

A rugógyűru a feszítőhüvely ellentétes oldalával egy ellenágyat alkotó, a feszítőéken kialakított gyűrűfelületre fekhet fel. A feszítőéknek a fúratba történő beütésekor tehát a rugógyűrű erre a gyűrűfelületre fekszik.

A rugógyűrűnek a szerelés előtti és szerelés alatti központosítása érdekében egy a rugógyűrű keresztmetszetéhez igazított kiugrás lehet a gyűrűfelületen. Erre a kiugrásra a rugógyűrű nem csak központosán felül, hanem ez a gyűrűszerű kiugrás a rugógyűrű összepréselésekor előidézi, hogy a rugógyűrű tengelyirányú erőt fejt ki a feszítőhüvelyre, és ezáltal a szétfeszítést segíti elő.

Amennyiben a feszítőéknek a csavarfej és a rugógyűrű között elrendezett távtartó hüvelye van, amely a feszítőhüvely részére ellenágyat alkot, akkor előnyösen a szorítózóna a rugógyűrűvel határos. A rugógyűrű vagy a távtartó hüvely és egy műanyag hüvely között, vagy a műanyag hüvely és a feszítőhüvely között lehet elrendezve. Az utóbbi megoldásnál célszerű, ha a feszítőhüvelynek a műanyag egy hosszának egy részével a műanyag hüvelybe kapaszkodó szakasza van, amelyre a rugógyűrű fel van húzva.

A feszítőéknek a felvevő furatba történő behajtásakor a feszítőhüvely átmérőjén túl érő rugógyűrű a felvevő furat átmérőjére nyomódik össze. Mivel általában a furat torkolatánál tölcsér alakú, a kiálló rugógyűruvel rendelkező feszítőék behajtása nehézség nélkül lehetséges. Éles szélű furatoknál a rugógyűrű révén ellenállás léphet fel, amelynek legyőzéséhez nagyobb kalapácsütésekre van szükség, ami sérülés veszélyét okozhatja, mind a feszítőék, mind pedig a furat vonatkozásában.

Ezen probléma kiküszöbölésére alkalmas az a találmány szerinti feszítőék, amely feszítőhiivellyel és legalább egy átmenő hasítékkal rendelkező feszítőhüvely1

HU 207 768 Β be csavar révén behúzható feszítőtesttel és a feszítőhüvelyt a furatba rögzítő ágyazó elemmel van ellátva, a feszítőhüvely belső furata a feszítőtesttel ellentétes végén gyűrű alakó bővülettel van kialakítva, amelybe a rugógyurű be van helyezve, és hogy a rugógyűrű révén a feszítőhüvely vége a feszítőék átmérőjét meghaladó külső átmérőre felbővíthetően és a furatban annak átmérőjére összenyomhatóan van kialakítva. Amennyiben valamilyen repedés következtében furatbővülés következik be, akkor a feszítőhüvely egyik vége, az elasztikus rugógyűrű következtében igazodni tud ehhez a bővüléshez. Ezáltal bekövetkezik, hogy a feszítőtestre ható erő, legyőzvén a feszítőtest és feszítőhüvely közötti súrlódást a feszítőtestet a feszítőhüvelybe behúzza.

A feszítőtest ezen utánmozgása és ezáltal előidézett feszítőhüvely további szétfeszítése következtében a furatbővülés kiegyenlítésre kerül.

A találmány szerint előnyösen a bővület homlokoldala a rugógyűrű profil egy részét átfedheti. Hy módon a rugógyűrű kiesés ellen biztosítva van.

Célszerűen a rugógyűrű hézag a feszítőhüvelyen átmenő hasítékával egy vonalba eshet. Ezen kialakítás révén a rugógyűrű sugárirányú feszítőerejének optimális kihasználása érhető el.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra furatba helyezett feszítőéket szemléltet a műanyag hüvely és a távtartó hüvely között elrendezett rugógyűrűvel.

2. ábra egy a feszítőhüvely és a műanyag hüvely között elrendezett rugógyűrűt szemléltet.

3. ábra olyan feszítőéket szemléltet, amelynél a rugógyűrű a feszítőhüvely és egy felcsavarozott elem gyűrűfelülete között van elhelyezve.

4. ábra olyan feszítőéket szemléltet, ahol a rugógyűrű a feszítőhüvelyben van elrendezve.

Az 1, ábra szerinti feszítőék a homlokoldalától kiinduló és a hossza egy részén többszörösen felhasított 1 feszítőhüvelyből, valamint 2 csavar révén az 1 feszítőhüvelybe behúzható, és annak szétfeszítését szolgáló 3 feszítőtestből áll. A feszítőtestnek a csavarral történő összekötése céljából a 3 feszítőtestnek a 2 csavar menetéhez igazított 4 belső menete van. A rögzítendő 5 tárgy feszítésekor keletkező üreg áthidalására az 1 feszítőhüvely és 6 távtartó hüvely között 7 műanyag hüvely van elrendezve, amely az 1 feszítőhüvellyel történő összekötése révén és a 8 furatba feszülő 9 hosszbordák révén az 1 feszítőhüvely elfordulás elleni biztosítására is szolgál.

Az 1 feszítőhüvelynek a 7 műanyag hüvellyel történő összekötésére a feszítőhüvelynek 10 szakasza van, amely a 7 műanyag hüvely belső furatába kapaszkodik. A 6 távtartó hüvely és 7 műanyag hüvely között 11 rugógyűrű van elrendezve, amelynek külső átmérője a feszítőhüvely átmérőjén túlnyúlik. Mind egy 12 mm furat átmérőig a 11 rugógyűrű túlnyúlása kb. 1 ram kell, hogy legyen, míg nagyobb furatátmérők esetén 1,5 mm túlnyúlás szükséges.

All rugógyűrű túlméreténél fogva a feszítőéknek a 8 furatba történő behajtása után szilárdan belekapaszkodik a furat falába. A rögzítendő 5 tárgy ellenágyaként és a 3 feszítőtest behúzására szolgál a 12 csavarfej, amely a 13 alátéten keresztül a rögzítendő tárgy külső felületére fekszik fel. A 12 csavarfejre kifejtett forgató nyomaték révén a 3 feszítőtest az 1 feszítőhtó velybe kerül behúzásra. Eközben a 14 hasítékok révén képzett feszítőlamellák sugárirányba a furat falába préselődnek. Amennyiben a horgonyzás után egy repedés miatt a furat felbővül, a furat falába préselt 11 rugógyűrű megakadályozza az 1 feszítőhüvely tengelyirányú eltolódását. Ezáltal szükségszerűen bekövetkezik a 3 feszítőtestnek a feszítőhüvelybe történő további behúzása, és így az 1 feszítőhüvely járulékos szétfeszítésével a furat felbővülése kiegyenlítésre kerül.

Annál az elrendezésnél, ahol all’ rugógyűrű az 1 feszítőhüvely és 7 műanyag hüvely között van, (1. 2. ábra) all’ rugógyűrű az 1 feszítőhüvelynek a 7 műanyag hüvelybe kapaszkodó meghosszabbított 10’ szakaszára ül fel. Mivel ennél a megoldásnál all’ rugógyűrűhöz kisebb drótvastagságra van szükség, célszerű derékszögű keresztmetszetű drótból rugógyűrűt előállítani.

A 3. ábrán egy további kiviteli példa látható, ahol a 11 rugógyűrű az 1 feszítőhüvely és 15 menetes csap között van elrendezve. A 15 menetes csap a 3 feszítőtesttel a menetes csap 16 menetes furatába kapaszkodó 17 menetes szakasz révén van összekötve. Kisebb feszítőék átmérők esetén a 3 feszítőtest a 15 menetes csapon lehet kialakítva. Az 1 feszítőhüvely 18 homlokoldalán all rugógyűrű keresztmetszetének megfelelő előreugró 19 gyűrűfelület van kialakítva, amely a 11 rugógyűrűt szerelés előtt és alatt központosítja. Azonkívül ez az előreugró 19 gyűrűfelület segíti a feszítést folyamatot.

A 4. ábra szerinti feszítőék homlokoldalától kiindulóan a hossza egy része mentén többszörösen felhasított és legalább egy átmenő 14’ hasítékkal ellátott 1 feszítőhüvelyből és 2 csavar révén az 1 feszítőhüvelybe, annak felbővítése céljából, behúzható 3 feszítőtestből áll. A feszítőtest a 2 csavarral egy darabosan van kialakítva, amely a 15 menetescsappal történő összekötés céljából, annak 16 menetes furatába kapaszkodik. Az 1 feszítőhüvely 20 belső furata a feszítőtesttel ellentétes végén gyűrű alakú 21 bővülettel van ellátva, amelybe all rugógyűrű be van helyezve. All rugógyűrű fölött az 1 feszítőhüvely vége a feszítőék külső átmérőjénél nagyobb átmérőre van felbővítve.

A feszítőék végének túlmérete következtében a feszítőék behajtása után az a 8 furat falára szilárdan felfekszik. A rögzítendő 5 tárgy ellenágyaként és a 3 feszítőtest behúzására 12 anya szolgál, amely 13 alátéten keresztül a rögzítendő tárgy külső felületére támaszkodik. A 12 anyára kifejtett forgatónyomaték révén a 3 feszítőtest az 1 feszítőhüvelybe kerül behúzásra. Eközben a 14 hasítékok révén képzett feszítőlamellák sugárirányba furat falába préselődnek. Amennyiben a horgonyzás után valamilyen repedés következtében furat felbővül a 11 rugógyűrű révén a furat falába

HU 207 768 Β feszített feszítőhüvelyvég megakadályozza az 1 feszítőhüvely tengelyirányú eltolódását. így a 3 feszítőtestnek járulékos behúzódása következik be a feszítőhüvelybe és a furat felbővülése kiegyenlítésre kerül.

All rugógyú'rűnek a gyűrű alakú 21 bővületben történő biztosítására a bővület homlokoldala átfedi a rugógyűrű profil egy részét. Továbbá all rugógyűrű a 21 bővületben a feszítőerő optimális kihasználása céljából úgy van elrendezve, hogy a rugógyűrű hézag az 1 feszítőhüvely átmenő 14 hasítékával egy vonalba esik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Feszítőék feszítőhüvellyel és csavar révén a feszítőhüvelybe húzható feszítőtesttel, valamint ágyazó elemmel, amelyre a feszítőhüvely a feszítőtest behúzásakor támaszkodik, azzal jellemezve, hogy ágyazó elemként a csavarra (2) egy rugógyűru (11, 11’) van felhelyezve, amelynek a feszítőhüvely (1) átmérőjét meghaladó külső átmérője van, és amely a feszítőhüvely (l) átmérőjére összenyomhatóan van kialakítva. (Elsőbbsége: 1987. 02. 21.)
2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a rugógyűru (li) a feszítőhüvellyel (1) ellentétes oldalával egy ellenágyat alkotó, a feszítőéken kialakított gyűrűfelületre fekszik fel. (Elsőbbsége: 1987.03.09.)
3. A 2. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a gyűrűfelületet a csavaron (2) található távtartó hüvely (6) homlokoldala, egy felcsavarozott elem (15) és egy, a csavaron (2) kialakított lépcső vagy hasonló alkotja. (Elsőbbsége: 1987. 03.09.)
4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy arugógyűrű (11) oldalról a rugógyűrű (11) keresztmetszetének megfelelő előre ugró gyűrűfelületre (19) fekszik fel. (Elsőbbsége: 1987. 03. 09.)
5. Az Ι.Ή. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a rugógyűrűhöz (11, 11’) egy tömítőzóna csatlakozik. (Elsőbbsége: 1987. 02. 21.)
6. Az 5. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a tömítőzóna a feszítőhüvelyhez (1) csatlakozó műanyag hüvelyként van kialakítva, és a feszítőhüvelynek (1) egy részével a műanyag hüvelybe (7) kapaszkodó szakasza (10, 10’) van, amelyre a rugógyűrű (11, 11’) fel van helyezve. (Elsőbbsége: 1987. 03. 09.)
7. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a rugógyűrűnek (11’) legalább részben éllel rendelkező keresztmetszete van. (Elsőbbsége: 1987. 03. 09.)
8. Feszítőék feszítőhüvellyel és legalább egy átmenő hasítékkal rendelkező feszítőhüvelybe csavar révén behúzható feszítőtesttel és a feszítőhüvelyt a furatba rögzítő ágyazó elemmel, azzal jellemezve, hogy a feszítőhüvely (1) belső furata (20) a feszítőtesttel ellentétes végén gyűrű alakú bővülettel (21) rendelkezik, amelybe a rugógyűrű (11) be van helyezve, és hogy a rugógyűrű (11) révén a feszítőhüvely vége a feszítőék átmérőjét meghaladó külső átmérőre felbővíthetően és a furatban (8) annak átmérőjére összenyomhatóan van kialakítva. (Elsőbbsége: 1987.06. 06.)
9. A 8. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a bővület homlokoldala a rugógyűrű profil egy részét átfedi. (Elsőbbsége: 1987. 06. 06.)
10. A 8. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a rugógyűrű hézag a feszítőhüvely (1) átmenő hasítékával egy vonalba esik. (Elsőbbsége: 1987.06.06.)