HU200349B

HU200349B - Cork-like plastic stopper and composition and process for producing same

Info

Publication number: HU200349B
Application number: HU832154A
Authority: HU
Inventors: Gary V Paisley; Alex Malaspina
Original assignee: Coca Cola Co
Priority date: 1982-06-17
Filing date: 1983-06-16
Publication date: 1990-05-28
Also published as: RO88230B1; KR840005168A; PL242278A1; PL144788B1; IL68517A0; JPS596228A; YU113983A; AU568491B2; PT76666B; IE830834L; IL68517A; CA1197045A; GR78819B; DE97783T1; YU43310B; JPH0525307A; MX162483A; IE54020B1; EP0097783A1; JPH0417975B2

Description

A találmány természetesparafáraemlékeztetőkülső megjelenésű, folyékony anyagokat tartalmazó tartályok lezárására alkalmas műanyagdugóra és az annak előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik.

Az eddig ismert eljárások során a habosított, hűre lágyuló műanyagból készült termékeket fröccsöntéssel vagy extrudálással állítottuk elő poliuretán, polisztirol vagy poliolefinek felhasználásával. Ezekben az esetekben a hőre lágyuló anyag különféle hajtószerek vagy expandáló reagensek hatására szemcsés formából porózus, megszilárdult habszerű szerkezetbe megy át. A hajtószerek a szokásos gyakorlat szerint általában gázok vagy gázképző más módon közvetlenül elegyítettek a hőre lágyuló gyantaszerű anyaggal. Az ilyen keverékkel történő hőközlés a hajtőszerek felszabadulását, kitágulását vagy mindkettőt eredményezi, mialatt a hőre lágyuló anyag eléri a habosodási hőmérsékletet, amelyen eléggé meglágyul és lehetővé teszi, hogy kialakuljon a megfelelő habszerkezet.

A habosított, hőre lágyuló műanyagok extrudálással végzett formálására olyan eljárás is ismert, amellyel a termék felületét a természetes fához teszik hasonlóvá oly módon, hogy az a fáéhoz hasonlító erezettel látják el. Az ilyen díszítést olyan szerszámon való extrudálással valósítják meg, amelynek több nyílása van, hogy megfelelő számú expandáló gyantaszálat bocsásson ki, ezeket a szálakat párhuzamosan összegyűjti és bármilyen kívánt hosszúságú anyaggá egyesíti. A szálak egymással érintkező felülete párhuzamosan futó erezetet alkot, amely a késztermék felületén világosan látható marad és hasonlít a természetes faerezetre.

A habosított, hőre lágyuló műanyagok fröccsöntésére olyan eljárás is ismert, amelynek során az expandálható, hőre lágyuló gyanta meghatározott mennyiségét egy üregbe injektálják oly módon, hogy az üreget az anyag expandálás előtt ne töltse ki teljesen, de amint az anyag kitágul, teljesen kitölti a rendelkezésre álló teret Amint az expanzió bekövetkezik, 'a lágy gyantát a gázalakú hajtőszer nekipréseli az ön'tőüreg viszonylag hideg falának, a gyanta azon része, amely a fallal közvetlen érintkezésbe került, megszilárdul és egy, az üreggel megegyező formájú, tömör külső réteget hoz létre, amely a válaszfal szerepét tölti be, ezáltal megakadályozza a gáz halmazállapotú hajtószer eltávozását és gázbuborékokat hoz létre a tennék belső rétegeiben. Az ily módon öntött termékeket a következők jellemzik: porózus, habszerű belső rész és tömör külső héj, amelynek fő méretei és formája megegyeznek az öntőüregével és amely a legtöbb anyag számára lényegében áthatolhatatlan.

Bizonyos igen rugalmas, hőre lágyuló anyagokat, például poliolefin-kopolimereket, így etilén-vinilacetát alkalmazva a fentiekben leüt fröccsöntésnél, az előállított, hábszerkezetű termékek közel ugyanolyan rugalmasak, mint más természetes vagy szintetikus elasztomerekből előállított termékek. Ez a hajlékonyság és rugalmasság, valamint a gyakorlatilag áthatolhatatlan külső héj teszi lehetővé - amennyiben a dugókat megfelelő méretben és alakban állítják elő -, hogy folyékony anyagokat tartalmazó tartályokat zárjanak le velük oly módon, hogy összenyomva a tartály nyílásába helyezik őket Kitágulás után ezek a nyílást kitöltik és kerületük mentén jó zárást biztosí2 tanak. Következésképpen az ilyen dugók elméletileg alkalmasak lehetnek a megszokottabb anyagokból, úgymint a gyógyszeres, boros és alkoholos üvegeknél használt természetesen parafából gyártott-dugók helyettesítésére. Valójában az arra irányuló törekvések, hogy a folyékony anyagtó, különösen bőrkészítmények tárolására használt tartálytó lezárására természetes parafa helyett fröccsöntött, habosított, hőire lágyuló anyagokat használják, nem sok sikerrel jártak.

Ez valószínűleg elsősorban az ilyen dugók iránti vásárlói igények hiányának, továbbá a belső porózus mag és a tömör kfllső réteg közti nem elégséges kapcsolatnak volt köszönhető, mert a külső réteg, noha a dugót áthatolhatatlanná kell tennie, hátrányosan befolyásolhatja a dugó zárását, különösen abban az esetben, ha záráskor szivárgási csatornák képződnek a külső rétegen.

Miután az ilyen ismert dugókat össze kell nyomni a folyadéktároló tartályba való beillesztéskor, az eszköz külső rétege hajlamos a meggyűrődésre, és így a termék felületén hosszanti csatornák képződnek. Az ilyen csatornákon a tartály tartalma kiszivároghat, vagy a tárolt termékre nézve káros anyagok, így például gyógyszer vagy élelmiszer készftmények esetében a környezeti levegő beszivárgását teszik lehetővé.

Vizsgálatok bizonyították, hogy ezeket a csatornákat elsősorban a tömör külső és a porózus belső réteg között lévői viszonylag nagy üres tér jelenléte okozza. Ezen üres tér képződését egy, a fröccsöntés során fellépő, korábban nem ismert jelenség váltja kL Miután a külső tömör réteg sokkal jobban ellenáll a nyomásnak, mint a porózus belső mag, igyekszik eltérni minden lehetséges szabad tér irányába, és így a dugó külső felületén csatorna jön létre, amely azt eredményezheti, hogy az egyébként folyamatos záróperemen szakadás keletkezik. .

Az előző problémákon túlmenően, az ismert dugók minősége nem volt egyenletes és állandó, ezért nem könnyen fogadták el ezeket a gyógyszeres, boros és alkoholos üvegtó esetében használatos természetes parafa dugók helyettesítésére.

A 202,156 számú USA szabadalmi bejelentésben egy új és tökéletesített eljárást Írtak le. Ennek terméke egy olyan, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból készült dugó, amelynek természetes parafához hasonló megjelenőre van és alapjában véve kiküszöböli az ismert termékkel kapcsolatban fentebb tárgyalt problémákat Az eljárás során egy vagy több öntőüregbe hőre lágyuló gyantát fecskendeznek egy-egy nyíláson keresztül, amely az anyagot folyamatos, megnyúlt szállá formába minden egyes öntőüregben. Ahogy a szál halmozódik az üregben, annak fala nyomást gyakorol rá, amely a folyamatos, megnyúlt szálat arra kényszeríti, hogy az öntőüregen belül ellenhatástó következtében rendszertelenül halmozódjék fel és a falakkal különböző pontokon érintkezzék azok hossza mentén.

A hajtőszer expanziójának hatására a szál rendszertelenül elhelyezkedő hurkai expandálják és az öntött tennék felületén az ismert módon, extrudálással, előállított termékek felületén található erezet mintához hasonlító minta jön létre, de attól eltérően az erezet nem egyenes vagy páhuzamos, hanem vál-2HU 200349 Β tozatos irányú, egymást véletlenszerűen keresztező, amely egyetlen, folyamatos, megnyúlt gyantaszálból képződik. Ezenfelül az így készített dugók teljes külsőfelületén látható ezaraidszertelen erezetminta beleértve a végeiket is, és így a hagyományos extrudálással készített dugók tökéletesített változatát jelentik, megjelenésük a paradugóöioz hasonló. Ezt az eredményt úgy érik el, hogy az öntőüregbe való beinjektáláskor megakadályozz# a hűre lágyuló műanyag túl gyors expanzióját. Ily módon a műanyag szál térszakezete sértetlen marad, másrészt az igy előállítót termék felszíne a kívánt erezetet mutatja. Az alapanyag expanziójának fékezését az öntőüregben átmeneti túlnyomás biztosításával érik el úgy, hogy az üregbe hirtelen, magas nyomáson injektálják az expanzióra képes, hőre lágyuló gyantaszerű anyagot, az inejktált anyag által kiszorított levegő egy részét az üreg szabályozott, minimális szellőztetésével fokozatosan eltávolítják és a felcsavarodott, gyantaszerű anyagot a minimális szellőztetés folytatásával addig expandálhatják amíg az üreg teljesen ki nem töltődik.

A tennék későbbi összenyomása során bekövetkező meggyűrődésének elkerülése érdekében speciális berendezéseket építettek be az öntési folyamatba, amelyek együttesen Mküszöbölik azt, hogy a tömör külső réteg és a szivacsos belső rész között viszonylag nagy kiterjedésű üres tér jöjjön létre. Ehhez biztosítani kell, hogy a termék előállításához szükséges egész gyantamennyiség bekerüljön az öntőüregbe és az alapanyag expanzióját megelőzően az üreg minden nyílása biztonságosan zárva legyen, hogy szilárd külső réteg jöjjön létté az üreg fala mentén.

A korábbi öntési eljárásoknál, amikor a viszonylagosan szilárd és tömör külső réteg kialakulása után további anyagot juttatnak az üregbe, egy éles határréteg jön létre az öntött terméken belül és így megszakad a szoros kötés a tömör külső réteg és a még lágy belső mag között A gáznyomás a továbbiakban atermékporózusbelsőmagjáteltávolítjaatömörkülső héjtól, s ezáltal nagy kiterjedésű üres teret hoz lét- ‘ re közvetlenül a szilárd külső réteg alatt. A külső réteg és a porózus mag közötti tökéletes kötés hiánya az összenyomás folyamán az öntött termék két rétegének egymástól való elmozdulását eredményezi, amelynek következtében gyűrődések és szivárgási csatornák jönnek létre az öntött dugón.

A befecskendezés és az anyag expanziójának időbeni elkülönítését tökéletesített technológia és berendezések segítségével érik el például az alábbi módon:

1. A befecskendezés nyomásának és sebességének lehetőség szerinti fokozásával és ennek megfelelően a gáz öntőüregből való távozásának késleltetésével, így a gyanta gyors bejuttatásával és a kiszorított gáz távozásának lassításával a befecskendezés ideje alatt átmeneti túlnyomást hoznak létre, amely a hőre lágyuló anyagot meggátolja abba, hogy külső rétege megszilárduljon mielőtt a befecskendezés mindegyik öntőüregben befejeződik.

2. Egy túlfolyás mentes öntési eljárás megalkotásával oly módon, hogy azokat a kis nyílásokat, amelyeken keresztül az öntőüregbe kerülő összes anyagnak & kell folynia, megfelelő záróeszközzel látják el, amely meggátolja, hogy a gyanta az öntőüregbe vagy onnan továbbfolyjék. így kizárja a gyantának a záró4 eszközök között, az egyes öntőüregekben és a fűtött beömlő vályúban való állandó áramlását az öntési periódus befecskenzési szakaszának befejeztél követően.

3. Az egyes öntőüregekhez tartozó záróeszközöknek az anyag megfelelő nyíláson történő befecskendezésének kezdetét és befejeztél szabályozó eszközként való felhasználásával, így szabályozhatják a megfelelő nyílásokon &L történő anyagszállítás periódusát.

Ily módon a 202,156 számú USA szabadalmi bejelentésben leírtaknak megfelelő, természetes parafához hasonló megjelenésű, hőre lágyuló gyantaszerű anyagból előállított dugó készítésének módszere a következő pontokban összegezhető:

egy, a kívánt zárókupak farmijának megfelelő, előre meghatározott belső méretekkel rendelkező öntőformát biztosítanak, egy expandálható, gyantaszerű, hőre lágyuló anyagot magas nyomáson gyorsan befecskendeznek a formába, olyan mennyiségben, hogy ne töltse ki teljesen az az öntőüreget és fonal formájában maradjon, a szál az üregben rendszertelenül csavarodva gyűlik össze, az öntőüregben befecskendezéskor átmeneti túlnyomást hoznak létre, így a hőre lágyuló, gyantaszerű anyag expanzióját megfelelő mértékben késleltetik ahhoz, hogy amíg a hőre lágyuló gyantaszerű anyag befecskendezése befejeződik, a szál térszerkezete biztosított legyen, az átmeneti túlnyomással egyidejűleg az üreg szabályozott minimális szellőztetésével fokozatosan kiengedik a befecskendezett, hőre lágyuló gyantaszerű anyag által kiszorított levegő egy részét, ezáltal a felcsavarodott gyantaszerű anyagot az említett minimális szellőztetéssel szabályozottan expandáltatják, hogy megtöltse az öntőüreget, az öntőüreg falának hőmérsékletét megfelelően alacsony értéken tartják, hogy a gyantaszerű anyag, ahol a fallal érintkezik, szilárd külső réteget képezzen, így az expanziós folyamat alatt a hurkok egybeforrása rendszertelen, természetes parafához hasonló megjelenésű erezetet alkot a dugó felületén.

A beömlő nyílást az anyag további beáramlásának megakadályozása céljából a hőre lágyuló, gyantaszerű anyag befecskendezése után előnyösen azonnal elzárják, és az öntőformával együtt zárva is marad, amíg a gyantaszerű anyag megfelelően ki nem tágul és meg nem szilárdul, felöltvén a dugó alakját Az így készült dugónak egy folyadék által áthatolhatatlan külső héja és egy habosított belső magja van, akét réteg között észlelhető üres tér nincs, amely a dugó összenyomásakor a külső réteg behorpadását idézhetné elő. A 202,156 számú USA szabadalmi bejelentésben egy színezék keveréket (színzőanyagot) használtak abból a célból, hogy az a terméknek parafaszerű megjelenést biztosítson. Az egyik kiviteli alak szerint például a színzéknek legalább 5%-a FD and C timföldlakk porkeverék volt amelynek szemcsemérete 40 és 60 mikron között volt. Egy másik esetben a színezék keverék a felhasznált nyersanyag 03 tömegszázalékát tette ki. Amellett hogy az ilyen színezékek hivatalosan nem elfogadottak, még meg is drágítják a végterméket

Ennek megfelelően a találmány feladata olyan szí3

-3HU 200349 Β nezőanyaggal jellemzett kompozíció biztosítása, amely a dugónak a természetes parafáét a lehető lég* jobban megközelítő megjelenést biztosítja, tulajdonságai az alábbiakban leírt fröccsöntési eljárásnak megfelelnek, általánosan, hivatalosan elfogadott és viszonylag olcsóbb, mint a műanyagiparban jelenleg használt színezőanyagok.

A találmány további célja olyan fröccsöntési eljárás biztosítása, amellyel az új színzéket tartalmazó gyantaszerű alapanyagból parafaszerű megjelenésű dugó állítható elő.

A találmány alapja az a felismerés, hogy természetes parafaszerű megjelenésű dugó úgy állítható elő, hogy színezőanyagként az egyébként használatos hőre lágyuló anyagba megfelelő mennyiségű karamellt elegyítünk. Akár folyékony, akár porított karamellt használhatunk, az így elért szín igen hasonló a természetes parafadugóhoz. Mivel a karamell színzőanyag különféle alkoholtartalmú italoknál már használatos és elfogadott élelmiszer adalékanyag, szintetikus dugó készítésénél színezékként általánosan, hivatalosan elfogadható. Ezen túlmenően más, jóváhagyott és a műanyagiparban használatos színezékekkel összevetve a karamell viszonylag olcsó, ára a jelenleg ismert és használt FD and C jelű színezékeknek csak kb. 4%-át teszi ki.

A találmány tárgya tehát a természetes parafára emlékeztető külső megjelenésű dugó előállítására alkalmas, 80-995 tömeg% mennyiségű, 9-25 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból, azaz etilén-vinil-acetát kopolimerből, színezőanyagból, 0,25-1,0 tömeg% hajtószerból és kívánt esetben legfeljebb 19 tömeg% mennyiségű polietlén homopolimer vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimer keménységet módosító adalékanyagból álló kompozíció, amelyet az jellemez, színezőanyagként 0,25-1,0 tömeg% mennyiségű karamellt tartalmaz.

A találmány tárgyát képezi továbbá egy rugalmas és hajlékony, természetes parafa megjelenésű, 80995 tömeg% mennyiségű, 9-25 tömeg% vinií-acetát tartalmazó, expandált, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból, azaz etilén-vinil-acetát kopolimerből, színezőanyagból és kívánt esetben legfeljebb 29 tömeg% mennyiségű polietilén homopolimer vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimer keményéséget módosító adalékanyagból álló dugó, amely színezőanyagként 0,25-1,0 tömeg% mennyiségű karamellt tartalmaz.

Végül a találmány tárgyát képezi a fenti, természetes parafa megjelenésű dugó előállítására irányuló eljárás 80-99,5 tömeg%, 9-25 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó etilén-vinil-acetát kopolimer, amely hajtószert és kívánt esetben polietilén homopolimert vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimert is tartalmaz, színezőanyaggal történő összekeverése, 96,53.10³ -137,9.10³ kPa nyomáson öntőformában történő befecskendezése és expandáltatása útján, miközben az öntőüreg falának hőmérsékletét 2132 *C-on tartjuk, ahol az eljárást az jellemzi, hogy színezőanyagként 0,25-1,0 tömeg% karamellt alkalmazunk.

Az 1. ábra egy tipikus olyan öntőforma keresztmetszeti képe, amely természetes parafához hasonló megjelenésű, folyadéktároló edény lezárására szolgá4 ló dugó előállítására használható.

A 2. ábra egy, parafaszerű dugó előállítására szolgáló olyan Öntőforma keresztmetszeti -képe, ahol az öntött zárókupak külső felületén nem képződnek nemkívánatos csatornák és észrevehető gyűrődések.

A 3. ábra egy folyadéktároló edény dugójának távlati képe.

A4. ábra egy másik folyadéktároló edény dugójának távlati képe.

Az 5. ábra egy harmadik folyadéktárolő edény dugójának távlati képe.

A 6, ábra egy folyadéktárolő edény olyan dugójának távlati képe^ amely csak egy részében parafa megjelenésű.

A 7. ábra az 1. ábrán bemutatott öntőformával készített dugó metszeti képe.

A 8. ábra a 2. ábrán bemutatott öntőformával készített, továbbfejlesztett dugó metszeti képe, és a 9. ábra a 2. ábra egy kinagyított részlete, amelyen a visszahúzott állapotban lévő SP elzáró tüske, valamint a még expanzió előtti stádiumban lévő gyanta öntőüregbe történó bejuttatása látható.

A gyógyszer és élelmiszer (mint bor és egyéb alkoholos italok) tárolására szolgáló edények dugóinak a készítésénél figyelemmel kell lenni azok méretére, alakjára, felületük egyenletefégére, rugalmasságára, egyenletes tömörségükre és esztétikus megjelenésükre.

A megfelelő eredmény elérése érdekében ezen a területen például a következő tényezőknek van különös fontosságuk: speciális hőre lágyuló gyanták és azokkeverékének.valaminthajtószereknekahasználata, gyártási hőmérséklet, injektáló nyomás és sebesség, öntési minta, az öntő forma hőfoka és így tovább.

A találmány szerinti termékek öntéssel vagy más módszerrel történő előállítására használható gyanta az etilén-vinil-acetát kopolimer (ÉVA). A végtermék kívánt összes tulajdonságának eléréshez körülbelül

9-25 tömeg% vinil-acetát-tartalmú és körülbelül 2-8 olvadási indexű ÉVA kopolimer mutatkozott különösen célravezetőnek. Az olvadási index a polimer azon tömege g-ban kifejezve, amely egy 2,095 mm-es nyíláson 190 ’C hőmérsékleten 10 perc alatt kifolyik.

A végtermék tulajdonságai javíthatók oly módon, hogy az alap gyantába kis mennyiségű keménységet módosító adalékanyagot adunk, így polietilén homopolimert vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav-kopolimerL Az ilyen adalékanyag használata megváltoztatja végtermék keménységét és erősségét és az alapanyag körülbelül 20 tömeg%-ának megfelelő mennyiségben adagolható, legelőnyösebb az 519 tömegszázalék a kompozíció össztömegére számítva. „

A gyantaszerű anyag összmennyisége, azaz amely magában foglalja a keménységet módosító adalékanyagot is, ha használunk ilyet, kb. 995 tömegszázalékát teheti ki az alapanyagnak, legelőnyösebb a kívül-belül 99-995 tömegszázalék.

A karamell színezék, amely a találmány szerint dugók előállítására használható, akár folyékony, akár poralakban adható a gyantaszerű anyaghoz, olyan mennyiségben, hogy dugónak oylan színe legyen, amely nagyon megközelíti a természetes parafadugóét. Az, hogy folyékony vagy porított karamellt használunk-e, főként a konkrét öntési eljárástól függ. Ha

-4HU 200349 Β a jelen bejelentésben leírt fröccsöntési eljárást alkalmazzuk, a folyékony karamell, amely kb. 72 tÖmeg% vizet is tartalmaz, ragadós állaga miatt nem megfelelő, mert hozzáragad a fröccsöntő berendezés belső elemeihez, ahol kikristályosodik és elég. A porított karamell jóval kevesebb (kb. 28 tömeg%) vizet tartalamaz, így használata a jelen találmányban leüt fröccsöntési eljárásban határozottan célravezető. Ha olyan öntési eljárást alkalmazunk, ahol a ragadós konzisztencia elfogadható, nyilvánvalóan folyékony karamellt is használhatunk.

AtaláhnányszerintieljárásbanazU^.CodeofFederal Reguiations 7335 -a (21) bekezdésében meghatározott típusú porított karamell használható. Ennek a konkrét színezéknek a használata szintetikus zárókupakok esetében nagyon hatásos, amelyek így a természetes parafadugó színéhez ige hasonlóak lesznek Mivel ez a karamell színezék különféle alkoholtartalmú italoknál már használatos és megszokott mint általános étel adalékanyag, hivatalosan elfogadott úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten.

A jelen találmány szerint alkalmazható jellegzetesebb karamell-tfpusok a kereskedelemben kahatópo-. rított karamellek, ahogyan azokat a Nemzetközi Karamell Intézet (International Caramel Institut) minősítette. Ezeket a karamell színezékeket az alábbi négy osztályba sorolták:

L osztályú karamell szín (tiszta)

II. osztályú karamell szín (maró szulfát)

III. osztályú karamell szín (ammónia eljárás)

IV. osztályú karamell szín (szulfit-ammónia eljárás)

Minden karamell színezék osztályba sorolható csupán össznitrogén- és összkéntartalma alapján. A találmány legelőnyösebb formájában hasznát típus az I. osztályba eső porított karamell (karamell szín (tiszta)), amelynek spektrográffal megállapított színintenzitása kb. 31xl(r(CP-l), össznitrogéntartalma és összkéntartalma egymánt 0,1 tömegszázalék alatt van. Akaramell szín (tiszta), amely szeszes karamellként is ismert, a karamell színezékek olyan osztálya, * amelyet szénhidrát szabályozott hőfokon történő lúgos vagy savas kezeléssel nyernek.

A szénhidrát nyersanyagok a kereskedelemben kapható élelmiszer szénhidrát édesítők, amelyek a monomerek, glükóz, fruktóz és/vagy azok polimerjei.

Ebbe beleérthető a glükóz-szirup, szacharóz és/vagy invert szirupok és dextróz. A reagensek ebbe beleértendő a glükóz-szirup, szacharóz és/vagy invert szirupok és dextróz. A reagensek lehetnek: nátriumés kálium-karbonátok és -hidroxidok vagy sósav, ecetsav, citromsav és kénsav. Ammónia- és szulfitvegyületek nem használhatók.

Az azonosító vizsgálat, amely a Karamell szín (világosat a fentiekben jelzett egyéb osztályoktól elkülöníti, a karamell össznitrogén- és összkéntartalmán alapul, s mindkettő 0,1 tömegszázalék alatt van. Az I. osztályú Karamell szín (világos) leírása az alábbi:

Karamell szín (vilános) tínusa
Tennék	CP-1	CP-2
Színintenzitás x 10³	5-35	40-80
Szárazanyag (%) 4-metil-imidazol	55-75	55-75
(max. mg/kg)	25	25

Eljárás

Eljárás folyamán engedé-

lyezett max. hőmérséklet fC) Max.időtaitam	190	190
100 *C felett (Óra) össz.nitrogéntartalom	8	8
(kevesebb,mint %) teljes ÖsszJcéntartalom	0,1	0,1
(kevesebb mint %) Ammóniás nitrogén	0,1	θ’¹
(max.%)	0,01	0,01
Kéndioxid (max %)	0,005	0,005
Megjegyzés:

1. maximum hőmérséklet alatt az eljárás alatt elért maximum hőmérséklet értendő;

2. maximum időtartam (órában) alatt a 100 *C felett történő melegítés és színtentartás teljes ideje értendő.

Az I. osztályú CP-1 jelzésű anyag különösen előnyősnek bizonyult, mert egy nagyon élethű, halvány sárgás-barna színt kölcsönzött a terméknek, amely nagyon hasonló a természetes parafához.

Akaramell színezéket olyan mennyiségben adjuk a szintetikus gyantaszerű anyaghoz, amely elegendő ahhoz, hogy a természetes parafáéhoz hasonló szint biztosítson. így egy, teljes alapanyag mennyiségre vonatkoztatva legfeljebb körülbelül 1 tömegszázaléknyi porított karamell bekeverését (előnyösen 0,25 és 1,0 tömegszázalék között) találtuk célravezetőnek a kívánt természetes parafaszín eléréséhez, körülbelül 0,25 tömegszázalék a legkívánatosabb. Mivel ismeretes, hogy a természetes parafa színének intenzitása tág határok között változik, ennek megfelelően a színezék mennyisége is széles skálán belül változtatható a végső, megfelelő szín elnyerése érdekében, így, kísérletekben, ahol a színezék mennyiségét a javasolt 0,25 tömegszázalék 1/4-e és 4-szerese között változtattuk a gyártási paraméterekben és a termékben nem tapasztaltunk egyéb jelentős változást, mint a végtermék színerősségének várt változását. Amennyiben a porított színezék helyett folyékony karamell színezőanyagot használunk, a fentebb említett mennyiségek némileg változnak, a folyékony színezékben lévő vízmennyiségből következően.

Az alap gyantához vagy gyantakeverékhez megfelelő vegyi hajtószert adunk, amely a gyantát a kívánt sűrűségűre expandálja. Előnyös hajtószer az azodikarbon-amid (ABFA), mivel bomlási hőfoka az ÉVA gyanta előállítási hőmérséklethatárai közé esik és viszonylag magas a gázfejlődési aránya. Természetesen más, ismert hajtószer is alkalmazható anélkül, hogy a találmány szellemétől és tárgyától eltérnénk.

Az adagolandó hajtószer mennyisége függ a végtermék kívánt sűrűségmegoszlásától, valamint a nyersanyag előállítási hőfokától. Például, ha csökkentjük a hajtószer arányát és/vagy a gyártási hőfokot, a gyártott tennék külső rétege kevésbé lesz sűrű és belső magja kevésbé porózus, ezáltal a termék szerkezetének sűrűségmegoszlása jóval egyenletesebb lesz, ami természetesen kívánatos, annak érdekében, hogy az öntött termékek külső felületén való szivárgási csatorna alatti hajtószermennyiséget találtunk kielégítőnek, különösen hatásos a 0,25 és 0,75 tömegszázalék közötti mennyiség.

-5HU 200349 Β

Kívánt esetben egy sor egyéb anyagot is adagolhatunk, így felszínt síkosító anyagot, vegyi hajtószer aktivátort és ultraibolya sugárzás stabilizátort, amelyek némileg javíthatják a tennék elóállíthatóságát és minőségét. Ebben a tekintetben különösen előnyös a porított karamell használata, mivel az előre összekeverhető más porított anyagokkal, így a hajtószerrel, feszfesíkosítóval, aktivátorra, stabilizátorral stb., s így biztosítható az anyagok egyenletes eloszlása.

Szintetikus záródugók gyártásánál az egyes anyagok megfelelő mennyiségének összekeverése tejes egészében az öntés előtt történik. Egy tipikusan előnyös keverék a következő:

ÉVA, amely 9-25 tömeg% VA-t tartalmaz és olvadási indexe körülbelül 2,0-8,080,25% Polietilén-kopolimerl9,00%

ABFA0^0%

Poralakú karamell színezék 0,25%

Ezzel a keverékkel 24 mm átmérőjű és 45 mm hosszú 12. típusú (lásd 3. és 4. ábra) dugókat, melyeket gyakran alkalmaznak hagyományos 750 ml űrtartalmú borospalackoknál, állítottunk elő 190-205 ’C közötti hőfokon és 137,9xl0³ kPa injektálási nyomáson.

Ez a konkrét dugóméret és sűrűség megoszlás kiváló mechanikai minőségi tulajdonsgágokat mutatott, amelyek hasonlóak voltak a természetes parafadugóéhoz vagy más, eltérő sűrűség megoszlású szintetikus dugókéhoz. Ezt az anyagkeveréket használva más típusú zárődugókat is előállítottunk, amelyek megegyező eredményt mutattak.

Ezek: a „12 dugó, amelynek a leszorítás céljából egy megnagyobbított „12A vége van (lásd 5. ábra) és a 6. ábrán látható kétrészes dugó „12S jelű nyakrésze, amely a „13 jelű, fémből, műanyagból vagy fából készült kupakhoz szilárdan oda van erősítve vagy ragasztva.

Az öntött termék hűtési idejének minimalizálása érdekében az öntőüreg optimális falhőmérséklete 20 és 32 ’C között van. Az öntés után a dugók iriinden öntőüregből vízbe vagy hűtött helyre kerülnek! hűtés céljából.

Ahhoz, hogy olyan dugót állítsunk elő, amely megfelel céljának és dekoratív, parafadugőhoz hasonló felszíne is van, speciális öntőformát kell tervezni, amely megoldja, hogy a megolvadt gyantaszerű anyag minden egyes öntőüregbe hosszú, folyamatos szál formájában legyen beinjektálható. Ehhez az szükséges, hogy az öntőformában lévő nagyszámú öntőüreg mindegyikéhez legyen egy rendkívül kisméretű nyílás vagy kapu, amelyen az összes üregbe kerülő gyantának át kell jutnia. A felszín díszítés úgy módosítható, hogy a nyílás méretét változtatjuk. Mindemellett esztétikai szempontból a 0,76-1,4 mm átmérőjű nyílás használatával előállított termékek voltak a legelőnyösebbek. Az injektáló egység által biztosított nyomás a megolvadt gyantaszerú anyagot kényszeríti, hogy minden egyes őntőüregbe annak nyílásán mintegy 96,53,10³ -137,9.10³ kPa nyomáson préselődjön be, ezáltal a lágy gyantát szálként juttatja az öntőüregbe, olyan fecskendési sebességgel, amely elegendő ahhoz, hogy másodpercenkéntkörülbelül 5 g nyersanyag kerüljön az üregbe. Az üregek falai viszont ellenállást fejtenek ki a szállal szemben és arra kényszerítik azt, hogy rendszertelenül össze6 csavarodva gyűljön fel és expandáláskor kitöltse az üreget. Az expanzió alatt a hurkok egyesülése rendszertelen erezetet alkot, amely a megszilárdulást követően istisztán látható marad a termék felületén. A rendszertelen erezet jelenléte azt eredményezi, hogy az öntött tennék igen hasonlít a természetes parafához. A karamell színezék bármikor hozzákeverhető a hőre lágyuló anyaghoz, annak öntőüregbe való bejuttatása előtt.

Az alkalmazható öntőformák egy típusa az 1. ábrán látható. Mivel a dugó azon tulajdonságát, hogy biztosítja az edény jó lezárását, az edénnyel találkozó felület simaság? javítja, kívánatos, hogy ezen a felületen ne legyenek választó vonalak vagy öntési csatornák. Ezért az öntőformát úgy kell megtervezni, hogy a választó vonalak az érintkező felület éle mentén, az öntési pont pedig a felület azon részén legyen, amely nem érintkezik a tároló edénnyel, amikor azt lezárjuk vele, nevezetesen a kialakítandó dugó egyik végén. Az 1. ábrán szereplő öntőforma esetében, ahol egy folyamatos csatornát alkalmaznak a gyanta öntőüregbejuttatására, nevezetesen az „S jelű ön tőfejet és az „EA jelű továbbító csatornát, olyan öntőforma volt szükséges, amely legalább négy lemezből áll, amelyek a késztermék eltávolításakor szétválnak. Az „A lemez tartalmazza az SBU öntőfej foglalatot, amelynek szerepe az, hogy az S öntőfejben és az EA továbbító csatornában maradt megszilárdult 10 anyagot az ürítési folyamat során eltávolítsa a készterméktől. Az „X-l lemez feladata, hogy a megszilárdult anyagotaz SBU öntőfej foglalatról leválassza. Az „X-2 lemez alkotja az üveg felső részét és magában foglalja az EA továbbító csatornát, valamint az OG öntőréseket, amelyeknek feladata az anyag C öntőüregbe történő beinjektálása. A „B jelű lemez tartalmazza magukat a C öntőüregeket

Bár az 1. ábra az „A lemezzel együtt négy lemezt ábrázol, a három másik (x-l, x-2 és B) lemez egy hagyományos három-lemezes fröccsöntő gépet alkot. A gyakorlatban az „A lemez az öntőgép egy fix fémlemezéhez (az ábrái nem látható) van rögzítve csavarokkal oly módon, hogy a fémlemez megfelelő nyílásához LR irányító gyűrűvel igazodik.

Az EH kivető h&z pedig a mozgó fémlemezhez (az ábrán nem látható) van csavarozva. Az öntőforma aztán egyszerűen a mozgó fémlemez mozgása által működik, amely nyitja vagy zárja a formát, a következők szerint Az ábrán látható teljesen zárt pozícióból a mozgó lemez kezdi az öntőformát széthúzni, a lemezek négy GP vezető csapon csúsznak. Aforma eredetileg akár a „Pl, akár a JP2 választóvonalnál szétválhat Elválva a „Pl választó vonaltól az EH kivezető házzal összecsavarozott „B lemez a mozgó fémlemezzel eltávolodik, velük mozog az „x-2 lemez is, míg az „SB2 jelű lehúzó csavarok meg nem állítják. Ez a művelet megszünteti a kapcsolatot az S öntőfejben és az EA továbbító csatornában lévő 10 sziláid anyag és a 12 öntött darab között, az öntőréseknél. A megállításkor az „x-l és „x-2 lemezek közti távolság változatlan marad, ahogy a fémlemez az öntött darabbal továbbmozog a „P2 választóvonalhoz. A „B lemez tovább távolodik az „x- lemeztől, míg az „SB1 lehúzó csavarok meg nem állítják. Ezalatt a mozgás alatt az EP kivető lemez érintkezésbe lép egy rögzített ütközővel és megállásra kényszeríti az EJ kivető

-6HU 200349 Β tüskét miközben a „B lemez folytatja mozgását. Ez a 12 öntött darabot automatikusan kiveti (kinyomja) üregéből

Miután az SB1 és SB2 lehúzó csavarok elvégezték feladatukat, az „x- lemez eltávolodik az „A lemeztől Az „x-1 lemezt az Ontőfejben és a továbbító csatornában lévő megszilárdul anyag eredeti helyén tartotta, mivel a jelzett anyag felvette az Ontőfejben lévő BU kidudorodás és az EA továbbító csatorna alakját A BUkidudonxlás tartja a 10 megszilárdult anyagot az SBU flntőfej foglalatban, amikor az „x-2 lemez kezd eltávolodni így válik lehetővé, hogy a visszamaradt anyag az OG flnt&ésnél leváljék. Amikor az „x-1 lemez hasítékkal van ellátva (az ábrán nem látható), így a megszilárdult anyag csatornából való kihúzása után azt a lésen keresztül kiejti az öntőformából. A lemezek fordított irányú mozgásával az öntőforma ismét lezáródik.

Működés közben az NI fúvó szelep kapcsolatban van az SBU öntőfej foglalattal. Azt akkor a Dl tűszelep nyitja és lágy S gyanta fecskendeződik az SBU Ontőfej foglalatban lévő függőleges beömlő csatornába, ahol terjeszkedni kezd. Az állandó injektálás . azonban feltölti és túlnyomás alatt tartja a beömlő csatornát, amely a gyantát eredeti állapotába nyomja össze. Egy meghatározott nyomáson megkezdődik a gyanta átpréselődése a C öntőttregekhez vezető kcisi öntőréseken, ahol ismét tágulni kezd. A megfelelő időben, mielőtt minden C üreg teljesen feltöltődik, az NI füvószelep elzáródik és megállítja a beömlő csatornába történő anyagáramlási Mindemellett az anyag csökkenő mértékben tovább áramlik az öntőkanalából az öntőüregbe, hogy a két eltérő nyomás kiegyenlítődjék. Egy ponton, a gyanta kezdeti hőfokától és viszkozitásától, az öntési hőfoktól és az OG öntőrész méretétől függően megáll az anyag mozgása az öntőrésben és megszilárdul, így meggátolja további anyag áramlását a C üregbe vagy onnan visszafelé. Ezzel a befecskendési folyamattal egyidőben a C öntőüregekbe jutott anyag teijeszkedm kezd. Az ' anyag expanziójának mértéke függ az anyagkeverék-¹tői, annak hőmérsékletétől, az öntőforma kialakításától, tekintettel a C öntőüregben lévő légcserére és a teljes befecskendezett anyagmennyiségtől. Bebizonyosodott, hogy a gyantakeyerékben vagy a hőmérsékletben bekövetkezett apró változások határozott eltéréseket idéztek elő az öntőüregbe gyakorlatilag bejutó gyanta mennyiségében. Következésképpen egy jól beszabályozott adagolórendszer a fröccsöntőgép szükséges kelléke.

Föntos az anyag öntőformába való gyors befecskendezése. Ha a befecskendezés túl lassan történik meg, a gyanta első része bekerül az üregbe és van ideje kitágulni, érintkezik az üreg viszonylag hideg falaival és merev, tömör külső réteggé szilárdul, mielőtt a gyanta visszamaradt része az öntőüregbe juthatna. Az ilyen tömör külső réteg kialakulása után folytatott befecskendezés azt eredményezi, hogy az öntött termék belsejében, a még lágy belső mag és a tömör külső réteg között éles választóvonal jön létre, amely a két réteg elcsúszását eredményezi Az elcsúszás elszakítja az öntött dugó két eltérő része közti anyagi kötést Az expandáló gáz végól összegyűlik az elválasztott részekben és a dugó két rését szétfeszíti, ezáltal nagy V üregeket hoz létre közvetlenül a tömör külső réteg alatt, ahogy az a 7. ábrán is látható.

A 12 öntött dugók folyadéklároló edénynél való használatakor az összenyomás során ezek az üregek olyan helyekké válnak, ahol a tennék külső tömör ré- tege elkerüli az összenyomást ezáltal hosszanti csatornák gyakran szivárgási helyeket hoznak létre az öntött dugó és az edény fala között, ily tnődon lehetővé téve anyagoknak az edénybe való be- vagy onnan való kiáramlását Hogy ezeket a szivárgásokat elkerüljük ki kell küszöbölni ezeket az üres helyekét oly módon, hogy a gyanta befecskendezését annak expanziója előtt hajtjuk végre.

A 2. ábrán bemutatott öntőforma hasonlóan működik, mint az 1. ábrán látható, kivéve hogy jóval kevesebb alkatrésze van, miután nem kell megszilárdult anyagot eltávolítani az öntőfejből és a továbbító csatornából Helyette meleg továbbító rendszert alkalmaztunk. A meleg HR továbbító rendszer és a meleg csúcs foglalat fűtőberendezést tartalmaz (az ábrán nem látható), amely az EA továbbító rendszerben megóvja a műgyantát a megszilárdulástól Egy egyedülálló választó vonalműködik az „A és „B lemezár között, mivel az „-x-1 és az „x-2 lemezekre nincs többé szükség.

Hogy meogldjuk a feladatot, vagyis hogy kiküszöböljük az üres terekt, elegendő, hogy az injektáló nyomást a konkrét fröccsöntőgéppel elérhető maximumra növeljük (vizsgálatunkkor ez körülbelül 108,5.10³kPa nvolt), és mivel ez esetből a befecskendezési nyomást hidraulikus hengerrel érjük el a hidraulikus folyadék hengerhez vezető csatornáját kellett megnagyobbítani, így lehet a magas nyomást a befecskendezés folyamán végig fenntartani Ezt követően az öntőüreg szellőzését kell minimálisra csökkenteni azáltal, hogy csökkentjük az öntőforma részel úgymint a C öntőüreget alkotó „A és „B lemezek közti hézagot.

Az üregeket átmeneti túlnyomást idéz elő, hogy a gyanta bejuttatását követően szorul csak ki a levegő, és ez a nyomás, amelynek a gyanta kitágulását kell fékeznie, hosszabb ideig fennmarad.

Ha azonban az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló öntőformát használunk, még rendkívül gyors injektálás és minimális légcsere esetén is néhány éles választóvonalszerű sérülés létrejöhet a 12 öntött tennék belsejében a túlnyomás alatt lévő anyag (bitóvezetékből a C üregbe való utánfolyása következtében, amely a gyakorlati befecskendezés befejezte után történik.

Megállapítást nyert, hogy az anyagtovábbítást közvetlenebbül kell szabályozni, így egy szelepet kell magábá az OG öntőnyílásba beépíteni. Ez vezetett az előnyös öntőforma és szelep elrendezéséhez, amelyet a 2. ábra mutat be. A9. ábrán, amely a 2. ábra egy kinagyított részlete, egy SP elzáró tüske látható visszahúzott állapotban, valamint a még expanzió előtti gyantán az öntőüregbe történő bejuttatása. ........

A 2. ábra SP szeleptüskéi úgy vannak megalkotva, hogy a forma OG öntőnyílásaiba illeszkedjenek és teljesítsék kívánt funkciójukat, tegyék lehetővé az öntőfej nélküli öntést

Az SP tüskék előre-hátra csúszanak az EA továbbító rendszerben, ezáltal nyitva vagy zárva az öntőnyílásokat. Az SP tüskék működtethetők hidraulikusa vagy pneumatikusan, a X ábrán látható PN dugattyú berendezés segítségével.

-7HU 200349 Β

Fontos tovább, hogy a zárást az OG öntőnyílás legvégénél (hegyénél) hozzuk létre, hogy megakadályozzuk a gyanta idő előtti expanzióját

A2. ábrán látható formánál egy ciklus éppúgy kezdődik, mint az 1. ábránál: a fúvóka kapcsolatba kerül a HR meleg elosztóvezetékkel kinyílnak a Pl és SP szelepek és meghatározott mennyiségű gyanta injektálódik mindegyik ötőüregbe.

Mielőtt az öntőíhegek teljesen feltöltődnek, a szelepek elzáródnak, így válik lehetővé, hogy a már a C üregben lévő anyag terjeszkedjék. Mivel a 2. ábrán látható zárószelepek az őntőüregekkel közvetlenül az OG öntőréseknél találkoznak, nem marad a 12 öntött tennék hűtési és szilárdulási szakaszában lágy, nyomás alatt lévő anyagmennyiséggel közvetlen érintkezésben, amely az anyag C üregekbe történő lassú, folyamatos áramlását okozhatná.

A 2. ábrán alapján a magas injektáló nyomás és minimális légcsere lehetővé teszi az anyag öntőüregbe való befecskendezésének teljesítését és elhatárolását a tulajdonképpeni expanziós szakasz előtt. így a nemkívánatos üres terek képződését kiküszöböltük.

Az öntési ciklus hátralevő része hasonló a hagyományos fröccsöntési eljáráshoz, ahogy azt az 1. ábrán látható öntőforma esetén leírtuk. Megfelelő hűtési szakasz után a forma kinyílik és a megszilárdult 12 dugók automatikusan vízbe vagy hűtött térbe töködnek. A forma újbóli lezárásával a ciklus újrakezdődik. A 2. ábra szerinti eljárással öntött dugók esetében, ahogy ez a 8. ábrán is látható, nincsenek meg a korábbi eljárásnál tapasztalt üres terek. Folyékony terméket tartalmazó edényeknél való használatkor bebizonyosodott, hogy a dugó felszínén lévő csatornákból eredő szivárgási problémák megszűntek. Ráadásuljelen öntési eljárásnál nincs anyagveszteség az öntőfejben és továbító csatornában való megszilárdulás miatt, ily módon csökkennek az öntési költségek is.

A találmány az alábbi példákkal szemléltetjük.

1. példa

V-karú keverővei ellátott edénybe bemérünk 22 650 g, 10 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó etilén-vinil-acetát kopolimert, hozzáadunk 2 g élelmiszeripari minőségű ásványolajat és körülbelül 2 percen át keverjük, hogy a gyöngypolimer szemcséket az ásványolaj teljesen bevonja.

Egy másik keverőedényben 7 : 4 tömegarányú azodikarbonamid-porított karamell keveréket készítünk. Alapos összekeverés után a keverék 17 g-ját hozzáadjuk a fenti, ásványolajjal bevont etilén-vinilacetát kopolimerhez és a keveréket 10 percen át tovább keverjük.

Ezután a keveréket a 2. ábrán látható berendezésbe juttatjuk, ahol az EA továbbító csatornán, az OG öntőréseken és a I és SP szelepeken át a C öntőüregekbe jut Az öntési hőmiéséklet 190 *C, a ciklusidő 20 másodperc. Az egyensúlyi hőmérséklet elérése után megkezdjük a fröccsöntést

2j2élda

V-karú keverővei ellátott edéybe bemérünk 18

301,2 g, 12 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó etilénvinil-acetát kopolimert és 4348,8 g polietilén homopolimert és hozzáadunk 2 g élelmiszeripari minőségű ásványolajat majd körülbelül 2 percen át kever8 jük.

Egy másik keverőedényben 7 : 4 tömegarányú azodikarbonamid-karamell keveréket készítünk és ennek 170 g-ját hozzáadjuk a fenti polimerkeyerékhez, majd az 1. példában leírt módon fröccsöntjük.

3. példa

V-karú keverővei ellátott edénybe bemérünk 20 385 g, 10 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó etilén-vinil-acetát kopolimert és 2265 g ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimert és hozzáadunk 2 g élelmiszeripari minőségű ásványolajat, majd körülbelül 2 percen át keverjük.

Egy másik keverőedényben 7 : 4 tömegarányú azodikarbonamid-karamell keveréket készítünk és ennek 170 g-ját hozzáadjuk a fenti polimerkeverékhez, majd az 1. példában leírt módon fröccsöntjük.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Természetes parafára emlékeztető külső megjelenésű dugó előállítására alkalmas kompozíció, amely 80-994 tömeg% mennyiségű, 9-25 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból, azaz etilén-vinil-acetát kompolimerből, színezőanyagból, 045-1,0 tÖmeg% hajtőszerből és kívánt esetben legfeljebb 19 tömeg% mennyiségű polietilén homopolimer vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimer keménységet módosító adalékanyagál áll, azzal jellemezve, hogy színezőanyagként karamellt tartalmaz 045-1,0 tömeg% mennyiségben.
2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a színezőanyag elporított karamell.
3. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a színezőanyag folyékony karamell.
4. Az 1, igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan karamell színezőanyagot tartalmaz, amelynek nítrogéntartalma kevesebb, mint 0,1 tömeg% és kéntartalma kevesebb mint 0,1 tömeg%.
5. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a hajtőszer azodikarbonamid.
6. Rugalmas és hajlékony, természetes parafa megjelenésű dugó, amely 80-994 tömeg% mennyiségű, 9-25 tömeg% vinil-acetátot tartalmazó, expandált, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból és kívánt esetben legfeljebb 19 tömeg% mennyiségű polietilén hompolimer vagy ionosán térhálósított etilén-metakrilsav kopolimer keménységet módosító adalékanyagból áll, azzal jellemezve, hogy színezőanyagként karamellt tartalmaz 0,25-1,0 tömeg% mennyiségben.
7. A 6. igénypont szerinti dugó, azzal jellemezve, hogy a színezőanyag elporított karamell.
8. A 6. igénypont szerinti dugó, azzal jellemezve, hogy a színezőanyag folyékony karamell.
9. A 6. igénypont szerinti dugó, azzal jellemezve, hogy olyan karamell színezőanyagot tartalmaz, amelynek nitrogéntartalma kevesebb, mint 0,1 tömegé, kéntartalma kevesebb, mint 0,1 tömeg%.
10. Eljárás természetes parafa megjelenésű dugó előállítására hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból 80994 tömeg%, 9-25 tűmeg% vinil-acetátot tartalmazó, etilén-vinil-acetát kopolimer, amely hajtószert és kívánt esetben polietilén homopoUmert vagy ionosán

-8HU 200349 Β térhálósított etilén-metakrilsav kompolimert is tartalmaz, színezőanyaggal történő összekeverése,

96,53.103-137,9. lO^Pa nyomáson öntőformába történő befecskendezése és expandáltatása útján, miközben az öntőüreg falának hőmérsékletét 21-32’C- 5 on tartjuk, azzal jellemezve, hogy színezőanyagként 025-1,0 tömeg% karamellt alkalmazunk.
11. A10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öntőüreget a hőre lágyuló, gyantaszerű anyag beadagolása után azonnal lezárjuk.
12. A10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy színezőanyagként elporított karamellt alkalmazunk.