HU198119B

HU198119B - Insecticide and acaricide comprising 1,3,5-oxadiazin-2-one derivatives as active ingredient and process for producing the active ingredient

Info

Publication number: HU198119B
Application number: HU8745A
Authority: HU
Inventors: Saleem Farooq; Manfred Kuehne
Original assignee: Ciba Geigy Ag
Priority date: 1986-01-09
Filing date: 1987-01-07
Publication date: 1989-08-28
Also published as: IL81183A0; HUT42918A; JPS62167772A; PH23748A; BR8700064A; ZA87100B; DK8887A; US4742056A; EP0230863A3; DK8887D0; EP0230863A2; KR870007144A

Description

A találmány tárgya inszekticid cs akaricid készít mény, amely hatóanyagként valamely (1) általános képletű, helyettesített 6-szulfenil-metil-, 6 szulfinilmetil- vagy 6-szulfonil-metil-l,3,5-oxadiazin-2-on-származékot tartalmaz. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az (1) általános képletben

Rí és R.4 jelentése egymástól függetlenül 1-8 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, vagy 3-4 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport;

R₂ és R_? jelentése egymástól függetlenül 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy pedig

R₂ és Rj együttes jelentése a hozzájuk kapcsolódó szénatommal együtt, 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport; és n jelentése 0, 1 vagy 2.

Λ jelen leírásban alkilcsoportot! egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportokat értünk, ilyenek például a különböző szénatomszámú alábbi csoportok: metil-, etil-, propil-, butil-, pentil-, hexilcsoport cs más, hasonlók, valamint ezek izoinerjei, mint például az izopropil-, izobutil-, tercier-butil-, izopentilcsoport és más, hasonlók.

A kártevők ellen előnyösen használhatók az olyan készítmények, amelyek hatóanyagként valamely (I) általános képletű, ahol

Rí—R₄ jelentése 1—3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; és n jelentése 0, 1 vagy 2, vegyületet tartalmaznak.

Biológiai hatásuk révén különösen értékesek továbbá azon készítmények, amelyek valamely (1) általános képletű, ahol

Rí jelentése metilcsoport vagy etilcsoport;

K₂ ésR₃ jelentése metilcsoport;

R₄ jelentése 1—3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; és n _z jelentése 0 vagy 1, vegyületet tartalmaznak.

Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy valamely megfelelően helyettesített, (II) általános képletű, ahol

I<!, R₂, R₃, R, és n jelentése a fenti,

N-amino-inctil-acetamidot foszfénnei reagáltatva gyűrűbe zárunk.

Ez az eljárás oly módon is megvalósítható, hogy a (II) általános képletű vegyületet közvetlenül a reakcióelegyben, valamely (III) általános képletű, az 1,3,5-helyzetben megfelelően helyettesített hexahidro-triazinból és egy (IV) általános képletű acélműidből kiindulva állítják elő, majd ezután az így kapott (II) általános kcpletű vegyületet közvetlenül reagáltatják foszgénnel. A (Ili) és (IV) általános képletű vegyületekben Rj, R₂, R₃, R₄ és n jelentése a fenti.

A fent említett gyűrűzárásl reakciót úgy végezzük, hogy a ^11) általános képletű amino-metil-acetamidot -50 C és +30 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen egy bázis jelenlétében, és a reakcióban részt vevő reagensekkel szemben semleges oldószer és/vagy hígítószer jelenlétében foszgénnel reagáltatjuk, majd —15 °C és +120 °C közötti hőmérsékleten, 2 kívánt esetben nyomás alatt, előnyösen egy bázis jelenlétében elvégezzük a gyűrűzárási reakciót.

Higítószerként vagy oldószerként használhatunk alifás vagy aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt, xilolokat vagy hexánt: halogénezett szénludrogéneket, mint például kloroformot vagy diklórmetánt; ketonokat, mint például acetont vágj' ntcíiletil-ketont; nitrileket, mint például acetoniírilt; továbbá dimetil-formamidot vagy dimetil-szulfont; különösen alkalmas oldószerek és hígítószerek azonban a dietil-éter és az éterszerű vegyületek, mint például a dialkil-éterek, dioxán, tetrahidrofurán,

1,2-dimetoxi-ctán, valamint a kétfázisú keverékek, például a benzol és víz kétfázisú keveréke. Bázisként különösen tercier aminokat, például trialkil-aminokat, piridint vagy piridin bázisokat használunk, de alkalmazhatunk nátrium-hidridet is, vagy pedig víztartalmú közeg esetén alkáli fémek vagy alkáli-földfémek hidroxidjait vagy karbonátjait is.

Mint a fentiekben említettük, az (I) általános képbtű vegyületek előnyösebben előállíthatok közvetlenül a (IV) általános képletű acetamidokból kiindulva, egy és ugyanazon edényben is. Ez az eljárás úgy hajtható végre, hogy a (IV) általános képletű acetamidot egy vízmentes sav, előnyösen egy halogénhidrogénsav, például sósav jelenlétében, valamely semleges szerves oldószerben egy (III) általános képletű helyettesített triaziiuial reagáltatják, majd ezután - a (ÍI) általános képletű köztitermék elkülönítése nélkül - foszgénnel, előnyösen egy bázis jelenlétében, elvégzik a gyűrűzárásl reakciót.

A találmány szerinti (1) általános képletű vegyü letek előállítására szolgáló ezen különleges eljárás azzal az előnnyel jár, hogy ilyen körülmények között savakra érzékeny (11) általános képletű vegyületek is különösebb nehézség nélkül gyűrűbe zárhatók.

A (II), (III) és (IV) általános képletű kiindulási vegyületek ismertek, vagy a szokásos módon, önmagában ismert módszerekkel előállíthatok (lásd a 2 459 413 és 2 624 341 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratokat; továbbá J. Agr. Food Chem., 18(3), 454-458., 1970).

Ha a fent leírt eljárással 6-szulfenll-metil- vagy ('-szulfinil-metil-szárinazékokíit, vagyis olyan (1) általános képletű vegyületeket állítunk elő, ahol n jelentése 0 vagy 1, akkor az igy kapott vegyületeket önmagában ismert módszerekkel a megfelelő 6-szulfonll-metil-származékokká, vagyis olyan (I) általános képletű vegyületekké oxidálhatjuk, ahol n jelentése 2.

E célra oxidálószerként előnyösen peroxi-vcgyületeket, például hidrogén-peroxidot vagy persavakat, mint például p-klór-perbenzoesavat vagy perecetsavat használhatunk. Analóg módon, az olyan (I) általános képletű vegyületeket, ahol n jelentése 0, olyan (I) általános képletű vegyületekké oxidálhatj uk, ahol n jelentése 1.

A 2 459 413 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratból ismeretes, hogy a 3-as helyzetben, adott esetben alkilcsoporttal, alkoxi-alkil-csoporttal,

198 119 alkenilcsoporttal vagy cikloalkilcsoporttal helyettesített 6-fenil-l ,3,5-oxadiazin-2-on-származékokat herbicid készítmények hatóanyagaiként vagy kokkuszellenes szerekként lehet használni. Hasonló vegyületeket javasol állati takarmányok adalékanyagaiként a 630 245 számú svájci szabadalmi leírás. Továbbá, a 2 624 341 számú NSZK-belí nyilvánosságrahozatali irat ismerteti, hogy a 6-os helyzetben egy heterociklusos csoporttal helyettesített 1,3,5-oxadiazin2-on-származékokat kokkuszok által kiváltott betegségek leküzdésére lehet használni.

A fentiekkel szemben, a jelen találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek újak, a 3-as és 6-os helyzetben kétszeresen helyettesített 1,3,5-oxadiazin2-on-származékok, amelyek jellemző szerkezeti eleme a 6-os helyzetű szulfenil-metil-, szulfinil-metil- vagy szulfonil-metil-csoport. Meglepő módon azt találtuk, hogy a jelen találmány szerinti (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények — amellett, hogy a növények jól tűrik ezeket, és a készítmények melegvérűekre kifejtett toxicitása igen csekély — kifejezetten hatásos inszekticid és akaricid szerek, és különösen rovarellencs szerek.

Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények különösen alkalmasak a Lepidoptera-, Coleoptera-, Homoptera-, Heteroptera-, Diptera-, Thysanoptera-, Orthoptera-, Anoplura-, Siphonaptera-, Mallophaga-, Thysanura-, Isoptera-, Psocopteraés Hymenoptera-rendhez tartozó rovarokkal, valamint az Akarina-rend képviselőivel szemben.

A jelen találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények jó inszekticidés -akaricid hatása azt jelenti, hogy e készítmények az említett inszekticidek és akaracidek legalább 5060%-át elpusztítják.

Amellett, hogy az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények nagyon előnyös hatást mutatnak legyekkel, mint például a Musca domesticaval, valamint szúnyogokkal szemben, e készítményeket elsősorban a haszonnövényeket és dísznövényeket károsító, a növények nedvét szívó vagy a növény részeit megrágó rovarok ellen használhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények hatásosak a rovarok lárva- és báb-állapotával szemben, különösen a növények bizonyos részeit megrágó, káros rovarok esetében. Különösen ki kell emelnünk az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeknek - például a gyümölcsféléket, rizst és zöldségféléket károsító kártevőkkel szemben megmutatkozó — erős szisztémás (a szervezetbe bekerülve kifejtett) és kontakt (felületi érintkezés útján kifejtett) — hatását. Ha felnőtt rovarok szervezetébe a táplálékkal együtt (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények jutnak, akkor sok esetben, különösen Coleoptera-fajok, mint például Anthonomus grandis esetében a kártevő kevesebb petét rak le, és/vagy a bábokból kevesebb kifejlett rovar bújik ki. Ebben az összefüggésben ki kell emelnünk, hogy az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények igen kifejezett szisztémás és kontakt hatást fejtenek ki a növények nedvét szívó rovarokkal, és elsősorban az Aphididaecsaládhoz tartozó rovarokkal (mint például Aphis fabae, Aphis craccivora ésMyzus persicac) szemben, amely rovarokat az ismert szerekkel csak nehezen lehet elpusztítani. Ugyancsak sikerrel alkalmazhatjuk az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket a növényeket károsító kabócákkal (mint például Nilaparvata lugens, Laodelphax striatellus és Nephotettix) szemben, különösen rizsföldeken.

Az (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények hatásosak továbbá ektoparazitákkal (például Lucilia sericata), valamint a háziállatokon és haszonállatokon élősködő kullancsokkal szemben, így e készítményekkel kezelhetjük az állatokat, az istállókat vagy a mezőket,

Az (I) általános képletű vegyületeket változatlan formában, vagy előnyösen a készítmények előállítása során szokásosan alkalmazott segédanyagokkal együtt használjuk fel, és c célra c hatóanyagokat önmagában ismert módszerekkel, például emulgcálható koncentrátumokká, közvetlenül kipermetezhető vagy hígítható oldatokká, hígítható emulziókká, permetezhető porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy például polimer anyagok segítségével kialakított, kapszulázott készítménnyé alakítjuk. Az alkalmazási eljárást, például permetezést, porozást, porlasztást, kiszórást vagy szénöntést, valamint az alkalmazott szer formáját a kívánt célnak, és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg.

A készítményeket, vagyis az (I) általános képletű hatóanyagokat, és valamely szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú adalékanyagot tartalmazó szereket, készítményeket vagy keverékeket önmagában ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot töltőanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd vivő anyagokkal és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzidekkel) alaposan összekeverjük és/vagy együtt megőröljük.

Oldószerként szóbajöhetnek például az aromás szénhidrogének, előnyösen a 8—12 szénatomot tartalmazó szénhidrogének, mint például a xilolok keverékei, a helyettesített naftalin-származékok, ftálsavcszterek, mint például a dibutil-ftalát vagy dioktilftálát, az alifás szénhidrogének, mint például a ciklohexán, paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, mint például az etanol, etiíénglikol, etilén-glikol-monometil- vagy -etil-éter, a ketonok, mint például a ciklohexanon, az erősen poláros oldószerek, mint például az N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, mint például az epoxidált kókuszdió-olaj vagy szója-olaj, vagy pedig a víz.

Szilárd vivőanyagokként — például a porozószerek és a diszpergálható porok előállításához - általában természetes kőzetek őrleményeit használjuk, ilyenek például a kaiéit, talkum, kaolin, moiitmorillonit és az attapulgit. A készítmény fizikai tulajdonságainak javítása céljából a keverékekhez hozzáadhatunk nagy diszperzitásfokú kovasavakat vagy nagy diszperzitásfokú, a nedvességet, megkötő polimerizátumokat. A granulátumok készítéséhez használt, szemcsés, adszorptív vivőanyagok lehetnek 3

198 119 porózus típusú ilyen anyagok, mint például a kovakő, j tcglatörmclék, szcpiolit és a bentonit, továbbá a nem / adszorptív vivőanyagok, például a kaiéit és a homok. Ezenkívül használhatunk nagyszámú granulált szervetlen vagy szerves anyagot, például dolomitot vagy aprított növényi maradékokat is.

Felületaktív anyagokként a készítménnyé alakítani kívánt (I) általános képletű hatóanyag jellegétől függően jó cinulgcáló, diszpcrgáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkező, nem-ionos, kationaktív és/vagy anionaktív tenzideket használhatunk. Tenzideken a jelen leírásban a tenzidek keverékeit is értjük.

Az alkalmas anionos tenzidek lehetnek akár az úgynevezett vízoldható szappanok, akár a vízoldható, szintetikus, felületaktív vegyületek is.

Szappanokként használhatjuk a magasabb szénatomszámú (10—22 szénatomot tartalmazó) zsírsavak alkálifém-, alkáli-földfém- vagy adott esetben helyettesített ammónium-sóit, ilyenek például az olajsav és a sztearinsav nátrium-sója és kálium-sója, továbbá a — például a kókuszdió-olajból vagy állati zsiradékból nyerhető — természetes zsírsav-keverékek ilyen sói. A tenzidek sorában megemlítjük még a zsirsavmetil-taurin-sókat, valamint a módosított és nem módosított foszfolipídeket.

Gyakrabban alkalmazzuk azonban az úgynevezett szintetikus tenzideket, különösen a zsírsav-szulfonátokat, a zsírsav-szulfátokat, a szulfonált bcnzimidazolszánnazékokat és az alkil-aril-szulfonátokat.

A zsírsav-szulfonátok és zsírsav-szulfátok általában alkálifém-, alkáli-földfém- vagy adott esetben helyettesített ammónium-sóik formájában vannak jelen, és általában tartalmaznak egy 8-22 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot, ahol ez az alkilcsoport az acilcsoport alkijrészében is lehet, ilyenek például a ltgninszulfonsav, a dodecil-kénsav-észterek vagy valamely természetes zsírsavból előállított zsíralkohol-szulfátkeverék nátrium- vagy kalcium-sója. Idetartoznak a zsíralkohol etilénoxid-adduktok kénsav-észterei, és az ezekből leszármaztatható szulfonsavak is. A szulfonált benzimidazol származékok előnyösen két szuffonsavesoportot és egy — körülbelül 8—22 szénatomot tartalmazó — zsírsavrészt tartalmaznak. Az alkil-ariiszulfonátok például a dodecil-benzol-szulfonsav, a dibutil-naftalin-szulfonsav vagy a naftalin-szulfonsav és a formaldehid kondenzációs termékeinek nátrium-, kalcium- vagy trietanol-amin-sói. Szóbajöhetnek továbbá a megfelelő foszfátok is, például egy p-nonilfenol-(4—14)-etilén-oxid-addukt foszforsav-észterének sói.

Nem-ionos tenzidekként elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telítetlen vagy telített zsírsavak és az alkil-fenolok políglikol-óter-származékait használjuk, amelyek 3-30 glikol-éter-csoportot, az (alifás) szénhidrogéncsoportban 8-20 szénatomot, és az alkil-fenolok alkilrészében 6—18 szénatomot tartalmaznak. További alkalmas nem-ionos tenzidek a poüpropilén-glikol polietí'én-oxid adduktjai, amelyek vízben oldhatók, és 20—250 etilén-glikol-étercsoportot és 10—100 propilón-glikol-étcr-csoportot tartalmaznak; az ctiién-diamin-polipropilén-glikol és az alkilláncban 1—10 szénatomot tartalmazó alkilpropilén-glikolok. Az említett vegyületek propilénglikoi-cgységcnként általában 1-5 ctilen-glikol-egységet tartalmaznak. Nem-Ionos tenzidekként szóbajöhetnek például a nonil-fenol-polietoxi-etanolok, ricinusolaj-poliglikol-éterek, polipropilén-polietilénoxid adduktok, tributil-fenoxi-polietoxi-etahol-szárrnazékok, polietilén-gükol és az oktil-fenoxi-polietoxi-etanol. További ilyen nem-ionos tenzidek a polioxi-etilén-szorbitán zsírsav-észterei, mint például a polioxi-etilén-szorbilán-triolcát.

A kationos tenzidek elsősorban kvaterner ammónium-sók lehetnek, amelyek a nitrogénatom helyettesítőjeként legalább egy 8—22 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot tartalmaznak, és további helyettesítőként rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkilcsoportok, benzilcsoportok vagy rövidszénláncú, hidroxilcsoporttal helyettesített alkilcsoportok vannak bennük jelen. A sók általában halogenidek, metilszulfátok vagy etil-szulfátok, ilyenek például a szteariitrimetil-amniónium-kloríd és a benzil-di-(2-klór-etil)etil-ammóniurn-klorid.

A készítmények előállításához használt, szokásos tenzideket többek között az alábbi művek írják 1c: „Mc Cutcheon’s Detergenís and Emulsifiers Animál” (Mc Cutcheon: Detergensek és emulgeálószerek évkönyve), kiadó: MC Pubiishing

Corp., Ridgewood, New Jersey, 1979;

Dr. Helmut Stache: „Tensid Taschenbucli” (Tenzidek zsebkönyve), kiadó: Cári Ilanser Verlag, München/Wien, 198Ϊ.

Az inszekticldek és akaricid készítmények általában 0.001 és 95 t.% közötti mennyiségű (I) általános képletű hatóanyagot, 1 t.% és 95,01.% közötti menynyiségű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú adalékanyagot és 0% és 25 t.% közötti, és különösen 0,1 t.% és 20 t.% közötti mennyiségű tenzidet tartalmaz. Míg a kereskedelemben inkább töményebb szereket árulnak, a felhasználó általában hígított készutményeket alkalmaz, ez utóbbiakban a hatóanyag koncentrációja lényegesen kisebb,

A készítmények tartalmazhatnak további adalékanyagokat is, például stabilizálószereket, habzásgátlókat, a viszkozitást szabályozó anyagokat, kötőanyagokat, a tapadást elősegítős szereket, valamint műtrágyákat és más hatóanyagokat, amelyekkel különleges hatásokat érhetünk el.

A jelen találmány szerinti, az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárást a továbbiakban — a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül példákkal szemléltetjük.

1. pclda

6-{l -Metil-1 -metil-szulfenil-etil)-2-izopropil3,4-dihidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-2-on [(la) képletű vegyület]

300 ml dimetoxi-etánba —30 °C hőmérsékleten belevezetünk 5 g gázalakú sósavat, majd az oldathoz hozzáadunk 6,4 g 1,3,5-trilz.opropil-hcxahidro-tiiazint. Utána a reakcióelegyet — 20 °C hőmérsékleten tartva hozzáadunk 12 g a-metil-merkapto-izovajsav4

198 119 oldószert ledesztilláljuk, és a maradékként kapott nyersterméket etil-acetát és hexán 1; 1 arányú elegyéből átkristályositjuk. Ily módon az (Ib) képletű cím szerinti vegyülethez (2. számú vegyület) jutunk, op.

120-121 °C.

amidot. Az elegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd újra —20 °C hőmérsékletre hűtjük, és ezen a hőmérsékleten hozzácsepegtetünk először 50 ml 20%-os toluolos foszgén-oldaíot, majd 15 ml piridin és 30 ml dimetoxi-etán elegyét. Utána az ele- 5 gyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzácsepegtetünk további 30 ml piridint, és végül az elegyet 4 órán át 60 °C hőmérsékleten keverjük.

Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, az oldatlan részeket kiszűrjük, és a szűrletröl az oldószert ledesztilláljuk. 10 A kapott maradékot feloldjuk etil-acetátban, az oldatot kétszer vízzel, majd kétszer telített nátrium-kloridoldattal kirázzuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot feloldjuk hexánban, hozzáadunk kevés szilikagélt, a szilárd részeket kiszűrjük, és a szűrletröl az oldószert ledesztilláljuk. Ily módon az (la) képletű cím szerinti vegyülethez (1. számú vegyület) jutunk, törésmutatója.·

2. példa

641-Metil-l-metil-szulfiml-etil)-3-izopropil3,4-dihidro-2H-l ,3,5 -oxadiazin-2-on [(Ib) képletű vegyület]

11,5 g, az 1. példában leírt módon előállított 6(1metil -1 - metil - merkapto - etil) - 3 - izopropil -3,4- di hi d ro 2H-l,3,5-oxadiazin-2-ont feloldunk 100 ml kloroformban, és az oldatot -10 °C hőmérsékletre hűtjük. Utána hozzácsepegtetjük 9,5 g m-klór-perbenzoesav 120 ml kloroformmal készült oldatát, és az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az

3. példa

6(l-Mctil-l-metil-szulfonil-etil)-3-metil3,4-dihidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-2-on [(Ic) képletű vegyület]

20,2 g 6-(l-mctil-1-iuet il-mci knplo-cl il)-3-mctil-3,4dihidro-2li-l,3,5-oxadiazin-2-ont feloldunk 100 ml kloroformban, és az oldatot 0 °C hőmérsékletre hűtjük. A lehűtött oldathoz körülbelül 15 perc alatt hozzácsepegtetünk 16 ml 40%-os perecetsav-oldatot, és hagyjuk, hogy eközben az elegy hőmérséklete körülbelül 40 °C-ra emelkedjen. Ezután hozzáadunk további 16 ml 40%-os perecetsav-oldatot,és az elegyet további 10 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet jeges vízre öntjük, aklorofomos részt leválasztjuk, vízzel készer mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, a szárítószert kiszűrjük, és a szűrletröl az oldószert ledesztilláljuk. A maradékként kapott nyersterméket kevés vízzel mossuk, és kálium-hidroxid fölött, 40 °C hőmérsékleten inegszárítjvk. Uy módon a kívánt (Ic) képletű, cím szerinti veg'ületet (3. számú vegyület) kapjuk, op.: 134136 °C.

A fent leirt módon állítjuk elő az alábbi táblázatban megadott (1) «általános képletű vegyületeket:

Vegyület száma	Rí	R2	r₃	R4	n	Fizikai állandók
4.	C1I₃-	CII₃ —	cii₃-	Cll,-	0	op.: 86-87 °C
5.	ch₃—	ch₃-	ch₃-	ch₃-	1	op.: 84-89 °C
6.	n—CgHn —	ch₃-	ch₃-	cíi₃-	0	op.: 33-34 °C
7.	C₂H_s-	ch₃-	ch₃-	ch₃-	0	op.: 49—50 °C
8.	c₂h_s-	ch₃-	ch₃-	ch₃-	1	op.:66-68 °C
9.	n—CeHvj —	ch₃-	ch₃-	ch₃-	1	tiszta olaj
10.	izo-C₃II₇-	ch₃-	CHj-	ch₃-	0	op.:84-87 °C
11.	izo-C₃H₇-	ch₃-	CH,-	ch₃-	1	op.. 76-78 °C
12.	11-C4II9-	ch₃-	CHj-	Cll,-	0	világosszínű olaj
13.	ciklohexil	ch₃-	ch₃-	ch₃-	0	op.: 68—70 °C
14.	-ch₂=ch-ch₂cii₃-	ch₃-	ch₃-	CH,-	0	op.: 38-40 °C
15.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	n-C₃H₇-	0	n²D° = 1,5051
16.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	c₂h, -	0	op.: 38—40 °C
17.	CH3-	Cll,-	Cll,-	11- C4II, —	0	nj» = 1,5522
18.	CH,-	ch₃-	ch₃-	szekunter—C4H9 —	0	n?® = 1,4929
19.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	ÍZO—C4H9	0	ηθ = 1,4989
20.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	tercier-C₄H9	0	ng> = 1,4994
21.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	n—C_ÖH íj —	0	nj» = 1,4872
22.	CH₃ —	ch₃-	ch₃-	ciklopropil	0	op. :72-73 °C
23.	C₂H_s-	ch₃-	CH,-	izo-C₃H₇ —	0	nj» = 1,4982
24.	izo—C,Ií₇ —	ch₃-	CH,-	izo -C₃I1₇ —	0	11 g> = (,4942
25.	ch₃-	ch₃-	Cll,-	izo-C₃lI₇-	2
26.	ch₃-	ch₃-	ch₃-	izo—C4II9 —	]
27.	ch₃-	ch₂	-ch₂-	CHj-	0	op.: 61—63 °C

198 119

A táblázat folytatása

Vegyület száma	Rí	r₂ r₃	r₄	n	Fizikai állandók
28.	CH, -	CH₂CH₂-	CIH	1
29	Cila-	CH₂-CI1j-	C11₃-	2
30.	ch₃-	ch₂-ch₂ -	izo-C₃H₇-	0	n^ = 1,5151
31.	ch₃-	ch₂-ch₂-	ízo-C₃H₇ —	1	op.. 117-119 °C
32.	ch₃-	ch₂-ch₂-	izo-C₃Ili —	0
33.	ch₃-	-cn₂-(cil₂)₃-cn₂-	C₂1I_S-	0
34.	ch₃-	- CH₂-(Clljb-cn₂-	C₂II₅ -	1
35.	ch₃-	—CH₂-(CH₂)₃-CH₂-	C₂1I₅ -	2
36.	ch₃-	-gh₂-(ch₂)₃ -ch₂-	izo~C₃H₇ —	0
37.	CH-J-	-CH₂-(CH₂)₃-CH₂-	izo-C₃II₇ —	1
38.	ch₃-	-CH₂-(CH₂)₃-CH₂-	izo—C₃H₇ —	2
39.	ch₃-	-ch₂-ch₂-ch₂_	izo-C₃H₇ —	0	ng = 1,5189
40.	CIH-	-ch₂-cii₂-ch₂-	CII3-	0	op.: 96-98 °C
41.	CU₃-	-CHj-CII, -Cll₂-	izo C-jIl₇-	1	op.: 97-99 °C
42.	ch₃-	-CH₂-CH₂-CH₂-	CH3-	0
43.	ch₃-	-CH₂-(CH₂)₃-CH₂-	ch₃-	0
44.	ch₃-	-ch₂-(ch₂)₃-ch₂-	ch₃-	1 Λ
45.	ch₃-	-ch₂-cii₂-ch₂-	ch₃-	1	op.: 105-107 °C
46.	n-CJ I9 —	Cll₃ - ch₃-	izo—C₃l I₇ —	0	110° = 1,4919
47.	szekunder—C4II9 —	CU₃- Clí₃ -	izo C₃11₇ —	0	ng = 1,4943
48.	ÍZO-C4H9-	ch₃- ch₃-	izo-C₃H₇-	0
49.	tercier—C₄H₉ —	ch₃- ch,-	ízo-C₃H₇-	0	op.: 79-81 °C

50.	n—C5H11 —	CH₃-	ch₃-	izo-C₃H₇-	0	ng = 1,4931 ng =1 4941 ng = 1,5065
51.	n—C₃H₇—	ch₃-	cii₃-	izo—C₃H₇ —	0
52.	n—C4H9 —	ch₃-	CH₃-	ÍZO—C3H7 —	0
53.	szekunder—C4H9 —	ch₃-	CHa-	izo~C₃H₇ —	1	ng = l 5071
54.	tcrcicr~C4ll9	Clh-	CH,-	ÍZ0-C3I (₇ —	i	op. :80-82 °C
55.	n—C5H11 —	ch₃-	ch₃-	iz.o-C₃H₇-	1	ng = 1,5039 ng = 1,5068 ng = .1,5011
56.	n—C₃H, —	ch₃-	CH,-	izo—C₃H₇ —	1
57.	szekunder-C₄H9 —	ch₃-	ch₃-	CHa-	0
58.	ÍZO-C4II9-	ch₃-	CH₃-	CHa-	0	ng = 1,5002
59.	tercier—C4II9—	ch₃-	Cll₃ -	Cil₃-	0	op.: 78-82 °C
60.	n-C_sH„-	ch₃-	CHa-	ch₃ -	0	ng = 1,4994 . ng = 1,5049 ng = 1,5152 n£° = 1,5102
61.	n—C3H7 —	ch₃-	CH₃-	ch₃-	0
62.	szekunder-C₄H9 —	ch₃-	CH₃-	ch₃-	1
63.	iZO—C4H9 —	CH₃-	CH₃-	ch₃-	1
64.	tercier—C4—H9	ch₃-	ch₃-	ch₃-	1	op.: 101-103 °C
65.	n~C_sHn-	ch₃-	ch₃-	ch₃-	1	4° = 1,5059
66.	n-CjII₇-	ch₃-	CHa-	CHa-	1	op.: 60-62 °C
67.	c₂n₅-	CHa-	CHa-	izo C3ÍS7 —	1	iip = 1,5100 ng = 1,5068
68.	ÍZO—C3K7 —	CHj-	CH₃-	izo-C₃H₇—	1
	4. példa (Formázás)		50	6-(l-metil-l-metil-szulfonil-etil)3-metil-3,4-dihid ro-211-1,3,5-	a) b) c)

oxadiazin-2-on mint

Az 1-3. példa szerinti, cseppfolyós halmazállapotú (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények (a %-érték tömeg%-ot jelent)

1. EMUGEÁLHATÓ KONCENTRÁTUMOK

a) b) c)

6-(l -metil-1 -metil-szuifenil-etil)2-izopropil-3,4-dihídro-2H-1,3,5oxadiazin-2-on,

6-( í -metil-1 -mctil-szul finil-etil )3 -izopropil -3,4-dihidro -2 II-1,3,5 oxadiazin-2-on vagy

hatóanyag kslcium-dodecil-benzol-	25%	40%	50%
55 szulfonát	5%	8%	6%
ricinusolaj-polietilén-glikol-éter
(36 mól-etilén-oxid)	5%	-	—

tributil-fenol-polletiléii-glikol-éter

(30 mól etilén-oxid)	12%	4%
S0 ciklohexán	15%	20%
xi’ol-keverék	65 % 25 %	20%

E konecntrátumokból vízzel való hígítás útján előállíthatunk bármely, tetszés szerinti koncentrációjú emulziót.

-611

198 119

Az 1-3. példák szerinti, szilárd halmazállapotú (l) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények (a %-érték tömeg %-ot jelent).

2. OLDATOK	d)
a)	b)	c)
6-(l-meíil-l-metÍl-szuIfen il-ct il)-2-izop ropil3,4-dihidro-2H-l,3,5oxadiazin-2-on vagy 6-(l -metil-1 -metil-szulfínil-etil)-3-izopropil3,4-dihidro-2H-l,3,5oxadiazin-2-on vagy 6-( 1-metil- 1-metil-szulfonil-etil)-3-metil-3,4dihidro-2H-1,3,5oxadiazin-2-on mint hatóanyag 80 %	10%	5%	95%
etilén-glikol-monometil-éter 20%
polietilén-gl ikol MT 400	70%
N-metil-2-pirrolidon —	20%	—	—
epoxídált kókuszdió-olaj —	-	1%	5%
benzin (forrpont: 160-190 °C)	—	94%	_

Ezeket az oldatokat igen kicsi cseppek formájában alkalmazhatjuk.

3. GRANULÁTUMOK

a) b)

6-( 1 -m etil-1 -m e til - sz ulfenil-e t il )2- izopropil-3,4-dihidro-2H-1,3,5oxadiazin-2-on,

6-( 1 -metil-1 -metil-szulfinil-etil)3- izopropil-3,4-dihidro-2H-1,3,5oxadiazin-2-on vagy

6-( 1 -metil-1 -metil-szulfonil-etil)3-me til-3,4-dihidro-2H-1,3,5-

oxadiazin-2-on mint hatóanyag	5%	10%
kaolin	94%
nagy diszperzitásfokú kovasav	1%	—
attapulgit	-	90%

A hatóanyagot vagy a hatóanyag-kombinációt feloldjuk diklór-metánban, az oldatot rápermetezzük a hordozóra, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk.

4. POROZÓSZEREK

a) b)

6,-( 1-metil-1-metil-szulfenil-etil)2- izop ropil-3,4-dihidro-2H-1,3,5oxadiazin-2-on,

-(1 -m etil-1 -me til-szül fi nil-e t il)3- izopropil-3,4-dihidro-2H-l,3,5oxadiazin-2-on vagy

6-(l-metil-1-metil-szulfonil-etil)3-metil-3,4-dihidro-2H-1,3,5-

oxadiazin-2'-on mint hatóanyag	2%	5%
nagy diszperzitásfokú kovasav	1%	5%
talkum	97%	—
kaolin	-	90%
A vivőanyagokat alaposan összekeverjük	a ható

anyaggal, ily módon felhasználásra kész porozószert kapunk.

1. PERMETEZHETŐ POROK	c)
a)	b)
6-( 1 -m etil- 1-metil-szulfenile til)- 2 -izopropil -3,4-dihidro2H-1.3,5-oxadiazin-2-on, 6-( 1 -m etil-1 -metil -szül finile til)-3-izopropil-3,4-diliidro2H-l,3,5-oxadiazin-2on vagy 6-( 1-metil-l -metil-szulfonile til)-3-metil -3,4-dihidro-2H1,3,5 oxadiazin-2-on mint hatóanyag	25%	50%	75%
nátrium-lignin-szulfonát	5%	5%	-
nátrium-lannl-szulfát	3%		5%
nátrii i m-tl iizob utii-naftíilinszulfonát		6%>	. 10%
oktil-fenol-polietilén-glikoléter (7—8 mól etilén-oxid)		2%
nagy diszperzitásfokú kovasav	5%,	10%,	10%
kaolin	62%	27%	-
A hatóanyagot alaposan összekeve	rjük az	adalék-

anyagokkal, és a keveréket egy alkalmas berendezésben megőröljük. Ily módon permetezhető porokat kapunk, amelyekből vízzel bármely, kívánt koncentrációjú szuszpenziót előállíthatunk.

2. EMULGEÁLIIATÓ KONCENTRÁTUM

6-(l-metil-l-metil-szulfenil-etil)-2-izopropil3.4- d;hidro-2H-1,3,5-oxadiazin-2-on,

6-(l-metil-l-metil-szulfinil-etil)-3-izopropil3.4- dihidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-2-on vagy

6-( 1 -i uctil-1 -inetil-szul fouil-etil)-3-tnetil-3,4dihid;o-2H-l,3,5-oxadiazin-2-on mint hatóanyag 10% oktil-íenol-polietilén-gliko 1-éter (4—5 mól etilén-oxid) 3 % kalcivm-dodecil-benzol-szulfonát 3 % ricinusolaj-poüglikol-éter (36 mól etilén-oxid) 4% ciklobcxanon 30% xilol-kcvcrék 50%

E koncentrátumból vízzel való hígítás útján előállíthatunk bármely, kívánt koncentrációjú emulziót.

3. POROZÓSZEREK

6-(l-metil-1-metil-szulfenil-e til )-2-izopropil -3,4-dihidro-2H-1,3,5-oxadiazin2-on, 6-( 1-metil-l-metil-szulíinil-etil)-3-izopropil-3,4-diliidro-2H-l,3,5-oxadiazin2-on vagy 6-( 1 -metil-1 -metil-szulfonil-etil)-3 metil-3,4-dibidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-	a)	b)
2-on mint hatóanyag	5%	8%
talkum 95 %	—
kaolin	-	92%
A ^elhasználásra kész porozószereket	dgy	állítjuk

elő,hogy a hatóanyagot összekeverjük a hordozóval,és egy alkalmas berendezésben a keveréket megőröljük.

-713

198 119

4. EXTRUDÁLT GRANULÁTUM

6-( 1 -metil-1 -metil-szulfenil-etil)-2-izopropil3.4- dihidro-2H-l,3,5-oxadiazin-2-on,

6-( 1-metil-1-metil-szulfi nil-etil)-3-izop ropil3.4- diliidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-2-on vagy 6-( 1 -metil-1 -metil-szulfonil-etil)-3-me til-3,4dihidro-2H-1,3,5 -oxadiazin-2-on mint hatóanyag 10% nátrium-lignin-szulfonát 2 % karboxi-metil-cellulóz 1 % kaolin 87 %

A hatóanyagot összekeverjük az adalékanyagokkal, a keveréket megörüljük, és vízzel mcgnedvcsítjük. Ezt a keveréket extrudáljuk, granuláljuk, majd levegőáramban megszárítjuk.

5. A HATÓANYAGOT A SZEMCSÉK

FELÜLETÉN TARTALMAZÓ GRANULÁTUM

6-( 1 -metil-1 -metil-szulfenil-etil)-2-izopropil3.4- dihidro-2H-1,3,5 -oxadiazin-2-on,

6-(l-metil-l-metil-szulfilul-etil)-3-izopropil3.4- dihidro-2H-l,3,5-oxadiazin-2-on vagy

6-( 1 -metil-1 -metil-szuifonil-etil)-3-metil-3,4dihidro-2H-1,3,5 -oxadiazin-2-on mint hatóanyag 3% polietilén-glikol (MT 200) 3 % kaolin 94 %

A finomra őrölt hatóanyagot egy keverő berendezésben egyenletesen felvisszük a poüetilén-glikollal megnedvesített kaolin felületére. Ily módon pormentes hatóanyagot a szemcsék felületén tartalmazó granulátumot kapunk.

6. SZUSZPENDÁLHATÓ KONCENTRÁTUM

6-(l-metil-l-metil-szulfenil-etil)-2-izopropil3.4- dihidro-2H-l,3,5-oxadiazin-2-on,

6-(l-metil-l-mctil-szulfinil-etil)-3-izopropil3.4- dihidro-2H-l ,3,5-oxadiazin-2-on vagy

6-( 1 -metil- l-metil-szulfonil-etil)-3-metil-3,4dihidro-2H-1,3,5-oxadiazin-2-on mint hatóanyag 40% etilén-glikol 10% noniJ-fenol-polietilén-gfikol-éter (15 mól etilén-oxid) 6% nátrium-lignin-szulfonát 10 % karboxi-metil-cellulóz 1 % %-os, vizes fonnaldehid-oldat 0,2 % szilikonolaj (75%-os, vizes emulzió) 0,8% víz 32%

A Finomra őrölt hatóanyagot alaposan összekeverjük az adalékanyagokkal. Ily módon szuszpendálható koncentrátumot kapunk, amelyből vízzel való hígítás útján előállíthatunk bármely, kívánt koncentrációjú szuszpenziót.

5. példa

A hatás vizsgálata Musca domestica-val szemben

Frissen készített, lárvák tenyésztésére alkalmas CSMA-tápkeverékből 50—50 g-ot főzőpoharakba 8 mérünk. A főzőpoharakban levő tápkeverékhez pipettával hozzáadjuk a vizsgált hatóanyag 1 tömeg %-os acetonos oldatának olyan mennyiségeit, hogy a hatóanyag-koncentráció 800 ppm legyen. A 0,08 %-os azubsztrátumot összekeverjük, majd hagyjuk legalább 20 órán át állni, bogy ezalatt az aceton elpárologjon.

Ezután minden pohárba beleteszünk 25—25 db 1 napos Musca doniestica-lárvát. A lárvák bebábozódása után a tápkeveréket vízzel kimossuk, így a bábokat elkülönítjük,és szitaszövettel lefedett edényekben tároljuk.

Ezután megszámoljuk a vízzel kimosott bábokat (így határozzuk meg a hatóanyagnak a lárvák fejlődésére gyakorolt toxikus hatását). 10 nap múlva megszámoljuk a bábokból kikelt, kifejlett legyeket.

Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletü vegyületek a fenti vizsgálatban 70—80%-os mortalitást untatnak.

6. példa

A hatás vizsgálata Lucilia sericata-val szemben ml tenyésztőközegben 50 °C hőmérsékleten hozzáadunk 1 ml vizes, 0,5 t.% hatóanyagot tartalmazó készítményt. Utána a tenyésztőközeghez hozzáteszünk körülbelül 30, frissen kikelt Lucilia sericatalárvát. 48 és 96 órával később meghatározzuk a rovarellenes hatást, oly módon,hogy megállapítjuk a lárvák elpusztulásának arányát.

Az 1-3. példák szerinti (I) általános kcpletű vegyületek e vizsgálatban 70-80 %-os hatást (mortalitást) mutatnak a Lucilia sericata-val szemben.

7. példa

A hatás vizsgálata Aödes acgypti-vel szemben

Egy edénybe bemérünk 150 ml vizet, és felületére pipettával ráviszünk a hatóanyag 0,1 t.%-os acetonos oldatának olyan mennyiségét, hogy a hatóanyag koncentrációja 800 ppm legyen. Az aceton elpárologtatása után az edénybe 30—40 db 2 napos Aödes aegypti-lárvát teszünk. A lárvák pusztulási arányát 2 és 7 nap múlva határozzuk meg.

Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletü vegyületek e vizsgálatban 20-90 %-os hatást (mortalitást) mutatnak.

8. példa

Az Anthonomus grandis szaporodásának gátlása

25—25 kifejlett, de a kikelés után 24 óránál nem idősebb Anthonomus grandis-példányt rácsosfalú ketrecekbe helyezünk. A bogarakat tartalmazó ketreceket 5—10 másodpercre belemartjuk egy, 800 ppm vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó acetonos oldatba. Száradás után a bogarakat a párzás és peterakás idejére lefedett, és táplálékot tartalmazó csészékbe he-815

198 119 lyczzük. A lerakott petéket hetenként 2-3-szor folyóvízzel kimossuk, megszámoljuk, 2 -3 órára egy vizes fertőtlenítőszer-oldatba helyezve fertőtlenítjük, majd a lárvák tenyésztésére alkalmas tápanyagot tartalmazó csészékben eltesszük őket. Hét nap múlva meghatározzuk a peték %-os pusztulási arányát, vagyis azt, hogy hány lárva kelt ki a félretett petékből.

A vizsgált hatóanyag szaporodásra gyakorolt hatásának időtartamát úgy határozzuk meg, hogy a bogarak petelerakását a továbbiakban is, vagyis körülbelül további 4 héten át figyelemmel kísérjük. Az eredményeket úgy értékeljük ki, hogy meghatározzuk a lerakott peték számának és az ezekből kikelt lárvák számának a csökkenését a kezeletlen kontrollcsoportokhoz képest.

Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletű vegyületek e vizsgálatban 70- 80%-os hatást (mortalitást) mutatnak.

9. példa

A kontakt hatás vizsgálata Aphis craccivora-val szemben

Cserépben nevelt, 4—5 napos borsó-csíranövényekre (Vicia faba) a kísérlet megkezdése előtt növényenként körülbelül 200 Aphis craccivora-példányt helyezünk. Az így kezelt növényeket 24 óra múlva 12,5 ppm vizsgálandó vegyületet tartalmazó vizes készítménnyel permetezzük be, mégpedig olyan mértékben, hogy a növényeken közvetlenül 0,00125% töménységben megjelenjenek a permetező készítmény cseppjei. Minden vegyületet két növényen vizsgálunk. A pusztulási arányt további 24 és 72 óra múlva értékeljük ki. A kísérletet 21-22 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma körülbelül 55 %.

Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyü let e vizsgálatban 90—100%-os pusztulási arányt eredményez.

10. példa

Szisztémás hatást vizsgálata Aphis craccivora-val szemben (vízben)

1—2 cm méretű borsó-cskanövénycket, amelyekre 24 órával a kísérlet megkezdése előtt levéltetveket telepítünk, beleállítjuk 20 ml olyan vizes készítménybe, amely a vizsgálandó vegyületet tartalmazza. A vizes készítményt a megfelelő hatóanyagot tartalmazó emulgeálható koncentrátumból vagy nedvesíthető porkészítményből állítjuk elő, és egy kilyuggatott, műanyag tetővel lefedett edénybe tesszük. A fertőzött borsónövények gyökereit a műanyag tető nyílásain keresztül belelógatjuk a készítménybe. A nyílásokat ezután vattával tömítjük, így rögzítjük a növényeket, és kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a készítményből a gázfázisba kerülő ható anyag kifejtse hatását a levéltetvekre.

A kísérletet 20 C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%. Két nap múlva meghatározzuk azon kártevők számát, amelyek már nem képesek a növény nedvét szívni, és összehasonlítjuk a kezeletlen kontroli-csoporttal. Ezáltal meghatározzuk, hogy a gyökerek által felvett hatóanyag megőli-c a növény felső részein levő levéltetveket.

Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e kísérletben 12,5 ppm, ihetve 0,75 ppm koncentrációban 90-100%-os pusztító Itatást mutat az Aphös craccivora-val szemben.

11. példa

Kontakt hatás vizsgálata Myzus persicae-vel szemben

Körülbelül 4—5 napos, vízben nevelt borsó-csíranövényckic (Vicia lába) a kísérlet megkezdése előtt körülbelül 200—200 Myzus persicae-példányt telepítünk. Az így kezelt növényeket 24 órával később 50, illetve 100 ppm vizsgálandó vegyületet tartalmazó vizes szuszpenzióval közvetlenül permetezzük be, mégpedig olyan mértékben, itogy a permetezőszer cseppjei megjelenjenek a növényen. Minden vegyületet két növényen vizsgálunk. A pusztulási arányt a készítmény alkalmazása után 24 és 72 óra múlva határozzuk meg. A kísérletet 21-22 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma körülbelül 60%

Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e vizsgálatban 90-100%-os pusztulási arányt eredményez.

12. példa

Szisztémás hatás vizsgálata Myzus persicae-val szemben (talajban)

-5-leveIcs, gyökeres káposztanövényeket 60 cin³talajt tartalmazó cserepekbe ültetünk. Ezután a vizsgálandó vegyületeket 800 ppm koncentrációban tartalmazó vizes készítmény (amelyet 25% hatóanyagot tartalmazó, permetezhető porkészítményből állítunk elő) 50 ml térfogatú részletet öntjük közvetlenül a talajra, anélkül, hogy magát a növényt benedvesítenénk.

óra múlva a kezelt növényeknek a talaj fölötti részeire a Myzus persicae fajhoz tartozó levéltetveket telepítünk, és a növényeket műanyag hengerekkel lefedjük, hogy a levéltetveket a vizsgálandó anyag közvetlen kontakt hatásától vagy gázhatásától megvédjük.

A pusztulási arányt a kísérlet kezdetétől számított 48 óra után határozzuk meg. Minden vegyületet két, külön cserépbe ültetett növényen vizsgálunk. Ezt a vizsgálatot körülbelül 25 °C hőmérsékleten végezzük, a lebegő relatív nedvességtartalma 60%.

Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti kísérletben 80--90%-os íratást (mortalitást) mutatnak.

13. példa

A növényük levelén átjutó hatóanyag hatásának vizsgálata Aphis craccivora-val szemben

Egy körülbelül 8 cm magas műanyag pohárba (átmérő: körülbelül 6 cnr) beleteszünk egy beleülő, kis Vicia faba-ágat, amelyet az Aphis craccivora-fajhoz 9

-917

198 119 tartozó levéltetvckkel erősen megfertőzünk. A poharat lefedjük egy olyan műanyag tetővel, amelynek a közepére egy körülbelül 2 cm átmérőjű nyílást vágtunk. Erre, a tetőbe vágott nyílásra illesztjük a Vicia faba-növény egyik levelét, anélkül azonban, hogy a levelet a pohárba tett növényről leválasztanánk. Ezután a levelet egy második, ugyancsak kivágott tetővel lefedjük, oly módon, hogy a két tető nyílása egymás fölé kerüljön. így a pohárban levő levéltetvek a növénynek a nyílásba helyezett leveléhez alulról, az első fedő nyílásán át hozzáférnek. Ezután a levél felső oldalára ecsettel felvisszük a vizsgálandó hatóanyagot 800 ppm koncentrációban tartalmazó vizes készítményt. E vizsgálattal azt mutathatjuk ki, hogy a növény levelének felső oldalára felvitt hatóanyag kellő mértékben átdiffundál-e a levélen, hogy a levél alsó felszínére jutva megölje a növény nedvét szívó levéltetveket.

A vizsgálatot körülbelül 20 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%. A pusztulási arányt a hatóanyag felvitele után 48 órával értékeljük ki.

Az 1—3. példák szerinti (1) általános képletű vegyületek e vizsgálatban 70-80%-os hatást (mortalitást) mutatnak.

14. példa

A hatás vizsgálata Diabrotica balteata-val szemben (talajban)

350 ml talajt (amely 95 térfogat % homokból, és 5 térfogat % tőzegből áll) összekeverünk 150 ml vizes emulziós készítménnyel, amely a vizsgálandó hatóanyagot 12,5 ppm koncentrációban tartalmazza. Ezután az így kezelt talajjal körülbelül 10 cm felső átmérőjű műanyag poharakat részben megtöltünk. Poharanként a talajba helyezünk 10-10, a harmadik lárvaállapotban levő Diabrotica balteatapéldányt, majd 3 kukorica-csíranövényt ültetünk a talajba, és utána a poharakat a talajjal feltöltjük. Az így megtöltött poharakat műanyag fóliával letakarjuk, és körülbelül 22 °C hőmérsékleten tartjuk. 10 nap múlva a poharakban levő talajt átszitáljuk, és megvizsgáljuk a visszamaradt lárvák pusztulási arányát.

Az 1. példa szerinti, 1. számú vegyület e vizsgálatban 80-100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat.

15. példa

A hatás vizsgálata Diabrotica balteata-val szemben (vízben) db, 1—3 cm méretű kukorica-csíranövényt, valamint egy szűrőpapír-korongot belemartunk egy olyan vizes oldatba, amelyben a vizsgálandó hatóanyag koncentrációja 12,5 ppm, továbbá, amely körülbelül 4 térfogat % acetont is tartalmaz. A bemártott szűrőpapír-korongot belehelyezünk egy 200 ml térfogatú műanyag pohár aljára, majd ráteszünk egy száraz 10 szűrőpapír-korongot, valamint a kukoiica-csíranövényeket és a 10 db, a második vagy harmadik lárvaállapotban levő Diabrotica balteata-lárvát. A kísérletet körülbelül 24 °C hőmérsékleten, természetes fényben végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 40-60%. Az eredményeket 6 nap múlva értékeljük ki, kezeletlen kontroli-csoportokkal szemben.

Az 1. példa szerinti 1. számú vegyület e vizsgálatban 80—100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat.

16. példa

A hatás vizsgálata Laudelphax striatellus és a Nilaparvata lugens lárváival szemben

A vizsgálatot növekedő növényekkel végezzük. E célból 4—4 db, 8 mm vastag szárú és körülbelül 20 cm magas rizsnövényt 8 cm átmérőjű cserepekbe ültetünk.

A növényeket egy forgótálcán 100 ml, 400 ppm vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó acctonos oldattal be permetezzük. A permet megszáradása után minden növényre 20-20 db, harmadik állapotban levő lárvát telepítünk. Abból a célból, hogy a kártevők a növényen maradjanak, a növényeket egy üveghengerrel vesszük körül, amelynek felső nyílását fátyolszövettcl lefedjük. A lárvákat a következő fejlődési állapot eléréséig, 10 napon át a kezelt növényeken tartjuk. A %-os pusztulási arányt 1, 4 és 8 nappal a kezeiés után határozzuk meg.

Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e vizsgálatban 400 ppm, illetve 200 ppm koncentrációban a Nilaparvata-lárvákkal szemben 80100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat.

A találmány szerinti, (I) általános képletű vegyületek e vizsgálatban a Laudelphax striatellus-lárvákkal szemben is jó hatást mutatnak.

17. példa

Szisztémás hatást vizsgálata a Nilaparvata lugens lárváival szemben

A vizsgálatot növekedő, 10—14 napos rizsnövényeken végezzük; a növényeket 5,5 cm átmérőjű edényekben levő talajba ültetjük.

Az edényekben levő talajra 5 ml vizes emulziós készítményt öntünk, amely 12,5 ppm koncentrációban tartalmazza a vizsgálandó vegyületet. Egy hét múlva az így kezelt növényekre 20—20, az Nő-állapotban levő Nilaparvata lugens-lárvát telepítünk. 6 nappal a lárvák telepítése után meghatározzuk a kártevők %-os pusztulási arányát, a kezeletlen kontroli-csoporthoz képest.

. A kísérletet körülbelül 23 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%, és a napi megvilágítás időtartama 14 óra.

Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2, számú vegyület e vizsgálatban 12,5 ppm koncentrációiban 80—100 %-os hatást (pusztulási arányt) mutat.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás az (1) általános képletíí, ahol RjésR₄ jelentése egymástól függetlenül 1-8 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, 3—6 szén- 5 atomot tartalmazó cikioalkilcsoport vagy 3—4 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport;

R₂ és R₃ jelentése egymástól függetlenül 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy

R₂ és R₃ együttes jelentése, a hozzájuk kapcsolódó szénatommal együtt, 3-6 szénatomot tartalmazó cikioalkilcsoport; és n jelentése 0, 1 vagy 2, vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletíí, ahol

Rí, R₂, R_3j R₄ és n jelentése a fenti, vegyületet foszgénnel reagáltatunk, és kívánt esetben, egy olyan (I) általános képletíí vegyület előállítására. amelyben n értéke 1 vagy 2, egy (I) általános képletíí vegyületet, amelyben n értéke 0. oxidálunk, vagy egy olyan (I) általános képletíí vegyület előállítására, amelyben n értéke 2, egy (I) általános képletű vegyületet, amelyben n értéke 1, oxidálunk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállító sár a, ahol Rí jelentése 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport;

R₂ és R₃ jelentése metilcsoport;

R₄ jelentése 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; és n jelentése 0, 1 vagy 2, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (11) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol Rí jelentése metilcsoport vagy etilcsoport;

R₂ és R₃ jelentése metilcsoport;

R₄ jelentése 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; és n jelentése 0 vagy 1, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás az (la) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
5. A 3. igénypont szerinti eljárás az (Ib) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
6. A 2. igénypont szerinti eljárás az (Ic) képletű 10 vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
7. A 3. igénypont szerinti eljárás az (Id) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazzuk.
8. A 3. igénypont szerinti eljárás az (le) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a meg2Q felelően helyettesített (II) általános képletű kiindulási any igot alkalmazzuk.
9. A 3. igénypont szerinti eljárás az (Ií) képletű vegy iilct előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített (11) általános képletű kiindulást

2g anyagot alkalmazzuk.
10. Inszekticid és akaricid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,00125-95 tömegei mennyiségben (!) általános képletű vegyületet — amelyben Rj —R₄ jelentése 1—3 szénatomos alkil30 csoport és n értéke 0, 1 vagy 2 —, valamint

a) emulzió-koncentrátumok esetében oldószereket, előnyösen xilol-keveréket és emulgeátorokat, előnyösein tributil-fenol-poliglikolétert,

35 b) oldatok esetében oldószereket, előnyösen etiléngíikol-monomctilétcrt,

c) granulátumok esetében vivőanyagokat, előnyösen attapulgitot,

d) porozószerek esetében vivőanyagokat, előnyösen 40 írlkumot,

e) permetezhető porok esetében vivőanyagokat, előnyösen kaolint és anionos tenzideket, előnyösen Na-lauril-szulfátot,

f) permetezhető porok esetében anionos tenzideket, 45 előnyösen Na-diizobutil-naftalinszulfonátot, és

g) szuszpenzió-koncentrátumok esetében anionos tenzideket, előnyösen Na-ligninszulfonátot tartalmaz.