HU195542B - Method and apparatus for coating back cloth by yarns welded with supersound - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás alapszövet beborítására ultrahanggal hegesztett fonalakkal, amely fonalak, és alapszövet legalább részben termoplasztikus anyagból áll, valamint berendezés az eljárás foganatosítására, továbbá az eljárással kapott, ultrahanggal hegesztett fonalakkal borított alapszövet.

Az 580 496 sz. CH szabadalmi leírásban eljárást javasolnak bolyhos anyag előállítására, amelynél párhuzamos szálszőnyeget folyamatosan huroksorba rendeznek, és ezeket a hordozófelülethez erősítik apránként olymódon, hogy a fonalak és a hordozófelület anyagát helyileg megolvasztják az érintkezés szakaszában, és egy támasztófelület és egy akusztikai vibrációba hozott ultrahang generátor közé becsíptetik, amely akusztikai vibrációknak a frekvenciáját és amplitúdóját úgy választják meg, hogy az a Icrmoplasz.tikus anyagot megolvassza. Ennek az eljárásnak az értelmében a szálszőnyeget alternatív mozgásba hozott mechanizmus segítségével hullámosítják, amely mozgás a hordozófelület haladó mozgásához adódik hozzá. Ez a mechanizmus matricát tartalmaz, amely a fonalakat vezető csövekkel van ellátva, és ezek a hordozófelület haladási irányára keresztirányban egy vonalban vannak elhelyezve. A vcz.ctőcsövek az ultrahang generátor és a hegesztéshez szükséges támasztófelület közötti viszonylagos elmozdulásra merőleges síkban ide-oda mozgást tudnak végezni, olymódon, hogy a hordozófelületen párhuzamos, egymást követő huroksorokat képezzenek, amelyeknek alapjai apránként a hordozófelületre vannak hegcsztvc.

Ennek a megoldásnak a legfőbb hiányossága abból származik, hogy a huroksorok a hordozófelületen egy vonalba esnek, ami szőnyeg esetében nem kívánatos, mert nem elég jó fedést ad, és megnehezíti a csatlakozások létrehozását, mert ha a sorok nem pontosan egymással szemben vannak, akkor a csatlakozás vonala nagyon látható lesz.

Emiatt a találmány feladata legelőször is olyan eljárás létrehozása alapszövet beborítására ultrahanggal hegesztett fonalakkal, ahol a fonalak és az alapszövet legalább részben termoplasztikus anyagból van, amely eljárásnál az alapszövetet az ultrahang generátorral szemben helyezzük cl, az említett fonal részeit az ultrahang generátorral szemben elhelyezett alapszövet egy részével hozzuk kapcsolatba, az alapszövet és fonal részeit az ultrahang generátorra nyomjuk rá, amely gerjesztőforrással van összekötve, hogy azokra ultraszonikus nyomásváltozásokat vigyünk át, amelyek helyi megolvadást képesek létrehozni, majd ezt a nyomást megszüntetjük, hogy az alapszövetet elmozdítsuk, és a fonalak egy másik részét az alapszövet egy másik részére hegeszszük, mindaddig, amíg az alapszövet teljesen be nincs borítva. A találmány értelmében az eljárást az jellemzi, hogy az említett ultrahang generátort az alapszövet fonákjával szomszédosán helyezzük el, és mindegyik fonalat vezetőcsövön vezetjük át, amelynek kimenő vége az ultrahang generátorral szembenfekvő támasztófelületet tartalmaz, és a vezető csöveket az ultrahang generátor vibrációs mozgásirányára riierőleges irányban ide-oda mozgásba hozzuk, hogy a támasztófelületekct periodikusan rugalmas kapcsolatba hozzuk az alapszövet fonákjának azon részével, amely az ultrahang generátor vibrációkat átadó felületén halad el, hogy az alapszövet ezen részét és a vezetőcsövek megfelelő végeiből kilépő fonalakat az ultrahang generátorra szorítsuk.

Λ találmány tárgya a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amely az alapszövetet haladó mozgásba hozó, motorral összekötött tárolóhengert, a fonalak vezetőcsövét hordozó matricát tartalmaz, amely az alapszövet haladási irányára keresztirányban van elhelyezve, és a matrica haladását meghatározó kulisszákkal kapcsolódik, továbbá a matricát a kulisszákhoz képest ide-oda mozgásba hozó vontatóeszközökkel van kapcsolatban, amelyek a vezetőcsövek végeit folyamatosan az alapszövet részének közelébe hozzák, továbbá ultrahangos hegesztőállomása van, amely egyrészt ultrahang generátort, másrészt támasztófelületeket tartalmaz és ezek az alapszövet egyik és másik oldalán vannak elhelyezve, továbbá az ultrahang generátort gerjesztő generátort, hogy azt olyan akusztikai frekvenciával hozza vibrációba, amely a termoplasztikus anyagot megolvadást hőmérsékletre tudja melegíteni, amikor az az ultrahang generátornak van nekiszorítva.

A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy a haladó mozgást végző kulisszák az ultrahang generátor akusztikai vibrációjára merőleges síkban vannak elhelyezve, és a táinasztófcliilctek a hozzájuk tartozó vezetőcsövek végeinek közvetlen közelében vannak elhelyezve, amely vezetőcsövek a matrica haladási kányába ható, és a támasztófelületeket az ultrahang generátor vibrációinak irányába vivő rugalmas felfüggesztő elemek, pl. rugók segítségével vannak a matricára felszerelve.

Végül a találmány tárgya a találmány szerinti eljárással kapott, ultrahanggal hegesztett fonalakkal borított alapszövet is.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az alapszöveten minden egyes fonal hegesztési szakaszát egyenként lehet megválasztani, amire az ismert eljárásokkal nincs mód, mert azokkal csak az alapszövetre keresztirányú, egy vonalba eső hurkokat lehet kialakítani. A találmány szerinti eljárással olyan terméket lehet létrehozni, amelynek kinézete nagyon tetszetős, és amely semmiben sem tér el a szokásos tűzött szőnyegtől, de amely ehhez képest az alapanyagban jelentős megtakarítást tesz lehetővé, amit kb. 20%-ro lehet becsülni. Az eljárás nemcsak velúr szőnyegre van korlátozva. Az alapszövetet be lehet fedni abból a célból is, hogy falburkolatokat vagy bármilyen más alkalmazási területen, pl. a geotextília területén felhasználható anyagokat hozzunk létre. A fonal fogalmat a leírásban nem korlátozzuk a vágott szálak fonásával előállított fonalakra, hanem folytonos és terjedelmesített szálak, rostos szálak, vagy nagy átmérőjű pl. mm-nagyságrend átmérőjű monofilamentek is alkalmazhatók.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmazott berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a berendezést mutatja perspektivikusan.

A 2. ábra az 1. ábra egy részletének felülnézete.

A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet.

A 4. ábra az L ábra szerinti berendezés egy másik változatának oldalnézete.

Az 5. ábra az 1. ábra szerinti berendezés egy másik változatát mutatja perspektivikusan.

195 542

I I

A 6. ábra ismét egy másik változat egy részletének oldalnézete, részben metszetben.

Λ 7. ábra egy további változat egy részletének oldalnézete, részben metszetben.

A 8. ábrán az 5. ábra szerinti berendezéssel kapott termék látható, felülnézetben.

A 9. ábrán az 5. ábra szerinti berendezéssel kapott másfajta termék látható, felülnézetben.

A 10. ábra a berendezés egy másik változatát mutatja perspektivikusan.

All. ábra a 10. ábra egy részletét ábrázolja perspektivikusan, nagyobb léptékben.

Az 1. ábrán látható berendezés 1 ultrahang generátort tartalmaz, amely vibrációt létrehozó 2 generátorhoz van kapcsolva. Ez a rajzon nem ábrázolt transzduktort tartalmaz. Az. egész együtles rögzíted 3 tartóra vau szerelve. Az 5 vezetőcsöveket hordó 4 matrica két párhuzamos 6 kulissza között mozgóan van elhelyezve. Az 5 vezetőcsövek hosszanti tengelyei párhuzamosak a 6 kulisszákkal és merőlegesek a 7 alapszövetre, amely általában nem szövött anyag, vagy legalább részben lermoplasztikus anyagból készült szövet, amelyre a 11 hurkokat rá kell hegeszteni, hogy ilymódon a vclur-típusú szőnyeget kialakítsuk. A 8 tárolóhenger, amelyet a 9 motor hajt, továbbítja a 7 alapszövetet az 1 ultrahang generátor és az 5 vezetőcsövek végei között a F nyíl irányában. Az 5 vezetőcsövek belépő végeibe lépnek be a 10 fonalak, amelyekből a 7 alapszövet felületén a 11 hurkokat képezzük. A 10 fonalak legalább részben termoplasztikus anyagból vannak, és a rajzon nem ábrázolt csévékről érkeznek.

Amint a 3. ábrából látható, mindegyik 5 vezetőcsőnek 5a gallérja van, amely a 4 matrica belsejében helyezkedik el, és amelyre a 16 rugó egyik vége támaszkodik, míg a másik vége a 4 matrica felső végére támaszkodik. Ezek a 16 rugók nyomják az 5 vezető csöveket a 7 alapszövet irányában. A 16 rugók úgy vannak méretezve, hogy egyforma nyomást fejtsenek ki valamennyi egy időben hegesztett 10 fonalra.

Az 5 vezetőcsövek 4 matricája 13 hajtórúd segítségével a 12 hajtómotorhoz van csatlakoztatva. Λ 13 hajtórúd egyik vége a 4 matrica középpontjához, másik vége a 14 excenterhez van csuklósán csatlakoztatva, amely a 12 hajtómotor kimenő végére ékelt 15 hajtótárcsához van rögzítve. Előnyösen az 5 vezetőcsövek úgy vannak a 4 matricába erősítve, hogy a 7 alapszövet haladási irányára keresztirányú tengellyel ne mind essen egy vonalba, amint ez különösen jól látható a 2. ábrán. Abból következően, hogy az egyes 10 fonalak hegesztése úgy jön létre, hogy ezeket a 10 fonalakat az 5 vezetőcsövek kilépő végének széle — amely a támasztófelületet képezi - és a 7 alapszövet közé becsíptetjük, és a 7 alapszövetet magát az 1 ultrahang generátorra szorítjuk, amely azt vibrációs mozgásba hozza, a 11 hurkok egymáshoz képest keresztirányban eltolódnak, annak megfelelően, ahogy az 5 vezetőcsövek a 4 matrica-, bán elhelyezkednek. Magától értetődik, hogy a 2. ábrán ábrázolt elrendezés nemcsak ilyen lehet, hanem más eltolódás is elképzelhető.

Egy sor 11 hurok kialakításának és rögzítésének ciklusa magába foglalja azt is, hogy a 4 matricát felemeljük a 13 hajtórúd segítségével. Ennek eredményeként az 5 vezetőcsövek az előzőleg a 7 alapszövetre hegesztett 10 fonalakhoz képest elcsúsznak. Ezt követően a 4 matrica a 7 alapszövet felé mozdul·el. amely egy lépést előre-! haladt. Ez az előrehaladás a már 7 alapszövethez rögzített 11 hurkok végei közötti távolságnak felel meg. A 4 matrica lökete kissé nagyobb, mint az 5 vezetőcsövek kimenő végeit elválasztó távolság. Ezt a távolságkülönbséget az 5 vezetőcsövekhez tartozó 16 rugók egyenlítik ki. Ez lehetővé teszi, hogy a hegcsztendő 10 fonalak, a 7 alapszövet azon része, amelyhez a 10 fonalak hozzá vannak hegesztve, és az 1 ultrahang generátor közötti kapcsolatot fenn lehessen tartani egy másodperc töredéke, illetve egy tized másodperc nagyságrendű időtartamig, ami elegendő ahhoz, hogy a 7 alapszövet, és a 10 fonal közötti hegesztés létrejöjjön az 1 ultrahang generátor által kibocsátott ultrahangos vibrációk követkedében. Ez. az idol áriáin, amely néliánj' század, és néhány tized másodperc között változhat, valamint a nyomás, szabályozható azzal, hogy a 16 rugó nyomóerejét és az 5 vezetőcsövek löketét a 10 fonalak, vagy elemi szálak számának és finomságának, valamint a 7 alapszövet jellegének megfelelően határozzuk meg.

A 4. ábrán látható változatnál a 17 matrica levezetőcsöveket tartalmaz, amelyek rugalmas 19 kar révén vannak a 17 matricához kapcsolva. A 19 karon, annak hosszanti tengelyére merőlegesen és a 17 matrica mozgásirányával párhuzamosan 20 ütköző van. A berendezést a tajzon nem ábrázolt hajtómotor hajtja, amelyhez forgó 21 kerék van csatlakoztatva, és ezen különböző hosszúságú sugárirányú 22 lapátok vannak. A 21 kerék minden egyes fordulatánál a 17 matrica egy lépéssel halad előre. Ez a 21 kerék megfelel az 1. ábra 15 haj tó tárcsájának. A 10 fonalnak a 18 vezetőcső kimenő vége, és a 7 alapszövet közötti útszakaszával szemben 23 ventilátor van elhelyezve. Ez a 23 ventilátor biztosítja, hogy a IC fonalból képzett Í1 hurkok mindig ugyanabban az irányban képződjenek a 18 vezetőcsövektől lefelé lévő szakaszon. A 17 matrica alternáló mozgásának felfelé menő szakaszán a 20 ütközők a sugárirányú 22 lapátokkal találkoznak, amelyek a 18 vezetőcsövek löketét határolják, és következésképpen a 18 vezetőcsövék·, és a 10 fonalak közötti mozgást befolyásolják. Ebből ki vetkezik, hogy amikor a 18 vezetőcsövek a 7 alapszövet irányában mozognak, hogy itt a 11 hurkokat kialakítsák, akkor a 18 vezetőcsövek és a 10 fonal közötti mozgás értéke határozza meg all hurkok magasságát. Az egyes 18 vezetőcsövek megfelelő egyenkénti programozásával így a 7 alapszövet felületén dombormű-szerű mintákat lehet létrehozni. Ez a találmány szerinti berendezés egy további előnye, mivel a dombormű-szerű ábrákkal ellátott velúr szőnyeg a piaci kereslet jelentős részét képezi. Ki kell emelnünk azonkívül az alkalmazott eszközök rendkívüli egyszerűségét, ugyanakkor amikor a találmány szerinti berendezés az ismertekhez képest sokkal jobb. Természetesen magától értetődő, hogy az általában alkalmazott mechanizmusokat, így pl. a fotoekktrikus olvasómechanizmusokat is fel lehet használni, hegy különböző magasságú hurkokat hozzunk létre a tűzőgépeken.

Az 5. ábrán olyan mechanizmus látható, amellyel a 4 matricát nemcsak függőlegesen ide-oda lehet mozgatni — mint az 1.ábra szerinti berendezésnél —.hanem a 7alapszövetre keresztirányú ide-oda mozgást is tud végezni. Ebből a célból a 7 alapszövet hosszanti tengelyével pár-31

195 542 huzamos tengely körül forgó 24 bütykös tárcsát alkalmazunk, és a 26 rugó segítségével 25 tapogatókart szorítunk neki a 24 bütyköstárcsának, A 25 tapogatókar a 6 kuliszszához van csuklósán csatlakoztatva és a 24 bütyköstárcsával szomszédos vége a 7 alapszövetre keresztirányban a vízszintes 27 sínben van vezetve. A 24 bütyköstárcsa a rajzon nem ábrázolt transzmissziós eszközökkel az 1. ábrán ábrázolt 13 hajtórúddal van szinkronizálva olymódon, hogy a 6 kulisszát váltakozva az egyik vagy másik irányba mozgassa el keresztirányban ugyanannak a 10 fonalnak az egymást követő két hegesztése között.

A 7 alapszövetre keresztirányban 28 fésű van elhelyezve, amelynek 28a fogai vannak. Ezek függőleges lamellákból vannak kialakítva, és egymástól való távolságuk megfelel a 4 matrica 5 vezetőcsövei közötti távolságnak. A 28a fogak az egyes 5 vezetőcsövek keresztirányú löketének közepénél helyezkednek el, úgy, hogy egyazon 10 fonal hegesztése váltakozva ugyanazon 28a fog mindkét részéről megy végbe. Ez a változat lehetővé teszi, hogy olyan mintákat hozzunk létre, amelyek az 5 vezetőcsövek elhelyezésének, a keresztirányú elmozdulás amplitúdójának és a 7 alapszövet viszonylagos sebességének a függvényei. Két ilyen mintázatot ábrázoltunk a 8. és 9. ábrákon, ahol vastag vonallal ábrázoltuk az 5 vezetőcsövek elhelyezését kettős sorban az induláskor és folyamatos vonallal, illetve szaggatott vonallal az 5 vezetőcsövekből kilépő 10 fonalakat az egyik, és a másik sorban. Magától értetődik, hogy az 5. ábrán látható 28 fésű alkalmazható az 1. ábra szerinti berendezésnél is, ebben az esetben a 28 fésű fogai arra valók, hogy megakadályozzák, hogy az egyik hosszanti vonal mentén kialakított 11 hurkok ne hatoljanak be a szomszédos vonalban lévő 11 hurkok közé.

Meg kell még jegyeznünk, hogy a találmány szerinti eljárás, különösen az 5. ábra szerinti változat, alkalmazható még arra, hogy a 10 fonalakat egy. 7 alapszövethez rögzítsük anélkül, hogy 11 hurkokat képeznénk, de abból a célból, hogy a 10 fonalakat állandóan a 7 alapszöveten tartsuk. E célból elegendő, ha a 28 fésű 28a fogait elhagyjuk, és a 4 matrica függőleges mozgásának amplitúdóját a 7 alapszövet haladásával hozzuk összhangba olymódon, hogy a 10 fonalak a felülettel párhuzamosan húzódjanak. Ezzel a technikával pl. a falburkolatokat lehet létrehozni.

A 6. ábra az 5. ábra egy másik változatát mutatja. Ezen a változaton is felismerhető a 6 kulissza, az 5 vezetó'csövek, a 28 fésű a 28a fogakkal, a 7 alapszövet, és az 1 ultrahang generátor. A 28 fésűn 29 szemek vannak a 10 fonalak vezetésére, amelyek hosszanti irányban a 11 hurkok alá vannak beillesztve. A 11 hurkok az 5 vezetőcsövek keresztirányú mozgása következtében jönnek létre a 28a fogak mindkét oldalán.

A 7. ábra olyan változatot mutat, amelynél a 11 hurkok a 28 fésű 28a fogai fölött képződnek, mint az

5. ábra szerinti megoldásnál. Mindegyik 28a fog 31 kést hordoz, amely 32 rugóval van társítva. Valahányszor az 5 vezetőcsöveket hordó 4 matrica lesüllyed, hogy egy 10 fonalat a 7 alapszövettel, és az. J ultrahang generátorral érintkezésbe hozzon, a 31 kés is lesüllyed és elvágja a 28a fog fölött előzőleg képzett 1 hurkot.

A találmány szerinti eljárással végzett kísérletek azt bizonyították, hogy különböző termoplasztikus anyagokat össze lehet hegeszteni. PL polipropilén 7 alapszövetet polipropilén 10 fonallal, vagy poliamid 7 alapszövetet poliamid 10 fonallal, illetve poliamid 7 alapszövetet polipropilén 10 fonallal. Magától értetődő, hogy egyedül az a fontos, hogy milyen annak az anyagnak a jellege, amely közvetlenül a hegesztésben vesz részt. Ez nem teszi lehetetlenné azt, hogy bikomponens fonalakat alkalmazzunk, amelyek poliamid köpenyből és poliészter magból állnak, amint az a kereskedelemben szokásos. Ugyanígy lehetőség van arra, hogy nem termoplasztikus anyag, mint pl. jutaszál felületét vonjuk be olyan köpennyel, amely termoplasztikus anyagból van. Hasonlóképpen be tehet burkolni termoplasztikus anyagból lévő 7 alapszövetet ugyanolyan típusú vagy más típusú termoplasztikus anyaggal, amely a hegesztendő 10 fonalhoz jó affinitást mutat. így pl. poralakú anyagot lehet hozzáadni nem szövött 7 alapszövethez, hogy annak vastagságát növeljük.

Bár a 8. és 9. ábrákon látható mintázatot két olyan 4 matricával nyerítik, amelynél az, 5 vezetőcsövek a 7 alapszövetre keresztirányban két párhuzamos sorban vannak elhelyezve, hogy a 10 fonalak keresztezését létrehozzuk, magától értetődő, hogy olyan mintázatot is meg lehet valósítani, amely egy vagy több különálló, független 4 matricából származik, amelyek egyetlen sorban vannak elhelyezve és amelyeknél az 5 vezetőcsövek ide-oda mozgást végeznek a 7 alapszövet haladási irányára keresztirányban, annak érdekében, hogy ezeket a törtvonalakat képezzék. Két sorban elhelyezett támasztófelületek esetén a két sor közötti távolság a 7 alapszövet és a 10 fonal két egymást követő összehegesztése közötti távolságtól annak egészszámú többszörösével tér el.

Amennyiben több nyílásos szálképzőn keresztül extrudált folytonos elemi szálakból álló 10 fonalakat hegesztünk - mivel ezek az elemi szálak nincsenek egymáshoz kötve mint a normál fonal esetében — ezek az elemi szálak a hegesztés helyén könnyen szétszóródnak. Megállapítottuk, hogy az elemi szálakból álló 10 fonalak hegesztése, amelyet az 1 -7. ábrán ábrázolt berendezéssel végeztünk, jó ellenállást mutat 6 mN nagyságrendű húzással szemben, ezzel ellentétben kevésbé jól viselkedik a göbösödés teszttel szemben, ami után megállapítottuk, hogy az elemi szálak jelentős része elszakadt. A termék ilyen hibája gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lehet padlóburkolatként alkalmazni.

Különböző kísérleteket tettünk ennek a hibának a kijavítására. így adódott, hogy az 5 vezetőcsövek hoszszanti tengelyét az 1 ultrahang generátorhoz képest megdöntöttük. A dőlésszöget úgy választottuk meg, hogy először az 5 vezetőcső azon széle érintse a 7 alapszövetet, amelyen a 10 fonal a kilépéskor áthalad. Megállapítottuk, hogy a húzással szembeni ellenállás nő, de a göbösödési hatás változatlan marad. Hogyha az 5 vezetőcsőnek a függőlegeshez képest szimmetrikus dőlésszöget adtunk, akkor a húzással szembeni ellenállás csökkent, azonban a göbösödési hatás megmaradt.

A hegesztés helyének mikroszkopikus vizsgálata azt mutatja, hogy lia az 5 vezetőcsövek széleit használjuk táíiiaszlöfclülclkéni arra, hogy a 10 fonalat a 7 alapszövetre és az 1 ultrahang generátorra nyomjuk rá, akkor ennek a támasztófelületnek a gyűrűaíakú keresztmetszete megakadályozza az elemi szálak szétszóródását, amelyek — amint említettük - többé-kevésbé szabadok, mert azokat csak a 10 fonal textúrája egyesíti, de bizo4

195 542 nyos szabadságfokokkal. Mivel a 10 fonal úgy lép ki az 5 vezetőcsőből, hogy egy homorú felületnek támaszkodik, és mivel ezt a támasztófelületet a hegesztés alatt az 5 vezetőcső végének gyűrűalakú szakasza képezi, amelyet ez a homorú felület határol, ez a forma tulajdonképpen az elemi szálakat a támasztófelületre koncentrálja. Az elemi szálaknak ez a koncentrációja teszi, hogy mivel a 10 fonal egy tört hengerhez hasonlítható, több elemi szál van a hegesztést meghatározó gyűrűs szakasz közepében, mint a szélein. Következésképpen az anyag vastagsága nagyobb a középen, mint a gyűrűs szakasz széleinél. Mivel a nyomás nem egyenletes és különösen a szakasz széleinél lévő elemi szálak vannak kevésbé erősen hozzáhegesztve a 7 alapszövethez, a göbösödési hatás létrejön, annak ellenére, hogy a hegesztésnek magának jó az ellenállása, amelyet az egész 10 fonalra kifejtett húzással vizsgáltunk.

Különösen ez a hiba eredményezte, hogy a 10. és 11. ábrákon látható változat módosítását javasoltuk. Ennél a változatnál a 34 matrica látható, amely egy sorozni 35 vezetőcsővel van ellátva, és ezek a 7 alapszövet hoszszanti tengelyére keresztirányban, két sorban vannak váltakozva elhelyezve. Ezek a 35 vezetőcsövek ugyanazt a szerepet töltik be, mint az előző kiviteleknél az 5 vezetőcsövek. Mindegyiknek van hengeres 36 szára, amely a 34 matricában csúszóan van elhelyezve, és amelyet a rajzon nem ábrázolt rugó szorít le rugalmasan, amint azt a 3. ábrán ábrázoltuk. Ebben az esetben azonban a 10 fonal nem a 36 száron, hanem a 37 vezetőcsövön halad át. A 37 vezetőcső parallelépipedon alakú 38 blokkon megy keresztül, amely a 36 szár alsó végéhez van rögzítve. Mindegyik 38 blokk az előbb említett 28 fésű két 28a foga között van elhelyezve. Mindegyik 38 blokk alsó felületében egyenesvonahi 39 horony van kialakítva a 7 alapszövet F nyíllal jelzett haladási irányára keresztirányban és a 37 vezetőcső 40 kilépőnyílásának szélét érintően és mintegy ennek a 40 kilépőnyílásnak a folytatását képezi a 7 alapszövet F nyíllal jelzett haladási irányában. A 39 horony előnyösen félelipszis alakú, amelynek nagytengelye párhuzamos a 38 blokk alsó felületével. Alkalmazható sík 39 horony is, amelyet hosszanti irányban két félkörív határol.

Ez az egyenesvonalú 39 horony képezi a 10 fonal támasztófelületét, akkor, amikor a 10 fonalat a 7 alapszövethez hegesztjük olymódon, hogy a 10 fonal és a 7 alapszövet megfelelő részeit az. 1 ultrahang generátorhoz szorítjuk.

Amiint all. ábrából megállapítható, a multifilamentekből álló 10 fonal kilépve a 37 vezetőcsőből a 40 kilépőnyílás egy szakasza által képzett homorú felületnek támaszkodik, majd közvetlenül a 39 horonyba megy át, amely a 10 fonalnak domború meghajlást ad. Mivel a 39 horony egyenesvonalú, a 10 fonal elemi szálai, amelyek — miután nincsenek csavarvonal alakban megcsavarva — egymás között bizonyos szabadságot élveznek, ennek az egyenes vonalú 39 horonynak a hossza mentén szét tudnak szóródni. A szétoszlás a 39 horony, amely a támasztófclülctct képezi, amikor a 10 fonalat a 7 alapszövethez hegesztjük, lehetővé teszi, hogy a hegesztés sokkal homogénebb legyen, és így a göbösödési hatás csökkenjen. Ez a változat tehát különösen a velúr típusú szőnyegek gyártásánál fontos, amelyeknél a kopás lényegében ebből a göbösödési jelenségből adódik. Ez a változat azonkívül a találmány valamennyi előbb említett ciőnyét is tartalmazza.

Claims (11)

1. Eljárás alapszövet (7) beborítására ultrahanggal hegesztett fonalakkal (10), ahol a fonalak (10) és az alapszövet (7) legalább részben termoplasztikus anyagból van, amely eljárásnál az alapszövetet (7) az ultrahang generátorral (1) szemben helyezzük el, a fonal (10) részeit az ultrahang generátorral (1) szemben elhelyezett alapszövet (7) egy részével hozzuk kapcsolatba, az alapszövet (7) és fonal (10) részeit gcrjesztőforrással, pl. generátorral (2) összekötött ultrahang generátorra (1) nyomjuk rá, hogy azokra ultraszonikus nyomásváltozásokat vigyünk át, amelyek helyi megolvadást hoznak létre, majd ezt a nyomást megszüntetjük, hogy az alapszövetet (7) elmozdítsuk és a fonalak (10) egy másik részéi az alapszövet (7) egy másik részére hcgcsszük mindaddig, amíg az alapszövet (7) teljesen be nincs borítva, azzal jellemezve, hogy az ultrahang generátort (1) az alapszövet (7) fonákjával szomszédosán helyezzük el, és mindegyik fonalat (10) vezetőcsövön (5, 18, 37) vezetjük át, amelynek kimenő vége az ultrahang generátorral (1) szemben fekvő támasztófelületet tartalmaz, és a vezetőcsöveket (5, 18, 37) az ultrahang generátor (1) vibrációs mozgásainak irányára merőleges irányban ideoda mozgásba hozzuk, így a támasztófelületeket periodikusan rugalmas kapcsolatba hozzuk az alapszövet (7) fonákjának azon részével, amely az ultrahang generátor (1) vibrációkat átadó felületén halad el, és az alapszövet (7) ezen részét és a vezetőcsövek (5, 18, 37) megfelelő végeiből kilépő fonalakat (10) az ultrahang generátorra (1) szorítjuk rá.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztófelületet úgy alakítjuk ki, hogy a vezetőcsövek (37) minden kimenő végének szomszédságában, az alapszövet (7) haladási irányára keresztirányú, és az alapszövet (7) haladási irányában a kimenő végek folytatását képező, a vezetőcsövek (37) kimenő végeinek síkjából kiugró, egyenesvonalú hornyot (39) képezünk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vezetőcsövek (5, 18, 37) kimenő végeinek szomszédságában lévő támasztófelülctckct az alapszövet (7) haladási irányára keresztirányban váltakozva legalább két, keresztirányú tengely mentén osztjuk el.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vezetőcsöveket (5) az egyik irányban mozdítjuk el az alatt az időköz alatt, amely támasztófelületeinek az ultrahang generátoron (1) elhaladó alapszövet (7) fonákjával való két egymást követő érintkeztetése között van, majd ezeket a vezetőcsöveket (5) keresztirányban a másik irányban mozdítjuk el, az alatt az időköz alatt, amely a támasztófelületeinek az ultrahang generátoron (1) elhaladó alapszövet (7) fonákjával való következő érintkeztetés között van, és ezeket a műveleteket többször megismételjük.

5. A 4. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy valamennyi fonalat (10) az alapszövettel (7) való két egymást követő érintkeztetés között a fésű (28) fogai (28a) fölött vezetjük el.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,

195 542 hogy a vezetőcsöveket (18) alternáló mozgásba hozzuk, amelynek amplitúdója a létrehozandó burkok (1 I) magasságától függ, és nagyobb, mint az alapszövetnek (7) a támasztófelületek két egymást követő' érintkeztetése közötti előrehaladása, továbbá, hogy az alapszövet (7) haladási irányával párhuzamosan levegőt áramoltatunk, és ezt a levegőáramot a fonalnak (10) az alapszövet (7) és a vezetőcsövek (18) kimenő végei közötti részeire irányítjuk.

7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapszövet (7) hosszirányban a képzendő burkok (11) alatt, az egyes fogak (28a) mentén fonalat (10) vezetünk be.

8. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogakon (28a) képzett hurkokat (1.1), amint a hurkok (IJ) a fogakat (28a) elhagyják, egymás után felvágjuk.

9. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely az alapszövetet (7) haladó mozgásba hozó, motorral (9) összekötött tárolóhengert (8), a fonalak (10) vezetőcsövet (5) hordó, az alapszövet (7) haladási irányára keresztirányban elhelyezett matricát (4), a matrica (4) haladását meghatározó, azzal kapcsolódó knliszszákat (6), továbbá a matricát (4) a kulisszákhoz (6) képest ide-oda mozgásba hozó vontatóeszközöket, pl. hajtómotort (12), bajlörudat (13), excentert (14), bajtótárcsát (15) tartalmaz, továbbá ultrahangos hegesztőállomása van, amely egyrészt ultrahang generátort (1),

5 másrészt támasztófelületeket tartalmaz, és ezek az alapszövet (7) egyik és másik oldalán vannak elhelyezve, továbbá az ultrahang generátort (1) akusztikai frekvenciával vibrációba hozó gerjesztő generátort (2) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a haladó mozgást végző kulisszák 1θ (6) az ultrahang generátor (1) akusztikai vibrációit kifejtő síkjára merőlegesek és a támasztófelületek a hozzájuk tartozó vezetőcsövek (5) végeinek közvetlen közelében vannak elhelyezve, amely vezetőcsövek (5) rugalmas felfüggesztő elemek, pl. rugók (16), illetve karok (19) segítségével vannak a matricára (4) szerelve.

10. Λ 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a támasztófelületek a matricán (4) váltakozva legalább két, az alapszövet (7) haladási irányára

2Q keresztirányú tengely mentén vannak elosztva.

11. Λ 9. igénypont szerinti berendezés, qzzal jellemezve, hogy a felfüggesztő elemek pl. karok (19) a matrica (17) két mozgásirányába hatóan vannak kialakítva, továbbá, hogy a berendezés a vezetőcsövek (18) löketét

25 határoló ütközőket (20) tartalmaz.